Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-09 / 185. szám

tm. AUGUSZTUS 9. 5 Elkésxult SZMT II, félévi munkaterve Nemrégiben készült el a Szakszervezeteik Megyed Ta­nácsának munkaterve a má­sodik félévre. Amikor ezt jó­váhagyták, értékelték az el­múlt fél esztendő feladattervé­nek végrehajtását is. Ebből kiderült, hogy a tervet mara­déktalanul megvalósították, 6Őt közben végrehajtottak né­hány olyan fontos feladatot is. mint a szakszervezeti újra­választások voltak. Ebben az időben zajlott le a szakszer­vezetek XXi kongresszusa, amelynek határozatai meg­szabják a második félév teen­dőit. A feladatok közül legfontosabb az éves tervek teljesítésének elősegí­tése, és ahol szükséges, a túl­teljesítésre való mozgósítás. További fő feladatnak jelölték meg a kollektív és egyéni kezdeményezések felkarolását, a szocialista brigád, műhely «« üzem címért küzdők ver­senyének fokozott támogatá­sét. A második félév folyamán létre kelj hozni az üzemi ta­nácsokat. Az üzemi tanácso­kat ezekben a napokban vá­lasztják meg. Valamennyi a szákszervezet irányításával fog működni. Feladatuk az üzemi és szakszervezeti demokrácia szélesítése, a dolgozók neve­lése a közügyekkel való fo­kozottabb törekvésre, jó lég­kör kialakítása; Az SZMT a következő hó­napokban felülvizsgálja a Munkatörvénykönyvben rög­zített jogok és kötelességek teljesítését a «negye üzemei­ben. Nagy segítséget nyújta­nak ebben a társadalmi bíró­ságok, amelyek tavasszal a ki«- és középüzemékben is megalakultak, s amelyek mun­kájára továbbra is támasz­kodni kíván a szakszervezet. A második félév tervfelada­tait végigkísérik az SZMT irányító tevékenységének további, erősítésére irányuló törekvések. Ilyen például, hogy a szakmák megyei bi­zottságainak operatívabb tevé­kenységét elősegítik. Megszün­tették a kettős irányítást, mely mind a szakmai bizott­ságok. mind az SZMT részé­ről zavarta a munkát. A szak­mai központok bőséges szak­mai utasítást adnak a hozzá­juk tartozó szakszervezeti bi­zottságoknak, az SZMT fel­adata viszont, hogy a megye sajátosságainak megfelelően szabják meg a szakmák fel­adatait. így a megyében lévő tizennyolc szakmához tartozó, 367 szakszervezeti alapszerve- zetben a szakmai sajátossá­goknak megfelelően, a párt irányvonalával egybevágó fel­adatok is teljesülnék. Az SZMT több fontos kér­dést vizsgál meg a következő félév során a megye üzemei­ben. Ellenőrizni fogja példá­ul a megye szakszervezeti szerveinek munkásvédelmi te­vékenységét, az üzemi taná­csokról szóló MT—SZOT kö­zös határozat végrehajtását, felülvizsgálják és jóváhagyják a tanácsi ipar 1964. évi mun- ka versenyének, célkitűzéseit, megnézik, hogyan használják fel a szakszervezeti kultúr- otthonok a kapott anyagi ja­vakat} Az elnökség soronkövetkező üléseinek ter­ved is elkészültek, Megtárgyal­ják például, hogy az építő­ipar dolgozói hogyan teljesí­tették feladataikat, az I. fél­évi terv teljesítésének tapasz­talatait a megye iparában, a szakszervezeti bizottságok ter­melést elősegítő munkáját, különös tekintetted a helyi iparra, a 'szakszervezeti üdül­tetések első félévi tapaszta­latait. A közlekedés területé­ről a 12, sz. AKÖV jelentése kerül majd az elnökség elé az azt követő ülésen pedig az Uránércbénya szakszervezeti bizottságának üzemen kívüli kulturális és nevelő munkája kerül terítékre. Az orvos- egészségügyi szakszervezetet