Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-06 / 182. szám
1963. AUGUSZTUS 6. 3 „A szocializmus ne csak a békével, hanem a jóléttel is azonos fogalom legyen“ Az MSZMP Központi Bizottsága augusztus 2-án kibővített ülést tartott, amelyen meghallgatták és megvitatták Kádár János elvtárs beszámolóját a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli útjáról, többek között az* SZKP és a szovjet kormány vezetőivel folytatott tárgyalásairól, a KGST tagállamok kormányképviselőinek legfelsőbb szintű tanácskozásáról, valamint a Varsói Szerződés Politikai Tanácsadó Testületének üléséről szerzett tapasztalatairól. Ismeretes, hogy e plénumon nemcsak összefoglalták és tudomásul vették a beszámolót, háncm körültekintő határozat formájában bocsátották a nagy nyilvánosság elé. E rendkívül fontos okmány már a megjelenését követő napon élénk visszhangra talált városunkban is, a gazdasági, politikai élet különböző posztjain tevékenykedő vezetők körében. Az alábbiakban nekik adjuk át a szót, hogy a határozatról alkotott első benyomásuk is méltó hirdetője legye^ annak a nagy és közös erőfeszítésnek, elhatro^ zásnak, amely a béke, s következetesen az általános jólét megteremtését tűzte ki célul. Kovács István, a Mecseki Szénbányászati Tröszt PTO vezetője — Több mint kétezer kommunista vett részt a Mecseki Szénbányászati Tröszt múlt hetekben tartott párttaggyűlésein. A taggyűléseken szó volt a kínai vitáról is. A kommunisták elmondották, hogy teljes mértékben egyetértenek a Szovjetunió Kommunista Pártjának szilárd elvi politi- káiával és most a mi Központi Bizottságunk legutóbbi határozatával is, amely elítéli a nemzetközi feszültséget fokozó, a kommunistákkal merőben idegen politikát. Továbbra is bízunk Központi Bizottságunk marxista állás- foglalásában, és mint ahogy eddie. ezután is teljesíteni fogjuk a ránkháruló feladatokat. Ezt a bizalmat mutatja az is, hogy a mecseki szénbányászok július óta három vasárnapon át dolgoznak, hoey enyhítsék az ország nehéz szénhelyzetét Lemle Géza, a megyei tanács népművelődési csoportvezetője Az MSZMP Központi Bi- zattsága határozatában teljes mértékben egyetért a Moszkvában megkötött „atomcsend” egyezménnyel. Az atomcsen d-egv ezmén y t sok évi szívós politikai munka első gyümölcsének tartom, s úgy örülök neki, mint aki valóban egy erősödő fácska első termését ízlelgeti. Az atomcsend-egyezményt minden eddigi biztató jelnél jelentősebbnek tartom, mert bizonyítja: van ésszerű megoldás a legbonyolultabb politikai kérdésekben is, az emberiség jövőjét, a minden megteremtett értéket veszélyeztető katasztrófa nélkül is. —* Nem hiszem, hogy akadhat az egész emberiség kultúrájáért, jövőjéért felelősséget érző ember, aki ne üdvözölné örömmel az atomcsend- egyezményt és pártunk határozatát az egyezményhez való csatlakozásra. Meggyőződésem, hogv népünk és pártunk állásfoglalása is hozzájárul ahhoz az enyhüléshez, mely újabb rügyeket bont, újabb gyümölcsöket érlel. dr. Nagy József, a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgatóságának vezetője ♦ Az MSZMP Központi Bizottságának határozata a KGST kérdésével is foglalkozik. A határozat leszögezi azokat az általános alapelveket, amelyek a szocialista országok gazdasági együttműködésére vonatkoznak. Széles körben ismeretesek azok a meggyőző érvek, amelyek az együttműködés szükségességét bizonyítják. Ezek közül érdemes például egyet megemlíteni.. Legutóbb a magyar delegáció Szovjetunióbeli látogatása alkalmából a Moszkvában tartott nagygyűlésen Kádár elvtárs többek között a következőket mondotta; „— Küzdelmünk azért folyik, hogy a szocializmus ne csak a békével, hanem a jóléttel is azonos fogalom legyen”. Ahhoz, hogy ezt a célkitűzést, — amellyel azt hiszem mindenki egyetért, — a mi hazánkban is megvalósíthassuk, nélkülözhetetlen a szocialista országokkal való gazdasági kooperáció. Téves az a nézet, amelyet a KKP levele úgy fogalmaz meg, hogy a „szocializmus főként saját erőből való építése” a járható út. Hazánk nyersanyagforrásaira, termelési színvonalára gondolva szerintem az ilyen „gazdasági önállóságra” autarchiára való törekvés nem segíti elő a szocializmus építésének meggyorsítását. Ahhoz, hogy a kis országok, mint például Magyarország is, gazdaságosabban és jövedelmezőbben termeljenek a fokozottabb nemzetközi együttműködés, munkamegosztás, szakosításba való bekapcsolódás nélkül megvalósíthatatlan lenne. Lemondhatunk-e azokról az előnyökről, amit a KGST hazánk részére már eddig is je- j’elf citett? Erre csak egyértelműen lehet felelni A kapcsolatok szűkítése, korlátozása a mi népgazdaságunk számára csak hátrányt jelentenek. Ezért a magam részéről is csak helyeselni tudom a Központi Bi-. zottságnak az együttműködést, illetve a KGST tanácskozásaival kapcsolatban elfoglalt egyértelmű és pozitív állás- foglalását; Bajomi László, a Pécsi Bőrgyár főmérnöke —• Termelővállalat lévén, elsősorban a határozat V. pontja keltette fel érdeklődésünket. Az e pontba foglaltak közvetlenül érintik vállalatunkat. amennyiben ránk is érvényes az az elv, hogy a vezetők és a dolgozók akaratán, jómunkáján múlik, céljaink elérése. A bőripari vállalat pécsi gyárának legfontosabb feladatait a második ötéves tervben a termelékenység emelésének, technikai előfeltételeinek biztosítása és a jelentős mértékű profilátállással kapcsolatos intézkedések jellemzik. — Vállalatunknál a gyártelepen belüli anyag, a befejezetlen . termék és a készáru- mozgatás még mindig a dolgozók munkájának 35—40 százalékát veszi igénybe. Ezen a problémán a vállalat megfelelő emelőberendezések vontatók, utánfutókocsik és targoncák beállításával kíván segíteni. „Saját” ötéves tervünk végrehajtásához tartozik még gyártástechnológiánk korszerűsítése, választékaink bővítése az importáruk belföldi anyagokkal való helyettesítése és a megváltozott profilnak megfelelően olyan gyárfejlesztési tervek kidolgozása és végrehajtása, amely korszerűbb és egyben termelékenyebb termelési lehetőséget biztosít”! P. Gy." 200 TONNA KOKSZ NAPONTA 60—70 fokos melegben végzik munkájukat a Pécsi Kokszművekben a kokszoló kemencéknél a kemenceblokk dolgozói. Felvételünk: a 2-es blokk töltését ábrázolja. Aczél felv. Szabász-tanműhelyt létesítenek a Pécsi Kesztyűgyárban A Pécsi Kesztyűgyárban augusztus elején megkezdték két műszaknak, nevezetesen az 1-es és 2-es kézivarrodának átszervezését és ezt a munkát szeptember 1-én fejezik be. A további szabá- szati kapacitás növelése érdekében a megszüntetett két műszak helyett szabásztan- műhelvt rendeznek be. Ezzel az elkövetkező években nagyobb lehetőség lesz külső, bedolgozó kesztyűvarrónők foglalkoztatására. Pécs város n. kerületi tanács végrehajtó bizottsága közli a város lakosságával, hogy a Nyárfás major mellett északra, a Siklósi utat a Táncsics Mihály utcával összekötő,, eddig űrhajós utca nevet viselő utca nevét Rakéta névre változtatja. Továbbá a Munkácsy M. utcát a Tímár utcával, a Fürdő utca és a Bercsényi utcával párhuzamosan ösz- szekötő utcát (SZTK Rendelő Intézettel szemben) Goldmark Károlyról nevezi el. (volt Jánosi Engels Adolf utca). Bevezették a díjmentes szakvezetést az állatkertben A Mecseki Állatkertien megnyitották a mesterséges tavat. Ide helyezték át a nagyobb vizi madarakat: gólyát, vadkacsát, valamint a veszprémi állatkertből nemrég érkezett sirályt, továbbá kárókatonát, szárcsát és bakcsót. Egyébként az állatkertben, megnyitása óta először, most* született két kis vadmalac. Vasárnap, augusztus 4-én bevezették . az úgynevezett' szakvezetést. A látogatókat dél előtt 10 óraikor, délután 3 és 5 órakor díjazás nélkül végigvezették az állatkertben, ahol az egyes állatokról „kis előadást” tartottak, megmagyarázták jelelmző tulajdonságaikat Egy-egy ilyen szakvezetés 1—1 és fél órás volt és már a „premier” napján megnyerte a közönség tetszését. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a Mecseki Állatkertiben rendszeresítik a szakvezetést. Minden . vasárnap Amikor megállunk Bere- menden, a Petőfi utca 58. előtt, a gépkocsivezető felismeri a házat — megjegyzi: „ ... Itt már jártunk egyszer... Ebben a házban...” Lehet. S ezek szerint a panasztevő Kovács Mihály nem először fordul levelével különböző Fórumokhoz. A két, derék Kovács-fiú a küszöbön áll, anyjuk a konyhaasztalra könyököl, s két-három kisebb lánygyerek szaladgál ki az udvarra és vissza. — Igazságtalanul bántak el az urammal. Elküldték, hogy helyére mást vegyenek fel. Protekció, ez az igazság. — Mikor küldték el? — Tavaly... — ... És most hol van? — Dolgozik. Az üzemben ... — Visszavették? Az asszony bizonytalanul legyint kezével. Visszavették, de nem az eredeti helyére, cement-molnári minőségben, hanem ... hova is? Most valami építkezésen dolgozik. A cementgyárral szemben van egy fasor, annak a végén ássák az alapot. „Ott megtalálja ... r — igazít útba Kovácsáé. Idősebb, markánsarcú férfi, atlétatrikóban. Leülünk a kerítés tövébe, á többiektől kissé távol. Mutatom a levelet, Kovács bácsi mondja, ő írta, minden sora színtiszta igazság. Nehéz ezt elhinni, hiszen a levélben annyi embertelenséget, törvénysértést sorol fel, hogy' gyanút kelt bennem: hitelt érő panaszok-e ezek? — Azért bocsátottak el, mert munkaidő végeztével a kenők nem takarították össze a gép környékét. Én voltam értük a felelős... délelőtt fél 11-kor, délután pedig 3 és 5 órakor tartanak térítésmentes szakvezetést. A Mecseki Állatkertnek a biológiai kultúra terjesztése mellett az a célja,- hogy a látogatókkal minél jobban megismertesse és megszerettesse az állatokat. Újdonságokat vezettek be a vidámparkban is. Ilyen többek között a fehér poni-ló, amelyen a gyermekek lovagolhatnak és a Pécsi Jármű- készítő KTSZ által társadalmi munkában készített, díszes kivitelű, miniatűr parasztkocsi, amelyen az apróságok ko- csdkázhatnak. — E héten befejezik az óriás forgóhordó építését, amelyet augusztus 11-én, vasárnap kívánnak üzembe helyezni. Ugyancsak vasárnap vezetik be a vidámparkban az új szellemes játékot: az autótip- pet. Ennek a játéknak a lényege az, hogy körülbelül 35 —40 féle autófényképet helyeznek el egy vitrinbe. Ezek közül kell kitalálni az autónak típusát, fogyasztását, valamint maximális sebességét. Az a tippelő, aki a legtöbb találatot éri el, egy ingyenes, háromnapos utazáson vehet részt két előadásra szóló jegygyei együtt a szegedi szabadtéri játékokra. P. J. Elkészült a műszaki és mezőgazdasági könyvek címjegyzéke A Megyei Könyvtár a közelmúltban kinyomtatta azon műszaki és mezőgazdasági könyvek címjegyzékét, amelye két a könyvtár 1962-ben vásárolt meg. A jegyzék mintegy kilencszáz kötet könyv címét tartalmazza. Az ötszáz példányban kinyomtatott jegyzéket városunk és megyénk valamennyi ipari üzemének, ipari és mezőgazdasági irányító szervének, valamint könyvtárának megküldik. A Megyei Könyvtár a jövőben, az előbbihez hasonló céllal, a minden félévet követő hónapban kiadja a műszaki, mezőgazdasági könyvek címjegyzékét. Az 1963. első félévéről szóló címjegyzék például e hó végéig készül el. A szakkönyvek, illetve szak- folyóiratok jegyzékét a Megyei Könyvtár díjtalanul bocsátja az üzemek rendelkezésére. Levélügyben Beremenden hogy Kovács bácsit most már egymás ellen használja ki az üzem akkori két vezetője. Személyeskedések, intrikák mérgezték a légkört — még a múlt esztendőben — s Kovács bácsi is belecsöppent az ügybe a saját vélt sérelmeivel. Erre mondta a főmérnök, hogy Kovács bácsi mások miatt bűnhődik. A korábbi vezetők ügyét nem érdemes bolygatni, megtörtént, lezárult — ezért neveket sem lehet feltüntetni, és nem is lényeges. Az igazság az, hogy Kovács Mihály elbocsátása — a többszörös figyelmeztetés után — jogé3 volt, hasonlóképpen jogos volt a taggyűlés döntése is. Néhány hónap választja el a nyugdíjtól. Az üzem mai igazgatója ezért vette visz- sza az üzem állományába, how ne szakadjon meg a nyugdíjjogosultsága. Igaz. kevesebb a keresete most (üzemi építkezésen dolgozik) de eredeti munkahelyére- nem