Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-13 / 136. szám
r 1903. JCNTUS 13. IVAPLÓ 3 Magyar mezőgazdasági szakemberek utaztak Dániába Eredményesen zárult a KlSZ-oktatási év Korszerűsítik a Bőrgyár készárurak tárat »aMK *'v" Közel kétmillió forint beruházással átépítik a Pécsi Bőrgyár több mint 120 éve épült készáru-raktárát. SzázkÍLLZ fafieska A Kommunista’Ifjúsági Szövetség egyik legfontosabb feladatának tekinti a fiatalok tanulásra való mozgósítását. E helyes célkitűzés megvalósítása érdekében munkáját összehangolja más, illetékes szervekkel, intézményekkel; agitál az állami és' a szakmai oktatásban való részvétel mellett, s a tanulás, az ismeretszerzés még tömegesebbé tétele érdekében maga is szervez tanfolyamokat, oktatási köröket. A valahol tanuló fiatalok közel 40 ezres tömegét tekintve, túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a tanulás mozgalommá vált a KISZ-ben. Ezt csak megerősíti az a tény, hogy a KISZ ezirányú törekvése egybeesik a fiatalok nagy tömegeinek fokozódó tanulási aktivitásával, igényével. Alig van fiatal-, akit kielégítene a VIII. általános, aki ne törekednék a meglévőnél magasabb szakmai és általános műveltség megszerzésére. Nem érdektelen az sem, ha áttekintjük, — megyénkben hol és hány fiatal tanul'. 1. Állami oktatásban; 4 457 2. Szakmai oktatásban; 3 835 3. Politikai oktatásban; 27 022 4. Ismeretterjesztő jellegű tanfolyamokon: 3 394 összesen: 38 708 fiatal. Amint a számokból is látszik, legtömegesebb a politikai oktatásban való részvétel, de az elmúlt évihez viszonyítva lényegében megkétszereződött a szakmai tanfolyamokon és az állami oktatásban tanuló fiatalok száma is. Az értékelésnél sok elvtárs- ban felvetődött a kérdés, e számszerűségben jelentős mozgalomnak milyen gyakorlati eredményei vannak? A kérdés jogos, az elhangzott kritikai megjegyzések nem alaptalanok, mért a számszerű eredményeknél kisebbek a tartalmi eredmények. Azt gondolom, e helyen is meg kell említenünk néhány jellemző problémát. A? állami oktatásban résztvevő fiatalok egy részénél probléma van a tanulási fegyelemmel. Ez különösen áll a VII—Vin. osztályt végzőkre, de több esetről tudunk, hogy középiskolában tanuló, dolgozó fiatalok úgy mentek az évközi beszámolókra, hogy „... most beíratom az elégteleneket, aztán majd év végére ráhajtok”. A nem kötelező jellegű szak mai oktatásról, tanfolyamokról is sok fiatal lemorzsolódott, vagy enyhén szólva, [ könnyedén vette önként vállalt kötelességét. A politikai oktatásban is sok fiatalnál hiányzott a rendszeres, foglalkozásokat megelőző tanulás, tájékozódás a megbeszélendő anyagban. Sok helyen felvetődött a foglalkozásokon való fegyelem kérdése is. Vitathatatlan, sok problémát vet fel a KISZ tanulási mozgalmának tartalmi értékelése, mégis a mozgalomnak jelentős tartalmi eredményei is vannak. Az üzemekben szerzett tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a szocialista címért küzdő brigádokban céltudatosabbá vált a tanulás, hogy a tanulással konkrét termelési feladataikhoz kívánják megszerezni fiataljaink az elengedhetetlen elméleti alapot. Köztudott dolog, hogy a „Szakma ifjú mestere” mozgalomban résztvevők a vizsgát megelőző időszakiban