Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA XX. ÉVFOLYAM, ARA: «0 FILLÉR 179. SZÁM Augusztus 5-én írják alá a szerződést A mániái Mecsek Völgye Tsz , gombosheréjéről a második termést is betakarították. Ké- ' pünk: Nagy János és Spekt József a száraz szénát gereb- [ lyézi össze. Foto: Czakó Moszkva várja a nyugati külügyminisztereket Harrimán sajtóértekezlete as atomegyesményről, a megnemtámadási sxersődésről, a szovjet javaslatokról A minap a washingtoni saj­tóklubban Harriman, az Egyesült Államok külügymi­niszterhelyettese, a moszkvai tárgyalásokon részt vett ame­rikai küldöttség vezetője ta­lálkozott az amerikai és a kül­földi újságírókkal. „Jó ez a szerződés, — mondotta Harriman. — Minden paragrafusa pon­tos és világos.” Első lépés ez ahhoz, hogy elkerülhes­sük a termonukleáris hábo­rút, és ellenőrzést teremt­hessünk a nukleáris fegy­verzet felett. Hangsúlyozta, hogy sem a szovjet nép, sem vezetői és személy szerint Hruscsov, nem akarnak nukleáris hábo­rút. Ezt azzal magyarázta, hogy az oroszok „fantasztikus sikereket értek el az ipar, a tudomány és a népművelés fejlesztésében”. Hruscsov utói akarja érni az Egyesült Államokat, — mondotta Harriman — de nem akar háborút. A Szovjet­unió népei azért nem akarnak háborút, mert minden nép­nél jobban érezték, hogy mit is jelent a háború. Ezért maga­biztosan állíthatjuk: Hruscsov őszinte volt, amikor a Prav­dának és az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy az atomfegyverkí­sérletek eltiltásáról szóló szer­ződés első lépés a többi prob­léma megoldása felé. A szerződés előnyeire vonat kozóan feltett kérdésre Harri­man azt mondotta, hogy az „rendkívül érdekes lehetősé­geket tár fel valamennyiünk számára. Végetvet a légkör radioaktív szennyezésének. A világ népei, — köztük az amerikai nép — nem akar­ják a nukleáris kísérletek folytatását, mert féltik gyermekeik egészségét”. A szerződésnek az Egyesült Államok katonai erejére és biztonságára gyakorolt befo­lyását érintve Harriman hang­súlyozta, hogy mindkét félnek elegendő nukleáris fegyvere van a másik megsemmisítéséhez. Ebben az értelemben — fűzte hozzá — a szerződés nem csorbítja katonai erőn­ket, bár be kell ismerni, hogy az atomfegyverzet bi­zonyos területein, például a rakéták kapacitását illetően a Szovjetunió megelőzi az Egyesült Államokat. Ez azonban nem jelenti azt, mintha az Egyesült Államok teljes egészében lemaradt volna. Harrimaxit megkérdezték, hogy milyen összefüggés van az atomfegyverkísérletek el­tiltásáról szóló szerződés, va­lamint a NATO és a Varsói szerződés tagállamainak meg­nemtámadási egyezménye kö zott. amelyet a Szovjetunió ja vasolt. A külügymmiszter-he- 'fettes megjegyezte, hogy ,-ez két különböző dolog" és bár a megnemtámadási egyez­mény megkötése „nehéz fel­adat” ez lesz a következő lépés a további tárgyalásokon, mint ahogy azt a moszkvai eszmecseréről szóló záróközle­mény kimondja^ A külügyminiszterhelyettes miután megemlítette, hogy a NATO valamennyi résztvevő­jének egyhangú hozzájárulá­sa , nélkül nem köthető meg­nemtámadási egyezmény, — vagy megállapodás, és Fran­ciaország máris állástfoglalt az egyezmény ellen, kijelen­tette: véleménye szerint e kérdés más utakon, Franciaország részvétedé nélkül