Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-18 / 166. szám
19(53. JÚLIUS 18. 5 Africans... Africans... Ma kezdi pécsi vendégszereplését az Africana együttes Félhomály. Ijesztően felfokozott dobpergés, a ritmust tulajdonképpen már nem is lehet érzékelni, nyomasztóan egybeolvad. Tamtam. Az ősi néger mítosz szerint valamikor a párducok voltak az őserdők királynői, és olyan nagy volt a hatalmuk a többi állat fölött, hogy az isteniek elhatározták: megteremtik az oroszlánt ... Időnként felbukkan egy-egy fekete arc. Traore Guila? ... Makóié Jeanne? ... Condé Sékou? ... Keita Fan- ta ... Mozgás. Nevek. Arcok. Hangok. Itt minden tulajdonképpen csak pillanatokig tart, azután eltűnik, megsemmisül. A fekete testek egymáshoz csapódnak, azután egy pillanatig megdermednek a szoborszerű alakok közül kiemelkedik egy Fekete Vénusz. A testek megmozdulnak, a Fekete Vénusz megint eltűnik a szédítő mozgásban. A jegyzeteim között gyorsan megkeresem a nevét A Fekete Vénusz — Kouyate Nakani volt. Születet* 1951-ben, tehát 12 éves. . A próba folyik tovább. Nyomasztó hőség van a kétezer személyes cirkuszi sátorban, ami estére mindig „kihűl”, és amit a szakemberek órák alatt telepítenek át, mondják, ha este tizenegykor vége az előadásnak, reggel kilenckor a sátor már a következő városban áll. Azután felharsan Madame Sissoko Amadou sípja, a férje távoilétében most ő az Africana együttes igazgatója, a próba időnként megszakad, de a megszakításoknak is külön ritmusa van. Mozgás, arcok, fekete Vénuszok, a testek ügyessége és szépsége, azután Földényi György, az együttes „magyar igazgatója” hátrahajol, mond valamit, de nem lehet megérteni, mert pillanatnyilag Guinea őserdőiben, lagunás partvidékein vagyunk, csak később tudom feljegyezni. — Most Münchenből érkeztek Magyarországra, két hónapig a vidéki nagyvárosokban szerepelnek, többek között csütörtökön Pécsett is. Az Africana a Guineái Köztársaság hivatalos tánc- és énekegyüttese, ötven tagból áll, bejárták már az egész világot, voltak Párizsban. Brüsszelben, Londonban, Montevideoban, New Yorkban... A szédületes, nyomasztó ritmus nem csökken, a fizikai energiának, a test szervezett- s égének valami megdöbbentő és csodálatos világa ez, és ha arra gondolok, hogy az afrikai valóságban ezek a táncok nem néhány percig tartanak, hanem áthúzódnak az éjszakásom, ez szinte teljesen hihetetlen a kényelmes európai számára, aki repülőgépek, telefonok, esernyők és levelek között él. — Az együttes teljesen fiatalokból áll, a lányok 13—15, a fiúk 18—20 évesek. Egy-egy táncos általában csak két—három évig szerepel az együttesben, máris ,, kiöregednek”, nem sokáig lehet bírni ezt a nagy megerőltetést... — Az „utánpótlás”? — A különböző guineai törzsek legjobb táncosaiból toborozzák. Sissoko Amadou, az Africana igazgatója jelenleg is otthon van, táncbemutatókat, versenyeket szervez, és a győz teseket elhozza az együttesbe, de ez nem mindig ilyen egyszerű, ahogy elmondom... Kouyte Nakanit, a tizenkét éves Fekete Vénuszt kiátkozta a törzse, amikor belépett az együttesbe. A törzsi szertartásoknak megfelelően „eltemették”, nem mehet többé haza Figuiiibe. A törzsi törvények irgalmatlanok és zárkózottak. A csoportnak jóformán ahány tagja van, annyi kis guineai faluból jöttek, Bőké, Karamo- ko, Mákomon, Kairala, Kanala, Mobaye... A fiúkat még úgy- ahogy elengedik a törzs vénei, de a lányokat nagyon nehezen. A guineai nők — ellentétben az európai közhiedelemmel — rendkívül szigorú erkölcsi törvények között élnek. — A meztelenség Guineában nem erotika, ez ott -rituális szokás, ami szent és sérthetetlen, A nők, amig férjhez nem mennek, félmeztelenül járnak, de a házasság napjától teljesen fel kell öltözniök, egészen öreg korukig... Hirtelen zavarba jövök. Mit tudok Guineáról? Van egy régi nemzetközi almanachom. Régi? 1958-as kiadás.1 Abban Guinea, mint Francia Nyugat- Afrika része szerepel, a következő évi almanachban már csillaggal jelölték, miszerint: 1958. szeptember 28-án a De Gaulle-kormány által rendezett népszavazáson a guineai szavazók 98 százaléka a tervezett új alkotmány ellen foglalt állást, az ország nem csatlakozott a Francia Közösséghez, hanem önálló álammá alakult. Alig hárommillió lakosa van, a legerősebb törzsek a malinké, a fülbe, a szuszu... Az együttest még Kelta Fodeba alapította, ő később miniszter lett, a régi csoportból talán két—három tag maradt meg. Első fellépésük a párizsi Salle Pleyel-ben volt, olyan sikert aratott, hogy azonnal egy nagy európai kör útra kaptak szerződést. Az együttes vezetői visszamentek Afrikába, és egész éven át táncversenyeket rendeztek a legeldugottabb falvakban, olyan törzsek között, amelyekErtesítjuk a kirándulókat, hogy július 18-tól szeptember 3-ig, szombaton és munkaszünetes napokon a Pécsről 6.45 órakor induló, visszafelé Pécsváradról 17.05 órakor induló vonat a tóvölgyi Dombay-tónál megáll. \ Pécs felől utazó kirándulók Pécsv áradig érvényes - lehetőleg menettérti — jegyet szíveskedjenek váltani.. Megyei Idegenforgalmi Hivatal nek addig semmiféle kapcsolatuk sem volt a nyugati civilizációval. — A versenyek legjobbjai vannak az együttesben. A próba még mindig tart, több mint két órája, Madame Sissoko Amadou időnként rendületlen beosztással „szétfü- tyülá” a mozdulatokat, mint egy labdarúgó-játékvezető, a Vénuszok kiemelkednek, visz- szahullanak, közben megtudom, hogy a magánéletben csendesek, szerények, minden érdekli őket, hogy a cirkusz „üzemi konyháján” ebédelnek, rendszerint rizst és marhahúst, ha betegek, akkor krumplit, az ételt rendkívüli módon, a magyarok számára szinte élvezhetetlenül erősen fűszerezik, számukra a magyar erőspaprikába, csak egy könnyű „átmenet”, megtudom, hogy a 'kánikulában is bekapcsolták az öltözők hősugárzóit, általában franciául beszélnek, de vannak olyanok is, akik csak a törzsi nyelvet ismerik, s mivel náluk a táj- szólások között meglehetősen nagyok a különbségek, előfordul, hogy egymást sem értik meg, de a legtöbbet ők mondják el esténként, amikor a színpadra varázsolják Afrika ősi táncait és dalait, egyszóval egy nép különös és eredeti kultúráját, ami művi koreográfia nélkül, a maga teljes valóságában tárja fel a trópusi őserdők, a lagunás tengerpart belső, zárkózott világát. Ezen a „nyelven” tudnak ők a legszebben, vagyis művészien beszélni. És teljesen „érthetően”. Thiery Árpád A KráU-ügy és tanulságai Králl József, a mohácsi bútorgyár igazgatója volt öt éven át. Az utóbbi években olyan szellemet alakított ki a gyárban, ami lehetővé tette a visz- szaéléseket, az anyagok szét- hordását, saját célra való fel- használását. A gyáriak a példát az igazgatótól vették. Rendszeresen hozzájárult, hogy a fatelepről deszkákat vigyenek el a dolgozók saját építkezéseikhez. A jogtalan kölcsönzés növelte a lazaságot és oda fajult a dolog, hogy Székely Ferenc, a gyár főmérnöke, már nemcsak kölcsönvett, hanem házat épített és az ablakok, ajtók anyagát a vállalat deszkájából, a gyár dolgozóinak segítségével, a bútorgyár munkabérének terhére készíttette el. Hol munkaidőben, hol azon kívül — de mindenképpen csalárd módon és sikkasztással. A bútoralapanyag szinte kézről kézre vándorolt. Előfordult, hogy egy évig is „kölcsönben” volt valakinél nagyobb mennyiségű deszka. Bár visszakerült a gyár telepére, mégis jogtalanul használták és csökkent időközben az értéke — kár érte a népgazdaságot. Csakúgy, mint az ágybetétek számlázásánál. Králl József megengedte, hogy a dolgozók ágybetéteket vásároljanak a gyártól, de azokat csak javítás címén számlázták. Erre maga az igazgató utasította Beck Józsefet. így történt, hogy az ágybetét 1952 forintos új ára helyett a dolgozók csak 1300 forint körüli összeget térítettek meg a gyárnak. Hamis népszerűség hajhá- szás volt ez Králl részéről, a humanitásnak hivatalból üldözendő formája, amikor az állami tulajdont elpocsékolja, csak azért, hogy valamiféle j álmegbecsülést nyerjen helyette munkatársai előtt. De milyen megbecsülés az, amit hamis úton, lopással próbálnak megszerezni!? Nemcsak faügyletei voltak Králl Józsefnek. Sertéshizlalással is foglalkozott — mint gyárigazgató. Személyesen bonyolította le a gyárnál hízóba fogott sertések takarmányellátását. Ehhez kisebb nagyobb összegeket vett fel a pénztárból, majd elment „bevásárolni”. A kukoricát bizonylatok nélkül vette meg, pedig, mint igazgatónak tudnia kellett, hogy magánszemélytől csakis úgy vásárolhat, ha a bizonylaton feltünteti az illető nevét, lakhelyét, személyi igazolványának számát, a jogcímet, amely alapján vásárolhat és az illető aláírja a bizonylatot. Mindezt elmulasztotta, helyette hamis bizonylatokat szerzett. Felhasználta korábbi ismeretségét és három számlát a Terményforgalmi Vállalattól szerzett- be, máskor pedig a pénztárosnőt utasította, hogy balkézzel írja alá a bizonylatot, nehogy megismerjék az írását. Lépten nyomon szabálytalanság, a vállalati anyag, pénz hanyag kezelése jellemezte évekig a mohácsi bútorgyár vezetését. Már odáig ment, hogy saját rokonainak akart előnyöket szerezni, többek között a lányának lakást kialakítani. Mint a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja, ismerte a tanács községfejlesztési költségvetését és ösz- szeszövetkezett Hering Károly- lyal, a végrehajtó bizottság volt elnökhelyettesével. A helyi görögkeleti hitközség épületét 51 ezer forintos, tanácsi pénzen átalakították és segítettek ebben a gyár dolgozói Egy ritka szerencséjű műkedvelő botanikus Hazánkban eddig ismeretlen vagy kipusztultnak hitt növényeket talált a villányi Nagy Lírán Tudomáinyos körökben is nagy feltűnést keltett egy Villányban élő műkedvelő botanikus munkássága, amelynek eredményeként teljesebbé. pontosabbá váltak ismereteink Dél-Baranya különlegesen gazdag növényvilágáról. Nagy István, a ritka szerencséjű botanikus 1955-ben vállalkozott arra, hogy felkutatja a villányi dombok és a környező síkság addig kevésbé ismert flóráját, s gyűjtőmunkája rendkívül eredményesnék bizonyult Ezt a területet eddig legalaposabban Simon- kai Lajos neves botanikus kutatta át 1873-ban, és valamivel több, mint ötszáz növényfajt talált itt. Nagy István az elmúlt évek alatt körülbelül félezer kuta- tóutat tett a környéken, és ezernél több növényfajt gyűjtött össze, tehát kétszeresét az eddig ismert fajok számának. Többek között három olyan növényre is bukkant — a korongos lucernára, a vándorvirágra és a kóloncos holdviolára —, amelyeket Magyar- országon még sehol nem találtak meg. A Szársomlyó lejtőjén nagy tömegben fedezett fel csőrös boglárkát és ezáltal sikerült bebizonyítania ennek a növénynek az őshonosságát. A botanikusok mostanig csupán jövevénynek tekintették a csőrös boglárkát. Hitelesen megállapította, hogy a bakszarvú lepkeszeg, ez a jégkorszak előtti időből fennmaradt növény, fehér virágú. Hazánkban ugyanis még senki sem látta virágjában, és a külföldi szakirodalom nyomán sárga színűnek tartották. Rábukkant hat olyan növényre, amelyeket a múlt században Kitaibel Pál, Nendtwich Tamás és Simonkai Lajos botanikusok ittjántukban feljegyezték, de azóta nem találták meg, és ezért kipusztultnak hitték a szakemberek. A gyűjteményben ezeken kívül huszonegy olyan növény is van, amelyek Magyarországon honosak ugyan, de Baranya megye területén eddig még nem találták meg. A villányi botanikus tehált alig nyolc év alatt olyan felfedezéseket tett, olyan nagy munkát végzett, amely becsületére válna bármelyik hivatásos botaíidkusnak is. Felfedezéseit, megállapításait a növénytan tudósad is megerősítették, s gyűjteményeiket kiegészítették a tőle kapott ritka növényekkel. Nagy István most terjedelmes tanulmányban dolgozza fel kutatómunkájának eddigi eredményeit, amelyet a pécsi Janus Pannonius Múzeum évkönyvében közöl majd. is, akik munkaidő alatt vagy — Králl vallomása szerint — munkaidő után is építették, javították az igazgató lánya számára az épületet. Králl azt mondja ez társadalmi munka volt. Rosszul fogalmaz, mert ez csak „társas” munka a gyár béralapjának terhére, csakúgy, mint azt Székely is csinálta saját családi házánál A tárgyalás során ,többször elhangzott, hogy a kölcsönvett deszkákat idővel visszaszállították, hogy egyes anvpqo'r megtérültek, hogy ezáltal ne-i állhat fenn bűncselekmém, vagy károkozás. A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban már nem egy elvi állásfoglalásában kifejtette, hogy . „károt'zcs abban a pillanatban bekö’cJ- kezik, amikor társadalmi tulajdont képező anyagot m- n célokra eltulajdonítanak .j az így elvitt anyagot ki Obn vissza is szállították, ezzel csak a kár térült meg. a károkozás ténye fennáll”. Az ügyben tegnap hirdetett ítéletet a bíróság. A bíróság többször is hangsúlyozta az ügy társadalmi veszélyességét, többek közöt' akkor is, amikor kiemelte, hogv Králl korábbi beosztottiát kérte fel hamis számla kiáiirtására, hogy saját mani1-'';- cióit fedezhesse. Hering Károly pedig vb. elnökhelyettesi beosztásában — tanácsi és vb. határozat nélkül — döntött a községfejlesztési hitel felhasználásáról és olyan iratot szerkesztett, amelyik hamis és nem is szerepel az irattárban. Magatartásukkal aláásták a vállalati és a tanácsi vezetők tekintélyét és lehetőséget nyújtottak ahhoz, hogy beosztottjaik is hanyagul kezeljék a társadalmi tulajdont. Ezért a bíróság Králl Józsefet 3 év és hat hónapi szabadságvesztésre ítélte és öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezenkívül kötelezte, hogy 15 napon belül 13 ezer 900 forint kárt megtérítsen az államnak. Hering Károlyt 1 év és 2 hónapi szabadságvesztésre ítélték és 2 évre eltiltották a közügyektől. Míg Székely Ferenc, a gyár egykori főmérnöke egy év és hát hónapi börtönt kapott és két évre eltiltották a közügyektől. A főmérnököt 10 600 forint kár megtérítésére is kötelezték. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a három vádlott fellebbezést jelentett be. Az ÉM. Betonelemgyár- tó Vállalat Pécsi Beton- árugyára hindi üzemébe nehéz fizikai munkára férfi és női SEGÉDMUNKASOKAI alkalmaz. Jelentkezés a hiidi üzemben. NYiPNPlPSSBöL GTERMEKOSZóT Fiú nylon-úszó több színben, 1—3 nagyságban 20—24 Ft-ig. A PÉCSI RÁDIÓ 1963. júl. 18-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok .. . Zenés összeállítás. 17.20: Német nyelvű műsor: 12 óra a cséplőgép mellett. — Riport. Színes népi melódiacsokor. Gyárakból, üzemekből jelentjük .. . 17.40: Mecseki visszhang. — Zenés összeállítás. A tartalomból: Közkedvelt dalok három nyelven. A horvát, német és a magyar szerkesztőség összeállítása. Munkatársaink jelentéseiből. — Riportok, tudósítások, hírek. Pécsi ,,beadecker’\ Rab Ferenc és Köves Imre zenés összeállítása, amelyet nagyítós szemüveggel készítettek. Szót kér a hallgató. Zenés válasz képes levelezőlapokra. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Park: Párizsi kaland (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Jó idő esetén az utolsó előadás a Kertmoziban. Petőfi: Hazugság városa (fél 5, háromnegyed 7 és 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth: A másik part (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar ' dó. F- v a víz felett. .13. sz. ' • ö érdekében, Mai román festészet. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők Kultúrotthona: Az élet újra kezdődik (5 és 7 órakor). Istenkút: Valahol Európában (7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Amíg az utolsó vendég elmegy (5 és 7 órakor, szélesvásznú). Rákóczi (Mecsekalja): Myladi bosszúja (7 órakor, szélesvásznú). Kossuth (Mohács): Asszony a telepen (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Fel a fejje] (fél 9 órakor). Táncsics (Siklós): Kék öböl rejtélye (fél 9 órakor). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvárt Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János u. 11. Telefon: 15-32, 15-33; 17 óra utáns 60-11, Belpolitikai rovat: 31-68 Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly* Kiadóhivatal: Pécs Hunyadi u. 11* ___Telefon: ♦ 15-32, 15-33, 50-00. P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u. 10. jnt_ Terjeszti - Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft. indexszám; 25 054 »
