Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 199. szám

NAPI.& «. » < • • |ii «i A* :* NAP A* 1963. AUGUSZTUS CT. 1 «• M #V • , iV : . A . •> 4 »V j IvimI Három cső keresi gazdáját Előfordul, hogy az ember elhagyja apróbb dolgait, pél­dául esernyőjét, kalapját, ak­tatáskáját, szemüvegét, ciga­rettatárcáját. Ilyenkor korhol­juk magunkat feledékenysé- günkért, s nyomban sietünk vissza a vélt színhelyre, hogy felleljük az elveszett tárgyat. Egy vállalat életében is elő­fordul, hogy elveszít valamit — természetesen az ott dolgo­zók jóvoltából, — de hogy az­tán hónapokig ne is keresse, ez már több, mint szokatlan cselekedet. Akár hisszük, akár nem, valaki, illetve valamelyik vál­lalatunk elvesztett három szál csövet. Másfél éve vesztette el, s azóta nem Is keresi. Másra nem is lehet gondolni, mint hogy felesleges már neki az a három cső. Ha most mi meg tudnánk mondani, melyik vál­lalatról van szó, a dolog rém egyszerű lenne. A vállalat dol­gozói kimennének és elvinnék a három árva és elhagyatott csövet és ezzel az ügy véget is érne. A baj csak ott van, hogy nem tudjuk, kié a cső! Varsa! Andor elvtárs, a Tej­ipari Vállalat építésze sem tudja, pedig ő a csövek mel­lett dolgozik. Eddig több szer­vet hívott fel, többek között a Víz- és Csatornaműveket, a Baranya megyei Építőipari Vállalatot, de mindenhol azt a választ kapta: „Nem a miénk!»* Megkíséreljük hát ©* ütőn keresni a csövek gazdáját, ezért leírjuk személyazonossá­gukat. A csövek vasból van­nak, kettő közülük 4 méter hosszúságú, egy 3 méteres. Átmérőjük 20 centiméter, fal­vastagságuk 10 mm. Azt mondták külhonból jöttek és értük valamikor sok pénzt fi­zetett a magyar állam. Való­színű e-erinevezeték építésénél használhatók fel nagyon hasz­nosan. Állomáshelyük a Tüzér utcában lévő buszmegállónál található, eddig magas gaz bo­rította őket. de a szociális otthon egyik nyugdíjasa le­kaszálta körülöttük a füvet, s azóta meztelenül fekszenek. Még csak most kezdenek rozs­dásodni, de remélhetőleg azt nem várja meg a gazdájuk, hogy végképp az enyészet ve­gye karjaiba őket. Esetleg javasoljuk, hogy áld ott hagyta, annak ajánlják fel havi fizetése fejében. ..Mindig ió eg(v-két szál cső a háznál!»* Persze előbb meg kel! találni a gazdájukat. Reméljük, e „hirdetésre’» az is előkerül.. — SZÜTS — Több tsz létesít halastavat jövőre 646 mázsával több hal, mint tavaly — Megkezdődött a lehalászás Több ponty kerül az üzletekbe Társadalmi összefogás Csupán egy-két évre tekint vissza a termelőszövetkezeti halastavak létesítése megyénk­ben. örvendetes, hogy évről évre több lesz a halastó és természetesen a halzsákmány is. Míg 1962-ben a tsz-ek ha­lastavaiból 2137 mázsa halat halásztak le, addig idén a tervek szerint már 2783 mázsa halat nyernek. Az egy évi nö­vekedés 646 mázsa.A halasta­vak területe is nagyobb lett, a tavalyihoz viszonyítva 156 holddal. Jelenleg megyénkben 901 holdon folytatnak Ihal- gazdálkodást a termelőszövet­kezetek. A lehalászást már megkezd­ték Mágocson és Bikaion, a többi tsz-ben novemberig fe­jezik be ezt a nagy munkát. Az egy holdra eső halhozamok is nőnek, ami a halivadékok A komlói és a pécsi trösz­tök összevonása szükségessé