Dunántúli Napló, 1963. augusztus (20. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-16 / 191. szám

ifftpo? 1963. AUGUSZTUS 1«. 1 II. Lajos loTasszobra Pécsett Mi less, ha késik as átadás? Az új iskola gondjai — Kérés az építőkhöz A Zsolnay Múzeum u dvarán találtunk rá. Szerénye n, az udvar sarkában . talál­ható. A Rákóczi út 15. sz. al att vált hosszú ideig. Immár több mint két éve „új helyén" pihen. Van egy ötletünk: Pompás helye lenne Mohácson, hisz a rege szerint II. Lajos Mo­hács mellett, a Csele patakban lelte halálát. Motll felv. Elismerés a társadalmi munkásoknak Elismerését fejezte ki a III. kerületi tanács több la­kóbizottsági elnöknek — töb­bek között Adorján Bélá­nak is — amiért a társadal­mi munka szervezésében szép munkát végeztek. A, Kürt utca végén, a végállomás­nál például autóbusz-váró­helyiséget építettek a kör­nyék lakói. Burita Ernő fuvaros — sa­ját felajánlásában — a hely­színre szállította az építő­anyagot. A lakók egyengető földmunkát végeztek a váró­terem helyén. Mintegy tizen­két férfi és nyolc - gyerek vette ki részét ebből a mun­kából. A kétszer négymé­teres, egy lépcsős beton­alap további gondozását dr. Rihmer József vállalta. Az összmunkálatokra 108 társa­dalmi órát fórdítottak. A Petőfi utca 35—39. szám alatti lakók is elhatározták,, hogy a környéket rendbé- hozzák. A házak előtti park­ban például szökőkutat léte­sítenek. Sik Gyula lakóbi­zottsági elnök ötlete alapján. Solymár Henrik és Mihalik Albin vállalták, hogy a kút­hoz szükséges víztárolót, a vízvezeték szerelését, a mo­tort, valamint a kút körüli vízfelfogót felszerelik, .illet­nie beépítik. A földmunkát, valamint a terméskövek ki­termelését a lakók vállalták. A már meglévő park gondo­zását is folyamatosan vég­zik a jövőben. Az említett házak lakói ' egyébként tár­sadalmi munkában kifestet­ték a lépcsőházat, folyosókat, ablakokat és ajtókat is. Kiskosztüm, ingruha, szőrmedíszítés, hajtóka nélküli nadrág az őszi-téli divatban A divattervező már most gondoskodik az őszi-téli di­vatról, a ruhák, kabátok, kis­kosztümök, öltönyök vonalá­ról, anyagáról, a mintáról és a . színről. A Pécsi Állami Áruház egy hónap múlva di­vatbemutatóval kezdi az őszi vásárt. Előtte azonban Wun­derlich József né, az árufor­galmi osztály vezetője bepil­lantást engedett a kollekciók­ba. — Szeszélyes újdonságok nincsenek. Az új divat jel­lemzője az egyszerű vonal, a szép színezés és díszítés va­riálása. Az őszi divatban új­donság a szoknya meghosz- szabbodása. A ruhák között, ha lehet, idén ősszel még na­gyobb divat lesz a kiskosz­tüm, valamint a ruha és a kiskabát viselete. A ruhák vonalának megál­lapításénál figyelembe vették a tervezők, hogy a nők ked­velik a derékban el nem vá­gott ingruhákat. Ezek a ru­hák a legkülönfélébb anyag­ból készülnek: gyapjúszövet­ből, jerseyből, műszálszöve­tekből, különböző selymekből és műszálkeverésű kelmékből. Az őszi divat újdonsága, hogy igen sok 'ruha hosszú újjal készül. A kosztümök közül két tí­pus divatos. Az egyik az úgy­nevezett őszi kosztüm zsáner: csípőig, vagy csípő alatt érő kabáttal készül, vastag, laza szövésű tweedből, klasszikus vonalú