Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-30 / 202. szám
4 (UAPL& 1963. AUGUSZTUS 3* Bemutatjuk a színház új művészeit A Pécsi Nemzeti Színházhoz az 1963—64-es évadra tizenkét új művész szerződött: Horváth Zoltán, Szilágyi Sándor és Selymes Judit rendező, Lux Adorján díszlettervező, Burányi László, Csányi János, Cserényi Béla, Bállá Olga, Labanc Borbála, Vári Éva, Ágoston Edit színművészek és Gombkötő Erzsébet balett táncos. A színliáz új művészeit bemutatjuk, első alkalommal talán Labanc Borbálát, Bállá Olgát, Cserényi Bélát, Baranyi Lászlót és Selymes Juditot. Ez persze nem ilyen egyszerű, mert a próbák első napján kicsit még minden áttekinthetetlen. A színművészek egy cso- partja az egyik első emeleti öltözőben vagy várószobában (nem lehet egészen pontosan eldönteni a rendeltetését) tanyázik, s a hangzavarból, a kaotikus csoportosulásból egyáltalán nem hiányzik az újságíró. De, ilyen az élet... Pap István és ifj. Latabár Kálmán szerencsére segítségemre sietnek, s a szomszéd szobában sikerül egy asztalt keríteni, és beszélgetni az új művészekkel. Elsőnek Labanc Borbála foglal helyet a kis asztal mellett, aztán Bállá Olga, s újra nevet már mindenki, mert olyan az egész, mint egy sorozó bizottság. így aztán a korábban üres, és csendes szobában terem mindenki, s az új művészek a kollégák biztatása, közbeszólásai mellett vallanak magukról, művészetükről, terveikről. szívvel” című darabban József Jolán alakítása ... Pécsett nekem minden, a város és a színház is teljesen új. A várost szépnek, a kollégákat nagyon barátságosnak találtam. Mit mondhatnék még, „szeretném, ha szeretnének” — mondotta Labanc Borbála, aztán Bállá Olga folytatta a beszélgetést. A SZUBRETT A DRÁMAI HŐSNŐ Labane Borbála drámai hősnő, a budepesti Jókai Színházból szerződött Pécsre, korábban Győrben és Kecske- *méten szerepelt. Gondolkodó arcú, alkotó egyéniség, akiről az ember első látásra érzi, hogy figuráival képes azonosulni, s azok pontosan körülhatárolt egyéniségét kisugározni, megteremteni a színpadon. A Jókai Színházból azonban senki sem kerül véletlenül Pécsre... — Ez igaz ... Olyan színészi feladatokat ígértek nekem Pécsett, hogy jönnöm kellett. Hugo Viktor Marie Tudor című darabjában a királynőt, a Hamletban ugyancsak a királynőt, és O’Neill Amerikai Elektrájában Christit alakítom az előzetes megbeszélések szerint. Nem színésznő az, akinek ilyen lehetőséget adnak Pécsett és nem jön. Művészileg az ember mindig többre vágyik, és ez kötelezi az embert. A főcél: a színház, minden más mellékes. És már voltam vidéki színésznő, s különösen a kecskeméti évek nagyon értékesek, és eredményesek voltak. Akkor olyan színészek vendégszerepeitek ott rendszeresen, mint Páger Antal és Berki Lili... Sokat tanultam tőlük. Kecskeméten játszottam a Kamé- líás hölgyet és Kodolányi János Földindulásában is egy főszerepet. Pesten emlékeze- fc* izeregem volt a „Tiszta A színészek lassan eltünedeznek a várószobából, mert a színpadon bemutatkozás, rövid, rögtönzött előadás folyik, melyet a közönségszervezőknek adnak. Már Cseré-. nyi Béla is színpadra készülődik, előtte azonban egy pillanatra még leültetjük a „sorozóasztalhoz”. Cserényi Béla is Kaposvárról szerződött Pécsre, Bállá Olgával együtt érkeztek, ez persze természetes, hiszen házastársak. Cserényi Béla táncoskomikus, s mint a vidám műfajokkal foglalkozók nagy többsége, Cserényi Béla is komoly, sokat tűnődő, gondolkodó típus. így vall a hivatásáról, művészi célkitűzéseiről: — A táncoskomikus színpadi művészetét nem a poén mondásokban látom, és képzelem el, mint ahogy sok helyen már szokványossá vált, hanem a figura jó megjelenítésében. Tehát a táncoskomikus feladata szerintem ugyanaz, mint a prózai színészé, csak jellegzetes operett, vagy vígjátéki keretek között, a műfaj klasszikus eszközeivel. Színész vagyok, min-. dent eljátszom, amit rám bíznak. Meggyőződésem, hogy a jó színművésznek