Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

Hruscsov elvtárs

XX. ÉVFOLYAM,

ÄRA: 60 FILLÉR

Magasabb lakon!

A munkaverseny emlegetésekor sokan még mindig az ötvenes évek gyakorlatára emlékeznek. Rögtön az jut eszükbe, hogy abban az időben egyesek „kiugratása”, míg mások agyonhallgatása képezte a verseny propagandáját Az üzemekben folyó munkaverseny hallatára nem kevesen „formalizmusra”, valami kényszerintézkedésre gyanakszanak, mondván „a munkás nem szívesen versenyez és a korábbi években annyira túllőttünk a célon, hogy most legjobb hagyni a dolgokat”.

Ezekre az elképzelésekre

csattanós választ adott éppen a korábbi években, tömegméretben kibontakozó szocialista brigádmozgalom. A munkaverseny levetette korábbi valóban formalista nyomait, elvesztette öncélúságát, elvesztette a csupán többterjne- lésért folyó jellegét A munkaverseny magára öltötte a „szocialista módon dolgozni, élni, tanulni” formáját és olyannyira „elnépszerűsödött”, hogy megyénkben több száz brigád versenyez a kitüntető cím elnyeréséért Ha munkahelyekre látogat az ember és beszélget dolgozókkal, még a szikráját sem érzi annak, hogy ezt a versenyformát valaki is rájuk kényszerítette volna! Sőt! Szinte úgy kell gátat vetni a mozgalomnak, hogy „fel ne vizeződjön”, s valóban szigorú követelmények teljesítése utón kapja csak meg a brigád a szocialista címet

Egy példát kiragadva a

verseny népszerűségére: a pécsi széntrösztnél a féléves versenyben a szocialista címért 65 brigád küzdött 1136 dolgozóval. Hogy mit produkáltak ezek a brigádok, arra is álljon itt egy-két szó: Pécsbá- nyán Magyar István szocialista brigádja május hónapban 147,8 százalékot ért el és 118,3 folyóméter vágatot hajtott ki. Alig marad el mögöttük Ju- rer Lajos szocialista brigádja 114 százalékával. De vehetjük példának Szabolcsbányán Kiss Mihály csapatát, akik szintén nagyszerű eredményt, egy hónap alatt 128,6 folyóméter vágatot hajtottak ki és 42 százalékkal „fölözték” tervüket: Ám ott van Vasason Bátai Sándor brigádja, Ben- cze Miklós brigádja, vagy az építőknél a Kemer Ádám, Krémer Mátyás brigádja, melyeknek tagjai kitűnőre vizsgáztak a termelékeny munkavégzésből éppúgy, mint a tanulásból, egymás segítéséből.

|fc s éppen azért, mert a " szocialista brigódmoz- galom ilyen mély gyökereket vert a dolgozók „szívében”, mert ennyire népszerű lett, itt az ideje, hogy magasabb fokon szervezzünk újabb versenyeket. Az utóbbi időben a szocialista munkaverseny új formákkal gazdagodott. A szocialista brigádmozgalom mellett és azzal együtt a „Szocialista munka műhelye, üzeme” címért is megindult a versengés. Az építőiparban például az idén is versenyeznek a „Szocialista építésvezetőség” címért. Igaz, hogy múlt évben nem tudták elérni a címet, de az idén úgy szervezik munkájukat, hogy elnyerjék. Lábadi Antal építésvezetősége, a Benkő, a Csejtei mélyépítésvezetőség, ebben a formában küzd. magasabb fokon a kitüntető címért. Vannak a Pécsi Cementáruipari

Vállalatnál dolgozók, akik a szocialista műhely címért küzdenek. Az Erőmű bővítését, további építését végző 26-os Építőipari Vállalat dolgozói közül 140-en kapcsolódtak ebbe a nemes versengésbe.

Mi a célja ennek a versenyformának? A szocialista brigádok hármas jelszavának megvalósítása a nagyobb kollektívák, gazdasági egységek méreteiben.

Nem is kell sokat magyarázni senkinek, hogy megyei iparunk feladatainak megoldásában mennyire fontosak ezek a szocialista címért küzdő kollektívák, hogy mennyire fontosak második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításában. Az építőipart véve például, a szocialista építésvezetőség most a határidők lerövidítéséért, a jó minőségű kivitelezésért harcol. Ebben a harcban segíti őket a műszak, ebbe a versenybe bekapcsolódnak mérnökök, tervezők, s úgy hangolják össze munkájukat — az anyag ellátást, szállításokat stb. —, hogy a munka jobban halódjon, az épületek a tervek szerint készüljenek el.

Amikor a szocialista címért küzdő kollektívák megalakulása, versenyük kiszélesedése felett örülünk, látnunk kell azt is, hogy megyénk ipari üzemeiben még nincs meg a kellő „súlya” ennek a versenyformának. Sok Helyen nem törekednek arra a kötelezettségvállalásoknál, hogy ezek meghaladják céljaikban és színvonalukban a korábban már elért szintet. Nem tükröződik ebben a versenyben kellően a többtermelésen felül végzendő műszaki fejlesztési feladatok megoldása, nem irányítják a verseny szervezői e nemes versengést arra hogy melegágya legyen” az újításoknak, a bátor kezdeményezéseknek.

C nnek a versenyformának

s az pedig a „sava-borsa”, hogy új munkamódszerek alkalmazásával, találmányok, újítások bevezetésével segítsék üzemük műszaki fejlesztési céljainak megvalósulását, a technikai színvonal emelését. Ehhez a versenyhez az is hozzátartozik, hogy ahol folyik, ott rend és tisztaság, kifogástalan munkakörülmények legyenek. Elképzelhetetlen „szocialista műhely” egy olyan csarnokban, ahol szanaszét dobált vasdarabok vannak, rosszul karbantartott gépek, de az is, hogy rideg és barátságtalan legyen a munkahely. E versenyben törekedniük kell a résztvevőknek arra. hogy otthonos, kulturált körülmények között dolgozzanak. Persze ez nemcsak a résztvevőktől, hanem a gazdasági vezetőktől is függ. O'yan helyen, ahol a dolgozók szocialista üzem címért, vagy műhely címért versenyeznek, a gazdasági vezetőknek biztosítaniuk kell a feltételeket is.

Mindezeknek a feltételeknek biztosítása már egymagában alapot ad erre a nagyszerű versenyre, alapot teremt ahhoz, hogy, megyei üzemeinkben valóban „szárnyat bonthasson” ez a versengés. Felesleges bizonj'g-.tni, hogy mit jelent e versenyforma népszerűvé válása. Ahogyan a szocialista brieádme^oai^rri úgy a „szocialista műhely” is lépést jelent előre!

Sz&tg István

Bonn elégedett

az amerikai elnök látogatásával

A nyugatnémet sajtó megírta, hogy a Kennedy látogatása kapcsán rendezett ceremóniák költségei több, mint félmillió márkával terhelték meg a bonni államkasszát. Bár az idei költségvetésben még mindig töhb, mint egymilliárdos deficit tátong, Bonn nem sajnálta a pénzt erre a célra és a kormány sajtó kommentárjai diadalittasan hangoztatják, hogy „Kennedy rendkívül mély benyomásokkal távozott”, a látogatás „fordulópontot jelent a német— amerikai kapcsolatok terén” és „ismét helyreállt a szívélyes jóviszony Washington és Bonn között”.

— Kennedy stratégiáját

Bonnban már fenntartás nélkül helyeslik és támogatják — hangoztatja a DPA kommentátora —, mert az azon a szilárd elhatározáson alapul,

hogy tapodtat sem szabad engedni a kommunizmussal szemben. «

Kenned!

