Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-04 / 154. szám

1963, JÜTjIUS

MAPLÓ

//

. Őszintén a világszínvonalról

ABALIGETI CSENDÉLET

FÄY MIHÁLY,

a Mohácsi Farostlemezgyár igazgatója

A VILÁG farostlemez-termelése századunk huszas éveitől hatalmas mennyiségi és minőségi fejlődést ért el. Földünk különböző részén azonban ma is számos gyár épül, tehát várható, hogy a fejlődés folytatódik. A farostlemezgyártás gyors fejlődése annak köszönhető, hogy az alacsony értékű fahulladék olyan anyaggá alakítható át, amely nemcsak pótolja a fát, hanem sok vonatkozásban előnyösebben alkalmazható, mint a természetes fa. Gyártás közben a lemezek tulajdonsága — bizonyos határok között — adalékanyagok hozzáadásával és az üzemi paraméterek változtatásával úgy állítható be, ahogy azt a lemezből készült használati tárgy megkívánja.

Nálunk a nagyüzemi gyártás a Mohácsi FarostlemezPé its ü gy őrség közleménye

A mágocsi pénzügyőri szakasz június 30-ával működését beszüntette. A mágocsi pénzügyőri szakasz ellenőrzési területéhez tartozott községek pénzügyőrségi ellenőrzés szempontjából a sásdi pénzügyőri szakaszhoz tartoznak. Az átszervezéssel kapcsolatban felhívjuk az érintett községekben telephellyel vagy lakóhellyel rendelkező adózók figyelmét, hogy jú. us 1-től a borforgalmi adóra és a pénzügyőrség ellenőrzése alá tartozó egyéb ügyekre vonatkozó bejelentéseiket, beadványaikat közvetlenül a sásdi pénzügyőri szakasznak küldjék meg.

gyár első ütemben épült nemében 1959. áprilisában kezdődött. 1961 október első napján a második ütemben épült üz mrészben is megkezdődött a termelés és ezzel megszüntettük elmaradásunkat más államokhoz képest. Például 1962-ben az egy főre jutó termelésünk 3.4 kilogramm volt, ami némileg magasabb az európai átlagnál. Elmondhatom, hogy a második ütem gépei a legkorszerűbbek, műszerezettségük és autom’atiká- juk kiváló, a lemezek minősége világszínvonalon áll. Mindezek következtében már 1962-ben megszűnt a farostlemez-importunk, ez évben pedig a hazai igények teljes kielégítése mellett export-termelésre is van lehetőségünk.

A népesség szaporodása és egyre növekvő igényei, a ipar szakadatlan fejlődése megköveteli, hogy a fa-alapanyagokból készült termékek gyártár sát tovább fokozzuk. Azonban a növekvő igényekkel nem áll arányban az erdőből kitermelhető famennyiség. Ezért különösen ipari célra alkalmas faanyagokban, a szükségletek kielégítése világviszonylatban is egyre nagyobb gondot okoz. A helyzetet súlyosbítja fakészleteink egyenlőtlen földrajzi elosztása, mint az ily módon előállt nagy szállítási távolságok tekintélyes összegeket emésztenek fel Az ipari megmunkálás során keletkező hulladék a fahiányt még tovább növeli. Ez a tény is megsürgette a farostlemez-gyártást, ami a Magyarországhoz hasonló, fában szegény országok részére különösen fontos. Fahiányunkat még az is fokozza, hogy er- deink túlnyomó többsége lombos állományból tevődik ösz- sze. Ismeretes, hogy a lombos fák ipari felhasználása korlátozottabb, mint a tűlevelű fáké mégis adottságainknak megfelelően lágylombos fák hulladékaira épül fel a hazai farostlemezgyártás.

— ÜZEMÜNKBEN eredményes kísérletet folytatunk — méghozzá a világon elsőként — a három-öt centiméter vékonyságú ág- és csúcsrészek feldolgozására. Kísérleteket folytatunk továbbá a keménylombos fák feldolgozására is, melyek közül legjelentősebb a cserfa feldolgozása. E fafajta ugyanis más ipari célra kevésbé alkalmazható, ugyanakkor országunk erdőállományának jelentős részét éppen a csererdők képezik.

Farostlemez-gyártásunk a közeljövőben ismét nagyot lép előre, méghozzá a „harmadik

lépcsőnk” létrehozásával. Az új üzemben olyan dekoratív külsejű lemezeket állítunk elő, melyek amellett, hogy a szivárvány minden színét visszaadják, olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek a háztartásokban használatos valamennyi károsító tényezővel szemben (sav, lúg, hőség stb.) ellenállnak.

Méltán mondhatom, hogy az új üzem a világ legmodernebb gépeivel, berendezésével lesz felszerelve, s elérjük azt az egyelőre hihetetlennek tűnő teljesítményt, hogy az egy főre eső teljesítmény értékünk eléri az évi nyolcszáz- hetvenezer forintot.

Természetesen problémáink is bőven vannak az új üzemmel kapcsolatban. Hiányzanak még egyes külföldi, de főleg hazai gyártmányú gépek, berendezési tárgyak, melyeket a gépgyártó üzemek nem vállaltak el a megfelelő határidőre.

E GÉPEK BESZERZÉSÉRE jómagam és az üzemünk párttitkára személyesen kerestük fel az illetékes vállalatokat, hogy a bizonyítás meggyőző erejével előrébb hozzuk a szállítási határidőket. Az országjárásnak is beillő utak némi sikerrel jártak, mert a fővárosi Tartály- és Tárolóberendezések Gyára megértette üzemünk népgazdasági jelentőségét, s még ez év harmadik negyedében eleget tesz szállítási kötelezettségének. S miután a szükség törvényt bont, az az eltökélt szándékunk, hogy saját műszaki megoldásokkal hidaljuk át a nehézségeket. Ugyanis a már említett harmadik lépcső építése javában folyik és jövő év márciusában a próba- üzemelés stádiumába akarunk jutni.

— sgy

Felelőtlen felelősök

Magyarteleken a termés miatt nem panaszkodnak. Azt mondják, lesznek táblák, amelyek búzából holdanként húsz mázsánál is többet adnak, a kukoricájuk — már kétszer megkapálták — nagyon szép, a cukorrépájuk is megadja holdanként a 200 mázsát. A termést illetően nem panaszkodnak, de amikor szóbaho- zom a tojóházat, elered a panaszáradat.

Idén elkezdtek náluk építeni

egy ötezres tojóházat. Alig hogy hozzákezdtek mindjárt baj lett vele. A KPM ragaszkodik hozzá — erre rendelet van —, hogy az út tengelyétől ötven méterre építsék a tojóházat. Odaépítették volna, ha lehetett volna. A tsz beruházási iroda jelölte ki a helyet. Hatvan méteres tojóházra számítottak és nyolcvan- egynéhány méteres lett belőle. Ha betartják az ötven méteres távolságot, akkor egy íűzes, vizes részbe került volna a tojóházból több mint 20 méter. Most az úttól 30 méterre van. Ezt kifogásolja a KPM.

Egyszer már le is állították az építkezést, de most úgy tes- sék-lá&sék azért tovább folytatják, mint ahogy tovább folytatják a vitát is. Vitatkoz- gatnak, egy kicsit építgetnek, a termelőszövetkezet vezetőinek meg fő a fejük: el keli adniok 5000 tenyészbaromfit. Pedig ezeket a tenyészibarom- fiakat már az új tojóház részére nevelték.

Nincs hely, hova tegyéik, hisz bejelentették, a tojóház nem készül el szeptember 1-re, mert még mindig nem kapta meg a vállalat a tetőszerkezet terveit. Mert új tetőszerkezetet kell tervezni! Tavaly az FM azt mondta a tetőszerkezetre, túl van méretezve, a tél viszont bebizonyította, hogy alul méretezték. A szél, a hó nem adott az illetékesek véleményére, úgy összedöntött egy ilyen tetőszerkezetet, mintha ott sem lett volna. Most azért újat terveznek. Vagy inkább tervezgetnek, szakítópróbákat végeznek, meg mit tudom én mit nem, élég az hozzá, hogy új tetőszerkezet még mindig nics. Szóval alaposan megnéznek mindent, kalkulálnak és ha nem jó, istenem, hát ilyesmi előfordulhat. Ezért aztán nem csoda, ha ilyeneket mond Vita János bácsi tsz-tag: „Amikor megalakult itt a termelőszövetkezet lebontottunk egy több száz éves pajtát. Még az évszám is rajta volt: 1842- ben építették, de alig lehetett szétszedni. Pedig ott biztos nem volt szakítása próba. A magyartelekiék nagyon örülnének, ha végre elkészülne már ez a tojóház és legalább addig tartana, mint az a bizonyos pajta.

Elkezdtek egy épületet: építették és kiderült, hogy

nincs jó helyen.

A tsz beruházási irodán azt mondják:

— Tavaly építettek hatvan méteres tojóházat Mágocsom. Mi ezzel számoltunk.

— És a tervek?

— A tetőszerkezet terve is elkészült már. Az építők hozzáláthatnak a kivitelezéshez. Ha nagyon sietnek, akkor szép tember 31-ig be is fejezhetik az építkezést.

