Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-29 / 201. szám

1963. AUGUSZTUS 29. 3 MAPI® Az új tanév küszöbén Több mint ezer orvostanhallgató — Két új tanszék A jogtudományi egyetemen hetvenen kezdik meg tanulmányaikat NŐI CSIZMÁK EXPORTRA — A tanév indításánál elő­reláthatólag nem lesz semmi­féle probléma. Az oktatási és a gazdasági vonalon egyaránt zavartalan lesz a tanévkezdés — mondja Szabolcsi Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egye­tem gazdasági igazgatója. Tóth Ferenccel aktákat he­lyeznek elém, amelyekben a sok-sok számadat szinte min­dent elmond. A nyár folyamán kisebb-nagyobb karbantartási - munkákat végeztek, festése­ket, javításokat, főleg olyan munkát, amelyet tanév közben nehézkes lenne elvégezni, mi­vel az épület eléggé szűk. Tizenkét tanterem áll rendel­kezésre, mindegyike jól van felszerelve és az idei télre már központi fűtéssel látják el. Elegendő-e a tizenkét elő­adóterem? — A korszerű oktatás kö­vetelményeit nem elégíti ki — mondja Szabolcsi Miklós, — feltétlenül többre lenne szükség. De sokáig nem kell szoroskodni, mert elkészül a 400 ágyas klinikai és az új elméleti tömb, s akkor a problémát megoldottnak te­kinthetjük. A jövő évben máris megkezdődik az új el­méleti tömb létrehozása. A következő tanévben csak­nem 200 első éves hallgató kezdi meg az ismerkedést az orvostudománnyal, 829-en pe­dig a II.—VI. évfolyam hall­gatóiként tartoznak az egye­tem kötelékébe. Jelenleg 10 külföldi hallgató is van, de ez a szám a tanév megnyitá­sakor valószínű 20—25-re váltó zik. A kollégiumban elsősor­ban az arra érdemes vidéki hallgatókat helyezik el. 320 hallgatót tudnak elhelyezni, s számukra teljes ellátást ad­nak. Az új ösztöndíjrendelet és a tandíjfizetési rend megvál­tozása is hozzásegíti a hall­gatókat a gondtalan tanulás­hoz. A tandíjfizetési összeg csaknem a felére csökkent, azonfelül e kitűnő, jeles és jó eredményt elérő hallgatók tandíjmentesen végezhetik ta­nulmányaikat. A gyengébb eredményű egyetemisták tan­díját pedig családjuk anyagi helyzete határozza meg. A legmagasabb tandíjösszeg sem haladja meg az 500 forintot. Két tanszékkel bővül az Orvostudományi Egyetem 28 tanszéke — marxista és bio­kémiai tanszékkel. A marxista tanszék eddig a jogi karéval együtt működött, s most csak­nem 100 ezer forintos költ­séggel korszerűen felszerelve külön beindítják. Biokémia oktatás ugyancsak volt, azon­ban más tanszék keretén be­lül. A fejlődés megkívánja, hogy különválasszák. Minden évben egy bizonyos összeget fordítanak a külön­féle szemléltetőeszközök, gé­pek, műszerek beszerzésére. Idén például 50 ezer forintot terveztek a szemléltetőeszkö­zök, ábrák beszerzésére, mű­szerek, gépek vásárlására pe­dig 120 ezer forintot. Jövőre még a beruházási keretből is R H I Z O N I T Húsz százalékkal nő a lucerna hozama A talaj baktériumai közül egyik legismertebb és leghasz­nosabb a Rhizobium nemzet­ség. Ezek a baktériumok a pillangós virágú növények, így a lucerna gyökérszőreinek csú­csai körül telepekké egyesül­nek. A növénytől a baktériumok szén tartalmú szerves vegyü- leteket, főként oxálecetsavat vesznek el, s ebből a leve­gő nitrogénjének felhasználá­sával aminosavakat állítanak elő. Az aminosavak jelentős részét a gazda növény saját fehérjéi felépítésére használja fel. Itt végeredményben sym­biosis (hasznos együttélés) zaj­lik le. Az a tény, hogy ezek a bak-, tériumok nincsenek jelen min­den talajban vagy csak gyé­ren