Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 198. szám

XX. ÉVFOLYAM 198. SZÁM VILÁG A1 MSZMP BARANYA HIÉO AZ IDÉN nagymértéSsEsen fsval Pécs gázellátása A városunkba látogató idegent nemcsak a táj szépsége ragadja meg, hanem emlékezetében magával viszi a fel­ásott utcák egész sorának képét. Nem kellemes, nem szív­derítő látvány ez igaz, de ezt, mint szükséges rosszat el kell viselnünk annak érdekében, hogy a hepehupás utcák sima aszfaltburkolatot kapjanak, az utak alatt pedig kor­szerű víz-, gáz- és villamosvézetékek húzódjanak. 800 ezer köbméter metángáz Az új kutak fúrásával és a Duna-víz részbeni felhaszná­lásával vízellátásunk kielé­gítőnek mondható. Ugyanez elmondható a villanyról is. Egyedüli komoly gondot a gázellátás jelenti. A Pécsi Por­celángyár egymaga nagyobb gázigénnyel jelentkezik, mint a város összlakossága. A le­bontásra régen megérett P 28-as kemenceblokk ez év tavaszán végre megszűnt üze­melni helyette az újonnan épült P 42-es kemence terme­li a gázt. melynek üzemelését a lakosság megelégedéssel ta­pasztalhatja, mert a termelt gáz sokkal jobb minőségű, mint a közelmúltban volt. A lakosság és a közületefc rohamosan fejlődő gázigényeit azonban az új kemence és a generátorok együttesen sem képesek csúcsidőben kielégí­tem. Komoly reményekkel ke­csegtetett bennünket az a hír, hogy a bányákban fejlődő, il­letve felszabaduló metángázt hasznosítani fogják, A metán­vezetéket megépítették, mű­szaki átadása megtörtént. A hiányjegyzékben azonban sok olyan tényt rögzítettek, ami a vezeték üzemeltetését lehetetlenné teszi. A 26-os Építőipari Vállalatnak eze­ket a hibákat sürgősen ki kell javítani, hogy a csúcsfogyasz­tási idő beálltával a Pécsi Kolcszművek átvehesse leg­alább azt a 800 ezer köbméter metángázt, melyet a szénbá­nya még ebben az évben át­adni tervezett. — Nem könnyű a feladat, mellyel meg kell birkóznunk, — mondotta Bereczki István a Pécsi Kokszművek igazgató­ja — de azon leszünk, hogy a csúcsfogyasztási időre a szük­séges gázt biztosítani tudjuk. feL Ezen a tényen legalább két-hároan évig nem is lehet változtatni. A főhatóság továbbra is komoly összegeket fordít az elavult gázhálózat felújításá­ra. Ez az összeg évemként más­fél-kétmillió forintot tesz ki. Meszes gázellátására a terv- feladat készítése folyamatban van, kivitelezésére azonban csak jó néhány év múlva ke­rülhet sor. A vezetékes gázzal párhu­zamosan rohamosan nő a pro­pán-bután gáz igény. A haav madák negyedévben Pécs vá­rosában 500 és a megye terü­letén is 500 új fogyasztót kap­csolnak be. A meglevő készü­lékek műszaki felülvizsgálatát a megye egész területén folya­matosan végzik. ZJj gerincvezeték A kivitelezőnek nagyon kell igyekeznie a munkálatokkal, hogy a fűtési idény kezdetéig készen legyen. A 24 tantermes iskola műszaki átadása au­gusztus 23-ával megkezdődött Éz az egyetlen közület, melyet aj fűtési idény kezdetén a táv­fűtésbe bekapcsolnak. A RÖVIKÖT telep hőigénye is két ■ újabb raktárépület üzembeheTyezésével növek­szik. A közelmúltban meg­kezdték az új gerincvezeték építését, mély az újonnan épü­lő klinikafömböt, a Tüzér ut­cai hőközponttal köti össze. A kivitelező vállalatnak szán­déka üzembe helyezni a veze­téket, hogy a 400 ágyas klini­ka belső téli munkálatait fű­tött helyiségekben végezhes­sék. Hasonló szándék vezeti a vállalatot az ÉM munkásszál­lás ,,B” épülettömbjénél fo­lyó építkezésnél is. j Felújításra kerülő hálósat iilejéisei vessük el a búzát! M ezőgazdasági termelésünk egyik leg­sürgősebben megoldásra váró feladata, hogy kenyérgabona-szükségletünket teljesen hazai termelésből fedezzük. Baranyá­ban 1963-ban 38 százalékkal volt kisebb a búza vetésterülete, mint az 1931—40-es évek­ben és a terület csökkenéssel nem nőtt ará­nyosan a termésátlag. Bár örvendetes, hogy a megye búza átlagtermése az utóbbi három esztendőben meghaladta a holdanként! 10 mázsát, a felszabadulás előtti 8.5 mázsával szemben, azonban ez csupán 23 százalékos termésnövekedésnek felel meg. A búza-vetésterület csökkenését bizonyos mértékben indokolja, hogy helyére fontos, népgazdasági szempontból nélkülözhetetlen, egyéb növények kerültek, azonban a vetés- terület további csökkenése veszélyeztetné az ország kenyérellátását. A probléma egyik megoldása tehát az, hogy a megadott kenyér- gabona vetéstervet maradéktalanul teljesítsék a tenmeLőszövetkeaetek. A második megoldandó feladat a termés­hozamok növelése. A lehetőségek adva van­nak ahhoz, hogy 1964-ben legalább 13.5 má­zsa átlagtermést takarítsunk be megyénk­ben. Hasonló természeti és talajviszonyok között az állami gazdaságok egy-két éve 4—5 mázsával magasabb termést érnek el, mint a termelőszövetkezetek. 13 200 katasztrá- lis hold búza területről 15.9 mázsa átlagter­mést értek el. A Bólyi Állami Gazdaság 19.4, a Görösgali Állami Gazdaság 17 mázsát ara­tott holdanként Nem voltak kedvezőbbek a körülmények Nagydobszán vagy Gerényesen sem, mint a megye legtöbb termelőszövetke­zetében, mégis ez évben is 13—14 mázsás átlag­termést takarítottak be. A szakemberek kijelölték már a búzafölde­ket e téren határozott javulás van. A búzá­nak 25 százalékát pillangós, 20 százalékát kalászos, 22 százalékát kukorica és 33 száza­lékát korábban lekerülő növény után vetjük. Bebizonyosodott, hogy a kalászos jobb elő­ve temen y — természetesen megfelelő növény- védelemmel és trágyázással kiegészülve, — mint a későbben lekerülő kapás, amire az elmúlt év igen jó például szolgált. A terven aluli átlagtermés kialakulásában nem kis szerepe volt annak, hogy a búzáknak mint­egy 40—45 százalékát későn lekerülő kapások után novemberben vetették eL Receptet; talajművelésre helytelen volna adni, de elvként elfogadható az a tétel, hogy olyan talajmunkát kell végezni, hogy vetésig jó minőségű, kellően ülepedett vetőágy várja a magot. Hogy ez milyen eszközzel — ekével, tárcsázássál vagy diszktillerrel érhető-e el, azt a szakembernek kell eldöntenie. A fő do­log az, — és ezt az elővetemény kiválasztása lehetővé teszi, — hogy október 1-én a búza­földek 90 százalékán már csak az várjon el­döntésre, hogy melyik táblán kezdjék meg a vetést. A talajmunkák között tehát az elsőség a búzaföldeket illeti meg. Az elmúlt napok­ban leesett csapadék kedvező feltételeket te­remtett a jó talajmunkához. Kétségtelen, nagy jelentősége van a búza­termés növekedésében a talaj termőereje nö­velésének. Ma még nincs műtrágyánk, — bár a tavaszi, műtrágya mennyisége nagyobb lesz a tavalyinál, de a búza feltétlenül meghálál­ja a műtrágya koncentrálását. Sokat segít a nitrogénhiány enyhítésén, ha tsz-ek főleg a gabona utáni búzavetésnél felhasználják az érett istállótrágyát és abból mintegy 100 má­zsát szórnak ki holdanként. Ezekben a hetekben kél'l a búza vetőmagját is előkészíteni. A széleskörű tapasztalatok azt mutatják, hogy a megye adottsága alkalmas nagyobb területen intenzív búza termeszté­sére. De a megye különböző részein elhelye­zett búza-kísérletek azt is mutatják, hogy mostohább körülmények között a hazai P. 293-as búza biztosabb termést ad, míg az intenzív búzák jobb viszonyokat, gazdagabb táperőt és jobb talajmunkát igényelnek. A búzák fajtáját és arányát mindig a helyi vi­szonyok döntsék el és csak az intenzív iel- tételeket biztosító termelőszövetkezeteit ves­senek 50 százalék felett bővebben termő faj­tákat. A vetőmaghoz tartozó kérdés, annak tisztítása és csávázása is. Megvan a lehető­ség arra, hogy szeptemberben az összes búza­vetőmagot tisztítsák és csávázzák. Ennek ter­mészetesen feltétele, hogy a tisztító gépek és a növényvédő állomás nagykapacitású csává­zó gépei teljes üzemmel dolgozzanak. A több termésnek fontos tényezője a vető­mag mennyiségének növelése. Ne a kg.-meny- nyiségre — bár ezt is figyelemmel kell kí­sérni, — hanem elsősorban a csíraszámra, folyóniéterenkénti magszámra történjék a vetőgépek beállítása. A normál 12 cm-es sortávolságú vetésnél a magyar búzából 65— 70, a szovjet búzákból 80—85, az olasz búzák­ból 85—90 magnak kell lennie folyóméteren­ként S zámtalan tapasztalat bizonyította már, hogy a búza termésének egyik legfon­tosabb biztosítéka az októberben tör­ténő vetés. A lippói Béke Tsz-ben például 1962-ben az október elején vetett Bezosztája 20.8 mázsát adott, míg a hónap végén vetett, alig haladta meg a 10 mázsát Vagy az októ­ber közejién vetett Fertőd! 15.9 mázsát, míg a november közepén vetett búza 11.6 mázsát adott holdanként Azok a vetések bírták leg­jobban a téli hideget és a tavaszi szárazsá­got amelyek a tél beálltáig kellően bokro- sodtak. Ehhez 30—35 napra van szüksége a búzának. Ha a hőmérséklet '+ 2 fok alá megy, és ez tavaly november közepén már bekövetkezett a bokrosodás leáll és sok lesz a kifagyás vagy a tavaszi kipusztulás. El kell érni végre, hogy megyénkben is október 31-ig az összes búzavetés befejeződjék. Baracs József megyei főagronómus. Hruscsov látogatása Splitben Hűvel József, az MTI tudósítója jelenti: Vadas László a Pécsi Gáz- • és Hőszolgáltató Vállalat sze­relési részlegének vezetője az alábbiak szerint tájékozta­tott bennünket: — Ebben az évben felújítás­ra kerül a Rákóczi út, Zsolnay Vilmos utca, Bajcsy Zsilinszky út közúti szakasza, továbbá az Anna, Ágota utca, Jókai utca északi szakasza, a Jókai tér j egy része és a Lenin tér kor­szerűtlen gázhálózata. Fo­lyamatban van az Ifjúság út­ja, a Kaposvári utca, Hunya­di út, Mikszáth Kálmán utca közúti szakaszának felújítá­sa. továbbá a Mikszáth utcai hálózat bővítése a Magaslati útig. (Utóbbi abból a célból, hogy a Mikszáth utcai öt tár­sasház gázellátása biztosítva legyen). Űj hálózatot építet­tek ki és bekötötték a Pálos templomtól keletre lévő új OTP társasházat, valamint a Jurisics M. úton épült tizenhat lakásos DÉDÁSZ lakóházat. — A Temető utcában a ket­tes sütőüzem részére közép- nyomású acélgázvezeték épült nyomásszabályozóval, mely­nek sikeres próbaüzemelése megtörtént. — Az új nyugati városrész­ben a hétemeletes 64-es jelű épület bekötése megtörtént, a 24 tantermes iskola bekötése pedig folyamatban van. Je­lentős munkát végeztek a bol­gárkerti ,,C" tömbnél, ahol egy nagyméretű csapadékvíz csatorna építése miatt a 300-g.s gázvezetéket le kellett süly- lyeszteni és áthelyezni. Az idén olyan nagymértékű lakásépítkezés folyt — bele­értve a sortatarozásokat és emeletráépítéseket is, hogy szinte lehetetlennek látszott, hogy a gázbekötéseket és a szerelési munkákat el tudja Végezni a vállalat. Részben Itelső átszervezéssel, részben Ids gépesítéssel sikerült meg­birkózni a nehézségekkel, így valószínűnek látszik, hogy az eddig bejelentett igényeket még ebben az évben kielégí­tik. Igen sok igénnyel jelentkez­nek lakás és üzletfűtés szem­pontjából. pillanatnyilag a nagymérvű lakásépítkezés, nem engedi meg azt, hogy a gázt lakóhelyiségek és üzlethe­lyiségek fűtésére használják A szovjet—jugoszláv barát­ság megnyilvánulásának je­lentős színhelyévé avatta Spli- tet, a jugoszláv tengerpart tör­ténelmi emlékekben gazdag, forgalmas 'kikötővárosát, a jugoszláv hajógyártás egyik legnagyobb központját Nyikita Szergejevics Hruscsov látoga­tása. A százezer lakosú város fel­Űj Ic5zefmcső-b©rendezés Komlón A komlói kőbányában új kőzetmosó-berendezést állítottak üzembe e hónapban. Segítségével könnyebben távolítják el a szennyet a kitermelt kőzetből. Az eddig alkal­mazott száraz eljárással 80 százalékos hasznos anyag ment veszendőbe. Motil íelv. Jugoszlávia 1964-ben és 1965 ben öt, egy enként 12 000 ton­nás teherhajót és kilenc, egyenként 20 800 tonnás te­herhajót szállít a Szovjet­uniónak, s e hajók megépí­tésében jelentős szerepe van a spliti hajógyárnak. A szovjet kormányfő sokáig- időzött a ha jómodéll-készí tő teremben. Megjegyezte: a gaz­daságos termelés kulcsa a sza­kosításban van. Minél keve­sebb modell alapján dolgozik a gyár, annál kifizatőbb lesz a termelés. A műhelyek megszemlélése után Hruscsov és kísérete a munkások viharos taxisa közé­rtté helyet foglaült a gyár ud­varán felállított dísztribünön. Az emelvényt szovjet és jugo­szláv zászlók, valamint a „Vi­lág proletárjai, egyesüljetek!” jelszó díszítette. A nagygyűlést Vladimir Ba- karics, a Horváf Kommunisták Szövetségének titkára nyitotta meg. Mindannyian ismerjük azt az áldozatos -tevékenysé­get, amelyet Nyikita Szergeje­vics a béke érdekében folytat —mondotta. — Bakancs utol­só szavai belevesztek a mun­kások felkiáltásaiba: „Éljen Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársi Éljen a szovjet—jugo­szláv barátság!” Amikor Hrus­csov a mikrofon elé léxoett. az éljenzés viharossá fokozódott. A szovjet kormányfő dörgő taps közepette tolmácsolta a hajógyár dolgozóinak a szov jet munkásosztály, az egész szovjet nép forró üdvözletét. A szónok beszédét többször szakította félbe tax», jóné- hányszor hangzott el a felkiál­tás: így igaz! (Vatuiatás 4 6. oldalcmi * P i ! lobogózva várta a szovjet kor- I mányfőt Split utcáin hatalmas í transzparensek hirdették: „Üd­vözöljük Hruscsovot. a bélié és a szocializmus kimagasló har­cosát!” „Éljen a testvéri szov­jet és jugoszláv nép barátsá­ga!” Nyikita Szergejevics Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, az SZKP Közxxmti Bizottságának első titkára feleségével és kíséreté­véi együtt a Galeb-nek („Si­rály”), Tito elnök jachtjának fedélzetén érkezett Splitbe. A szovjet kormányfő Alek- szandar Rankovicsnák. a jugo­szláv köztársasági elnök he­lyettesének és Vladimir Ba­kancsnak, a Horvát Kommu­nisták Szövetségének titkárá­nak társaságában rövid város­nézés után már a kora reggeli órákban ellátogatott a hajógyárba, a dalmáciai munkás és parti­zánmozgalom egyik köz­pontjába, ahol a magasran­gú vendég tiszteletére a dol­gozók rövid időre letették a szerszámot, hogy forrón üd­vözöljék a szovjet nép veze­tőjét. Hruscsovot a hajógyárban Ante Jűrje vies vezérigazgató köszöntötte. A magasrangú vendég a munkások sorfala között indult éL, hogy meg­szemlélje a szocialista Jugo­szlávia egyik büszkeségét, a világ sok országába exportáló spliti hajógyárat. Amerre Nyikita Szergejevics elhaladt, mindenütt dörgött a taps, zúgott az éljenzés. Hrus­csov megtekintette a sójaté- ren álló félkész hajókat, a mechanikai élőkészítő, a sze­relő és a hegesztő műhelyt. A j vendéget részletesen tájékoz- j tatták a gyár munka járói; *

Next

/
Thumbnails
Contents