Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-17 / 192. szám

vn.Aí. PROriTAR.UI.FGYFSVIJEITK ! AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI tANACS LAPJA ____________________ ■ V ._________ ' . v . • "í*v. I X X. ÉVFOLYAM ÄRA: 50 FILLÉR 192. SZÁM KÉSZÜL« A. TÜDŐSZAMTÓRIU1I Aktivisták A napokban elbeszél gettem a pécsi II. kerületi tanács titkársá­gának főelőadóival, akik foglalkoznak az ál­landó bizottságokkal, is­merik azok tevékenysé­gét, részt vesznek ülé­seiken és elősegítik a feladatok megvalósítá­sát. Beszélgetés közben szóba kerültek a tanács­tagi választások alatt olyan tevékenyen közre­működő aktivisták. Mi van velük? Most hogyan segítik a tanács mimiká­ját? Kitűnt, hogy nem veszítettük el őket, leg­többjük továbbija is ak­tív támogatója a tanácsi apparátusnak és a 1 ta­nácstagoknak. Már ak­kor — a választások ide jén — levelet kaptak és válaszoltak is, hogy me­lyik állandó bizottság mellett tevékenykedné­nek a legszívesebben. Érdekes, hogy az akti­visták legtöbbje az egész ségügy, a szociális, az oktatási és az ipari ál­landó bizottságot vá­lasztotta. Ez érthető is, hiszen ezek a munkate­rületek állanak legköze­lebb hozzájuk. Természetesen nem elég elfogadni jelentke­zésüket. hanem foglal­koztatni is kell ezeket a társadalmi aktivistákat. A kerület egészségügyi és szociálpolitikai ál­landó bizottsága rend­szeresen meghívja ülé­seire aktivistáit és kö­zösen beszélik meg a feladatokat, amelyek legtöbbje majd a végre­hajtó bizottság élé ke­rül megvitatásra. Leg­utóbb például a végre­hajtó bizottság napi­rendre tűzte a csökkent munkaképességűek hely zetét, elhelyezkedési le­hetőségeit. Az egész ke­rületi tanács, de más tanácsok példája is bi­zonyítja — nélkülük ne­héz, velük együtt ered­ményes és közhasznú a tanácstagok munkája. így műkődnek az ak- tivisták a többi ál­landó bizottság mellett is. Kiszámoltuk hamar­jában. hogy a választá­soknál ebben a kerü­letben 571 társadalmi munkás tevékenykedett és közülük 160 még ma is aktív támogatója a tanácsi munkának. Le­morzsolódás igen cse­kély, mert igyekeznek "zámukra feladatot biz- 'ontani és számontart- •sk munkájukat, igény­lik támogatásukat. Ezek az aktivisták ki­egészítik a tanácstagok munkáját, társadalma­it ják a közigazgatást és a választók véleménye i'yen formában is eljut a legfelsőbb államhatal­mi fórum, a tanácsülés o'í. Azok a tanácsok, tanácstagok és állandó b'zottságok cselekednek helyesen, és azok mű­ködnek jól. amelyek rendszeresen támaszkod nak az aktivistákra és nemcsak egy-egv célfel- - -’-■‘ot bíznak rájuk, ha­nem minden munkához meghívják, kikérik véle­ményüket. 19(53. AUGUSZTUS n, SZOMBAT A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium Általános Gépipari Igazgatóságához tartozó vál­lalatok verseny- és termelési felelőseinek részvételével ter­melési tanácskozást tartottak Pécsett a Sopiana Gépgyár­ban. A minisztériumi igazga­tóság kiküldötte beszámolójá­ban elmondotta, hogy az ország 15 vállalata között a Pécsi Sopiana Gépgyár az első félévi tervteijesítését tekintve a hatodik helyre ke­rült. Ezzel a pécsi gépgyár nem sokkal maradt el az Élüzem szinttőL A beszámoló után F á n c s i József, a Sopiana Gépgyár szakszervezeti bizottságának termelési felelőse számolt be az üzem első félévi munká­járól, és annak eredményé­ről. A pécsi gépgyár termelési felelőse a vállalati munka- versenyről szólva elmondot­ta, hogy a brigádverseny ki- szélesedett és a szocialista brigádmozgalom Is fejlődött. Az üzem produktív termelői létszámának háromnegyed ré­sze, összesen 158 dolgozó vesz részt a brigádversenyben. A „Szocialista brigád” címért nyolc brigád vetélkedik, s ezek közül már öt brigád egy vagy több esetben elnyerte a „Szo­cialista brigád” címet. Kiemel­kedő munkát végzett a tele­pen dolgozó ’’Gagarin” lakatos brigád, Szalai József vezetésé­vel és az öntödei „Popovics” formázó brigád. Mindkét bri­gád már három ízben szerez­te meg a „Szocialista brigád” címet és kapott oklevelet. A két testvérváros, Pécs és Lvov gépgyárai párosver­senyben vannak. A verseny értékelésére az év végén ke­rül sor. Fáncsi József beszá­molója végén bejelentette, hogy a Ívovi gépgyár ta­pasztalatcserére hívta meg a Sopiana Gépgyár veze­tőit és kiváló dolgozóit. Ezután az ország több ipar­ági vállalatának termelési fe­lelőse számolt be saját üze­mének eredményéről és mun­kájáról, majd a termelési ta­nácskozás résztvevői megte­kintették a Sopiana Gépgyár üzemrészeit Ülésezett Pécs város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága , Tegnap délelőtt Pécs város végrehajtó bizottsága ülést tartott. Elsőként Körösi Lajos, a v. b. elnöke számolt be a végrehajtó bizottság két ülése között a v. b. feladatkörébe tartozó ügyekben hozott dön­tésekről, utasításokról, vala­mint a v. b. lejárt idejű ha­tározatainak végrehajtási módjáról és eredményeiről. Ezután a v. b. tagjai meg­hallgatták Sterr Károly igaz­gató beszámolóját a Pécsi Fémipari Vállalat munkájá­ról és fejlesztési lehetőségei­ről. A beszámoló megállapí­totta, hogy a vállalat műkö­dése három üzemrészben tör­ténik: Központi üzem, autó- és gumijavító üzem és a vas- szerkezeti lakatos üzem. A vállalat tevékenységi köre a lakossági és közületi szolgál­tatásokra, a különböző vas- szerkezeti és fémtömegcikk- ipari termékek gyártására és műanyag épületszerelvények gyártására terjed ki. Ez év­ben a vállalat egy sor ú; gyártmány készítését kezdte meg. A vállalat az első félévben a főbb gazdasági mutatókban eleget tett a követelmények­nek. A folyamatos termelést nehezítette az anyagellátás problémája, a szénellátás ne­hézsége. Az alkatrészellátás­ban is komoly akadályok vol­tak. Az elmúlt félévben sikerült javítani a munkaszervezést, a termelő munka műszaki színvonalát, növelni az irá­nyító tevékenység minőségét. A végrehajtó bizottság a be­számoló alapján megvitatta a vállalat fejlesztésének ter­veit és megfelelő határozato­kat hozott. Ezután a v. b. folyó ügyeket tárgyalt. Már a befejezéséhez közeledik a 300 ágyas tbc-szanatórium építésé. 1961. májusában lát­tak munkához a Komlói Építőipari Vállalat dolgozói. 12 holdon terül el a létesítmény. A 90 méter bosszú főépületet már bevakolták, és leheletvékony EMFIX-réteggel kenik be, hogy a nedvességtől védje az épületet. Motil felv. Kémeket ítélteti @1 Budapesten 13 évi szabadságvesztés a főbűnösnek Állam elleni bűntettel, kém­kedéssel vádolt személyek bűnügyében ítélkezett a buda­pesti katonai bíróság. A bűn­ügy szereplői rokonok, egy családhoz tartoznak, s külföl­di hírszerző szerv megbízásá­ból és részére kémtevékenysé­get folytattak Magyarorszá­gon. Az elsőrendű vádlott id Holczmeister János, soroksári lakos, a Csepeli Növényolaj­ipari Gyár volt dolgozója, 1959 •ben és 1961-ben a Német Szö­vetségi Köztársaságba utazott, hogy ott élő szüleit megláto­gassa. Második útja 1961. jú­lius 5-től szeptember 26-ig tar­tott. Kifelé egy soroksári há­zaspárral együtt utazott. A Salzburg és München kö­zötti útszakaszon megszólítot­ta őket egy ismeretlen, ma­gyarul tudó férfi, majd hossza sam elbeszélgetett id. Hólcz- meister Jánossal. A férfi, — mint később kiderült, — a nyugatnémet hírszerző szolgálat, a Bundes Nach­richtendienst részére „dol­gozott”, s feladata kémke­désre alkalmasnak vélt sze­mélyek kiszemelése volt. A mintegy másfél órás úton ra­vasz kérdések feltevésével viszonylag könnyen megis­merte id. Holczmeister Já­nos gondolkodásmódját, meg állapította, hogy feltűnően anyagias, és behálózta őt. Megígérte, hogy a szülei la­kásán is felkeresi, s egyúttal arra kérte: Budapesten élő édesapja részére kisebb cso­magot vigyen magával, ami­kor hazautazik. Az „alkalmi” utitárs többször meglátogatta újdonsült ismerősét szülei la­kóhelyén, Bőblingben, s gép­kocsiján két alkalommal is kirándulni vitte. Egy vasár­nap, amikor újból kirándul­tak, vendéglőbe vitte, s meg­ismertette egy véletlenül ép­pen ott tartózkodó „barátjá­val’’ Schneider Péterrel, aki ugyancsak a BND embere volt. Az új ismerős beszélge­tés közben megemlítette id. Holczmeister Jánosnak, hogy korábban ő is Magyarorszá­gon élt, valamint azt, hogy máskor is szeretne találkozni vele. A vonatbéH ismerős a talál­kozó után többet nem jelent­kezett, viszont Schneider Pé­ter gyakran meglátogatta id. Holczmeister Jánost, s a bi­zalmába férkőzött. Autóki­rándulásra is meghívta, s ek­kor már nyíltan előhozakodott terveivel. Dicsérte az ottani Bravúros életmentés a Dunából A paksi Duna-szakasz sok veszélyt tartogat az óvatlan strandotoknak. Legutóbb például Rácz Ferenc, a Palás­sal szembeniévé Úszód köz­ség fürdőjének őre egy hét alatt hét fuldoklót mentett ki a Dunából. Az ő nevéhez fűződik a nyár egyik leghő­siesebb életmentése is. Egyik Duna-parti sétája közben ugyanis észrevette, hogy há­rom ember küszködik a hul­lámokban, Ruhástól, cipőstől azonnal a Dunába vetette ma­gát, s a három fuldoklót egy­Kis hegyi tata a keleti Mecsekben: Kisújbányal faluvég. Foto; Varga Gyula állapotokat, s megemlítette vendégének, hogy könnyebb foglalkozást tudna ajánlani ré­szére, nem kellene megeről­tető munkát végeznie, s meg­felelő díjazásban részesülne. Holczmeister bővebb felvilá­gosítást kért. Havonta csupán egy levelet kémek otthonról, amelyben katonai vonatkozá­sú dolgokról értesít — vála­szolta az ügynök. Ezért a szol­gálatért havonta 200 nyugat­német márkát ajánlott feL Az anyagias természetű je­lölt egyhetes gondolkodási időt kért, majd utána vállal­kozott a kémtevékenységre. Az ajánlatról — mielőtt vá­laszt adott volna — szülei­vel is beszélt: Apja ellenez­te, de anyja lehurrogta őt, s támogatta fia szándékát. Ott-tartózkodása utolsó he­tében gyakorlati kiképzést ka­pott id. Holczmeister János Schneider Pétertől A kiképzés Stuttgart egyik külvárosában egy penzióban zajlott le, s há­rom napig tartott. Itt tudta meg a leendő kém, hogy je­lentéseit titkosírással, boríték­ban, megadott címre kell kül­denie, feladóként idegen sze­mély nevét kell feltüntetnie, a kapott utasítások továbbításé ra pedig édesanyja által írt leveleket használják fel. A le­vélnek csupán az első és har­madik oldalára írhatott az anyja, az üresen maradt má­sodik és negyedik oldalra pe­dig az utasítás került titkos­írással. Schneider Péter azt is közölte, milyen formában hoz­za megbízója tudomására, ha a kapott utasítást sikerült elő­hívnia, vagy ha a kémjelen­tések továbbítását ideiglene­sen vagy véglegesen be kell szüntetni. A jelentéseket tar­talmazó levelekről azt a lát­szatot kellett keltenie, mintha bélyeggyűjtők közötti régebbi kapcsolatról lenne szó. Ezért a levelekben bélyegekről is kellett írnia, s hogy ezt meg­könnyítsék Schneider Péter átadott id. Holczmeister Já­nosnak egy német bélyegkata­lógust. Esetenként a boríték belső oldalára is kerültek tit­kos írással utasítások. Schneider kioktatta tanítvá­nyát. hogyan kell rézdróttal a a titkos írás jegyeit papírra vetni, s hogyan kell vegyszer­rel előhívni az ilyen jeleket. Ezenkívül előadást tartott ne­ki a harckocsik, a repülőgé­(Folytatás a 4, oldalon) > Tanácskozás a Sopiana Gépgyárban Páro9versenyben a pécsi és Ivovi gépgyár dolgozói

Next

/
Thumbnails
Contents