beszámoltatják a szakszerve­zeti kongresszus rájuk vonat­kozó határozatainak végrehaj­tásáról, az orvosegészségügy területén végzett nevelő mun­káról Különös figyelemmel kíséri az elnökség a szocia­lista munkabrigádok helyze­tét Baranyában, elsősorban a helyi és élelmiszeriparban, a bőrös és textiles szakmában folytatandó vizsgálatok alap­ján. A vizsgálat fő célja an­nak megállapítása lesz, hogy miért nem érvényesül kellő­képpen üzemeinkben a szocia­lista brigádok munkájára és életére vonatkozó hármas jel­szó, miért sematikusak válla­lásaik.. A második félév nagy feladata lesz többek között annak megállapítása, hogy az ÉDOSZ-hoz tartozó szakszer­vezeti bizottságoknál, miként bánnak a dolgozók bejelenté­seivel, megfelelő intézkedése­ket tesznek-e a valódi sérel­mek orvoslására. Ezeken kívül tájékoztató jelentések is napirendre ke­rülnek. Az ilyen, alapos vizs­gálódó és elemző munkával készülő jelentések egész sora kerül az év végéig az elnök­ség elé. Többek között az SZMT és a megyebizottságok pénzgazdálkodásáról, a társa­dalmi bíróságok működéséről, a szakszervezetnek a cigány­kérdés megoldásának érdeké­ben kifejtett tevékenységéről, a szakszervezeti mozgalmi statisztika értékeléséről, ter­melőszövetkezetek üzemi pat- ronálásának tapasztalatairól, a szakszervezeti politikád isko­lák és munkásakadémiák elő­készítéséről, a dolgozó fel­nőttoktatásról készül majd az elnökség számára jelentés. Ebben az időben vitatják meg a testnevelési és sport tömeg­szervezet előkészítésének fel­adatait is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkája, mint féléves tervükből kiderül, igen sokréttt. A kitűzött feladatok megva­lósítása csak úgy lehetséges, ha az SZMT munkáját társa­dalmi bizottságok segítik. Hat ilyen bizottság' van, ők vi­szont a társadalmi aktívák széles rétegére támaszkodnak, arra a 116 ezer szervezett dolgozóra, akik szerte a me­gyében mindenütt ott állanak a szakszervezeti bizottságok mögött. Miért nem működtetik? A címet nem magunknak tettük fel, hanem az illetéke­seknek. Mert ml tudjuk, miért nem működik a tettyei szökő­kút! Pár hónappal ezelőtt ké­szült el, javarészt társadalmi munkában, és már három he­te csak gyönyörű kerámiáját mutatja, vize pedig zöld és piszkos, ápolatlan a környe­zete. A pécsiek és külföldiek talán el is kerülik, hogy ne hallják jajszavát: „Nincs nagy bajom, csak zárlatos vagyok! Meg — úgy látom — megfe­ledkeztek rólam!” Mi segíteni szeretnénk, hogy gyönyörköd­tessen úgy, ahogy alkotói eszében és szívében a szökő­kút építésének terve .megszü­letett. Javítsák meg. akiket illet a javítás. Még tart a nyár! Az időjárás hatása az emberre Beszélgetés dr. Páter János egyetemi tanárral Dr. Páter János egyetemi tanárral, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem Közegészség- tand Intézetének vezetőjével beszélgetett lapunk munka­társa az időjárásnak az em­berre gyakorolt hatásáról, a nagy melegben elszaporodott közutd balesetekről. — I,ehet-e hatása az Időjárásnak az emberre? — volt az első kér­dés. — Évezredes tapasztalat, hogy az Időjárás-változás né­Járda épül Péesszabolcson Három kilométer hosszú járőát építenek Pécsszabolcson. Képünkön: az utolsó szakasz földmunkái. melyik emberre kifejezetten hatást gyakorolhat. A görögök nagy orvosa, Hippokratas, már 2000 évvel ezelőtt megfigyel­te az időjárás-változás, a