Július 10-től lezárják a Rákóczi utat a Nagy Lajos és Bem utca között

A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága a július 10. és november 30-ig tartó időszakban korszerűsíti a 6-os út Nagy Lajos és Bem utcák közötti szakaszát, ezért ezen a részein a forgalom szünetel. A kérdéses útszakaszt július 10- én, déli 12 órakor zárják le. Ettől kezdve a forgalmat a villanyrendőrtől Budapest felé menet a Bajcsy Zsilinszky, Regős. Somogyi Béla, Légszeszgyár, Dohány és Kilián

György utcákon keresztül bonyolítják le. A Budapest felőli forgalom a Nagy Lajos utca torkolatától a Kilián György, Vasvári Pál, Zsinkó István, Rózsa Ferenc és Bajcsy Zsilinszky utcákon át történik. A forgalom irányát egyébként majd táblák jelzik.

A KPM Pécsi Közúti Igazgatósága egy-egy útszakasz elkészülte után, a részleges for- galombahelyezésről külön értesíti majd olvasóinkat.

Fűben, fában az orvosság

gaz (az ember alig meri leírni, hogy gaz!) a lándzsás- levelű útifű jó epebántalmak ellen, a széleslevelű meg sebre, a szarkalábvirág értágító, a nyírfalevél meg vesetiszti lő.

Közben egyre.másra jönnek a vevők is, ki tüdőfüvet kér nehéz légzés ellen, ki meg ezerjófüvet étvágygerjesztőnek. Orvosi tanácsra viszik valamennyit. Édenhoffer Gyula csak annyit mond, hogyan készítsék el. Mert például az ezerjófüvet nem szabad főzni, mert gyantát tartalmaz, összeugrik. Csak hideg vízben áztatni s abból inni néhány evőkanállal: olyan étvágyat csinál, mint annak a rendje

S aztán vannak olyan füvek, növények, amelyekkel csínján kell bánni. A farkasalma teára jó nagy betűkkel ráírták: csak külsőleg! Méreg! Sebre viszont kitűnően jó. S a fura nevű cserszömör- ce levele sem használ éppen a gyomornak — csak külsőleg alkalmazható.

Sorba vesszük újra meg újra a különböző gyógynövényeket. Mennyi jótulajdonság! S mire a mecsek-fűhöz, vagy más néven méhfűhöz érünk, amelyet, csak a Mecsekben találnak. mér látom, hogy mennyire igaz a polcok fölötti felirat: „Fűben, fában az orvosság.”

(Lázár)

V egy észmémököket,

vegyésztechnikusokat, építőanyagipari technikusokat és hőenergetikust

felvesz

a Pécsi Porcelángyár

Egy érettségizett fiatalembert és egy autóalkatrész szakmában jártas férfit ELADÓNAK

felveszünk. Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat, Pécs, Bajcsy Zs. u. 23. sz.

I És, ha nem fejezik be? Ak- ] kor a tsz látja a kárát. El kell adnia ötezer tenyészbaromfit, le kell mondani mintegy százezer tojásról és munkaegységenként egy forint jövedelemről. Persze nemcsak eny- nyiről van szó. A százezer tojásból legalább 40000 tenyész- tojás lett volna, amit a keltetőnek szállítanak. Ez szerepel a keltető tervében is.

— Több ilyen eset van! — magyarázza Müller János, a beruházási iroda főmérnöke. — Sok épületet nem tudnak átadni.

Az építők is hivatkoznak valamire: munkaerőhiányra,

meg egyébre, a beruházási iroda is hivatkozik. Azt mondják például: így nem lehet építkezni: nincs semmi tartalék. Az építkezés kezdetén például nem volt folyamikavics, téglaproblémák is vol« tak, nem is beszélve a mészről.' Ebben igazuk van. Gondolni: kellene arra; legyen tartalék' téglából is, folyamkavicsból is, mert átmeneti állapotnak elfogadható, hogy sódert használnak folyamkavics helyett, de véglegesnek és rendszeresnek nem.

A tojóház nem készül el

és a magyarteleki termelőszövetkezet elnöke majd oda állhat a tagság elé év végén: „Kedves tagtársak, mint tudják a tojóházunk nem készült él, ezért a betervezett munkaegységérték egy forinttal csökkent”. Ezért egyedül és kizárólagosan csak ő lesz a felelős, mint ahogy a termelőszövetkezet issza majd a levét an nak is, hogy közelebb tették az épületet a megengedettnél az úthoz, ahonnan beszáll a por és esetleg fertőzést okozhat, de az északi részen ig problémák lehetnek majd, mert itt meg mintegy kétszáz hold területnek a vízgyűjtője van. Megkérdeztem a beruházási iroda főmérnökét: Kit lehetne felelősségre vonni, ha netán ilyesmi előfordulna. Őszintén válaszolt: nem tudja.

