Dunántúli Napló, 1963. július (20. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-17 / 165. szám

4 1963. JÜLIUS M. ’ r Óriási csillagvizsgáló a Krímben Ezer tonnás rádióteleszkóp — Világűr sziget öt év múlva ? Sir Bemard Lovell beszámolója a Szovjetunióban tett látogatásáról Kádár Jánosné Leniugrádba érkezett Lening rád (TASZSZ). Kádár Jénosné Nyina Hruscso­vával, Viktorija Brezsnyevá- val, valamint Szipka Józsefné- vel és Jekatyerina Gyenyiszo- vával, a Szovjetunió budapesti nagykövetének íeleségével Le­ni ngrádba érkezett. A vendégeket — akik két na­pot töltenek a városban, a le- ningrádi vezetők és feleségeik fogadták. Kádár Jánosné és útitársai kirándultak a Leningrádhoz közeli Petrodvorecbe. Hétfőn összeül a iiiztonsági Tanács Mint az ENSZ-titkárság hi­vatalosan bejelentette, július 22-én, hétfőn — magyar idő szerint 15.30 órakor — összeül a Biztonsági Tanács, hogy meg vitassa az afrikai portugál gyarmatok kérdését, E kérdés vitájának befejeztével a Biz­tonsági Tanács rátér a Délafri­kai Köztársaság kormánya ál­tal folytatott fajüldöző politika megvitatására. Mindkét kérdés napirendre tűzését az afrikai államok cso­portja kérte. Friese Jenő Ion oni tárgyalásai F. J. Enroll angol kereskedő-, lemügyi miniszter kedden hi­vatalában fogadta Incze Jenő magyar küiKereskedelmi mi­nisztert és megbeszélést folyta­tott vele a két ország külke­reskedelmi forgalmának kér­déseiről. Erroll ugyancsak kedden az angol kormány nevében ebé­det adott Incze Jenő tisztele­tére. Erroll és Incze Jenő po­hárköszöntőt mondott. Mind­ketten kifejezésre juttatták a magyar,—angol gazdasági kap­csolatok további fejlődésébe vetett reményüket. Alekszij pátriárka 50. éves jubileuma Alekszij moszkvai pátriárka ezen a héten ünnepli püspöki szolgálatának 50 éves jubileu­mát. Ebből az alkalomból szá­mos vendég érkezik Moszkvá­ba a Szovjetunióból és külföld­ről. A külföldi pravoszláv egy­házak képviselőin kívül jelen lesznek más keresztény egyhá­zak és nemzetközi egyházi szer­vezetek hivatalos küldöttségei is, köztük a római katolikus egyház képviselői is. Fosuriás a szófiai magyar nagykövetségen Sir Bemard Lovell, az angol Jodrell Bank rádiócsillagvizs­gáló igazgatója visszatért a Szovjetunióból, ahol három he­tet töltött és 12 000 mérföld utat tett meg, csillagvizsgáló és hasonló tudományos intéze­teket tekintett meg. Bemard Lovell rendkívül lelkesen nyilatkozott tapaszta­latairól. — Ezek voltak életem legiz­galmasabb napjai — jelentette ki. Abban a rendkívüli meg­tiszteltetésben részesítettek, hogy megmutattak olyan dol­gokat, amelyeket nyugati szem még soha nem látott. Láttam többek között egy óriási csil­lagvizsgálót a Krímben, amely tízszer nagyobb, mint a mi Jodrell Bankunk, mégis mind­össze egy év alatt épült fel. Láttam ott három, egyenkint 1000 tonna súlyú rádiótelesz­kópot és a legfinomabb, leg­pontosabb, legtökéletesebb elektronikus műszerek és ké­szülékek gazdag gyűjteményét, amelyhez hasonlót sehol sem láttam. Erről az állomásról fogják nyomon követni világ­űrhajóikat, amikor a Venus és a Mars felé repülnek. A szov­jet tudósok világűr-programjá­nak egyik fő pontja világűr­sziget létesítése, amely oly nagy lesz, hogy 36 hüvelykes lencsével ellátott teleszkópot lehet ott elhelyezni, s innen a csillagokat és bolygókat lég­körünk torzító hatásától men­tesen lehet majd vizsgálni. Ezt a szigetet több Vosztok-típusú űrhajó összekapcsolásával épí­tik fel. Utasaik egyfolytában öt-hat napot töltenek majd ott. Bizonyos, hogy nők is lesz­nek köztük. Szovjet tudósok azt mondják, mindez már nem nehéz feladat számukra. A program végrehajtását öt-hét évre tervezik. Mindennek kul­csa az űrhajók pontos találko­zása körpályájukon a föld fe­lett, hogy szigetté lehessen összekapcsolni őket. Az ehhez szükséges számításokat már el­végezték. Most újabb bámula­tos terven dolgoznak: optikai teleszkópot építenek 230 hü­velykes lencsével egy hegy te­tején Észak-Kaukázusban, s csak az odavezető út építése 10 millió fontba fog kerülni. Bemard Lövell végül kije­lentette: — Az amerikaiak azzal vá­dolnak engem, hogy politikai nézeteim szerint rózsaszínű lennék. Hangsúlyozom, nin­csenek politikai nézeteim, sem érdekeim. Együttműködünk az amerikaiakkal és remélem, hogy a jelenlegi nagyon örven­detes enyhülés világegyüttmű­ködéshez fog vezetni. Szocializmus, imperializmus és az afróázsiai szolidaritás Az Izvesztyija a kínai kommunisták hibás nézeteiről Francia—török tárgyalások A török kormány meghívá­sára Pompidou francia minisz­terelnök és Couve de Murville francia külügyminiszter július 15—17-e között hivatalos lá­De Gaulle Washingtonba utazik ? A moszkvai értekezlet és a francia—amerikai viszony Dr. Práth Károly, a Ma­gyar Népköztársaság szófiai nagykövete a magyar—bol­gár barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási egyezmény aláírá­sának 15. évfordulója alkal­mából kedden este fogadást adott a nagykövetség épü­letében. A francia sajtó vezető he­lyen foglalkozik a moszkvai hármas értekezlettel. Az érte­kezlet megnyitását jellemző jó hangulatból Párizsban ar­ra következtetnek, hogy a légköri és vízalatti atomrob­bantásokat betiltó megállapo­dásoknak nincsenek lényeges akadályai. Francia hivatalos körökben ezzel kapcsolatban ismét De Geulle-t idézik, aki több Íz­ben kijelentette: ha a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok megegyezik az atomrob­bantások beszüntetésében, meg állapodásuk nem érinti Fran­ciaországot. Politikai megfi­gyelők ezzel szemben rámu­tatnak arra a lehetőségre, hogy a moszkvai tárgyalófe­lek megállapodásukat az ENSZ közgyűlése elé terjesztik, hogy általános érvényességű­vé váljék. Az ilyen javaslat kedvező fogadtatásra számít­hat a tagállamok túlnyomó többségénél. Franciaország ez esetben arra kényszerülne, hogy kétségbe vonja az ENSZ illetékességét. Ez csak növel­né a francia—amerikai ellen­téteket. A Franciaország elszigetelő­dése miatt nyugtalankodó francia sajtó ezért nagy fi­gyelmet szentel a De Gaulle— Kennedy találkozóról szóló amerikai lap jelentéseknek. Bár hivatalosan mindkét részről azt hangoztatják, hogy a találkozó a közeljövőben nem esedékes, a keddi fran­cia lapok arról írnak, hogy a francia köztársasági elnök leg­később a jövő hét elején Washingtonba látogat. A De Gaulle amerikai út­járól szóló hírek — mutat rá az Aurore — a jelek szerint washingtoni francia forrásból származnak. Az Egyesült Álla­mok és Franciaország között felhalmozott ellentétek szük­ségessé teszik a találkozót — hangoztatja a lap. Párizsban úgy látják, az amerikaiak egy­előre nem lelkesednek a De Gaulle—Kennedy találkozóért. A francia politikának azon­ban érdeke, hogy kiutat talál­jon jelenlegi elzártságából. togatást tett Törökországban. A francia politikusok megbe­széléseket folytattak Inonü török miniszterelnökkel és Erkin külügyminiszterrel. A tárgyalásokról kiadott közle­mény szerint a francia és a török kormány képviselői megvitatták . a nemzetközi helyzet időszerű problémáit, s megállapították, hogy véle­ményük a fő kérdésekben azo­nos. Leszögezték, hogy a két ország szolidáris a NATO-val & katonai kérdésekben együtt működik az Észak-Atlanti Szövetség keretén belül. Pompidou francia minisz­terelnök sajtóértekezletet tar­tott, amelyen kijelentette, hogy a Földközi-tengeri atom- fegyvermentes övezet megte­remtésére vonatkozó szovjet javaslatot a két fél csak „a Szovjetunióhoz fűződő általá­nos kapcsolataival összefüg­gésben hajlandó megvitatni”. Az Izvesztyija hétfői szá­mában G. Mirszkij cikkét közli „Szocializmus, imperia­lizmus és az afroázsiai szoli­daritás” címmel. A cikkíró élesen bírálja azokat a hibás nézeteket, amelyeket a nemzetközi