Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-14 / 189. szám
FEJLŐDŐ VÁROSUNK Lord Home és Rusk távirata nemrégiben egy statisztikai felmérés adatait böngésztem, amely a munkaerővándorlással foglalkozott. Bár a statisztika kizárólag a felmondó levelek indokait csoportosítja, némi segítséget nyújt a vándorlások okainak analizálásához. A felmondópapír nem árul el sokat, sőt úgy vélem, hogy az ilyen indokok „személyi körülmények miatt”, „új munkahelyemen többet fogok keresni” — nem minden esetben fedik a valóságot, nem az őszinteség vezette a tollat. Miért vontam kétségbe a statisztikai adatok hitelét? Azért, mert mégcsak elvétve sem találtam ilyen indoklást: „Kilépek, mert az igazgatóval, a művezetővel nem tud jk kijönni, állandóan civakodunk, X. vezető goromba durva, megalázó hangon beszél.” Van ilyen? A felmondó papírokon kevés, de az életben sok. Egy vállalat üzemvezetőjére rengeteg panasz hangzott el, hogy goromba, ordítozik a munkásokkal. Egyébként érdekes ember ez az üzemvezető. Rengeteg beosztása volt már az életben, úgy emlékszem bátorságáért, helytállásáért dicséretet is kapott, sőt egy esetben az újság is foglalkozott derék cselekedetével. Üzemének termelési adatai szépen íveltek felfelé, ahogyan mondani szokták: „felfelé minden klappolt”. De az élet nem ennyiből áll, a nagy gépek menett sok-sok ember szorgoskodik s a gépek lehetnek egyformák, az emberek nem azok. érdekelt az előbb említett probléma, s elindultam a „Panaszok nyomában”. Mesz- szire nem jutottam, mert beleütköztem az ismert akadályba: másképp vélekednek, s főleg másképpen nyilatkoznak azok, akik ma is ott dolgoznak az üzemben és megint másképpen azok, akik már elmentek, s akik nem írták be felmondó levelükbe az igazi indokot. Egy azonban igaz, hogy az említett üzemvezető túl sokat vindikál saját személyének és vajmi keveset dolgozóinak, ő kiabálhat, a beosztott hallgasson. A z eredmények mind nekem köszönhetők — véli, az itt-ott előforduló hibák pedig kizárólag X. vagy Y. dolgozó tudatos cselekvésének. Az egyik dolgozó édesanyja valamiért felkereste az illető vezetőt, ak: nem szégyellte kizavarni az egyszerű falusi asz- szonyt. „Ne pofázzon, kirúgom az üzemből.” „Mit ért maga ehhez.” Elképzelhető, hogy valaki így beszél egy kívülállóval, akkor hogyan beszélhet az „alája rendelt” dolgozóval? A következmény, aki teheti, otthagyja az üzemet és másutt keres munka- lehetőséget. Valójában milyen vezetők azok, akik képtelenek az emberséges hangot megtalálni a dolgozókkal? Elsősorban jellemükkel van hiba. Azért a jellemmel, mert a kiabálások mögött semmi igazságérzet, semmi egyenes emberi vonás nincsen, s igen gyakran a szakmához értés elégtelenségét leplezik. E '' rthet-e egy vezető az üzemében előforduló tevékenység minden részletéhez? Attól függ, hogy milyen széles skálájú az a tevékenység, hány szakma csoportosul üzemében, és így tovább, s végül attól, hogy az illető vezetőnek milyen képzettsége, milyen képességei vannak. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a magasan képzett vezető érti üzeme tevékenységének apróbb részleteit is, bár nem feltétlen szükséges és nem is igényelhető ez a nagyobb területet vezető embertől. Azonban mennél „lejjebb” megyünk, annál inkább szükséges és elengedhetetlen követelmény. Mi történik, ha hiányoznak az előbb említett feltételek? Sajnos ekkor leljük meg azt a hangot, a kiabálást, szitkozódást, embertelen és jellemtelen magatartást, így próbálnak egyensúlyi helyzetet előállítani. Csak ez az egyensúlyi helyzet nagyon labilis: következménye a rossz hangulat és a kilépé- sek-felvételek szaporodása No de udvarolgassunk talán a hanyagul dolgozó embernek? Nézzük el a hibákat? Nem erről van szó. Csupán arr, 1, hogy emberséges hangot használjanak a vezetők, legyenek'bármilyen beosztásban is. Tudott dolog, hogy az emberek nem egyformák. Egyiknek gorombaság az, ami a másiknak csak tréfa. Ez így igaz, de ha így van, akkor disztingválnia kell a vezetőnek emberek szerint. Se okkal, se ok nélkül nem szabad az emberek önérzetébe gázolni. Még akkor sem, ha fegyelemsértés történt, hiszen annak elintézésére is megvannak a törvényes utak. Az is igaz, hogy nem lehet minden vezető pszichológus, de méginkább igaz, hogy egyszerűen csak ember lehet, s használhat emberséges hangot munkatársaival szemben. Gazdagh István Korszerű üzletek nyíltak Mohácson Mohács városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az elmúlt években több esetben foglalkozott a város üzlethálózatának korszerűsítésével. A városi tanács végrehajtó bizottsága határozata nyomán a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat 1962. decemberében közel félmillió forintos beruházással a volt „Corvin” áruházat korszerűsítette a vásárlók legnagyobb örömére. 1963-ban az üzlethálózatot tovább korszerűsítette a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat. Ebben az évben nyitották meg a városban a Dél-Dunán- túl egyik legszebb bútorboltját, mely havi egymillió 200 ezer forintos forgalmat bonyolít le. Nemrég nyílt meg a Divat és Kötöttárubolt, mely a mohácsi bolthálózat egyik leeszebbike. Hétfőn a Szabadság utca és Vörösmarty utca sarkán egy korszerű gyermekkonfekció szaküzlet nyílott, mely nemcsak Mohács városának, hanem a környék községei szük- .ségletét is kielégíti. Lord Home angol külügyminiszter táviratot intézett Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz, amelyben köszönetét fejezi ki a moszkvai vendéglátásért. „Aláírtuk a szerződést, értékes beszélgetéseket folytattunk s őszintén remélem, hogy ezek szilárd fundamentumot teremtettek, amire építhetünk a jövőben” — írja Home. Dean Rusk amerikai kfilügy miniszter Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek küldött táviratában ugyancsak köszönetét fejezi ki a szívélyes vendéglátásért és hangot ad annak a reményének, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés „csak első lépés lesz azon az úton, amelyen az országok kinyilvánítják elszántságukat a béke kivívására”. „Ügy vélem, — állapítja meg Dean Rusk —, hogy önnel és Hruscsov miniszterelnökkel folytatott beszélgetéseink hozzájárultak a kölcsönös érdeklődésre számottartó problémák jobb megértéséhez”. Hroscsov fogatna az európai írók képeseit G a g r a : Nyikita Hruscsov, aki Gagra közelében pihen, kedden fogadta az Európai Írók Szövetsége vezetőtanácsának ülésszakán résztvevők egy csoportját A szovjet miniszterelnökkel lefolyt beszélgetésen 28 író vett részt, köztük Giuseppe Ungaretti, az Írószövetség elnöke, Giancarlo Vigorelli, Konsztantyin Fegyln, Mihail Solohov, Jean-Paul Sartre, Simone de Beauvoir, Mihai Beniuc. Város- és megyeszerte lankadatlan erőfeszítéssel folyik lakásépítési „adósságaink” törlesztése. Jelszó: a nehéz kezdés ellenére nemcsak behozni a lemaradásokat, hanem, év végére maradék nélkül teljesítő ni lakásépítési programunkat. A