hi­deg és meleg szelek, az egyes évszakok hatását járványok felléptére és bizonyos megbe­tegedések tömeges megjelené­sét észlelte bizonyos időjárás- változások esetén. Közismert tény, hogy a rheumás fájdalmak, műtéti hegek, csonttörések hegei, idő­járás-változás esetén heves fájdalmat okoznak. A migrén fellépte szántén időjárás-vál­tozással kapcsolatos. Ha a nyulaik a nyílt mezőről bokros helyekre, erdőkbe húzódnak, ha a hangyák feltűnően rajza­nak, bizton esőre számítha­tunk. Az elmondott tapaszta­lati tények feltételezlhetővé te­szik azt, hogy élőlények élet­terének, a levegőtenger bio­szférájának nevezett részének változásai hatással lehetnek az élőlények fiziológiás vagy pathológiás folyamataira. — A modern orvostudomány ne előbb említett feltételezéseket Iga­zolja? — Igen. Az időjárás ember­re gyakorolt hatásával az or- vos-meteorológla foglalkozik. Ez a néhány évtizedes tüdo- mány — a francia Mouri- gnand és a német de Rudder alapvető vizsgálatai nyomdo­kán — objektív kutatásokkal bizonyította az idő járás-válto­zásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatását. A miértre szabatos választ a Pavlovi szemlélet adott. Ez a szemlé­let kimondja, hogy az ember nem különálló egység, hanem funkcióját tekintve, állandó dinamikus kölcsönhatásban van a környezeti tényezőkkel. Ezek a környezeti tényezők hatásukat az akarattól függet­len, ú. n. vegetatív idegrend­szer útján fejtik ki. A vege­tatív idegrendszerrel felfogja a környezet részéről érkezett időjárási ingereket és mint az alkalmazkodás szerve, auto­matikusan a felfogott inger­nek megfelelően beállítja a szervezet funkcióit. — Milyenek azok az Időjárási hatótényezők, melyek a vegetatív idegrendszer útján hatnak? — Az utolsó évtizedek me­teorológiai kutatásai hozták létre az orvos-meteorológia fejlődése szempontjából olyan fontos időjárási frontelméle­tet. Feltehetjük ismét a kér­désit, mik azok az időjárási frontok? Két különböző fizi­kai, kémiai és elektromos sa­játosságú légtömeg érintkező felületét, amely rendszerint tovahaladó mozgásban van, nevezzük időjárási frontnak. Nagyjából háromféle frontot különböztetünk meg. Hideg vagy betörési frontot, meleg vagy felsiklási frontot és vesz­teglő frontot. Ezeknek a fron­toknak más és más az emberi szervezetre gyakorolt hatása. Hideg vagy betörési front kisebb-nagyobb lehűléssel, fel­hőképződéssel és csapadék hullással jár. Ilyenkor az idő­járásra érzékeny emberek alu- székonnyá, kábulttá válhat­nak, fokozódik a fekete- és a teaigényük, csökken a niko- tindgényük. A központi ideg- rendszer funkciója lassabbá válik, meghosszabbodhat a reflexidő, tehát az észrevevés és a cselekvés közötti idő. Ez gépjárművezetőknél balesetve-' szélyt rejthet magában. Foko­zódik a szervezet görcskész­sége. Epe-, vesegörcsök, kóli- kás fájdalmak, szívpanaszok jelentkezhetnek. Fokozódik az aszthmás rohamok száma. Ha a levegő páratelt, fokozódnak a rheumás-fájdalmak. A meleg- vagy felsiklási front esetén emelkedik a ho- mérséíklet, cs&padékiképződés lehet. Ilyenkor az időjárás­érzékeny embereknél ingerlé­kenység, nyugtalanság lép feL többet dohányoznak, csökken a fekete- és teaigényük. A meleg front által kiváltott élénkség gyakran izgatottság­gá fokozódik, szorongás és fá­radékonyság jelentkezhet. A meleg front hatására csökken a szervezet görcskészsége, vi­szont fokozódik