rendszeresen felkeresik az üzem mérnökeit, technikusait, s tőlük szak- könyveket, szakfolyóiratokat, 'konzultációs lehetőségeket kémek. A dolgozók általános iskolájában tanító pedagógusok is elmondják, hogy a fiatalok túlnyomó többsége komolyan veszi tanulmányait, az órákon fegyelmezett. Az általános iskola VII—VIII. osztályának elvégzése a fiatalok többségének olyan tervével esik össze, hogy valamilyen szakmát akar elsajátítani, valamilyen szak- középiskolában vagy gimnáziumban tovább akar tanulni. A KISZ politikai oktatásban, az ismeretterjesztésben való részvételnek több összetevője van. Az itt tanuló fiataloknak egy tekintélyes része ideológiai, poütikai ismereteit akarja növelni, biztosabban akar tájékozódni gazdasági és politikai életünk kérdéseiben, meg akarja ismerni a nemzet- i Hat vállalatnak mintegy kilencszáz munkása dolgozik már a szászhalombattai kö- olajfinomító építkezésén. Majdnem két hónappal a határidő előtt átadták a szárnyépület ezerkétszáz személyes éttermét és korszerű üzemi konyháját. Ez az új gyártelep első átadott épületrésze, amely átmenetileg — a kőolajfinomító üzembehelyezéközi helyzet bonyolultabb ösz- szefüggéseit is. A fiatalok egy nagy része talán még nem tudja megfogalmazni önmagának sem a fentebb említett törekvéseket, de részt vesz a KISZ-oiktatásban, mert teljesíteni akarja az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalom második követelményét, mert a KISZ-oktatás tartalmában és formájában érdekes, vonzó. Nem kevés azoknak a fiataloknak a száma, akik ugyan nem jelentkeztek a KISZ-ok- tatásra, nem neveztek be az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomba, de lényegében minden oktatási körön, illetve minden ismer ’tterjesztő jellegű előadáson részt vettek, mert érdekelte őket a téma és együtt akar tak lenni a többi fiatallal. Megyénkben közel 500 propagandista dolgozik, — nagyrészt pedagógusok, agrár szakemberek, műszaki értelmiségiek, tanácsi vezetők. A KISZ-oktatásban elért eredmények sokban az 6 munkájukat dicsérik. Munkájuknak, módszereiknek, az általuk bevezetett szemléltetés széleskörű alkalmazásának köszönhetjük, hogy a fiatalok szívesen töltik el szabadidejüket oktatási köreinkben, hogy lemorzsolódás megyeszerte alig mutatható ki. Jövő évi terveinket nagyjából az elmúlt Oktatási év tapasztalatai és az új feladatok szabják meg. Summázva ezt úgy lehet megfogalmazni anélkül, hogy további számszerű növekedésre törekednénk, min den tanulni akaró fiatal számára biztosítani a tanulás lehetőségét, tartalmában pedig még jobbá, gazdagabbá, színesebbé és vonzóbbá tenni a KISZ-oktatást, még több fiatalt irányítani az állami és szakmai oktatás felé. Csorba Tivadar, a KISZ MB. ágit prop. titkára. säg — az építőket látja el meleg étellel. A vállalatok dolgozói jelenleg hat épületen dolgoznak, de most az erőmű olajellátásának megoldása a legnagyobb feladat. Ezért az ipartelep olajlefejtő állomásának építésére összpontosították erejüket. Június végéig átadják az állomás épületeit. A nemrég hazánkban járt dán mezőgazdasági küldöttség látogatásának viszonzásaképpen szerdán harminctagú magyar küldött- ség utazott Dániába, dr. Soóg Gábornak, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyi főigazgatójának vezetésével. A magyar küldöttség tagjai: termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezető szakemberek, kutatók, szakoktatási és közigazgatási dolgozók, a tervek szerint két hetet töltenek Dániában. OLY ÓRIÁSIAK az aranyok, hogy a megdöbbenéstől eláll a lélegzetem. Ezt a szó legszorosabb értelmében is vehetem. mert amikor Györfi János megmutatja nekem a klinker-hegyet, akkor a torkomat kaparja a cement-por, amely liszt-finomságú és be- ülepsizik a számba, torkomba, tüdőmbe. Pedig ez még csak kimkor, amelyet majd cementté őrölnek, hogy aztán a tartálykocsik révén a megye — vagy akár az ország különböző építkezésére eljusson a kötőanyag. Az üzemet hatalmas oszlopok tartják, kereszt irányban pedig több méter átmérőjű és nagyon hosszú hengerek forognak, amelynek végén a külső hőmérséklet nyolcvan—kilencven fok, bent pedig ezernégyszáz. És magasan állunk, vas- lépcső vezet fel talán kért emeletnyi magasságba és ezek a hengerek nagy zajjal és forrón, éppen a fejünk felett forognak. Cementgyár. De nem ez a „legrondább” hely Beremenden, hanem az üzem északi végén, a mész- kemence, tulajdonképpen ez érdekelne, vagyis az, hogy melyik a leglkínzóbb, legkeményebb munkahely. Györfi János párttitkár s egyben főkönyvelő, mesélj nekem a következőt. — ötvennégyben történt. Az akkori igazgató megkért bennünket, álljunk be a mészki- rakodáshoz egy napra, mert az emberek lebetegedtek, viszont nem akarunk kötbért fizetni a vagonok miatt. Ki is számítottuk, hogy fejenként tíz talicska meszet kell kitolnunk a kemencéből. Jelentkeztem. Azt hittem, hogy a második talicska után az úristen rámro- gyasztja az eget. -., — Hogyhogy? — kérdem — Hetven fok meleg volt a kemencében. Ha megrakjuk a talicskát, százhúsz— százharminc kiló megy rá, a talicska plusz hatvan kiló. öt talicskát valahogy kilöktem, a másik ötöt már becsületből csináltam. Érti ügye? Vállaltuk, hát szégyenszemre nem hagyhatom abba..: — Ki előtt kellett volna szégyenkeznie ? — Akiknek ez a munkájuk... Azok előtt, GYÖRFI ezt útközben meséli, mert közben átmegyünk a mészégetőhöz. Típusa: körkemence. Ovális alakú, amelyet rekeszekre osztottak. A rekeszeket megtöltik mészkővel (itt bányásszák az üzemtől ■alig négyszáz méterre) és alul is, felül is tüzet fújnak rá. — Hetvenkét óra alatt ég ki a mészkő, illetve visszamarad a tiszta mész és ezeket a mész- darabokat kell talicskával kitolni a boltíves kemencéből a vagonokra. Embert, lelket sorvasztó munka. Néhány adat: három ember talicskázza ki az anyagot. Egy- egy forduló százhúsz-szózhar- mánc kiló, plusz a talicska súlya, — hatvan, — tehát ösz- szesen kétszáz kiló. Hőmérséklet hatvan-nyolcvan fok. Napi, nyolc órai adag egy fóré: száz-százhúsz talicska. •— Nem téved? — Nem. Határozottan mondom, így van ez, különben kérdezze meg Weinper Józsi bácsitól.:, Bevittek a kemencébe. Alattam rostély volt, amely még mindig olyan meleget árasztott, hogy a cipőtalpamon átütött a meleg. Szállt a rnész- por és iszonyatos forróság volt. A számok, arányok olyan ijesztőek voltak, hogy a talics- kázó embereket mi másnak is képzelhettem volna el, mint izamkolosszu soknak, akik majd elnéző mosollyal „fent- ről” néznek le rám, És ehelyett .: : j «*- Hány kiló maga Józsi bácsi:..? — Talán ötvenkettő .. i Weinper József ötivenhét esztendős és ötvenkét kiló, — alacsony, nagyon vékony ember, arccsontjára rászikkadt a bőr. Ösdd, „lecsuha” kalapot visel, keze, nyaka, bőre fehér a mésztől. Megfogom a karját, — kemény, akár az asztallába. — Hány éve csinálja? —i Tizennyolc. — Nem talált volna köny- nyebb munkát? —• Lehet, hogy találtam volna. De ezt is meg kell csinálni valakinek. Hat gyerekem van, két és félezret keresek, fel kellett nevelnem őket..: A HAT GYEREK. Tulajdonképpen felnőttek már, mert nyolc unoka gyarapítja a Weinper dinasztiát. A gyerekek szétszóródtak már: egyik mérnök Krakkóban — Varsóban végzett ötvenhatban, ott is nősült. A másik erdész, a harmadik ápolónő Ózdon, aztán van egy kereskedő, van tanító is,; s — Képzelje el, hogy csak a tanító fiamra költöttem három év alatt huszonegyezer forintot. De ez csak a zsebpénz, meg a kollégiumi költség. Hol van még a ruha, meg a „hazai” á®a? I — Csomagok, hazai disznó- ■ sá gok.: . — Persze. Disznót minden évben vágtuijk. Kéthavonként az asszony összecsomagolt, tojást, húst, krumplit, ezt, azt, fölraktam a tragacsra és kitoltam az állomásra.: i Aprókat hunyorít rám az öreg és szívja a cigarettát csonkig. Én meg csak bámulom ezt a kedves és sovány izomembert, akinek csak a teste szikkadt ín és izoimzat, de a szíve olyan, mint a világon valamennyi apáé. Talicskában gondolkozik: talicskával holdja ki a meszet roppant súlyban, talicskával hordja össze az éveket, hogy egyszer a nyugdíjat megkapja és talicskával hordja ki másodhavon- kénit a „hazait” a gyerekeknek. — Sokat kell ennie Józsi bácsi, különben nem bírná ezt a munkát:., — Persze — bólint. — Enni kell és inni. Itt egy vödör vizet meginnék napközben, mert a forróság kiszívja az embert, A jó szódás bor tartja bennem a lelket. De ezt is esténként,.. — Miikor megy nyugdíjba? — Még nem egész három: év. A gyerekek fölcseperedtek, pénzt költeni rájuk nem kell. Amit kapok, nekem meg a feleségemnek elég lesz. — Nagyon sovány ember maga, Józsi bécsi. Legyint, aztán a kalap alól ravaszkásan hunyorít: — Nem baj az. Ha elesek, gyorsabban felugrók. AZ ÖREG közben valamit mond a művezetőnek, én hátrébb lépek a kemencében és a már megrakott talicskát megemelem. Százhúsz kiló? Vagy több? Emelem néhány másodpercig, próbálom meglökni, hogy meginduljon velem a súly, de csak erőlködöm, folyik a víz rólam. Józsi bácsi félretol, megemeli a talicska két szárát, levegőt vesz és meglöki. Kigördül a rámpára, onnét a vagonba, Amikor leszórja a mész-sziklákat, fehér por száll föl a vagonban. A mészpor beivódik a gallér mögé és az izzadságtól beleóg a bőr alá. Meg kell szokni. Meg kell szokni a meleget, a szálló mészport és a mázsás súlyokat. Piciny kis ember és tolja, viszi súlyának háromszorosát. Ha nem láttam volna, soha nem hinném el és nem éreznék oly alázatos tiszteletet, mint most. Rab Ferenc AUTÓSZERELŐT azonnal felvesz FMSZ Szállítási Váll. Pécs, Jászai Mari u. 2—l. SzíUtpeg. kárpitozott bútor TISZTÍTÁS; szőnyeg javítás és karbantartás. Pécsi TEMPO KSZ, Pécs, Sallai utca 40. Telefon: 38-S9. ÉRETTSÉGI ELŐTT Jincs olyan ember, aki ne ■esné saját .magát a fiatalban. Míg velük beszél, ál- dóan mér, összehasonlít, yton belső párbajt vív: hóin gondolkodott ő húsz is korában, milyennek lát- az életet, s milyennek latinost a mai fiatal, íz az összehasonlítás feltét- i Bertalan József javára It el, s megvallom, irígy- n is érte. \ pécsi Bányaipari Techni- m diákotthonának udvarán sn dobálják a labdát. A lép. >n állok s az egyik fiú le- ibál közéjük: „Bertalan, keinek!” A lila melegítős fiatalember kiválik a csoportból, s megkérdi, az udvaron vagy valami csendes helyiségben akarok-e vele társalogni? Kérdezek, s ő elfogulatlanul válaszol. Megtudom tőle, hogy Tolna megyében Tolnán született, huszonhárom éves, három testvére van, akik közül egyik meghalt. Apja hivatal- segéd, korábban az iskolában, jelenleg az egyháznál teljesít szolgálatot. Fizetései ezeregyszáz. — Először kereskedelmi tanuló voltam, s szakmát is szereztem — magyarázza. — De találkoztam barátaimmal, Csordás Sándorral és Mocsár Lászlóval, akik a komlói bányánál vájártanulók voltak. Addig meséltek, amíg kedvet nem kaptam én is a bányászathoz. — így került a technikumba? — Nem, először a vájáriskolát végeztem el. ötvenkilencben koptattam először a technikum lépcsőit. És most... egy hét múlva kezemben lesz az érettségi bizonyítvány. Büszke mértéktartással mondja ezeket. „Ezt akartam, ezzé lettem!” — Nem is tagadhatja le, hogy bányász — mutatok a szeme alatt lévő két kis kék vonalra. — Csalhatatlan jel. A munka első trófeája. — Igen — válaszol komolyan — még a vájáriskolában lapáttal szembe csaptak. Persze véletlenül... Körülnéz a szobában, melynek nyitott ajtaján keresztül az újonnan festett folyosófalat látni. — Jó volt itt. Szerettem ide járni. Otthonról én nem kaphattam semmi segítséget, de a diákotthonban nem kellett fizetni. Lakás, mosás, fűtés ingyen. Sőt, még ösztöndíjat is kaptam. Havi négyszáztizet. Nem sok, persze, de ... félreraktam belőle havonta százat és vettem ruhát. Most el vagyok látva mindennel, ami kell. — Ismeri az országot? —• Ismerem. Jártam majdnem minden megyében. Északon, délen. Egy hónapig Németországban dolgoztam az iskolával, majd a tengerparton üdültünk. Jó volt. Veszem a cigarettámat, kínálom. — 4Ji a „hobbija”, a kedvenc szórakozása? — A KISZ-munka. Ne vegye öntudatoskodásnak, tudom, olyan ... másképp hangzik kimondva, de én nagyon szeretek a fiúkkal foglalkozni. Szép kis könyvtárat gyűjtöttem, s vettem politikai könyveket is. Érdekel... Aztán mit szeretek még? Hát a történelmet. Feldolgoztam Pécs múltját. Nem. nem magas színvonalon, de tartottam belőle önképzőkörön előadást. Legjobban természetesen a munkámat szeretem. — Hová megy érettségi után? — Bányaüzembe. Hat hónapig végigjárom a legkülönbözőbb beosztásokat, segédaknász, felvigyázó, majd egykét év múlva újra kezembe veszem a könyvet. Végigkísér a folyosón, megmutatja az ebédlőjüket, a hálószobáikat. Az udvaron megáll és azt mondja: — Ide épül majd a diákotthon másik része. Bővítik. Én már viszont... Legjobban Nagy Pistát sajnálom, a barátomat. ö a Geodéziai Vállalat hoz kerül. El kell válnunk. De hát ilyen az élet. Szflts István Átadták a százhalombattai kőolaj finomító első épületrészét
