Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

iiimo 1963. AUGUSZTUS 2. ^ öreg kémek a kertben _ /' ondoslíodni kell *z ö regekről, a tisz­tességes munkában megfá­radt, koros dolgozókról. Alap vető feladatunk, hogy éle­tük alkonyát nyugodt, ki­egyensúlyozott anyagi körül­mények között tölthessék eh — így hangzott a humanitá­rius szólam és bármily fur­csának is hangzik, a szerző nem más, mint maga Me Co­ne, a hírhedt amerikai titkos szolgálat főnöke. A szívhez szóló felhívásnak mindössze az a szépséghibája, hogy McCone mester a későbbiek során kifejtette; tulajdonkép­pen nyugdíj felemelésre gon­dol; ami viszont kizárólag a titkos szolgálat tengerentúli ügynökeire (értsd: kémekre) vonatkozna, akik derekas mun kájukkal kiérdemelték a nagy főnök jóindulatát. Hát nem kedves, íme az új amerikai besorolás: nyugalmazott kém, aki öreg napjaiban oktatgató- lag mesél a fiatal kollégák­nak, a hatlövetű, avagy a gyorsanölő méreg leghatáso­sabb bevetéséről. Közben pe dig a kis vidéki házacska kert jében paradicsomot termel és időnként szelíden nyesegeti a rózsafákat. Az ügyesebbek esetleg még piacra is termel­nek. Az árun pedig teljes jog gal tüntethetik fel a büszke jelmondatot: ,,Amerikai ké­mek paradicsoma.” Bombázók ha találkoznak I lluszlris, kedves vendég * látogatott el a napokban Salazar portugál diktátorhoz Jaeger, a nyugatnémet par­lament alelnökének személyé­ben. Zajlottak az ünnepségek, elhangzottak a szóvirágos tósztok, kitüntetések gar­madával halmozták el a bon­ni kollégákat. Jaeger úr és társai ezután kétségkívül mél tónak is bizonyultak az előle­gezett bizalomra. Lisszabon­ból ugyanis ellátogattak An­golába, és a többi portugál gyarmatra, ahol egy sajtófoga­dáson a magasrangú nyu­gatnémet vendég kifejtette: mindenütt mintaszerű álla­potok vannak. A bennszülöt­tek csak nem értik meg a Salazar-rezsim jószándékát. A patetikus szónoklattal pe­dig körülbelül egyidőben az egyik közeli falucskát portu­gál bombázók támadták meg és szörnyű vérfürdőt rendez­tek a védtelen emberek szá­zait gyilkolták le. Lehet, hogy Jaeger urnák éppen ez nyer­te meg magas tetszését. Hi­szen ő a második világhábo­rúban a hitleri bombázóknál szolgált és így feleleveníthet­te a régi emlékeket. Bonnba visszatérve még jelenthette is a kormánynak: Lisszabonban minden rendben, teljes a po­litikai egyetértés, az angolai helyzet biztató, a fogadtatás csak dicséretet érdemel, vol­tak percek, amikor valósággal otthon éreztem magam. Vannak még véletlenek... |V| őst, hogy Duncan Sandys brit gyarmatügyi mi­niszter hazatért Brit-Guaya- nábói, az útját megelőző és követő kammentárokban tal­lózunk. A nemzetiségi és po- ; Iitikai ellentéteket taglaló hír [ magyarázatok után váratla- j mil erre a megállapításra búk kanunk: „Washingtonnak az a szi­lárd meggyőződése, hogy Ja- gan miniszterelnök Brit- Guayanát egy második Ku­bává akarja változtatni, s ezért az amerikaiak azt kí­vánják, hogy Anglia várjon még és halassza el a függet­lenség megadását Brit-Guaya- nának.” , Félreértések elkerülése vé­gett az idézc-t amerikai heti­lapból, a Newsweekből való. Tőle tudjuk, hogy mit akar Washington. Ezek után Dun­can Sandys hazaérkezik Lon­donba és már a repülőtéren nyilatkozik. Mit tesz isten: azt r-'"hogy Brit-Guaya- lia függő ,'enségéről — egye­lőre szó sem lehet. Csak, ne™, súgtak neki? i „Az örökké élő lenini eszmék" Witold Jarosinski cikke a Trybuna Iaiduban A csütörtöki Trybuna Ludu vezető helyen közli Witold Jarosinskinek, a LEMP KB üt kárának az Oroszországi Szo­ciáldemokrata Munkáspárt II. kongresszusa 60. évfordu­lójára írt „Az örökké élő le­nini eszmék” című cikkét. A társadalomfejlődés és a szocialista forradalom mar­xista—leninista törvényei min­den országra és kontinensre érvényesek — állapítja meg cikkében Jarosinski. — Nincs és nem is lehet valamilyen különleges mar­xizmus Európa és valami­lyen egészen más például Ázsia számára. Minden olyan próbálkozás, amely ezt az igazságot nacionalista szempontokból, népi, faji vagy földrajzi adottságokból kiindulva lebecsüli, ellentét­ben áll a marxizmus—leni- nizmus lényegével. Az egész világ kommunista és munkásmozgalmának tör­ténelmi tapasztalata igazolja ezt Éppen ezért veszélyes a szocialista tábor szétbomlasz­tására irányuló próbálkozás, mert egyedül ez a tábor ké­pes -lefogni a béke és a szo­cializmus ellen törő imperia­lista ellenség kezét. Jarosinszki a szocialista or­szágok együttműködésének történelmi jelentőségét ele­mezve megállapítja: ez az együttműködés nagymérték­ben hozzájárul minden egyes ország és az egész tábor fej­lődésének meggyorsításához. A lenini békés együttélés politikája az új körülmények között a szocialista országok külpolitikájának legfőbb alap­ja — írja a továbbiakban. — Ez a politika a leg­következetesebb hozzájáru­lás a béke megszilárdításá­hoz és az elnyomott gyar­mati népek felszabadulásá­hoz. E politika legfőbb tá­masza a szocializmus élen­járó országának, a Szovjet­uniónak gazdasági poten­ciálja, védelmi ereje, politi­kai és erkölcsi befolyása az egész világon. Jarosinski kiemeli a XX. és a XXII. kongresszus, vala­mint a kommunista és mun­káspártok 1957. és 1960. évi tanácskozásainak jelentősé­gét. A LEMP — hangoztatja Jarosinski — teljes mértékben szolidáris az SZKP Központi Bizottságának a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságához intézett levelének té­ziseivel. Teljes mértékben osztjuk az SZKP álláspont­ját, az egyik oldalról a Kí­nai Kommunist^ Párt, a má­sik oldalról az SZKP és a nemzetközi kommunista moz­galom közötti eltérő nézetek keletkezéséről és lényegéről. Szolidárisak vagyunk az SZKP állásfoglalásával nap­jaink alapvető kérdéseiben: a háború és béke, a gyar­mati kérdés megoldása, a népi felszabadító háborúk fejlődésének útja, a szocia­lizmusért vívott forradalmi harc, és a szocialista tábor, a világ kommunista mozgal­ma egységének kérdésében. A Kínai Kommunista Párt­nak az SZKP és a testvéri pár tok elleni barátságtalan és alaptalan támadásai a kom­munista mozgalom fékezésére a két moszkvai nemzetközi ta­nácskozás kollektiven elfoga­dott irányvonalának széttöré­sére irányul. A Kínai Kommunista Párt tevékenységének határozott ellenállással és elutasítással kell találkoznia a nemzet­közi kommunista mozga­lomban. Az SZKP számíthat pártunk teljes támogatására törekvé­seiben, amelyek a nemzetközi kommunista mozgalomban ke­letkezett eltérő nézetek legyő­zésére és a mozgalom mar­xizmus—leninizmus alapján álló egységének visszaállításá­ra irányulnak — fejzi be cik­két Jarosinski. Stelle és Caeapkin Moszkvába utazik A 17-hatalmi genfi leszerelési értekezlet csütörtökön délelőtt, magyar idő szerint fél 11 órákor, a Nemzetek Palo­tájában folytatta munkáját. A küldöttek az értekezlet ame­rikai és szovjet társelnökének javaslatára elhatározták, hogy a tanácskozásokat augusztus 13-ig ismét elnapolják. Mint ismeretes, ebben az időszakban kerül sor Moszkvában az amerikai, a szovjet és az angol külügyminiszter talál­kozójára, akik ez alkalommal aláírják a Moszkvában már korábban parafáit részleges atomcsend-egyezményt. Mint az amerikai delegáció szóvivője közölte, Stelle, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője és Carapkin, a szovjet delegáció feje, rövidesen Moszkvába utazik, hogy részi vegyen a háromhatalmi külügyminiszteri találkozón. Hír szerint a szovjet fővárosban a külügyminiszteri megbe­szélésekkel párhuzamosan, sor kerül a három külügymi­niszter, valamint a genfi értekezleten rétvevő szovjet és amerikai delegáció vezetőjének tárgyalására is. E meg­beszélések célja: kidolgozni a genfi tárgyalások további menetrendjét De Gaulle „nyomasstóak“ Az atomcsend-egyezmény külföldi visszhangja A nyugati hírügynökségek behatóan foglalkoznak De Gaulle francia elnök szerdán elhangzott kijelentéseivel, amelyekben a francia államfő elhatárolta magát a moszkvai háramhatalmi atomcsend- egyezménytől. OTTAWA Az AP Paul Martin kanadai ■külügyminiszter ezzel kapcso­latos nyilatkozatát közli, rá­mutat, hogy Martin saját ma­ga többször kísérletet tett a Franciaország és szövetsége­sei között támadt nézeteltéré­sek elsimítására. A külügyminiszter szerdán adott nyilatkozatában hangot adott annak a reményének, hogy talán rá lehet bírni Fran­ciaországot a nukleáris kísér­letek részleges betiltásáról szóló megállapodás elfogadá­sára. NEW YORK A New York Times csütör­töki száma egy kelet-nyugati csúscértekezlet kilátásait la­tolgatva hangoztatja, hogy egy ilyen kormányfői értekez­let előtt még nyugati csúcs- értekezletet kellene tartani De Gaulle famcia elnök bevo­násával. Kiváltképpen fontos lenne Kennedy amerikai és De Gaulle, francia elnök esz­mecseréje. „Az ilyen találko­zó szükséges De Gaulle elnök szeparatista politikája miatt, aipely megosztja a Nyugatot és jelentékenyen korlátoz minden olyan kelet—nyugati megállapodást, amit nélküle ütnek nyélbe.” A lap ugyanakkor arra is rámutat, hogy egy ilyen alku­dozáson a francia elnök „ke­mény tárgyalófél” lenne. De Gaulle ugyanis utalt az Egye­sült Államok achilles-sarkára, nevezetesen arra, hogy az ame­rikai fizetési mérleg kiegyen­súlyozatlan, De Gaulle azzal kérkedett, hogy Franciaor­szág képes pénzügyi segítséget adni az Egyesült Államoknak, s ilymódon sejtette, hogy a se­gítséget meg is vonhatja. Franciaországnak jelentékeny tárgyalási pozíciót biztosít több mint négymiliiárd dolláros aranykészlete. A Chicago Tribune szintén ezt a szempontot világítja meg vezércikkében. COTONOU Maurice Yameogo, az afri­kai és Malgas Unió elnöke, szerdai sajtóértekezletén han­goztatta, hogy ezt az egyez­ményt az afrikai államok már régóta óhajtották. Másrészt azonban azt állította, hogy De Gaulle tábornok álláspontja „védelmezhető”. , TOKIO Az AP tokiói jelentésében a Jomjuri Simbun többmillió példányszámú japán napilap csütörtöki számának éles De Gaulle-ellenes állásfoglalását közli. De Gaulle kijelentései „nyomasztóak” és „egy már régóta letűnt múlt visszhang­jai” voltak. A lap Franciaország maga­tartását és idejét múlt roppant becsvágyát önzőnek minősíti, s megjegyzi, hogy ez a leg­enyhébb kifejezés rá. HÁGA Marijnen holland miniszter- elnök a parlament Alsóhézá- ban kijelentette: „a holland kormány nagy jelentőséget tulajdonít a Moszkvában pa- racEált nukleáris kísérlet-tilal­mi egyezménynek.” A Magyar Vöröskereszt négy teherautóból álló, 1200 000 fo­rintos értékű második szállítmányát elindította a földrengés^ sújtotta Skopjéké. A Magyar Vöröskereszt különböző gyógy­szereket, kórházi ágyakat, orvosi műszereket, takarókat kül­dött. A képen: Rakodnak a vöröskeresztes székház előtt. Film Film Film A lány és az államiigyész Eljárás indul Alabama fajüldöző vezetői ellen Az AFP washingtoni jelen­tése szerint az amerikai kor mány eljárást készül indít­tatni Alabama állam fajüldö­ző hatóságai ellen, amiért azok kétezernél több négert nem engedtek felvétetni a vá lasztók névjegyzékére. A kor mány a bírósági eljárás kilátásba helyezésével akarja kény­szeríteni Alabama veze­tőit, hogy hagyjanak fel a Az MB V. edzői Az élvonalbeli labdarúgó-csapa­toknál történt több edzőváltozás után az NB I. edzőgamitúrája a következő: Ferencváros: Mészáros József, MTK: Kovács Imre, Új­pesti Dózsa: Szusza Ferenc, Do­rog: Buzánszky Jenő, Bp. Hon­véd: Kispéter Mihály, Győr: Hi­degkúti Nándor, Pécs: Balogh Sándor, Tatabánya: Grosics Gyu­la, Bp. Vasas: Illovszky Rudolf, Komló: Gyarmati János, Szeged: Orczifalvi István, Debrecen: Lyka Antal,, Diósgyőr: Bukovi Márton, Csepel: Preiner Kálmán. Nem is festene rosszul egy csá­mpát a jelenleg működő nb l-es edzőkből; GrosicsBuzánszky, Kispéter, Balogh n. — Kovács I.', Gyarmati — Orczifalvi, Szusza, Hidegkúti, Mészáros, Hlovszky. * A Dózsa sportkör vezetősége értesíti a szurkolókat, hogy au­gusztus 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor, a Sorház utcai klubhelyi­ségben szurkológyűlést tartanak. Napirenden a lagdarúgó szakosz­tály edzőjének beszámolója, új szakosztályvezetőség választása szerepel. Ezen a gyűlésen választ­ják meg a szurkolók 14 tagú kül­döttségét is, amely képviseli a szurkolókat a Dózsa sportkör szeptember 22-i évi rendes köz­gyűlésén. négerek elleni megkülön­böztető intézkedésekkel. Goldwater szenátor, a Re­publikánus Párt egyik jelölt­je az 1964-í elnökválasztáso­kon, támadást intézett Ro­bert Kennedy igazságügymi­niszter ellen amiatt a rendel­kezés miatt, mely szerint az amerikai hadsereg tag­jait eltiltják olyan nyilvá­nos helyek látogatásától, ahol faji megkülönbözte­tést tesznek a látogatók kő zött. A szenátor odáig ment nyi­latkozatában, hogy a négerek egyenjogúsítása érdekében ho­zott rendelkezés miatt „rend­őrállamra valló módszerek” alkalmazásával vádolta a kor­mány tagjait A TASZSZ New York-i je­lentése szerint a városban az utóbbi hetekben 733 sze­mélyt vettek őrizetbe a faji megkülönböztetés ellen tartott tüntetésekbe^ való részvétel miatt. Szerdán a rendőrség 14 tüntetőt vett őrizetbe. A le­tartóztatottak között hat néger lelkész is van, szerint a kerítés vádjával bí­róság elé állítják, az állam­ügyészt, aki a lány szépsége és, fiatalsága hatására meg­inog, s hátatfordít gazdag, üe hazug életének, égy fiatal üz­letembert, aki érzésvilágában a film szerint sekélyes, de nagyvonalúságával és pénzé­vel hosszú időre megnyeri magának a fiatal lányt. A film első részében a tétel világos, a szereplők arcvoná­sai és belső tájai határozottan állnak a néző előtt, később azonban minden összekevere­dik, és lapályosabb lesz. Azon egyáltalán nem csodálkoznánk, ha az államügyész úr megkör­nyékezné a csinos szőke kis­lányt, de azon már csodálko­zunk, hogy minden átmenet nélkül beleszeret, s hátat for­dít egész korábbi életének, s I azon is csodálkozunk, amikor { a szőke lány, ugyancsak min- | den átmenet nélkül valóságos angyallá magasztosul a kór­házban. Ezeken a pontokon a film már nem hiteles, gics- cses mesévé szelídül, melyben az államügyészek csak úgy ukkraukkfukk leszállnak a bí­rói emelvényről és megtévedt lánykákat feleségül vesznek. Miért hiba, ha egy állam- ügyész feleségül vesz egy megtévedt lányt? Vagy miért baj az, ha egy megtévedt lány angyallá magasztosul új mun­kahelyén? NEM A TÉNYEKKEL van baj, ha valaki kritikusan szem­léli a'z életet, és változtat j rajt, alakítja, az rendkívüli emberi • erény! De az ilyen nagy emberi átalakulásokra mindig szükségszerűen kerül sor, valamilyen döntő hatásra, s nem egyik pillanatról a má­sikra. A művészet általában ábrázolja korát, s ha reális tükröt tart eléje, akkor kide­rül, hogy a polgári társadal­makban nem ilyen népmese szinten alakulnak az emberi sorsok. A botrány ugyan le­hetséges a lány körül, és az államügyész körül is, de a va­lóságban keményebben érvé­nyesülnek a társadalmi tör­vényszerűségek. A film máso­dik részében tehát Jürgen Goslar rendező a világ szük­ségszerű alakulásáról mesfe- lejtkezik, s így a film lombik- sza-ni, unalmas lesz; Néhány felvillanó jelenet az utolsó képsorokban is meg-a- gadia még a figyelmünket de ezek a részletkiválóságok a film egészén már nem változ­tatnak. Beríha Bulcsu i IRÁNY SZKOPJE A HATÁROZOTT hangon indított film bemutatójáról a nézőközönség határozatlanul távozik, mert a fiatal nyugat­német rendező, Jürgen' Goslar a film közepe táján vagy meg­sajnálja társadalmát, vagy egyszerűen nem akad monda­nivalója, és erőltetett érzelgős képsorokkal folytatja, és feje­zi be a filmjét. A hatás tehát vegyes, a film közepes, időnként szürke. Jür­gen Goslar rendező érdeme­ként a bátor tómafeÍvelést, s néhány jó társadalmi részlet­rajzot jegyezhetünk fel mind­össze. A film főszereplője egy bi­zonytalan erkölcsű fiatal lány, aki szépségével feledteti jel­lembeli hibáit, és előző viszo­nyait. A lány körül a polgári társadalom három jellegzetes figuráját mutatják be a nyu- j gatnémet filmesek: az anyát, ] aki fiatalkorú lányát nem j tartja vissza az üzletszagú szeretkezésektől, mi több, a lakásán lehetővé teszi a rend­szeres találkozásokat, így a nyugatnémet törvények értel­mében, a 181-es paragrafus

Next

/
Thumbnails
Contents