univerzálisnak kell lenni. Remélem, hogy Pécsett prózában is be- mutatkozhatom, új ember vagyok, nekem bizonyítanom kell — mondta Cserényi Béla — aztán azonnal a színpadra indult mondani, nekem nincs még színházi múltam — mondja szabadkozva, amikor beszélgetésbe elegyedünk, s ez A PANTOM1MSZINÉSZ Balta Olga Bállá Olga Kaposvárról érkezett hozzánk, prózában naiva, operettben szubbrett. A korábbi évek emlékezetes szerepei közé tartozik a Mosoly országában a „Mi”, és a Kőszívű ember fiaiban pedig Edit alakítása. A Pécsi Nemzeti Színház igazgatója tavaly májusban megnézte egy-két alakítását, s akkor tárgyaltak először a pécsi szerződésről. De mi is vezérelte lényegében Pécsre? — Úgy érzem a fejlődésemre, a tehetségem kibontására itt több lehetőségem lesz, mint Kaposváron volt. Az első pécsi impresszióim nagyon kellemesek, úgy érzem itt tényleg sokat tanulhatok. Ez a város egyébként engem már régen meghódított, hiszen félig-meddig pécsi vagyok, laktam és játszottam is már ebben a városban. — Lényegében mit vár az új évadtól? — Sok jó szerepet szeretnék eljátszani — mondja —, aztán vállat von és mosolyog. A TANCOSKOMIKÜS Baranyi László a Déryné Színházban játszott, tagja volt a híres „Mínusz 58” pantomim együttesnek, aztán Kaposváron szerepelt két évig. Az elmúlt szezonban például Peter Karvas „Antigone és a többiek” című darabjában játszott, amire szívesen emlékezik ma is. — Nagy szeretettel jöttem Pécsre, s művészi pályafutásom komoly fordulatának érzem, hogy olyan országosan is híres, és színvonalas színháznak, mint a pécsi tagja lehettem. A Viktor Hugo darab próbáin már részt veszek, nagyon jó szerepet kaptam. Szerepemre komolyan koncentrálok, készülök, hiszen ez lesz az első pécsi bemutatkozósom. Később szívesen bemutatkoznék a pécsi közönségnek egy pantomim műsorral is — mondta Baranyi László. A színészek már csaknem valamennyien a színpad körül várakoznak, s ebben a klubszerű helyiségben már csak néhányan maradtak. Baranyi László is elmegy, így Selymes Judit, a színház egyik új rendezője éppen végszóra lép a szobába. A RENDEZŐ Selymes Judit egyenesen a főiskoláról érkezett, s legnagyobb élményei közé egyelőre a sikeres vizsgaelőadások tartoznak, nevezetesen Lorca egyik egyfelvonásosa, és az Ida regénye, melyet Gárdonyi Géza regénye alapján Fész Károly alkalmazott színpadra. A főiskolán Nádasdy Kálmánnál végzett. . — Én semmit sem tudok Koós Olga, Spányík Éva és Ambrus Edit művésznőknek nagyon megtetszik. — Jó mai magyar darabokat szeretnék rendezni, tehát olyan műveket, melyek problematikájukkal közel állnak hozzám. Hogy az ember klasszikus darabokat is rendezzen, ahhoz még jó néhány év kell — mondja, s itt Koós Olga és Spányik Éva közbeszól, mert szimpatikus nekik Selymes Judit szerénysége: „Hisz amint a művésznő mondta, még a múltja is előtte van ...” Ezen aztán valamennyien nevetünk. — Ezt meg ne írja — kér Selymes Judit. — Dehogy írom, ez nem való újságba. Miután az egyetértés teljes, Selymes Judit még azt is elmondja, hogy véleménye szerint az emberek szívesen néznének jó egyfelvonásos darabokat, s új mai műveket ilyen műsoridővel érdemes lenne játszani. Selymes Judit, s a színművészek is valamennyien tele vannak ambícióval, alkotókedvvel. Bertha Bulcsú JOGI TANÁCSADÓ! Újítási viták Szerkesztőségünkhöz Irt levelében olvasónk arról érdeklődik, hogy munkáltatója a munkakönyvbe milyen Bejegyzést eszközölhet a munkaviszony megszűnése esetén. Nem írta meg azt. hogy esetében miként, milyen okból szűnt meg a munka- viszony, így nem tudjuk megmondani, hogy helyesen járt-e el a munkáltató a bejegyzés esetében. Tájékozódásul ismertetjük a Munkatörvénykönyv idevonatkozó rendelkezését: „A munkakönyvbe csak olyan adatokat szabad bevezetni, amelyeket a jogszabályok klfele- zetten megengednek. A dolgozo magatartására, erkölcsi magaviseletére, elbocsátásának, áthelyezésének okára vonatkozó adatokat a munkakönyvbe bejegyezni nem szabad. A munkaviszony megszűnésének módját a munkakönyvben csak a következőképpen lehet feltűntetni: „áthelyezve”, „hozzájárulással kilépett”, „felmondás a vállalat részéről”, „szerződése lejárt”, „önkényesen kilépett”, „azonnali hatállyal elbocsátva”. (Mt. V. «17. 0. Kovács István levelében arra kér felvilágosítást, hogy az újításokkal kapcsolatban felmerült vitákat kik jogosultak eldönteni. A 29/1959. (V. 10.) Korm. sz. rendelet 11. t-a e kérdés tekintetében a következőképpen rendelkezik: „A kísérletezésre, vagy megvalósításra vonatkozó szerződés megkötése után az OJtTO és a MEGVALÓSÍTÓ SZERV között felmerülő viták POLGÁRI PERES útra tartoznak; szerzőségi (társszerzőségi) vitáknál a 2. g. (3) bekezdése szerint ken eljárni. Ha az újító és a megvalósító szerv között akár a kísérletezésre, akár a megvalósításra vonatkozó szerződés megkötése előtt véleményeltérés merül fel, közös megállapodás alapján alávetik magukat az általuk választott személy vagy bizottság döntésének, amely a felekre kötelező. Ha a felek Ilyen eljárásban, Illetőleg a vitás kérdést eldöntő személy (bizottság összetétele) tekintetében nem egyeznek meg, a vállalat (állami szerv) az újítást gyakorlatba nem veheti, Illetőleg a kísérletezést meg nem kezdheti. Ha azonban a véleményeltérés a munkaköri kötelesség kérdésében merül fel, a javaslatot gyakorlatba lehet venni, de a megvalósító szerv a véleményeltérés felmerülésétől számított 15 napon belül a felettes szervhez köteles fordulni a munkaköri kötelesség tisztázása céljából. E rendelkezés nem érinti az újítónak azt a jogát, hogy ebben a kérdésben 6 Is a felettes szervhez fordulhasson. A megvalósításra vonatkozó szerződés hiányában, fontos népgazdasági érdekből az Illetékes miniszter elrendelheti az újítás igénybevételét. Uyen igénybevétel birtokában a vállalat (állami szerv) jogosult az újítást gyakorlatba venni. A megfelelő ellenérték megállapf- . tás át a megvalósító szervnek az igénybevételtől számított 15 napon belül a bíróságtól keresettel ken kérnie. E rendelkezés nem érinti az újítónak azt a jogát, hogy az ellenérték megállapítása kérdésében ő is a bírósághoz fordul- hasson. Ha az újító és a megvalósító szerv között a megvalósításra vonatkozóan szerződés nem jött létre, de a megvalósító szerv később a javaslat tárgyát — Igénybevételre vonatkozó döntés, vagy az újító tudta nélkül — gyakorlatba veszi, az újító részére a Jelen rendeletben meg állapított keretek között az általa eredetileg kért díjat meg kell fizetni. Az eljárás bírói útra tartozik. Ha az újításként elfogadott javaslatot a megvalósításra vonatkozó szerződés megkötése előtt az újító tudtával megvalósították és az érdekeitek a díjazás tekintetében megállapodni nem tudnak, közös megegyezéssel alávethetik magukat az általuk választott személy vagy bizottság döntésének, amely a felekre kötelező. Ha a felek ilyen eljárásban, illetőleg a vitás 1 /kérdést eldöntő személy (bizottság összetétele) tekintetében nem egyeznek meg, az újítást díj megállapítása bírói útra tartozik. A pert a megvalósító szerv 15 napon belül köteles megindítani. E rendelkezés nem érinti az újítónak azt a jogát, hogy ő is a bírósághoz fordulhasson”. A most ismertetett jogszabályi rendelkezések képezik az alapot az újításokkal kapcsolatos viták megoldásira vonatkozóan. * Nagy Ferenc pécsi olvasónk levelében az Iránt érdeklődik, hogy a termelőszövetkezetben 1950. augusztus 1-től, 1954. október 1-lg eltöltött tagsági ideje nyugdíj-időként flgyelembevehe- tő-e? Megírja levelében azt is* hogy 1956. március 2í-től Ipari alkalmazottként jelenleg Is meg« szakítás nélkül munkaviszonyban áll. A termelőszövetkezetben tagként eltöltött Ideje akkor vehető figyelembe, ha sz évi 120 munkaegységet teljesítette. Ha ez megvan, akkor négy termelőszövetkezeti évet lehet hozzászámítani az Ipari biztosításban eltöltött idejéhez. Az ipari és termelőszövetkezeti évek egybeszámítása esetén vegyesbiztosftásos nyugdíjat Állapítanak meg. A kérelmet az SZTK megyei Alközpont nyugdtjosztályánál ken előterjesztőd. Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat pécsi üzemvezetfisége pécsi munkára felvesz SEGÉDMUNKÁSOKAT és VILLANYSZERELŐKET. Kedvezményen étkezést, munkaruhát, valamint családfenntartók «észére hathónapi munkaviszony titán áramdíj-kedvezményt biztosítunk. Jelentkezés: Pécs, Rákóczi út 34. szám alatt. Egy asszony kálváriája Nevét ne kérjék fűlem számon, éppen elégszer meghurcolta őt az utóbbi hónapokban egy másik asszony. A történet egy igazán emberséges gesztussal kezdődött. Telefonon felhívta őt Sz- né. — Nagybeteg a férjem, kell a pénz, ha tudna valamit... És 0 megkezdte a kilincselést, telefonált és igénybe vette minden ismeretségét, hogy ennek az asszonynak állása legyen. Mert úgy érezte, hogy segítenie kell, hiszen családjáért keresi, követeli a munkát, a beteg ura mellett akar helytállani. Ezzel érvelt mindenütt, ahol csak érdeklődött munkalehetőség után. Ilyen asszoni/nak helyet kell szorítani, nem szabad futni hagyni. Végülis sikerült munkát szerezni Szenének. Nem is rossz helyet kapott, fizetése az átlagon felüli, munkabeosztása kedvező, ápolhatja tüdőbajos férjét és gyógyszerhez is könnyebben juthat. Számára ezset végeiért az ügy, eleget tett emberi és hivatali kötelességének is. Üjabb asszonyok fordultak hozzá és újabb gondokat oldott meg. Ám rövid idő múlva észreveszi, hogy a férje ki-kimaradózik. Iszó: és amikor megjön, durva, nem törődik a családjával. ElC- srör csak crn rave', maradt ti, egy ?, IjS&bb napokra eltűnt, eső* fehérneműt váltani tért vissza... alig egy órára, és már ment tovább. Jóemberek súgták meg neki, hogy a férje Sz-nénél van. Este utána ment. Csengetett, nem iry itattak ajtót. Zörgetett — hallgattak. A szomszédék megmondták, hogy várjon türelemmel, bent van a férje. Hát maradt — és két óra múlva ajtót nyitott Sz-né. — Kit keres? Az mát keresi? Mit akar tőle? ügy se megy haza! Én nem engedem ... Mi az, talán rossz egyedül? — és becsapta az orra előtt az ajtót. „Talán rossz egyedül?* — ezt még sokszor hallotta a következő hónapokban. Dolgozik az üzembe* és egyszer telefonon hívják. Felveszi a kagylót és megszólal egy ismerős hang: „Hogy érzed magad? Jó egyedül1" — csak ennyit hall, aztán bejön a bugás. És ez megismétlődik naponta többször is. Odahaza sincs nyugta, Sz-né hazaküldl az urát, hogy apránként elhordja a holmiját. Ilyenkor beküldi a gyerekeket a másik szobába, ne hallják miket mond a férje, akinek már régen nincs gátlása és a gyerekeit sem kíméli embertelen, gálád kifejezéseiig Az is bosszantja. hogy a. "rszony mindent cserdecen ti. semmire sem f.í’.'i:: csak ■ aV.gat — vagy sír. Szeretne vele vitatkozni, veszekedni, hogy ürügyet találjon zűrös életmódjára, de nem lehet. Az asszony nem veszi fel az odadobott kesztyűt — inkább tűr, összeszorított ajakkal. Amikor az utolsó ruháját is beleteszi a bőröndbe és becsapja az ajtót maga mögött, előszalad a fia. — Anyá. nekem már nincs többé apukám? Nem bírta tovább. Másnap, amikor a gyerekek sétálni mentek, kötelet kereseti ... úgy vágták le — szerencsére még időben — de a kőtél nyomát sokáig viselte a nyakán. Annyit azonban elért, hogy most már felfigyeltek életére a munkahelyén, a bíróságon, a társadalmi szervek is. ahol annyi éve önzetlenül tevékenykedett. Az urát erkölcstelen életmódjáért fegyelmivel elbocsátották, a bíróságon pedig megindították ellene a gyerektartási peri. Sz-nét is felelősségre vonták és Agy tért ki az egyenes válaszadás elől, hogy a férfivel együttmegszökött Pécsről. Sz-né erkölcstelen viselkedése nem maradt — nem is maradhatott magánügy. Ugyanis a magánügy is közügy lesz, ha az nem egyeztethető össze a szocialista morállal és akadályozza az emberek becsületes munkás iát, GÁLDONYI BÉUi . / Labanc Borbála Cserényi Béla Baranyi László Selymes Judit
