Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-10 / 134. szám
1963, JÚNIUS 11. napló Szemében mindig ott búj- kál a mosoly, hangosan, jó- ízűeket nevet. A közönség kedvence. Tucatjával hoz naponta a postás leveleket. „Kérjük, drága Péter Gizi, küldjön egy dedikált fényképet magáról’’ — csaknem valamennyi levélnek ez a tartalma. A napokban Csehszlovákiából kértek autogramot, fényképet. Pécsett született és ma is újra és újra meghódítja szülővárosának közönségét művészetével. Hű maradt ehhez a városhoz, ahol annyi sikeres előadás részese volt. Budapesten a Magyar Színházban debütált közvetlen a felszabadulás után. Nevetve meséli, hogy valami tésztagyáros volt akkor a színház tulajdonosa, a lakásán temérdek lisztet, tésztát találtak — eldugva. Az igazgató úr akkor „megvált” a színháztól, a színészek pedig úf szerződés után néztek. így került Kecskemétre. Debrecenbe, s 1951 óta Pécsett játszik. Három évig a szolnoki színház tagja volt — de a honvágy, a kedvenc város iránt érzett szeretete nem hagyta nyugodni — visz- szajött. Kitűnő táncos volt mindig. Nevetve meséli: — A „maszek” színházigazÖRÖK VIDÁM SZÍNÉSZNŐ gatója akkor szerződtetett, I ismerik művészetét, szeretik és amikor látott, hogy tánc köz- mindehhez még pécsi is... ben milyen magasra tudom | — Szórakozása? feldobni a lábam. — Minden filmet megnézek Apáti Imre, Ascher Oszkár, ' és természetesen nagyon sze- Abonyi Géza voltak a tanárai, I retek színházba járni —- együtt végzett Németh Mari- i mondja. — Na meg ha akad egy kis szabad időm, akkor „kikapcsolódok”. Kis gyümölcsösöm van Ürögben, — a napokban voltam cseresznyét szedni. Ebben a szezonban négy szerepet játszott el. — Szeretem a vidámságot, az operettet. De egy jó vígjátékszerepet mindig szívesen játszom. Írjanak az írók minél több vígjátékot, ez a kérésem. De indul az autóbusz, tájelőadás — mosolyogva int a busz ajtajából. Megy nevettetni, jókedvet váraná. — És a jövő szezonban? — kérdem búcsúzéul. — Természetesen maradok, — ez a színház nekem az otthonom. (—ray) kával Most a Füredi Komédiásokban nevetteti előadásról előadásra a közönséget. Mennyi nagyszerű szerep, mennyi taps és hála. — Sok jó szerepet eljátszottam, de közülük is talán a legkedvencebb a Mosoly országa Mi-je, a Mágnás Miska Mar- csája, de szeretem a prózát is — a Revizorban a polgármester lánya, és még néhány — ezek a szerepek nagyon. hozzám nőttek. A nevettetés mögött nagyon kemény és sokszor fárasztó munka van. Délelőtt táncórák, énekórák, próbák, délután szereptanulás, este előadás. Késő este haza — és másnap ismét elölről kezdődik. Ha a tájszínházzal játszik — éjfél után 1 óra felé érkeznek haza ... De megéri a fáradtság. — Legutóbb Csányoszrón voltunk és előadás után hozzám lép egy idős bácsika. „Azt kívánom kedves művésznő, hogy még nagyon sokáig nevettessen meg minket — magamnak meg azt kívánom, hogy még nagyon sokáig szórakozhassak előadásaikon” — mondta kissé félszegen, hálálkodva. Szép a színpad, -a művészet, a csillogás, — de... Még régebben történt — ezt is nevetve meséli: Egy neves pesti színésznővel játszott együtt és a közönség az előadás végén őt jobban megtapsolta, mint partnerét. A függöny előtt haj- longás közben a partner a szája sarkából odaszólt: „Mi az, ingyen jegyeket osztogattál?” Pedig a közönséget megnevettetni és „kihozni” a tapsot nem. könnyű. De őt ismerik elMegnyílt a 32. Poznani Nemzetközi Vásár Poznan. „A jó ára nem ismer határt” — e jelszó jegyében nyitotta meg kapuit június 9-én, vasárnap a 32. Poznani Nemzetközi Vásár. Az idei vásár jellegzetességei közé tartozik, hogy a kiállító államok kétharmad része, számszerint 37 nemzeti pavilont rendezett be. Magyarország, immár több mint egy évtizedes hagyományaihoz híven, idén is részt vesz a Poznani Nemzetközi Vásáron. A vásár megnyitására vasárnap reggel párt- és kormányküldöttség érkezett Poznanba, élén Wladyslaw Go- mulkával, a LEMP KB első titkárával és Jozef Cyrankie- wicz miniszterelnökkel. Jelen voltak a megnyitón a részvevő államok kormányküldöttségei, I '' ük a Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter vezette magyar kormányküldöttség is. 870 baranyai fiaiul utasuk külföldre • Baranyából az idén nyáron nyolcszázhetven fiatal utazik külföldre, közülük a Német Demokratikus Köztársaságba a pécsi orvostudományi egyetemről, a tanárképző főiskoláról, a szentlőrinci mezőgazdasági technikumból kétszázan mennek szakmai gyakorlatra, ill. csereüdülésre. A pécsi városi művelődési ház ifjúsági klubja két önálló kirándulócsoportot indít Lengyelországba, míg a leöwey Klára leánygimnáziumból egy osztálynak megfelelő számú csoport indul külföldi túrára. A KISZ pécsi városi bizottsága nagyszabású gyalogostúrá kát rendez a Mecsekbe, Bala- ton-körüli kerékpárostúrát szervez a kerékpársportot kedvelő fiatalok részére. Sok KISZ alapszervezet — a Hőerőmű, a Dohánygyár, a Me- gyevill, az Építő és Tatarozó Vállalat stb. alapszervezetei — önálló táborozásokat, túrákat szerveznek. Országjáró kirándulásra 120 baranyai úttörő- csapat indul, de ezenkívül a pécsi úttörőház egész nyáron át szintén gondoskodik kirándulásokról, hétvégi találkozókról, házon belül szervezett játékokról, beszélgetésekről, versenyekről és előadásokról az ifjabbak részére. Több úttörőcsapat a nyári mezőgazdasági munkákban ^ is segédkezni kíván, így például a babarci pajtások a borsószedés után a gyümölcsszedésre és aratáskor a vízhordásra is vállalkoztak. A nagyobbak — középiskolások, főiskolások és egyetemisták — közül 1640- en mennek nyári ifjúsági táborokba Tárnokra, Balatonali- gára, Balatonboglárra, Csopakra, Nagygombosra, az ország legkülönbözőbb részeibe. Egy részük viszont itt Baranyában^ az Orffl-Mecsekrákosi völgyben segédkezik a mecseki Kis- Balaton építésében, a földmunkák végzésében. Többezren pedig különböző ifjúsági vezetőképző táborokban a KISZ és az úttörőmunkában szerezne!: jártasságot. Hegy város, kétezer év tőrtéeetének maradványai egymás mellett Újabb leletek a postaudvari ásatásoknál Dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója és Burger Alice rómaikori régész a második éve folytatnak ásatásokat Pécsett, a postapalota udvarán, ahol négy egymást követő történeti korszak településeinek maradványaira találtak. Dr. Fülep Ferenc elmondotta, hogy a négy egymásra épült település érdekes adalékot nyújt nemcsak Pécs, hanem például a magyar középkor építészeti emlékanyagához is. Az ásatások legalsó rétegében talált hetven centiméter vastagságú kőfalak a rabszolgatartó római birodalom fénykorában, a II. század elején épült főmedencés, központi fű- téses palota alapjait formálják, amint ezt a Hadrianus csá szár korában vert és a fürdő- medence padlóján nagymennyi ségben talált pénzekből, valamint kerámia töredékekből is pontosan megállapíthatták. Erről a rómaikon városról korábban nem tudtunk, hanem csak arról a III. században épült Sopianae-ról, amely most megismert elődjének elpusztult falai felett épült. A két rómaikori város felett gerenda tartó-oszlopokkal, vályoggal tapasztott sövényfalakkal épült fel Nagy Lajos ki- rálv korában egy meglehetősen tágas, a magyar középkort illetően ritkaságszámba menő ház, melynek alapjait néhány hete tárták fel. A hág konyhájában és szobájában kemence nyomait, a római kőfalmarad- vánvok között pedig a magyar középkorból ismert legnagyobb edénv cserepeit ásták ki. A cse reoekből rekonstruált öblös edény magassága hetven centiméter. A középkori település pontos korának meghatározásához jó támpontot nyúitottak a Nagv Lajos lányának, Máriának idejéből származó, romok között talált pénzérmék. És végül, a középkori magyar vá- -ps üszkös maradványai felett megtalálták a török megszállást idéző negyedik település régészeti emlékeit, török pipákat, kerámiákat is. A ásatások idei 150 000 forin tos költségét a pécsi városi tanács fedezi. Tervezik azt is, hogy a Pécs kétezeréves történetét egymásfeletti rétegekben szemléltető leleteket konzerválják, hogy az érdeklődők a későbbiekben megtekinthessék. viKEND Harkányban A déli memmydörgős vihar Pécsről lehúzódik Harkány felé — be is szaladnak a felhők alá — de ereje nincs már, néhány csepp esik csupán. Viszonylag kevés kocsi standéi a parkban, a vonatok, autóbuszok is csak ezután futnak majd be, vagyis Harkány hétvégi közönsége most éppen útban lehet valahol. A strandon mindenki az eget bámulja. A fürdőzők napot várnak, következésképpen a jó időtől függ a kabinosok, vendéglátók, sörárusok, pincérek, fagylaltosok, pedikűrösök, újságárusok forgalma is. Mondom, a Nap bizonytalanná tesz itt mindent: vagy hetven ember vált jegyet a kapunál — vagy hétezer. S ez igazán nem mindegy. Ráadásul ma, szombaton, Medárd lévén lehet, hogy negyven napig borús lesz az ég. A pincérek azi mondják: „Hülyeség ez, csak babona...” — de azért szorongva nézegetnek föl az égboltra. Ami drága A kapuban kicsit csalódottak az emberek: — Drága mulatság a víkend Harkányban. Egy asszonyt kérdezek meg: — Hányadmagával jött? — Az urammal s a két gyerekkel. Számítsa ki! \ Autós útonállók Nem egyedi eset. S hogy mégis kevésről szereznek tudomást a hatóságok annak a szé- gyenérzet, a bírósági tárgyalások tanúkihallgatásainak kellemetlen, pel- lengérező légköre az oka. Sokan nem tesznek feljelentést, inkább hallgatnak egy életre szóló tanulsággal: ne ülj be idegen gépkocsiba, mert ki tudja, hol áll meg veled! Április 14-én este Arató Pál összetalálkozott barátjával az Olimpiában. Együtt iszogattak, majd felkerekedtek és barátja gépkocsiján a Nádorba hajtottak. Már éjjel egy óra volt, a Nádor éppen zárt. A téren összejöttek Arató lányismerőseivel ... — Várj! — és Arató a lányok után lépett. — Nincs kedvük ko- csikázni? Itt a barátom kocsija ... — a lányok már álmosak voltak és kosarat adtak. — Akitor hazavisszük mindkettőjüket. És a lányok elfogadták a szívességet. A mecseki szerpentinen még megkérdezték, hogy hová mennek, ők lent laknak a városban. A fehéricúti menedékháznál is érdeklődtek, mire Arató kitessékelte a barátját a másik lánnyal a kocsiból. — Mi maradun.t — azzal bezárta a kocsit, természetesen belülről és megkezdődött a dulakodás. A lány kiáltani akart, befogta a száját és megfenyegette, hogy ha ellenáll, akkor még messzebbre viszik, ahol nincs a közelben egy lélek sem — és ott hagyják. .;. A lány másnap feljelentést tett erőszakoskodás miatt Arató Pál ellen. Szinte egy időbe* érkezett a mási.s feljelentél i\ c”> ne a rendőrségre. Ez is erőszakoskodással vádolja Aratót, aki együtt lakik B úsb amáékkal az Erreth Lajos utca 11. szám alatt, összeszólalkoztak a szomszédok és Arató úgy vetett véget a vitának, hogy a férjet is, feleséget is ököllel megütötte. A férjnek eltörött az orrcsontja és sokáig betegeskedett, az asszonyt a homlokán sebesí- tette meg. Arató Pál a közelmúltban mát állt bíróság előtt. Mint tanút hallgatták ki Tigrisék ügyében. Riás, ahogy a bandában nevezték akkor nem került a vádlottak padjára, de a bíró figyelmeztette: ha nem változtat magatartásán, könnyen vádlott lehet belőle. És néhány hónap múltán — még ebben a hónapba^ — ítélkeznek A-"' léi :.t,.. Délelőtt érkeztek, azaz déli 12 előtt, amikor a kabinjegy ára, — 10 forint. Ezenkívül meg kell venni a fürdőjegyet, — felnőtteknek 5, gyerekeknek 2,70 forint, tehát négyüknek huszonöt negyven. A vonatköltség (Pécs—Harkány—Pécs) négyük számára hatvan forint, tehát majdnem egy százas elmegy, míg végre a család belesétálhat a vízbe, ám mindezért csak fürödhetnek és utazhatnak. A fürdőzők hetven-nyolcvan százaléka pécsi; így nem is csoda, ha nem tudják olcsón megúszni a hétvégi kirándulást. A pénztárosnőnek más a véleménye: — Nézze kérem. A vállfás öltöző olcsóbb, de nem örvend valami nagy népszerűségnek... i— Miért nem?' — Ki tudja? A kabinokból sem tűnik el semmi, a váll- fásból még úgy sem. Egyszerűen lehetetlen. Múlt vasárnap egy pécsi asszony panaszolta, hogy a karórája eltűnt a váll- fás öltözőből. Mondtuk neki, ez lehetetlen, oda idegen ember be nem megy. Replikázik mondtuk neki, a hangosbeszélőn hirdesse meg az órát, hátha elvesztette. És így is volt. Egy 11 éves kisfiú találta meg a fűben. Az asszony maga sem tudta, hol hagyta az óráját. s ami olcsó Átmegyek a Lepke-biszt ró- hoz. Modem vonalú, szép építmény, álló fogyasztásra és ülő fogyasztásra berendezett asztalokkal. Tavaly sokan szidták a „Lepke-bisztrót”, mert déli tizenkettőtől fél egyig kimerült a konyha, fél óra múlva egy falat ételt nem voltak képesek adni a vendégeknek. Mi lesz az idén? Bodrossi János ellenőr (Megyei Vendéglátóipari Vállalat) kedvező választ ad. — Ennek a bisztrónak tulajdonképpen nincs konyhája itt az épületben. Nem is azzal a céllal épült. Tavaly a Bányász vendéglőből hordtuk át a meleg ételt, de kevés volt, mert először a saját vendégeik részére biztosították az ebé- ! det. Az idén viszont a volt 1 Nomzrti Vendéglő konyháját megkaptuk, amely teljes kapacitással rendelkezésünkre áll. Délelőtt tíz-tizenegy órától kezdve már tudunk ebédet adni, amennyi csak kell. És főleg olcsón! Az étlap is erről tanúskodik: a 11,95 forintos bécsi-szelet a legdrágább étel, de 7,65 forintért kitűnő és mennyiségben is elegendő bográcsgulyást adnak. Az ételárak egyébként egész Harkányban alacsonyak. A Zöldkert-vendéglő vezetője, Garay Ferenc is az étlapot mutatja, amelyen a halászlé 11,35 forint, ez a legdrágább, és ha jövő héten bevezetik a vendéglő specialitását, az úgynevezett „Bácskai sertésbordát” — ami szalonnával tűzdelt két szelet sertéshús fűszeresen, továbbá rizs, galuska és burgonyakrokett jár hozzá körítésnek — az ára nem éri el a tizenkét forintot. Ez az ételféleség egyébként Horváth Jenő főszakács kreációja. Harkány, mint fürdőhely — egyelőre végletekben él. A strand nagyon szépen kiépült, amint hallom terveznek már egy harmadik medencét is — remélhetőleg hideg vízzel — a Lepke-Bisztróban pedig valószínű önkiszolgáló módszert vezetnek be, higénikusak, tiszták az élelmiszer gombák is. Azonban a hideg élelmiszerben nagyon silány a választék. Ami pedig az illem- szabályokat illeti: hiányos „fürdőöltözékeket” még mindig látni. Nem akarom örökké a külföldieket megidézni, mert hiszen a helyi idegen- forgalomnak is szemébe öt- ldk néhány olyan vendég — főleg öregekről van szó — akik nem fürdőruhában, hanem alsóneműben „vikken- deznek” a strandon és ez nem éppen kellemes látvány. A fürdő vezetősége efölött évek óta szemt huny. Nem tudom, miért. Illusztris vendégek Külföldiekről lévén szó ... Nemrég járt nálunk vág;/ százharminc kubai, laoszi, afrikai és arab diák. öt napot I tartózkodtak itt... — mond | ja Katona József, a Bárány:- t száüó igazgatója. • —. I — Hogyan érezték magukat? Mosolyog: — Jól is, meg nem is... — Hogy hogy? — Majdnem magunkra szabadítottuk a próféta haragját... — Nem értem. — Volt közöttük huszonhárom mohamedán vallású. Az istennek meg nem ették a disznóhúst, pedig első napon azt kaptak, s az egyik felszolgáló, Imre bácsi bizonygatta nekik, hogy „tehénhús” ez, egyék csak nyugodtan. — Volt egy illusztris vendégünk is: a laoszi Kong Le tábornok testvéröccse. Olyan hosszú haja volt, mint egy lánynak. Nagyon vidám, jóke- délyű fiú. A Baranya szálló vendége lesz ez év nyarán ismét a híres magyar származású amerikai énekes, a New York-i Metropolitan tagja, Ernster Dezső. Majdnem minden esztendőben — európai körútja során — hazalátogat és nem mulasztja el, hogy Harkányban eltöltsön néhány napot? Cammogó vonat Egy kis gonoszkodással szívesen óvnám attól, hogy az utat Pécstől Harkányig vonattal tegye meg ... Mert a vonat idegtépő cammogása kikezdené világotjárt rutinját, nem beszélve a pécsiekéről. Szombaton délután Pécsről 13.56 órakor indult a fürdővonat és 15.07 helyett, 16,20 órakor érkezett meg. Több mint egy órát késett. Este — néhány perccel nyolc előtt kellett volna visszaindulnia a fürdővonat r.ak, de már Harkányból vagy harmincperces késéssel indult és Pécsre érkezett háromnegyed tíz után ... Az utazás viszontagságos lezajlása tehát jelentős szépséghibája a vikendnek, de remélhetően a MÁV megoldja ezt a problémát, még most a szezon kezdetén. Hiszen a hét két utolsó napján jó néhány ezer embernek kedveznek azzal, ha a vasút — különben ha gyománvos pontosságát — itt, a harkányi útvonalon is betartják, Pab Feróin \