állíthatják vissza: rosszul, felelőtlenül dolgozott és ez a tény — annak ellenére, hogy idős ember — mégis csak súlyosabban esik latba. Ez érthető is. Az üzem vezetői humánusan jártak el akkor, amikor a gyerekekre és idősebb korára való iekintettel — viszavették. Kovács bácsi hozzánk is fordult panasszal. Joggal és helyesen tette. De ezúttal nem foglalkozhattunk ügvével úgy, ahogy ő várta, mert nem volt igaza és ebbe — bármilyen nehéz — mégis csak bele kellene nyugodnia. Rab Ferenc tóm rajta, hogy az ügyet ismeri és talán, kissé unja is. — Nézze. Én akkor még nem voltam párttitkár, de emlékszem a taggyűlésre, a társadalmi bíróságra és egyáltalán: végigkísértem az egész ügyet. Kovács bácsit muszáj volt elbocsátani. Néhány ember volt melléje beosztva. Hosszú idő óta már nem végezte el rendesen a munkáját. Műszakváltáskor örökös viták zajlottak le, amiatt, mert a munkahelyet rendetlenül, piszkosan adták át. Az embereivel úgy beszélt, olyan durván és drasztikusan, hogy állandóan panaszra jártak hozzánk — csináljunk már valamit. Bencsik István — a cementüzem vezetője — is elégedetlen Kovács Mihály magatartásával: — Kaptak új cirokseprűket, Kovács bácsi az összesét eltüzelte. Azzal fűtött. Amikor az emberei szóltak neki, hát... magyarán mondva elküldte őket az anyjukba... Kiderült, hogy a taggyűlésre sem jött el, az egyeztető bizottság ülésén pedig csak két percig tartózkodott: — Maguk az én ügyemben nem dönthetnek! — vágta a szemükbe és becsapta az ajtót. Most kérdem a párttitkártól: — Hogyan értette Primácz főmérnök Kovács bácsi ártatlanságát? Ez aztán még bonyolultabb. Primácz főmérnök tudta, — Nem. Jól dolgoztam, dicséreteket is kaptam. Hat évet húztam le a gép mellett, mint cement-molnár. Nem volt velem soha semmi baj... Igaz lenne ez? Egy embert csak úgy, egyszerűen „megfúrnak” egy. nyavalyás takarítás elmulasztása miatt? És a kálvária, amit bejár a panaszával! Népszabadság, Központi Bizottság, szakszervezet, Dunántúli Napló stb. Aztán az egyeztető bizottságok, bíróság, és mégis hiába keresi az igazát? Előfordult már, hogy valakit jogtalanul elbocsátottak. Az Is, hogy hamis vádaskodások miatt valakit kizártak a pártból. De ■ ennyi törvénysértés egyrakáson — növeli az emberben a gyanút: nem lehet ez igaz! Egy-két ember még gyakorolhat önkényt. De az egyeztető bizottságban már több ember ül, hasonlóképpen a bírói pulpitus mögött is, a társadalmi bíróság pedig az üzem dolgozóinak jelenlétében vezeti le a ..pert”, nem. beszélve a taggyűlésről, ahol a tagság még mindig rácáfolhat a vezetőségre, ha az intézkedésben igazságtalanságot tapasztal. Ha Kovács Mihálynak igaza lett volna, valahol — valamelyik fórum előtt — kiálltak volna melléje. Miért nem tették? Megkeresem a párttitkárt, Győrfi Jánost. Éppen ebédre indult, de viszafordul és fölmegyünk az irodába. Közlöm vele Kovács panaszát. Nyugodtan végighallgatja, de Iá* r- Egyeztető bizottsághoz is fordult... — Persze. De azok meg sem hallgattak... Utána kér rült az ügy a társadalmi bíróság elé. Azok is helybenhagyták az elbocsátásomat. — Társadalmi bírósághoz? A takarítás elmulasztása miatt? Amit nem is magának kellett elvégeznie? Kovács Mihály bizonygatja, hogy így van, s szemlátomást tetszik neki, hogy meglepődöm. Igazolva látja azt a törvénysértést, amit ellene elkövettek. Felsorolja még, hogy később ő a bírósághoz fordult. Ott »71 napi munkabért is követelt magának, pótlásként azokra a napokra, amelyeken nem dolgozott. — Nézze. Én tudom, hogy engem megfúrtak. Ezt a Primácz főmérnök is megmondta. amikor jöttünk haza Siklósról a tárgyalásról. Ezt mondta: „Mi tudjuk Kovács bácsi, hogy maga mások miatt bűnhődik...” És látja, még sincs igazam. Sőt! Még a pártból is~ kizártak. Tizennyolc éve voltam párttag, s most kizártak. — Miért zárták ki?! — hökkenek meg. — Hát ezért. Mert rámmásztak. — De hát... a taggyűlés.... még a vezetőség. Semmit nem közöltek magával, csak egyszerűen kizárták? — Semmit. Az égvilágon. —• Nem volt valami más
