Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-03 / 153. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE SÜLJETEK! AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 153. SZÁM Kulturális kapcsolatok és a világbéke U Thant előadása az Akadémián Tegnap Dobi István fogadta as ENSZ főtitkárát V Thant beszédet mond. túra más képviselőinek kap­csolatai ma gyakoribbak és ki- terjedtebbek, mint valaha. — Emlékeztetett „A tudomány és technológia alkalmazása a ke­vésbé fejlett területek szolgá­latában” elnevezésű ENSZ konferenciára, amelyre közel kétezer dokumentumot nyúj­tottak be. — A konferencia aláhúzta azt a tényt — mon­dotta, — hogy az akarat és az eszközök adva vannak, elegen­dő erő áll rendelkezésre ah­hoz, hogy széleskörű, világ­méretű támadást indítsunk a nyomor, a betegség és a tudat­lanság ellen. A konferenciához intézett üzenetemben megje­gyeztem, hogy a világ tudósai és a fejlődő országok vezetői együttesen tartják kezükben a jobb jövő kulcsát, s lényeges, hogy találkozhassanak és se­gítsék egymást. Ehhez most azt szeretném hozzátenni, hogy a jobb jövő másik kulcsa a bizalmatlanság korlátainak át­törése. — Az ENSZ és szervezetei­nek családja nem engedhet abból a törekvésből, hogy elő­segítse a kulturális cseréket — hangoztatta végül nagy taps­sal fogadott előadását U Thant főtitkár. Rusznyák István, az Akadé­mia elnöke meleg szavakkal, mondott köszönetét a főtit­kárnak értékes előadásáért. U Thant, az ENSZ főtitkára kedden délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémiára látoga­tott. Az Akadémia tudós klub­jában találkozott az Akadé­mia' elnökségének tagjaival, s a magyar tudományos és kul­turális élet számos más kép­viselőjével. A szívélyes beszél­getés után emléksorókat irt az Akadémia vendégkönyvébe. Ezt követően az Akadémia dísztermében a magyar tudo­mányos és kulturális élet mintegy kétszázötven képvise­lője előtt „Kulturális kapcso­latok és a világbéke’’ címmel előadást tartott. Az előadás előtt Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte az ENSZ főtitkárát. Köszönetét mondott, hogy elfogadta az Akadémia meghívását. — A magyar kultúra és tu­domány művelői — mondotta Rusznyák István — élénk fi­gyelemmel kísérik az ENSZ- nek és szakosított intézmé­nyeinek mindazokat a kezde­ményezéseit, amelyek a nem­zetközi kulturális, tudomá­nyos, műszaki együttműködés kiszélesítését célozzák. E széle­sedő nemzetközi együttműkö­dés hatékony eszköz lehet^ a népek barátságának erősítésé­ben. az előítéletek és a bizal­matlanság felszámolásában, a megértés és a béke ügyének előmozdításában. Az Egyesült Nemzetek szervezetének és intézményeinek ilyenirányú törekvései a Magyar Népköz- társaság, értelmiségünk, tudó­saink, kutatóink aktív támo­gatására számíthatnak — mondotta. Ezután U Thant tartotta meg előadását. Bevezetőben hangoztatta: a nemzetközi bé­ke megszilárdításának egyik lehetősége a kultúrcsere-kap- csolatok fejlesztése. — Olyan terület ez — mondotta. — amelynek nagy fontosságot tulajdonítok és amelyen min­den nemzet gyümölcsözően együttműködhet. A főtitkár ezután emlékez­tetett az 1955-ös bandungi ér­tekezletre, amelynek résztve­vői a nemzetközi kulturális csere fejlesztéséért ts síkra szálltak, s rámutatott: a kul­turális csere kétoldalú és sok­oldalú programjai az utóbbi két—három évtizedben rend­kívüli módon megnövekedtek, de torunk követelményeinek szempontjából még kevésnek bizonyulnak. Hangsúlyozta a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között 1958-ban aláírt majd két ízben meghosszabbí­tott tudományos, technikai, nevelési és kulturális csere- egyezmény jelentőségét, majd emlékeztetett az ENSZ-nek azokra az intézkedéseire, új szervezeteire, amelyek a nem­zetközi kulturális és tudomá­nyos cserét szolgálják. Szólt arról, hogy állandóan növekszik a hazájukon kívül, Ösztöndíjjal tanuló diákok szá­ma, a technikai segélymisszi- ók a mai nemzetközi élet el­fogadott vonásai, a tudósok, művészek, , tanárok, ég a kul­Dobi stván, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délelőtt fogadta II Thantot, az ENSZ főtitkárát. A fogadáson jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára, Péter János külügymi­niszter. N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht beszéde a berlini nagygyűlésen Televíziós felvétel: Motil Zsúfolásig megtelt kedden délután a berlini hatalmas Werner Seelenbinder Halle: a Német Demokratikus Köz­társaság fővárosának népe igen nagy számban jött ide, hogy meghallgassa a nagy­gyűlés szónokainak, N. Sz, Hruscsovnak és Walter Ulb- richtnak beszédét. Hruscsov bevezetőben az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a szovjet kormány, a szovjet nép és a maga nevében szív­ből jó egészséget, munkájá­hoz pedig sok sikert kívánt Walter Ülbrichtnafc. A német kommunistáknak, az NDK dói gozóin&k hasonló jókívánsá­gait tolmácsolta a szocializ­mus építéséhez. — őszintén örülünk — mon­dotta, — hogy az Önök köz­társaságában jól