tette, hogy egységes bányász újságot hozzanak létre a me­cseki szénmedencében. Az ed­dig Komlón megjelent Uj Komló című újság helyett szeptemlber elsejétől a Mecse­ki Bányász címmel jelenik meg a bányászok lapja. A bányamunkások lapja el­sősorban a bányaüzemek mun kájával, a bányászlakótelepek kulturális, szociális és sport­életével foglalkozik. Az idei év hátralévő hónapjaiban ugyanazokon a napokon — kedden és pénteken — reggel kézhez kapják az olvasók, mint az Uj Komlót Az elő­fizetése a hátralévő négy hó­napra havonta 4 forintba ke­rül, vagyis összesen 16 forint. Az Uj Komló régi előfizetői­hez — akik egész esztendőre időben történő kihelyezésével, továbbá 200 anyaállat szapo­rításba állításával függnek össze. Míg tavaly egy holdon a babarciak 700, a mágocsiak 800, az újpetreiek 660 kg ha­lat tenyésztettek, illetve hiz­laltak, addig ezeken a helye­ken ebben az évben az egy holdra eső hozam előrelátha- j tólag eléri az 1000 kg-ot. Tér- ! mészetesen az állami gazda- ! Ságok eredményeihez képest ez még szerény hal hozam, de jó gazdálkodással lassan a ! nyomukba léphetnek. A haltenyésztésből eredő! pénzhozam elég magas és ezért a szövetkezetek további halastavak létesítését tűzték ki célul. Szó van arról, hogy Vejtiben. egy 60, Nagykozáron pedig egy 80 holdas halastavat építenek a jövő esztendőben. Ugyancsak halastó építésére kért engedélyt a szentdénesi, a mozsgói, a boldogasszonyfai, a nagydobszal, a klshansányi és a kákicsa tsz is. Kitüntetések a bányásznapon Szombaton — augusztus Sí­én — öt pécsi és komlói bá­nyász utazik Budapestre, hogy az Országház kupolatermében, illetve a Nehézipari Miniszté­riumban átvegyék a minisz­teri kitüntetéseket. Ugyancsak kitüntetések át­adására kerül sor Pécsett is. Több mint négymillió középiskolai tankönyv árusítását kezdték meg — HUSZONKÉT pavilonból áll a Mecseki Szénbányászati Tröszt Alsó-Béta telepi üdülője. Fej­lesztésére 3.5 millió forintot for­dítottak. Harkányban — a ko­rábbi tárgyalások szerint — az egyik kórházi épületet kapja még a tröszt üdülőnek, cserébe pedig a Nehézipari Minisztérium 10 millió forintot ad át a me­gyei tanácsnak, kórházépítésre. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat az idén 4 300 000 kö­zépiskolai tankönyvet hoz for­galomba. A gimnáziumi ta­nulók könyveinek árusítását hétfőn reggel az állami köny­vesboltokban már megkezd­ték. Csupán egy — negyedikes gimnazisták fizika-könyve — nem jelent még meg. Ezt a tanévkezdés utáni napokban vásárolhatják meg a diákok. Az általános iskolák jól be­vált gyakorlatát követve, vi­déken a középiskolai tanköny­veket szintén csaknem kivétel nélkül az iskolákban vehetik meg a tanulók. Azokban a gimnáziumokiban, ahol nincs helyi árusítás, kifüggesztették, hogy melyik könyvesboltban vásárolhatók meg a könyvek. A technikumok és a szak- középiskolák növendékei ok­tatási intézményükben vehetik át tankönyveiket A miniszteri kitüntetésekkel együtt a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt dolgozói között kiosztanak 7 Szocialista Mun­káért Érdemérmet, 10 Munka­érdemérmet. Huszonhét bá­nyász kapja meg a Kiváló Bá­nyász kitüntetést, a Bányászat Kiváló Dolgozója címét