Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-10 / 186. szám

) #983. AUGUSZTUS 1«. Több (tárt kell építeni! A közületek elhelyezéséről és a felszabaduló helyiségek felhasználásáról tárgyalt tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt ülésezett Pécs megyei jogú város Ta­nácsának Végrehajtó Bizottsá­ga. A v. b. többek között megtárgyalta a közületek el­helyezéséről és a felszabaduló helyiségek felhasználásáról készített beszámolót. Erről a kérdésről az MSZ­MP pécsi városi végrehajtó bizottsága és a pécsi városi tanács végrehajtó bizottsága múlt év novemberében együt­tes ülésen már tanácskozott és helytelennek ítélte meg azt a régebbi gyakorlatot mely szerint közületi szervek iro­dáinak elhelyezésére lakásokat vettek igénybe, másrészt üz­lethelyiségekben raktárakat helyeztek el- vagy üzlethelyi­ségeket és raktárakat lakás céljára utaltak ki. E gyakor­lat még ma is érezteti hatását és akadályozza az elhelyező hatóságok munkáját. A végrehajtó bizottság elé terjesztett beszámoló részlete­sen foglalkozik az üzletek, az 500 négyzetméternél kisebb alapterületű raktárak és iro­dák sorsával. A Kossuth Lajos utca keleti szakaszán levő magánszekto­rok elhelyezése, valamint az állami üzletek átcsoportosítá­sa megkezdődött, a Kossuth Lajos utcai üvegudvarban le­vő magánszektoroknak a Vá­rosház közben való áthelyezé­se megtörtént. A Jókai tér, a (Bem és Sallai utcák üzletei­nek korszerű kialakítása cél­jából az érdekelt szervek köz­reműködésével tervezet ké­szült. A Jókai téren az álla­mi kereskedelmi egységek korszerű üzleteinek, a Bem utca árkádosításának, Vala­mint az árkádosítás során tervbevett üzletek kialakításá­nak előreláthatólag nem lesz akadálya. Sok gondot jelent a Sallai utcában levő magánüz­letek megfelelő elhelyezése. A probléma jórészt abból adó­dik, hogy a város területén 60—70 olyan üzlethelyiség van, amelyeket jelenleg laká­sok, irodák, munkásszállások stb. céljaira használnak, s hogy ezek kiürítése hosszú időt vesz igénybe. A Sallai utcai üzletátcsoportosítás és az ezzel kapcsolatos feladatok megoldása sok gondot okoz az elhelyező hatóságoknak. A vállalatok és felügyeleti szer­veik kevés megértést tanúsíta­nak a nehézségekkel szemben, érthető módon korszerű és szép üzlethelyiségeket szeret­nének, pedig valatnivel szeré­nyebb igényeik jobban össze­egyeztethetők, lennének a ta­nács jelenlegi lehetőségeivel. A raktárgazdálkodás helyzete az utóbbi hónapokban alig változott. A raktárigények az árukészletekben jelentkező fel­futás miatt még tovább növe­kedtek, ugyanakkor raktárak építését egy szerv sem vette tervbe. Uj üzletek, irodák lé­tesítésének korlátái vannak, de ugyanez nem. mondható el a raktárépítésre. Ilyen célra legfelelő telkek állnak ren- elkezésre a városban, sajnos :m állami, sem szövetkezeti ierveink nem jelentkeztek aktárépítési igényekkel, rak­tározási problémáik megoldá­sát — saját áldozatvállalás nélkül — kizárólag a tanács­tól várják. A RÖVIKÖT-raktár elké­szült, ősszel új telephelyére költözhet a Textil- és Felső- ruházati, valamint a Cipő­nagykereskedelmi Vállalat is. A felszabaduló raktárhelyisé­gek felhasználásáról megtör­téntek a döntések. A Kossuth Lajos utca 8. sz. alatti (volt Körösi) helyiségben gyermek- ruházati' boltot nyit a Ruhá­zati Bolt Vállalat. A Kossuth Lajos utca 9. sz. alatti (volt Hamerli udvar) udvari épüle­tébe a zálogház költözik. A Textilnagykereskedelmi Válla­lat Nagy Jenő utcai raktárá­nak felhasználásával bővül a sarki fűszerbolt raktára. A ■pannoni?, közben levő raktá­rakat és irodákat, valamint Bem u. 5. sz. alatti (volt Vadászkürt vendéglő) helyiség geket vendéglátó egységek lé­tesítésére szabadítják' fel. A Pannónia köz baloldali részét feltétlenül a Nádor Szálloda Vállalat kapja meg, a jobbol­dal felhasználására azonban más igények is vannak. A Pa­tyolat vegytisztító szalont, a Nádor, a Bm. Vendéglátó Vál­lalat és az OTP irodákat sze­retne e részen nyitni. A Ci­pőnagykereskedelmi Vállalat helyiségeit a Pécsi Kiskeres­kedelmi Vállalat kapja meg, az ott levő mezőgazdasági szaküzlet bővítésére. A raktározás kérdéseihez tartozik, hogy a Megyeri úton 500 vagonos közraktár épül. Ez a korszerű raktár speciális raktározási lehetőségeket biz­tosit majd a bérlőknek, a rak­tárhiányban szenvedő válla­latoknak. A város irodagondjai sem csekélyebbék az előbbiek­nél. A pécsi Közúti Üzemi Vállalat új irodaházának fel­épülésével sikerült azonban megoldani néhány égető prob­lémát. A vállalat volt helyi­ségeibe költözött a Pécsi Kis­kereskedelmi, valamint a Ker­tészeti és Parképítő Vállalat és az ÁFTH agronómus rész­lege. A Hunyadi út 11. sz. épületben a Dunántúli Napló Szerkesztősége kapott helyet. Az épületben levő rendőrőrs elhelyezése után ide költözik a Jelenkor szerkesztősége és az Aradi vértanúk útjáról a jelenleg rossz körülmények között levő postahivatal. A város igen mostoha „iro­dahelyzetére’- jellemző, hogy az igazgatási osztály harminc­öt olyan közületi szerv iroda­igénylésre benyújtott kérel­mét tartja nyilván, mely je­lenlegi" körülményeket figye- lembevéve valóban jogos, ki­elégítésüket a nagyfokú he­lyiséghiány akadályozza. Nem­rég felmérték azt is a város­ban, hogy hány, eredetileg la­kásnak épült helyiséget hasz­nálnak irodai célokra a közü­letek. Kiderült, hogy 44 kü­lönböző állami és társadalmi szerv, vállalat foglal el lakás­nak alkalmas helyiségeket. A felmérés eredményeit és az irodaház építésének feltétlen szükségességét a tanács jelen­tette az Országos Tervhivatal­nak, mert korszerű irodaház nélkül nem tudják megoldani a közületek megfelelő elhe­lyezését. Ha ebben nem tör­ténik változás, úgy a közületi elhelyezés gondjai legalább olyan súlyosak lesznek, mint a jelenlegi lakáshelyzet. A közületi elhelyezési funk­ciók tökéletesebb végzése, a felszabaduló helyiségek igaz­ságos elosztása, tehát a leg­rászorultabb részére való jut­tatása érdekében két fontos határozatot hozott a végrehajtó bizottság. Az egyik az, hogy az ipari ke­reskedelmi és igazgatási osz­tály együttesen ítélje meg a jövőben a közületi elhelyezés­re szolgáló helyiségek kiuta­lását, a másik pedig, hogy az érdekelt szervek, vállalatok és intézmények (PIERT, Bm. Vendéglátó V„ Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó V„ Bm. Termelőszövetkezeti Tanács, MÉH stb.) főhatóságuknál kezdeményezzék megfe­lelő irodaház építésének terv­bevételét, mert a tanács ren­delkezésére álló szűkös lehető­ségek nem biztosítják elhelye­zésük ‘legszerényebb kielégü­lését sem. Zivatarok Csütörtökön délután jég­esővel kevert zivatar vonult át a szigetvári járás északi részén. Ebben az esztendő­ben ez volt a negyedik jég­verés Baranya nyugati ol­dalán. Az erős szél a mozsgói vasútállomás udvaránál de­rékvastagságú fát csavart ki, mely dőltében — kis­táján agyonütött egy pálya­munkást. Ami az augusztusi viha­rt at illeti, Belvárdgyulán is majdnem emberéletet kö­veteltek. Augusztus 5-én a reggeli órákban villám csa­pott a Közös Ut Termelő- szövetkezet olaszi szénakaz­lába, amit előbb kettévágott, majd felgyújtott. A közel­ben tartózkodó Járán Már­ké tsz-tagot földhözvágta és elkábította a villámcsapás ereje, ijedtségen kívül azon­ban semmi különös baja nem lett. A VÁROS ÉLÉSTÁRA Tízezer kilogramm, húskészítményt szállítanak el naponta a Pécsi Húsipari Vállalattól a város és a megye ellátására. ülést tartott a megyei tanács v. b. Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Mi­után a V. b. meghallgatta Pal­kó Sándor vb-elnök beszámo­lóját a lejárt határidejű vb­határozatok ’ végrehajtásáról, megvitatták az 1963. évi nép- gazdasági és termelőszövetke­zeti beruházások T. félévi tel­jesítéséről kérzüit jelentést.- Az 1963. évi pénzügyi terv X félévi teljesítéséről készült táj-koztató jelentést Jakab Sándor pénzügyi osztályvo.ze^ tő terjesztette a végrehajtó bizottság elé, majd Szigetvár község rendezési terve ke­rült napirendre. A végrehajtó bizottság ez­után házmentesítési ügyek­ben, társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adományozásában és más kisebb jelentőségű ügyekben hozott döntést. Szüntelenül lobogó láng AZ EMBEREKRŐL csörgött a veríték. Egyik a kokszot húzta ki, mások lapátszám tömték szénnel a kemencét, a csoportvezető pedig szaladt ellenőrizni a regisztert, hogy mekkora a gáz nyomása, a ke­mence hőfoka, hány millimé­teres a szívás, megvan-e a kellő kalória. — Ha végeztünk a töltéssel, reggelizünk — vetette oda futtából A nap már majdnem deleiére állt, s az emberek félrehúzódva bogozgatni kezd­ték elemózsiás bugyraikat. — Makay! Makay! — Igenis, igazgató úr! — áilt elő a csoportvezető. — Mit jelentsen ez?! — kér­dezte, s jelentőségteljes pil­lantást vetett a munkásokra, akik mozdulatlanul ültek, s térdükön pihent kitárulkozva a ruhából a kenyér, a szalon­na. — Reggeliznek az emberek — állta az igazgató tekintetét Makay Ignác. — Hogy, hogy reggeliznek? — ügy kéremszépen, hogy eddig nem értek rá S aki dol­gozik, igazgató úr, annaik en­ni is kell. — Hát jó ... — nyelt egyet az igazgató, majd a tetőre né­zett. — Miért szalad ki a gáz a kéményen? — Olyan utasítást kaptam, hogy a szívást egy milliméter­ről félre csökkentsem. — Ki volt az a barom?! Na, majd intézkedem, hogy ne ártsa bele az orrát. Azonnal állítsák vissza a szívást egy- milliméterre. Megértette? — Kéremszépen — mondta. Magában pedig azt gondolta: az ördög vinne el benneteket az uraskod ástokkaL OTT ÜLÜNK a pirosra fes­tett pádon, előttünk zöld gyep, közepében sárga és piros rózsa gruppokkal, jobbra a héteme­letnyi magas, tízezer köbmé­teres gáztartály, balról egy motorvonat robog Harkány felé. — Nem, szédül? — kérdi hirtelen megtörve az emléke­zést Makay Ignác bácsi. — Mert altikor megmutatom, ho­gyan működik ez a nagy tar­tály. Első emelet. Gyűrűnként veszi körül a nagyhasú óriást a víz. — Gáz szaga van a víznek. — Ammóniákos. Ez a víz szigeteli a gázt, hogy ki ne szökjön. — Eddig azt hittem, a sze­mem csal, hogy egyszer ma­gasabban, máskor alacsonyab­ban áh a tartály. A járatosak mosolya ül ki Makay bácsi arcára és kész­ségesen magyarázza: — Ha teli van gázzal a tar­tály, felemelkedik mind a há­rom része, s ahogy ürül, egy­másba ereszkednek. Érdekes egy alkotmány ez. — S mennyi gáz fogy innét? — Ahogy kérik, négy—öt­száz köbméter óránként. Télen nyolcezerhatszáz. Januárban Hét ember találkozott. Nem min­dennapi találkozás volt ez. Mondhat­nám elvinek is, de akkor nem monda­nék igazat, mert nemcsak elvi, de gya­korlati találkozás is volt ez. Különböző irányból jöttek és mégis találkoztak. Csoport Lajos és Csoport Sándor apja tizenkét holdas gazda volt. Ö még abban s korban élte le élete nagyobb részét, amikor a föld adta a rangot, a megbecsülést. Nehezen vitte be ezt a tizenkét holdat a közösbe. De bevitte és új életet kezdett. A fiai, miután le- töltötték a katonaidőt, visszajöttek Ké­mesre, és beléptek a. tsz-be. Próbakép­pen. És maradtak. Mind a ketten trak­torosok voltak, jól kerestek, elégedet­tek voltak. Sándort később a tsz War- szawájára ültették. Megtalálták a szá­mításukat, és kicsiben látták azt, amit nagyban tesz a párt: jó ez a politika. Orsós József szülei még kunyhóban éltek. Talán írni. olvasni sem tudtak, ö nagyon messziről indult, de Csopor­túkkal együtt ért a célba. Együtt áll­tak a párttaggyűlés elé,, és együtt vet­ték fel őket tagjelöltnek. És velük volt a nyolc holdas Pá­linkás János bácsi is. ötvenkét éves. Meg sem tudja mondani: mennyi aka­dályon keresztül jutott idáig. Először is tisztáznia kellett magában véglege­sen: melyik az ő sajátja, az enyém vagy a mienk. Föld nélkül ezt köny- nyebb eldönteni, de földdel és ötven­két éves fejjel bizony nagyon nehéz. Felvették. Bár senki sem tudná megmondani, hogyan ültek vagy álltak egymás mel­lett ezek az emberek. liehet, hogy pontosan a két Csoport-gyerek között állt az egykori cseléd, Csirke László, és itt várta, mikor emelkednek a magas­ba a párttagsági könyvek. Ezt senki sem tartotta lényegesnek megfigyelni. És ez így nagyon jól van. Mindenki csak azt nézte: erősödik-e velük a . párt, és vállaljék-e azt a pluszt, ami a párttagokra, a kommunistákra várj Taldthozás Vállalták. Mindannyian vállalták. A két Csoport-gyerek már a mi tár­sadalmunk neveltje. Ök elvégezték a nyolc általánost Pálinkás János bá­csi galambfejjel most veszi elő a tan­könyveket. Nehéz lesz neki, de vál­lalta. Csak négy elemije van. és a kö­vetelmény ma már legalább a nyolc általános. Orsós József most jár a he­tedikbe. és Csirke László is tanul. Tanulnak. Nem kényszerből, hanem azért, mert tudják: ma már nagyobbak a' követelmények általában. világos, hogy nagyobbak a kommunisták ese­tében. És ők kommunistákká akarnak válni. ■ Érdeklődtem az emberektől a kémesi tsz-ben; mi a véleményük az új tag­jelöltekről? A kommunisták, a párton- kívüliek véleménye ez volt: rendes, be­csületes, szorgalmas emberek. A párt­titkár még a munkaegységüket is ki- gyűjtette és kiderült: azok között van­nak mind. akik a legtöbbet teszik a közösért. És mit mondanak ők? t Sokan megérdezték tőlük: miért kér­ték felvételüket a pártba. Ha összesí- tenénk a válaszukat, körülbelül így hangzana: „Jó ez a politika. Ilyen po­litika megvalósulásáért, a fejlődés meg­gyorsításáért érdemes az első vonal­ban küzdeni.” És ehhez hozzáteszik még azt: megtaláltál! a számításukat a közösben. • Tavaly 31 forintot kellett volna fizetni a terv szerint és 31,50-et fizetett a közös. A prémiummal együtt pedig 34 forintot ért egy- munkaegy­ség. Idén 32 forintot terveztek. Bár nem volt kedvező az időjárás, mégis az előzetes számítások azt mutatják, hogy ennél többet osztanak majd év végén. És 32,40 forint előleget is kap­nak) Ezt látják ők kicsiben, konkrétan. Ez a próbaköve Kémesen a párt politiká­jának. És ezt látják nagyban is. És látják a lehetőségeket. Ezért akarnak az első vonaliban küzdeni; ' És, hogy nem küzdenek rosszul az alapszervezet negyvenhét kommunistá­jával együtt, azt nemcsak a fenti pél­da mutatja. Mutatja más is. A hét elején jártam náluk. Előtte való nap esett az eső. Meglepődtem, mert azt mondták: egy-két napot várhatott vol­na ez az eső, mert ők végeztek már a csépléssel, a szántással, tarlóhántással, a tarlóba vetett kukoricájuk térdig ér, ha két-három rpaipig várt volna az eső, akkor a silókukoricát is betakaríthat­ták volna. Az egész tagság munkáját dicsérik a tények, de dicsérik a kom­munistákét is, akik a munkában is ott vannak az első vonalban. Ott is példát vehetnek róluk, de példát vehetnek a tanulásban is. A tsz- ből ketten járnak technikumba, né­gyen' jelentkeztek a marxizmus—leni- nizmus esti egyetemre, a télen 24 fő­vel beindítják a szakmunkásképző tan- folyamot. És itt is az élesztő — a párt. Agitálnak éá példát mutatnak. Nehéz munkájuk után este a kezükbe veszik a könyvet és tanulnak. Egyszerű az ok: tanítani szeretnének, többet sze­retnének elérni, mint ami van. És ezt á többet úgy akarják, hogy minden­kinek, nekik is több jusson. Hét, különböző irányból elindult ember találkozott egy hónappal ezelőtt a kémesi termelőszövetkezet alapszer­vezetének taggyűlésén. Különböző irányból jöttek, de egy ponton talál­koztak. Azon a pontom, ahonnan az út előre visz, a távlatokba, amelyet ők nemcsak meg akarnak látni, de meg is akarnak láttatni. Szép, nemes, a legnemesebb feladat­ra vállalkoztak. Ssalai János nem egyszer kilencezret ad­tunk naponta. — Egy adattal ón is szolgál­hatok. 1940-ben naponta 5111 köbmétert fogyasztott a vá­ros. Idén a hat hónap alatt átlagban 63 300 köbmétert. — Hát igen. Én huszonötben kerültem a vállalathoz. Akkor a közvilágítást és egy-két úgy mondott uriházat, a Kaszinót, a Royal szállodát láttuk el. Nevetséges, de a lámpagyúj- togatóknak fehér kesztyűt kel­lett húzniok, amikor az uri- házba mentek. Bocsánat, de a hátsó felük majdném kilógott a szakadozott ruhából. Ha szerelni kellett1, csak haris­nyában mehettünk az úri la­kásokba. — És a munkahely? — Lasszóval kellett fogni az embereket oda, pedig sok volt a munkanélküli. Akkor még csak mi, a gázművel! ter­meltünk gázt. Regényben kel­lene megírni a sok küzködést. Szerettem a pontos munkái. Negyvennyolc, ötvenhat órá­kat dolgoztunk egyhuzanbaii. Vasárnaponként alig látott a család. Csak az akarat tartotta bennünk a lelket. A koksz­műnél is nehéz a munka, de ez a félautomata kemence azért más ... Nekünk eleinte még normális lapátunk sem volt, valósággal kanalaztuk a szenet a kemencébe. Később kaptunk egy adagolót De a műszerekre nagyon haragud­tunk. Az egyik ember egyszer azt mondta, levágja őket a falról. Hát hogyne, rakodás, fűtés, kokszhúzás, szerelés, a műszerek folytonos figyelése, egy pillanatra sem állhattunk meg. — S ezek után most nem unalmas itt az élet? — Nem. Tessék csak bejön­ni, körülnézni! Vezet a kazánházba, s gyújt­ja be a gázkályhát. — Lepke lánggal ég. Valóban, mint lobogó lepke­szárnyak lebegnek a lángocs­kák. — Ezzel melegítjük télen a tartályok vizét, nehogy be­fagyjon és a repedt jég kö­zött elszökjön a gáz. A kazá­nokat is Ilyenre cserélik ki A vezeték már készen van hozzá. És állandóan írjuk a nyomást, a gázleadást. Mutatja a naplót. Ott áll benne, hogy milyen az idő, hány fok a meleg, fúj-e a szél, mennyi volt a tartály tartalma hajnalban, mennyi gáz ment el óránként. A ve­zérlőasztal piros lámpája pe­dig az egyenletes gázáramlást jelzi. — ügy tudom, most nincs szolgálatban. — A kollégám van itt. Én csak fűért jöttem a nyulaim- nak. — Otthon nem érzi jól ma­gát? — Még szeretnék dolgozni, pedig maholnap nyugdíjba mehetnék. Huszonöt óta dol­gozom a gázmüveiméi, ma­holnap negyven éve.v. LEPKELÁNGGAL ég a gáz- tartályok vizét melegítő gáz­kályha lángja, a gáztermelő kemencék belseje két—három ezer fok. Csupán az emberben lobogó lángot nem lehet fok­kal mérni, értékét kalóriában kifejezni... Ctépányi Katalin t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents