Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-03 / 153. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYE SÜLJETEK! AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 153. SZÁM Kulturális kapcsolatok és a világbéke U Thant előadása az Akadémián Tegnap Dobi István fogadta as ENSZ főtitkárát V Thant beszédet mond. túra más képviselőinek kapcsolatai ma gyakoribbak és ki- terjedtebbek, mint valaha. — Emlékeztetett „A tudomány és technológia alkalmazása a kevésbé fejlett területek szolgálatában” elnevezésű ENSZ konferenciára, amelyre közel kétezer dokumentumot nyújtottak be. — A konferencia aláhúzta azt a tényt — mondotta, — hogy az akarat és az eszközök adva vannak, elegendő erő áll rendelkezésre ahhoz, hogy széleskörű, világméretű támadást indítsunk a nyomor, a betegség és a tudatlanság ellen. A konferenciához intézett üzenetemben megjegyeztem, hogy a világ tudósai és a fejlődő országok vezetői együttesen tartják kezükben a jobb jövő kulcsát, s lényeges, hogy találkozhassanak és segítsék egymást. Ehhez most azt szeretném hozzátenni, hogy a jobb jövő másik kulcsa a bizalmatlanság korlátainak áttörése. — Az ENSZ és szervezeteinek családja nem engedhet abból a törekvésből, hogy elősegítse a kulturális cseréket — hangoztatta végül nagy tapssal fogadott előadását U Thant főtitkár. Rusznyák István, az Akadémia elnöke meleg szavakkal, mondott köszönetét a főtitkárnak értékes előadásáért. U Thant, az ENSZ főtitkára kedden délelőtt a Magyar Tudományos Akadémiára látogatott. Az Akadémia tudós klubjában találkozott az Akadémia' elnökségének tagjaival, s a magyar tudományos és kulturális élet számos más képviselőjével. A szívélyes beszélgetés után emléksorókat irt az Akadémia vendégkönyvébe. Ezt követően az Akadémia dísztermében a magyar tudományos és kulturális élet mintegy kétszázötven képviselője előtt „Kulturális kapcsolatok és a világbéke’’ címmel előadást tartott. Az előadás előtt Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke üdvözölte az ENSZ főtitkárát. Köszönetét mondott, hogy elfogadta az Akadémia meghívását. — A magyar kultúra és tudomány művelői — mondotta Rusznyák István — élénk figyelemmel kísérik az ENSZ- nek és szakosított intézményeinek mindazokat a kezdeményezéseit, amelyek a nemzetközi kulturális, tudományos, műszaki együttműködés kiszélesítését célozzák. E szélesedő nemzetközi együttműködés hatékony eszköz lehet^ a népek barátságának erősítésében. az előítéletek és a bizalmatlanság felszámolásában, a megértés és a béke ügyének előmozdításában. Az Egyesült Nemzetek szervezetének és intézményeinek ilyenirányú törekvései a Magyar Népköz- társaság, értelmiségünk, tudósaink, kutatóink aktív támogatására számíthatnak — mondotta. Ezután U Thant tartotta meg előadását. Bevezetőben hangoztatta: a nemzetközi béke megszilárdításának egyik lehetősége a kultúrcsere-kap- csolatok fejlesztése. — Olyan terület ez — mondotta. — amelynek nagy fontosságot tulajdonítok és amelyen minden nemzet gyümölcsözően együttműködhet. A főtitkár ezután emlékeztetett az 1955-ös bandungi értekezletre, amelynek résztvevői a nemzetközi kulturális csere fejlesztéséért ts síkra szálltak, s rámutatott: a kulturális csere kétoldalú és sokoldalú programjai az utóbbi két—három évtizedben rendkívüli módon megnövekedtek, de torunk követelményeinek szempontjából még kevésnek bizonyulnak. Hangsúlyozta a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1958-ban aláírt majd két ízben meghosszabbított tudományos, technikai, nevelési és kulturális csere- egyezmény jelentőségét, majd emlékeztetett az ENSZ-nek azokra az intézkedéseire, új szervezeteire, amelyek a nemzetközi kulturális és tudományos cserét szolgálják. Szólt arról, hogy állandóan növekszik a hazájukon kívül, Ösztöndíjjal tanuló diákok száma, a technikai segélymisszi- ók a mai nemzetközi élet elfogadott vonásai, a tudósok, művészek, , tanárok, ég a kulDobi stván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délelőtt fogadta II Thantot, az ENSZ főtitkárát. A fogadáson jelen volt Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Péter János külügyminiszter. N. Sz. Hruscsov és Walter Ulbricht beszéde a berlini nagygyűlésen Televíziós felvétel: Motil Zsúfolásig megtelt kedden délután a berlini hatalmas Werner Seelenbinder Halle: a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának népe igen nagy számban jött ide, hogy meghallgassa a nagygyűlés szónokainak, N. Sz, Hruscsovnak és Walter Ulb- richtnak beszédét. Hruscsov bevezetőben az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelső Tanács Elnöksége, a szovjet kormány, a szovjet nép és a maga nevében szívből jó egészséget, munkájához pedig sok sikert kívánt Walter Ülbrichtnafc. A német kommunistáknak, az NDK dói gozóin&k hasonló jókívánságait tolmácsolta a szocializmus építéséhez. — őszintén örülünk — mondotta, — hogy az Önök köztársaságában jól mennek a dolgok és sikeresen megkezdték az általánosan kibontakozó szocialista építés programjának végrehajtását. Hruscsov elismeréssel szólt az NDK gazdasági eredményeiről, majd a következőket hangoztatta: — A szocialista országok sikeres fejlődése folytán jelenleg megvannak a lehetőségeink ahhoz, hogy alaposabban összehangoljuk gazdasági terveinket. így a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés nemcsak hogy teljes mértékben pótolni fogja a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németor- szág felbomlott gazdasági kapcsolatait, hanem az NDK gazdasági ráadásul még kiapadhatatlan erőforrásokhoz és lehetőségekhez is jut a nyersanyagellátás te rén és ipari tekintetben újabb nagy sikerek eléréséhez. A szocialista országok gazdasági együttműködésének elmélyítése közös előrehaladásunkat meggyorsító, hathatós tényező. Ebből kiindulva — jelentette ki a szovjet kormányfő —, feltételezhetőleg nincs messze az az idő, amikor a Német Demokratikus Köztársaság kezdi túlszárnyalni majd Nyu- gat-Németországot minden főbb gazdasági mutató tekintetében. Ez nem tévedés; ismétlem: a Német Demokratikus Köztársaság tényleg meg fogja előzni Nyugat-Németor- szágot. S már közeledik ez az idő. Az Önök köztársaságának dolgozói ezzel erőteljesen előrelendítik majd a szocialista közösség harcát, nagymértékben megkönnyítik közösségünk számára, hogy legyőzze a kapitalista világot a gazdasági versenyben. FigyelmezNagyüzem a szigetvári gépállomáson Egész évben serény a munka a gépállomáson, de talán a mostani idő a legnehezebb. Gyorsan érik a gabona, minden faluban várják a gépeket. Hogy a lehetőség határáig ki lehessen elégíteni a kéréseket, szorgos munkára van sziiks ég a szerelőműhelyben. A meghibásodott gépeket azonnal megjavítják, hogy minden gép teljes kapacitással dolgozhas- son* Foto: Motil, tettük és figyelmeztetjük el™ lenségeinket: akárhogy erőlködnek is, végül a szocialista országok mögött, fognak kullogni! A háború vége óta — folytatta Hruscsov — 18 év telt el. A háború okozta sebek azonban sok év múlva is emlékeztetni fognak magukra. A sebek valamennyire már begyógyultak; a fájdalom, amit a háború okozott az embereknek, már kissé elcsitult. A szovjet és a német népnek, Európa minden népének, a világ népeinek mindent meg kell tenniök, hogy a sebek örökre a múlté legyenek és a fájdalom őröltre eltűnjék. A történelem tele van olyan példákkal, hogy a háborús vereséget szenvedő államok minden erejükkel egyetlen célra törekedtek: revansot akartak, vissza akarták szerezni, amit elvesztettek, s még idegen javakat is akartak hozzászerez- ni. Így keletkezett a háborús összeütközések végtelen láncolata. De a történelem azt tanítja, hogy a revanspolitika nem ad semmit a népeknek, újabb szenvedésen és nélkülözésen kívül. A Szovjetunió — hangoztatta Hruscsov — testvéri kapcsolatokat tart fenn a Német ! Demokratikus Köztársasággal, diplomáciai viszonyban van a Német Szövetségi Köztársasággal. Országunk, hűen békeszerető politikájához, érdekének tekinti, hogy a Szovjetunió és Nyugat-Németország kapcsolatai a bizalom és az együttműködés útján fejlődjenek. Úgy vélem, a német népnek is mélységesen érdeke, hogy országunkkal és az összes többi szocialista országgal szilárd, baráti kapcsolatokat tartson fenn. Ha visszapillantunk a nem is olyan távoli múltba, találunk példát a Szovjetunió és Németország közötti kapcsolatok effajta fejlődése. Az első világháború után volt olyan időszak, amikor a német állam vezetői találtak magukban elegendő erőt ahhoz, hogy bátran beismerjék, Németország és a Szovjetunió baráti kapcsolatai hasznosak mindkét országnak, mindkét népnek. Meg tudták oldani a ver- sailles-i Békeszerződés minden buktatóját és országaink között jó kapcsolatok alakultak ki. Ez érett államférfiúi cselekedet volt. Milyen kárt okozott ez Németországnak, gazdaságának? Semmilyet. Ellenkezőleg, a német ipa» rendeléseket kapott a Szovjetuniótól és ez lehetőséget adott arra, hogy helyreállítsa és fejlessze Németország gazdaságát. A kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok létrejötte a Szovjetunióval lehetővé tette Németországnak, hogy nagyobb százalékkal foglalkoztassa iparát, munkát adjon a német dolgozóknak. Hruscsov beszédének további részében a német kérdéssel foglalkozott. A népek — hangoztatta — a német kérdés megoldását várják, hogy ily módon létre lehessen hozni a népek együttműködésének, barátságának békés fejlődéséhez szükséges még kedvezőbb feltételeket. Mit kell tenni az európai és következésképpen az egész világ békéjének megszilárdítása céljából? Fel kell számolni a második világháború maradványait és békeszerződést kell kötni Németországgal. A Németországgal kötendő békeszerződés aláírása nemcsak a Szovjetunió népei, hanem a békés politika mellett állástfoglaló többi or(Folytatás a 4, oldalát^ *