a vérzéseikre való hajlam. Érzékenyebb a szervezet a baktériumos fer­tőzésekkel szemben. Az emberek különbözőkép­pen reagálnak az említett fronthatásokra. Reakció-kész­ségüket az alkat szabja meg. — Milyen összefüggés lehet ne. ember, az időJ4rús és a közúti balesetek között? — Az elmondottak részben már válaszoltak erre a kér­désre. Az időjárás-érzékeny emberek reakciókóazsége, al­kata, rejtett megbetegedése (szívbajok, alacsony vagy ma­gas vérnyomás, stb.) és a frontbetörések együttesen olyan módon befolyásolhatják a közúti gépjárművezetők szer vezetőnek cselekvőkés zsegét, amely a KRESZ szabályainak be nem tartása esetén, a fe­lelődön könnyelműség ered­ményeként balesetet eredmé­nyezhet. Az elmúlt kánikulai idő­szakban a szubtrópusi, tehát melegfront-betörések hatására baleset keletkezhetett azáltal, hogy az időjárásra érzékeny gépjárművezetők rejtett meg­betegedése következtében pil­lanatnyi rosszullét léphetett fel. A fronthatást fokozhatta az igen magas hőmérséklet és a levegő igen magas páratar­talma, amely hőtorlódáshoz, hőguta-szerű állapothoz ve­zetve rejtett szívbajosaknál vagy alacsony és magas vér- nyomásúaiknál pillanatnyi esz­méletvesztést idézhet elő. Eze­ket a veszélyeket fokozza a vezetőfülkében felhalmozott szénmonoxid mérgező hatása. Az elmondottakon kívül a nagy hőség következtében a szervezet fokozott folyadék- igényét a fegyelmezetlen ve­zetők, mint az az egyik leg­súlyosabb szerencsétlenségnél is történt, sor- és fröccs- ivással igyekeznek kielégíte­ni. ‘ Az alkohol fogyasztása ilyen időjárási viszonyok kö­zepette kétszeresen veszélyes. Éppen ezért indokolt lenne az, hogy a belkereskedelem ésszerűen szabja meg az üdítő italok árát. Jelenleg az üdítő italok nagy részének ára drá­gább, mint a sör. Egészen röviden ennyit mondhatunk az időjárás és a közúti balesetek közti össze­függésről. A végső következ­tetés rövid: minden baleset megelőzhető, ha a vezetők lel­kiismeretesen betartják , a KRESZ szabályiat. fejelő csaták. A három me­dencében megoszlanak a für- dőzők, több a lehetőség azok­nak, akik úszni is szeretné­nek. A kis pancsoló meden­cén kívül a hullámmedence is lehetőséget biztosít' a pici­nyeknek a fürdésre. A pázsit tiszta, hívogatóan kellemes benyomást kelt. melyet fokoz az asztalok, székek és színes sátorernyők elhelyezése. Szó­val ez itt valóban egészen más! Persze az örömbe itt is vegyül üröm! Egy hete rassz a hullámverő gépezet és bi­zony ezt nagyon nélkülözik a strandolók. Az új nagymeden­ce körül még rendezésre vár az út, melyet gyakran tör meg egy-egy sártócsa. A für- dőzőket zavaró akrobata­mutatványokat végző ugráló- kat sajnos itt sem rendsza­bályozza senki. És végül egy közös problé­ma. Mindkét strandon műkö­dik egy olcsó büfé és egy drágább vendéglátó egység. A büfék ellátása mindkét strandon csapnivaló. Vagy jég nincs vagy sör hiányzik, élelmiszerben és, üdítő ital­ban szinte semmilyen válasz- , ték nincs. Ezt láttam a pécsi strando­kon a vízből és a medencék partján. Itt van újra a káni- . kula, mely még sokáig tartja majd magát. Van idő, lehető­ség és szükség arra, hogy a hibákat eltüntessük! > » Mitzki — Be-nt m&yu(*U a i/Xz&ch mét nyomait is. Hiába hirdeti a felirat a medence szélén, hogy a lábmosó használata kötelező, amikor abban nem folyik víz, üresen, szárazon tátong. így nem csoda, ha a medence vize gyorsan piszko­lódik. Játéktér nincs, a lab- dázók az útra kényszerülnek. A legnagyobb népszerűségnek E horgász játék örvend. Peüg ezt a strandot is so­kan keresik fel, nemcsak pé­csiek. hanem a városba érke­ző üdülők, külföldiek is. Ne­kem is bemutattak egy csinos cseh kislányt, de a mellettünk ülő pádon is németül beszél­tek. Elgondolkodtam, vajon milyen véleményt alakítanak ki e strand láttán a város idegenforgalmi lehetőségeiről? Valaki a közelben megje­gyezte, hogy a Hullám azért mégis csak más. Nosza gyor­san felkerekedtem és áttet­tem székhelyem a József At­tila utcába. A kép tényleg . más volt. Mintha ez lenne a város „elit” strandja! A közönség is más itt. Több a felnőtt, sok a fia­tal, akik a munka után kere­sik fel a Hullámot. A megnagyobbítás előnyére vált a Hullámnak. Több em­bert tud befogadni, kényel­mesek az új kabinok, megol­dódott a játéktér megnöveke­dése is. Most zavartalanul folyhatnak a véget nem érő jegyzések tarkítják egy-egy vízbelökés vagy vízalányomás i után. Szabadon ugrálnak egy­más és a gyanútlanul fürdő- zők fejére. A szőke úszómes- : tért mindez nem hozza ki rendíthetetlen nyugalmából. A nagy medence szélénél ül ! piros székén, alkalmi őre ő < a barátok fésűjének, szandál- . jának és órájának. Pompásan . barnára sült alakja úgylát­szik, csak ülve érvényesül, mert egy ízben sem láttam, , hogy körbesétlva megszemlél- ; te volna, hogy mi történik a medencében. Én viszont körbesétáltam és sok mindent észrevettem, ami nem válik a strand előnyére! A kisebb medence vize meg­lehetősen zavaros, így azt az : úszni tanuló gyerekeken kí­vül nem igen veszi igénybe más. Mindkét medencénél üresen tátong a kicsinyek ré­szére épített lubickoló, be kell érnünk azzal, hogy a forró betonon ücsöröghetnek. A bát­rabbak bemerészkednek a nagy medence lépcsőjére hi­szen áhítoznak a hűs víz után, de egy rosszul sikerült lépés és máris nyelik a medence folyadékát. Jómagam is al­kalmi megmentője voltam egy póruljárt kispajtásnak. A pázsit nem dicsekedhet valami nagy. tisztasággal. Bi­zony, magán viseli még a né­hány nappal előbb ebaorl sze­A 10-es megállónál ácsor­gók, várom a buszt. A nap kiméit. ..nül süti az ámyék- talan járdát. Még jó, hogy árnyékban mérik a meleget, mert ezt a hőséget még a higany sem bírná ki! Végre jön. Mindég gondolkodom azon, hogy ezeket az új, mo­dern kocsikat bizonyára egy fázékony ember tervezhette, mert a kicsiny szellőző abla­kokon nem sok levegő áram­lik be. De a strandhoz előké­szítésnek jó. Balokányfü rdő. Rövid te- kergés a bérelt és a sporto­lók számára fenntartott kabi­nok között, levetkőzöm és máris nyakig bent vagyok a vízben! Innét kellemesebb a szemlélődés. Időnként csak az zavarja meg nyugalmamat, hogy ifjú úszótitánok lendü­letes mozdulatokkal igyekez­tek magukat fenntartani és előbbrejuttatni a vízen és bi­zony sűrűn kellett jobbra- balra kapkodni a fejemet, hotrv elkerüljem a váratlan csapásokat. Ezt a veszélyt rr.ég csak fokozták a keresz- tül-kasul tartó alkalmi úszó­versenyek. melyeket spontá­nul. de rendszeresen rendez­te' fiúk és lányok. Bátran kijelenthetem, hogy a Balokány az általános is­kolások által „megszállás” alatt áll! A látogatók zöme belőlük kerül ki és csak elvét­re tr’áihe'ó egy-két idősebb fürdő zó Hangos zsivajgásuk betölti a strandot és a nevet- fcélést időnként vaskos me#-

Next

/
Thumbnails
Contents