Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

»S3. JŰLIÜS 18. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az 1. oldalról) Mezőgazdaság A növénytermelés ez évre várható eredményeit — első­sorban az őszi vetéseknél — befolyásolta a hideg tél, a bel­víz és a késői kitavaszodás. A kenyérgabona termésmennyi sége, — annak ellenére, hogy a termésátlag az előzetes becslések szerint valószinüleg kb. a tavalyi hozamoknak meg felelően alakul — előrelátha­tólag kevesebb lesz a tavalyi­nál. A vetésterület ugyanis — részben az őszi vetéseket ért fagykár folytán — kb. 11—12 százalékkal kisebb, mint ta­valy volt. A takarmányfélék­nél kedvezőbbek a kilátások: a kipusztult őszi árpa vetés- területét tavaszi árpával, zab­bal és takarmánybúzával jó­részt pótolták. A kukorica ve­tésterülete' valamivel több a tervezettnél és az előző évinél. A tavalyi igen alacsony szá­las takarmány-termésnél az idén lényegesen több várható. 1963 tavaszán kb. 19 000 kát. hold szőlőt telepítettek, ami kétszer annyi, mint az 1962. évi tavaszi telepítés volt. A félév folyamán gyümölcs­fákkal mintegy 25 százalék­kal nagyobb területet ültettek be, mint a múlt év azonos időszakában. 1963. első félévében a mező- gazdaság — előzetes adatok szerint — 670 000 tonna mű­trágyát kapott, 130 000 tonná­val többet, mint az előző év azonos időszakában. Tovább javult a mezőgazdaság trak­tor- és munkagép-ellátottsága. Jelenleg a mezőgazdaság vo­nóerő-kapacitásának mintegy 80 százaléka gépi erő. Az 1963 áprilisi állatszám­lálás időpontjában 1 906 000 szarvasmarha, 5 428 000 ser­tés, 3 043 000 juh volt az or­szágban. A szarvasmarhaállomány 4,1 százalékkal, a sertésállomány 15,3 százalékkal csökkent egy év alatt. A juhállomány 6,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A vágóállatok és állati ere­detű termékek felvásárlása együttesen a tervnek megfe­lelően alakult, 8 százalékkal volt több az előző évinél. Vá­gósertésből 13 százalékkal, vá­gómarhából 4 százalékkal, tej­ből 10 százalékkal vásároltak fel többet, mint 1962. első fe­lében. Baromfiból kb. ugyan­annyi, tojásból kevesebb volt a felvásárlást, mint tavaly az első félévben. 1963. első félévében jóval több volt a burgonya, a zöld­ség és a gyümölcsfelvásárlás, mint tavaly ugyanilyenkor. A zöldség- és gyümölcsárak ala­csonyabbak voltak, mint ta­valy az első féBévben. A lakosság jövedelme és vásárlásai Az első félévben a lakosság Pénzbeli jövedelme (munkabé- ■ek, táppénz, családi pótlék, nyugdíj, termelőszövetkezeti agok pénzben kifizetett mun- idíja, stb.) együttesen 7 szá­llókkal haladták meg az 96 2. első félévit. A szövetké­nt i parasztság természetbeni öv cd elmei (a természetben el­zárnod; munkaegység-részese- lés a háztáji gazdaságokból •zá: mazó jövedelmek stb.) így makkor kis mértékben :sö'. kentek. P oénzjövedelemhez hasonló néi .ékben — 7 százalékkal — lőtt a kiskereskedelmi forga- oir ts. Ezen belül az élelmi- zerEorgalom 6,7 százalékkal, l ruházati forgalom 4,5 száza- ékkal, a „vegyesiparcikkek” orgalma 9 százalékkal halad- a meg az 1962. első félévi zinlet. A kiskereskedelmi for- ,alom minden árucsoportban öbb volt, mint amit a terv lőirányzott. Egyes cikkek árának leszál­lítása és főként a hitelakció nagyobb igénybevétele kö­vetkeztében különösen a tar tós fogyasztási cikkek for­galma növekedett meg. : padlókefélőbői 35 szá- mosógópből 23 szá­zalékkal, hűtőszekrényből 87 százalékkal, televízióból 54 százalékkal, bútorból 14 szá­zalékkal, 125 köbcentis motor- kerékpárból 77 százalékkal, 250 köbcentis