mennek a dolgok és sikeresen megkezd­ték az általánosan kibontako­zó szocialista építés program­jának végrehajtását. Hruscsov elismeréssel szólt az NDK gazdasági eredmé­nyeiről, majd a következőket hangoztatta: — A szocialista országok si­keres fejlődése folytán je­lenleg megvannak a lehető­ségeink ahhoz, hogy alapo­sabban összehangoljuk gaz­dasági terveinket. így a szocialista országokkal meg­valósuló együttműködés nemcsak hogy teljes mér­tékben pótolni fogja a Né­met Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Németor- szág felbomlott gazdasági kapcsolatait, hanem az NDK gazdasági ráadásul még kiapadhatatlan erőfor­rásokhoz és lehetőségekhez is jut a nyersanyagellátás te rén és ipari tekintetben újabb nagy sikerek elérésé­hez. A szocialista országok gazda­sági együttműködésének el­mélyítése közös előrehaladá­sunkat meggyorsító, hathatós tényező. Ebből kiindulva — jelentet­te ki a szovjet kormányfő —, feltételezhetőleg nincs messze az az idő, amikor a Német Demokratikus Köztársaság kezdi túlszárnyalni majd Nyu- gat-Németországot minden főbb gazdasági mutató tekin­tetében. Ez nem tévedés; is­métlem: a Német Demokrati­kus Köztársaság tényleg meg fogja előzni Nyugat-Németor- szágot. S már közeledik ez az idő. Az Önök köztársaságának dolgozói ezzel erőteljesen elő­relendítik majd a szocialista közösség harcát, nagymérték­ben megkönnyítik közössé­günk számára, hogy legyőzze a kapitalista világot a gazda­sági versenyben. Figyelmez­Nagyüzem a szigetvári gépállomáson Egész évben serény a munka a gépállomáson, de talán a mostani idő a legnehezebb. Gyorsan érik a gabona, minden faluban várják a gépeket. Hogy a lehetőség határáig ki lehessen elégíteni a kéréseket, szorgos munkára van sziiks ég a szerelőműhelyben. A meg­hibásodott gépeket azonnal megjavítják, hogy minden gép teljes kapacitással dolgozhas- son* Foto: Motil, tettük és figyelmeztetjük el™ lenségeinket: akárhogy eről­ködnek is, végül a szocialista országok mögött, fognak kul­logni! A háború vége óta — foly­tatta Hruscsov — 18 év telt el. A háború okozta sebek azonban sok év múlva is em­lékeztetni fognak magukra. A sebek valamennyire már begyógyultak; a fájdalom, amit a háború okozott az embereknek, már kissé el­csitult. A szovjet és a német népnek, Európa minden né­pének, a világ népeinek mindent meg kell tenniök, hogy a sebek örökre a múl­té legyenek és a fájdalom őröltre eltűnjék. A történelem tele van olyan példákkal, hogy a háborús ve­reséget szenvedő államok min­den erejükkel egyetlen célra törekedtek: revansot akartak, vissza akarták szerezni, amit elvesztettek, s még idegen ja­vakat is akartak hozzászerez- ni. Így keletkezett a háborús összeütközések végtelen lánco­lata. De a történelem azt ta­nítja, hogy a revanspolitika nem ad semmit a népeknek, újabb szenvedésen és nélkü­lözésen kívül. A Szovjetunió — hangoztat­ta Hruscsov — testvéri kap­csolatokat tart fenn a Német ! Demokratikus Köztársasággal, diplomáciai viszonyban van a Német Szövetségi Köztársa­sággal. Országunk, hűen békeszere­tő politikájához, érdekének tekinti, hogy a Szovjetunió és Nyugat-Németország kapcsolatai a bizalom és az együttműködés útján fej­lődjenek. Úgy vélem, a né­met népnek is mélységesen érdeke, hogy országunkkal és az összes többi szocialis­ta országgal szilárd, baráti kapcsolatokat tartson fenn. Ha visszapillantunk a nem is olyan távoli múltba, talá­lunk példát a Szovjetunió és Németország közötti kapcso­latok effajta fejlődése. Az el­ső világháború után volt olyan időszak, amikor a német ál­lam vezetői találtak maguk­ban elegendő erőt ahhoz, hogy bátran beismerjék, Németor­szág és a Szovjetunió baráti kapcsolatai hasznosak mind­két országnak, mindkét nép­nek. Meg tudták oldani a ver- sailles-i Békeszerződés minden buktatóját és országaink kö­zött jó kapcsolatok alakultak ki. Ez érett államférfiúi cse­lekedet volt. Milyen kárt okozott ez Né­metországnak, gazdaságának? Semmilyet. Ellenkezőleg, a német ipa» rendeléseket kapott a Szov­jetuniótól és ez lehetőséget adott arra, hogy helyreállít­sa és fejlessze Németország gazdaságát. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsola­tok létrejötte a Szovjetunió­val lehetővé tette Németor­szágnak, hogy nagyobb szá­zalékkal foglalkoztassa ipa­rát, munkát adjon a német dolgozóknak. Hruscsov beszédének továb­bi részében a német kérdés­sel foglalkozott. A népek — hangoztatta — a német kér­dés megoldását várják, hogy ily módon létre lehessen hoz­ni a népek együttműködésé­nek, barátságának békés fej­lődéséhez szükséges még ked­vezőbb feltételeket. Mit kell tenni az európai és következésképpen az egész vi­lág békéjének megszilárdítása céljából? Fel kell számolni a második világháború marad­ványait és békeszerződést kell kötni Németországgal. A Németországgal kötendő békeszerződés aláírása nem­csak a Szovjetunió népei, hanem a békés politika mel­lett állástfoglaló többi or­(Folytatás a 4, oldalát^ *

Next

/
Thumbnails
Contents