Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

4 ftlAPlö 1983. JÜVITTS tg. Naponta 30 ezer kisűreg sör * D jövő a panelépíti ezésé Olcsóbb, gyorsabb — Több szállítókocsira van szükség A nyárt kdnitnds hekössöntésá­vel együtt megnövekedett váro­sunkban • sörfogyasztás is. A Pécsi Pannónia Sörgs/árban na­ponta átlag 360 hektoliter sört pa­lackoznak három gépen. Es kö­rülbelül 6—1 ezer üveg családi ás 30 ezer kis üveg sört felem. Gyújtsunk hársvirágot! Kőbán, orvosibán, ki»- és n*gy levelű hársfa virágjáért nyer» kilogrammjáért 8.— forintot. — Ezüsthársfa (molyhoshársfa) vi­rágjáért nyers kilogrammjáért 4.— forintot fizet a helyi föld­művesszövetkezet. A hársvtrágot murvalevéllel. együtt kell gyűj­teni, melyet korlátlan mennyi­ségben vesznek át. Ax eredeti színben megszárított hárgvirá- got korlátlanul is lehet értéke­síteni, köhársvirág kilogramm­jáért 89.— forintot, ezttsthárs kilogrammjáért U.— forintot fi­zet a helyi földművesszövetke- zet. Bővebb felvilágosítást ad: Herbária, Budapest, V„ Arany János n. 88. A Pécsi Fatömegcikk és Járműjavító KTSZ egy­hónapos időre alkalmas SZALAGFÜRÉSZESEKET Ugyancsak szövetkezetünk szerződtet egy KÁDÁR- és egy KOVACSIPARI TANULÓT. Jelentkezés mindkét eset­ben szövetkezetünk köz­ponti Irodájában. Pécs, Irányi Dániel tér L Egyik legnagyobb gondunk: a lakáshiány. Még akkor Is, ha figyelembe vesszük, hogy j az utóbbi esztendőkben a la­kásépítkezés üteme örvende­tesen meggyorsult. Néhány számadat: 1949 és 1957 között hazánkban körülbelül 200 ezer állami és magánház épült. Az utána következő három esz­tendő alatt — tehát 1959 vé­géig — 110 ezer! A második ötéves tervidőszakokban is a fentiekhez hasonlóan, szinte hatványozott ütemben épül­nek majd a lakások. A 15 éves lakásépítkezési program­ban egyébként 1 millió új la­kás szerepel. Pécsett működik az ország első panelgyára. Forradalmasítja-e az építő­ipart majd a panel? Az interjút Juhász Ferenc főtechnológustól kértük. — Dicsőbb-« a panel a hagyo­mányos építkezésnél? — Igen. Téves információk alapján többeknek más a vé­leményük, de én nyugodtan kijelenthetem: olcsóbb. Ké­rem, ezt számadatokkal bebi­zonyíthatom: Az új-mecsek- aljai 98/A. ötvenöt lakásos épületben egy lakás ára 214 ezer forint Ez hagyományos módon épült A Bolgár-kerti 138. és 142. számú épületek­ben egy lakás ára 140 ezer fo­rint Ezek panel-elemekből épülnek« — Upy éilesSttank, hogy a panel-épületek mán viszont kétszer keli adót fizetnie as Építőipari Vállalatnak az állam részére, míg a hagyományos módszerrel épült házak «tán csak egyszer. — Sajnos, így ▼*»- A Regős utcai 45 lakásos épület (hagyó mányos!) építésének költsége összesen 7 millió 400 ezer 802 forint 57 fillér. Ha tíz száza­lékos hasznot kell befizetnünk — ezt példának említem — akkor az összeg körülbelül 740 ezer forint Ha az etmí- tett épület panelből készült volna, kétszeres hasznot adunk az államnak, mert egyszer fi­zetünk a panelgyár fémjele alatt, s másodszor maga az épület után. A panelgyárnak ugyanis ugyanaz az akkumu­láció van előírva, mint az épít­kezésnek. — Ax Özem hány lakáshoz szükséges panel-elemeket gyárt le, mondjuk egy bét alatt? — Most kilenc lakást gyár­tunk egy hét alatt, de... ez a szám a jövőben feltétlenül emelkedik majd. Jelenleg még meglehetősen sok problémával kell megbirkóznunk. Kezdem Csíbe-kanníbafízmus Bárban A Sátorhely-Bőlyl Állami Gazdasági bári üzemegységé­ben — az ország egyik legna­gyobb baromfinemesítő tele­pén — eddig példátlan heves­ségű kannibalizmus zajlott le. A kannibalizmus a nagyüze­mi