találhatók meg, vagy nem a legnagyobb aktivitást kifej­tő törzsek lelhetők fel; arra késztette a kutatókat, hogy egy-egy tájegység összegyűj­tött lucemagyökér gumóiból ki tenyésszék a nitrogén meg­kötésben legaktívabb Rhizo­bium törzseket, ezeket tápta­lajon elszaporítva, talajoltó­anyagot állítsanak elő. Az ol­tóanyagokat a legutóbbi idő­ben por formájában hozzák forgalomba és a vetőmaghoz ke. érik. A tapasztalat szerint ezek­kel az agrobiológiai készítmé­nyekkel a pillangós szálasta- karmány-termesztés eredmé­nye 15—20 százalékkal, a mag termesztésé 25—30 százalékkal no lelhető. A sikeres talajoltás érdeké­ben a következő tényeket kell figyelembe venni: A baktériu­mok működése a jól megmun­kált, lazább talajon a legerő­teljesebb, ilyenkor keletkezik a legtöbb gumó a gyökérze­ten. Serkentőleg hat a foszfor és kálium, amely a növény erő­teljesebb fejlődésével a gyö­kérgümők számát is szaporít­ja. Ezért alaptrágyaként 200— 250 kg/kh szuperfoszfátot vagy mészfoszfátot, 120—150 kg/kh. 10 százalékos kálisót ajánlatos juttatni a talajba. Ezt a mű­trágya-mennyiséget a sikeres .ucernatelepítés egyébként is megkívánja. A gumók számának szapo­rodását a talaj bizonyosfokú aitrogénhiánya is elősegíti, vagyis minél nagyobb mér­kben van szüksége a pillan- _ >s virágú növénynek a nit­rogénre, aonál nagyobb szám­ban szaporodnak el. A talaj optimális hőmérséklete a Rhi­zobium baktériumok működé­se szempontjából +20 C fok, de +6 és 26 fok között is jól szaporodnak. Magyarországon az Állami Oltóanyagtermelő Intézet (Phylaxia) hozza forgalomba ezt az agrobiológiai készít­ményt „Rhizonit” néven. A szükséges kis mennyiség (1 kh-ra szükséges vetőmaghoz 200 gr-ot kell keverni), olcsó­sága (ára 7 forint) és hasznos­sága révén több figyelmet és alkalmazást érdemelne, mint eddig részesítették a gazdasá­gok. Dr. Tarai Lajos körállatorvos, Abaliget. szakítanak erre a célra, így 830 ezer forintot terveznek gépek, műszerek vásárlására. Jellemző a jövő évi tervezés­re, hogy az elméleti intézmé­nyekre és a klinikákra az ideinél 10 millió forinttal na­gyobb összeget terveztek az egyetem fejlődése következ­tében. — Az új tanév új tanterv bevezetését is jelenti — mondja dr. Krauth János, a Pécsi Jogtudományi Egyetem | dékáni hivatalának vezetője. Az új tanterv a felsőbb évesekre vonatkozó tanrendet is módosítja. Leg­nagyobb változás, hogy két évfolyam lesz egy teremben. Megfelelő órarend készítésével azonban ez nem okozott külö­nösebb gondot. A megoldás ugyan nem a legideálisabb, mert az épület elég kevés, de ez nem jelenti azt, hogy a megoldás nem megnyugtató. Természetesen ezen változ­tatunk, mihelyt megtörténik az épület bővítése. A munká­latokat az 1963—64-es tanév vége felé kezdjük meg. Jelenleg 5 tanterem és 11 szemináriumi helyiség van, amelyben csak kis csoportok férnek el. Szemináriumi he­lyiségből kellene több, mert a termek kis befogadóképessé- gűek. Tizennégy tanszék mű­ködik, azonfelül egy idegen­nyelvű lektorátus és egy test- nevelési tanszéki csoport. Az új tanévben 335—340 lesz a hallgatók létszáma, köztük 70 első évfolyamos, hasonlóan a múlt évihez. A 113 férőhelyes kollégiumot nem sikerült bő­víteni, műszakilag nem oldha­tó meg, pedig nagy szükség lenne rá, mert legalább 80 hallgató igényelné még a kol­légiumi ellátást. — Bizony bővítésre lenne szükség — mondja dr. Krauth János — mégpedig olyan irányban, hogy az egyre nö­vekvő arányszám a lányok javára billen, s ez a kollé­giumban is megmutatkozik. Ezt az arányt körülbelül négy esztendeje látjuk kialakulni. Például az idei első évfolyam­nak több mint a fele lány. A jogi karon az 1954—55-ös tanévben kezdték meg az esti és levelező oktatást 50-es lét­számmal. Tíz év sem telt el azóta jóformán, s számuk el­éri a 700-at. Csak első éves hallgatót 200-at vettek fel az idén. A Pécsi Kossuth Cipész KTSZ Madách utcai üzeme ebben a hónapban tízezer pár rövidszárú női csizmát készít angol, svájci, nyugatnémet megrendelésre. 