motorkerékpárból 87 százalékkal, kerékpárból 26 százalékkal többet, személy­gépkocsiból kétszer annyit ad­tak el, mint 1962. első felében. A lakosság takarékbetét- állománya a félév végén meg­haladta a 11,2 milliárd forin­tot, ami 2,5 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjában volt. Közlekedés 1963. első félévében a köz­lekedési vállalatok összesen mintegy 100 millió tonna árut szállítottak, lényegében ugyan­annyit, mint a múlt év meg­felelő időszakában. Az átla­gos szállítási távolság valami­vel nőtt és ezért az árutonna- kilométer-téljesitmény 3 szá­zalékkal volt több, mint 1962. első félévében. A vasút teher­szállítási teljesítménye 2 szá­zalékkal, a tehergépkocsi köz­lekedési vállalatok mintegy 20 százalékkal haladta meg az elmúlt év azonos időszákában elért szintet. 1963. január—június hóna­pokban mind a távolsági, mind a helyi személyszállítás utasforgalma 1 százalékkal volt több, mint 1962. megfele­lő időszakában. Ezen belül az autóbuszok utasforgalma — az előző évekhez hasonlóan — az átlagosnál nagyobb mérték­ben növekedett. Külkereskedelem 1963. első felében — amint azzal a terv is számolt — mind a behozatal, mind a ki­vitel növekedett. A külkeres­kedelmi forgalom a félév egé­szében 6,5 százalékkal múlta felül a tavaly első félévit. Az előirányzathoz képest a kül­kereskedelmi forgalom egyen­lege kedvezőbben alakult: a tervezettnél valamivel kisebb behozatal mellett a kivitel 2 százalékkal haladta meg a tervezett szintet. A kivitel terven felüli növelését a me­zőgazdasági és élelmiszeripari termékek igen jelentős ex­portja tette lehetővé. Népmozgalom, a lakosság egész­ségügyi és kulturá­lis ellátottsága 1963. első félévében 69 000 gyermek született, ezerrel több, mint a múlt év első fe­lében, ezer lakosra számítva is valamivel nőtt a születések száma. A félév folyamán hét­ezerrel kevesebben haltak meg, mint az előző év hasonló időszákában. A természetes szaporodás nyolcezerrel több volt, mint 1962. első félévé­ben. A félév folyamán növeke­dett az idegenforgalom: ha­zánkat 171 000 külföldi állam­polgár kereste fel (22 ezerrel több, mint 1962. első félévé­ben), a külföldre utazó ma­gyar állampolgárok száma 188 ezer volt (40 ezerrel több, mint az előző év azonos idő­szakában). Tovább nőtt a különböző fokozatú iskolákban végzők szánva. Az általános iskola VIII. évfolyamát az elmúlt tanévben csaknem 150 OOO-en végezték el, és a középiskolák nappali, esti és levelező tago­zatain több mint 50 OOO-en érettségiztek. Az egyetemek, főiskolák utolsó évfolyamain 1962— 63-ban majdnem 10 000-en tanultak. 1963. év első felében több mint 2000 könyvet adtak ki, 20 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az 1963. évi ünnepi könyv­héten 1,5 millió darab köny­vet adtak eh 8 százalékkal többet, mint az 1962. évi könyvhéten. A televízió-előfizetők szá­ma az elmúlt félévben mint­egy 80 000-rel szaporodott, a félév végén meghaladta a 400 OOO-et. Budapest, 1963. július 18. Központi Statisztikai Hivatal „Északon" is nyár van... Jelen esetben az északot, a sásdi járás jelenti, ahol, mint ismeretes valamivel későbben érnek be a gabonák, mint Ba­ranya más részein, s ez a hű­vösebb éghajlattal magyaráz­ható. Nos itt most hűvös ég­hajlatról még beszélni sem ér­demes. Az egymásba hajló­csavarodó domboldalakon ke­resztekben, néhol még lábon áll az aranysárga búza s a magasabb hegyekből kifutva, Magyarszék táján meg is pil­lantottuk az első aratókat. Egy ügyes gép Mágocson Szijjártó Imre a gépcsoport vezetője egy új géphez kalauzol. Az új gép egy tavaly és idén épített, legalább száz méter hosszú kombájnszérű féle végében áll. A végtelennek tűnő palatető alatt 90 vagon árpa fekszik. De nézzük a gépet, ami érde­kesebb. öreg, régi cséplőma­sinából alakították át magtisz­títóvá. Az átalakítás teljes si­kerrel járt. Míg múlt évben óránként 25 mázsát tudtak tisztítani vele, addig ma az óránkénti teljesítménye eléri a 150—160 mázsát is. A be­érkező vontató hatalmas be­tonvályú mellé gurítja a pót­kocsit, onnan a szemet lebil­lentik a vályúba. Emberi kéz nem nyúl a maghoz, úgy ke­rül fel a gépre, majd tisztí­tott állapotban újból egy má­sik vontató pótkocsijába. A tegnap beállított gép sok mun­káskezet és főleg sok időt ta­karít meg a termelőszövetke­zetnek. — Hogyan megy az aratás? — ezt a kérdést már Vincze László főagronómusnak te­szem fel. — Kilencszáz hold árpánk­ból már csak hetven holdnyi áll lábon, a többit learattuk. A több, mint nyolcszáz hold búzából pedig háromszáznegy­venre nincs gondunk Hogy a termés milyen? ... Jobb, mint tavaly. Bár az intenzív fajták egy része nem hozta meg a kívánt eredményt, mégis két mázsával többet termeltünk holdankint. — És most egy kényesebb kérdést engedjen meg, a tar­lóhántásból mennyit végeztek el? Az ismeretterjesztés — és az anyagiak Bajban van a pécsi Városi Művelődési Ház. Nincs pénze az ismeretterjesztésre. Any- nyira nincs, hogy az őszi-téli ismeretterjesztési programot sem tudja megtervezni. Tel­jesen kiürült a kasszájuk, teljes a tanácstalanság a Déryné utcai épületben. A dolog már azért is fur­csa, mert a Városi Művelő­dési Háznak eddig mindig volt pénze. Tizenkét éve áll fenn, s a tizenkét esztendő alatt még sohasem panaszko­dott olyán anyagi csőddel fel­érő pénzhiányra, mint ahogy most teszi. Indokolt hát a kérdés: ugyan miért kerültek ilyen hirtelen bajba? A Művelődési Ház vezetői válaszukban a tóncpénzre hi­vatkoznak. Arra, hogy vasár­nap esténként össztáncokat rendeztek az épületben, s azon 400—500 fiatal jelent meg. Személyenként hatfo­rintos belépődíjat fizettek be, s a belépődíjakból elég te­kintélyes összeg gyűlt össze. Annyi, hogy fedezni tudták vele az ismeretterjesztés költ­ségeit. Most nem fedezhetik, mert a teltházas vasárnapi össztáncok megszűntek. Ja­nuárban ugyanis ifjúsági szó­rakozóhelyet létesítettek a Pannónia bár helyén, s a fia­talok odapártoltak... Hasonló válaszokat kapunk a városi tanács művelődés- ügyi osztályának vezetőitől is. Szó ami szó: meglepetést keltő mondatok! Eszerint csu­pán a táncpénzre alapozták a város központi fekvésű mű­velődési otthonának legfonto­sabb munkáját! Ez, mint a példa mutatja, nagyon bi­zonytalan alap! És — ami a legjobban elgondolkoztató — mindez nem is a városi ta­nács, illetve a művelődésügyi osztály miatt van így! Maga a Művelődésügyi Minisztéri­um írja elő egy rendeletben, hogy így kell gazdálkodni! A bajok orvoslását keresve kétségtelen, hogy a Városi Művelődési Ház is többet te­het, mint amennyit eddig tett. A már meglévő ifjúsági klub népszerűségére alapoz­va létrehozhat még néhány klubot más rétegek számára is, hogy az emberek odaszok­janak. Javíthatná az ismeret- terjesztő előadások színvona­lát, hogy még látogatottab- bak legyenek. A szemléltetés legújabb eszközeinek alkal­mazásával érdekesebbé teheti a népszerű szellemi fejtörő­ket, változtathat az irodalmi estek eddigi bérletrendszerén, és így tovább. Mindezt meg lehet és a Művelődési Ház meg is akarja tenni, az előbb említettek ugyanis az elkép­zeléseit tartalmazzák. Tagadhatatlan, hogy a