Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-16 / 164. szám
I RIAPLÓ 1953. JÚLIUS IS. Közel 300 ezer diáklátogató a baranyai mozikban Több mint egy éves múltra tekinthet vissza a Baranya me gyei Ifjúsági Filmbizottság, mely a Művelődésügyi Minise térium és a Főigazgatóság közös rendeletére jött létre. Feladata a film nevelő lehetőségeinek felhasználása az oktató munkában. Munkájában a vá rosi és uiegyei tanács szakemberei, a megye és Pécs általános és középiskoláinak vezetői, és a Moziüzemi Vállalat szakértői vettek részt. Az oktatási év befejeztével értékelték az Ifjúsági Filmbizottság munkáját. Baranya megyében 1962. szeptemberétől 1963 áprilisáig 2376 ifjúsági előadást rendeztek, melyeken közel 300 ezer diák vett részt. Az előadások egy részét vidéken tartották, az ezekre kötött szerződések értelmében 16 normál és 53 keskeny-fiknes filmszínházban. A 939 szerződéses előadásnak 95 218 látogatója volt. Pécsett 90 ifjúsági előadást tar tottak, melyet több, mint 7200 általános és középiskolás tekin tett meg. Az általános iskolák alsó és felső tagozatai külön előadásokon láthatták a filmeket. — A következő évadban igyekszünk a bizottság munkáját még intenzívebbé tenni — mondta Mészáros Bálint, a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat műsor és propaganda osztályának vezetője. — Ehhez továbbra is kérjük az iskolák, különösen az Általános Iskolák vezetőinek aktív közreműködését. Pécsi tervünk az, hogy itt is bevezetjük a szerződéses rendszert. Minőségileg fejleszt jük tovább a vidéki munkánkat is. a szerződések helyett filmklub rendszert valósítunk meg, ahol csak lehetőség van rá. Még ebben az évben módszertani kiadványt teszünk közzé, mely nagy mértékben megkönnyíti majd a filmklubok előadóinak a helyzetét. Tervbe vettük, hogy filmköro két hozunk létre a szigetvári gimnázium országosan úttörő munkát végző film körének mintájára. n lsét kérdése — TERVSZERŰSÉGRE VAN SZÜKSÉG «4 A SZÁLLÍTÁS KAPACITÁS PROBLÉMAI — A VÁLLALATOK csökkentsék a RAKODÁSI IDŐT — DOMBÓVÁRON HALAD MAJD AT A MOSZKVA—RÓMA KÖZÖTTI NEMZETKÖZI GYORSVONAT —> Beszélgetés Tóth Jánossal9 a MÁV pécsi igazga tó só gáti a k ve z ető jével Fogat fogért? Árpád-kori lakóház Szentlőrincen A Pécsi Janus Pannonius Múzeum már ez év tavaszán j is végzett ásatást a szentlőrinci téglagyár és strandfürdő közti területen. Az ott lévő kelta temető feltárása során I akikor hét sír került elő. Az elmúlt három hétben ! teljesen feltárták a régészek az egykori temető megmaradt részét, és a mostani munkálatok során újabb 19 kelta sírra bukkantak. A sírok egy részéi vastag kőpakolás borította, és ezek közül kettőn, valószínűleg a sír helyét jelölő primitív sírkőmaradványt is találtaik. A csantmaradvá- nyok mellett az időszámítás előtti IV.—II. századból való bronzékszerek, ruhakapcsok, vas lándzsák és kések is voltak a sírokban. Néhány női sírba a szövés-fonás ismeretét bizonyító orsó-gombok kerültek élő. Ritka szerencsés eset, ha aránylag kis területen több kornak a történetére vonatkozó adatokat találnak. Ez történt az elmúlt hetekben Szentlőrincen. A kelta temető közeiéiben ugyanis felszínre került egy 3 és fél ezer éves bronzkori lakótelephez tartozó gödörház, igen szép cserépedény leletekkel & csontszarszámokkall. Adatokat találtak a község árpádkori történetére vonatkozóan is. A kutatások során ugyanis egy árpádkori házra bukkantak. A házhoz nyílásával a lakótér felé, egy boltozott, agyagból készült kemence is csatlakozott Az érdekes és értékes leletek feldolgozására a jövőben kerül sor. Néhány nappal ezelőtt „perben” állt egymással « Szigetvári Konzervgyár és o Baranya megyei FŰSZERT Vállalat. Persze, nem hivatalos perben, s éppen ezért nagyon nehéz kihámozni, melyiküket terheli a felelősség. Tulajdonképpen azzal kezdődött minden, hogy a Szigetvári Konzervgyár vezetősége panasszal fordult a járási Népi Ellenőrző Bizottsághoz. Nem is jól moi»- dóm, mert konkrétabban arról van szó, hogy „tetemre- hívásra" idézték meg a népi ellenőrző szerveket Ugyanis nem kevesebb, mint 88 darab ládát és 316 darab félliteres (egész pontosan 0,45 literes) konzervet üvegeket törött állapotban kapott vissza a konzervgyár a FŰSZERT Vállalattól Nem csoda hát hogy a konzervgyár és a MÁV megbízottja a „göngyöleg" átvételét megtagadva, a járási NEB-et hinta meg koronatanúnak. A bizottság természetesen jegyzőkönyvezte a látottakat amit tanulság képpen is érdemes közhírré tennünk. A „feltárt’ vagon hamisítatlan háborús képet mutatott Az ömlesztett két és féldecis, fél literes üvegek minden tö- mítő, védőanyag nélkül ömlesztve hevertek egymás hegyén, hátán, s nem hinnénk, hogy létezik a világon olyan restaurátor, aki pontosan megállapítaná, hány üveg tört össze a berakás, illetve a szállítás alkalmával. A bizottság azt is megállapította, hogy a „visszáru" jegyzéken szereplő 258 láda körül „csupán" 155 darab volt sérült állapotban, amiből a konzervgyár 88-at ládahulladéknak minősített, vagyis nem volt hajlandó az átvételére. Na, hiszen csak ez kellett a FŰSZERT Vállalatnak. Megszületett egy másik jegyzőkönyv, amelyben közös megállapodás szerint a konzervgyár elismerte, hogy bizony ő is küldött vagy 196 darab olyan ládát a nagy- kernele, amit pironkodás nélkül mindennek elnevezhetnének, csak nem ép állapotban levő ládának. Azonmód meg is nyugtatták a „nagykert”, hogy a kifogásolt ládákat teljes értékben visszaveszik. Ilyenformán kár volt a nagy fejhajtásért Kár azért is, mert a népi ellenőrző szervek megtekintették a „nagyker” Rózsa Ferenc utcai göngyöleg raktárát, ahol személyesen is meggyőződhettek arról, hogy a konzervgyárból érkező áruk javarésze már hiányos, magyarán mondva roncs állapotban lett átvéve. Egészen természetes, hogy -a FŰSZERT nem csinált magának különösebb lelkiismereti kérdést a „göngyöleg’ visszaszállításakor. És mindebből mi következhet? Nem akarunk senkit sem meggyanúsítani, de el tudjuk képzelni, hogy ilyenformán a rakodómunkások előtt szinte kínálva kínálkozott a „bűnre vezető alkalom”. S ha már az imént azt mondtuk, hogy nem akarunk senkit sem meggyanúsítani, akkor kerüljük azt is, hogy tippet adjunk a rakodómunkásoknak. Rossz még rágondolni is, mi történne akkor, ha rájönnének, hogy az „ömlesztett’ küldeményből minden felelősségrevonás nélkül, tetszés szerint kiválogathatják a „külön boltolásf tárgyát képező üvegeket. Hiszen tudjuk, hogy a kereskedelem minden igazoltatás nélkül köteles visszaváltani a „betétes?’ üvegeket. , —ás — — A rendkívül *ord időjárás, valamint a szükséghelyzetben elren delt szállítási korlátozások milyen lemaradásokat okoztak a pécsi Igazgatóság területén? Az 1963-as tervév egyébként is komoly feladatokat követelt a szállítástól és a közlekedőtől, ezen belül a vasúttól. Az első negyedév kedvezőtlen Időjárása, az ebből fakadó fűtő- anyaghiány, valamint az elrendelt korlátozások felborították terveinket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy éppen a zord időjárás miatt komoly árvíz- védelmi intézkedésekre került sor, amely ugyancsak terven felül lekötötte a MÁV vonó és vontatott parkját, a dolgozók munkaerejét. Szállítottunk, de elsősorban az árvízvédelemhez szükséges anyagokat. Amikor az időjárás megjavult és a szállítási korlátozásokat feloldották, az állami tervhez viszonyítva 364 196 tonna, az operatív tervhez képest nedig 284 442 tonna áru elszállításával voltunk lemaradva. így álltunk, amikor tavaszodott. “ Milyen eredményeket hozott a tavasz? Sikerült-e a lemaradást pótolni? — A tavaszi időszakban hihetetlen erőfeszítéseket tettünk, hogy behozzuk a lemaradásokat, illetve valamelyest mérsékeljük. Az első félév végére az operatív tervünket teljesítettük, vagyis ledolgoztuk a 284 ezer tonnás elmaradásunkat. Különösképpen a május hónap hozott szép eredményeket, amikor 120 ezer tonna adósságot törlesztettünk. A május hónap szállítási csúcsot is hozott, mert ebben a hónapban többet szállítottunk, mint a tavalyi legerősebb októberben, » m MM *st latietOv#» — Elsősorban annak köszönhető. hogy javult a vasút és a szállító felek közötti együttműködés. A közös érdek egy irányban hatott. A vállalatoknál a termelésben volt lemaradás, a nyersanyag készletek megcsappantak, a raktárak üresek voltak és így tovább. A vasútnál konkrét intézkedési tervet dolgoztunk ki a tavaszi szállítási feladatok végrehajtására. Szaporodott a nagyteljesítményű mozdonyok száma is, hisz a MÁV összesen 120 darab nagy gőzmozdonyt vásárolt a legutóbbi időszakban. Az egy mozdonyra eső teljesít mény növekedett és a tehervonatok átlagos terhelése a tér vezett 734 tonnáról 758 tonnára ugrott. Külön intézkedéseket tettünk a kocsipark forduló idejének csökkentésére. Ez az idő két részből tevődik össze: az állomáson és a vonalon töltött időből, amelyből az állomási idő 75 százalék. Tehát az állomási munkát kellett elsősorban javítani; a vonatok ösz- szerendezését, szétrendezését, a ki- és berakodás idejének csökkentését ea Milyen feladataik éa milyen kilátásaik vannak a második félévre? Teljesíteni tudják-e terveiket? — Említettem, hogy az operatív tervünket a félév végére teljesítettük, de az állami terv bői 275 ezer tonnás lemaradásunk van. így kezdtük el a má sodik félévet A második félévben egyébként is a mezőgazdasági termés betakarítása JePILLANATOK EGY GYÁRBÓL is gyerek, kis gond, 99 *v nagy gyerek nagy gond” — szokás mondani, s ha ezt az igazságot egy üzemre vetítenénk, akkor így hangzana: „Kis üzem, kis gond, nagy üzem, nagy gond.” Felszínesen talán logikus a következtetés. azonban: „A mi üzemünk nem tartozik a nagy vállalatok közé, mégis sok a gondunk” — mondják a Mohácsi Gépgyár vezetői. nn A tervteljesítést vizsgál- va a statisztika az első negyedévben 99,9 százalékos eredményt mutat. Májusban 99,8, júniusban pedig 100,4 százalék. Ha csak ezeket a számokat néznénk, akkor a megállapítás ez lehetne: „Jól van, nincs itt semmi hiba.” Pedig van. A gyár „szíve” az öntöde. Ha ez a szív jól működik, akkor az egész „test” él, ha nem, akadozik az egész szervezet. A féléves öntvény- termelés pedig 92,2 százalékos teljesítéssel azt mutatja, hogy a lemaradás nagy. A lemaradás nem a gyáriak hibája, ízafcnyelven mondva: nincs „leterhelésük”. Az öntöde bírná. az emberek a több munkára is készen állnak, de hiába a lehetőség eszközben, emberben — ha nincs rendelés. Ha pedig az öntödének n incs rendelése, akkor lazul a munka az öntödéhez kapcsolódó részlegeknél is, a forgácsolóiknál, a szerelőknél, a festőknél, a kiszállítóknál. Kevesebb a kereset is. Áprilistól nem tanácsi vállalat, a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartoznak. Tán az átszervezéssel kapcsolatos zökkenő lenne a hiba oka? Azt mondják: nem. Pillanatnyilag országos szinten kihasználatlan az öntödék kapacitása. Most dolgoznak azon, hogy ezt a bajt orvosolják. Semmi ok a kételkedésre — megoldják majd ezt a problémát. De addig is nyomja őket az alaphiba okozta egyéb feladatok megoldatlanHD »Yi int például a munlka- • verseny porblémája. A gyár dolgozóinak mintegy hetven százaléka tett vállalást, áll versenyben. Van már brigádjuk, amelyik büszkélkedhet a „Szocialista brigád* címmel, és nem ezy kisebb kollektíva pedig vállalta, hogy elérik ezt a megtisztelő szintet. A munkaszeretettel, a „hozzáállással” tehát nincs hiba. Csak nem tudják pontosan, mit kell majd az elkövetkező hónapokban teljesíteniök. Azt mondják: „ha látnánk magunk előtt a feladatot, akkor üzemrészre, gépre, emberre lehetne lebontani az egész gyártól követelt munkát.” így azonban csak tapogatnak, mint a ködbe tévedt ember. Lótnak-f útnak megrendelés után. hogy az eddig meglévő 1500 tonnás megrendelésükhöz szerezzenek még, mert az éves tervük 2100 tonna. Valahogy most még segítenek magukon. A IV. negyedévre előirányzott feladatokat előrehozták a III. negyedévre. Ez segít egy keveset. De, hogy mi lesz utána? Széttárják a kezüket: „nem tudjuk.” Ez pedig a munkaverseny rovására is mehet. Kár lenne, mert a verseny több pénzt is jelent a borítékban ... rsn 17 gy elképesztő adat: az üzem létszáma 300 fő, és ebből a létszámból a fluktuáció az elmúlt esztendőben 104 volt! Ebben az esztendőben valamit csökkent, de még most is magasan meghaladja az átlagosat. „Ha megkezdődik a hajózási szezon, sokan elmennek tőlünk, — világot látni, meg a könnyebbnek vélt életmód miatt” *— mondják a vezetők. Elmennek — aztán ;.i Egy levelet tesznek elém. A betűkön látszik, hogy nehéz kéz írta sörök, de írója igyekezett gondosan kerekíteni a betűket „Tisztéit Igazgató Elvtárs! Kérem önt, Igazgató élv- társ. .. hogy segítsen hozzá... ismét megleljem, amit elvesztettem: a nyugalmamat, a biztonságos munkáséletet... Tévedtem, amikor otthagytam a gyárat... azt hittem, hogy a hajóséletben is megtalálom a számításomat... Igaz, jobban kellett volna akkor gondolkodnom ... ön idősebb ember, Igazgató elvtárs. talán megérti azt, mit jelent csalódni. .. Én csalódtam... Nagyon nehéz most ismét azzal a kéréssel előállni, hogy vegyenek vissza... Egy életre tanultam ..” A párttitkár azt mondja: — Sokat, nagyon sokat beszélgettünk ezzel az emberrel, én is személyesen. Igyekeztünk józan gondolkodásra bírni. Megkeresi itt az 1800— 2000—2200 forintját — biztos állás, nyugdíjáig Itt dolgoztet... Nem! ö megyl Itthagyott bennünket s egy időre a családját is. S most ez a levél érkezett. A levél alján piros ceruzával írt rövid mondat: „Értesíteni, hogy jöhatn rsn IVéhány évvel ezelőtt még L ^ szinte ösztökéli« kellett a tanulásra. Ma? Van, aki már 30 éve itt dolgozik, és ebben az évben végezte el a 8 általánost. Gépipari technikumba nyolcán járnak, számosán gimnáziumba, általános iskolába. Több pártonkívüli is részt vesz a párt szervezte tanfolyamokon. S egy szép példája a segítésnek. Bogdán György, az üzemben dolgozó cigányoík egyike — 6 gyerekes családapa — önszántából jelentkezett: tanulni akar. „Nem