Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

torn. MÁJUS ft. FUAPLÓ 3 INTERJÚ Dezséry Lászlóval, Tavaszi portyán a KÖIÁLL-ellenőrökkel az Országos Béketanács főtitkárával a leszerelési hónapról A eatOr megnyomja a gáz­pedált, % a szürke Warszawa megindul a városba. Az idős orvos, aki mellettem ÜL, közli acz útprogramot A fekete Ma este a komlói béke-nagy gyűléssel kezdődik megyénk­ben a leszerelési hónap. A nagygyűlés előadója Dezséry László, az Országos Béketa­nács főtitkára. Ez alkalomból lapunk munkatársa néhány kérdést tett fel Dezséry Lászlónak a leszerelési hónap előkészületeiről és célki tűzé­seiről. . i — Hogyan haladnak m Iesze relési hónap előkészületei} — A magyar békemozgalom leszerelési hónapját május 9- én nyitjuk tíz nagyvárosi békenagygyűléssel, s egy já­rási nagy béketalálkozóval. 10-én lesz a budapesti meg­nyitó nagygyűlés. Leszerelési hónapunkkal együttharcolunk a világ valamennyi békemoz­galmával a fegyverkezési haj­sza ellen, az idegen támasz­pontok eltávolításáért, az „atomklub kiterjesztése” el­len, és az atomfegyverkísérle­tek azonnali beszüntetéséért A Békevilágtanács felhívása, amely a moszkvai leszerelési és békekongresszuson megta­lált közös alapon a világ vala mennyi békeszerető emberé­hez szólt — nagy visszhang­ra talált Hogyne talált volna visszhangot hazánkban. — A felhívásra megyén­ként akcióbizottságok alakul­tak, amelyekben a nagy tár­sadalmi tömegszervezeteink mind képviseltetik magukat s ezek széleskörű programot dolgoztak ki erre a hónapra. Ügy látjuk, hogy megyénként legalább 25—30 nagyobb béke megnyilvánulás készül. Az Országos Béketanács úgy lát­ja, hogy a kezdeményezés fa­lun és városon egyaránt oly erős, hogy ehhez szinte nem te. kell hozzátenni semmit Az iparban és a mezőgazdaság­ban egyaránt a tél okozta elmaradások leküzdésén fára­doznak s mozgalmunk lénye­gét értenénk félre, ha ezt a tömegmegmozdulást ebben a dologidőben keveselnénk. Mű máris rimomdhatjuk, bogy es H oszt jő mtoőeéeö, K3s- méretű TÉGLA korlátlan mennyiségben €*- adó. 1000 db. 400.— forint Érdeklődni: Közös TO Mtez Belv^dgyula. Telefon: T. a leszerelési hónap eléri a cél­ját A világ megtudhatja, hogy népünk töretlenüt sőt min­den eddiginél szilárdabban vallja magáénak a társadalmi rendszerek békés egymás met lett élésének politikáját Es továbbra is azt vallja, hogy csak a leszerelés oldhat meg minden nemzetközi feszültsé­get Az imperializmus kiáb­rándító konoksággal folytatja háborús előkészületeit a világ antiimperialista erői között pedig éppen ezért növekszik a felháborodás a leszerelési tár­gyalások elhúzódásáért a hi­degháború terhei miatt Né­pünk meg van győződve ar- rót hogy a béke fenntartható, a háború elhárítható. Hazán­kért, az emberiségért érzett felelősségérzetünk követeli, hogy minden eddiginél erő­sebben hirdessük, hogy ns a békét választjuk. Ez felel meg a népek érdekeinek, de a szo­cializmus ügyének is. — Mikor tektnfhetfBk ered­ményesnek hazánkban « le­szerelési hónapotZ — Hazánfc; szocialista or­szág, amely azzal, járul hoz­zá m bébe fenntartásához, hogy erősíti a szocialista tá­bort, vágyás a béke hatalmas erőit, amelyek mindeddig meggátolták, hogy az impe­rializmus háborút zúdítson a FöM lakóira A má leszerelési hónapunk tehát akkor teljesí­ti feladatát, ha azon kívül, hogy kifejed szolidaritásiun­kat a világ minden békés tö­rekvésével — erősíti hazán­kat. Népünk egységes állás­foglalását szilárdítva, népün­ket egységes cselekvésire hív­juk fel dolgozná a szocializ­mus építése ütemének gyorsí­tásáért Aki hazáját s a békét szereti, annak munkálkodnia kell az országért, hogy erősít­se a békét védőik táborát. Mi Dem háborúval, hanem a béke versenyével szeretnénk el­dönteni, hogy melyik társa­dalmi rendszer méhében fo­gant az emberiség virágzó jö­vője. A békemozgalom arra való, hogy ezt a békés ver­senyt ne engedje háborúvá válni, de ugyanakkor az is feladata, hogy ezt a törtémel- md döntést békés körülmények között sürgesse. — Már több tebem járt me­gyénkben, most milyen gondo­latokkal készül a megyei béke nagygyűlésre? •— Baranya megye a bá­nyák, üzemek, állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek, egyetemek gazdag megyéje. Munkások, parasztok, értel­miségiek, felekezetek, nemze­tiségiek kipróbált „népfront­ja”. Arra számítunk, hogy ez­úttal is a szilárd magyar bé­kemozgalom követelésemnek hatásos és eredményes kifeje­zője lesz! (Mttzkl) beHonkafoátos lány, aki a gép­kocsivezető mellett foglal he­lyet, hátrafordulva magyaráz­za, hogy ilyenkor tavasszal különösen a fagylalt ellenőr­zése a fontos. Az a legveszé­lyesebb ... Végül, megszólal a kocsi negyedik utasa is, egy feketehajú fiatalember. Azt mondja, hogy mintát vesz a fagylaltból és beviszi a labor­ba. Az idős orvost Kovács Sán­dor doktornak, a fekete kabá­tos lényt Tóth RózsáraaJki a fiatalembert pedig Molnár Pál­Mackó-névadó — Be, amelyik­nek fehér esik van a nyakán, ex a Katii Ez a Zsuzsi, az pedig a Miét! Az a csupa barna ott Tuskó lesz! ö az egyetlen fiú a családban... Egy szőke asz- szony, Alpár Alf­réddé beszél így a mackóknak, s köz­ben cukrot oszto­gat közöttük. Itt vagyunk az állat- kert óvodájában, a kerítés mögött. Kí­vülről embergyűrű támaszkodik a kor­látnak, ée mosolyog va fígyeU ezt a szokatlan szerda délutáni névadást, amihez madártrilla szolgáltatja a kísé­rőzenét. Nehéz is iát ko­molynak maradni. Az egész állatóvo­da ide sereglik ko­ránk. A barna szőrcsomónak lát­szó mackók bele­csimpaszkodnak a nadrágunkba, « ki­tartóan követelik az újabb cukorada­got, A dingóköly- kök a kezűnket nyalják, a kecske- gidák pedig a cipő­fűzőnket rágcsál­ják. A bárányok panaszos bégetés­sel térnek ki az erőszakos medve- bocsok elől A szőke asszony most almát oszto­gat a bocsok kö­zött Nagy állatba­rát, nem hiába lett névadó mama. Ma is van otthon egy perzsamacskája és egy tengerimalaca. Volt már fehérege­re is, amit szoba­tisztának nevelt Ha a Széchenyi tér re megy, ismerős­ként fogják körül a galambok, az ál­latkert lakói pedig üdvözölni szokták a maguk módján. Ha a vidra meg­látja, azonnal fut­kosni kezd ketrece rácsánál, a kék holló már messzi­ről károg neki, a félelmetesnek lát­szó, nagy sörényű hímoroszlány pedig barátságos morgás­sal szorítja a ka­litkához a hátát, simogatásra várva. Meg is simogatja. Most is ölébe ve­szi Tuskét, $ úgy dajkálja, mintha csak játékszer len­ne. Nem fél tőle. Pedig Tuskó előd­jei — két évvel ez­előtt is névadó ma­ma volt a mackók­nál — mérges pil­lanataikban meg­karmolták a láb­szárát. Még most is megvan a nyo­ma, de az asszony mindent elfelejt, mert szereti az ál­latokat. Nem tudom, txm- e még egy olyan állatbarát a város­ban, mint ő, Alpár Alfréd asztalos fe­lesége, aki heten­ként háromszor is felmegy az állat­kertbe, cukrot osz­togat az állatok kö­zött (neki megen­gedi!ej, s akinek még a kézitáskája is mackóképekkel van tele. Most is, szinte nem tud betelni a bocsok becézgeté- tével. Végül mégis­csak abbahagyja, aztán az etetőkkel együtt felmegy az állatkerti vendéglő­be, inni egyet Tus­kó, Kati, Zsuzsi és Mici egészségére. Ahogy az igazi névadóknál szokás. nak hívják. ÉléLmiszertech- nákus a foglalkozása. Háromfázisos mosogatás Csikorog a fék a Janus Pan­nonius utca 8 előtt. Egy cuk­rászati üzem van itt, amely több minit száz eszpresszót, italboltot és fűsaerboltot lát el édességgel a városban. A fekete kabátos lány eíújságol- ja. hogy nemrég jártak itt. a több hibára féthivtiáik az üzem­vezető figyelmét. Nagyon kí­váncsiak arra, hogy azokból a hibákból mit javítottak ki. A napszemüveges üzemve­zető készséges mosollyal siet elénk. Bevezetőként az udvar­ra mutat. Legutóbb ugyanis az volt a panasz, hogy sáros. Azóta már lesaiakozták. És megtettek másít is. íme, itt van a mosogatás. A KÖJÁLL kí­vánságára három fázis! vezet­tek be. Az első szakaszban le- dtdják az edényről a zsírt, a másodikban fertőtlenítik, a harmadikban pedig Jeöblöge- tik. Öröm nézni... Valóban, jól test a három moeogatótartály. A munka­asztalok is ragyognak a tiszta­ságtól. Simára csiszolt palával fedték be, eltűntették a repe­dések nyomát. Nincsenek már rések, nem tud lerakodni az édes massza. Egy halkan zümmögő fehér gépezet krémet kever az egyik tálban. A tál mellett össze­gyűrt bánná papírzacskó he­ver. Talán cukor volt benne, de most már szemét. Az egyik munkás felkapja és gyorsan kioson vele az ajtó mögé. A feketekabétos lány elne- veti magát. Tetszik neki, hogy respektálják a „köjálosokat”. Elégedettnek látszik, amj ért­hető is, hiszen még a környe­zet is ragyog a tisztaságtól. Bajt okozhat a tojáshéj A Nádor Söröző mellett keskeny folyosó van, azon túl pedig a cukrászati részleg ta­lálható. Kellemes vanáliaóllibat fogad bennünket, amikor belé­pünk. Bordásfaléi hűtőrácsot látunk, lassan csordogál le róla a fagylalthoz szükséges vaníliás lé Egy tálban vér­piros, méinaillatú folyadék van — ebből málnafagyijait lesz. A teHíancú, fcuüctasaipkás cuk­rász nem örül a látogatásnak. Bizalmatlan szemmel méregeti a három „köjálost”, akik meg­lepő otthonossággal cikáznak a helyiségekben. Az öreg dok­tor az udvart járja zxémbelve, mert egy és más nem tetszik neki. A fiatalember zsebe tele van üvegfiolákkal, úgy csö­rögnék, mint a dió. Minden fiola dugóval van bezárva, a dugóból pedig fémpálcika nyú­lik ki, aminek végére steril vatta van rátekerve. Ezt a steril vattát végighúzza egy- egy edény falán, aztán gondo­san elzárja. A vattához tapadt fagylaltmaradékot tápanyag- oldatba ültetik a laborban. Ha káros baktériumot tartal­maz, akkor szaporodni kezde­nek az oldaton. A fiatalember felnyitja a hűtőszekrény ajtaját és elége­detlenül csóválja a fejét. Oda- nézék: a gumitömftés egy da­rabon kiszakadt a fridzsider ajtajánál. A technikus újabb fioláért nyűi, s gondosam vé­gighúzza a vattát a fémrészen, a hiányzó tömítés helyén. Az idős doktor már a cuk­rászati előkészítőiben van, 8 egy asszonnyal zsörtölődik. Az asszony mellett egy kosár to­jás, s komótosan törögeti, gon­dosan különválasztva a fehér­jét a sárgájától. A doktor megkérdezi, hogy lemosták-e korábban a tojás héjét? A vá­lasz: nem. A doktor mérges. Elégedettemül mondogatja, hogy a háziasszonyoknál sem szokás megmosni a tojás hé­jáit, pedig súlyos fertőzések fonása lehet. Kérdezzek csak meg egy szaktekintélyt! Megkérdeztem dr. Kanizsai Lászlót, a KÖJAí.T. laborvezető főorvosát. Azt mondotta, hogy tavaly augusztusban tizenhét embert szállítottak be Keresz­tespusztáról, a pécsi kliniká­ra. Ételmérgezést kaptak a tojáshéjtól. Egyszer Kapos­váron kétszázhatvan embert fertőzött meg a szennyezett tojáshéj... A tejespalaek meg a tisztaság A Tejipari Vállalat a követ­kező állomás. Nehéz hely. —• öreg, mint az országút, s rá­adásul szűk is. Ha a helyszű­két nézzük, 16—20 ezer liter tejét lehetne itt napomként feldolgozni, s a valóságban pe­dig 53 ezer litert keli kiad- niok. Legalábbis szombaton­ként Nem is csodálható, hogy alig tehet moccanni a szűk üzem­Pavlik Ödön kálváriája .vywwwvwwwwwywyvwwwwyyw A KAErVAKTA — amelyél ex a középkorú férfi bejárt — meghökkentően bonyolult ■ már úgy tűnik: az át végte­len. Keresi as igazságát azt az igazságot amely különben annyira tiszta, nyilvánvaló és egyszerű, hogy az ember mo­solyog: nem igaz, hogy en­nek az ügynek lehetetlenség a végére pontot tenni. Végig­járta a város valamennyi fó­rumait a főváros néhány mi­nisztériumát, egy alkalommal felkereste magát a minisztert is. aki akkor kedvező ígéretet tolt s nem rajta múlott, hogy n niszteri szinten sem tudott érdemleges intézkedést hozni. Akták, tárgyalások, perek, bírák, védők... Hét esztendeje keresi igaz­ságát Pavlik Ödön komlói bá­nyász — s ez az igazság kü­lönben egyetlen mondaton bu­kott el. Százh úszónk i- lencezer forintról van szó, s ezt az összeget a Komlói Szénbányászati Tröszt juttatta Pavlik kezéhez, cserében azért a házért, amelyet kisajátítot­tak. Pavlik elégedett volt a vásárral, a trösztnek is csak egyetlen fenntartása volt: csak egy új ház megvételére, vagy felépítésére fordíthatja a pénzt. Ez természetes. Pavlik sem akart mást. Nézzük hát, hogyan bonyolódott le a ház­vétel? 1952. Egy D. nevű pécsi In­gatlanközvetítő révén kap egy címet: Hárs Ferenc, Doktor Sándor utca 54. A jelzett szám alatti ház — eladó. A ház kis- emeletes: fönt két szoba össz- ksnfart, lent, a földszinten egyszóba-konyhás lakás és üzlethelyiség. A HÁZ Hárs Ferenc szüleié. — Nehezen osztoznánk a há­zon, ha a papa meg a mama meghalna, nem akarok vi­szályt a testvéreimmel. Ezért adjuk el, illetve én építek egy kisebb családi házat — mon­dotta Hárs. — Tehát ezek szerint még nem beköltözhető... — mond­ja Pavlik. — Amint a házam felépül, beköltözhet. így felelt Hárs Ferenc. Rendben van. Megkötik a szerződést, amelynél Szent- iványi Frigyes ügyvéd statisz­tált. Pavlik aggódik, mert a szerződés szövegében nem sze­repel az a mondat, amely a beköltözhetőség határidejét megjelölné. — Felesleges ez Pavlik ár! A ház felépül, azonnal átad­juk a lakást, azaz a házat... — nyugtatja me? Hárs és Szent iványi, nagyon magától érte­tődő, mézes-mázas hangon. Pavlik nem sejt semmit, ugyan miért is ne bízna Hárs Fe- rencben? Felépül a ház 1956 szeptem­berében. Pavlik sürgeti Hársot, hogy költözzék ki és adja át a há­zat, amelyet megvásárolt 100 ezer forintért Hárs azonban továbbra is ottmarad szülei házában. Pavlik ismét fölke­resi, ekkor Hárs a szemébe nevet és ezt mondja: — Ha egy falusi liba nem tudja, hogy aki városon házat vesz, az egy lakást is vegyen melléje, akkor adjon maga nekem most 25 ezer forintot, s akkor kiköltözöm Pavlik hüledezik: — Én adjak? Miért? Hiszen megvettem én már a házat, az Öné pedig elkészült. így állapodtunk meg, különben is a szerződés... . — Mehet a szerződéssel, ahova csak akar! — nevet gú­nyosan Hárs. —i Abban nincs benne az, hogy mikor köl­tözzek ki... PAVLIK feldühödik és szá- jonvágja Hársot. Nem csoda. De az sem, hogy Hárs bepereli és Pavlik Fe­rencet 1500, mégegyszer te­hát: ezerötszáz forintra büntetik! Pavlik is pert indít azért, hogy a házát megszerezze. Nem nyeri meg a pert, nem kapja meg a házát sem. Hárs közben lebonyolít egy üzletet: hatezerhétszáz forintért át­adja az üzlethelyiséget (ami immár Pavliké!) a Földmérő Munkaközösségnek. Hárs ugyan azt mondja, hogy a pénzt különböző berendezési tárgyakért kapta — amelyeket ő építtetett be korábban — de hát számlája erről nincs, s el sem hihető. Az üzlethelyiség később a Térképészeti Hivatal tulajdonába kerül, majd egy idő múlva a Kertészeti Vál­lalat költözik be s végre va- lahára Pavlik Ödöné lesz, ha­ha visszafizeti a hatezerhét­száz forintot. De hiszen azt korábban Hárs már zsebre- vágta, miért nem fizettetik vele vissza? Mindegy, Pav­lik unja már a herce-hurcát: kifizeti. Vagyis mégegyszer megveszi saját házának egyik helyiségét. Hogyan áll Pavlik ügye ezek után? Hét év elmúltával a követ­kezőképpen: felesége — ki sú­lyos beteg volt — közben el­hunyt, s halálát feltétlenül siettette Hárs raffinált mani­pulációja. Aztán: Hárs közben felépült házában lakó van. — Hárs költöztette be — ő pe­dig maradt továbbra is a ház­ban, még a mai napig is. Az­tán: kiderült, hogy a ház — amelyet Pavlik megvett tőle, nem is a „mamáé" és a „pa­páé", hanem Török Elemémé tulajdona volt, akit férjestől együtt Hársék tartanak el életjáradékra. (Havi ötszázat kapnak az öregek ...) Kide­rült az is, hogy Hárs ajtókat cserélt ki a házban s elvitte a cserépkályhát is, holott ez a házzal együtt Pavlik tulajdo­na. VÉGEZETÜL. Hárs Ferenc két alkalommal járt szerkesztőségünkben és olyan arrogánsán viselkedett, mintha az egész ügyben ő len­ne a „vesztes fél”, mintha nem is ő lenne az, aki na­gyon gálád módon becsapott egy szerencsétlen családot. Ki­használta Pavlik járatlanságát efféle házvéteti szerződés ügyekben és Szentiványival együtt —• akiről később kide­rült, hogy nem is folytatja ügyvédi prakszisát — a biza­lomra apelláltak, hogy a ki- költözési határidőt ne kelljen feltüntetni a szerződés szöve­gében. Pavlik Ödön hét esztendeje kilincsel „ponciustól Pilátusig” és ha nem hivatalosan igazat is adnak neki — azok a szer­vek, amelyek jogot és hatal­mat gyakorolnak, mindenkép­pen a paragrafusokhoz ra­gaszkodnak: mereven és ride­gen veszik be a szerződés minden pontját s nem látják, hogy egy ravaszul kihagyott mondat a kétségbeesés szélé­re taszít egy családot. Hárs Ferenc pedig... — aki Pavlik százezer forintján sajátmagának házat épített — a markába nevet. Hát tegyen valaki itt igaz­ságot. Lehetőleg azok a szervek és fórumok, akik tudnak a Pav- lik-ügyről, de érdemleges megoldásáért még nem tettek hosszába egyetlen szalmaszá­lat sem. ben. Állandóan locsolják a kő­padlót, szemmel látható, hogy mindent megtesznek a tisztát ságórt. Mégis nehéz, mert a fogyasztók sokszor rosszul mosott palackokat adnak visz- sza. Dr. Szuper Márton üzem­vezető megmutat néhány ilyen üveglet: oldalukra vastagon rá­ragadt a kicsapódott zsír. Más üvegekben aludttej-maradékot látok. Keserves dolog ezt ki­mosni. A palack-mosó auto­matát nem a hanyag fogyasz­tókhoz méretezték. Búcsúzóul a szombati tu­multusról beszél az üzemve­zető. Arról, hogy mindenki korán reggel akarja megvenni a vasárnapra való tejet. Telje­síthetetlen kívánság. Náluk szombatra virradó éjjel sor­ban állnak a teherautók, még­sem tudnak annyit felrakni, hogy a vasárnapra szánt tejet is Jci tudják vinni. Majd ha meglesz az új tejüzem! Azaz­hogy: talán még akkor sem lesz okos dolog szombaton reggel futni a vasárnapi te­jért. A szombat reggeli tej ugyanis csütörtök esti, péntek reggeli fejesből áll. Ha ezt el­úszik, négynapos tejet isznak vasárnaponként. Ezért jobb szombat délután megvenni a vasárnapi tejet, mert azt pén­tek esti és szombat reggeli fejesből gyűjtötték össze, s va­sárnap nem több kétnaposnál. Magyar László FÖLDMUNKÁRA felveszünk 5—6 főt. lehr' nyugdíjas bányász is. — Pécsi Általános Építő KTSZ Pécs, Sallai u. 11. szám Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents