Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

Két nyolcemeletes lakóépület Új-Mecsekalján XX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 166. SZÁM A magyar párt- és kormányküldöttség a Bajkál-ténál A Kádár János vezette ma­gyar párt- és kormányküldött­ség szerdán reggel Irkutszkból gépkocsin a selehovoi alumí­niumkohászati üzembe in­dult. A gyár bejáratánál Vla­gyimir Panzsin fogadta a kül­döttséget. Kádár János Vlagyi­mir Panzsinban régi ismerő­sét üdvözölte, az igazgató ugyanis évekig az egykori Ma­gyar—Szovjet Bauxit- és Alu­míniumvállalat vezetőjeként Almásfüzitőn működött közre a magyar alumíniumipar meg teremtésében. A selehovói alumínium üzemben Az üzem megtekintése so­rán az alumíniumkohók mel­lett Gennagyin Szaharov mun­kás üdvözölte Kádár Jánost, majd közölte, hogy az üzem munkásai tisziteletbeli ko­hásszá avatják és átadta Ká­dár Jánosnak az erről szóló díszoklevelet, s a széles kari­májú kohászkalapot a védő- szemüveggel együtt. Az igazgató elmondotta, hogy a selehovói alumínium üzem 1965-re annyi alumíniu­mot fog előállítani, mint amennyit Olaszország, Fran­ciaország, Nagy-Britannia és az NSZK együttesen olvaszt. Az egyik alumíniumkohó párkányán Kádár János rög­tönzött gyűlés keretében né­hány szót szólt az üzem dol­gozóihoz. Sétahajózás a Haj fiái-tavon Az alumíniumüzemből a küldöttség gépkocsioszlopa az Angara folyami kikötőjéhez indult és ott egy rakéta szár­nyashajóra szállt. A piros-fe- hér-zöld zászló alatt sikló ra­kéta 70 kilométeres sebesség­gel haladt az Angara két part­ján magasló festői hegyek kö­zött, majd kifutott a Bajkál-tó vizére. A világ legnagyobb édesvízű taván körülbelül fél órát hajózott a küldöttség ■ a rakéta fedélzetén. Lisztvjanka település kikötőjénél ért par­tot a szárnyashajó. A kikötő­nél több száz dolgozó fogadta a magyar párt- és kormány- küldöttséget és a megjelentek orgonacsokorral kedveskedtek a magyar vendégeknek. A küldöttség tagjai örömmel vették július közepén a tava­szi virágokból kötött csokrot. A Bajkál-kutató Intézet be­járatánál Grigorij Galazij igazgató rövid tájékoztatójá­ban elmondotta hogy a Baj­kál-tó felülete megegyezik Belgium területével. Meden­céjének maximális mélysége 1620 méter és a föld minden folyója csak 230 nap alatt tudná megtölteni a tó meden­céjét. A Bajkál-tóba 336 folyó áramlik, vizét csupán egyet­len folyam, az Angara vezeti el. Az Angara vízienergia tar­talékai 12 millió kilowattra rúgnak. Ebből a hatalmas mennyiségből eddig 5 millió kilowattot hasznosítottak és a tovább épülő vízierőműnél tel­jesen fel fogják használni a hatalmas vízienergia tartalé­kot. Ebéd a tajgán A párt- és kormányküldött­ség tagjai ezután sétára indul­tak a Bajkál-tó festői part­vidékén. Az ott üdülő dolgo­zók mindenütt tapssal és vi­rággal köszöntötték a magyar nép küldötteit. A Bajkál-tó partján az irkutszki terület párt- és állami szerveinek ve­zetői, valamint Leonyid Jefre- mov, az SZKP Központi Bi­zottsága elnökségének póttag­ja, a Központi Bizottság OSZSZSZK irodájának tagja ebéden látta vendégül Kádár Jánost és a küldöttség tagjait. A tajgában egy tisztáson a szabadban fogyasztó! ták el az ebédet, amelynek fogásai kö­zött nyárson sütött, frissen fo­gott Bajkál-tavi hal is szere­pelt. 5 A küldöttség tagjai ebed után horgászással, sétahajó­zással töltötték az időt. Mihail Kozsov ősz halászmester Ká­dár Jánoshoz lépett,. melegen üdvözölte és a következőket mondotta: — Szeretném, ha barátsá­gunk olyan mély lenne, mint a Bajkál-tó és olyan meleg, mint a Balaton. A küldöttség ezután vissza­indult Irkutszkba. A körülbe­lül 70 kilométeres úton egyik fordulónál két 11 éves kis- Jú megállította a hosszú ko­csioszlopot, hogy átadhassa Kádár Jánosnak a mezei vi­rágokból kötött csokrát. Este az irkutszki területi és városi párt- és állami szervek vezetői díszvacsorát adtak a kormányküldöttség tisztele­tére. A vacsorán megjelent Leonyid Jefremov is. A rendkívül szívélyes, ba­ráti légkörben lezajlott, vacso­rán Leonyid Jefremov, Pavel Kacuba, az SZKP irkutszki te­rületi ipari pártbizottságának első titkára és Kádár János mondott pohárköszöntőt. A mai program A párt- és kormányküldött­ség csütörtök reggel repülőgé­pen Pratszkba indul és ott a világ legnagyobb vízierőművé- nek építőivel nagygyűlésen ta­lálkozik, majd este IL—18 tí­pusú különrepülőgépen visz- szaindul Moszkvába. ( Az új-mecsekaljai hétemeletes épületek mellett két nyolcemeletes is épül. Az épületek belső berendezése hasonló lesz a hétemeletesekéhez, azzal a különbséggel, hogy a tetöemeleten műtermek lesznek, míg az alagsorban gépkocsik számára biztosítanak ga­rázs-lehetőséget. Motil felv. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1963 első félévi fejlődéséről 1963 első hat hónapjában a i népgazdaság fejlődését, a la­kosság jövedelmi és kultúrá­lta helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar 1963 első félévében az ál­lami ipar — előzetes adatok szerint — mintegy 6 százalék­kal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A növekedés mértéke valami­vel kisebb, mint amennyit terv előirányzott Az elmara­dás elsősorban abból adódott hogy az év első hónapjaiban a rendkívüli hideg időjárás több iparágban jelentős ter­eléskieséseket okozott. A félév második részében a ter­melés növekedésének üteme meggyorsult Egyes fontosabb iparcikkek temielése és tervteljesítése Az 1963 eis« A konferencia szünetében NOK-Snányküídöttség érkezeti a Szovjetunióba A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormányai között létrejött megállapodás értelmében NDK kormányküldöttség érkezett szerdán a szovjet fővárosba. A küldöttség vezetője Lothar Bolz, a Minisztertanács elnök- helyettese, külügyminiszter. A delegáció megbeszéléseket folytat Moszkvában a két or­szágot kölcsönösen érdeklő külpolitikai kérdésekről. Az NDK küldöttségét And­rej Gromiko külügyminiszter, Grecsko marsall hadügymi­niszter-helyettes, R. Dölling, az NDK moszkvai nagykövete és más magasállású személyi- ts^ek fogadták. Egy német kutató tartja az előadását. Mindenki figyel, né ha bólintanak. Az előadás után hozzászólás következik, majd válasz, s végül negyed­óra szünet Ezt a negyedórát használtam fel, hogy néhány szót váltsak a konferencia né­met és lengyel résztvevőivel. Prof. Gimm egyetemi tanár, a Freibergi Bányászati Akadé­mia tanszékvezetője örömmel válaszol az első kérdésre. — A német bányákban mi­lyen mérvű gázkitörések for­dulnak elő? — Gázkitöréses munkahe-. lyek a kálibányákban igen na­gyok. Világviszonylatban is roppant hevesnek mondha­tók ... — S hogyan védekeznek a gázkitörések ellen? — A védőintézkedések két csoportra oszthatóak. Először az emberek védelme és má­sodszor a műszaki berendezé­sek védelme, s ezzel a folya­matos termelés biztosítása. Az emberek védelmét szolgálja a kötelezően előírt fejtési tech­nológia. Ennek érdekében ki­zárólag repesztéssel történik a jövesztés: más eljárás tilos. A gyújtást is csak akkor lehet elvégezni, amikor a bányában senki sem tartózkodik, sőt a nagyobb kitöréseknél még a külszín is veszélyes. Ma már a külszínen is rendes védelem történik, mert előre megálla­pítjuk, hogy mikor lesz na­gyobb méretű kitörés. — Hogyan állapítják meg előre? — Megvan a módszerünk, hogy a repesztésekkor előálló kitörés nagyságát észleljük. Két ilyen módszer ismeretes; egyik a magfúrásos módszer, amelyet freibergben kísérle­teztünk ki, a másik pedig geo­fizikai eljárás. — A magyar és a német ku­tatók kapcsolata milyen gya­korlati eredményeket hozott eddig? — 1958 óta tartjuk a kap­csolatot a magyar kollégákkal. Ez már önmagában is hasz­nos, hiszen mind a két helyen azonos veszély ellen folyik a küzdelem. A geológiai viszo­nyok ugyan eltérőek, s nem minden eljárást lehet átvinni egyik helyről a másikra, de ennek ellenére az együttmű­ködés gyakorlatilag is komoly eredményeket hozott. A pécsi kollégáktól sok ösztönzést kaptunk a gázkitörések elleni védekezés terén. A lengyel vendégek veszik át a szót Gimm professzortól. Dr. Czestaw Poborski docens, a Kattowicei Központi Kuta­tóintézet igazgatója Franci- szék Kruk bányamérnöknek, a lengyel Bánya- és Energiaipari Minisztérium osztályvezetőjé­nek int, hogy ő válaszoljon a kérdésre. — Két szénmedencénk, a felső- és alsó-sziléziai ugyan­csak erősen gázkitöréses. Per­sze a művelést folytatni kell, hiszen itt vannak a legjobb kokszolható szenek Lengyelor­szágban. — Még hogy gázkitöréses? ^*»1 bpzbft. Al Tál— 1 jós kandidátus, a Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztályának a vezetője. — A termelésnek 25 százalékát gázkitörések adják. — Ilyen intenzív gázkitöré­sek mellett nem veszélyes bányászkodás? — Veszélyesnek veszélyes, de megfelelő tapasztalatokat szereztünk és alkalmazunk el­lene. A háború óta mindössze öt halálos baleset történt a gázkitörések következtében. A kitörések méreteire talán ele­gendő annyi, hogy néha egy kitörés 6—7000 tonna szenet dob ki a telepből. A gázkitö­rések elleni védekezésben nagy segítséget jelent a frei bergi és a pécsi kutató kollé­gák tapasztalata. — Hogyan értékelik a je­lenlegi tudományos konferen­ciát? — E konferencia rendezése is kitűnő, s a tartalma igen gyümölcsözőnek ígérkezik. Re­méljük — mondja Franciszek Kruk —, hogy a legközelebbi, amelyet nálunk rendeznek ugyancsak ilyen lesz, s mi is megmutathatjuk eredményein­ket magyar és német kollé­gáinknak. Pécs városáról any- nyit szeretnék elmondani, hogy igen kedves, szép hely, tegnap húsz képeslapot írtam haza, s mindegyikre azt írtam: gyönyörű városban sok szívé­lyes ember lakik. Gimm professzor egyetért a dicsérettel, ő már járt Pécsett, véleményét ma is farm tartja. Gs I. Termék Mennyi­az 1962. évi az 1963. évi ségben I. félévi I. félévi termelés terv Szén (millió tonna) 15,0 105,6 103,4 92,4 Kőolaj (millió tonna) 0,8 104,9 Villamos energia (milliárd kWó) 4,6 104,0 98,4 Acél (millió tonna) 1,2 105,1 100,0 Alumínium (ezer tonna) 27,4 105,3 100,5 Nitrogénműtrágya (ezer tonna) Szuperfoszfát 182,4 95,9 105,9 (ezer tonna) 228,8 121,3 89,7 Cement (ezer tonna) 716,5 89,4 84,8 Traktor (db) 1512 132,5 91,1 Autóbusz (db) Televízióskészülék 1088 91,3 96,1 (db) 114 298 104,4 111,2 Mosógép (db) 82 940 130,6 i06,3 Hűtőszekrény (db) 14 390 144,6 95,9 Pamutszövet (millió m!) 136,2 103,1 99,6 Gyapjúszövet (millió m!) 17,0 100,6 100,3 Cipő (millió pár) 12,0 103,0 102,1 Az év első hónapjaiban egyik fő feladat a fűtőanyag­ellátás megjavítása volt: az első negyedévben 400 000, a második negyedévben 98 000 tonnával több szenet bányász­tak, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A gépipar termelése a fél­év első felében jelentősen elmaradt a tervezettől, ami abból is adódott, hogy a termékek korszerűsége és vá­lasztéka tekintetében a gép­ipari vállalatok egy része nem alkalmazkodott kellőképpen az igényekhez, egyes termé­kekkel szemben pedig minő­ségi kifogások merültek fel. A félév egészét tekintve a gép­ipar kb. 6 százalékkal termelt többet, mint tavaly az első félévben; különösen a mű­szerek és egyes háztartási villamosgépek termelése nö­vekedett. A vegyipar kb. 7 százalék­kal termelt többet, mint ta­valy ilyenkor. A növekedés mértéke azonban ebben az iparcsoportban is kisebb, mint amennyit a terv előírt. A félév folyamán a könnyű­ipar kb. 4 százalékkal ter­melt többet. mint tavaly ilyenkor. Különösen a búto­rok és a textilruházati cik­kek termelését növelték. A termelés növekedésével egy­idejűleg a félév folyamán ja­vult a bútorok és ruházati cikkek válsztéka és minősé­ge is. Az év első hónapjaiban a szokatlanul hideg idő legna­gyobb mértókban az építőipar és az építőanyagipar termeié» sét vetette vissza. Az első negyedévben az épí­tőipari termelés 24 százalék­kal kevesebb volt, mint ta­valy ugyanazon időszakban. A második negyedév folya­mán meggyorsult az építő­ipar termelése is, és a félév egészét tekintve az állami építőipar kb. ugyanannyi építési szerelési munkát végzett, mint egy évvel korábban. Az első negyedévi elmaradásnak csak egy részét pótolta június 30-ig az építőipar. A terv az év egészére 14 százalékos terme­lésnövekedéssel számolt. Az év első felében az egy munkás és alkalmazottra ju­tó napi átlagos teljes terme­lés az állami iparban kb. há­rom százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. E növekedés kb. 1 százalék­kal kevesebb, mint amennyit az év egészére a terv előírt; A félév folyamán az állami iparban foglalkoztatottak száma 39 800 fővel, 3,4 száza­lékkal volt több, mint egy év­vel korábban. A műszaki fejlődés meg­gyorsítása, a hatékonyabb iparirányítás érdekében a fél­év folyamén gyorsabb ütem­ben folytatódott az ipar át­szervezése : a most eltelt időszakban megtörtént az új nagy ipari termelőegységek szervezeté­nek kialakítása. (Folytatás a t. otdatoírj jé V » j 1963 első felében a követke-*! I zőképpen alakult: félévi termelés

Next

/
Thumbnails
Contents