Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-08 / 132. szám
JÚNIUS 8« niAPLő 3 Utak, vízművek, tantermek Elkészült a pécsváradi járás négyéves fejlesztési terve A pécsváradfi járásban elkészült a következő négy esztendőre a községek fejlesztési terve. Milyen lesz a kommunális ellátás? A járás községei közül Pécsváradnak már korábban elkészült részletes községrendezési terve. Hidas, Hosszú- hetény és Véménd megkapta már az általános rendezési tervét, további tizennyolc községben pedig összeállították a községrendezési irányelveket, Az eddig felimerült és a várható igények alapján Pécs- váradon 130, Hosszúhetényben ötven, Berkesden harminc Hidasion ötven, Mecseknádas- don harminc, Püspökilakon ötven, Szederkényben tizenöt, Véménden negyven házhelyet alakitanaik ki 1963—64-ben családi lakóházak építésére. A községekben ügyednek arra, hogy a házhelyeket elsősorban a belső területeken és foghíjas részeken adják ki, mert ezzel a községek csinosítását is elérik; A következő években az ivóvízellátás megjavítása céljából minden ezer lakosom felüli községiben törpevízművet létesítenek vízgazdálkodási társulatok létrehozásával. 1963- ban Pécsváradon, 1965-ben Véménden, Hosszúhetényben és Mecsefcnádasdon, Hidason pedig az úgynevezett ipari település területén létesül törpe- vízmű. A négyesztendős fejlesztési tervben arról is szó van, hogy 1980-ig minden központi községnek lesz tisztasági fürdője. Jelenleg még csak Pécs- várad, Berkesd, Szederkény és Mecseknádasd lakossága vallhat magáénak egy-egy tisztasági fürdőt, de az elkövetkező négy év alatt Nagypallon, Perekeden, Máriakéménden és Véménden is megépülnek a fürdők. Hol épülnek utak, bekötőutak ? A mecsefcnédásdG strandfürdő mellett 1964—ben csónakázó tavat létesítenek. Ugyancsak elbben az esztendőben iszaptalamítjéfc a pécsváradi Dombay tavat, környékét parkosítják és tábarheílyet alakítanak ki, valamint megépül a tó melletti kabinsor. 1966-ig bekötőutakat építenek a tsz majorokhoz Véménden, Kátolyban, Pécs váradon, Hidason, Püspöklakon, Berkesden, Máriakéménden, Szederkényben és Mecseknádas- don. A községi belterületi utakat is felújítják, korszerűsítik, portalanítják. 1963-ban elkészül az Erzsébet, Szellő, Máriakéménd és Szederkény községeken keresztül vezető közűit. Ugyancsak ebben az esztendőben Pécsváradon és Mecsefcnádasdon partalamít- ják a községet átszelő főutat. A járás valamennyi községében teljesen befejezik 1966-ig a járdaépítést 1966-ig bekapcsolják Mar- tomtfát az aiutóbuszközlekedés- be. Uj járatoit indítanak Pécs- váradon. amellyel összekötik a pécsváradi vasútállomást Zen- gővártoomnyal, Pécsvárad hegyi részével, TóvölggyeL Erzsébettel és LovásZheténnyeL 1963-ban Kátolyban, 1964-ben Fekeden, Berkesden és Mártonján építenek atrtöbuszfcr- dulókát. Uj várótermet kap Erzsébet, Zengővárkomy, Maráz®, Szederkény és Fazekas- boda, a köveflteező esztendőben Máriakéménd, Lovászhe- tény, 1965-ben Feked, Marton- fa, Monyoród. 1966-ban Nagy- pal, Püspöklak, Véménd és Hosszúhetény, Javul a szociális és kulturális ellátottság 1964-ben új, Sbven férőhelyes óvoda nyílik meg népgazdasági beruházásból Hosz- szúhetényben. 