pedig tizenöt dolgozó. Miniszteri kitüntetésnek szá­mít a Bányászat Kiváló Dol­gozója cím is, amelyben ti­zenöt dolgozó részesül. A Szol­gálati Érdemérem (10 éves) bran zfokozatát Pécsett és Komlón összesen háromszáz- tizenkilencen kapják meg. 112 bányász — tizenötéves mun­kásságuk elismeréseképpen — ugyancsak ezt a kitüntetést kapják. Jövő évben, az 1964- es bányásznapon már kiosz­tásra kerül az ezüst és arany fokozat is azok részére, akik húsz—huszonöt esztendeje ki­fogástalan munkát végeznek a bányában. Gyód községnek még nincs bekötőútja, csak földúton lehet megközelítem. Tavaly már építettek salakjárdát Keresztes- pusztára, de arra nagy kerülővel juthatnak csak Pécsre. Most folyik egy új salakjárda építése Keszüre, Nádor János tanács- titkár szervezte meg a társadalmi munkát és részt vesz benne úgyszólván a falu apraja-nagyja. Vasárnap több, mint kilenc- venen dolgoztak és mintegy 4000 forint értékű munkát végez­tek. A tsz is adott négy lófogatot, sőt még a Pannoni® Sör­gyár is hozzájárult a munka sikeréihez. Jövő vasárnap készen is lesz az új járda, s ha megjön az esős idő, a gyódiak élvezni fogják munkájuk gyümölcsét: sár nélkül, rövidebb úton juthatnak be Pécsre. A televízió műsora augusztus 17-én, kedden: 18.2«: Hírek. — 18.30: Belépés csak tv-nézőknek! Közvetítés a budai várpalotából. — 19.00: Te és én Európából. Ketten Párizs­ból. Nyugatnémet film. — 19.25: Mezőgazdászok fóruma. — 19.30: TV-híradó. — 19.45: Szép álmo­kat. gyerekek 1 — 19.55: Ezer­mester. Magyarul beszélő bol­gár film. — 21.20: Parabola. Külpolitikai műsor. — 21.40: Hírek, a TV-híradó Ismétlése. A PBCSI rémipari Vállalat ebben az esztendőben ötletes gépeket állított elő. U) gyárt­mányai: önhordó fafüreszelö- gép, forgács és tőzegbálázógép, ezenkívül kerítés-sodrony foná­sát is vállalták a lakosság ré­szére, különleges gépen. — PÉCS területén működik a Mecsek Gyöngye Termelőszövet­kezet. Az elmúlt hónapokban 192 ezer forint jövedelmet sze­reztek azzal, hogy hfzottmarhát, zöldségféleséget, gabonát bocsá­tottak piacra. A tervezett — és majd év végén kifizetésre kerü­lő — munkaegység értéke 35 forint, s ez az összeg előrelát­hatóan meg Is marad. Gdansk:V7esterplatts 1963 augusztus. Nem tagadom, bárhol meg­fordulok, itthon, külföldön, mindenütt ideges figyelemmel kutatom a második világhá­ború nyomait, a lebombázott, gazzal nőtt betonromokat, a csonka téglafalakat keresem az embereket, akik részt vet­tek a szörnyű és embertelen történelmi csatákban és még élnek, de gyakran megkere­sem a hősi emlékműveket is, kibetűzöm a feliratokat, és ilyenkor csak szótlanul ácsor­gók, sokáig és bizonytalanul, mintha valami nagyon fon­tos dolgot kiejtettem volna a kezemből. Tudom, hogy ezek a különös és nyugtalanító bo­lyongások, ezek a hosszú ácsorgások időnként teljesen megzavarnak, felidézik a gye­rekkoromat, amiben a leg­szörnyűbb élményt a második világháború jelentette. Leg­kedvesebb játékaim az első bombatámádás alatt pusztul­tak el, a bélyeggyűjteménye­met, amiben tengerentúli -bé­lyeg is volt Franklin arcképé­vel, a légnyomás szétszórta, egy délutáni bombázás után láttam a hentesünket, aki na­gyon szeretett és akit nagyon szerettem — szétroncsolt fej­jel, összelapítva egy Angyal utcai ház tövében. A mi ut­cánkban is laktak kis Weiszek meg kis Grünök, akiket elvit­tek a haláltáborokba. így azt hiszem, teljesen érthető, hogy amikor a varsói ifjúsá­gi park kávéházában (az iro­nikus kedvű varsóiak szerint: a „huligánbárban”) megismer­kedtem egy nagyon fiatal technikussal, aki miután meg­tudta, hogy Gdanskba igyek­szem, figyelmeztetett, hogy okvetlenül átmenjek, a JPes-. Egy ember a szürke bódéban A síneken egy rorasdasztnű kocsisort tolatnak, mögötte & tengerparton egy lengyel katona áll őrséget. Turisták érkeznek, válogatnak a leve­lezőlapok között. Nézem a félszigetet, három kilomé­ter hosszú, néhányszáz mé­ter széles, ez a darab föld ép pen olyan emlékezetes a há­borúk történetében, mint Waterlo, Verdun vagy a párizsi forradalom barikád­jai... A turisták fizetnek, Gawlicki összeszedi az erede­ti fényképeket. Egy ideig hall gátunk, nem akarok tovább kérdezősködni, az ember itt a legtöbbet akkor tudhatja meg, ha szembenéz a laktanyával, a harckocsival és az emlék­művel, visszatartva, mozdu­latlanul, legalább egy órát. Mint Gawlicki évék óta. Később kinyújtózkodüc, To­pognak a csontjai, mint ami­kor az ember állmából ébre­dezik. Kihajol az ablakon, fel néz a levegőbe. Kátrány és teagerszag van, a közelben egy hajóduda fúródik a csendbe. — Volt mér a kikötőben? — kérdezi. — Voltam. — A hajógyárion Is? — Ott is. — H&TTmnckflencben Itt száz házból csak egy maradt épen. Minden száz házból csak egy..j Bólintok. Tudom Olvas­tam. Mondták. — De mindet felépítettük, láttat' — Láttam. — Ez a fontos, ugye? — Ez. Sőt. Nagycin fontos, de még fontosabb, hogy még- egyszer ne kelljen újraépí­teni. Thiery Árpái? ^ — A MEGYEI tanács építési és közlekedési osztálya alá tar­tozó vállalatok 1963. első félévi mérlegbeszámolóját 27-én tart­ják meg a megyei tanács v. b. termében. — A MOHÁCSI Halászati Szö­vetkezet augusztus S-lg 453 má­zsa halat fogott. Ez, éves tervé­nek 64,7 százalékát teszi kL Valószínű, hogy az fiszt „nagy szezonban” az éves tervet túl­teljesítik. — A PECSVARADI Dózsa Ter­melőszövetkezetben Jövő évben egy 80 férőhelyes tehénistállót és egy 5000 férőhelyes tojóházat építenek. Ezekkel a beruházá­sokkal állattenyésztésük fej­lesztését szolgálják. — A POLLACK Mihály Építő­ipari Technikum Igazgatósága értesíti tanulóit, hogy a tanév­nyitó ünnepséget 1963. szeptem­ber 2-án du. 5 órai kezdettel tartják a technikum müh-lyter- mében. Megjelenés az előírt ün­neplőben. Az ünnepségre ezúton hívja meg a szülőket az igaz­gatóság. — AZ ORSZÁGGYŰLÉS szo­ciális és egészségügyi bizottsá­ga hétfőn dr. Festa László el­nökletével az Országház gobelin­termében ülést tartott. A ta­nácskozáson a munkaképtelenek és csökkent munkaértékű fiata­lok helyzetéről tárgyaltak. — A MAGYAR Állami Opera- ház társulata hétfőn, a kora hajnali órákban, különrepülő- első Ízben vett részt Edinburgh­ból. A 87 tagú együttes az idén első ízben vett részt Edinbungh- ban a legnagyobb nemzetközi színházi fesztiválon. — 11381 televízió előfizetőt tartottak nyílván a félév végén Pécs városában és Baranya me­gyében. Ez azt jelenti, hogy a megyében és Pécsett már min­den hatodik családnak van egy televíziós készüléke. — A PÉCSI Nemzeti Színház Igazgatósága és szervező titkár­sága az új színházi évad első közönségszervezői értekezletét ma délelőtt tartja a Nemzeti Színház nézőterén. — A „KTVÄLÖ EGYÜTTES” címet érdemlő öntevékeny együttesek fejlesztéséről 29-én délelőtt dönt a városi tanács művelődésügyi osztálya mellett összehívott bizottság. — KÉT BARANYAI szakem­ber — Kenéz Kálmán pécsi és Székely Ferenc szentlőrinci nyugdíjas mezőgazdász megta­lálta az Alga kártevőit, s öt Ilyen vlzirovart különböztetett meg: Két baranyai szakember kikísérletezi, hogy a Magyaror­szágon használatban lévő véde­kezőszerek közül melyik bizo­nyul leghatásosábbnak a vízi- rovarok ellen. MA ESTB öt árakor tartja évadnyitó próbáját a Közleke­dési Vállalat 70 tagú férfikara. Az első próba alkalmával egy­úttal Ínoka l Lászlót, az ének­kar ügyintézőjét Is ünnepelik, aki augusztus 30-ára értékes kultúrmunkájáért dicsérő okle­velet kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól. — A PÉCSI Liszt Ferenc Ál­lami Zeneiskola igazgatósága közli, hogy a volt növendékek beírása augusztus 29-én, csütör­tökön és 30-án, pénteken de. 9— 1 és du. 3—6 órakor lesz a Ze­negimnázium Erkel-termében (L em.). Az L osztályra jelent­kezés augusztus 30-án, pénteken de. 0—1 és du. 3—6 óráig a Ze­negimnázium I. emeleti tanter­mében. A felvételi, javító és pótvizsgák szeptember 2-án, hét­főn de 9 és du. 4 órakor a Ze­neművészeti Szakiskola Jókai Mór u. 2. sz. alatti helyiségében (bejárat az udvarról). Ugyanitt lesz az I. osztályba a beírás szeptember 3-án, kedden de. 9— 1-ig és du. 3—6 óráig. — A PÉCSBANYATELEPI SNj; chenyl-aknán jó eredménnyel alkalmazzák Reider József bá- nyászújftó hidraulikus TH-rabló gépét, valamint a hidraulikus sin; és csőhaj’.i'ó berendezéséi» terplatte-ra, mert az ottani bazárpavilonban van egy öreg, háborús veterán, sőt, westerplatte-i veterán, aki túlélte a második világhábo­rú egyik legszörnyűbb csatá­ját — talán érthető, hogy nem is annyira a nagyhírű várossal való találkozásra, a hajógyári és kikötőbeli láto­gatásra, mint inkább arra ké­szültem, hogy a kis szürke deszkabódéban megismerke­dem Michat Gawlickival. An­nál is inkább, mivel nem akartam „felfedezni” Gdans­kot, hiszen minden valami­revaló útikalauzban meg lehet találni az ősi kikötőváros leg­fontosabb történelmi és földrajzi adatait — hogy 300 ezer lakosa van, előkikötő je Nowi Port, évi 5,5 millió ton­na forfalmat bonyolít le, hogy a várost a történelmi kútfők először a X. században emlí­tik a XV. században a Balti­tenger legfontosabb kikötője volt. Hányatott történetű vá­ros, volt a német lovagrend birtokában, később a Hanza- városok szövetségéhez tarto­zott, azután Lengyelországhoz, majd Poroszországhoz csa­tolták, míg 1919-ben a var- seilles-i békeszerződés önálló állam jogával rendelkező sza­bad várossá nyilvánította. A német fasiszták a második világháborút megelőző évek­ben soviniszta, náci felfor­gató mozgalmakat szerveztek a lakosság németnyelvű réte­geiben, és a „danzigi-kérdést” ürügyként használták fel a második világháború előké­szítésére és kirobbantására. A német fasiszták 1939 szeptember elsején — a na­pokban lesz a szomorú évfor­duló zzz megtámadták Len­gyelországot és Gdanskot, itt estek el a második világhá­ború első áldozatai, és itt ír­ták fel a történelembe az első hősöket Michat Gawlicki szürke deszkapavilonja a Westerplat- te homokos partján áll, ab­laka szembenéz a hősi halott lengyel katonák komor, feke­te emlékművével, amelyről sose hiányzik a tűzpiros élő­virág, szembenéz egy mú­zeumi harckocsival és az egy­kori laktanyával, aminek egyik ablakából Gawlicki tü­zelt, szakadatlanul, hét nap, hét éjszaka a támadó fasisz­tákra. A laktanyával, ami ma leszakadó betonfödémekkel, nyugtalanító romjaival tu­lajdonképpen az egyetlen „eredeti” háborús emlék a huszonnégy év előtti egyhetes ütközetből, amikor a fasiszta túlerő nem bírt a maroknyi lengyel katonával. Gawlicki behív, alig fé­rünk a szűk deszkabódéban, eredeti fényképfelvételeket rakosgat elém, amikről tíz­ezerszámra készítették az emléklevelezőlapokat, mind­egyiket előbb megnézi, vala­mit halkan hozzádörmög, de nem lehet megérteni. — Ezt nézze meg. A hete­dik napon a laktanya abla­kából ilyen volt a félsziget... Szemben, a kanálison túl a bambával liedöotöt t raktár­épületek. Az innenső parton egy hete még szép, koraőszi erdő és liget volt, kis boga­rakkal, a kanálist nem is le­hetett látni. A képen leta- *rolt, üszkös, fekete facson­kok között csatáriaméban gép pisztolyos fasisztáik közeled­nek; e= A háború előtt katonai alkalmazott voltaim itt •— mondja Gawlicki, a hangja egykedvű, mert évek óta tíz és tízezer turistának el­mondta már, az arca is hű­vös, alig mozdul, nincs ezek­ben a vonásokban semmi egye netlenség, hosszú évek óta reggeltől estig szembenéz a le döntött laktanyával. Nyo­masztó egyhangúság. A ba­rátai, a bajtársai itt pusztul­tak el ezen a tisztáson a bó­dé előtt, meg a laktanyába ín, akkor itt vastag, fekete lő­porfüst és erdőforgács röp­ködött a levegőben. Évek óta reggeltől estig, mintha egy családi temetőben ülne. — Az áramfejlesztőnél dol­goztam, itt kinn a félszigeten, aztán altiszt lettem. 1939. szeptember elsején a németek megrohanták Gdanskot. A lengyel postán, ami ma tech­nikum, a mieink ellenálltak, de kevesen voltak és kevés volt a lőszerük. Hatvan—het­ven postás volt, mind ott­maradt A nácik utána ide­fordultak. A túlsó partról a nehéztüzérség lőtt állandó­an, a tenger felől egy nehéz csatahajó, lentről a stukák szórták a bombát. Tartot­tuk magunkat, egy nap; két nap, három nap ..: 170-en voltunk, alig maradt belő­lünk néhány. Hét nap. hét éjjel nem aludtunk, nem volt vizünk ... Nem bírtak ve­lünk, mi csak összeszorítottuk a fogunkat, és ha támadtak a németek, visszavertük őket. Az ötödik nap a fél­sziget keleti bejárata felől a síneken belöktek két va­gon olajat és felrobbantották. Ott volt a két vagon, néz­ze.:. Szeptember elsején jelenik meg a Mecseki Bányász I fizettek — rendesen kézbesí­tik a lapot. Az Uj Komló utolsó száma augusztus 23-án jelent meg, a kimaradt 27-i szám helyett a bányásznapra dupla terjedelmű, ünnepi szá­mot kapnak az olvasók, vagy­is a Mecseki Bányász első ün­nepi száma nyolc oldalion je­lenik meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents