Dunántúli napló, 1963. június (20. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-16 / 139. szám

8 NAPLÓ 1963. JTÜNTD8 11 ' Keyés induló — jó eredmények A 100 méteres síkfutásban Mátis (PVSK) szinte egyedül futva is pompás, 10,9 mp-es eredményt ért eL fa# jel vény es tanárok Rózsaszínű, kék és fehér zseb­kendőket lobogtatott egy jókedvű kis társaság a Mecseki Vidám­park óriáskerekéből a lent áliok felé. A hangszóró túlharsogta a zsibongást: — A legkitűnőbb Ki­ll án-szervezőnek küldik a dalt munkatársai. — Az egyik kis zsebkendő piruló archoz repült. Szőke, kékszemtí asszonyka pró­bált megbújni mögötte. Zavará­nak láttán hangos kacagással csapták össze tenyerüket a töb­biek. A következő vasárnapok egyikén Sikondán találtam a vidám kis tár­saságot. Amikor a medence szé­léhez értem, éppen úszóversenyt rendeztek. Már mindenki a cél­ban volt, csak a „legkitűnőbb Kilián-szervező” tartott még a medence kétharmadánál. Valóban ráillett az, amit az egyik parton álló férfi mondott. — Békésiné jó kezdés után, erősen vissza­esett. — Ennek ellenére — némi segédlettel — végig úszta a távot. Szegedi jelentésünk Szép és eredményes játékkal akar javítani a SZEAG A tanítvány legyőzte a mestert! Lukács János csak a második lett, klubtársa Wéber Ádám mö­gött Még három mérkőzés és vége a bajnokságnak. Ezt nem sajnál­kozva, hanem inkább azzal a szí­nezettel mondják a szegedi szur­kolók, hogy végre túllesznek a sorozatos bosszankodásokon, mert abban bőven volt részük a tava­szi szezonban. Egy kis statisztika mindjárt képet is ad a SZEAC rendkívül szélsőséges és általában sikertelen szerepléséről. Szeptem­berben Pécsett l:0-ra győzött a szegedi gárda, akkor az egyetemi I csapat — az 5. forduló után — a tabellán az \lső helyet foglalta el 7 ponttal, Pécs pedig a 10.-et. Az őszi forduló befejezésekor a Sze­ged 4. volt 16 ponttal, 10:11 gól- aránnyal! Pécs ekkor 10 ponttal 10:18-as gólaránnyal a 12. helyen végzett. Jelenleg a pécsi csapat 7. (23 pont 29:29 gól&rány) a SZE­AC pedig 10. (22 pont 14:33 gól­arány!). Csak a tavaszi szereplést néz­zük: 2. a Pécs és utolsó a Szeged. A SZEAC őszi teljesítménye is furcsa eredmény: tíz góllal 16 pontot szerzett. Ez az alapvető baja a csapatnak, hiszen tavasszal is eddig összesen csak 4 gólt rú­gott. Most azonban nagyon akar­nak javítani: erről Orczifalvy Ist­ván edző így nyilatkozott: — Nagyon rosszul szerepeltünk a tavaszi idényben és most leg­utóbb a Salgótarjántól kopott 5 gól­nagyon rátette rossz eredmé­nyünkre a pecsétet. Lehetne ma­gyarázni az őszi rossz befejezés­sel, a sikertelen tavaszi nyitány­nyal, a hullámvölggyel, a sérülé­sekkel, egyéni rossz teljesítmé­nyekkel, sűrű formaingadozások­kal, de az együttes rossz összjá- tékával is. Most a bajnokság be­fejező akkordjainál kénytelen va­gyok az év so^án kialakult csa­patban jelentős változásokat vég­rehajtani. Szeretnénk az idei utolsó hazai mérkőzésünkön a szegedi közönséget szép és ered­ményes játékkal meglepni. Való­ban ez lenne a meglepetés és egy kicsit kiköszörülnénk a tavaszi csorbát. Pécs ellen a következő 11 lép majd a Tisza-parti