Írországban

Dublin. Kennedy, aki rövid látogatásra szerdáin este Írországba érkezett, csütörtökön reggel félórás tanácskozást folytatott Sean Lemass ír miniszterelnökkel. Az Egyesült Államok nagykövetségén kijelentették, az amerikai elnök az ír vezetőkkel megvitatja azokat a gazdasági problémákat, amelyekkel Írországnak a brüsszeli tanácskozás kudarca következtében kell szembenéznie, és több más kérdést.

Kennedy az ír miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után Dimeanstownba repült.

A tv közvetítése N. Sz. Hruscsov berlini tartózkodásáról

A hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint véglegessé vált, hogy Hruscsov elvtárs ma a kora délutáni órákban, különrepiilőgéppel érkezik meg az NDK fővárosának schönefeldi repülőterére.

A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint a szovjet miniszterelnök úton pankowi szál lása felé, megáll a városháza épülete előtt és nagygyűlésen

találkozik az NDK főváros lakosságával.

Az MTI berlini tudósítója közli, hogy Friedrich Ebert berlini főpolgármester nyilatkozott a szovjet miniszterelnök látogatásáról.. Kijelentette, Hruscsov érkezése az egész német nép számára nagy esemény. Méltatta a szovjet miniszterelnök tevékenységét a nemzetlcözi helyzet enyhítéséért, a német kérdés és a nyugat-berlini probléma békés ren dezéséért, a szovjet—német nép barátságának elmélyítéséért. A Német Szocialista Egységpárt berlini vezetősége és a berlini magisztrátus felhívást intézett a főváros polgáraihoz: ezúttal is adja bizonyságát a hagyományos berlini vendégszeretetnek.

Az NDK televíziója június 28-án, pénteken délután több ízben helyszíni közvetítést ad Nyikita Szergejcvics Hruscsov Berlinbe érkezéséről és azt követő programjairól. A közvetítéseket a magyar televízió is átveszi. Az első közvetítés 13.55 órakor kezdődik, a további időpontokat a közvetítés során közük.

Július 1-ig befejeződik a könnyűipar átszervezése

Megszűnnek az iparigazgatóságok

Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese csütörtökön a minisztériumban tájékoztatta a sajtó képviselőit a könnyűiparban végrehajtott és július 1-ig befejeződő szervezeti változásökrök •

A miniszter első helyettese bevezetőben hangsúlyozta, hogy az átszervezés egyik eszköze a termelékenyebb, gazdaságosabb munkának, a gyártmányválaszték növelésének. A könnyűiparban a termelés koncentrálása már évek kel ezelőtt megkezdődött és a korábbi tapasztalatokat alaposan mérlegeltéik, figyelembe vették a> mostam intézkedéseiknél,

A most befejeződő átszervezés a vállalatok 56 százalékát érintette. 1959 január 1-én a

könnyűiparban 205 termelő vállalat és 18 úgynevezett mellékprofillal rendelkező, például anyagellátó, tervező stb. vállalat működött. 1963. július l-től 59 termelő nagy vállalat, három tröszt és tíz kiegészítő tevékenységet vég ző vállalat tartozik a köny- nyűiparhoz.

— A termelés adottságainak legmegfelelőbb szervezeti formákat igyekeztünk kialakítani — mondotta. — Egyrészt egymás munkájához közvetlen csatlakozó, másrészt azonos cikkeket előállító gyárakat von tunk össze. A pamutipariban például 23 vállalatból 9 lett. A bel- és külkereskedelem érdekeit figyelem be véve egyesítettük a végtermékek zömét kibocsátó nagy pamutkikészíAcoímUí a háfyypeíe&di

Geiskopf Mihály és Bárdos An drás őszi árpát arat a nagy- peterdi tsz határában.

Navratil István, a nagype- terdi tsz elnöke leállította motorkerékpárját és megállt az őszi árpa tábla szélén.

— Jó kis eső volt az éjjel. De azért délután már össze lehet rakni a kévéket.

— Akkor már lehet! — hagyja helyben Geiskopf Mihály traktoros és helyeslőleg rábólint az aratógépkezelő Bárdos András is.

Az elnök felemel egy kévét.

— Nem rossz. Meglesz a 15 —16 mázsa holdankint. Két- három mázsáváI több a tervezettnél.

— És a búza, hogy fizet majd?

— Az gyengébben. Ott talán, talán elérjük a tervet. Igaz, vannak nagyon szép búzáink. Van 49 hold Bezosz- tája egyesünk, az húsz mázsán felül ad holdanként, de van egy másik tizenöt holdas táblánk, ez is húszon felül fizet. A többi az gyengébb. Tizenöt mázsa körüli átlagra számítunk búzából. Persze, csak számítunk. Ennél lehet több is, meg kevesebb is. Mi azt szeretnénk, ha több lenne.

A gép munkáját nézi.

— Megdőlt egy kicsit. Itt elég nagy a tarló. Nem tudták jobban levágni. Pedig nagy szükségünk van a szalmára. Kevés lesz a szalma.

— Még a kukoricaszárat is meg kell majd becsülni.

— Hát mond valamit.

Indulni készül. Még visszaszól.

— Délután jönnek az asz- szonyok a kévéket összerakni, meg a traktort is küldöm szántani.

— Vetnek valamit a tarló után?

— Vetünk. Csak még nem döntöttük el, napraforgót-e, somkórót-e. Zöldtrágyának akarjuk majd leszántani — mondja indulófélben és már berreg is a motor.

Nagy a határ és még másutt is várják.

tő gyárakat. Textilnyomó Vállalat néven július 1-én kezdi meg működését 9 nagy gyáregység és 22 ezer dolgozó tartozik hozzá.

A területi elhelyezés elve az átszervezéseknél háttérbe szorul. A nem túl nagy távolságok a mai közlekedési, hírközlési berendezések lehetővé tették, hogy vidéki és budapesti gyárak egy-egy csoportja alkosson új vállalatot. Felvetődhet az a gondolat, hogy a különböző termékek előállításával foglalkozó szakosított nagyvállalatok monopol helyzete nem vezet-e &z áruválaszték csökkenéséhez;

A kapitalista értelemben vett konkurrencia amúgysem érvényesült a gyárak munkájában, de erre nincs is szükség, mert a szocialista gazdálkodás viszonyai között más ösztönzők serkentik a gyárakat az új, tetszetősebb, jobb termékek kibocsátására. A választék alakulását megvizsgáltuk a négy gyárból korábban összevont és szintén monopolhelyzetben ' lévő ha- risnyagyámál s kitűnt, hogy rövid idő alatt a gyártmányok 20 százaléka cserélődött ki és a választék még 10 százalékkal bővült is. Erről egyébként a vásárlók maguk is meggyőződhetnek.

— A minisztériumban is jelentős átszervezés fejeződik be július 1-ig.

Megszűnnek az iparigazgatóságok és a vállalatok irányítása közvetlenül a miniszterhelyettesek, illetve a hozzájuk tartozó apparátus feladata. A minisztériumban 20 főosztály helyett nyolc lesz. A minisztériumban előtérbe kerül a nemzetközi együttműködés fokozása és a távlati tervek kialakítása.

— Az átszervezés mint eszköz lehetőséget ad sí könnyűipar eredményes munkájához, s ennek a lehetőségnek a kiaknázása a következő évek

. feladata lesz. Szerény számítá- ! som szerint azonban úgy véljük, hogy sok száz millió forint hasznot hozhat. Ha csupán egy százalékkal jobb gazdasági eredményt érhetünk el ezáltal — ami reális cél — akkor évente 270 millió' forintot takaríthatunk meg. Mondotta befejezésül a miniszterhelyet*- tatt.

<

149. SZÁM