kom­munista mozgalom jelenték­telen kisebbsége terjeszt az utóbbi időben. E nézetek szer­zői — a Kínai Kommunista Párt vezetői — megkísérlik elkülöníteni a nemzeti fel­szabadító mozgalmat a nem­zetközi antiimperialista erők általános áramlatától és azt hirdetik, hogy ez a mozgalom a legfontosabb és majdhogy­nem az egyetlen tényező, amely az imperializmus meg­döntéséhez vezet. Igyekeznek kidomborítani három konti­nens — Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika — népei forra­dalmi harcának szerepét, és háttérbe szorítani az összes más erők szerepét, amelyek csapásokat mérnek az impe­rializmusra. A cikk szerzője hangoztat­ja: ez a koncepció, amely a modern kor középpontjába nem a nemzetközi munkás- osztályt és a szocialista világ- rendszert, hanem a nemzeti felszabadító mozgalmat helye­zi, hibás és antimarxista, mert az afróázsiai szolidari­tási mozgalommal szembe ál­lítja korunk más imperialista- ellenes mozgalmait. — Az afroázsiai szolidaritás — írja Mirszkij — csupán része a földikerekség elnyomott és kizsákmányolt tömegei és a győztes proletariátus közös szolidaritási mozgalmának az imperializmus elleni harcban. A marxisták — írja továb­bá a szerző — nem cserélhe­tik fel a világ összes arntiim- perialista és antikapitalista erői. elsősorban a proletár- tömegek és a szocialista nem­Kiliánén jár! szívlel szakért! nyilatkozata Iván Belobrov szovjet szak­értő, aki hosszú éveken át a Kínai Kohóipari Minisztérium főtanácsadója volt, nyilatko­zott a TASZSZ tudósítójának arról a segítségről; amelyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt a kínai gazdaság fejlesztésé­hez. — A vuhani és paotoui acélkombinátok, amelyek köz­vetlen segítségünkkel épültek, a legkorszerűbb szovjet be­rendezésekkel lettek ellátva és több mint évi 4,5 millió tonna acél előállítására alkal­masak, — mondotta. Segítségünkkel különleges acélokat gyártó üzem épült. „Kínai barátainknak jelentős segítséget nyújtottunk a vas- és acélkohászat nyersanyag- bázisának fejlesztéséhez”. Iván Belobrov kijelentette, hogy olyan nagyteljesítményű szovjet gépi berendezést is küldtek Kínának, amilyent ak­koriban még a szovjet ipar sem kapott. „Azokban az évek ben ez az önzetlen és példát­lan méretű segítség nagy elis­merésre talált Kínában min­den gyűlésen, értekezleten és kongresszuson. A párt és a kormány vezetői beszédeikben, köszönetüket fejezték ki a Szovjetuniónak”. „Nemsokára azonban úgy éreztük, hogy va­lamiféle fordulat történt — állapította meg a szakember. — Nem értettük, hogy a KKP vezetői miért próbálják csök­kenteni a szovjet segítség je­lentőségét. A kínaiak gyakran figyelmen kívül hagyták ter­veinket, műszaki, megoldásain­kat, mindent átalakítottak sa­ját elképzelésük szerint, an­nak ellenére, hogy ez nagy veszteséghez vezetett, lelassí­totta a termelés növekedését. Va lamilyen okból kifolyólag úgy döntöttek, hogy mellőzik a Szovjetunió csaknem félév­Sztárparádé a moszkvai filmfesztiválon százados tapasztalatát. Végeredményben az azonos cél felé haladó két nép szí­vélyes kapcsolataiban hideg­ség lopódzott be — hangsú­lyozta Belobrov, — ezen túl­menően a pártközi nézeteltéré­seket a kínaiak átvitték a tisztán gazdasági kapcsolatok területére. „Ez a legvilágosabb műszaki kérdések megoldásá­nak is akadályává vált”. Iván Belobrov kijelentette: az SZKP Központi Bizottságá­nak nyílt levele alapos okkal hangoztatja, hogy az imperia­listák az SZKP és a KKP kö­zötti nézeteltérések elmélyülé­sére számítanak. „A szocia­lista tábor ellenségeinek effajta álnok számításáról nem sza­bad megfeledkeznünk. A Szov jetunió Kommunista Pártja — állapította meg végül Belob­rov — mindent elkövetett és továbbra i-s mindent megtesz azért, hogy országaink kapcso­lataiban győzedelmeskedjék az egység szelleme”. A képen: (balról jc bra) Nurfe Aidán (Törökország), Suzanne Strassbefg (Amerikai Egyesült Államok). E. i/lurnietse (Szovjetunió). Cha Zhang (Vietnám), Törőcsik A ári (Magyarország), Tatjána Szamojlova (Szovjetunió), Simo­ne Signorét (Franciaország), Francoise Amoul (Franciaország), alsó sor: Lia EHavi (Szovjetunió) Mila Karmila (Indonézia) L. Favzi (EAK), D. Angriani (Indonézia), L. Torrez (Argentína), K. De Oyos (Mexikó) a sajté konferencián. » A Pécsi Köztisztasági és Üfkarbantartó Vállalat al­kalmaz autószerelői, karosszéria-lakatost, valamint vizsgázott fertőt­lenítő és féregirtó dolgo­zót vagy érettségizett egyé­neket, akik a fertőtlenítő tanfolyam elvégzését vál­lalják. Továbbá keres még úttisztítókat Az úttisztítói kereseti le­hetőség 900—1300 Ft-ig ter­jed. Jelentkezés: Pécs, Ró­zsa Ferenc utca 17, szám alatt, a munkaügyi vezető­női. 1 i , zetek szolidaritását az el­nyomottak, vagyis az egykor gyarmati és félgyarmati né­pek egy bizonyos kategóriájá­nak szolidaritásával. Jóllehe! az utóbbi komoly antiimperia- lista erőt jelent, de mégsenr olyan erős, hogy a szocializ­mus világtáborával, a nemzet­közi proletáriátussa] valc szövetség nélkül eredménye­sen eldönthetné az imperia­lizmus elleni harc kimenete­lét. A cikkíró ezután a világtör­ténelem legutóbbi eseményei­ből vett példákon bizonyítj« be, hogy a nemzeti felszaba­dító mozgalom objektív anti­kapitalista ereje csakis a vl- lágproletáriátus vezetése aiat és a véle való szoros szövet­ségben jelentkezhet. Az „elkülönített szolidari­tás” koncepciója — hangoz­tatja a cikk — találkozik as ázsiai és afrikai országok búr- zsoá nacionalistáinak nézetei­vel, akik a nemzeti kivételes­séget. a nemzetek elhivatott­ságát bizonygatják, szembt állítják a fehér és a színe- sovinizmust szítanak és o visszájára fordított fajelmé­letet hirdetik. A cikk szerzője részleteseT elemzi a kínai kommunistái egy másik hibás tézisét, amely szerint a nyugati munkásosz­tály elvesztette forradalm erejét, és egész Európa, bele­értve a szocialista országokai is, fél a háborútól, s ezen képtelen a szocialista világ forradalom mozgató erejének szerepére. A Kínai Kommu­nista Párt ebből ezt a követ­keztetést vonja le: az impe­rializmust csakis a „fiatal” e „forradalmi”, az „elnyomott' kontinensek sokkal inka bl imperialista ellenes beállított­ságú népei dönthetik meg akiknek nincs mit veszteniük Mirszkij a kínai kommunis­ták eszmei álláspont jaina*, bírálatát a következőkben foglalja össze: ők, akik majd­nem a legelső marxistáknál, hirdetik magukat, akarva, nem akarva rákényszerítik t térségek népeire a kiválasztott­ságukról és kivételességükről, a fehér fajjal szemben fel­sőbbrendűségükről alkotott el­méletet: gyalázatos módon azonosítják a színes népeket elnyomó fehér faj kizsákmá­nyoló felső köreit a Nyugat dolgozó tömegeivel, amelyek mindig szembenálltak ezekkel a körökkel; marxista, a prole tár, az osztály-logikát a búr zsoá-nacionalista logikával cserélik fel, amely bizonyos fajok és nemzetek „egységét” hirdeti a proletár szolidaritás­sal szemben. A kínai kommu­nistáknak ez az irányvonala amely a kommunista és mun­káspártok 1957- és 1960-as moszkvai tanácskozásán meg­hirdetett tézisek revíziójára, az afróázsiai szolidaritási mozgalom elkülönítésére irá­nyul, egyenlő azzal a törek­véssel, hogy gyengítsék az egész nemzetközi imperialista- ellenes felszabadító mozgal­mat. Rakétákísérlet az Egyesült Arab Köztársaságba n Az Egyesült Arab Köztársa­ságban hétfőn sikeres kísérle­tet hajtottak végre két „föld- levegő” (légelhárító) rakétával A gyakorlatot Nasszer elnök Amer marsall, a fegyveres erői- helyettes főparancsnoka és Ali Szabri miniszterelnök is meg­tekintette. Az ÉM. Betonelemgyár- tó Vállalat Pécsi Beton- árugyára hindi üzemébe nehéz fizikai munkára férfi és női SEGÉDMUNKÁSOKAT alkalmaz. Jelentkezés a hirdi üzemben*

Next

/
Thumbnails
Contents