Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-14 / 137. szám
1953. JÉNIUS 14. ftlAPLÖ s Egyedülálló szívműtét Elektromos műszer dobogtatja egy mohácsi asszony szívét ERROL A MŰTÉTRŐL és s beteg gyógyulásáról csak szuperlativusokban lehet szólni. A magyar orvosok olyan szívműtétet hajtottak végre, amelyre még nem volt példa a? országban, de külföldön is a legritkább esetek közé tartozik. Egy asszony — és családja nem győz hálálkodni. Az asz- szonyt megmentették az életnek, a férj számára a feleséget, a gyerek számára az édes- any«t. A beteg: Németh Lászlóné 38 éves, Mohácson az egyik napközi dolgozója. Szívpanaszaival nem először kereste fel a mohácsi kórházat. Általános gyengeségre, fulladásra panaszkodott. Az orvosok szívizomgyulladást állapítottak meg. A diagnózis helyes volt, a betegség ellen gyógyszerrel kezelték. Némethné a kezelés után jobban érezte magát, elhagyhatta a kórházat. Ez év tavaszán ismét a régi panasszal kereste fel a mohácsi kórházat. Megállapították, hogy a gyulladás átterjedt a szívkamrákra is: szívverése a normálisnak elfogadott percenkénti 70—80 helyett mindössze 32. Újabb gyógyszeres kezelés, az asz- szony közel egy hétig ezzel a nagyon alacsony, 32-es pulzussal élt. Csak feküdnie volt szabad, az ágyat nem hagyhatta el. Az ápolónők szinte inspekciót tartottak mellette, egy pillanatig sem hagyták felügyelet nélkül. Egy éjjel — a leggondosabb kezelés ellenére is — válságos lett az állapota. Area elkékült, görcsök léptek fel, eszméletét elvesztette. Az inspekciós azonnal telefonált az igazgató főorvosnak és a sebészfőorvosnak. Az álmukból felriasztott orvosok néhány perc múlva már a beteg ágya mellett álltak. A beteg szívdobogása megállt. Azonnal injekció — a szív ismét megdobbant. Aztán újra megállt. Újabb injekció... SZINTE közhelyként hangzott el már ki tudja hányszor, hogy az orvosnak állandóan képeznie kell magát, tudásának lépést kell tartania a tudomány fejlődésével. S ez a „lépést tartás” — most, ebben az esetben is — egy ember életét jelentette. Tudtak arról, hogy Budapesten egy szívműtét alkalmával egy kisgyereknél elektromos ingerképző készüléket alkalmaztak, ami — egyszerűen szólva — dobogásra készteti a szívet. Azonnali műtét és csak ez a készülék segíthet! Telefon Pécsre — haladéktalanul kérik a mentőállomás kitűnően felszerelt rohamkocsiját. És a rohammentőautó vijjogva nyelte a kilométereket, fényszórója belevilágított a mohácsi országút sötétjébe. Egy óra múlva már észak felé száguldott a fehér autó, a beteg mellett a sebészfőorvossal ... Irány: Budapest, Kudász József professzor vezette 4-es számú sebészeti klinika. Amikor az említett kisgyereknél műtét közben kellett alkalmazni az ingerképző készüléket — 5 darabot hozattak 'belőle. A speciális külföldi műszer darabja 36 000 forint. A beteget azonnal műtőbe vitték és műtéthez maga a professzor, Kudász József készülődött ... A műszer: karóra nagysá- sú akkumulátor telep tranzisztoros rendszerrel, percenként 72 kis elektromos ütést ad. Ezt varrták be a mellkas izomzatába. A készülékből kivezető vékony kis drótot pedig a szívizomzatba ültették bele. A drót továbbítja a szívbe az elektromos ütéseket, így ingerli a szívet dobogásra ... A műtét sikerült — a műszert Magyarországon először alkalmazták felnőtt betegnél a szívizomgyulladás gyógyításához. Némethné — mellkasában az elektromos műszerrel — már visszatért utókezelésre a mohácsi kórházba. — Keresem a szobájában — nincsen. — Lement az udvarra sétálni — mondja a szobatársnője. Megyek as udvarba — nem találom. — Már felment a szobájába — mondják. Végre találkozunk. Életvidám, mosolygós aszszony. Piros arca egészségéről tanúskodik. Dicsérő, hálálkodó szavakkal szól megmentéiről. — ...és minden gyógykezelés, a drága műszer is SZTK alapon — mondja. — Jól érzem magam, jobb mint az eredeti — mondja tréfálkozva. A műtét óta másfél hónap telt eL — Még néhány hét és elhagyhatom a kórházat. Remélem ismét dolgozhatok, na, természetesen nem nehéz fizikai munkát, hanem könnyebbet. Ágya melletti asztalkán virágcsokrok, narancs, csokoládék. — Étvágyam is jó, fájdalmat nem érzek. BEJÖN az igazgató főorvos is, hármasban beszélgetünk a nagy műtétrőL Elmondja, hogy az elem 4 évig működik, utána cserélni lehet és újabb 4 évre „biztosított” a szívdobogás. De remélik, hogy a szívizomgyulladás közben meggyógyul, akkor a műszert eltávolítják és utána maga, a gyógyult szív már minden segítség nélkül működik tovább. Garay Ferenc tál a szlovák filharmónia két hangversenye közül, a másodikon működött közre Prokof- jev igen érdekes és nagyon szép zongoraversenyével, amely jövőre szintén fog szerepelni a pécsi hangverseny- programon ugyancsak szovjet művész előadásában. Rendkívül érdekes volt egymás után hallani többször is a cseh és a szlovák filharmónia zenekarát. Az idén találkoztam először a szlovák filharmónia énekkarával, amelynek létszáma 110 körül mozog. Händel és Stravinszkij művet adtak elő. Előadásuk bármenynyire imponálóan volt is elkészítve, nem tudta feledtetni a cseh filharmónia énekkarának páratlan erényeit. Ezzel az énekkarral — amely tavaly Pécsett és Budapesten koncertezett a pécsi zenekarral (Dvorak Requiemjét szólaltatták meg együtt) — igen jó a kapcsolatunk. Nem egy próháiukon vettem részt, s azonkívül, hogy karmesterükkel Josef Weselka professzorral igen jó barátságot kötöttem. az énekkar tagjai is ismerősként üdvözölnek próbáikon 8 koncertjeiken. Bár csak néhány napot töltöttek Pécsett, mégis úgy emlékeznek vissza városunkra, mint életük egyik legszebb élményére, pedig ők beutazták már egész Európát. Hogy az ilyen együttlét és ba- •tátkozás mennyire emberi élményt jelent, arról itt nehéz írni, de a szakmai vonatkozások rendkívül sokrétűek és gyümölcsözőek az ilyen rendszeres találkozásoknál. Hogy csak egy példát említsek: a következő esztendőben a cseh énekkar is több alkalommal fogja énekelni Honegger Dávid király c. művét, amelyet a pécsi Liszt kórussal tűztem jövő évi programunkra. A mű előkészítése és jó előadása csak nyerhet abból a vitából, megbeszélésből, esetleg próbán való részvételből, amelyet az ilyen barátság biztosít. Koncertélményeim tárházából egy jelentős kamaraestről számolhatok még be, mielőbb a leglényegesebbre rátérnék. Május 26-án Ernst Haefliger svájci tenor adott emlékezetesen szép dalestet. A Rudolfi- num nagyterme megtelt erre az estre, a dal kedvelői olyan zenei élményt kaptak Haefli- gertől, amely ékesen bizonyított ennek a műfajnak zenei mélysége és nagyszerűsége mellett. A műsor itt is érdekesen tükrözte a Prágai Tavasz programjának struktúráját. Programjának felét Schu- mann-sorozat töltötte ki, míg a hangverseny második részében egy Janacek-dalsorozatot énekelt. Jó volt hallani Schu- mannt és nemcsak érdekes, de érdemes volt megismerni Ja- naeek dalsorozatát is. mert sajnos nálunk keveset tudunk még mindig a szomszéd ország nagy muzsikusának művészetéről. Jól számítottam, amikor már december óta vártam a május 25-ét, Britten, — neves angol szerző Requiem-jének prágai első előadását. Közben a sajtóból értesültem, hogy Britten Moszkvában járt és az általa dirigált hangversenyen elhangzott ez a műve is. Bár Prágában nem jelent meg, de műve minden bizonnyal egyik legkiemelkedőbb és legemlékezetesebb eseménye marad az idei Prágai Tavasznak. Britten izig-vérig a XX. századé, mint ember, mint művész, mint komponista. Művészi és emberi magatartása mindig állásfoglalást is jelent Állás- foglalása nem a szavakban, hanem tetteiben nyilvánul meg. Requiem je pontosan ilyen tett, mégpedig nagyszerű művészi és emberi tett. Hatalmas apparátusra komponált műve a coventryi székesegyház újjáépítésének befejezése alkalmából került először előadásra. Ez az alkalom határozza meg a Requiem mondanivalóját, alaphangulatát és végső kicsengését is. A mű tulajdonképpen visszaemlékezés a, második világháború eseményeire, amelyek lerombolták az azóta újjáépült székesegyházat, — s egyben éL- siratása a második világháború halottainak. De Britten, a békeharcos, művének vég-1 ső kicsengésében a n. világ-1 háború Requiemjének meaal-l Tudományos együttműködés A két ország tudományos életét egyaránt foglalkoztató területeken hasznos együttműködés valósul meg a Dunántúli Tudományos Intézet kutatói és szovjet tudósok között. A karszthegységek geográfiájának kutatásában pl. az intézet munkatársai Ge- raszimov, Szauskin és Voz- gyeckij moszkvai professzorokkal tartanak fent állandó kapcsolatot. A Permi Egyetem felkérése Szabó Pál Zoltán „Magyarország karszt problémái” címmel ír cikket egy jubileumi emlékkönyvbe. A kölcsönös tájékoztatás értelmében az Intézet most küldi el a Szovjet Tudományos Akadémia Információs Központjához a „Tanulmányok Baranya és Pécs történetéhez” című kiadványt. Á panelgyár a régi erőművel Jubileum Újhegyen AMIKOK MEGKÉRDEZTEM tőle, miért nem ment már nyugdíjba, hiszen már évekkel ezelőtt megkaphatta volna az „obsitot”, meg aztán így, hatvankilenc éves fejjel talán már nehéz kimászkálni az üzembe. — furcsán elváltozott az arca, nagyon elkomolyodott. Pedig derűs, joviális bácsika, fején itt-ott akad még néhány ezüst-fehér hajszál. Erős dioptriás szemüveget visel, amely mögött valószínűt- lenül nő nagyra szürkés-kék szeme. — Együtt öregedtem meg ezzel az üzemmel, — Holnap temetjük.. — Mit temetnek holnap? — kérdem értetlenül. — Az üzemet. — Nincs ezzel semmi baj, csak korszerűtlen már ..; — Meg öreg Most értem csak, mire céloz. A régi erőmű ötven esztendős, holnap délután jubileumi ünnepség, szónoklatok, kitüntetések, jutalmak, szendvicsek, üveg sörök, üveg borok és jókívánságok közepette zajlik majd le a nap. De hát az erőmű azért marad, ha nem is sokáig, még néhány évig. De Ropoíi Józsi bácsinak már csak egy esztendeje van hátra, jövő május elsején megy nyugdíjba és hogy utána mi lesz, azt nem tudja.:, illetve nem akar tudni róla. Nehéz önmagának is megvalilania, hogy életének megszokott ritmusát felváltja majd az elszürkült hétköznapok egyhangúsága; ötvenkét esztendőt húzott le kotásával hű maradt önmagához, hiszen élenjár a béke megőrzéséért vívott harcban, s amikor Requiemjében emlékeztet, egyben figyelmeztet is. A kettős zenekarra, vegyeskarra, gyermekkarra és három szólóra komponált mű kiváló előadása megdöbbentő élmény erejével hatott. A mér Bachnál és Kodálynál is érdekesen megnyilatkozott szubjektív jellegű formabontás itt tovább fejlődött, vagy legalább is új alakot öltött, azáltal, hogy a nagyzenekarral szembeállított lényegében minden hangszert magábafoglaló kamaraegyüttessel kísért szólisták helyenként megtörik a hagyományos latin szöveget és anyanyelven kommentálják az eseményt és alkalmat, melyről a mű szól. Bár az óriási apparátus eleve kizárja, hogy egyelőre Pécsett megszólalhasson ez a mű, mégis örülünk, hogy a jövő évben már Budapesten is előadásra kerül és így Moszkva, Prága után, Budapest és az egész magyar zenekedvelő közönség megismerkedhet ezzel a valóban nagy alkotással. Mindent egybevéve, azzal az érzéssel távoztam a Prágai Tavaszról, hogy az idén ismét betöltötte nagyszerű hivatását, melyet a fesztivál jelmondata így fejez ki: „Zenével a békéért és a népek közötti barátságért'!” Antal György. Újhegyen, időben igazán sok. mégis csak több mint fél évszázad, pedig számára úgy suhant el az idő, mintha tegnap kezdte volna. Tegnap? Mi is volt „tegnap?” Már segéd volt, amikor az első — az erőműin végzett — önálló munkáját megkapta. — Akkor alapozták az üzem épületeit. Itt mindig víz volt, a kubikosok hasig jártak a fellazult talajban. Kézi szívaty tyúval emelték ki a vizet úgy-- ahogy. Akkor nekem egy vil- lanyfneghajtású szivattyút kellett bekötnöm. Ez volt az első munkám... — Most mit dolgozik. Józsi bácsi? — Csináltam én itt egy óraszerkezetet. éppen huszonöt évvel ezelőtt. Régi műszer volt, — órát fabrikáltam belőle. Villannyal ment. Huszonöt éven át nem volt vele semmi baj. Most kikopott a tengelye, megjavítottam. Én a zsebórától kezdve mindent megcsinálok. Lakatos a szakmám, de már rég átvedlettem elektromos műszerésszé. — Mi a véleménye a fiatalokról? • — Jó hetven százaléka kiváló szakember lesz. Annak a sok utánképző tanfolyamnak azért van gyümölcse. — Nehéz lesz itthagyni az üzemet? MEGINT elkomolyodik és a szája széle megremeg, lehet, talán a szíve miatt, de nem hinném. A dioptriás üveg mögött fénylik a szeme és azt hiszem tapintatlanság volt tőlem a kérdés. De meg akartam győződni az öregek mélységes ragaszkodásáról, szenvedélyéről, amellyel viseltetnék akár a munka, akár az üzem iránt. Sok helyütt olvastam már, hbgy kedves jó öregjeink „könnyezve” mondanak búcsút megszokott környezetüknek, de néha túlzásnak, álpátosznak véltem a híradást, jobban mondva, a krónikás ügyes fogásának; De ez .:: mégis igaz. Pedig, mondom, egy év híján hetven esztendős és ezen a szinten a munka fogalma már összeforr az ember sorsával. Mi még nehezen értjük meg, de ők tudják, hogy a * nyugdíjlevél mi mást is jelenthetne, mint hogy „kilépnek a sorból és megpihennek ’; — Mikor volt táppénzen, leszámítva ezt a néhány hónapot most..; a szívével? — Soha nem voltam táppénzen. csak most. De azelőtt soha. És én nem is késtem még el a munkából. Még fiatal koromban sem. Hiszen örültem annakidején, hogy némi protekcióval fölvettek inasnak a bányához:;; — Mikor kel reggelenként? — Négykor. Pontosan négykor, évtizedek óta: — Túl korai, nem? FEJÉT RÄZZA. Neki nem.. 4-kor kel, felöltözik, felteszi a teavizet a Kazinczy utca 3. sz. alatt, ahol laknak, lesöpri a járdát, közben megfől, a tea. Becsomagol a táskába egy kis ennivalót (harminc éves ;öreg, kopott táskája van) és kibailag az autóbuszra. Fél hatkor már bent van az üzemben. — Hatig is van még vagy félóra. a — Van. Először leülök, tíz percig pihenek. Beigazítom az órámat, letörlöm a satumat, előszedem a szerszámaimat és szépen sorba rakom. Hatkor kezdek. Műszereket javítok. — És otthon? — Nekem otthon is van szer számom. Meg fúrógépem is, satupadom is. Mindig van valami. amit meg kell csinálni.- A kertbe például zuhanyozót Csináltam. Meg hintát.. — Hintát? Kinek? Mosolyog, aztán a tenyerét a szája éllé emeli, kicsit zavartan néz rám: — Lányom van: Most már nagyobbacska, ötven esztendős koromban nősültem meg; Sokáig húztam az agglegénységet. De hát asszony nélkül, gyerek nélkül elsorvad az ember. . — És a régi barátok? — A Lanczner meg a Ko- valik Feri? ök maradtak csak meg, a többiek... elmentek... SZOMBATON délután itt lesznek az ünnepségen ők is, Lanczner Nándor és Kovánk Ferenc is. Biztosan eljönnek, mert a nyugdíjasok és az üzem legöregebb szakmunkásai nélkül nem igazi egy jubileumi ünnepség: Rab Ferenc Külföldi megrendelések Kubai és guineai üveggyárak berendezését gyártják Pécsett Az Epítőgépkarbantartő Vállalat idén több millió forintos értékben külföldi megrendeléseknek is eleget tesz. Jelenleg kubai és guineai üveggyárak berendezését készí tik. A vállalat telephelyén már készen állnak az elkészített vasszerkezetek, gépek, a továbbiak gyártása folyamatban van. Itt készül a csehszlovákiai Boleslavi Autógyár körpályája is, amelyet a futószalag-rendszerben alkalmaznak. A megnövekedett kül- és belföldi igények jobb kielégítése céljából a vállalatnak új telephelye létesül Barcson. Mintegy 20 millió forintos beruházással épül fel az új telep, és ott évente több mint 100 millió forint értékű vasszerkezetet fognak legyártani. Magának az anyavállalatnak is új telepet jelölnek ki, valószínűleg a közeljövőben a tervezésre is sor kerül. Az új telep előreláthatóan a pécsi vásártéren kezdi majd noee „termelés^’, ,
