Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-06 / 156. szám
A francia Nemzetgyűlés francia—magyar csoportjának meghívására magyar parlamenti küldöttség utazott Párizsba. A delegáció vezetője dr. Pesta László, a Magyar— Francia Társaság elnöke, az Országgyűlés szociális- és egészségügyi bizottságának elnöke. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron dr. Beresz- tóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke búcsúztatta. Az elutazásnál jelen volt Pierre Francfort, a Francia Köztársaság budapesti rendkívüli követe, meghatalmazott miniszter. A képen: Pirre Francfort jó utat kíván dr. Pesta Lászlónak és a delegáció tagjainak. Több szenet! Conákul hat ebben a * rekkenő melegben a szénről, s egyáltalán a tüzelőanyagról beszélni. Ez igaz. De van valami igazság abban a közmondásban is, hogy jobb előre félni, mint később megijedni. A gondos családok előre beszerzik a téli tüzelőt, sőt va.amivel többet is vásárolnak, mint amennyire szükségük van. Kárba nem vész egyetlen darab szén se, legfeljebb a következő télen válik hamuvá. Az sem vitás. hogy az indokolatlanul felhalmozott készletek hátráltatják a népgazdaság arán; js és tervszerű fejlesztését. Azonban a mértéket mégsem lehet a normális mennyiség alá szállítani, hiszen sok számításon kívüli esemény is előadódhat. Ahogyan előadódik ilyen „terven kívüli” esemény egy- egy családban, hatványo- zottabb mértékben várhatjuk azt országos szinten. Miért foglalkozunk most e problémával? Azért, hogy már időben felhívjuk a figyelmet a szénkészletek gyarapítására, a bányaüzemek termelésének fokozására. Az elmúlt kemény tél kimerítette a készleteket, sőt még azon túl is nyújtózkodtunk. A normálisan szükséges készletek még nincsenek meg, tehát a bányászatban a terveket nem- csupán teljesíteni, hanem túl is kell teljesíteni. A féléves eredmények szépek, olvashatjuk a hírekben. Az egyesített komlói és pécsi tröszt hat hónap alatt 87 ezer tonna szenet termelt terven felül. Ennél a számnál azonban álljunk meg egy pillanatra — nehogy bárkit is megtévesszen — mert ez a többlet nincs meg. Nem adtak ki hamis jelentést a termelésről, de ezt a mennyiséget „am blokk” régen eltüzeltük, s ezt a 87 ezer tonnás többlet termelést nem a rendes műszakok produkálták csupán, hanem a kormány által elrendelt rendkívüli műszakok termelése is benne foglaltatik. Czért az egyik figyelc meztetés: ne vegyük raktáron lévőnek ezt a mennyiséget, s ne nyugtasson meg bennünket a hízelgő adat. Továbbá figyelembe kell venni a jelenleg folyó napi termelési adatokat. Csütörtökön, július 4-én például 6.5 vagonnal kevesebb szenet termeltek a mecseki medencében, mint ameny- nyit a terv megkövetel. A terv nincs magasan megállapítva. általában a szükséges mennyiséget tervezik, de ha azt se teljesítjük, akkor mi lesz? A mecseki szénmedence kiemelkedő szerepet játszik az ország bányászatában, s nagymértékben befolyásolja a nehézipar normális termelését is. Ezért szólunk most, amikor még távolabb van a tél. Gomulka beszéde a LEMP HB XIII. plénumán Július 4-én, a LEMP KB XIII. plénumán Wladyslaw Gomulka, a Párt Központi Bizottságának első titkára közel ötórás beszédet mondott a pártmunka időszerű ideológiai kérdéseiről. Rámutatott, hogy a szocialista rendszer és Lengyelország erejét nemcsak a termelés méreteivel, hatékonyságával és korszerűségének fokával lehet mérni, hanem az állampolgárok tudatával, aktív politikai magatartásával is. Gomulka aláhúzta, hogy a lengyel társadalom né • zete, hangulata és tudata a két társadalmi-gazdasági világrendszer között a világ jövőjéért folyó harccal szoros kapcsolatban lejlődik. Lengyelország, mint szocialista állam, exponált szerepet játszik. Tekintettel arra a helyre, amelyet a szocialista táborban, az európai népi demokratikus országok között elfoglalunk, továbbá országunk stratégiai és politikai kulcs- pozícióira, illetve történelmi fejlődésünk sajátosságaira, évek óta az imperialista erők tömeges és különösen koncentrált propaganda támadásainak célpontja vagyunk. Ez nagy felelősséget hárít pártunkra azért, hogy a burzsoá ideológiával és propagandával szembeni ellenállásunk harcos és eredményes legyen, hogy népünk politikai tudata a szó cializmus építésében, valamint a szocialista tábor fokozott tömörítéséért és a béke biztosításáért folyó harcban előttünk álló feladatok magaslatán álljon. Rámutatott, hogy a békés egymás mellett élés politikájának sikere döntő mértékben függ valamennyi antiimperialista erő együttműködésétől, s mindenek előtt a szocialista tábor egységétől az agresszió és a háború politikája ellen az általános leszerelésért és a békéért folyó harccal kapcsolatos valamennyi alapvető kérdésben. Aláhúzta: „a békés egymás mellett élés nem jelenti és nem is jelentheti a társadalmi viszonyok befagyasztását, a gyarmatosítás és a neokolo- nializmus status quojának megőrzését, az ideológiai tűzszünetet”. A szónok nagyon gazdag tényanyagra támaszkodva részletesen értékelte a szocialista és a kapitalista rendszer gazdasági versenyének tényeit, kimutatva, hogy a Szov jetunió és a szocializmust építő országok az iparban, a mezőgazdaságban, a szakem- i bér-képzésben és egyéb területeken, utolérik, sőt elhagyják a fejlett tőkés államokat. Gomulka ezekután áttért a lengyel párt ideológiai munkájának időszerű kérdéseire és kiemelte a két-frontos harc fontosságát; egyrészt a dog- matizmus ellen, amely, mint ideológia jelenleg nem talál kedvező talajra a LEMP- ben, másrészt a revizioniz- mus ellen, amelynek maradványai még fellelhetők az ideológiai front néhány területén. Rámutatott , hogy a párt ideológiai munkájának offenzívnak kell lennie. XX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 156. SZÁM JELENTÉS a múlt évi költségvetés végrehajtásáról További erőfeszítésre van szükség a beruházási eszközök koncentrálása, a kivitelezés költségeinek és időtartamának csökkentése érdekében 1962. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés adatai népgazdaságunk további fejlődését tükrözik. Az 1962. évi állami költségvetés végrehajtása során az ország pénzügyi helyzete kiegyensúlyozott volt, a költségvetés bevételi többlettel zárult. A jövedelmek az előző évit 8 százalékkal — 6,2 milliárd forinttal — meghaladták. A jövedelmek elosztása a tervvel szoros összhangban történt és a második ötéves terv célkitűzéseinek megva'ósítását szolgálta. A költségvetés előirányzatainak teljesítésében kifejezésre jut az a tény, hogy az ipari termelés a tervezettet meghaladó mértékben növekedett, a mezőgazdasági termelés pedig az aszály következtében a megelőző évi színvonalon alakult és nem érte el a tervezettet. Az 1961. évvel szemben mutatkozó bevételi többlet túlnyomó része az állami vállalatoktól származott, amelyet a termelés és á forgalom emel kedése, valamint a ráfordítások hányadának csökkenése alapozott meg. A költségszínvonal az állami iparban 1,4 százalékkal, a közlekedés és a hírközlés területén 0,3 százalékkal, a külkereskedelemben 2,2 százalékkal, a felvásárlás területén pedig 1,4 százalékkal volt alacsonyabb mint az előző évben. Több más területen azonban, s emiatt a népgazdaság egészében a költségek csökkentésének mértéke nem érte el a tervezettet. Az 1962-ben beruházásokra fordított összeg az előző évit 13.5 százalékkal meghaladta. A szocialista szektor 104 százalékra teljesítette beruházási tervét. A túlteljesítésből származó bevételeket legnagyobbrészt a folyamatban lévő beruházások kivitelezésének meggyorsítására használták fel. A jelentés hangsúlyozza: a beruházási tevékenység javulása ellenére még további erőfeszítésekre van szükség a beruházási eszközök koncentrálása, a kivitelezés költségeinek és időtartamának csökkentése érdekében. Az üzembehelyezett létesítmények értéke az 1962. évben teljesített beruházásokhoz viszonyítva 90,4 százalékot tett ki; ez az arány megközelítette az előző évit. 1962-ben állami- és magánerőből több mint 54 000 lakás épült. A tavalyi költségvetés végrehajtása során az állam jelentős támogatást nyújtott a termelőszövetkezeteknek. A parasztság szorgalmas munBővül a Mohácsi Farostlemezgyár Javában tart az építkezés és jövőre már termel is a farostlemezgyár felületkezelő üzeme. Az új üzemrész az ország igényeit teljesen kielégíti, ami jelentős devízamegtakarí- tast is jelent. Eddig ugyanis tőkés országokból import útján jutottunk a szivárvány minden színében tükröző lemezekhez. A kísérletek máris biztosítják a külföldi minőséget. Mottl Emil. kája mellett a nagyarányú állami támogatás is elősegítette a mezőgazdaságban a bővített újratermelés feltételei nek megteremtését, az árutermelés növelését, a termelő- szövetkezetek gazdasági megerősödését. Az állami eszközöket általában hatékonyan használták fel: javult a közös gazdaságok termelésének anyagi-műszaki bázisa, számottevően megnőtt a szántóegységre jutó állóeszköz-állomány. A szövetkezeteknek adott hosz- szú- és középlejáratú hitelek a gazdaságink közös állattenyésztésének fejlesztését, saját gépparkjuk növelését és a gazdálkodás belterjességének fokozását szolgálták. A termelőszövetkezetek a hiteleken felül több más kedvezményben is részesültek. A költségvetés szociális és egészségügyi kiadásainak ösz- szege csaknem 15 milliárd forint volt. Az egészségügy és szociális intézmények hálózata tovább bővült. A kórházi áigyaic száma ez év végén megközelítette a 72 300-at. Az év folyamán újabb rétegeket vontak be a társadalombiztosításba. A saját jogú biztosítottak száma elérte a 4,8 milliót« családtagjaikkal együtt a lakosság 96 százaléka jogosult társadalombiztosítási juttatásokra. A nyugdíjkiadások kereken 5 milliárd forintot, az előző évinél mintegy 400 millió forinttal többet tettek ki. Kettőszázhetvenötezer volt a termelőszövetkezeti járadékosok és nyugdíjasok száma. A szakszervezeti kedvezményes üdültetés keretében 188 ezer felnőtt és 34 ezer gyermek üdült. Kulturális célokra kereken 7,8 milliárd forintot fordított a költségvetés, a célkitűzések középpontjában az oktatási törvény megvalósítása állott. Az általános iskolákban az előző évinél 350 tanteremmel több, összesen 31200 tanterem áll rendelkezésre, ezekben közel 1,5 millió tanuló részesült oktatásban. Az ipari tanulók száma 5400 fővel nőtt, s megközelítette a 131 400-at. A középiskolák I. évfolyamára 61 940 tanulót vettek fel. Az év végén már 40 felsőfokú technikumban folyt oktatás. A felsőfokú intézmények hallgatóinak száma egy év alatt 14 ezerrel — 26,3 százalékkal — növekedett és meghaladta a 67 300-at. Tudományos kutatásra az előző évinél 14 százalékkal többet biztosított a költségvetés. A távolsági és helyi utak, hidak fenntartását és korszerűsítését, a vízügyi létesítmények fenntartását, a kommunális és egyéb gazdasági jellegű szükségletek kielégítését több mint 5,1 milliárd forint szolgálta. Magyar parlamenti küldöttség utazott Franciaországba « i