képen az új mecsekaljai építkezések egy részletét mutatjuk be. L- Motfl felv. Üzemről üzemre Javítják a lakosságnak nyújtott szolgáltatást Ismét „éledezik66 a gyorsvágathajtási mozgalom A Szigetvári Kisgépgyártó Vállalat július elsejével egyesült a Szigetvári Gépállomással Arról érdeklődtünk, milyen változást hozott az egyesülés a vállalat életébe. A lakatos részleg a tervek szerint továbbra is végez javítást, szolgáltatást. Gépkocsikat, motorkerékpárokat javítanak. Jelentős mennyiséget képeznek a vasszerkezeti mun kék is. Ablak-, ajtókereteket készítenek a közületeknék. A cipő és faipari vállalatok részére évente 200 darab porelszívó berendezés gyártása szerepel a vállalat tervében, ami körülbelül 2 millió forint értékű munkát jelent. Az új profil kialakításában úttörőnek számít a most készülő takarmánykeverőgép pro totípusa. Szeptember közepére szeretnék elkészíteni és a Szentegáti Állami Gazdaságban próbálják ki. Amennyiben beváltja a hazzáfűzött reményeket, megkezdik a sorozatgyártását. Ez a gép az állami gazdaságokban, a tsz-ek- ben jelentős segítséget nyújt majd a sertés- és szarvasmarha-takarmányozásban. Említésre méltó és igen örvendetes az a tény, hogy a XrV-«s Autójavító Vállalat 150 000 forint értékű alkatrész elkészítésével bízta meg a vállalatot.. Mint tudjuk, az alkatrészellátás országos jellegű probléma, s az autóközlekedési és javító vállalatok igen nagy nehézségekkel küzköd- nek az alkatrészhiány miatt Ezen segít most a Szigetvári Kisgépgyártó Vállalat, s reméljük, hogy megrendeléseikkel vnás javító vállalatok is felkenesik majd. Ps&ccefcUéttt ty-00 leütés — Hű meg kellene válnom a géptől, nem is tudom, mit kezdenék. Annyira hozzám nőtt, úgy ismerem mijiden porcikáját, mintha én volnék. Ha már csak egy picit is eltér hangja a megszokottól, tudom, hogy valami baja van, gyógyításra, javításra szorul. — így beszél írógépéről, legközvetlenebb munkatársáról Somogyvári Ibolya, a Pécsi Nemzeti Bank előadója. Nemcsak megszokta, hanem meg is szerette a gépet. Huszonegy éve, 1942-ben tanult meg gépelni és gyorsírni, s azóta csak ezt a szakmát űzi. — Miért éppen ezt a szakmát választotta? — Magam sem tudom. Két oka van talán. Az egyik az, hogy a nővérem irodájában gyakran láttam, amint a nők gépelnek, s ha szabad volt egy-egy írógép, én mellé ültem és pötyögtettem — feleli. — A másik oka pedig az, hogy az iskola elvégzése után minél hamarabb állásba akartam kerülni. Ezért jelentkeztem gép- és gyorsírónak. Huszonegy év egy szakmában ... Szép idő. Először a honvédségnél helyezkedett el, s 1953-ban került a bankhoz. — Első élményem itt az volt, hogy diktált a főnököm és én gyorsírásba vettem. Uj volt még a légkör, a kereskedelmi, pénzügyi kifejezéseket még nem ismertem. Nem ismertem a „látra szóló csekk” jelentését sem. S mivel a láthat szótagot egymástól csak egy kis eltéréssel írjuk, én a másolásnál nem tudtam elhinni, hogy van ilyen szó: látra. Ezért bátrát írtam. Emiatt hónapokon keresztül ugrattak. Azóta azonban nem téveszteném el, annyira belém rögződött ez a kifejezés. Százhatvanas szótagszámmal ír géppel, percenként 400 leütéssel. Tíz év alatt kilenc országos versenyen indult, s mindegyikről dokumentumként a mögötte levő falon lóg a 9 oklevél. — Nagyon rossz versenyző vagyok, nyirkosak, merevek lesznek az ujjaim a kezdés előtt. Igaz, utána 5 perccel már megnyugszom, feloldódom, s csak azt nézem, ki vált először sort, ki fordítja meg elsőnek a papírt. Fél óra alatt a kötelező 12 ezer leütés helyett 14—16 ezerszer ütöm le a billentyűket. Ebből, ha a hibákat levonják — egv hibáért ötven leütést — akkor több mint 13 ezer marad. Ezért az utolsó versenyen az ország legjobb 50 gépírója között a 23. helyen végeztem. !“ A gépírók hogyan edzenek? — A verseny előtt a bizottság küld minden résztvevőnek anyagot, s azt másolom időre. Fél órán keresztül verem a gépet. Fárasztó. S ha mindez a versenyen történik, s hozzászámítjuk az i izgalom okozta izzadást, elképzelhető, hogy csurom tüzesek vagyunk. A versenyeken részt vesznek férfiak is. Somogyvári Ibolya szerint ,a férfiak gépelésben lassúbbak, gyorsírásban viszont jiobbak, mint a nők. Ha dolgozik, sűrűn gépelt oldalt 10 perc alatt másol le, igy egy óra alatti hat oldallal végez. Vakon írhis ha véletlenül hibázik, azonnal észreveszi, annyira ideireiben van a betű állása. Minit szakszervezeti titkár, jól hasznosítja gyorsíró képességét, mert nem kell mással végezhetni a jegyzőkönyvvezetést. — Elvégeztem a képesített könyvelői tanfolyamat, de nem cserélnék mtís beosztással. Ha mégegyszer születnék, újra gyors- és gépírónak tanulnék. Hogy mi ,a vágyam? Az, hogy a januárban vagy februárban megrendezendő országos versényen előbbre jussak. Somogyvári TboVgáről elmondható, hogy szakmáját hivatásának érzi, s érte mindent megtesz, mindent váWlál. Már huszonegy éve. BM8 Sarolta \ A Fémipari Vállalat bővítette a lakosságnak nyújtott szolgáltató tevékenységét. Mint ismeretes, városunkban jelentősen szaporodott a családi házak építése. Ehhez a kerítés és a kapuk, a kerítés osklopok beszerzése elég sok gondot okoz Ennek enyhítésére a vállalat vezetői elhatározták, hogy a Szigeti úti telepen ezután már a lakosság részére is végeznek sodronyfonást. Sőt huzal biztosítása esetén bérmunkában is megfonják. Kerítésoszlopokat ugyancsak tudnák készíteni vascsövekből, s megteremtették annak feltételét is, hogy kiskapukkal és bejárati kapukkal is kielégíthessék az igényeket. Intézkedtek a kályhák gyorsabb javítását illetően. De ehhez az is szükséges, hogy a lakosság már most, az őszi fűtési idény megkezdése előtt keresse fel a vállalatot javítási igényeivel. A Pécsi Fatömegcikk és Járműjavító KTSZ 15-én indítja útnak a mintegy 70 000 db-ból álló férfi vállfa export készítményét A vállfákat Angliába, Nyugat-Németországba és Becsbe exportálják. Vasveretes díszítésű díszdobozból ezer darabot készítenek az óra- és ékszerkereskedelmi boltok részére. Emellett megkönnyítik a nők ajándékozási gondjait is azzal, hogy a férfiak részére nagyon csinos kivitelű borotva késztetés dobozokat is készítenek. A Mecseki Szénbányászati Tröszt üzemeiben az elmúlt vasárnap is dolgoztak. Idén ez volt a negyedik vasárnapi munkanap, amikor az egymillió tonna szénből a pécsi és komlói bányákra háruló meny nyiséget hozták felszínre terven felül. A komlói IXI-as üzemben 320-an voltak a föld alatt, s az előző vasárnappal együtt összesen 54 vagon szenet adták terven felül. Hosszú ideig tespedt a gyorsvágathajtási mozgalom, amit most újból felélesztettek. A gyorsvágathajtó csapat napi 4,5 méteres előrehaladást ért 3,5.méteres átmérőjű TH-biz- tositással, kemény homokkőben. Ez a teljesítmény egy hónapban 120 méteres vágathajtásnak felel meg^ Emberséges hangon . ................................................................... X X. ÉVFOLYAM ARA: 50 FILLÉR 189. SZÁM