stadion gyepszőnyegére: Tóth — Szabó, Kürtösi, Makrai — Dezsőfi, Remé- nyik — Kökény, Nemes, Gilicz, Polyvás, Boros. Markovits Tibor. Az idei pedagógusnapon Márk Bertalan, a Tanárképző Főiskola igazgatója személyesen adta át Békési Lászlóné testnevelő tanár­nak a Kilián Testnevelési Sport­mozgalom vasjelvény fokozatát. Rajta kívül még négyen kapták meg a vasjelvényt a Pécsi Tanár­képző Főiskola Gyakorló Iskolá­jából, az igazgató, helyettese és két testnevelő tanár. — Eljutottunk odáig — mondot­ta Márk Bertalan igazgató, — hogy a jó tanuló, jó sportolókon kívül ma már jól dolgozó, jó sportoló tanáraink is vannak. — Hogyan jutott el a vasjel- vény megszerzéséig Békési László­né és négy kollégája? A Kilián-mozgalom beindítását alapos körültekintéssel megszer­vezték. Szentistványi Gyula, -*z iskola igazgatója, minden támo­gatást megadott a mozgalom fej­lesztése érdekében, sőt ő maga is aktív résztvevője volt. amit vas­jelvénye is bizonyít. 1961. telén asztalitenisz-bajnokságot rendez­tek. A tél elmúltával túrákat szer­veztek a Mecsek különböző he­lyeire. Főleg a természetjárással sikerült pontjaik számát növelni. A még hiányzó pontokat az idei, tavaszi szünetben asztalitenisz háziverseny keretében gyűjtötték össze. Az úszást és a kerékpáro­zást már koráboan elsajátították. Májusban már meg volt a vas jel­vényhez szükséges száz pont. A tanárok példamutatása igen jó hatással volt a tanulókra. Bi­zonyítja ezt az is, hogy azok, akik 1961-ben jelentkeztek, ma már valamennyien elérték a vas­jelvényhez szükséges száz pontot. Most már a bronzjelvényért küz­denek. Valamennyi túrájuk szinte él­ményszámba ment. Sok, sok ked­ves emlék maradt meg a túrá­zókban. Izgalmas versenyt vív­tak asztaliteniszben is a helyezé­sekért. A végén női—férfi össze­csapást rendeztek, melyen a fér­fiak alaposan megfuttatták és el­páholták a női próbázókat. — A továbbiakban úszó házi- bajnokságot szervezünk — mon­dotta Békésiné — és felvetettem egy páros labdarúgó-találkozó megrendezésének gondolatát a Tanárképző Főiskola és a mi tantestületünk férfitagjai között, a nők részére pedig röplabda-mér­kőzéseket tervezünk. Újabb cé­lunkig — a bronz jelvény megszer­zéséig — az eddiginél több sport­ág közbeiktatásával szeretnénk eljutni. (Baksa» Nyári kapa a PVSK és a BTC részvételével Ebben az évben Is megren­dezik a nyári totószelvényen szereplő Nyári Kupa-mérkő­zéseket. A találkozókat több csoportban rendezik. A du­nántúli csoportban két zala­egerszegi, két kaposvári és két pécsi csapat játszik. A mér­kőzések július 7-én indulnak meg és augusztus közepén fe­jeződnek be. Résztvevő csa­patok: Zalaegerszegi TE, Za­laegerszegi Dózsa, Kaposvári Kinizsi, Kaposvári Honvéd, Pécsi VSK, Pécsi BTC. Vasárnapi sportműsor Labdarúgás. NB I. mérkőzési Komlói Bányász—Salgótarjáni Bányász, Komló 17.30. NB I. tar­talék-mérkőzés: Komlói Bányász —Salgótarjáni Bányász, Komló 15.40. NB III. mérkőzések: Pécsi BTC—Pécsi Bányász, Bőrgyár­pálya 17.30, Pécsszabolcsi Bá­nyász—Székesfehérvári MÁV, Pécsszabolcs 17.30. Megyei mér­kőzések: Urán SC—Pécsi Vasas, Tüzér utca 9.30, PEAC—PVSK II., Tüzér utca 11.15, Magyar­szék-Siklós, Magyarszék 17.30, Kinizsi—Boly, Helyiipar pálya 9.30, Lánycsók—Szigetvár. Lány­csók 17.30, Vasas I. Bányász— Vajszló, Vasas I. bányatelep 17.30. Atlétika. A megyei felnőtt­bajnokságok második napja. PVSK-pálya 9.30. Vízilabda. Vidéki A osztályú mérkőzések: Urán SC—Jászbe­rény, Balokány-liget 11, Pécsi Dózsa—Jászberény, Balokány-li­get 17. Kasárlabda. Népköztársasági Ku­pa-mérkőzések: Szigetvári V. Meteor—Komlói Bányász, női, Szigetvár 9.30, Szigetvári Gim­názium—Komlói Bányász, férfi, Szigetvár 10.45. Tenisz. Megyei serdülő csapat- bajnokságok versenyei, Balo­kány-liget 8, és 15. Asztalitenisz. Városok közötti mérkőzések: Pécs—Szeged, Bőr­gyár kultúrterme 9.30. Kézilabda. NB II. mérkőzé­sek: Pécsi Dózsa—Vác, férfi, PVSK-pálya 9.30, V. Meteor— Vác, Egyetemi tornacsarnok 9.30, Pécsszabolcsi Bányász—Divat Cipő, női, Pécsszabolcs 9. Pécsi Építők—Testnevelési Főiskola, női, Építők-pálya 9. Sakk. Osztályozó mérkőzés: Urán SC—Baja, Uj-Mecsekalja, Ságvári kultúrotthon 9. Teke. Megyei ifjúsági egyéni tekebajnokság, Építők-pálya 8. Kötetlen beszélgetés Dunai II-veI Szurkolókról, kihagyott helyzetekről távozásáról és egyebekről — A Pécsi Dózsa labdarúgó szakosztálya az 1948—49—50. évben születettek részére június 17-én délután 14 órakor a Tüzér utcai pályán toborzást tart. Az emlí­tett évbeni fiatalok minél na­gyobb számban jelentkezzenek! A jelentkezők tornacipőt hozzanak magukkal. Két mérkőzés a megyebainokságban Tóth Klári (PEAC) magasan a legjobb dobóatlétánk női ver­senyzőink között. ^akabos Péter (Dózsa) 5000 méteren ellenfeleit lekörözve győzött Szombaton délután Pécsett a labdarúgó megyebajnokságért két mérkőzést játszottak. Eredmé­nyek: P. ELŐRE—P. PORCELÁNGYÁR 0:0 Postás-pálya, 200 néző. Vezette: Lendvai. Változatos játékot ho­zott a két csapat találkozója.! Két jó védelem és két gyenge csatár­sor küzdelme után igazságos ered­mény alakult ki a mérkőzésen. Jók: Ambrus, Hollóvári, Benke, illetve Bencze, Varasdi és Gyur- kó. P. SZIKRA—P. POSTÁS 3:1 (1:1). Porcelángyár-pálya, 100 néző, vezette: Erb. Az első félidőben kiegyenlített küzdelem folyt a pályán. A kidolgozott helyzetei alapján inkább a Postásnak állt a mérkőzés. A találkozó második felében a Szikra volt jobb. Két ellentétes félidő után a helyze­teit jobban kihasználó Kokszmű­vek csapata megérdemelten nyer­te a mérkőzést. Góllövők: Hor­váth (2) és Opova, illetve Ágai. Jók: Matakovics és Horváth, il­letve ÁgaL P. POSTÁS—P. SZIKRA 1Ä (1 :ö). A megyei ifjúsági bajnokságért lejátszott labdarúgó-mérkőzésen il-esből szerzett góllal győztek a postások. fl labdarúgó-válogatott őszi műsora nagyiából már kialakult. Orszá­gos válogatottunk öt mérkőzést jatsziK, s az első három idegen­ben kerül sorra. Ellenfelek: szep­tember 22: avioszkva, Szovjetunió, ok.-^er 6: Belgárd, Jugoszlávia, október 20: Berlin, NDK, október 27: Budapest, Ausztria, november 3: Budapest, NDK. Érdekességek a mérkőzésekkel kapcsolatban. Az olimpiai sors­jegy vásárlói között 40 moszkvai és 15 belgrádi úti jegyet sorsolnak ki. Az NDK ellen mindkétszer a Nemzetek Kupája II. fordulójá­nak keretében játszik válogatot­tunk. Egy P. Vasas—Bajai Bácska NB III-as találkozón láttuk először játszani Dunai Antalt, a P. Dó­zsa csatárát. Fekete-Kovács Győ­ző a bajaiak edzője ott így beszélt róla: „Nagyon tehetséges, mint a bátyjaAz akkor már római bronzérmes Dunai Jancsira, az angolok elleni magyar válogatott­ra gondolva udvariasan hallgat­tunk, és hitetlenkedve ingattuk fejünket. Csak két év telt el az­óta, és most, hogy itt ül előttünk Anti, az olimpiai válogatott, ön­kéntelenül az ősz tanárember- edző előrelátó szavaira gondounk. Ennek jegyében indult a kötet­len tere-fere a legtehetségesebb magyar játékosok egyikével. ATLETIZÁLÁS HAJNALBAN — Vagy fél évig valóban furcsa volt a Duna menti kisváros után a hegyes Pécsett élni — kezdte a nyurga középcsatár. Most azon­ban éppúgy vágyik ide vissza a Mecsek aljára, ha nagynéha Ba­ján tölt néhány napot. — Játékomat illetőleg már rég észrevettem, hogy nem vagyok eléggé gyors. így morfondíroztam „nem létezik Anti, hogy ilyen hosszú lábakkal ne tudnál gyor­sabb lenni”. És ettől kezdve sa­ját magamnak szabtam ki atle- tikus edzésadagokat. Sok reggel­talált ezért a Tüzér utcai sport­telepen rajtgyakorlatokkal, vág­tákkal kínozva magam, őszi ma­kacs sérülésem után — amikor sokáig sajnos nem az orvosi, ha­nem az edzői tanácsra hallgattam, — rájöttem arra is, hogy az NB I-ben a technika mellett erő is kell. Súlyozni kezdtem, reggelen­ként vagy kétszázszor is kihúzom az expondert. Igaz, hogy hiány­zik néha most is az a „millimé­ter” a gyorsaságomból és nem vagyok elég erélyes, de hol van ez már a kezdettől! NAGYON SZERETEK FUTBALLOZNI (-V) — Ha sikerül a meccs elején gólt rúgnom, ha vezetünk, akkor van önbizalom, megy a hajtás és a foci. így volt ez a csehek elle­ni B-válogatott mérkőzésen is. Két olyan dugót sikerült benyomnom az elején, hogy még én is bele­kábultam. És azután már minden ment. Borzasztóan szeretek futbal­lozni. Bizony először nem esett jól, amikor Kocsis Ernő minket, fiatalokat jól „leszúrt”, ha nem eléggé hajtottunk. Akkor megma­gyarázta Jancsi, bátyám, hogy Ernő a csapatkapitány, jogosan szól, mert itt nem babra megy a játék. Megértettem azután már én is ezt, és szívvel lélekkel igyekszem játszani. Mert nincs annál nagyobb öröm, mint ami­kor lejövök a pályáról, és érzem, hogy becsületesen végigküzdöttem a mérkőzést, őszintén mondom, igen szeretnék mindig jól játszani, a rendkívül hálás pécsi szurkolók előtt. De minél jobban akarunk, minél jobban vigyázunk erre, egyszerűen idegességünkben nem megy. Különösen szeretek Vári Gyurival játszani. Vele lehet iga*4 zán robbanni és a kapu felé ira­modni. Vidéken gátlás nélkül kockáztathatunk. Dorog ellen Gyurival olyan cseles rohamokat csináltunk, hogy a pécsi közönség — ha látta volna — extázisba esik. — Itthon is kijön néha a lépés. A jugoszlávok elleni kupa-talál- kozon lőtt hatalmas gólom felejt­hetetlen. Egyenesen jólesett abba a labdába akkor belerúgni. Nem is akartam elhinni, hogy dugó, csak amikor a júgó-srácok rohan­tak oda gratulálni, tudtam, be­ment. A BTC pályán lezajlott Komló elleni barátságos mérkő­zésen, amikor cseleimtől négyen dőltek jobbra-balra, és láttam hogy Sós odafutott tőlem, ahova nem is akartam menni, nevettem- ben kellett az akciót abbahagy­nom. Ilyenkor élvezet a labdarú­gás. — Igaz, hogy nem szeret még válogatottban sem balszélsőt ját­szani? — adtuk a kényesebb kér­dést. i — Lakat Karcsi bácsi beszélt ve­lem és kérte, hogy a csapat ér­dekében játsszam ott. Nem lesz más kötelességem, csak a meg­játszott labdákat beadni, önként vállaltam e szerepkört. A Dózsá­ban végigjátszottam Balogh Sa­nyi bácsi kérésére a szezon ele­jén minden csatárposztot annak ellenére, hogy Nyíregyházán már úgy volt, hogy kimaradok a csa­patból. Bizonyos, hogy centerben szeretek legjobban játszani. Szá­guldani ha kell a két szél között. PÉCSETT MEGVAN MINDENEM — Egy még kényesebb kérdés: igaz, hogy távozási szándékai vannak Pécsről? — Való, hogy hívtak és hívnak többször és többíelé. De tény az Is, hogy sokszor szüleim kérde­zik: ml Igaz ebből vagy abból? ök hallják, és én, az érdekelt, nem is tudok róla. Pécsett meg­van mindenem. Labdarúgó fejlő­dési lehetőségem, kitűnő szellemű és tudású labdarúgó-csapatban játszhatom. Most ha igaz, Svédor­szágba megyek a selejtező vissza­vágóra. Utána Svájc vagy Spa­nyolország, ősszel az olimpiai csa­pat nyugat-európai túrája lesz, Párizst is érintve. Télen Afrika, vagy Dél-Amerika van terv sze­rint műsoron: Jövő év Szovjet­unió, majd vágyam, Tókió, az Északi sarkon keresztül repülő úttal. A repüléstől rettentően fé­lek. Györkővel is Pestre inkább vonattal órákig zötyögtetjük ma­miinkat, mint repülőre ülünk. Vettem azért magam Is tíz sorsje­gyet, ha nem kerülök ki labda­rúgóként, akkor talán amúgy. — A kihagyott helyzeteit is rek­lamálják a szurkolók — folytattuk a beszélgetést. — Itt egypár esetet szeretnék elmondani. Aczéllal aludtam egy szobában, az ellenük való talál­kozó után. ö mondta: „Éreztem Pécsett, hogy ma képtelenek né­kem gólt rúgni”. A Fradi talál­kozó előtt még éjfélkor is öt je­gyet kérő távirattal ébresztettek fel lakásúnkon. Rádit ugrattam a kihagyott nagy helyzete miatt. És mit tesz a sors. A Honvéd-meccs után ő froclizott. Aki futballozott már, az tudja, hogy néha holtbiz­tos helyzetben is erősebb rároba- nás, rossz hozzányúlás a labdá­hoz. és máris oda a helyzet. Pe­dig milyen jó lett volna egy gól­lal vidék legjobbjának lenni! A BÁTYÁM A PÉLDAKÉPEM — Befejezésül pár szót magán­életéről mondjon. — Nincs semmiféle szenvedő, lyem. Ha a sport kívánja, tudok parancsolni magamnak, és azt meg Is tartom. Levelező úton a TF-et, vagy a jogot szeretném el­végezni. Bátyám hamarosan vé­gez, ő a példaképem. Nagyon sze­retek vele játszani. Ha e sok ta­nulást egyszer befejezi, meggyő­ződésem, nagyon-nagyon sok öröme lesz benne a szurkolóknak. Akkor fog ó csak igazán nagyot játszani — fejezte be a komoly magabiztos labdarúgó. s Búcsúztunk Antitól. Igaza van a fővárosi szaksajtónak: kivételes tehetségű labdarúgó. Büszkék va­gyunk, hogy e húsz éves fiatal, ember gondolkodásában is méltó labdarúgó játékához. Dr. Pazar £«ea§ — Fáradt az arca Tüke, úgy néz ki, mintha gondterhelt lenne. — Jól látja, Mester... és kü­lönben is: én nem lehetek egy­szer fáradt? — Igyon egy kis frissítőt, Tüke! — Az bizony elkelne, de nem­csak nekem, hanem egynéhány focistának is azok után, amit szerdán láttunk a Székesfehérvár elleni meccsen. — Azt mondták a fiúk: a Hon­véd sok energiájukat elfogyasz­totta. — Az lehet Mester, de ha már az ötöst megkérik, azért a szur­kolók valamit látni is akarnak. De a látványosságból bizony csak a félidőben jutott valami. — Ha már a látványosságról beszél Tüke — azt mondják, hogy a vasutas fiúk viszont Oroszlány­ban eléggé látványos dolgokat ta­pasztaltak. — A gólra gondol Mestert Sza­bályos gól volt, a vasutas fiúk már összecsókolóztak, a bíró kö­zépre mutatott, aztán . . . aztán megkérdezte az egyik honi part­jelzőt, akinek viszont nem tetszett a gól. Megvitatták és volt gól, nincs gól. — Ha pedig be van lőve, ak­kor ... — A lövés úgy látszik csak Belgiumban sikeres. — Nem értem, Tüke, — Nos, történt pedig, hogy Leo Horn, a neves bíró Belgiumban « városkája mellett vadászgatott. Lőtt ezt, azt, s egyszer elébe top­pan egy karcsú állat. Fogja a puskát és durrl Megnézi, — meg­állapítja, hogy ritka állatot, vad­macskát sikerült ejtenie. Büsz­kén viszi hazafelé és dicsekszik vele. Egy atyafi is odamegy, megnézi. Nézi, nézi, aztán össze­csapja a kezét; te szent ég, hi­szen ez a polgármester úr leg­kedvesebb macskája! Képzelheti mester, hogy milyen képet vá­gott Leo Horn. — Bizony Tüke, a vadászgatás- sai vigyázni kell. — Nekem mondja Mester? De nemcsak Belgiumban vadászgat- nak, hanem tahon is. Például a Dózsa vezetői, igaz, nem vad­macskára. Eljárogatnak Kaposvár­ra, Szombathelyre, Miskolcra, de róják a pécsi utcákat is például a vasútpálya körül, az egyetemi sportcsarnok mellett is ... — Reméljük „vadmacska” he­lyett nem valami értéktelen va­dat ejtenek majd. — Reméljük Mester, mert ér­téktelen „vadakból" már volt elég, tudnék neveket sorolni. — Soroljon Tüke! t= Például Lippai, Sólymost.. — ök nem focisták Tüke! — Nem bizony, hanem kiváló atléták, őket is felkérték, hogy árulják az olimpiai sorsjegyeket és dedikálják. Vállalták is a fiúk. Arulgatták a jegyeket, írogatták a nevüket s egy napon elébük toppan egy férfi és aszongya: maguk itt mit csinálnak? Hol van az adóhivatali engedélyük, hogy sorsjegyeket árulhassanak? Elő az engedélyt, vagy beszüntetni az árusítást! Képzelje, hogy elcso­dálkoztak a fiúk! — Akadnak csodálatos dolgok Tüke. — Bizony Mester. Van foci­bíró, aki 20 évi működése után jutott el oda, hogy most vezet­het először megyei első osztályú meccset. Húsz esztendeig csak alacsonyabb osztályú mérkőzése­ken fújhatta a sípot. — Ez bizony nagyon szomorú dolog, Tüke. — így van. Pedig jó bíró az il­lető, csak „harag szomrádot” ját­szottak vele két évtizedig! — Most már mindegy, végre megkapta a buzdítást. — Buzdításból nincs hiány Mester! Annyira nincs, hogy a Dunántúli Napló toliforgatói szin­te egy emberként mennek ma Sze­gedre, egy kis buzdítást adni a csapatnak. — Csak aztán „pontos” legyen az a buzdítás. — Reméljük Mester!

Next

/
Thumbnails
Contents