baromfi telepek tipikus je­lensége: a zárt helyen tartott nagyszámú csibe gyakran ha­lálra csipdesi, sőt fel is falja egy-két társát. A bári telepen is többször eí ifordult már kannibalizmus, a mostani azonban erősebb és tartósabb volt minden eddiginél. Külö­nösen az itt tenyésztett kana­dai Shaver-fajta egyik cso­portjánál figyeltek meg sok „dühöngő” t; ezek a csibék ugyanis rendkívül érzékenyek, ingerlékenyek. Eleinte csak egymás tollát csipdesték, ami­kor aztán valamelyiknek a testén észrevették az első vércseppet, a többiek Is rá­rohantak és némelykor való­sággal szétszaggatták azt A gondozók sokat megmen­tettek a sebesültek közüL Ha észrevették, hogy a csibék bántják valamelyik társukat azonnal kiemelték azt ég kreo­linnal kenték be a sebeit Töoonek a lábát csípték fel, ezek pedig szabályszerű kö­tést kaptak. Némelykor egész sereg fehérlábú — fehér vá­szonnal bekötött lábú — csibe tipegett a telepen. Éjszaka azonban, amikor a gondozók Bem voltak jelen, jócskán pusztítottak a kannibál haj­lamú állatok. A szakemberek és a gondozók többféle mód­szerrel igyekeztek gátat vet­ni a kannibalizmusnak. Isme­retes, hogy a csibék rendkí­vül érzékenyen reagálnak a piros színre, így persze a vér­re is. Ezért piros rongyokat helyeztek el, s a csibék való­ban békén hagyták egymást és a rongyokat kezdték cibál- ni. Hamarosan azonban szét­szaggatták a rongyokat és da­rabjaikat lenyeltek, úgy hogy néhány meg is fulladt. Ez a módszer tehát nem vált be. Ellenben pirosra festették az itatókat és ezek jórészt le is kötötték a csibék figyelmét. A kannibalizmusnak végül is úgy sikerült véget vetni, hogy a meleg idő beköszöntő­vel megkezdhették a vándor- ólaztatást és ezáltal megszűnt a zsúfoltság a telepen. Most már csak elvétve fordul elő csipkedés és a gondozók ide­jekorán közbe tudnak avat­kozni. A mintegy két hónapig tartó kannibalizmus során több érdekes megfigyelést tettek a bári szakemberek. Megállapították például, hogy a csibék — akárcsak az em­berek — igén érzékenyek az időjárás változásaira. Csak éppen fordítva: borús időben, tehát eső vagy vihar közeled- tén, általában nyugpdtabbak, míg napsütéses, meleg időben ingerültek és vadak. O06Q azzal, hogy az üzem tulajdon­képpen még nem kész, tehát ne/n is tudunk teljes kapaci­tással dolgozni. Aztán: szak­munkásaink, de még a mű­szaki gárda is eléggé gyakor­latlan, ami nem is csoda, hi­szen hazánkban eddig isme­retlen volt a panelgyártás. Magas volt a keramzít ára is, amelyet ugyan most csökken­tettünk. Nehézségekbe ütközik a szállítás is. Két 25 tonna teherbírású, úgynevezett „trai­ler” szállítókocsink van. Ez kevés. Legalább még két trai- lerre lenne szükségünk, hogy az üzemből a helyszínre fo­lyamatosan szállíthassuk a panel-elemeket. Hosszú ideig — körülbelül négy évig — csupán egy 45 tonna/méteres daruval küzködtünk. Végre kaptunk egy 100 tonna/méte­res szovjet gyártmányú darut Kitűnő konstrukció, csupán az a baj, hogy a külkereskedel­mi szervek — egészen érthe­tetlen módon — nem vásárol­tak hozzá pótalkatrészt Ha műszaki zavar van, a daru napokig áll, mert csak buda­pesti szakemberek nyúlhatnak hozzá, természetesen nem sok eredménnyel, mondom, mert nincs alkatrész. Különben ez az egy daru is kevés. A sok közül csak néhány problémát mondtam el, de ezek a nega­tív tényezők nyilvánvalóan költségtöbbletet eredményez­nek. Ha zökkenőmentesen és folyamatosan gyárthatnánk a panelokat, véleményem sze­rint öt-hat százalékkal csök- kenthetnénk az előállítási költségeket — Mennyi Időbe telik egy többlakásos épület felépítése