Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

Hruscsov elvtárs XX. ÉVFOLYAM, ÄRA: 60 FILLÉR Magasabb lakon! A munkaverseny emlege­tésekor sokan még min­dig az ötvenes évek gyakor­latára emlékeznek. Rögtön az jut eszükbe, hogy abban az időben egyesek „kiugratása”, míg mások agyonhallgatása képezte a verseny propagan­dáját Az üzemekben folyó munkaverseny hallatára nem kevesen „formalizmusra”, va­lami kényszerintézkedésre gyanakszanak, mondván „a munkás nem szívesen verse­nyez és a korábbi években annyira túllőttünk a célon, hogy most legjobb hagyni a dolgokat”. Ezekre az elképzelésekre csattanós választ adott éppen a korábbi években, tömeg­méretben kibontakozó szocia­lista brigádmozgalom. A mun­kaverseny levetette korábbi valóban formalista nyomait, elvesztette öncélúságát, el­vesztette a csupán többterjne- lésért folyó jellegét A mun­kaverseny magára öltötte a „szocialista módon dolgozni, élni, tanulni” formáját és oly­annyira „elnépszerűsödött”, hogy megyénkben több száz brigád versenyez a kitüntető cím elnyeréséért Ha munka­helyekre látogat az ember és beszélget dolgozókkal, még a szikráját sem érzi annak, hogy ezt a versenyformát valaki is rájuk kényszerítette volna! Sőt! Szinte úgy kell gátat vet­ni a mozgalomnak, hogy „fel ne vizeződjön”, s valóban szi­gorú követelmények teljesí­tése utón kapja csak meg a brigád a szocialista címet Egy példát kiragadva a verseny népszerűségére: a pé­csi széntrösztnél a féléves ver­senyben a szocialista címért 65 brigád küzdött 1136 dolgo­zóval. Hogy mit produkáltak ezek a brigádok, arra is áll­jon itt egy-két szó: Pécsbá- nyán Magyar István szocia­lista brigádja május hónapban 147,8 százalékot ért el és 118,3 folyóméter vágatot hajtott ki. Alig marad el mögöttük Ju- rer Lajos szocialista brigádja 114 százalékával. De vehetjük példának Szabolcsbányán Kiss Mihály csapatát, akik szintén nagyszerű eredményt, egy hónap alatt 128,6 folyó­méter vágatot hajtottak ki és 42 százalékkal „fölözték” ter­vüket: Ám ott van Vasason Bátai Sándor brigádja, Ben- cze Miklós brigádja, vagy az építőknél a Kemer Ádám, Krémer Mátyás brigádja, me­lyeknek tagjai kitűnőre vizs­gáztak a termelékeny munka­végzésből éppúgy, mint a ta­nulásból, egymás segítéséből. |fc s éppen azért, mert a " szocialista brigódmoz- galom ilyen mély gyökereket vert a dolgozók „szívében”, mert ennyire népszerű lett, itt az ideje, hogy magasabb fokon szervezzünk újabb ver­senyeket. Az utóbbi időben a szocialista munkaverseny új formákkal gazdagodott. A szo­cialista brigádmozgalom mel­lett és azzal együtt a „Szo­cialista munka műhelye, üze­me” címért is megindult a versengés. Az építőiparban például az idén is versenyez­nek a „Szocialista építésveze­tőség” címért. Igaz, hogy múlt évben nem tudták elérni a cí­met, de az idén úgy szerve­zik munkájukat, hogy elnyer­jék. Lábadi Antal építésveze­tősége, a Benkő, a Csejtei mélyépítésvezetőség, ebben a formában küzd. magasabb fo­kon a kitüntető címért. Van­nak a Pécsi Cementáruipari Vállalatnál dolgozók, akik a szocialista műhely címért küz­denek. Az Erőmű bővítését, további építését végző 26-os Építőipari Vállalat dolgozói közül 140-en kapcsolódtak eb­be a nemes versengésbe. Mi a célja ennek a verseny­formának? A szocialista bri­gádok hármas jelszavának megvalósítása a nagyobb kol­lektívák, gazdasági egységek méreteiben. Nem is kell sokat magya­rázni senkinek, hogy megyei iparunk feladatainak megol­dásában mennyire fontosak ezek a szocialista címért küz­dő kollektívák, hogy mennyire fontosak második ötéves ter­vünk célkitűzéseinek megva­lósításában. Az építőipart vé­ve például, a szocialista épí­tésvezetőség most a határ­idők lerövidítéséért, a jó mi­nőségű kivitelezésért harcol. Ebben a harcban segíti őket a műszak, ebbe a versenybe bekapcsolódnak mérnökök, tervezők, s úgy hangolják össze munkájukat — az anyag ellátást, szállításokat stb. —, hogy a munka jobban halód­jon, az épületek a tervek sze­rint készüljenek el. Amikor a szocialista címért küzdő kollektívák megalaku­lása, versenyük kiszélesedése felett örülünk, látnunk kell azt is, hogy megyénk ipari üzemeiben még nincs meg a kellő „súlya” ennek a ver­senyformának. Sok Helyen nem törekednek arra a köte­lezettségvállalásoknál, hogy ezek meghaladják céljaikban és színvonalukban a korábban már elért szintet. Nem tükrö­ződik ebben a versenyben kellően a többtermelésen fe­lül végzendő műszaki fejlesz­tési feladatok megoldása, nem irányítják a verseny szerve­zői e nemes versengést arra hogy melegágya legyen” az újításoknak, a bátor kezdemé­nyezéseknek. C nnek a versenyformának s az pedig a „sava-borsa”, hogy új munkamódszerek al­kalmazásával, találmányok, újítások bevezetésével segít­sék üzemük műszaki fejlesz­tési céljainak megvalósulását, a technikai színvonal emelé­sét. Ehhez a versenyhez az is hozzátartozik, hogy ahol fo­lyik, ott rend és tisztaság, ki­fogástalan munkakörülmé­nyek legyenek. Elképzelhetet­len „szocialista műhely” egy olyan csarnokban, ahol szana­szét dobált vasdarabok van­nak, rosszul karbantartott gé­pek, de az is, hogy rideg és barátságtalan legyen a mun­kahely. E versenyben töre­kedniük kell a résztvevőknek arra. hogy otthonos, kulturált körülmények között dolgozza­nak. Persze ez nemcsak a résztvevőktől, hanem a gaz­dasági vezetőktől is függ. O'yan helyen, ahol a dolgo­zók szocialista üzem címért, vagy műhely címért verse­nyeznek, a gazdasági vezetők­nek biztosítaniuk kell a fel­tételeket is. Mindezeknek a feltételek­nek biztosítása már egymagá­ban alapot ad erre a nagy­szerű versenyre, alapot te­remt ahhoz, hogy, megyei üze­meinkben valóban „szárnyat bonthasson” ez a versengés. Felesleges bizonj'g-.tni, hogy mit jelent e versenyforma népszerűvé válása. Ahogyan a szocialista brieádme^oai^rri úgy a „szocialista műhely” is lépést jelent előre! Sz&tg István Bonn elégedett az amerikai elnök látogatásával A nyugatnémet sajtó megír­ta, hogy a Kennedy látogatása kapcsán rendezett ceremóniák költségei több, mint félmillió márkával terhelték meg a bonni államkasszát. Bár az idei költségvetésben még mindig töhb, mint egymilliár­dos deficit tátong, Bonn nem sajnálta a pénzt erre a célra és a kormány sajtó kommen­tárjai diadalittasan hangoz­tatják, hogy „Kennedy rend­kívül mély benyomásokkal távozott”, a látogatás „fordu­lópontot jelent a német— amerikai kapcsolatok terén” és „ismét helyreállt a szívé­lyes jóviszony Washington és Bonn között”. — Kennedy stratégiáját Bonnban már fenntartás nél­kül helyeslik és támogatják — hangoztatja a DPA kommen­tátora —, mert az azon a szi­lárd elhatározáson alapul, hogy tapodtat sem szabad en­gedni a kommunizmussal szemben. « Kenned! Írországban Dublin. Kennedy, aki rö­vid látogatásra szerdáin este Írországba érkezett, csütörtö­kön reggel félórás tanácsko­zást folytatott Sean Lemass ír miniszterelnökkel. Az Egye­sült Államok nagykövetségén kijelentették, az amerikai elnök az ír vezetőkkel meg­vitatja azokat a gazdasági problémákat, amelyekkel Ír­országnak a brüsszeli tanács­kozás kudarca következtében kell szembenéznie, és több más kérdést. Kennedy az ír miniszterel­nökkel folytatott tárgyalásai után Dimeanstownba repült. A tv közvetítése N. Sz. Hruscsov berlini tartózkodásáról A hírügynökségek egybe­hangzó jelentése szerint vég­legessé vált, hogy Hruscsov elvtárs ma a kora délutáni órákban, különrepiilőgéppel érkezik meg az NDK főváro­sának schönefeldi repülőteré­re. A Magyar Távirati Iroda je­lentése szerint a szovjet mi­niszterelnök úton pankowi szál lása felé, megáll a városháza épülete előtt és nagygyűlésen találkozik az NDK főváros la­kosságával. Az MTI berlini tudósítója közli, hogy Friedrich Ebert berlini főpolgármester nyilat­kozott a szovjet miniszterelnök látogatásáról.. Kijelentette, Hruscsov érkezése az egész német nép számára nagy ese­mény. Méltatta a szovjet mi­niszterelnök tevékenységét a nemzetlcözi helyzet enyhítésé­ért, a német kérdés és a nyu­gat-berlini probléma békés ren dezéséért, a szovjet—német nép barátságának elmélyíté­séért. A Német Szocialista Egységpárt berlini vezetősége és a berlini magisztrátus fel­hívást intézett a főváros pol­gáraihoz: ezúttal is adja bi­zonyságát a hagyományos ber­lini vendégszeretetnek. Az NDK televíziója jú­nius 28-án, pénteken dél­után több ízben helyszí­ni közvetítést ad Nyikita Szergejcvics Hruscsov Ber­linbe érkezéséről és azt követő programjairól. A köz­vetítéseket a magyar tele­vízió is átveszi. Az első közvetítés 13.55 órakor kez­dődik, a további időponto­kat a közvetítés során köz­ük. Július 1-ig befejeződik a könnyűipar átszervezése Megszűnnek az iparigazgatóságok Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese csü­törtökön a minisztériumban tájékoztatta a sajtó képviselőit a könnyűiparban végrehajtott és július 1-ig befejeződő szer­vezeti változásökrök • A miniszter első helyettese bevezetőben hangsúlyozta, hogy az átszervezés egyik esz­köze a termelékenyebb, gaz­daságosabb munkának, a gyártmányválaszték növelésé­nek. A könnyűiparban a ter­melés koncentrálása már évek kel ezelőtt megkezdődött és a korábbi tapasztalatokat alapo­san mérlegeltéik, figyelembe vették a> mostam intézkedé­seiknél, A most befejeződő átszervezés a vállalatok 56 százalékát érintette. 1959 január 1-én a könnyűiparban 205 termelő vállalat és 18 úgynevezett mellékprofillal rendelkező, például anyagellátó, tervező stb. vállalat működött. 1963. július l-től 59 termelő nagy vállalat, három tröszt és tíz kiegészítő tevékenységet vég ző vállalat tartozik a köny- nyűiparhoz. — A termelés adottságainak legmegfelelőbb szervezeti for­mákat igyekeztünk kialakítani — mondotta. — Egyrészt egy­más munkájához közvetlen csatlakozó, másrészt azonos cikkeket előállító gyárakat von tunk össze. A pamutipariban például 23 vállalatból 9 lett. A bel- és külkereskedelem ér­dekeit figyelem be véve egyesí­tettük a végtermékek zömét kibocsátó nagy pamutkikészí­AcoímUí a háfyypeíe&di Geiskopf Mihály és Bárdos An drás őszi árpát arat a nagy- peterdi tsz határában. Navratil István, a nagype- terdi tsz elnöke leállította mo­torkerékpárját és megállt az őszi árpa tábla szélén. — Jó kis eső volt az éjjel. De azért délután már össze lehet rakni a kévéket. — Akkor már lehet! — hagyja helyben Geiskopf Mi­hály traktoros és helyes­lőleg rábólint az aratógépke­zelő Bárdos András is. Az elnök felemel egy kévét. — Nem rossz. Meglesz a 15 —16 mázsa holdankint. Két- három mázsáváI több a ter­vezettnél. — És a búza, hogy fizet majd? — Az gyengébben. Ott ta­lán, talán elérjük a tervet. Igaz, vannak nagyon szép búzáink. Van 49 hold Bezosz- tája egyesünk, az húsz má­zsán felül ad holdanként, de van egy másik tizenöt holdas táblánk, ez is húszon felül fi­zet. A többi az gyengébb. Ti­zenöt mázsa körüli átlagra számítunk búzából. Persze, csak számítunk. Ennél lehet több is, meg kevesebb is. Mi azt szeretnénk, ha több lenne. A gép munkáját nézi. — Megdőlt egy kicsit. Itt elég nagy a tarló. Nem tud­ták jobban levágni. Pedig nagy szükségünk van a szal­mára. Kevés lesz a szalma. — Még a kukoricaszárat is meg kell majd becsülni. — Hát mond valamit. Indulni készül. Még vissza­szól. — Délután jönnek az asz- szonyok a kévéket összerakni, meg a traktort is küldöm szántani. — Vetnek valamit a tarló után? — Vetünk. Csak még nem döntöttük el, napraforgót-e, somkórót-e. Zöldtrágyának akarjuk majd leszántani — mondja indulófélben és már berreg is a motor. Nagy a határ és még másutt is várják. tő gyárakat. Textilnyomó Vál­lalat néven július 1-én kezdi meg működését 9 nagy gyár­egység és 22 ezer dolgozó tar­tozik hozzá. A területi elhelyezés elve az átszervezéseknél háttérbe szo­rul. A nem túl nagy távol­ságok a mai közlekedési, hír­közlési berendezések lehetővé tették, hogy vidéki és buda­pesti gyárak egy-egy csoport­ja alkosson új vállalatot. Fel­vetődhet az a gondolat, hogy a különböző termékek előál­lításával foglalkozó szakosított nagyvállalatok monopol hely­zete nem vezet-e &z áruvá­laszték csökkenéséhez; A kapitalista értelemben vett konkurrencia amúgysem ér­vényesült a gyárak munká­jában, de erre nincs is szük­ség, mert a szocialista gaz­dálkodás viszonyai között más ösztönzők serkentik a gyárakat az új, tetszetősebb, jobb termékek kibocsátására. A választék alakulását meg­vizsgáltuk a négy gyárból ko­rábban összevont és szintén monopolhelyzetben ' lévő ha- risnyagyámál s kitűnt, hogy rövid idő alatt a gyártmányok 20 százaléka cserélődött ki és a választék még 10 százalék­kal bővült is. Erről egyébként a vásárlók maguk is meggyő­ződhetnek. — A minisztériumban is jelentős átszervezés fejeződik be július 1-ig. Megszűnnek az iparigazgató­ságok és a vállalatok irá­nyítása közvetlenül a mi­niszterhelyettesek, illetve a hozzájuk tartozó apparátus feladata. A minisztériumban 20 főosztály helyett nyolc lesz. A minisztériumban elő­térbe kerül a nemzetközi együttműködés fokozása és a távlati tervek kialakítása. — Az átszervezés mint esz­köz lehetőséget ad sí könnyű­ipar eredményes munkájához, s ennek a lehetőségnek a ki­aknázása a következő évek . feladata lesz. Szerény számítá- ! som szerint azonban úgy vél­jük, hogy sok száz millió fo­rint hasznot hozhat. Ha csu­pán egy százalékkal jobb gaz­dasági eredményt érhetünk el ezáltal — ami reális cél — ak­kor évente 270 millió' forintot takaríthatunk meg. Mondotta befejezésül a miniszterhelyet*- tatt. < 149. SZÁM

Next

/
Thumbnails
Contents