1965-ben Hidason épül 25 férőhelyes óvoda, 1966-ban Berkesden létesítenek óvodát községfejlesztési alapból, a tsz hozzájárulásának A következő években felszámolják a járásban az általános iskolai szükségtantermeket, megoldják az iskolák körzetesi tését. 1963-ban befejeződik a pécsrváradi nyolctantermes általános iskola építése .Véménden bővítik az iskolát és az udvart Pusztaikisfaluban felújítják az iskolát, Ófalun új tantermet létesítenek. 1964- ben Mecseknádasdon újítják fel az iskola épületét, Szederkényben tantermet és tornatermet szakítanak ki, Szilágyon tatarozzák az iskolát, Máriakéménd két új tantermet kan 1966-ban. A tanulók politechnikai képzőse érdekében a berkesdi általános iskolában még ebben az évben két múhelyter- met létesítenék. 1965-ben Püspöklakon kapnak a gyerekek múhelytenmet, majd műhely- terem létesül a hidasi általános iskolában is. Több művelődési otthon és klub Már 1963 végére valamennyi pécsváradi járásbeli községnek lesz klubhelyisége, ahol rádió, televízió, könyvtár, folyóiratok állnak a lakosság rendelkezésére. 1964-ben megkezdik azoknak a jár ás beli kultúrotthonoknak a felújításéit, amelyeknél arra szükség van. Sokat áldoznak majd megfelelő sportpályák kialakítására, a sportmozgalom fejlesztésére. Pécsváradon, Szederkényben. Hidason és Véménden falusi kisstadionok kialakítását tervezik; A négyéves terv egyik fontos célkitűzése, hogy valamennyi község megfelelő orvosi rendelőt kapjon. 1963-ban Szilágyon és óbányán, 1964- beo Perekeden és Lovászhe- tényben, 1965-ben Kátolyban alakítanak ki orvosi rendelőt. Több községben tatarozzák majd az orvosi rendelőket, váróhelyiségeket, valamint az orvosi szolgálati lakásokat. A terv egyik nagy vívmánya lesz egészségügyi vonatkozásban a hidasi gyógyszertár létesítése valamint az. hogy Pécsváradon a járási egészségházban a tüdőszűrésen és tanácsadáson kívül a gyermek- gyógyászati szakrendelés is helyet kap. BESZELNEK AZ ÁLDOZATOK Az emberek összerezzennek a mentőautó szirénájának hangjára és megdöbbenve olvassák a baleseti hírt az újságokban. Pár nap múlva azonban már elfelejtik az intő példát A saját vagy mások figyelmetlenségének, felelőtlenségének áldozatai meg sokszor hónapokig nyomják a kórházi ágyat, végigszenvedik a tárgyalások izgalmát a büntetést, és van aki soha többé .nem nyeri vissza egészségét. Vajon mit mondanak ők? „AZ EMBER SOSEM LEHET ELÉG ÓVATOS” Három héttel ezelőtt Megyefáról Szentlőrincre szállított köttet a szentlőrinci gépállomás pótkocsis vontatója. A rakomány tetején ült H. B. József bicsérdi lakos. A vontató a szentlőrinci kanyarnál előzött egy járművet de túlságosan az út szélére került Félve, hogy a villanydúcnak ütközik,' a traktoros visszarántotta a sebesen haladó vontató kormányát A lendülettől a pótkocsi rakomány őstől felborult és a kövek az utasra zuhantak. H. B. József azóta a pécsi I. számú sebészeti klinikán fekszik. Bokái összerogytak, mindkét lába eltört, hosszú orvosi kezelésre szorul. — Idős ember létemre ilyet kell megérnem! — mondja a beteg szomorúan. Manapság mindenki siet, rohan, aztán csak megtörténik a baj. — Nem lett volna szabad felülni a kőre. — Persze, de az ember sohasem lehet elég óvatos. Ha 'tudom, hogy neat szabod, AS se ülök. Nem én — teszi hozzá elgondolkodva — még biciklire sem, nemhogy vontatóra. Van egy 23 éves fiam, annak sem engedek motort venni. A táppénz kevesebb a keresetnél, a sok kínlódásról nem is beszélve. Aztán nézze ezt a két összeszögelt, összeigazított lábat Nem lesz ez már soha többet olyan, mint eddig volt.., ORSZÁGÚTON NEM LEHET „LAZÍTANI” A kórházi ágyon elolvasott újságok, s az éjjeliszekrényen már összekészítve a csomag. B. István bányász hazafelé készülődik a II. számú sebészeti klinika baleseti osztályáról. — Hiába olvasok, hiába beszélgetek, már semmi sem köt le. Mennék. Az ellenségemnek sem kívánok ilyen hónapot távol a családtól. — Ittas vezetés? — Ugyan — veti fel önérzetesen a tekintetét. — Soha nem iszom. Nem szoktam le- génykedni motoron, hiszen rajta kívül csak egy szenvedélyem van: az ejtőernyős ugrás. Az pedig vasfegyelmet kíván. Ügy látszik, ez sem elég. Nemcsak a levegőben, de országúton sem lehet „lazítani”. Soha, egy pillanatra sem. Ss a baleset? — A Siklósi úton Pogány felé mentünk motoron egy hónappal ezelőtt a feleségemmel. Útközben egy fékező teherautót akartam előzni, amelyik állítólag jelezte, hogy be kíván fordulni, de én nem vettem észre, nekiütköztünk Eddig a történet. A többiről már az orvosi jelentés tanúskodik. Sokkos, kivérzett állapotban szállították a mentők a klinikára. Műtét, kezelések, különszoba. „KELL ENNÉL SÚLYOSABB BÜNTETÉS?” A baleseti osztály 2-es kórterméből éppen rálátni a Széchenyi térre. Az utcán nyáreleji kánikula, eső utáni friss zöld fű a parkban, a gyerekek galambokat kergetnek és papucsban, tarka szoknyában nevetgélnek lent a lányok. Sokkal szebb és vonzóbb is a kinti világ innen fentről, mint a valóságban. Különösen akkor, ha mint a fekete göndörhajú fiatalember, B. J. már az elmúlt év októbere óta csak az ablakból nézi az utcát, azóta nyomja az ágyat Súlyos vádirat kerekedhetett volna az ügyből, ha nem segít az amnesztia. Ittas motorozás lámpa és jogosítvány nélkül. — Azt mondják, önmagam áldozata vagyok — szól keserűn a fiatal férfi. — Pedig Törpe vízmű Sásdoia Sásd ivóvíz-ellátásának javítására törpevízmüvet akarnak üzembehelyezni az év végére. Jelenleg a kutat a sásdi magaslaton elhelyezett hidroglobusszal kötik össze vezetékkel. A képen: az elkészült vezetéket fedik be a vízművesek Ankét a filmforgalmazás helyzetéről A Népi Ellenőrzési Bizottság országosan vizsgálja a filmforgalmazá' helyzeté’ A vizsgálat célja annak megállapítása. hogv a moziüzemi vállalatok a kultúrpolitikai és gazdasági követelményeknek megfelelően végzik-s tevékenységüket. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is felülvizsgálj' ennek alapján a Baranva megyei Moziüzemi Vállalat munkáját, műsorpolitikáját, propaganda-tevékenységét, va lamint azt, hogy a mozipark technikai és kulturáltsági színvonala milyen hatással van a látogatottság alakulására és a gazdasági eredményekre. Ezeket a kérdések. ■ ankéton kívánja megv látni a NEB. Az amkétot június 8-án rendezik meg a városi tanács II. emeleti kistanácstermében. Villanypásztor az Ormánságban DÉLELŐTT 11 OKAKOR már szinte perzsel a júniusi nap. Kétoldalt parázslanak a homokos földek, régen volt eső errefelé. A műúton egy csa- pat gyerek fut Vajszilő felé; 10—12 éves lányok meg fiúk. A kanyarból szökőkutak bukkannak élő. A karcsú szárú szórófejek úgy ágaskodnak az ég felé, mintha a felhőket akarnák megöntözni, pedig a permet a zöld fűre hull vissza vagy 25 méteres sugárban. A gyerekek már ott csapatják arcukat, hajukat a friss zuhany alatt; lábuk alatt tocsog a nedves, bársonyos fű. Eső ez, igazi eső, melyről mit sem tud á Meteorológiai Intézet, s hogy itt Vajszlón is újdonság ez, Oberí a szenzációra éhes gyerekcsapat viselkedéséből. A szivattyúit kezelő munkás nem zavarja el őket. A vajszlói tsz tagja, ő is örül, csak nem mutatja any- nyira. A szövetkezet ezen a napon kezdte meg nagyszabású öntözési programjának végrehajtását, fiit az eddig higgye el, éppen csak egy pohár bort ittam, és nem is akartam motorra ülni. Lekéstem a buszt, nem volt más választás. Igaz, hogy jogosítványom sem volt, de arról nem tehetek, hogy a lámpa éppen akkor égett ki. A bajt még tetézte, hogy a motoros egy ugyancsak „véletlenül” kivilágítatlan lovaskocsiba rohant. A törött láb nehezen gyógyul, még most sem heverte ki a velőgyulladást. Pedig négy hónapot Pécsbányatele- pen feküdt, kettőt odahaza, és április óta kezelik a baleseti osztályon. Az ágyhoz támasztva vadonatúj mankó áll, és olyan szomorú látni, amint egy ilyen fiatal, erőteljes férfi nyúl utána. — Megszakítás nélkül csak öt hónapot dolgoztam, táppénzt is csak ennyi ideig küldtek. Mióta letelt, nem kaptam egy fillért sem. Azt mondják, szerencsés vagyok. Történhetett volna rosszabbul is. De kérdem én, kell-e ennél jobb lecke, nagyobb büntetés? * Ahány eset, annyi tragédia. Nem ülök többé autóra, motorra, nem szállók vontatóra, de még kerékpárra sem — fogadkoznak a fehér ágyon a sérültek. Pedig nem ez a megoldás. A technika fejlődése egyre gyorsabb iramú gépesített közlekedést diktál. Lehet járműre ülni, csak magunk és mások élete biztonsága érdekében nagyon vigyázni kell. TVesztl Márta i évről évre kisülésre kárhoztatott vajszlói legelőn. Már jó messzire járunk, de még mindig idelátszik a vizesárok mellett pöfögő benzinmotor füsitje, a világoskéK csillogó műanyaigcsövek, melyek mint testet az erek, úgy hálózzák be a legelőt. Mögötte a horizont szélén a távoli gé- mesikút, körülötte a tarka gulyával. Arra fönn már sápad- tabb a fű, sárgul is imitt- amott s egy hónap múlva teljesen kiszáradna. De itt lent a műút mentén készül már a terülj asztalkám. Néhány kilométerrel odább Sámod és Baranyahídvég határában izgalmas labdarúgómérkőzés színhelyére érkezünk. A tsz traktorosai és brigád vezetői vívják hagyományos pünkösdhétfői rangadójukat a valóban ideális környezetben. Zöld itt a pázsit ameddig a szem éllát, csak a két kapufa fehérük ki a legielő gyepéből. A mérkőzés egyre izgalmasabb, hisz nagy a tét: 50 liter bor. Tavaly a vezetők nyerték, most a traktorosok vezetnek, s már nincs sok vissza a második 45 percből. MÉG A PÁSZTOR IS ottfelejtkezik az izgalmas mérkőzésen, pedig neki dolognapja van. A bokroson túl legel a tsz 125 tehene. Kutya se törődik veüiük. Ennek a pásztornak talán nincs is kutyája Közelebbről aztán minden kiderül. A teheneket két szál drót őrzi, mélyek mögül látszólag nyugodtan megszökhetnének, de