is megold ható. Milyen további lépések vár hatók és mikor? — kérdez­ték Harrimaritól. ,-Nem va­gyok próféta, — válaszolta — de világos, hogy a Szovjet­unió nagyobb stabilitást sze­retne elérni Európában”. Ez­zel kapcsolatban emlékeztet­te az újságírókat Hruscsov legutóbbi, az európai feszült­ség csökkentését és a rész­leges leszerelést érintő ja­vaslataira. Az amerikai gazdasági élet kibírja-e a leszerelést? — kér dezték meg Harrimant. „Nem csak, hogy kibírjuk, de elő­nyökhöz is juthatunk a le­szerelés által, — válaszolta. — Nálunk még sok ember életszínvonala alacsony, amin segíteni kell”. Harri­Valaki a nevemen szólít. Körülnézek, ki lehet? Előttem j egy kéményseprő. Nézem job­ban, hát a Reiemesz Ádáml man azt mondotta, hogy a katonai célokat szolgáló je­lenlegi költségvetési elő­irányzatok egy részét a gyengén fejlett országok se­gélyezésére lehet fordítani leszerelés esetén. Harriman emlékeztetett 1945-ben tett kijelentésére, amikor, minit moszkvai nagy­követ azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió céljai egymással ki- békítihétetlenek, de mindkét országnak meg kell találnia valamilyen módot, hogy együtt élhessenek ezen a boly­gón. „Ma ismét csak ezt mondhatom” — mondotta be­fejezésül az Egyesült Államok külügyminiszterhelyettese. * Moszkvában hivatalosan bejelentették a következőt: — A létrejött megegyezés értelmében a légköri, világ­űrben és a víz alatti atom­fegyverkísérletek eltiltásáról szóló július 25-én parafáit szerződés aláírására augusz­tus 5-én kerül sor Moszkvá­ban. — A szerződés aláírására Moszkvába várják Dean Rusk amerikai és Lord Ho­me angol külügyminisztert. — Az atomfegyverkísérle­tek eltiltásáról szóló szerző­dés aláírásánál jelen lesz _ a Szovjetunió, az Egyesült I Államok és Anglia kormá­nyának meghívására I ü Thant, az ENSZ főtitkára. — Hát te mibe bújtál?! — és kezet fogunk. Láttam öt már cséplőmun­kásként, vincellérként, rako­dóként, de így még nem. — Most szakmám van. Ké­ményseprő lettem. Már több éve űzöm ezt a szakmát. Vol­tam egy ideig Pécsett is. Az volt ám a munka, amikor a Bőrgyár kazánjait tisztítot­tuk ... — És most hol vagy? — Hát itt, ebben a körzet­ben. Vókány, Egerág, Személy, Kisherend, Ata, Szőkéd, Kis- tótfalu és Palkonya tartozik hozzám. — És hol laksz? — Siklóson. Onnan járok ki. — Jó kis utat kell megten­ned. — Motorom van. Azzal já­rom a körzetet. — Sok a munka? — Nem panaszkodhatom. Több mint háromezer kémé­nyem van. És mindegyik házba el kell jutnom egy hónapban egyszer. Be kell szólni és ösz- sze kell szedni a kéményseprő díjat. Arfuro íllia Argentína új elnöke Az elektorok kollégiuma a csütörtökre virradó éjjel Ar­gentína új elnökévé megvá­lasztotta a 63 esztendős dr. Arturo Illiát. Négyszázhetven­hat elektort szavazatból ab­szolút többséget: 268 szavaza­tot kapott. Argentina új alel- nökévé egyidejűleg Carlos Perettet választották az elek­torok. Illia hivatalát október 12-én foglalja el. Arturo Illia foglalkozása orvos. Guido elnök, aki Illia hiva- talbalépéséig ellátja az állam­fői teendőket, rendeletét adott ki, amellyel megszüntette Fron- dizi háziőrizetét. Svéd képviselők tiltakozása Szerdán 50 svéd parlamenti képviselő, újságíró, író, mű­vész és szakszervezeti vezető vonult Stockholmban a spa­nyol nagykövetség épületéhez, hogy emélkiratot nyújtson át a nagykövetnek. Ebben tilta­kozni akartak Carlos Alvarez Cruz, Spanyolország egyik legnagyobb élő nemzeti költő­je és más politikai bebörtön- zöttek fogvatartása miatt. Amikor az országos hírű svéd személyiségek csoportja a spanyol nagykövetséghez ért, becsapták előttük az aj­tót. A diplomáciai képviselet egyik beosztottja „magyará­zatul” kijelentette: — a nagy­követ rosszul érzi magát, nem fogadhat senkit. — A fizetés? — 1300 forint. — Mellékes? — Kevés még a cserépkály­ha. Vasárnap azért van mun­ka, permetezni szoktam járni. — Sok még a nyitott ké­mény? — Évről évre kevesebb lesz. — És mivel fűtenek falun? — Hát csutaszárral már nem, mint mi annakidején. Fával is egyre kevesebben. A szén a divat most falun is. Főleg a tojásszén. És ez elég sok munkát ad a kéménysep­rőnek. — Hány zsuppos. nádas ház van a körzetedben? — Kevés. Nem is tudnám megmondani, hogy mennyi Elvétve akad már csak. — És új? — Az jóval több Minden községben építkeznek. Régi ismerősömmel talál­koztam. És mindketten nagyon csodálkoztunk: ő én rajtam, én meg őrajta. Hogy mútik az idő, és hogy változnak az em­berek! <3 salat) A KORMOS EMBER Még szorosabb kapcsolatot a választókkal A tanácstag, választói bizalmából, 4 esztendőre került tisztségébe. Ez alatt az idő alatt úgy kell végezni« tanácstagi munkáját, hogy mint fontos közéleti té­nyező és szereplő, méltó legyen választói bizalmára, jól kép­viselje választóit a tanácsülésen, szervezze, vonja be őket a tanács előtt álló feladatok megoldásába. Legyen a tanácstag összekötő kapocs a tanács — mint az államhatalom helyi szerve — és a lakosság között. A tanácstagi tevékenység egyik legfontosabb területe a választókerületi munka és ezen belül is a tanácstagi beszá­moló. A tanácstörvény kötelességünkké teszi, hogy „a válasz­tóknak évenként legalább két ízben beszámoljunk a tamác3 működéséről, saját tanácstagi munkánkról és a választók köz­érdekű megbízásainak teljesítéséről”. Ezeket a beszámolókat is fel kell használnunk arra, hogy összegyűjtsük a lakosság észrevételeit, kívánságait a tanács területén folyó állami mun­káról. A tanácstag, tehát tájékozódik a lakosság körében a tanáccsal szemben támasztott igényekről, a tanács munkájáról kialakult véleményekről, ugyanakkor tájékoztatja a lakossá­got a tanácsi munkáról. A városi és kerületi tanácsaink tagjai e kötelezettségű le­nek a február 24-i választást követően június második felé­ben tettek eleget először. Tekintve, hogy a választások során sok új tanácstag került a városi és kerületi tanácsokba, ezért az említett időszakiban tartott beszámolóknál új szervezeti formákat kerestünk. Bár tanácstagjaink részt vettek egy 3 előadásból álló tanfolyamon, ahol a tanácstagi munka rész­leteivel ismerkedtek meg, mégis indokoltnak látta a végre­hajtó bizottság, hogy az első beszámolók megtartásánál gya­korlati segítséget is nyújtson főleg az új tanácstagok számára. Ezért a kialakult városrészeknek megfelelően, mint például Kertváros, Budai I„ Meszes, Gyárváros, stb. összevont tanács­tagi beszámolót tartottunk 32 helyen, ahol 4645 választópol­gár jelent meg és 333 közérdekű hozzászólás hangzott eL Ez az új szervezeti forma igazolta, hogy a beszámolók eredményességére csak akikor számíthatunk, ha azoknak idő­pontját és helyét időben megbeszéljük az érdekelt tanácsta­gokkal, az adott terület párt-alapszerveivel, a Hazafias Népfront körzeti bizottságaival és az ő segítségükkel együtt a tanácstagok és a lakóbizottságck is mozgósítsák a lakosságot a beszámolókra. Ennek eredménye, hogy a nyári időjárás el­lenére is egyes helyeken nagy számban vettek részt a beszá­molókon, mint pL a Budai L területén 280, vagy a belváros­ban 130 résztvevő volt a beszámolón. Bár ez a szervezeti forma jónak bizonyult, mégis indokolt­nak látszik, hogy a II. félévi beszámolóknak kisebb egységek­ben, lehetőleg városi választókerületenként történő megtartá­sa, mert így jobban nyílik mód a választókkal való közvetlen érintkezésre, az adott kisebb területi egységek problémáinak részletesebb megtárgyalására. Uj tanácstagjaink most mái gyakorlati tapasztalattal is rendelkeznek beszámolóik megtar­tásához és így azoknak kisebb, városa választókerületi egyse» gekbe való megtartása is lehetséges. A júniusban kipróbált szervezeti formát azonban to» vábbra is meg kell tartani. Ez a forma nagyban ha­sonlít a Szovjetunió egyes városaiban kialakult mifcró-tanácsok szervezetéhez, amelyek alkalmasak egy-egv városrész jövő terveinek megtárgyalására, eldöntésére. Ezért a jövőben minden évben egy alkalommal a tanácstagi beszá­molóktól függetlenül, agy-két jelentősebb várospolitikád kér­désben, mint például a közlekedés, községfejlesztési tervek megállapítása, városrészenként tartunk tájékoztatást, mert nagy segítséget jelent számunkra terveinkkel, elképzelésein le­kéi 'kapcsolatban az ezeken kialakult vélemény. A most tartott tanácstagi beszámolók is bizonyították, hogy a választók igénylik, hogy az általuk felvetett javasla­tokra időben megkapják a választ. A választások során tartott jelölőgyűléseken elhangzott mintegy 604 közérdekű bejelen­tésre a bejelentést tevők nagy része már megkapta a választ. Sokan hangoztattak, hogy így kellene ezt a jövőben is csi­nálni. Ezért komoly feladat hárul most a végrehajtó bizottsá­gokra, a szakigazgatási szervekre, de nem utolsó sorban a ta­nácsok tagjaira is, hogy a beszámolók 333 hozzászólója által bejelentett közérdekű problémákra a válaszok időben, gyor­san és reálisan a bejelentőkhöz érkezzenek. Tanácstagjaink a legközelebbi beszámolók során adjanak számot ezeknek a be­jelentéseknek az elintézéséről, a választók pedig kérjék szá­mon azok megvalósítását. A beszámolókon elhangzottakat tanácstagjaink használ­ják fel tanácsülés! felszólalásaikban, vagy az állandó bizott­sági munkában. így jut el a választók akarata, kívánsága, vé­leménye — tanácstagjaik útján — az illetékes állami fóru­mokhoz és válik valósággá az. A mostani beszámolók is be­bizonyították, hogy a város lakói törődnek a város szépségé­vel, rendjével és sokat adnak arra, hogy a nálunk megforduló idegenek, külföldiek, milyen benyomással távoznak Pécsről. A választók várják — és a tanácstól várják — a felvetett pr>blémák megoldásét, bíznak a tanács eredményes munkájá­ban. Ezért érdemes doí.ozni a tanácsban. Dr. Galabár Tibor. i a városi tanács vb-ti lkára C <? t ^SZÉ NABE GYŰJTÉS

Next

/
Thumbnails
Contents