Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-10 / 107. szám

L:c!.czdle misláját a Magyar Szakszervezetek XX. kongresszusa XX ÉVFOLYAM, ÁRA: 60 FILLÉR 101. SZÁM ■besserelésí» béliét aSiarniik! Békegyülés Komlón I Nem hintették plakátok a városban, mégis sokan tartot­tak tegnap este Komlón a Zrí­nyi Miklós Művelődési Ház félé. A leszerelési és béke hó­nap keretében rendezték meg a megye első nagyszabású gyűlését. Rövid idő alatt benépesült a terem. A sorokban asszonyok, fiatalok és idősek vegyesen foglaltak helyet, hogy meghall­gassák Dezséry Lászlónak, az Országos Béketanócs főtitká­rának beszédét. Dezséry László beszéde ele­jén emlékeztette a hallgató­ságot arra, hogy tizennyolc esztendővel ezelőtt fejeződött be a második világháború Európában. A háború számta­lan szenvedést okozott az em­bereknek, melyet még nap­jainkig sem tudtak elfelejteni. Akik átélték az emberiség ed­digi legborzalmasabb és leg- esnbertelenetob összeütközését még ma is emlékeznek azokra a szörnyűségekre, melyeket a német fasizmus elkövetett. Alig múltak el a második világháború szörnyűségei és az emberiségnek újabb bor­zaknakkaü kell megismerked­nie. A második világháború befejezésével egy időben egy új korszak kezdődött meg a hiroshimai atomtámadással: az atomkorszak. Az imperialista országok egy új nukleáris háború rémével fenyegetik a világot. Eszeve­szett fegyverkezésbe kezdtek, hogy rákényszerítsék akaratu­kat a világra, megállítsák a történelem feltartóztathatat­lanul előre haladó menetét, mely egyenlő az 6 pusztulá­sukkal. A fegyverkezési hajsza el­képesztő számokhoz vezetett. Ma tizenkét és fél miUiószor annyi nukleáris fegyver van felhalmozva^ mint amennyi Hiroshimában tízezreket gyil­kolt meg. Ma minden ember­re a világon 80 tonna hagyo­mányos robbanó anyagnak megfelelő gyilkos fegyver jut. Ez a fegyverkezés veszélyez­teti a világot és ez az alap­vető ok ami elindította az idei tavasai bók ehad járatot, kibon­takoztatta a világon a leszere­lés követelését. Emberek mil­liói követelik a leszerelést. a békét. Most új veszély fenye­geti az emberiséget azáltal, hogy az USA arra készül, hogy atomfegyverekkel lássa el a NATO-hatalmukat, köztük a revansra készülő Nyugat-Né- metországot is. A józan és becsületes érzelmű emberek megértik ezt a veszélyt és fel­emelik ellene tiltakozó szavu­kat. Sokan teszik fel a kérdést, hogy vajon egy ilyen tiltakozó hónap eredményeket érhet-e el? Feltétlenül! Eredmény az, ha tudatosítjuk a fegyverke­zési hajsza veszélyét, ha vi­lágszerte a tüntetések arra kényszerítik a nyugati kormá­nyokat, hogy leleplezzék saját politikájukat. A mi népünk is minden gyűléssé!, tiltakozással hozzájárul a világ békeharco­sainak nagy demonstrációjá­hoz. A békegyűlés résztvevői nagy tetszéssel és tapssal fo­gadták Dezséry László beszé­dét, majd egyhangúlag Németh Ferencnét a városi nőtanács titkárát választották meg kül­döttnek a VI. magyar béke- kongresszusra. Csütörtökön délelőtt az Építők Rózsa Fe­renMűvelődési Házában megkezdődött a M. ar Szakszervezetek XX. kongresszusa. .i négynapos tanácskozáson 600 szavazati és 110 tanácskozási jogú küldött, valamint mintegy 350 meghívott vesz részt. A kong­resszusra több, mint 40 külföldi szakszerve­zeti szervezet is elküldte képviselőit. A kongresszuson megjelent és az elnökség­ben foglalt helyet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, a Központi Bi­zottság titkára, Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Münnich Fe­renc államminiszter és Rónai Sándor, a Poli­tikai Bizottság tagjai, továbbá Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bi­zottság póttagja. Az elnökségben foglaltak helyet a külföldi delegációk vezetői is. Meg­jelent a kongresszuson a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, valamint állami és társadalmi életünk számos más ve­zető személyisége és a tömegszervezetek képviselői. Bruiyó János beszámolói a A kongresszust Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg, majd Brutyó János, a SZOT főtit­kára, az MSZMP politikai bi­zottságának póttagja, az első napirendi pont előadója emel­kedett szólásra. — A Magyar Szakszerveze­tei-: tizenkilencedik kongresz- szusa óta öt esztendő telt el — Kezdte beszámolóját Brutyó János. — Ezek az évek, ha nem is voltak zökkenőmente­sek, összességükben a magyar szakszervezeti mozgalom je­lentős fejlődését hozták ma­gukkal. A szakszervezetek he­lyesen követték a Magyar Szó cialista Munkáspárt politiká­ját és hozzájárultak ahhoz, hogy dolgozó népünk azt a magáévá tegye. így a szakszer vezeti mozgalom fejlődése ré­szese annak az előrehaladás­nak, amely hazánk társadal­mi. gazdasági életében végbe­ment és lehetővé tette a szo- ciai' mus alapjainak leraká­sát szocializmus teljes fel- ép^ ___ck megkezdését. n unk a még rejtett tartalé­kok feltárására és a már fel­tártak hasznosítására. E te­kintetben sokat tehetnek az érdekelt területek szakszerve­zeti szervezetei. — A szakszervezeti mozga­lom elismeréssel adózik az új gyártmányok és eljárások meg teremtésében kiváló eredmé­nyeket elérő műszakiaknak, kutatóknak. Büszkék vagyunk rá, hogy egyes iparágazatok szakemberei és szakmunkásai (Folytatás a 6. oldalon) Ballagnak a LcLtiy&k Április 3-án a középiskolások IV. osztályosainak befejeződött a tanítás. Mint minden évben, idén is ballagással búcsúznak az iskolától. A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium 96 lánya tegnap délben vett búcsút iskolájától, tanáraitól, a megszokott padoktól. — Az elmúlt években meg­nőtt a szakszervezetek társa­dalmi felelőssége, tevékeny­sége és ezzel arányban meg­becsülése is. A szakszerveze­tek véleménye jelentős ténye­ző minden olyan kérdésben, amely munkásosztályunkat, dolgozó népünket érinti. A tizenkilencedik kongresszus óta a szakszervezetek tagjai­nak száma 850 000-rel nőtt és ma már eléri a 2 700 000-et. A bérből és fizetésből élőknek több mint 90 százaléka szer­vezett dolgozó, a feladatokat pedig több mint félmillió vá­lasztott tisztségviselő és szak- szervezeti aktivista segít meg­oldani. — A szakszervezetek leg­főbb célja a dolgozók életkö­rülményeinek javítása, ennek kulcsa viszont gazdasági éle­tünk fejlődése. Ezért kell fo­koznunk' eredményeinket a termelékenységre és a gazda­ságosság növelésére, valamint a munka minőségének javítá­sára, amihez a szakszerveze­teknek az eddiginél nagyobb segítséget kell adniok — álla­pította meg Brutyó János. Kritikai légkört as üzemekbe — A termelékenység pél­dául a ötéves terv első két évéi-.-... eredményesen alakult. Eb Jen oenne van sok tízezer szaaszervezeti aktivista erőfe­szítése is. Amennyiben azon­ban előre nézünk és az ered­ményeket nemcsak a néhány évvel ezelőtti színvonalhoz, hanem az ötéves terv céljai­hoz és a távlati tervekben körvonalazott feladatokhoz vi­szonyítjuk, korántsem lehe­tünk elégedettek. A termelé­kenység növekedésének üteme elmaradt az elkövetkező évek követelményei, sőt — ami még nyugtalanítóbb — a mai lehetőségek mögött is. — Első helyen a műszaki fejlesztés ütemének elégtelen­sége áll. — A jövőben a maga sajátos eszközeivel a szakszer­vezeti mozgalomnak is több segítséget kell adni a műszaki fejlesztés megvalósításához. Jobban kell segíteni, hogy a szervezett dolgozók vélemé­nye, javaslatai felszínre jus­sanak és meghallgatásra talál janak. — Mutatkoznak problémák a beruházások megvalósításá­ban is. Nem kétséges, hogy e prob­lémák megoldásában a fele­lősség elsősorban az illetékes gazdasági vezetőé, de a szak- szervezetek érintett szervei­nek és tisztségviselőinek is több a feladata, mint egysze­rűen a bírálat. Helyenként és esetenként meg kell vizsgálni, milyen eszközökkel segíthetik a gazdasági vezetést feladatai megoldásában. Túl kell jutni végre a puszta megállapításo­kon, s a hibákat a szakszer­vezet közreműködésével sür­gősen ki kell javítani. A moz­galom használja fel a műsza­ki és fizikai dolgozók segítsé­gét és javaslatait. A szakszervezeti feladatok végzése közben általában is nagy figyelmet kell fordíta­A lányok arcán látszik, nem Is olyan könnyű megválni a jő öreg iskolától. Befejeződött a nemzetközi jogásztanácskozás Dr. Száméi Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, aki a bevezető, vitaindító előadást tartotta, a következőkben össze­gezte a háromnapos tanácskozás munkáját: — A háromnapos vita azt mutatja, hogy a leglényegesebb kérdésekben találkoznak elgondolásaink. A vitatott részlet- kérdések tisztázásához, újabban felvetődő problémák meg­ismeréséhez viszont közelebb jutunk azzal, hogy a sympoziuin pécsi székhellyel állandó bizottság létrehozását határozta el a tudományos kapcsolatok intézményesítésére. A pécsi állandó bizottság két sympozium között gondoskodik majd a szocia­lista országok államigazgatás-tudományi kiadványainak cse­réjéről és — már a legközelebbi időben — arról, hogy ennek a tanácskozásnak az anyaga is napvilágot lásson az egyetem kiadványi sorozatában, a „Studia juridical’-ban. — mondotta de. Szaráéi Lajos tanszékvezető egyetemi tanár. iparban ugyancsak egységes középirá- ! nyitó szervet alakítanak. Ed- ; dig külön vezetés alatt a lkak az erőművek, az áramszolgál­tató, a kutató, tervező és be­ruházó vállalatok. Most az önálló vállalati formát meg­tartva, valamennyi a Magyar Villamosművek néven megala­kuló nagy középirányító szerv vezetése alá kerül. Az átfogó gazdasági egysé­gek megalakításának előkészü­letei elkezdődtek, megszerve­zésük július 1-tőí kezdve az év végéig gyors egymásután­ban megy véebe. December végére, amikor az átszervezés befejeződik, a jelenlegi 108 gazdasági egység helyett 34 egységben dolgozik tovább a nehézipar. A harmadikosok az ablakból nézik az ünnepséget. Jővőre ők fognak gyöngyvirágcsokrokkal a kezükben a most érettségi­zők helyére állni. Erb János képriportja, Mecseki Szénbányászati Tröszt néven egyesítik a pécsi és a komiéi trösztöt A gazdasági bizottság hoz­zájárult a nehéziparnak a termelőerők eddiginél hatéko­nyabb összpontosítására irá­nyuló átszervezéséhez. A fő törekvés az, hogy az egy iparághoz tartozó külön­böző vállalatokat egyetlen or­szágos vállalatba tömörítsék. Ennek megfelelően a gumiipar izéméit Országos Gumipari Vállalatban egyesítik. Az alu­míniumipar előtt álló nagy­szabású feladatok végrehajtá­sára megszervezik az Alumí­niumipari Trösztöt, amelyben egységes vezetés alá kerül a bauxitDányászat, a timföld- gyártás, az alumíniumkohá­szat, a félkész;- és készáru gyártás, valamint a tudomá­nyos kutatás és tervezés. Ugyancsak tröszti szervezeti [ormában dolgoznak majd to­| vább a szintén erőteljesen fej­lődő gyógyszergyáraik, gyógy- i szeralapanyag-termelő üze- i mek, a Gyógyszeripari Kutató | Intézettel és a Gyógyszeripari Készletező Vállalattal együtt. Az új, operatív középirányító J szerv neve Gyógyszeripari ! Tröszt. A bányászatban megszünte­tik a pécsi és a komlói trösz­töt és a helyettük alakuló Mecseki Szénbányászati Tröszt egységesen irányítja a fekete­szenet termelő bányákat. A termelés további központosí­tása céljából egyesült a Mát- ravidéki Szénbányászati Tröszt a Külszíni Szénbánya Válla­lattal, Mátraaljai Szénbányá­szati Tröszt néven, a Pilisi Szénbánya Vállalat pedig be- ! olvad a Dorogi Szén bányá­szati Trösztbe. A villámosenercia iDarban

Next

/
Thumbnails
Contents