22-én már el is küld­ték az első szállítmányt, 4500 párat Angliába. Foto: Czakó A szakma ifjú mesterei A Pécsi Élelmiszerkereske­delmi Vállalat fiataljai kö­zül hatvankettőn jelentkez­tek, hogy részt vesznek a „Szakma ifjú mestere” címért az elmúlt napokban megindult mozgalomban. Az 19.63/64-es évre már megszervezték az előadásokat annak érdeké­ben. hogy a mozgalomban résztvevők minél jobban el­sajátíthassák a kereskedelmi szakma „fortélyait”. Már fél éve annak hogy a Pécsi Élelmiszerkeresked+mi Vállalatnál beindult a Te­gyük szebbé, csinosabb^, bolt jainkat!” mozgalom. A vál­lalat, a napokban megtartott termelési tanácskozásán a versenyben legjobb eredmé­nyeket elért boltvezetőket pénzjutalomban részesítet­ték, de sokan kaptak elis­merő oklevelet is. Az első helyet Dévényi István fűszer boltvezető szerezte meg. 43T EWEIL a mohácsi vész után A BÉG-PATAK utcában csalogató illatot kapott a há­tára a déli szellő. Húsleves, zöldségillat — készül az ebéd Mohácson ... 437 évvel ezelőtt a Bég-pa­tak utcától alig két kilomé­terre délre állhatott II. Lajos sátora. Akkor is dél volt. Va­jon mit főzött Gondos Ilyés királyi főszakáts mester augusztus 29-én? Ürücomb és fácánmell? Annyi bizonyos, hogy vitézül verekedett, ami­kor a királyi konyhára ron­tott Báli bég a ruméliai lo­vasokkal. Ott halt meg félig- kész királyi eledelei mellett... De már csak az emléke ma­radt fenn Imrefi Mihálynak, Hertzeg Miklósnak, Peréni Gábornak, Frangepán Má­tyásnak, Istvánfi Pálnak és Hampó Ferencznek is, akik mind odavesztek 15 ezer baj­társukkal együtt a mohácsi síkon. A török augusztus 29- én alig másfél óra alatt lemé­szárolta a magyar seregnek több mint a felét. Másnap pedig felgyújtották a várost, amelyiknek alig háromszáz lakosa volt a vész idején. Garázda Péter elfelejtett versfaragó, Janus Pannonius atyja-fia, a vész után mél­tán jegyezte meg: üszkös ro­mok és Dorottya jóvoltából eltemetett 15 ezer atyafi — ennyi maradt Mohátsból és ki merné mégegyszer sárból megépíteni?! S Mohácsot felépítették. A napokban elindultam szétnézni a városban. Kísé­rőm, dr. Vadon Antal, a mo­hácsi városi tanács igazgatá­si osztályának vezetője. In­dulás a Lajos szobortól, on­nan, ahol a vész végződött, ahol még ma is homály fedi miként halt meg a király me­nekülés közben. Mondják, hal­kan és titokzatosan, hogy a király tulajdonképpen nem a patak vizében lelte halálát, hanem innen sokkal távo­labb. A menekülő nemesek szúrták volna le a királyt és hogy alibit szerezzenek tet­tüknek, visszahozták a patak­hoz és úgy fektették vízbe, mintha belefulladt volna. A LAJOS-SZOBORTÖL alig kétszáz méterre épül a Fa­rostlemezgyár. 1958-ban kezd­ték az alapozást és egy év múlva megkezdte a termelést. Jelenleg a harmadik lépcső megvalósításán dolgoznak. Egy lépcső többszáz mohácsi és környékbeli lakosnak biztosít új munkahelyet. Ma 680 munkása van a gyárnak, ha befejezik a harmadik lépcsőt, újabb 180 munkásnak lesz munkaalkalma. A gyártól azt kérte a tanács, először a mo­hácsiakat alkalmazzák, hogy a városban jelentkező mun­kaerő felesleget lekössék. A szakmunkásokat is elsősorban a mohácsi jelentkezők közül nevelték ki. Na és a jövő? — A Farostlemezgyárral szemben, a kövesút túlsó ol­dalán épül fel az új bútor­gyár, amelyben-a farostot dol­gozzák fel. Melette a primőr­kertészet és a hajtatóház lesz, ahol a Farostlemezgyár fá­radt gőzét használják fel fű­tésre. Különben a Lajos szobor­nál kezdődik ma már Mo­hács belterülete. — Mit jelent ez? — Elsősorban azt, hogy itt parcellázunk. Az úttól mint­egy ötven méterre kisajátí­tunk és parcellázunk. Ide csa­ládi házak kerülnek. Már megkezdték az építkezéseket is. Vagyis, nemcsak gyár lesz itt sok munkással, hanem családi lakótelep is — sok munkáscsaláddal. Végigfutunk a széles beton­úton, amelyet előlegbe építet­tek meg az ötvenes évek Slőtt. A betonút mentén épül a nemzetközi villamosvezeték korszerű transzformátor állo­mása. Az emeletes lakóépüle­tek egy részében szociális ott­hon kapott helyet, a másik lakótelep, társadalmi munká­ban épült kultúrházzal, élel­miszerbolttal, fodrászattal, mert a város innen jó húsz percnyi járás. AHOGY MEGYÜNK to­pább, valami hiányzik a sze­memnek. — Ugye itt a vasút és a kövesút között volt az Uj Ba­rázda Termelőszövetkezet ser­téshizlaldája? — Valóban, de csak volt. Az eladó titkár — A titkár elv­társsal szeretnék be­szélni — mondom a szűri tanácsházán az asztal mögött ülő kis lánynak. — Én vagyok — mondja. Azt hittem rosszul értette a kérdést, hát mégegyszer föltet­tem, de Wald Anna csak elmosolyodott, akárhányszor föl­teszem a kérdést, csak azt tudja vá­laszolni, hogy ő, a 19 éves lány a vb- titkár. El kellett fogad­nom a tényt, de új­ságíró létemre nem hagyhattam k% az alkalmat, hogy el­beszélgessek a me­gye egyik legfiata­labb vb-titkárával. — Hogyan lett titkár? — Véletlenül. Ta­valy érettségiztem. Szerettem volna ta­nár lenni, de nem vettek föl a Pedagó­giai Főiskolára. Ak­kor mondták, hogy eljöhetnék Szűrbe titkárnak. — És ez csak ilyen egyszerű? Semmiféle képzettség nem kell hozzá a középiskolán kívül? — Dehogynem! Éppen most vizsgáz­tam az Államigaz­gatás általános sza­bályaiból. Ilyenkor látom, hogy jobb lett volna közgazda- ságit végezni, mint gimnáziumot, de még most sincs ké­ső, az a tervem, hogy beiratkozom a jogi egyetemre. Egyébként a ta­nácselnök Andics József azt mondta később, hogy a kis Anna meglepően gyorsan tanulta meg a titkári teendő fortélyait, nagyon jól dolgozik, és örül, — hogy ilyen munkatár sat kapott. S közben nekem mesél a tizenkilenc éves tanácstitkár. Azt mondja: — Képzelje mi­lyen nagy izgalom­ban vagyok. Most szombaton lesz az első esketésem. És ráadásul egy volt osztálytársamat fo­gom összeadni, egy legénnyel. Maga nem izgulna? Bevallom férfia­sán, én is izgulnék. De Wald Annának mégis ez a feladat a legrokonszenvesebb: az anyakönyvvezetés. Márcsak azért is, mert eddig csak szü­letéseket kellett be­jegyeznie, Szűrben mióta ő a tanácstit­kár (8 hónapja) még nem halt meg sen­ki. Ezért szereti leg­jobban az anyakönyv vezetést meg persze az esketések miatt. — És a saját es­küvője? — O, az még mész sze van. Annyi dol­ga van az ember­nek ... Persze ezt akkor hiszem, ha aka­rom. Bizonyára csak éppen nem akar be­szélni róla az ifjú tanácstitkár. Az meg tényleg igaz, hogy sok dol­ga van. Hiszen a tit­kári teendők mellett — amely ilyenkor tervkészítéskor kü­lönösen zsúfolt prog­ramú — ő a községi könyvtár vezetője is. — Hetente két­szer van könyvtári óra és nagyon meg­lepődtem, hogy itt ilyen sokan olvas­nak. Pedig majd­nem hajszálra any- nyi a könyvek szá­ma, mint ahány la­kosa van a falunak. Lehetne több könyv is. Aztán kiderül, hogy az ifjú titkár jó sportoló is. Vala­mikor a gimnázium­ban jó eredménye­ket ért el az atlétika kütö,nböző számai­ban. Most már nem nagyon van alkalma sportolásra, külön­ben is egyedül ne­héz. — Toborozni kel­lene a többi falusi lányokat. — Az is nagyon nehéz. De lehet, hogy megpróbálom. Mindenesetre a múltkori járások kö­zötti versenyen két számot megnyert a mohácsi járásnak. Hogy hogy lesz, mint lesz, azt nem tudná megmondani. Néha hiányzik a vá­ros, de azért na­gyon szereti a mun­káját. Beszél a tervei ről, az egyetemről, csak a férjhezmenést kerüli el gondosan pedig arról is be­szélhetne, hiszen eladó lány ... vagy mit is mondok.. . inkább „eladó tit­kár”. (Lázár) Most lakótelep alakult ki a Fiume utca környékén. Csa­ládi házak, vagy negyven már elkészült, a többi most épül. És így van mindenütt a 19 ezer lakosú Duna menti vá­rosban. A pécsi út mentén tel­jesen újjáalakult a város ké­pe. A vásártér eltűnt, helyén a Mohácsi KTSZ építi a csa­ládi házakat, az ikerépülete­ket. Mögöttük kész az új is­kola. Igazán impozáns épüle­te a városnak. Na és a Mohá­csi Jenő utca, Mohács leg­szebb vidéke? Húsz egyeme­letes ikerház sorakozik itt. Nagyvárosi kép — nagyvárosi kényelem. Az emeleten van­nak a lakószobák, a konyhát és a mellékhelyiségeket a földszinten helyezték el. — Mindez a Farostlemez- gyár munkásainak kényelmét szolgálja, mert itt a gyáriak laknak. Három műszakban dolgoznak és akik nappal al­szanak, sokkal jobban pihen­nek az emeleten, ahol a csa­lád többi tagja nem zavarja őket. — Fürdőszoba, víz? — Minden van itt, ami a kényelmet szolgálja és sok személyautó. Utunk az új iskola mellett visz el. Mögötte, a Park utca mentén nyolc holdas új park. Nem is park ez már, hanem egy születő botanikus kert, amelyben megtalálhatók a legkülönfélébb, egzotikus nö­vények, fák. Négyen dolgoznak az új parkban. Kaipl Edénétől kér­deném azokat az egzotikumo­kat, de csak mosolyog: Azt az Emil bácsi tudja, mert olyan latinos nevük van. így nem lettem okosabb a város tüdejénél, ahogy Vadon Antal nevezi a társadalmi munkával épülő új parkot. Míg eljutunk a következő lakótelepig, feljegyzem, hogy ebben az évben a mohá­csiak 440 000 forint értékű társadalmi munkával járul­tak hozzá a város szépítésé­hez, gyarapításához. Az újabb lakótelep Kis- Berlin. Onnan a neve, hogy itt zömmel német ajkúak lak­nak. Itt van a Bég-patak ut­ca is, a Kis-Berlin főutcája,1 amelynek mentén csupa kis palota. Két hatalmas ablak az utcára, a kőfalak mögött nagy szobák, a ház előtt virágos kertek. Na és Garázda Péter uram hadd említsem még meg négyszáz esztendő tamáskodá­sára, hogy dr. Vadon Antal azt is elmondta: lesz egy kor­szerű kultúrház színházterem­mel, moziteremmel, klubok­kal a nagy park közepén. Már jövőre elkezdik az építkezést valami tízmillióval és jöhet­nek majd a pécsi színészek. MIRE a mohácsi vész után 437 esztendővel végigjártuk a 19 ezer katasztrális holdra települt várost a Bég-patak utcában is megfőtt az ebéd és Báli bég ruméliai lovasainak zavargása nélkül, nyugalom­mal elfogyaszthattuk . .. Mert nem vált be a négyévszázados jóslás: nincs mán vész Mo­hácson ... Gáidonyi Béla I

Next

/
Thumbnails
Contents