a drótokban áram kering S a villainypász- tort nem érdekli a mérkőzés, de amelyik jószág szökni próbál, azt könyörtelenül orron Üti; Aztán vége a mérkőzésnek, megjön az igazi pásztor is, vályúhoz tereli a szomjas állatokat, hogy aztán délután újra a villanyp ásztor gondjaira bízza őket A fű a bekerített szakaszon kívül egyre kövérebb, öntözik. Minden hold gyep körül van cölöpölve, másnap reggel csak a telepet és a drótokat viszik tovább a kövérebb részre. Ezen a legelőn minden precízen be van osztva; egy nap csak egy hóidat szabad az állatoknak megjámiók, a viManypásztor is azért kell, hogy az állatok a környező füvet le ne tapossák. S míg a műpásztor őrködik, a lelegelt részt meg pétisózzák és 70—100 milliméter csapadékkal megöntözik. Ugyanarra a darabra csak hetek múlva kerül az állat s adig kisarjad, megnő az új gyep, mely a legkitűnőbb takarmány. Ezt a szakszerű magyarázatot már Kiss Józseftől, a baranyahídvégi tsz agromómu- sától kapjuk. Két évvel ezelőtt, mikor még a járási tanács főagnonómusa volt, a fiatal mérnök csak álmodni mert ilyen legelőkultúráról itt az elmaradott Ormánságban s lám, itt a termelőszövetkezetben meg tudta valósítani álmait. Igaz, most a minisztérium és a megye is jobban kézbe vette az ormánsági legelők ügyét. Az FM a hídvégi üzemegységben egy legelő- öntözési kísérletet is állított be csőkutakkal. De itt Sámo- don ez már a szövetkezet műve. Az 500 holdból 300 hold legelőt fognak öntözni a Fekete-vízből meg a négy cső- kútból, s ezen a nyáron már nem lesz takarmánygondjuk. Nagy szó ez. A vetett takarmányaikat így meg tudják takarítani a télre, amikor nincs legelő. Tavaly is iltt volt ez a legielő, meg 100 évvel ezelőtt is ,de mi haszna: júliusban, augusztusban rendre kisült, s a jószág csak tengődött rajta. De így, hogy öntöznek, — az más! Már öt permetező berendezést vettek, fúrják a cső- butakat is a hámokon. Ez a próbaév, ha az öntözés beváltja a reményeket, jövőre már 600, sőt később 800 holdat fognak öntözni: legelőt, rétet, szántóföldet, cukorrépát, kukoricát Tetszik a falusiaknak ez az új módi. Csőkút, öntözés, villanypásztor — ismeretlen fogalmak voltak eddig itt az Ormánságban. Az öregebbek, no meg a középkorúak is még emlékeznek, hogy 15—20 évvel ezelőtt még az itteni barom, a parlagi szilaj marha a kemény telek után zörgő csontokkal ment ki tavasszal a Jegelőre és alig, hogy feljavult egy kicsit, jött a kánikula, kiszáradt a legelő s sok száz állat kezdte meg a „fogyókúrát”. A tehenek épp csak annyi tejet adtak, — amennyi a borjúnak kellett. Az Ormánság állattenyésztése fehér folt volt a megye térképén. Hiába volt 20 000 hold legelő az Ormánságban, képtelen volt ez a vidék egy tej- vagy 6ajtüzemet fenntartani. A SÁMODI villanypásztar- rai betört a modem technika az ormánsági legelőkre. — A Vajszló környéki homokvidéken egyre-másra fúrják acső- kutaikat. Szivattyúkat telepítenek az Ókor, a Fekete-víz s a kanálisok partjára. Már az idén legalább 10 tsz kezdte meg az öntözést, s köztük nem egy olyan, mint a baranyahídvégi vagy felsőszentmárto- ni több száz holdon. Igazi forradalom ez, melynek jelentősége csak a nagyüzemek létrejöttének tényéhez mérhető. Rónaszéki Fercttcné