panel-elemekből* — Nálunk még négy-öt hó­nap szükséges, de Csehszlová­kiában, Franciaországban, vagy mondjuk a Szovjetunió­ban — tudomásom szerint az építkezés ideje csak három hónap. Remélhetően mi is le- csökkentjük majd az időtar­tamot Mindenesetre a panel­nek többek között éppen az a hihetetlen előnye, hogy ol­csóbb és gyorsabb. Egy lakó­ház hagyományos építése napi­jainkban is tíz hónap! Ha mi tizenöt esztendő alatt egy­millió lakást akarunk építeni, akkor nem lehet tíz hónap alatt elkészíteni egy épületet. Szerintem a panelgyártást kell fölfejleszteni, ennek van Jö­vője. Romániában nem jár­tam, de hallomásból és mű­szaki leiratokból tudom, hogy nagyonis előttünk járnak az építőiparban. Gyors, szép és pontos munkát végeznek. Egész városrészeket építenek panelbőL — Mikor kexdődőtt meg Pé­csett » panel-gyártás? — Hat esztendeje, 1957. jú­liusában kaptam megbízatást Nemeskéri László elvtárstól. Júliusban Laboratóriumi kísér­leteket folytattam munkatár­saimmal Augusztusban már konkrét javaslatot nyújtot­tunk be a minisztériumnak a panelgyártásra. 1958. áprilisá­nak elején felépült az első, majd május elsejére a máso­dik kísérleti lakóház panel- bÓL Ezek családi házak vol­tak, három-négyszobásak. öt­venkilenc december 12-én pél­dául Pécsváradon két ilyen családi. ház építését kezdtük meg és ha jól emlékszem rá, három hét múlva már beköl­töztek a lakók. Azt hiszem, ez megfelelő példa a panel elő­nyét Illetően. 1960. óta aztán rendszeresebbé vált a panel­gyártás, de közel sein úgy, ahogy elképzeltük. — Hogy érő ni ön? — Különböző fórumokon — nem Pécsett! — még mindig tapasztalható bizonyos tartóz­kodás a panellel szemben. S ez nagymértékben hátráltatja a panelgyártás kibontakozá­sát. Elképzelheti, milyen bosz- szúságot okoz nekünk az, hogy a két évvel ezelőtt meg­rendelt darut csak most, egy hónapja kaptuk meg. Nem készült el a trafó, nem készült el a vízlágyító berendezés.,. Mit mondjak még? A vállalat vezetőségének, műszaki gár­dájának annyi energiáját ra­bolta el már a „panel-ügy”, hogy csoda, ha van még tü­relmünk. Pedig végülis jót akarunk, hiszen az emberek­nek lakás kell, mindenki sze­retne szép, korszerű, egészsé­ges, kényelmes otthont bizto­sítani magának. A tizenötéves lakásépítési program — egy­millió lakással — végülis ezért született meg. Mondtam már: a panelnek jövője van. Azt hiszem nagyobb, őszin­tébb összefogásra lenne szük­ség, hogy ezt a jövőt előbbre hozzuk. Rab Ferenc. Az Adrián Rijelcáíg A Dubrovnik és Rijeka kö­zött közlekedő személyhajók naponta kétszer, Illetve oda- vissza viszonylatban négy­szer érintik a spliti kikötőt — reggel és éjszaka. Ilyen­kor megélénkül a tenger­part, a mólókra telepednek a taxik, a targoncás hordárok és bámészkodók. A távolsági hajókkal nagyjából egyidőben érkeznek a pipáló gőzösök, amelyek a kis szigetek és a Split közötti forgalmat bo­nyolítják le. Percek alatt ki­alakul a lármaegyveleg, be­tölti a hasszú móló sós le­vegőjét, azután félóra múl­va lassú hintázással elsőként a rijekai járat fordul ki a spliti öbölből. Elhagyja a vi­lágítótornyokat, ügyes manő­verezéssel szinte átbújik a kopár, sziklaszélű szigetek kö­zött, elhúzva Clovo, Rogoznica és Primostan mellett A nyílt tenger teljesen kék, valószí­nűtlen horizontját csak itt-ott szakítják meg a szigetcsopor­tok, a hajó felveszi a hullá­mok egyneletes mozgását majd a több mint három óra múlva váratlanul felbukkan egy régi, stratégiai jellegű tengeri erőd, a sibeniki öböl bejáratánál Sibenik után a hajó megint behúzódik a part­menti szigetcsoportok közé, mintha a hajóforgalmi társa­ság az útvonalak meghatáro­zásánál elsősorban a külföldi turisták igényeire lett volna különös tekintettel, hiszen Itt minden sziget, a magányos jelzőtornyok, a partok köze­lében lézengő halászbárkák — mind egy-egy költői tanul­mány. A X. században épült Biograd után a likőrgyártásá­ról és rómaikori műemlékei­A Széchenyi tér mai problémái Balesetveszély — Még mindig kevés a pad bök a parkírozó gépkocsi Minden szempontból köz­ponti helyet foglal el varo­sunk életében a Széchenyi tér. itt vannak a megyei és a va xosi tanácsi hivatalok, a te megszervezetek utazási és idegenforgalmi irodák isko­lák, szállodák, a bírósagok és a reprezentatív üzletek Ide futnak be a perifériák autó­buszai és ide érkeznek a ' iu- risták, a külföldiek autóbuszai és szeméivg-.:rkocsijai. Mind­ebből világos, hogy a tér zsú­folt, ami akadályozza a for­galmat és nem egy veszélyt rejt a gyalogosok, de a gép­kocsivezetők számára is. • Elsőnek talán a parkírozást említenénk. A megnövekedett személygépkocsiparkot vala­hol el kell helyezni. A turista nem ül állandóan kocsiban, de addig hol hagyja kocsiját? Melyik a számára biztonságos hely? A Nádor .Szálló előtt csak a jobb oldalon szabad par­kírozni, mert itt egyirányú a közlekedés. Még ez az egyoldalú parkírozás is za­varja a közlekedést, első­sorban • türü autóbuszjára­tokat. Azonkívül már kévé« Is a hely a személygépkocsik — elsősorban éjszakai — parkí­rozására. A megoldásról már részben döntöttek. Feláldoz­tuk egyik legszebb belvárosi terünket és az eredeti határo­zatoktól eltérően a Kossuth Lajos téren autóbusz végállo­más és gépkocsi parkírozó hely lesz. De mikor? Az au­tóbuszok már ideállnak. a sze­mélygépkocsik viszont még ritkán találnak a térre. Nem is lehet elvárni a vidékről ér­kező gépkocsitulajdonosoktól, főleg a külföldiektől hogy maguktól „felfedezzék” a te­ret. A városi tanács építési osztálya még tavaly meg­ígérte, hogy a Ni dór Szálló­nál egy táblát helyeznek el amelyik felhívja a gépkocsi- tulajdonpsok figyelmét a Kos­suth téri parkírozásra. A táb­la még mindig hiányzik. A Nádor Szálló portájánál, az ügyeletes rendőrnek gyakrab­ban kellene felhívni a Pécsre érkezők figyelmét erre a lehe­tőségre. A másik javaslat a Pécsi Fémipari Vállalat főmérnöké­nek ötlete. A vállalat egyik közeli te­lephelyén zári parkírozó he­lyet tudnának kialakítani. . éiiány gépkocsi vezető es >ze­i elő beáll ítá: óval eJváiic . hat­uák a szón lélygé alipcsi . ej­szaka i szerv rovást t ól zé-et. Az ügyeletes gép )'«WUV\ ez ütő átves zi a szálloda pora un a kf si kulcsai és a mt-gi /;;ae­lést. Mosás, töltés. olaj ■st: e. esetieg kisebb hibák javírasa. A kocsit elviszi a telepre, el­végzik a megrendelt mun Kát és reggel — meghatározott ■ dóré — előállítják a kocsit a számlával együtt. A térnek kritikus pont a közlekedés szempontjából a megyei tanács előtti rövid -út­szakasz. Az idén már hat köz­lekedési baleset történt it: es csak a véletlenen múlott hogy nem végződött súlyosabb kö­vetkezményekkel. Esős időben csúszik a macskakő és lefelé haladó járművekkel nehéz be­venni az erős szögben hajló kanyart. így a kocsi kicsúszik az úttest szélére, ahol koráb­ban gépkocsik parkíroztak. Igaz. most tilost Jelez a tábla, de ezzel nem hárítottuk el a balesetveszélyt. A megoldás kétféle: először a kanyarnak megfelelően kell felemelni és dönteni az úttestet is. Jelenleg éppen ellenkező irányban lejt és ha be 1* ve­szi a kanyart a gépkocsiveze­tő. a súly és a helytelen dő­lés félrehúzza az autóbuszt. A nagy forgalomhoz keske­nyek a járdák a tér körül Az iskolások, várakozó turista csoportok vagy a járdát fog­lalják él, vagy a tér közepén a szobrok talapzatára ülnek. Egyik is, másik is helytelen. Éppen elég terület van ■ kőmetU véden belül, hogy újabb pa­dokat . helyezzenek el, ha kell, torban egymás mellett, mint ahogyan Szegeden is látható. Ne kényszeresük arra a tu­ristákat, hogy ha nem akar­nak a Nádorba vagy a Me­csekbe beülni, akkor kényte­lenek legyenek a kőlapokon helyet foglalni A tér forgalmának rende­zése, pihenőhelyek biztosítása a közeli feladatok közé tarto­zik. Gárdonyt BSa ről híre* Zadar a tübbszáz ki­lométeres út következő és egyben utolsóelőtti állomása, a hajó innen már elhagyja a partvonalat, majd két zord és hatalmas sziget — Cres és Krk között beúszik a rijekai öbölbe. Későn este a rijekai kikötő és jobbról Kraljevica erős higanygőz fényei rácsa­pódnak a víztükörre, s talán emiatt is, a távolságok eléggé bizonytalanok, mert az első rijekai fények megérkezése után még több mint egy órás út következik a kikötőig. A rijekai öböl évenkénti nagy szenzációja — a cápa. Az ember az első pillanatok­ban természetesen hajlamos az elnéző, belső vigyorgások­ba, de amikor a negyedik vagy tizedik ittlakótól sőt, a meg­bízható tengeri emberitől is ugyanazokat a meglepő és hátborzongató eápatörténete- ket hallja — megérti, hogy nem ugratják. A nagy óceánjá­ró hajók hulladékai után min­den évben feljön az öbölbe egy-egy cápa. Azt monják — az itteni „vendégcápák” álta­lában csak akkor támadják meg az embert, ha éhesek, dehát ez teljesen bizonytalan prognózis, annál is inkább, mert szinte minden év fürdő- krónikája őriz egy-egy végze­tes balesetei Bár az öböl strandjait gondosan elkerítet­ték, mégis mindig akad vak­merő, rendszerint külföldi aid a sós vízben messzire ki­úszik a tengerre, és rendsze­rint ilyenkor történik a bal­eset. Ha az öbölben megje­lenik egy-egy cápa, a halá­szok azonnal jelzik, és meg­kezdődik a hajtóvadászat. A rijekaiak tulajdonképpen egyformán büszkék a Trsatra, a XIII. században épült vár­ra, ahová ötpercenként indul a troli, büszkék • mindig za­jos és nemzetközi jellegű kor­zókra, ahol a kora reggeltől késő estig nyitvatartó „non­stop” üzletek megkönnyítik a vásárlás gond jail de az ide­gent először a hatalmas rak- területű kikötőbe vezetik, ahol szinte egész éven át „teltház’* van. Rijeka az ország nagy­fontosságú nemzetközi kikö­tővárosa, számottevő iparral« műemlékkel kulturális létesít­ményekkel A város turista­vonalak középpontjában fek­szik, a Zágráb és Ljubljana felől érkező vasútvonalak itt végetérnek, a közelben van­nak a nagy nemzetközi ide­genforgalmú szigetek és für­dőhelyek, mint Rab, Krk« Opatija, Lovran... A kikötő, amelynek fényei éjszakánként messzire ellát- Bzódnak, és amely előtt állan­dóan tucatjával horgonyoznak a tíz-húszezer tonnás fehér­hajók, pedáns, rendezett, nyo­ma sincs a különös romanti­kának, ami nyomott csapszé- kekel borostás, kékszemű tengerészeket és vad hangu­latokat feltételez. Mint a ri­jekai kikötő vezérigazgatója elmondta — havonta általá­ban 1800 hajó fordul meg a rakodóöbölben a legkisebbtől a legnagyobbig, vagyis 600 tonnától 30 000 tonnáig. Négy­ezer ember dolgozik a kikötő­ben, amelynek hosszúkás, csaknem kétkilométeres rako­dóján a teherszerelvények számára vasútvonal is vezet. A hatalmas hajótestek egy­másután húzódnak a móló mellé, hogy ki- vagy berakod­janak. — A világ szinte valameny- nyi kikötőjéből érkezik hoz­zánk üres vagy áruval meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents