Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

6 NAPLÓ 1963. MÁJUS 31 1 flz amerikai elnök Nyugat-Németországba utazik A Német Szövetségi Köztár­saság kormányé szerdán ülést tartott és ezen megvitatta Kennedy amerikai, valamint de Gaulle francia elnök kü­szöbönálló nyugat-németorszá­gi látogatását Bonni kor­mánykörökben hangoztatták, igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak a tény­nek, hogy Kennedy elnök ta­lálkozik az NSZK ét Nyugat- Berlin lakosságával, s politi­kai tárgyalásokat folytat majd a szövetségi kancellárral és az illetékes miniszterekkel. Jólértesült körök szerint a megbeszéléseken a kővetkező kérdésekről lesz szó: a Közös Piac és Nagy-Britannia kap­csolata; a sokoldalú NATO- atomhaderő megalakításáról jalytatott tárgyalások; az Egyesült Államok és a Közös Piac; kelet-nyugati kapcsola­tok — beleértve a nyugat-ber­lini kérdést is. Közben Bonnban már }ó- előre mindent megtettek a nemzetközi légkör mérgezésé­re. Kezdve Schröder külügy- és Hassel hadügyminisztertől, egymásután hangzanak el nyilatkozatok, amelyek szerint a nemzetközi feszültség az utóbbi időben nem hogy csök­kent volna, hanem érezhetően kiéleződött. Ezek a kijelenté­sek nyilvánvalóan azt céloz­zák, hogy hozzájáruljanak olyan körülmények kialakítá­sához, amelyek között megér­tésre találnak a hidegháborús politika folytatására irányuló bonni követelések. A jelek szerint az NSZK kormánya ar­ra törekszik, hogy a tárgyalá­sokon elsőrangú kérdésként szerepeljenek az atlanti közös­ség megerősítésével és a nyu­gati stratégiával kapcsolatos problémák. Bonn arra is fel akarja hív­ni a washingtoni kormány fi­gyelmét, milyen problémákat okoz, ha az európai piacot amerikai mezőgazdasági áruk árasztják el, és hangoztatják hogy „semmiesetre sem sza­bad lebecsülni ennek a kér­désnek a súlyát... Bonn más­részt szeretné, ha a másik fél egyszerűen átsiklana a nyu­gatnémet-francia szerződés fe­lett és a kérdést nem szerepel­ne komoly tárgyalási téma­ként. De Gaulle nyugat-németor­szági útja viszont a szerződés jegyében áll majd és magát a látogatást is úgy kell tekinte­ni, mint a megállapodás egyik pontjának megvalósítását. A tárgyalásokon — mondják jól játékozott körökben — össze­hangolják a két ország politi­káját és katonai kérdésekről tanácskoznak. Gyűlés Moszkvában Lambrakiss emlékére A szovjet fővárosban csütörtökön gyűlést tartottak Görög­ország nemzeti hősének, a fasiszták által meggyilkolt Grigo­ri ősz Labrakisznak emlékére. A gyűlésen felszólalt Borisz Polevoj, Mirzo Turszun-Zade, és a szovjet közélet több más képviselője. Valamennyien megállapították, hogy Lambrakisz felbecsülhetetlen érdemeket szerzett abban a harcban, ame­lyet az emberiség a békéért, a nemzetközi feszültség csök­kentéséért, az általános és teljes leszerelésért, a nukleáris fegyverkísérletek betiltásáért folytat. Paraszttuntetés Rómában Róma: Csütörtökön húsz­ezer olasz paraszt — kisbir­tokosok, felesbérlők, napszá­mosok — gyűlt össze Rómá­ban, hogy követelje az álta­lános földreformot. A paraszt- küdöttségek végigvonultak a város főútvonalain, majd a Colosseumban hangot adtak a parasztság követeléseinek, síkraszálltak a felesbérleti rendszer és az idejét múlt mezőgazdasági szerződések eltörléséért, követelték, hogy a. föld legyen azé, aki meg­műveli. A tömeggyűlésen fel­szólalt Agostino Novella, az Olasz Általános Munkásszö­vetség főtitkára, valamint Veronesi, a parasztszövetség helyettes főtitkára, a paraszt­ság követelései mellett foglal­tak állást a katolikus és szo­ciáldemokrata szakszerveze­tek is. Megnyílt a Francia Szocialista Párt ötvennegyedik kongresszusa Bonnba várják Kennedyt... Toncz Tibor rajza. Bevezetik az új általános iskolai tantervet Az oktatási reform céljai­nak megfelelően készült új általános iskolai tanterv be­vezetését ősszel kezdik meg Amint a Művelődésügyi Mi­nisztériumban elmondották, az első ütemben a következő tárgyak lépnek érvénybe: ol­vasás 1—2., Írás 1—4., fogal­mazás 3—4., (A 2. osztály­ban a fogalmazás mint önálló tantárgy megszűnik), nyelv­tan, helyesírás 3., környezet­ismeret (új tantárgy) 1—2., magyar nyelv és irodalom 5., számtan-mértan 5—6., élővi­lág (az eddigi növény- és ál­lattan új neve) 5—6., gyakor­lati foglalkozás 1—8., rajz 2— 8., ének-zene 1—3., testneve­Eló'adás a műfordítás problémáiról Csütörtökön este 3- Irócsoport és a Jelenkor szerkesztő bizottsága rer ezésében, „A műfordítás problémái»» címmel Herényi Grá­cia tartott előadást a Jelenkor szerkesztőségében. A költő javarészt saját műfor­dítói munkásságából vett példák­kal illusztrálta mondanivalóját, elsődlegesen hangsúlyozva p for­mahűség problémáját. Sokat Idéz­te a lengyel Slowacki verseit, ez­zel bizonyítva a különböző szó­tagszámú versek formahü fordí­tásának szükségességét. A szanszkrit fordításokat is emlí­tette, melyen — mivel még nin­csenek magyar hagyományai — három műfordító kollégájával most dolgozik. Bemutatta a lengyel, latin, szanszkrit és a magyar versek­ben megtalálható párhuzamokat, melyek nagy segítséget nyújta­nak a műfordítóknak, nehéz és felelősségteljes munkájukban. Az előadás után élénk, érdekes vita alakult ki. Békestyűléa Békenagygyülést rendezett a MŰM 506-os Iparitan. Int. KISZ- szervezete. Ez alkalommal He- tesy Károly, a pécsi Vöröske­reszt titkára mondott beszédet, majd átadták „A legtisztább szopa" és a „A légi egy elmezet- tebb KISZ-csoport’t verseny- zászlót. lés 1—8., osztályfőnöki óra 5—8. A 4. osztályokban az 1963— 64-es tanévtől megszűnik a földrajzoktatás, mert a negye­dikes „Magyarország föld­rajza” anyag egy évvel ké­sőbb, az 5-ben kerül sorra. Az új tanterwel párhuza­mosan napvilágot látnak a reform-tankönyvek és a mun­ka füzetek is. Ezenkívül az oktatás könnyítésére kézi­könyveket kapnak a peda­gógusok az ének-zene, a kör­nyezetismeret, az élővilág cí­mű tárgyakhoz, valamint a gyakorlati foglalkozáshoz. Az új általános iskolai tan­terv következő lépcsője az 1964—65-ös oktatási év, ami­kor a 3. és 4. osztály, továb­bá az 5. és 6. osztály többi tárgyainak tantervei és köny­vei lépnek érvénybe. A ter­vek szerint az 1965—66-os tanévben befejeződik az álta­lános iskolákban az új tan­tervek és tankönyvek beveze­tése. ' Párizs külvárosában Issy-Les Mouliaeaux-ban csütörtökön megnyíLt a Francia Szocialis­ta Párt 54. kongresszusa. En­nek a kongresszusnak most kü lönős jelentősége van. A De Gauüle-i személyi ura­lom elleni közös harc az utób­bi időben közelebb hozta a Francia Szocialista Pártot a Kommunista Párthoz. A par­lamenti választásokon a két párt között létrejött tényle­ges együttműködés félszáz man dátummal növelte a kommu­nista és szocialista baloldal nemzetgyűlési képviseletét. — A kommunistáik és a szocialis­ták együttesen vitték sikerre a szénbányászok sztrájkját és a szakszervezetek egyéb bér­harcait, eddig a nemzetgyű­lésben is valamennyi kérdés­ben együtt szavazták. fl kommunisták álláspontja A Francia Kommunista Párt félreérthetetlenül leszögezte, hogy természetes szövetsége­sének tekinti a szocialista pártot, a munkásegységben látja a demokratikus erők összefogásénak alapját s nem­csak most, hanem a degaulle- ista rendszer megdöntése után is együtt akar működni a Szo­cialista Párttal. Mindez nem maradt hatás­talan a Szocialista Párt felső vezetésére sem. Bár egyelőre nem hajlandó közös program­ra lépni a Kommunista Párt­tal, nem akadályozza többé a két pár alsóbb szerveinek együttműködését. Egyes szo­cialista vezetők — mint Guy Mollet, Gerard Jacquet. Jules Moch, legutóbbi beszédeikben te „ünnepi könyvhét“ május 25-től június 2-ig Keresse fel a földművesszövetkezeti könyvesboltot és a falusi könyvbizományosokat, ahol az Ünnepi Könyv­hétre megjelenő 63 műből bőséges választékot talál Többek között megjelenik: Garai Gábor: Mediterrán ősz, Pákolitz István: Esti dal Tiszta szigorúság (fiatal költők antológiája), Darvas József: Részeg eső, Fejes Endre: Rozsdatemető, Galabárdi Zoltán: Móres, Mes­terházi Lajos: Az ártatlanság kora, Szabó Magda: Pi­látus, Tímár Máté: Szőrtarisznya, Andric: A vezér ele­fántja, Hemingway: Novellák, Jevtusenko: Rakéták és szekerek, Steinbeck: Kedves csirkefogók stb. elismerték, hogy a Szocialista Párt nem valósíthatja meg programját, a Kommunista Párt tömegeinek támogatása nélkül. A nyilatkozatokból és a kongresszusi javaslatokból is kiderül, hogy a párt eddigi politikájának felülvizsgálatá­ra készül Nem akarja magát lekötni a polgárt pártok mel­lett, mert a velük való szövet­kezés elzárná a kommunisták­kal való együttműködés pers­pektíváját. Szocialista vezetők többsége az STIO-ra, a PSU-re (Egye­sült Szocialista Párt) és egyes polgári pártok baloldali ele­meire, a szakszervezeték egy részére korlátozott „baloldali akcióalapat” akar kialakítani. A Szocialista és a Kom­munista Párt viszonyát tár­gyaló javaslat, amelyet Guy Mollet, Jules Moch és Fuzier, valamint a pártvezetőség több ségi csoportjának más képvi­selői terjesztettek a kongresz- szus elé, felsorolja á szocia­lista & a kommunista pártot elválasztó nézeteltéréseket. Arra a következtetésre jut, hogy egyelőre nincsenek meg egy közös kormányzati prog­ram feltételei, de elismeri az egykori népfront-politika eredményességét és aláhúzza: a francia demokráciát súlyos veszély fenyegeti a reakció részéről, s ezért a Szocialista Párt nem zárkózik el az elől, hogy a Kommunista Párttal közös védelmi taktikát alakít­son ki. Két lehetőség A Szocialista Pártnak a kongresszus elé terjesztett közvetlen politikai programja egyébként sok kérdésben a Francia Kommunista Párté­hoz hasonló álláspontra he­lyezkedik. Rámutat, hogy a De Gaulle-i rendszer elnyom­ja a munkásosztályt és a fran cia dolgozók egyre szélesebb rétegeit; magasabb életszín­vonalat, demokratikus iskola- poltikát, szakszervezeti sza­badságokat követel, a keres­kedelmi bankok államosítását javasolja és az FKP-hoz ha­sonlóan az általános és tel­jes leszerelés mellett száll síkra. A szocialista vezetők — akárcsak az ellenzéki polgári pártok — távolabbi program­jukat De Gaulle távozására alapozzák. Mint a kongresz- szusi javaslatokból kiderül, olyan „demokratikus balolda­li” kormányra gondolnak, amely a Kommunista Párt támogatását élvezi. A kom­munistáknak — hangoztatják a javaslatokban — két lehe­tőség között kell majd vá­lasztanak, vagy ellenzéki politikát folytatnak, ami vég­eredményben „negatív koalí­cióhoz” vezeti őket, a jobb­oldallal, vagy pedig támo­gatják a haladást Ígérő „bal­oldali demokratikus” kor­mányt. Ezek az irányelvek Guy Mollet főtitkár és a vezető­ség mögött álló többségének nézeteit tükrözik. A kong­resszuson azonban hallatni fogja hangját a jobboldali és a baloldali ellenzék is. Az utóbbinak sok híve van a tagsághoz közelebb álló al­sóbb pártszervezetek küldöt­tei között. Másodrangú kérdés A kongresszus napirendjén szereplő egyéb kérdésekben is megoszlik a küldöttek vé­leménye. Ez megmutatkozott már az első elvi napirendi pont — a kormányzati rend­szer kérdése körüli vitában. A felszólalók egy része az Egyesült Államokéhoz hason­ló elnöki rendszer mellett foglalt állást, másik része pe­dig lényegében a De Gaulle uralomra jutása előtti for­mához akar visszatérni, amelyben a kormány a parla­menti többség megbízásából gyakorolja a végrehajtó ha­talmat Egyes Párizs környéki kül­döttek viszont rámutattak: a kérdés másodrendű fontos­sága nem indokolja, hogy a párt egységét megbontó vitát kezdjenek róla. A Szocialista Párt taglét­száma — mint a kongresz- szusi jelentésekből kiderül — az utóbbi években csökkent 1960-ban még több mint száz­ezren fizettek tagsági díjat, de számuk 1961/62-ben 95 000- re esett vissza. Coki! Cvájcban nincs szavazati ^ joguk a nőknek. A kor­mányzat egyszerűen nem ki­váncsi a véleményükre. Ké* oyük-kedvük szerint döntenek a nők sorsáról a himesített svájci választásokon és „nép”, szavazásikon. Legutóbb, pél­dául, ezt kívánta megtudni a svájci kormány, akar-e nuk­leáris fegyvereket „Svájc né­pe” vagy nem akar? E cél­ból megint egybecsődítették a szavazó urnák elé a — hímeket. A nőket nem, ami — bármi­képp magyarázzuk is a mód­felett demokratikus jelenséget — azt jelenti: coki. De bizony a férfiaknak csu­pán 50 százaléka jelent meg a szavazó urnák előtt A másik 50 százalék bizonyára a nők társaságát választotta az ot­romba urnák helyett. Mert csak hazug lehet az olyan vá­lasztási urna, amely egy egész ország nőinek azt merészeli mondani, hogy coki. S a gaz­ság lényegét mi s«m bizonyít­ja, mint a „népszavazás” úgy­nevezett eredménye. Nemcso* da, hogy a szavazásra jogosult férfiak felhatalmazták a kor­mányt a nukleáris fegyver­kezésre. A krónikás — • sorok író­ja — hisz az emberekben. Es még inkább hisz as édes­anyákban. Őket nem engedték szavazni. Nekik csupán annyi joguk van, hogy megszüljék az embert, felneveljék. A férfiak pedig, eldöntik majd, hogy mi­lyen haláét szánnak nekik. De hahó, uraim, mi lesz akkor« ha majd az efféle szellemnek az édesanyák mondják majd — coki.M Bámulj jövő A S soha senki nem állí- M tóttá ennek előtte, hogy a hollywoodi Metro Goldwyn Mayer filmgyártó cég vezető­jéről kellene megmintázni a szerénység szobrát. Ezzel szem ben az a kegyetlen valóság, bogy az idézett cég vezetői igenis — szerények. Elhatá­rozták ugyanis, hogy megvá­sárolnak Callíomiában egy sóbányát, s ott 195 méter mély ségben egy tavernában elrej­tik 353 legjobb filmjüket. —* Képletesen szólva: besózzák. Ugyvélik ugyanis, hogy még egy atomháború sem tudná el­pusztítani a 353 csodafiljüket a sóban. Nos, egy atomkataszt­rófát túlélő emberiség hadd lássa, minő remekeket gyár­tott az idézett eég. A 353 át­mentésre kárhoztatott film között van őt darab jő is. A többi — a címek után ítélve még jobb. Például: Tim és a dögvész; A pucér nő és a ha­lál; A kiszúrt szemű szörny stb., stb. A lista príma. Benne van az MGH egész kultúrája. Az persze csak közönséges rck lám-melléktermék, hogy ezt a 353 hallhatatlan és besózott filmet az MGM szeretné el­adni. Az üzlet, az üzlet. Per­sze a szerénység se kutya..I Kedves vevőink kényelmesebb vásárlása érdekében boltunkat nyújtott nyitvatartási időben üzemeltetjük. r • «1 nyitvatartási idő: hétfőtől péntekig 8—19, szombaton 8—17 óráig. 21. SZ. RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ SZAKÜZLET, PÉCS, BEM UTCA 3. SZÁM.

Next

/
Thumbnails
Contents