alkarok analfabéta maradni” — mondta. S hozzálátott. Munkaidő után sokszor „túlórázik” az üzemben, és írni, számolni tanul. Ki tanítja? A munkatársak! Egyszer az egyik, másszor a másik marad — és vezeti a papíron Bogdán György kezét... — Látom, hogy mennyit megtesznek értem, otthon a családomnak is elmondom mindig.,* i -Garay Ferenc lentős szállítási feladatokat ró a vasútra. Tehát nagy tervszerűségre, gazdaságosságra, komoly erőfeszítésekre van szüli ség, sokkal nagyobbra, mint a megelőző években. Lehetőségeink megvannak a tervek teljesítésére. még a lemaradás mellett is. Felhasználjuk az első félévben szerzett tapasztalatokat és külön intézkedési tervet dolgoztunk ki a második félévre, amelyet a vasút dolgozóival aktívaüléseken beszéltünk meg. E feladatok között szerepel a forgalom biztonságának, a menetrendszerűségnek, valamint a járműpark kihasználásának megjavítása. — 8 » fuvaroztatók lehetőségei! Biztosítva van-e as összhang? — Területünkön a berakásra kerülő árumennyiség legnagyobb részét a szén, az építőanyag és egyéb ipari anyagok képezik. Általában valamennyi fuvaroztató vállalat szállítási tevékenysége nagyobb, mint az elmúlt években volt, s a probléma itt kezdődik, mert a termelési kapacitással nem nőtt arányosan a szállítási kapacitás. Nagyon szükségesnek tartjuk, hogy amikor a termelést bővítik, műszaki fejlesztést hajtanak végre, vagy új vállalatot telepítenek, gondoljanak a szállítási kapacitás meg. felelő fejlesztésére Is. Jelenleg legfőbb gondunk az építési anyagok Időbeni szállítása, hogy egyetlen beruházást se kelljen anyaghiány miatt leállítani, az építési munkákat szüneteltetni. — A vállalatok zömével Jó a kapcsolatunk, megvan az összhang munkánkban. — Mir« lenne nfikaég? 1 — A járműpark és általában a vasúti kapacitás egyenletes kihasználása, leterhelése megkívánja, hogy a fuvaroztatók egyenletes igényekkel jelentkezzenek. Ezért ki kellene küszöbölni azt a helytelen gyakorlatot, hogy szombaton, vasárnap és hétfőn alig végeznek szállítási tevékenységet a fuvaroztatók. — Mindez elsősorban az építő- anyagiparra vonatkozik. A fuvaroztatóktól azt kérjük, hogy esőkentsék a rakodási időt és végezzenek szállítási tevékenységet vasárnap és éjjel is. Ebben az ifjúsági szervezetek, s fiatalság komoly segítséget nyújthatna a vállalatoknak. — Milyen új beruházásokat, felújításokat valósítanak meg aa igazgatóság területén? Javul-e a közeljövőben Pécs—Harkány, Pécs —Budapest közötti közlekedés, valamint a balatoni fürdőhelyek telő Irányuló közlekedés? — Jelenleg építkezési munkák folynak a Godisa—Dombóvár közötti szakaszon, amely nek eredményeképpen ieh .tővé válik, hogy Pécsről irányváltás nélkül lehessen a Balatonra eljutni, jóval rövidebb idő alatt, mint régebben. Számos építési munka folyik a kulturáltabb utazás megteremtése érdekében, az utasellátás, valamint a vasutas dolgozók munka és szociális körülményeinek javítása érdekében. Pécs és Harkányfürdő közötti vonalon egyelőre nem várható semmi változás, talán jövőre — de ezt nem ígérjük —, ha szaporodik a motoros mozdonyok száma. Pécs és Budapest között véleményem szerint kielégítő a közlekedés színvonala. Négy gyorsvonatpár közlekedik naponta és a menetidő megfelelő. Komló megközelítésére minden pécsi gyors- és személyvonathoz var csatlakozás, inkább a komló- állomás problémáit kellent mielőbb megoldani, hogy a kőbánya ne a személyoldalor. rakodjon, hanem az ellenkező oldalon. Dr. Gazdagh István