formában. A másik tí­pus: a kabát a szoknya hosz- száig ér. . A kabátok vonala egyenes, derékban övvel, vagy hátul dragonnal. A nappali kabátok ragián, japán és egybeszabott ujjal készülnek, igen sokszor kétsoros gombolással. Divat a Előzzük meg a baleseteket! A Rákóczi út lezárásával főútvonallá nyilvánították a Regős utcát és a Somogyi Bé­la utat, valamint ennek foly­tatásaként a Légszeszgyár ut­ca Dohány utcáig terjedő sza­1; 0C7Ó f A Rózsa F. u., Regős u. sar­kon állandó rendőri szolgá­lat van. A Somogyi Béla út és a Légszeszgyár utca sar­kon nincs, és talán ennek tudható be, hogy itt egymást követik a közlekedési balese­tek. Két egymásután követke­ző szombaton történt itt bal­eset. Először egy motoros, majd egy Skoda Octavia sze­mélygépkocsi vezetője köve­tett el szabálytalanságot, mely bői karambol következett. Megkérdeztük az utóbbi ka­rambolozó egyént, hogy mi- ősfc nem tartotta be a közle­redingot szabású kabát is karcsú nőknek, míg a teltebb alakúaknak az egyenes vagy váltói lefelé bővülő köpeny­forma előnyös. A gallérok nyújtottak és gyakran maga­san záródnak. Nagyon divatos a szőrme viselet, kucsmának, sálnak, gallérnak feldolgozva. ősszel ismét divatos lesz kabáthoz, kosztümhöz, ruhá­hoz a kalap. Nyúlszőrből, me- luzinból vagy a kabát-kosz­tüm anyagából készítve igen szép kiegészítője az öltözék­nek. Sötétebb tónusú ruhát sokszor élénkítenek világos, vidám színhatású kalapokkal. A Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat fő­leg a férfi konfekciójával ké­szül az őszre: az öltönyök egysoros, háromgombos za­kókkal és mellénnyel készül­nek, sima háttal, hajtóka nél­küli nadrággal. Az anyagok kockásak, csíkosak, leginkább a szürke és a rozsdabarna ár­nyalataiban mutatósak. Alka­lomra sötétszürke öltönyt ajánlanak a szakemberek. Ezekben az napokban még j az építők dolgoznak az újme- csekaljai 24 tantermes iskola épületén. A munka befejezését és a tanévet több mint ezer be íratott tanuló várja. Az új lé­tesítmény problémáiról, fel­adatairól, munkábaállításáról Gelencsér Géza elvtárstól, a városi tanács művelődési osz­tályának tanulmányi felügyelő­jétől érdeklődtünk. — Az új iskolában általános és gimnáziumi osztályok lesz­nek. Miért volt erre az egye­sítésre szükség? — A harmadik kerületben nincs gimnázium, és a 39. Dandár úti iskola is szűknek bizonyult az általános iskolá­sok számára. Ebben az új épü­letben a gimnázium csak ide­iglenesen kap helyet. 1965-re elkészül a gimnázium, akkor ezt az épületet az általános is­kola kapja meg. — Az egyesített iskolában hány gimnáziumi osztály in­i/fdul, és hogyan fogadták a kör­zet új gimnáziumának létre­hozását a szülők? — Hét első osztályt indí­tunk. A 260 beíratott tanuló bizonyítéka annak, . hogy a harmadik kerületnek szüksége van a gimnáziumra. Sajnos azonban sok szülő nem bízik az új intézményben, patinás nevű pécsi gimnáziumba írat­ják be gyerekeiket, azzal mit sem törődve, hogy a napi bu­szozás mennyi időt rabol el a tanulótól. Az új is/cola mellett álló házból például a Nagy Lajos gimnáziumba íratták be az egyik tanulót. — Az iskola tantestületének létrehozása zökkenőmentesen