tar­talmi színvonal emelkedésé­vel látogatottabbak, népsze­rűbbek lehetnek a Művelődé­si Ház rendezvényei, követ­kezésképp több lehet a be­vétele is. A bevételt azon­ban nem lehet a végtelensé­gig fokozni, mert a rendez­vények legtöbbje kiadással jár. Ami bejön a réven, el­mehet a vámon, esetleg arra sem elég, hogy a vámot kifi­zessék vele. Summázva: fo­kozni kell az állami támoga­tást, mert a semmiből nem lehet ismeretterjesztést csi­nálni! A városi tanácsnak mélyebbre kellene nyúlnia a zsebébe, s hogy mélyebbre nyúlhasson, a Művelődésügyi Minisztériumnak is le kelle­ne tennie a maga voksát. Reméljük, hogy az illetékes szervek is erre az álláspont­ra jutnak, miután a Művelő­dési Ház munkáját tanulmá­nyozzák. Bízunk abban, hogy nagyobb lesz a népművelés súlya és horderejű mint etzr idáig volt, és előbb-utóbb a minisztérium is hallatni fog­ja a hangját. Szükség lenne erre már azért is, mert a pécsi Művelődési Ház esete korántsem egyedülálló. Amint a Népművelés c. folyóirat jú­niusi számából kiderül, az or­szág más városaiban is hasonló gondokkal küszködnek a mű­velődési otthonok, követke­zésképp nemcsak helyi, ha­nem országos jelenségről van szó! — Magyar — — Nem állunk rosszul, há­romszázhatvan holdat pörget­tünk fel, száznál többet elve­tettünk napraforgóval. A mágocsiaknál tehát nem hiába tartanak „hosszú mű­szakokat”, nem hiába mennek éjjel-nappal a kombájnok. Jó munkájuk még a mekényesi tsz-re is kisugárzik, amelyet ők patronálnak. Itt is már csak 140 hold aratni való van vissza s készek a legnehezebb mezőgazdasági munkával. Nem arat mindenki A bikali tsz-ben már nincs szükség minden munkáskézre a földeken. A tsz udvarán ép­pen megérkezésünkkor két va­donatúj gépet segítenek le a pótkocsikról, egyik a szovjet gyártmányú kukoricavetőgép, másik egy trágyafelrakógép. A tsz gazdák örömmel fára­doznak ezen a munkán, mert ezek a gépek is nagyban meg­könnyítik majd a föld „kerék­be törését”. Míg a gépek a he­lyükre kerülnek, Radnóti Ákos főagronómussal beszélgetünk. — Mi, az árpa aratását már elfelejtettük — közli moso­lyogva — de búzából még csak ötven holddal végeztünk. A hét végén kapunk az állami gazdaságtól öt kombájnt és akkor... szerdára már csu­paszok lesznek a táblák. Egyébként tarlót is hántottunk százhetven holdat s másodve­tésünk is van. Csépeljük a borsót, a fehér-herét. — Nem zár akkor rosszul a szövetkezet ugye? — Tizenhat mázsát adott az őszi árpa holdja, elégedett va­gyok vele. A búzák nem olyan erősek, de ... megteszi. Ahol pénzt hoz a víz Az egyházaskozári határ is eleven a 32 fokos meleg itt sem vette el az emberek ked­vét a munkától. Vagy ez csak látszat lenne? ... Hársfaival Imre tsz-elnök panaszkodik. — Ezeregyszáz holdat kell learatnunk és csak két kom­bájn dolgozik, vesződik a dom­bokon. No meg a mi két ara­tógépünk. De kevés! — Mennyit arattak le? — Hatszázhetven holdat, így, ha mondom, nem kevés, | de sajnos csak 360 van elcsé- ! pelve, mert a többit rendre kellett vágnunk. Az aratás mellett még a kertészet is gondot okoz, tíz hold uborkát szedhetünk le, s érik már a paprika is. Elkeseredésre ezért nincs ok, mert szépek a termékeink. Nézzék meg pél­dául a cukorrépánkat! Tófű után óriási táblába gá­zolunk. A megkapóan szép táj, a 20 holdas víztároló létesíté­sével még hasznosabb is lett. Ebből kapja, a percenkint 1200 literes kompresszor segítségé­vel a vizet a cukorrépa. 600 méter hosszú csövön „úszik” kifelé a víz és a szórófejek öntözik a száraz földeket. A Szocialista szerződés a Mohácsi Farostlemezgyár bővítési munkálatainak meggyorsítására A Mohácsi Farostlemezgyá­rat 93 millió forint költséggel felületkezelő üzemmel bőví­tik. Az új gyáregységnek az lesz a rendeltetése, hogy kü­lönböző eljárásokkal a jelen­legi nyersszínen kívül színes, selyemfényű farostlemezt is készíthessenek évente 6000 tonna mennyiségben. A hosz- szú, kemény tél és egyéb ne­hézségek miatt az építkezés indulásánál jelentős eltolódás következett be. Mivel igen fontos népgazda­sági érdekek fűződnek a fe­lületkezelő üzem mielőbbi üzembehelyezéséhez, a kivite­lezéssel megbízott Komlói Építőipari Vállalat kezdemé­nyezésére szocialista szerző­dés született az építkezés meg gyorsítására, összesen kilenc vállalat vállalt kötelezettséget, a Mohácsi Farostlemezgyár, mint beruházó, a tervezők, generál kivitelezőként a Kom­lói Építőipari Vállalat és a különféle speciális szerelési feladatokkal megbízott más vállalatok. A szocialista szer­ződésben konkrétan megha­tározták egy-egy építési, sze­relési munka elvégzésének ütemét, megvalósításának fel­tételeit, a szerteágazó tenni­valók összehangolását. Az építők úgy szervezik meg az anyagellátást, energia­biztosítást, hogy még ebben a hónapban rátérhessenek az éjjel-nappali munkára. E sze­rint szervezi munkáját már az építkezés négy szocialista brigádja is. A vállalás szerint a transzformátorállomást, hő­központot már augusztus vé­gére, a lakkszóró nagycsarno­kot november 30-ra szerelésre kész állapotban adják át a gépészeknek. Együttes célki­tűzés, hogy a lakkos üzem­részben 1964. március 1-én megkezdődhessen a próbaüze­melés, ami a jelenlegi helyze­tet figyelembe véve, több hó­napos elmaradás pótlását je­lenti majd. répa valóban gyönyörű, máris akkora, mintha szállítás előtt lenne. Polgár Károly és Jankó. Péter tsz-tagok örömmel hajtja ják össze leveleit. .^j — Lesz pénz belőle bőven! A víz nagyon „meghúzta”, csak kapálni kell rendesen. A tábla közepe már egészen sáros. A dombtető pedig ma­gasan van, de a víz idáig is elér. Innen végig lehet látni a tájat, a jellegzetes, erdőkkel szegélyezett észak-baranyai tá­jat, ahol igazi nyár yan most és javában folyik az aratás. Szüts István Oomliaismerö tanfolyamat rendeznek Harkányban Az utóbbi időben számosán visszaéltek azzal a helyzettel, hogy gombaszakértőkben hí*- ány mutatkozik. Minden szak­értelem nélkül olyan gomba­fajtákat hoztak forgalomba, amelyek mérgezést okoztak. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetése érdekében a Baranya megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya és a vá­rosi tanács „gombaismerő” tanfolyamot rendez Harkány­ban augusztus 25-től szeptem­ber 6-ig. A tanfolyam célja szakkép­zett gombavizsgálókat biztosí­tani minden piacra. A tanfo­lyamon résztvehetnek mind­azok, akik a gombával szak­szerűen kívánnak foglalkozni. A piaci helypénzszedők, vala­mint egészségőrök részére vi­szont a tanfolyam elvégzése kötelező. A tanfolyammal kap­csolatban felmerülő költsége­ket (napidíj, szállás stb.) az illetékes községi, városi, vagy kerületi tanács pénzügyi osz­tálya fedezi. A tanfolyamon előadásokat tartanak az összes gombafai- tákról. A hallgatók e mellett gyakorlati bemutatókon is résztvesznek majd. A tanfo­lyam befejezésekor a hallga­tók vizsgát tesznek a gomba­szakoktatási bizottság tanárai előtt, majd bizonvftvánvt kan­nak. amelv gombavizca-i''A-^ jogosítja fel őket. A tanfo­lyamra a megyei tanács keres­kedelmi osztályán, vagy az il­letékes községi tanácsnál le­het jelentkezni­I r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents