Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-05 / 129. szám

m&. JÚNIUS 5. WAPLO 5 A SZERKESZTOSEG lArMlÁjÁáinO iiuaih vlWfWU vu Tfínöbert az előítélet A pécsi ifjúsági önkiszol­gáló bisztróban üldögéltem, amikor bejött egy fiatal ci­gányasszony, karján kicsiny pólyásbabával. Gulyáslevest kért, fél kézzel a babát tar­totta, másik kezével a pénzt kereste, előtte a tálcán az étel. A kiszolgálónő észre­vette, hogy milyen nehéz helyzetben van és udvaria­san felajánlotta, hogy majd ö kiviszi az ételt. Amikora fiatalasszony távozni ké­szült, ismét ő vitte el a tá­lat és az edényeket a mo­sogató ablakhoz. Egy kis figyelmesség csu­pán az egész, egy kiszol­gálónő többet tett, mint, amennyit a kötelessége elő­írt. Nem feltűnést keltő eset, apróság csupán, de bizonysága annak, hogy egy­re inkább tűnőben van az előítélet és egyre több a fi­gyelmesség! T. P. Nem értjük meg és nem lát­juk be, hogy miért kell bennün­ket azzal sújtani, hogy csak azért, mert udvarunk a bérház nagy méretének és U-alakú elhe­lyezésének megfelelően — a szo­kásosnál nagyobb méretű, miért kell teleépíteni garázsokkal. Miért nem volt elég a kilenc ga­rázs? Már ezek tűrésével — úgy véljük — kivettük részünket e fontosnak mondott kérdés meg­oldásában. Csak az udvari laká­sok lakói tudják, mit jelent egy zárt udvarban garázsok jelen­léte, a motorok tűráztatása, bein­dítása, a javítgatásokkal járó (néha idegen gépkocsik javítását is láttuk már itt) szombat-vasár­napi zajok, időnként a benzin­gőz, a gépkocsik ajtajának kímé­letlen csapkodása. Egy-egy gép­kocsi érkezése kb. négy ajtócsa­pást jelent, ami számtalanszor felver álmunkból, egy éjszaka többször is. S mindez másképpen hangzik zárt térben, mint az ut­cán. Mi már 1962. őszén kértük a városi tanács v. b. titkárságát és a III. kerületet, hogy tartsa ma­gát a titkárság Pa. 1445/1961. szá­mú értesítésében közölt ama uta­sításához, hogy ebbe az udvarba újabb garázsok nem építhetők. Eme előzetes tiltakozásunk ellené­re mégis kiadtak két újabb enge­délyt, s miután ígéretet kaptunk, hogy ezek voltak az utolsók, ki­adták vagy kiadják a harmadik, azaz a 12. garázs építési engedé­lyét is. Az építési határozatról A Dunatáj költészete Mohács irodalombarátai ne­vében leghálásabb köszöne- tünket fejezzük ki a Mohácsi Kisfaludy Károly Gimnázium irodalmi színpadának tagjai, valamint az őket betanító Kö- vesy József né tanárnőnek he­likoni műsoruk előadásáért a Bartók Béla Művelődési Ház nagytermében a szép számú közönség jelenlétében. A helikoni műsor alapötlete a Dunatáj költészete volt Az első részben a Népek pana­sza címen Kisfaludy Károly ..Mohács” c. költeménye, Né­róét parasztok éneke, Illyés Gyula: Dózsa György beszé­de, A. Cotrus: Horia; Talál­kozás, H. Botev: Búcsú, I. Va- zov: Nézzétek, így élünk, G. Milev: Szeptember. A második részben Szere­lem és halál, harmadik rész­ben Dunának, Olitnak egy a hangja, a negyedik részében: Levelekből röviden A mohácsiak kérését tolmá­csolja Gantner Jakab, amikor azt írja: „A DÉDÁSZ értesítse újsá­gon keresztül a mohácsiakat is — mint a pécsieket —, hogy mi­kortól meddig lesz áramszünet.” Hegyi János nyugdíjas a Bu* zássy Abel út szélén leszakadt úttestről ír, mely komoly balese­tet idézhet elő. „Csodálom, hogy az útfenntartók eddig még nem vették észre és nem javították k i.” A Honvéd utca lakói kérik, hogy az öntözőkocsi az ő utcá­jukat is locsolja, hiszen az utcá­ban óvoda és napközi is van. ,A III. kér. tanács határozatot hozott, hogy május 1-ig portala- nitsdk az utat. Azóta fellebbezé­sen kívül semmi sem történt” — írják. Horváth György kérdezi, hogy mikor javítják ki a művészház útját. „A Kolozsvár utcában fel. épült egy korszerű művészház. Építettek utat is az