történt-e? — Igen. Részben átcsoporto­sítással — a harmadik kerü­letben lakó tanárok odahelye- zésével — részben pedig álta­lános iskolákból soroltunk át tanárokat gimnáziumi tanár­nak. A gimnázium és az álta­lános iskola külön tantestüle­tet kap. Az új iskola igazgatója Szokolszky Oszkár, az igazga­tóhelyettes Szentirányi József - né lesz. — A hét gimnáziumi osztály számára milyen politechnikai képzést biztosít az új iskola? — Gyógyszergyártót csak fiúknak; műszakirajz fiúknak- lányoknak; női szabó, lányok­nak; lakatos és villanyszerelő fiúknak, kertészeti fiúknak- lányoknak. A gyógyszergyártó politechnikások számára a Gyógyszertári Központ bizto­sit laboratóriumot és oktató­kat, a többi szakmát az új is­kola műhelyeiben tanulhatják a gyerekek. — Mikor adják át az iskolát? — Az átadást augusztus 20- ra ígérte a Baranya megyei Építőipari Vállalat. A napok­ban kint voltunk az iskola épít­kezésénél, és a jelekből arra lehet következtetni, hogy az át­adás késni fog. Attól félünk, hogy veszélybe kerül az elsejei kezdés és ez sok problémát okozna. Kérjük az Építőipari Vállalatot, hogy mindent moz­gasson meg az új iskola érde­kében. — Ha késik az átadás, ho­gyan tudnák megoldani a ta­nítás zavartalanságát? — A 39. Dandár úti iskolá­ból áthozott 600 tanulót vissza­helyeznénk ismét régi helyére, a gimnazisták pedig az új isko­la egyik —,korábban átadott — szárnyában kapnának helyet. Nagy gondot okozna mégis az átadás késlekedése, mert dél­előtt és délutáni váltásban tudnánk a tanítást biztosítani, és az osztályok létszámának felemelése is elkerülhetetlen lenne, később pedig mindent fel kellene borítani, mikor az új iskolába költözhetnének. Re. méljük, az Építőipari Váll'lat mindent megtesz az elsejei kez­dés érdekében— fejezte h? n tájékoztatást Gelencsér el. n s. S. N. G. Az ifjúság közötti kultúrál:j tevékenységről tárgyalt a KISZ megyei v. b. ülése A KISZ megyei végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta az 1963/64-es évi ifjúság közötti kulturális te­vékenység feladatait. A KISZ kulturális tevé­kenységét a Kulturális Szem­le keretében szervezik to­vábbra is. A megyei végre­hajtó bizottság négy területet emelt lei a kulturális felada­tok közül. Fokozni kell a fiatalok részr vételét az esti és levelező ok­tatásban, ismeretterjesztésben. Itt különösen nagy jelentő­séggel bír az általános iskola befejezése, a szakmai tan­folyamokon való részvétel elősegítése. A középisko­lákban az esti és levelező ta­gozatokon történő tanulást is fokozni kell. A fiatalok érdek­lődésének megfelelően meg­szervezik megyeszerte az is­meretterjesztő előadássoroza­tokat, a különböző akadémiá­kat, az ismeretterjesztő szak­köröket. Az ismeretterjesztés új formájaként indítják meg az „Ismerd meg Baranyát” mozgalmat, kirándulások, vá­rosnéző séták segítségével. Továbbfejlesztik a József Attila olvasómozgalmat. A könyvtárak segítségével biz­tosítják a mozgalom népsze­rűsítését, irodalmi estek, ol­vasómozgalmi napok, könyv­kiállítások. irodalmi fejtörők, könyvankétok, író-olvasó ta­lálkozók, könyvbálok rende­zését a KlSZ-alapszervezetek- ben. A ’ KISZ ala'pszervezetek nagy gondot fordítanak