De azt hiszem nyugodtan megkérdezhettem volna a többi szervet is, aíki a majorkijelölésben részt vett. Mert sokan beleszóltak ám ebbe. —■ Még összeszámolni is sok lenne, arra meg egyenesen választ sem tudtak adni: az építkezésbe hányán szólhatnak bele. Sokan beleszólnak és amikor a felelősség felvetődik: akkor nincs kit felelősségre vonni. Mint mondani szokás: a sok bába közt elveszik a gyerek. Jelen esetben ez nem teljesen igaz, mert a gyerek, illetve a tojóház megmarad a tsz-nek a későbbi következményekkel együtt, itt viszont a bábák vesznek el.

Jó lenne egy hábát kijelölni,

aki viszont minden születési hibáért felelős lenne, akár Vét vagy három év múlva is — Mert Magyarteleken eiőfo-dul- hat, hogy szükség lesz ilyesmire.

Szálai Janas

I

i

»

Tulajdonképpen kalaplen- eive és mély főhajtással kelme üdvözölnünk a vadkecs- ét. Elvégre is legnagyobb ^fedezőink közül való! Hogy lit fedezett föl? Akármilyen •rcsán hangzik: a kávét, immi kétség nem lehet feile; itt áll egy tudományos önyvben, hogy holmi ván- or törzsek vették észre, hogy vadkecske milyen jóízűen igyasztja a kávécserje termést — megkóstolták, nekik is ’!ett — tőlük tanulták el a ökök a kávé szeretetét, de k már főzték is, tőlük a fran- iák, s végül a franciáktól el- iptáK a brazilok. Szóról szóra ry: lopták, mert a franciák ;llve őrizték a kincset.

De maradjunk csak a vad- ecskénél — azazhogy egy l'é- éssel tovább: mit fedeztek íl még az állatok? Például a inint az oroszlánok és a palák, és az állatok révén is- íerte meg az ember a coca- ivelet, az ipecacaunhát és a megát is. Régi fóliánsok őr- k ezeknek a felfedezésekek az emlékét. Ezek a fó- „nsok az erdők-mezők kin- seiről — a gyógynövényekről

Hányszor hallottunk már régi javasasszonyokról, akik nemcsak porrá tört kőrisbó- gárral meg vízen úsztatott faszénnel. meg ónya-öntéssel kuruzsilták a betegeket, de néha gyógyítottak is. Ezerjó fűvel, kerekrepkénnyel, útifű- levcael, borbolyagyökérrel, medveszőlővel, katángfűvel. ősi tudomány ez. Az írásos emlékek szerint a kínaiak már időszámításunk kezdetén ismerték és alkalmazták a sisakvirág meg a rebarba gyógy hatását. A „gyógynövény aranyszabályt” is tudták: Attól függ a növény hatásfoka, milyen talajon termett, mikor gyűjtötték és hogyan szárították. Nagy mesterek voltak a „gyógynövény szakmában” az egyiptomiak is. ők főleg fürdőket, lemosókat készítettek gyógynövényekből. S ameny- nyíre visszamenőleg megállapítható. tőlük származik a tengerihagyma és a fokhagyma gyógyászati értékeinek fölismerése. De foglalkoznak a gyógynövényekkel az ó-kor nagy tudósai is. Pytagoras egy egész könyvet szentel nekik, s Hyppokrates egymaga 234 gyógynövényt ír le.

Mindég a Bem utcai gyógynövény szaküzlet kellemesfanyar illatai között derült ki. A boltvezető, Édenhoffer Gyula fél százada foglalkozik gyógynövényekkel, jól ismeri valamennyi hatását, alkalmazását.

— Nem is hiszi, hogy menynyien keresik a gyógynövényeket! Csak nálunk naponta két-háromszáz vevő fordul meg. S például Párizsban ... Mit "ondol, hány gyógynö- vény-szaküzlet van Párizsban?

— Nem tudom.

— Csak a belvárosban száznegyven szaküzlet! ©e jártam Drezdában, Grazban tanulmányúton, ott is lépten-nyo- mon találhat szaküzleteket.

Na és persze a magyar gyógynövények! Vagontetel- ben exportálunk belőlük. A magyar gyógynövény kapós szerte a világon, mert a legjobb összetételű, a legkedvezőbb éghajlati körülmények között fejlődik.

s-sezem a rekeszekre szegezett zománcozott föliratokat. „Ibolyalevél”!

— Hát az meg mire jó?

— Kitűnő nyálkaoldó, köhögés ellen adjuk.

Lám-lám nemcsak szép az ibolya! S a sok útmelletti giz-