udvar felől. Az út azonban mélyebben van, mint az útea szintje, ezért a víz nem folyik le. Az új épület fala egy méter magasságban állan­dóan sáros a gépkocsiforgalom miatt” — közölte levelében. „Vásárlók” aláírással helyesel­te a levél írója a KÖJÁL ellen­őrző körútjáról írt riportunkat. ,Különösen az ragadta meg fi­gyelmünket, hogy a piszkos, le nem mosott héjú tojás fertőző betegséget okozhat. Szerintünk nem a háziasszonyoknál kell kez­deni, hanem elsősorban a piac­nál és a boltokban, hogy ott ne árusítsanak szennyezett héjú to­jást.” Dr, Péterfaivy István levelében Javasolja: ,.Ha nincs mód arra, hogy a főiiályaudvar legyen a 9. állomás, akkor biztosítsa a vál­lalat, hogy a nagyállomás az em­lített 8 taxiállomás közé kerül­jön." Bocz József hosszúhetényi ta­nácstag írja, hogy „Már 1962-ben az egyik tanácsülés határozatot hozott, hogy bővíteni kell a köz­ség közvilágítását. A DEDÄSZ többszöri felszólításra sem fejezi be a megkezdett munkát. Már az i-S előfordult, hogy a betonoszlop kidőlt és a lakók támasztották alá. Ezt ugyan megjavították már, de jó lenne, ha a közvilá­gítás is minél előbb elkészülne.” ÍAzár Anna őrsvezető megírta, hogy a hagyományos tavaszi hul­ladékgyűjtő verseny befejeződött aa iskolában. „A MÉH Vállalat — írja — a legjobb úttörőket meghívta Budapestre. A verseny folytatódik: a legeredményeseb­ben dolgozó úttörőraj a nyáron kéthetes jutalomüdülésben vesz *ús*+ a Balaton mellett”­Fölszállott a páva, Ötödik rész: Érdemes élni. A köz- reműködők tudásuk legjavát adták. Bödő Zsuzsa, Galántai Erzsébet, Gábor Klára, Kollár István, Mészáros Ágnes, Papp György, Szalontai Mária, Zsi- govits Ferenc és a pompá­san működő kamarakórus minden dicséretet és elisme­rést megérdemel V. D. bennünket ezúttal sem értesítet­tek, holott mint a Dunántúli Napló május 8-dn „Fellebbezés garázsügyben” című cikk írója helyesen megjegyzi, igénybevételt jelent más bérleményén építést engedély kiadása. Az ügyben te­hát érdekeltek vagyunk, amit azonban nem vesznek figyelembe. S hogy mennyire nem nyugod­tunk bele a helyzetbe, mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1963. március 12-én a 10. és a M. garázsra adott építési engedélye­ket megfellebbeztük. Nincs jogszabály arra. hogy másnak a bérleményén idegen jogokat lehet alapítani és arra a területre, amelyért mi bérleti di­jat fizetünk idegeneknek helyet adni. A 15/1957. Ifi. 17. korm. rend. 38. paragrafusa szerint ugyanis az udvar a bérlők közös használatára szolgáló helyiség, éppen úgy, mint egy mosókony­ha. A cikkíró arra utal közleménye végén, hogy ellenszenv helyett fogadjuk megértéssel stb. a ga­rázsépítőket. Nem kívánunk a kérdés bővebb fejtegetésébe bo­csátkozni, de véleményünk sze­rint a cikkíró kívánsága túlzott. Valószínűleg nem ismeri egyes garázstulajaonosok felénk intézett megjegyzéseit és kívánságait, mint például ajtócsapkodáfs elleni felszólalásra megjegyzés: „Ha nem tetszik, menjenek el innen lakni” Vagy más esetben: „Ha nem tetszik, zárják be az abla­kot és gyönyörködjenek a laká­sukban”. Vagy: „Ha arra kötelez­nek bennünket, hogy a régi ga­rázsokat átépítsük, olyan zajt csapunk majd éjjel-nappal, hogy megkeserülik a lakók” stb. Stb. Némi igazunk talán nekünk is va,n, különösen azokkal a ga­rázsra jogosítottakkal szemben, akik nem bérlői ennek a háznak. A lakók többsége nem érti meg ezt a helyzetet és nem látja be, hogy teletömködják udvarunkat garázsokkal. POTH ALADÁR lakóbiz. elnök, Pécs, Petőfi u. 01. sz. Hasznos találkozás A nagypeterdi Március 15. Termelőszövetkezetben ta­pasztalatcserére gyűltek össze a szomszédos terme­lőszövetkezetek elnökei. Megtekintették a nagype- terdiek lucernatermeszté­sét, a kártevők elleni véde­kezés módszereit. Készt vettek a tapasztalatcserén a Magtermeltető Vállalat és a járási tanács szakemberei is, akik sok hasznos szak­mai tanácsot adtak a részt­vevőknek. A résztvevők el­látogattak Csertőre is, ahol megtekintették az állványos és hideglevegős szénaszárí­tást, az öntözéses kertésze­tet. Franciszti Elemér párttitkár Figyelmesség A Xavér utcai Szociális Otthon május 22-én városnézésre autó­busz-kirándulást szervezett az olyan gondozottak részére, akik évek óta ágyhoz kötött betegek. A Pécsi Közlekedési Vállalat gép­kocsivezetője, öz Sándor, olyan emberséges magatartást tanúsított, hogy azt köszönet nélkül nem hagyhatjuk A járóképtelen bete­gek le- és /elszállításánál segéd­kezett, karjaiban emelte ki a be­tegeket. A háromórás kirándulást figyelmességével, kedvességével felejthetetlenné tette. Ezért ez­úton mondunk köszönetét. A Szociális Otthon vezetősége, dolgozói és gondozottal. A NADRAG A Pécsi Nemzeti Színház új bemutatója A Pécsi Nemzeti Színház pénteken, június 7-én mutat­ja be Dunai Ferenc: A nad­rág című 3 felvonásos komé­diáját. Mint mondották, a ko­médiát május 28-án Sziget­váron mutatták be először — nagy sikerrel és a darab az­óta is telt házakat vonzott a megyében a táj színház elő­adásain. A komédia plakátján a ren­dező nevét olvasom: Eck Imre Liszt-díjas és Hajós Pé­ter. A rendező — Eck Imre annyi sike­res balett rendezője csak nem lett hűtlen a baletthez? — Szó sincs róla — mond­ja — Először két operát ren­deztem, Menotti Médiumát és Monteverdi Könyörtelenek bálját, de még előttünk állt a bemutató, amikor Hajós Pé­terrel együtt megkezdtük A nadrág című kitűnő szatira próbáit. így szinte egyik nap­ról a másikra rendezője let­tem egy prózai darabnak. Ez Háromezer forintom látja kárát Még a múlt év tavaszán, toh át több mint egy esztendeje csc- lépkályhát csináltattam a Pécsi Általános Építő KTSZ-szel. — A kályha ára pontosan 3826 forinto mba került, de azóta sem tudom használni. A fent említett vállal» ttal abban állapodtunk meg, hogy a kályha három helyiség fűtésére lesz alkalmas, sajnos egy helyi­séget sem tudok bemelegíteni vele. A vállalathoz több ízben aján­lott levél útján fordultam orvoslásért, de ez ideig válaszra sem méltatták a leveleimet. A férjem nyugdíjából tartjuk el magunkat, tehát nincs pénzem arra, hogy újabb ezreseket adjak a kályha átrakására. Ezért fordultam most nyilt levéllel a vállalathoz, hogy a sok hallgatás után talán vála szt kapok problémámra. SZEGŐDI KONRADNfi Komló-Dávidföld, Orosz Gy. u. 55. számomra is váratlan fordu­lat volt. A művészi tevékeny­ségben a -nyugodt, munkás útkeresés híve vagyok, de most kalandba keveredtem Koreográfus, aki prózai da­rabot rendez, igazi kaland. Vállaltam, méghozzá öröm­mel! — Koreográfus és prózai rendező — vajon megfér-e e kettő egymással? — Nagyon. Ugyanaz foglal­koztat, mint rendezőt, ami koreográfusként kötötte le érdeklődésemet: korunk a színpadon. A színpadi hatás, a korszerű gondolatok szín­padi életre keltése nagyon iz­galmas, bonyolult folyamat, akár tánckompozícióról van szó, akár rendezői elképze­lésről. Ne beszéljünk általá­nosságban, hanem ragadjuk ki a színpadi hatás tényezői közül példaként a tempó kér­dését. A mai ember gyárban, hivatalban vagy éppen az autósűrűs utcán megszokta a gyors helyzetfelismerést, a ki­tartó koncentrálást és így nem a gyors tempó f áraszt ja, hanem éppen a szájbarágás, felesleges magyarázkodás, a figyelemnek az a kimerítő kibekapcsolása, ami együtt jár a lassú előadással. Ter­mészetes, hogy a modern ba­lett ennek az új tempóvétel­nek, a szuperszonikus jelzé­seknek a kísérleti laborató­riuma és az itt szerzett ta­pasztalatokkal vágtam neki a testvérművészetnek. A mi ko­runk embere mindenekelőtt okos ember és sok irányban fejlett, azt hiszem, ebből kell kiindulnia minden modem színházrendezői elképzelés­nek. Persze ebuol következik, hogy :ak okos darabokat le­het jól rendezni, nos A nad­rág valóban az, Azt, hogy si­került-e ez nekünk, a néző dönti el Az itt szerzett új ismeretekkel akarok vissza­térni a balett-terembe, amit persze nem hagytam ott egy r llanatra sem. „Az igazgató" A KÖNYVHÉT MERLEQE A kopasz utcasarkokon, te­reken már álltak a könyv­sátrak, amikor két nap kése­delemmel május 27-én este a városi művelődési házban el­hangzott örsi megnyitója és a pesti író-vendégek — Ba- ranyi Ferenc költő, Demény Ottó SZOT-díjas költő, Dér Endre József Attila-díjas író, Karinthy Ferenc Kossuth-dí­jas író és Vas István Kos- sutih-díjas költő — személye­sen bemutatkoztak a közön­ségnek. A megnyitót író-olvasó ta­lálkozók egész sora követte. Az ideiglenes pavilonok na­gyobb forgalmait bonyolítottak Le, mint a könyvesboltok. Az üzemi könyvbizományosak egy hét alatt háromszázezer forintot forgalmaztak. — A könyv ünnepe méltó vissz­hangot keltett mindenütt. Hatvanhárom mű jelent meg 750 ezer példányban a könyvhét alkalmával. Jevtu­senko Rakéták és szekerek c. kötete fogyott el először. A könyvhét második napján már hiába keresték sokan — a fővárosban sem lehetett kapni. Most, a könyvhét vé­gén már Németh László, Dér Endre, Vas István, Pákoldtz István, Garai Gábor, Arthur Miller és Hemingway kötetét sem lehet kapni. Nagy érdeklődés kísérte a mai magyar írók könyveit. Az említetteken kívül a Tiszta szigorúság című antológiát, Mesterházi Lajos, Szabó Mag­da, Fejes Endre kötetét, Be­nedek Marcell tanulmánykö­tetét és Illyés Gyula Petőfi Sándor című könyvét. A kül­földi írók műveiből Amado, Fegyin, Sinclair, Kazakevics, O’Casey és a Guernica című spanyol antológiát keresték leginkább az olvasók. A rendezvények középpont­jában az író-olvasó találkozók álltak. Tizennyolc irodalmi est hangzott el a megyében ez alatt az egy hét alatt: Jan- kovich-telepen, a Bőrgyárban, Bolyban, a Sörgyárban, a gyárvárosi József Attila Mű­velődési Otthoniban, a Porce­lángyárban, Hosszúhetényben, Mecseknádasdon, Turonyban, Sásdon, Siklóson, Bogádmind- szenten, Baksán, Zókon, Szász várott találkoztak az írók ol­vasóikkal Három találkozó elmaradt — szervezési hiba miatt. A megtartott irodalmi estek egy része nem mondható si­keresnek. Több helyen a tele­vízió műsora miatt csak bele­gyömöszölték a programba: lerövidítve, megcsonkítva, — mintegy csak jelezték vele valahogyan a könyv ünnepét A pécsi üzemeknél előfordult, hogy az előre meghirdetett író-olvasó találkozó időpont jában népltánc-próbát, mozi­műsort szerveztek. Negyed­óránként felállt egy-egy em­bercsoport és sűrű bocsánat- kérések között kiment a te- rembőL Ugyanakkor Siklóson a hangosbemondó naponta többször közölte az irodalmi estek időpontját, és a könyv­hétre megjelent kötetekből verseket olvastak fél a hél minden napján. Turonyban nagylétszámú közönség előtt tartottak találkozót az írók amely színvonalas beszélge­téssel zárult. A könyvhét forgalmáról végleges és összesített adatok még nem állnak rendelkezés­re: az üzemi könyvbizomá­nyosoknál részletre vásárol­nak, a guruló könyvesboltok a fővárosban számolnak eL Azt kétségtelenül várni lehet hogy a forgalom nagyobb — példányszámban és forintér­tékben is —, mint az elmúlt esztendőben. Egy emberöltő óta hagyo­mány ez az egy hét. Az ün­nep időtartama, hagyományos formái maradtak a régiek, csak tartalma változott: a hajdani kereskedelmi érdek­ből a könyv ünnepévé vált S. Nagy Gabriella kűle nincs semmi. A tájszín- eaz előadásai során érdekes volt megfigyelni a közönség reagálását. Falun többnyire a vizes nadrágon, az elégett nadrágon neve legjobba­aat. Hidason — bányaközség — pt'-iául „Én vagyok a- or­szág egyetlen vállalatvezető­je, ' lem autón jár” — mondatnál is „bejött” a ne­vetés. Megyeszerte sikerrel játszottuk a darabot. Mind a három felvonásban színen va­gyok, s ha ez kissé fárasztó is, de feledteti a közönség tet­szése, tapsa. Pécsett június­ban nehéz színházba „vinni” a kö -~5get, de biztos va­gyok, hogy ez a komédia né­pes házakat vonz majd. Nagy kedvvel játszom, hiszen na­gyon szeretem a pécsi közön­séget és tapasztaltam: a kö­zönség is nagyon hálás... Az újságíró nem hagyhatja ki azt a sztoryt, hogy Ga­lambos György az „autó nél­küli Ion7mtn ’’ játssza, de mint civil saját autójával ér­kezett a megbeszélt rande­vúnkra ... Ambrus Edit Jászai-díjas „Az igazgató” — szerepét Galambos György játssza. — Ébben a szezonban ez az ötödik szerepem — mondja. Az író szerintem nagyon el­találta a komédiának mon­danivalóját, s nagyszerű sze­repeket is írt. Olyan válla­lati igazgatót játszom, aki azt hiszi, how körülötte forog a világ, hogy ő a vállalat, ő nél­„Berta” a titkárnő szerepé­ben először lép színre a ki­tüntetés óta. — Ezt a szép színházi sze­zont szeretnénk egy kitűnő komédiával befejezni — mond ja. — A színháznak ebben a szezonban ez az utolsó prózai darabja. Meggy őződés^m: nagy sikere lesz. Együttesünk a vidéki szerepléseken nagy­szerűen kiforrt, a pécsi kö­zönség így egy kitűnő komé­diát láthat összeszokott sze­replőkkel. — MUyen ez a „szeretői” szerep? — kérdem, ugyanis Ambrus Edit szerepe titkár­nő és szerető egyszemélyben. — Nagyszerű! Tág tere nyílik a komédiázásnak, a nevettetésnek A közönséget megnevettetni pedig — min­dig megtisztelő feladatnak tartottam. Ambrus Edit ebben a sze­zonban eljátszotta a Hamlet- nek nincs igaza színdarabban az anyát, az Erkölcsös szere­lemben egy 18 éves leányt, aztán Desdemonát — s most a szerető titkárnőt! Széles skála, igazi művész­hez méltó. A színházszerető közönség nagy érdeklődéssel várja a komédia bemutatóját: A nad­rágot. Garay Ferenc ff SZÍNHÁZ \Atou A PÉCSI RÁDIÓ 1963. június 5-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17,00: Szerb—horvát nyelvű műsor Aktuális témák. Tsz-juhászok között. Riport. Juhászdalok. Innen-onnan. Érdekességek. 17,30: Német nyelvű műsor. Ifjúsági összeállítás. 18,00: Hírek. 18,05: Catherina Valente és Melis György énekel, Roger Williams zongorázik, a moszkvai rádió esztrádzenekara játszik. 18,35: Könyvespolc. — A könyv­napok után. 18,40: Gyárvárosi jegyzetek. — Pálinkás György írása. 18,50: Szicíliai népdalok. 19,00: Dél-dunántúli híradó. 19,20: Pécsi operai esték. I. rész. 19,40: Szemlélődés a MÉH telepén. — Riport. 19,55: Műsorismertetés. 20,00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Liliom (este 7 órakor) Bajor-bérlet. Tájszínház: Bánk bán (este 8 órakor) Bonyhádon. A nadrág (este 8 órakor) Mohácson. MOZI Park: Kísértetkastély Spessart- ban (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szélesvásznú, jó idő esetén az utolsó előadás a kertmoziban). Petőfi: Űzött vad I.. II. (4 és 8 órakor, szélesvásznú, dupla hely- árral). Kossuth: Matróz a rakétában (fél 5, fél 7 és fél 9 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Játék a vízben. Tanító leszek. 10. sz. világhíradó. Strucc. A nap másik fele. Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Építők Kultúrotthona: Csuda­pest (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Házasodni akarunk (7 órakor szélesvásznú). Május 1. (Vasas II.): Francia kandalló mellett (7 órakor). Vörös Csillag (Boly): Egy pohár víz (7 órakor, szélesvásznú) Zrínyi Szigetvár: Válás olasz módra (fél 9 órakor). Csak 10 éven felüliekrvelí.1 1 Miért kell udvarunkat teleépiteni garázsokkal?

Next

/
Thumbnails
Contents