a fiatalok szabadidejének hasz­nos, kulturált felhasználásá­nak elősegítésére. Megterem­tik a lehetőséget a klubélet kialakítására. Ujjellegű klu­bokat hoznak létre, mint a zenebarátok, az idegen nyelvű és a táncklubok. Rendszere­sen tartanak az alapszerveze­tek klubdélutánokat, ötórai teákat, társastánctanfolyamo­kat, táncversenyeket az ízlé­ses szórakozás elősegítése ér­dekében. A MÉSZÖV segítsé­gével a vidéki cukrászdákban is szerveznek ötórai teákat, tánccal egybekötve. Tervbe vették az „Ifjúsági nyári es­ték” megrendezését. Továbbra is elősegítik az ifjúsági műkedvelő művészeti csoportok és szakkörök tevé­kenységét, melyek műsorát hazánk felszabadulásának 20. évfordulójának szellemében kell kialakítani. Csereműsoro­kat, Bzínvomalbemutatókat szerveznek részükre, megren­dezik megyei szinten az amar- tőr tánczenekarok bemutató­ját. Pályázatot hirdetnek ifjú alkotóművészek részére kép­zőművészet, népművészet és foto területén az elmúlt 20 év fejlődését és a mai életünket bemutató művek alkotására, A kulturális tevékenység irányítására a végrehajtó, bi­zottság Megyei Ifjúsági Kul­turális Bizottság létrehozását határozta eL Gyakorlott gyors- és gépírót keres a Cipőnagykereske- delnú Vállalat. Pécs, Rákóczi út 36. sk. UudtoUtá&oU II. A falu festője — Látogasson ki hozzám Mozsgóra és írja meg előző riportjának, a „Mozs- gói kuriozl,tások”-nak második részét — ajánlotta hozzám küldött levelében Ka- da Alajos, 'aki fél évszázada festi Mozsgót, jelenleg a 82. életévét tapos­sa és éveinek magas száma ellenére energikus, szellemileg teljesen friss, kitűnő memóriájú, remek humorú „fia­talember”, érdekes arcú, markáns mű- vészegyéniség. Nagyszerű mesélő, öb­lös hangján bőven áradnak a művész- anekdoták, a kortársi visszaemlékezé­sek, nem is kell tehát tovább mennem, adva vain a rí port, az újabb „mozsgói kuriozitás”. ; A ház két szobája a falut és környé­két ábrázoló valóságos képtár, Az év és a nap különböző szakaszainak han­gulatát idézve, a. szinek gazdag skálá­jával jelenik meg előttem a Jedinka, Bükkfa,* Aranyos, Szulimán, Endrőc és a Homokbánya, a Virágzó almafák és a Virágzó akácok, a Kastély, egyszerű falusi házak, sorba végig a kies mozs­gói tájak, fél évszázad művészi ter­mése. Álkonyodik, mind kevesebb fény szüremlik a szobába. A sorrakövetkező portrékat, jellegzetes raozsgói alakokat az ablakhoz hozza Kada Alajos, hogy a bőségesebb fényben jobban érvényesül­jenek a színek és vonalak. Festményei­nek bemutatását szüntelen mesélőkedv- vel kíséri. — Kisfaludy Stróbl-lal,, Hermann Li- póttal, Burghardt Rudival — szegény most halt meg —■ egy időben látogat­tuk a Képzőművészeti Főiskolát, Poór Berci pedig osztálytársam voll Vele egyszerre végeztünk 1901-ben, de ő képzőművész és tanári szakra járt — ragaszkodik a precíz meghatározáshoz. — Akkor se volt már könnyű behatol­ni a művészet berkeibe. A főiskolára negyvenen jelentkeztünk, tizönket vet­ték föl és négyen maradtunk. A vég­zősök közül egyedül nékem volt önálló kiállításom a Nemzeti Szalonban, mely­nek alapító tagja voltam — jegyzi meg nem minden büszkeség nélkül. Egy ké­pemet meg is vásárolták, sokáig Sziny- nyei Merse festménye mellett fügött. — Kik voltak a tanárai?' — érdek­lődöm. — Székely Bertalan — tudja az, aki a pécsi székesegyház freskóit is festet­te — Benczúr Gyula és Balló Ede. Ap­ropó — Benczúrról eszembe jut egy kedves stori. Amikor a kultuszminisz­ter protekcióval gyengébb tehetségű hallgatót juttatott be a Főiskolára. Benczúr nem volt hajlandó annak raj­zait korrigálni. — Korrigáljon nála a miniszter, aki felvette — dörmögte mél­tatlankodva. A korrigálás persze már megfelelő mesterségbeli tudást, művé­szi érettséget feltételezett. A Mester ahhoz ment oda, aki igényelte és a tanítvány az elejtett, szűk szavakból is megértette őt. Néha csak megkopog­tatta a készülő képet és ennyit mon­dott: — „Bádog” — és azzal tovább­indult. A modemeket mestereim nem szerették, Széked Bertalan meg-meg­álít egynémely modernkedő növendék előtt és jelentőségteljesen kérdezte: — Mit csinál ön? — Festek — válaszolt az fflető. —* Ön fest? — ismételte gúnyosan* tettetett csodálkozással, és otthagyta. Másifc esetben Benczúr Gyula nézeget­te hosszan, vizsgálódva a csinos mo­dellt és annak a vásznon formálódó „mását”. — Miiért így fest? — kérdezte imi­tált érdeklődéssel az ifjonc talentumot. — Mert így látom — válaszolta az fontoskodóan. — Fiiam, ha maga így látná a bőt, akkor soha nem venné feleségül — je­gyezte meg lakonikusan. Nekem rajzokat ajándékozott Ben­czúr, ezek a lányomnál vannak, aki a KüL-Bankban dolgozik, illetve most ép­pen Szocsifoan nyaral. Én nem mennék oda, nekem elég az a meleg; ami itt van — jegyzi meg tréfálkozva, és visz- szatér az eredeti témához, most már a századeleji élet színes ecseteléséhez. — Tudja rémek stikliket csináltunk — ragyog fel pergamentszerű arca és félig hunyt nagy, sötét szemei tágabbra nyílnak, csillogással telnek meg. — Volt egy Donáth nevű művésztársunk, akit mi — emlékeztetve nagy olasz elődjére- — Donthellónak neveztünk. Donath-elló sírkőszobrászatra adta fe­jét és hibás magyarságával így hú­zott bennünket: Ti csináltok rossz szobor, én csinálok jó sírkő a temető­be. — Egyszer azután megtréfáltuft az elefánthiámizmussal, tudja azzal a be­tegséggel, ami olyan óriásira jnöveszti a végtagokat. Lefűrészelgettünk a bot­jából, — a gumivógződést mindig gon­dosan visszaraktuk — és köziben célzá­sokat tettünk növekvő testrészeire. A kétségbeesés környékezte és végül ne­hezen hitte el, hogy az egész csak tré­fa volt. Remek pofa volt a Hermann < kedési szabályokat. Az illető a következőket mondotta: — Nemrég jöttem vissza Kékestetőről. Amikor elmen­tem, akkor a Somogyi Béla út még nem volt főútvonal. A Karambolt megelőzően egy tehergépkocsi megállt a sar­kon. Én is megálltam, majd mindketten egyszerre indul­tunk, — természetesen össze­koccantunk. Az „ÁLLJ”-t jel­ző tábla annyira közel van az utcasarokhoz, hogy ott a járművezetők figyelmét már teljesen az köti le, hogy jön-e vele szembe jármű, vagy sem. Hasonló esetek elkerülése végett ajánlatos lenne egy bizonyos ideig, ha a forgal­mat itt is közlekedési rendőr irányítaná azért, hogy a jár­művezetők valóban betartsák a. közlekedési szabályokat. B. L. 1

Next

/
Thumbnails
Contents