Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-31 / 125. szám

2 NAPLÓ 1903. MÄJTJS fl» B'o'íj'ai szsnzició! A hazánkban vendégszereplő Philadelphiai Kamarazenekar nagysikerű hangversenyt adott a Zeneakadémián. A Szabolcs megyei Tisza­iak községben ökrös Gábor- né háziasszony a minap le­vágott egy tyúkot, amelyet a község piacán vásárolt. Amikor felbontotta, megle­petéssel látta, hogy a ba­romfi zúzája rendkívül nagy, majd amikor felvágta, abban egy, akkor még élő, kifejlett csibét talált. A becslések szerint mintegy 18—19 napos lehetett. A csibét formaiinba helyezve beküldték a Debre­cené Agrártudományi Főis­kola Állattenyésztési Tanszé­kére, ahol közölték, hogy ilyen jelenségről eddig még nem szereztek tudomást. nuaanammKamammmmmm Film Film Fiim UtiCElSBBeiälBBBBBa (VámÜati taLdlkőzds Fappá* — Uú&z cdaít Kedves teltkarcsú olva­sók! Ha fogyni szeretné­nek, illetve néhány „deka" feleslegüktől meg akarnak szabadulni, akkor kövesse­nek engem, vagyis jól be­vált receptemet! Először mérjék meg magukat a Park mozi előcsarnokában elhe­lyezett mérlegen (A kispiaci és az állomási mérleggel ne próbálkozzanak, mert nem működnek, csak a 20 fillére­ket nyelik el türelmesen, egymás után). Ha ezzel vé­geztek, szépen, lassan, nem kell sietni, gyalogoljanak a Széchenyi térre, s a sarkon az újságos bódé mellett levő mérlegre állva örömmel megállapíthatják, hogy a 20 perces séta megtette a ma­gáét: 5—6 kilót fogyott, hi­szen ennyivel kevesebbet mutat a mérleg. Receptem fordított méré­si sorrendben nem érvényes. Csak azok próbálkozzanak meg vele, akik ilyen rövid idő alatt 5—6 kilót hízni szeretnének. S ha egyszer mégis talál­nak Pécsett jó mérleget, amely valódi súlyukat mu­tatja és megdöbbenve veszik észre, hogy ismét híztak, akkor ne engem szidjanak, hanem az említett mérlege­ket, és azok gazdáit, gondno­kait. Érdekes film. Tajga, nagy hideg, emberek, mérnökök, maradi elnök és lelkes, kama- szos komszomolisták jelennek rneg a vásznon, vitatkoznak, harcolnak, féltékenykednek — mindent nagyon őszintén és embrien cselekednek. Mégis, miért nevetünk Kolja Babus­kin igazságos felháborodásain, amit a film írója — Alek- szandr Rekemcsuk — komoly­nak szánt? Kolja Babuskin ta­nácstag komszomolista, nehéz feladatot vállal, brigádot szer­vez egy új üzemrész felépíté­séhez. Heves felháborodásai kamaszos lendülettel telítőd­nek, kissé groteszkek lesznek — ezért nevetünk, és még azért is, mert Koljának igaza van, nem maradhat alul a kis küzdelmekben. Derűs perceket szerez ez a film. Talán nem is tűzött ki nagyobb célt maga elé, mint azt, hogy megmutassa: így él­nek, gondolkodnak, szeretnek az emberek itt a tajgán, vidá­man, és komoly felelősséggel. Ebből a felelősségből mutat keveset a film, talán éppen azért, mert csak beszélnek a munkáról, aktívan dolgozni, cselekedni nem látunk senkit. A filmkockákon nem jelennek meg az építkezések — beszéd­ben elmondott — nagy tem­pói, nem látunk darukat, tég­lákat, paneleket mozogni. A film folyamán nem is hiány­zik, s ez kétségtelenül Dob­ronravov operatőr érdeme. Érdekes beállítású, szép koc­kákat látni a filmen — a kez­dőjelenet után a felirat hátte­rében Kolja sítalpon igyekszik a városba, egyszer fekete, máskor végtelen fehér csíkot hagy maga után a hóban, vagy az a jelenet, amikor Cserno- mor, aki űrhajósnak jelentke­zett, magyarázza Koljának a csillagokat: a két fiú sötét, csak szemüket jelöli meg egy keskeny fénysáv. Sokat mond a film — két­ségtelenül, de nem mindent, amit ezekről az emberekről el kellene mondani. Az embe­reknek csak egyik arcát ismer­jük meg, a másik hiányzik. Milyen lehet Kolja, mikor munka közben megáll egy pillanatra, hogy utána röstell- ve a pillanatnyi kimaradást, jobban megmarkolja a szer­számot Rekemcsuk, a film írója nem tartotta ezt fontosnak, mert el tudjuk képzelni Kol- ját ebben a helyzetben is. Megpróbálta az emberek cse­lekedete nélkül a munkát áb­rázolni, és ez a film tartamára sikerült is. Jelentősen hozzájárulnak az elismerő» kiváltásához a sze­replők. Kolja alakítója Oleg Tabakov mindvégig őszinte, kamaszosan felnőtt. Ada Se- remetyeva, Jevsztyignyéjev, Jurij Nyikulin és Krilova ala­kítása méltó még elismerésre. Lenin összes művei Hosszú idő óta várták a magyar olvasók Lenin összes műveinek második magyar ki­adását. A Kossuth Könyvkiadó az idei könyv napon ennek a műnek a kiadásával örven­deztette meg olvasóit. Az 55 kötetre tervezett új sorozat mintegy 20 kötetnyi olyan anyagot tartalmaz, amely részben most jelenik meg első ízben, részben pedig csak a „Leninszkij Szbomyik” kötetei­ben, foly ód latokban és napilapokban látott napvilágot. Ez a gyűjtemény — a befejezett művek mellett — felölel a régebbinél több, úgyneve­zett elkészítő anyagot: tervezeteket, kivona­tokat, fogalmazványokat, jegyzeteket is. Lenin műveiben az olvasó számos ma is ége­tően időszerű filozófiai, társadalmi, gazdasági és politikai kérdésekre kap választ. Az új kiadás első kötete az idei ünnepi könyvhéten jelent meg. Ezt követi őssael a második. A továbbiakban a tervek szerint évenként öt kötet. Az első kötet Leninnek azokat az írásait tartalmazza, amelyeket 1893—94-ben, forra­dalmi tevékenységének kezdeti időszakában írt. Ezek közül a legismertebb a „Kik azok a népbarátok és hogyan hadakoznak a szociál­demokraták ellen?” A második kötet az lt95—97-ből származó írásokat gyűjti egybe. Bevezető cikkel az Engelsről írt nekrológ, így lehetne sorolni a kötetek rövid tartalmát, de ezeket az olvasók jól ismerik. Inkább néhány szót az új kiadás kivitele­zéséről. A művek köntöse igen szép vászon­kötés, melyet különösen tartóssá tesz a vé­kony műanyagbevonás. Külön technikai el­járás biztosítja az egész sorozat teljes szín- azonosságát. Á nyomás famentes, simított papíron, kötetenként tíz—tizenkét színes és fekete melléklettel készül. Egy-egy kötet ter­jedelme 500 oldal. Ára kötetenként 30 forint. Az eddigi tervek szerint Baranya megye 220 kötetet kap, tehát viszonylag keveset A megrendeléseknél az egyéni megrendelők igényét is figyelembe veszi a Kossuth Köny v­kiadó megyei kirendeltsége. Laky Rudolf Magyar meteorológus megállapítása: a napkitörések közvetlenül is befolyásolják az emberi szervezet mnködését Régóta elismert tény, hogy a naptevékenység földünk időjárási helyzetének megváltoztatása út­ján jelentős mértékben hat az emberi szervezetre. Egy magyar meteorológus, dr. örményi Imre viszont bebizonyította, hogy a napkitörések sűrűsödésével egy­idejűleg olyankor is bekövetkez­nek ezek a hatások, amikor szó sincs az időjárás megváltozásáról. Ilyenkor tehát a naptevékenység közvetlen következménye az. hogy ugrásszerűen nő az ideg- rendszeri zavarok, a gyulladásos megbetegedések, a hirtelen be­következő halálesetek, az üzemi és közlekedési balesetek, az ön- gyilkosságok, az epilepsziás ro­hamok száma, fokozódik a vérzé­kenység, stb. Sőt még a szülési fájdalmak jelentkezésének idő­pontja és a naptevékenység vál­tozásai között is világosan fel­ismerhető ez a közvetlen kapcso­lat. Megállapításai szerint mindezek annak g következményei, hogy a napból a kitörések erősségétől függően hol erőteljesebben, hol gyengébben érkeznek a Földre az elektromágneses hullámok és az úgynevezett korpuszkuláris ré­szecskék. Nagy részüket útköz­ben elnyeli az ozonoszféra és a levegőtenger, mintegy ötödrészük azonban mégis eljut egészen az emberi élet szintjéig. Mégpedig nem is egyidejűleg. Az elektro­mágneses hullámok ugyanis nyolc perc, a korpuszkulumok egy ré­sze viszont 24—28 óra, másik ré­sze pedig csak három-négy nap múlva érkezik meg a Földre és hatásaik is törvényszerűen ezek­ben az időpontokban következnek be. A napfoltok és a környezetük­ben hirtelen fellángoló kitörések a nap tengelykörüli forgása kö­vetkeztében mindig keletről nyu­gat felé látszanak végigvándorol­ni égitestünk felületén, s éppen a magyar meteorológusnak sike­rüli megállapítania azt is, hogyan változik sugárzásuk hatása az emberi szervezetre aszerint, hogy Htjuknak éppen melyik szaka­szán tartózkodnak. Sőt még azt a viszonyszámot is kidolgozta, amelynek segitéségével már az egyes napfoltok első feltűnésekor előre ki lehet számítani, mikor milyen mértékben érvényesülnek majd ezek a hatások az emberi szervezet működésében. Ez pe­dig kitűnő eszköz lesz az orvosok kezében egyrészt a gyógykezelés irányítása, másrészt a műtétek legkedvezőbb időpontjának meg­választása tekintetében. A televízió műsora május 31-én, pénteken: 9.55: TV-híradó (lsm.). — 10.15: Telcsport. — 10.30: A hét dada. Magyarul beszéld szovjet film (ism.). — 11.45: Emberek, vizek, hegyek. Csehszlovák klsfilm. — 12.00: A jövő hét műsora. Hírek. — 16.a5: ökölvívó EB. — Közve» títés Moszkvából. Riporter: Vlt- ray Tamás. — 18.00: Telesport. — 18.20: Séta az erdőben. Be­szélgetés dr. Balassa Gyulával, az Erdészeti Főigazgatóság ve­zetőjével. — 19.50: Hírek. — 19.55: Prágai tavasz, 1963. — Mo- zart-hangverseny. — Közvetítés a prágai S met ana-t eremből. — 21.00: Hírek. — A JANUAR elsején bein­duló Felsőfokú Mezőgazdasági Gépészeti Technikumba már csak június 15-ig lehet jelent­kezni. Jelentkezni Pécsett, a Gépállomások Megyei Igazgató­ságán kell. — A BANK BÁNNAL vendégszerepel ma este Dom- bóvárott a Pécsi Nemzeti Színház együttese. — A ZÖLDBORSÓ szedé­sénél segédkeznek a lcővágó- szőlösi termelőszövetkezetben a Nagy Lajos Gimnázium tanulói. — TÖRPE őszibarackost telepít 50 holdon Mohát» határában a helyi Uj Bar rázda Termelőszövetkezet. — JÓL SIKERÜLT járási tűzoltóversenyt rendeztek va sárnap Mozsgón, az állami és önkéntes tűzoltók részvéte­lével A legjobban szereplő csapatokat jutalomban része­sítették. — A MEGYEI Könyvtár Idegen nyelvű részlege értesíti olvasóit, hogy a nyitvatartás a részleg átköltöztetésével megváltozott. Ezentúl szerdán és pénteken du. 13—11 óráig a Megyei Könyv­tárban folyik a kölcsönzés. — HOSSZUHETÉNYBEN és Tuironybam ma író—olvasó találkozóra kerül sor. Hosz- szúhetényben Pákolitz Ist­ván találkozik az olvasókkal* Turonyban Pálinkás György és Rab Ferenc. — HÁROMEZER népi­szőttes szoknyát exportál két hét alatt a Szovjetunióba a Pécsi Háziipari Szövetkezet. — TEGNAP reggel 9 óra 5 perckor Pálmai József há­ny a technikus a CA 65—13 6zámú Skoda személygépko­csijával Pécsett, a 7-es ÉPFU 30-as rakodójának bejáratá­nál összeütközött Brandmül- ler Lambert gépkocsivezető­vel, aki az FB 11—78 számú tehergépkocsit vezette. Sze* mélyi sérülés nem történt, a* anyagi kár 3 ezer forint. A vizsgálatot megindította a rendőrség. — TEGNAP délelőtt fél li­kőr Tésenyben gondatlanság­ból egy traktor szikrától lángra lobbant a termelőszö­vetkezet majorjában álló csuta és alomszalma. A tü­zet a megyei tűzoltóknak si­került eloltaniuk. 68. Csak a járőrök lépteinek zaja töri meg a csendet, s az utcákon időnkint végig­nyargaló fütyülő süvöltés: szél tépi az épü­letromokból kiálló tégla- és betonkötegeket, amelyek időnkint hangos csattanással vál­nak le és hullanak alá a meghajlott, rozs­dás vasvázakról. A város felett, a felhő­foszlányok között bujkáló Hold csak fokoz­za a félelem, a ridegség és a pusztulás be­nyomását ... Aszker néhányszor már próbálkozott, hogy találkozzon Schuberttel, de sehogy sem silcerült. A helyzet nagyon bonyolult volt. A front egészen Németország hatá­ráig ért, s a városban, — mint a sebzett vad — megsokszorozott dühvei és vandaliz­mussal szaglásztak a Gestapo és az SD ka­pói. Schubertnak el kellett hagynia eddigi lakását, mert egyre több gyanús alak mász­kált és ólálkodott a környékben. Arra az időre, amíg új, biztos fedelet kerített neki, átköltözött a vasúti híd melletti házba. Es Stalecker — kihasználva az alkalmas pillanatot, — ma végre azt súgta Aszker- nek, hogy este várja Schubert. Egyedül voltak a szobában. Schubert be­számolt Aszkernek a város legújabb ese­ményeiről. Az illegális antifasiszták segít­ségével sikerült megszöknie az Ostburg melletti lágerből a szovjet és lengyel fog­lyok nagyobb csoportjának, A kiszabadult foglyok kisebb csoportokban keleti irány­ba indultak el, Lengyelország felé, a parti­zánokhoz. — Most pedig megmutatom még ezt is. Schubert négyrétre hajtogatott papírlapot terített ki. — A legnagyobb büszkeségem. Schubert — óvatosan, nehogy elszakad­jon, vagy meggyűrődjön — egy újságlapot terített szét maga előtt. — Aszker vigyázva húzta közelebb magához a papírt. A fejléc alatt több rövid cikk vált, amelyeket a front és az ország szépítés nélküli, valódi hely­zetét tárták fék Aszker Schubertra emelte örömtől csillo­gó szemét. — Hol nyomták? — Megmondom, de nem fogja elhinni. — Nos? — A fasiszta „Ostburger Zeitung? nyom­dájában. Aszker maga elé képzelte, mennyi hősies­ség, ravaszság, szakmai ügyesség kellett hozzá, hogy az ellenség orra előtt kiszedje­nek, betördeljenek és kinyomtassanak több száz példány illegális antifasiszta lapot. Meghatottan nyújtott kezet Schubertnak, hogy gratuláljon a nagyszerű teljesítmé­nyért. — Most akkor beszéljen, magán a sor. — mondta Schubert. — Úgy informáltak, hogy valami fontosat akar közölni. — Karlslusteba kell utaznom. — Mikor? — Minél hamarább. Moszkva jelezte: Karlslusteba készül az egyik hírhedt kém- elháritó-főnök. Seifert tábornok, Upitz Gruppenführer főnöke. Úgy tudom, hogy Seifert és Upitz találkozni készül ott. Ez a találkozó soíc mindent eldönthet. — A rejtekhelyre gondol? — Igen. — Azt hiszem, igaza van. Mégis, mikor szeretne átmenni Karlslusteba? — Körülbelül két nap múlúva. — Vonattal? — Igen. Most, hogy sikerült itt legalizálni magamat, ez már nem olyan veszélyes. Mindentelőkészítettem: igazolványokat, meg ami még szükséges. — Aszker kis szünetet tartott, s közelebb hajolt Schuberthez. — Meg lehetne azt csinálni,hogy Krebs, a rak­táros jelentse az Abwehmek: a hegesztő­készülékek felöl érdeklődtem nála? Schubert kissé meglepetten, kérdő tekin­tettel nézett Aszkerre. — Megmagyarázom. — Aszker az orr­nyergét dözsölgette, mint általában, amikor gondolkodni szokott. — Tudja, nagyon hasz­nos lenne, ha a kémelhárító ... — Mindent értek, — vágott közbe Schu­bert — Az szükséges, hogy ők elhigyjék: maguk bevették a cselt, és most Ostburg- ban keresik a rejtekhelyei. — Igen. Ez elvonhatja a figyelmüket Karlslusteról, s megkönnyítheti a mi ottani munkánkat. — Egyszóval az ő saját fegyverüket akar­ja alkalmazni? — Miért ne? — Aszker vállat vont. — De ezt csak egy esetben lehet megtenni: Ha Krebsben abszolút megbízhatunk... — Efelől nyugodt lehet, — felelte Schu­bert. — Figyeljük minden lépését. És az­tán: végül mégsem telefonált a maga ügyé­ben az Abwehrhez .Ez pedig komoly próba­tétel volt neki, nem igaz? — így van. — Elvileg tehát eldöntöttük. De én még beszélek Staleckerrel. A beszélgetés további részében Aszker közölte Schuberttel, hogy megjelent Ber­linben és Ostburgban Freed Thedder, s ta­lálkozott Lausennel, az Abwehr táborno­kával és Upitz Gruppenführerrel. — Most itt van Ostburgban ez a Thedder? — érdeklődött Schubert. — Csak volt. Ha jól tudom, ma utazott el. Vagy, ha még nem, akkor ma utazik, üpitzzal együtt. — Aszker felállt. — Na, de nekem is ideje elmennem. Schubert ií felállt, s vállonfogta Aszkert. — Annyi mindent szerettem volna mon­dani magának — szólt Schubert és elhall­gatott. — De van az úgy... nem talál sza­vakat az ember, igaz? Aszker bólintott. — Őszintén megmondom: boldog lennék, ha ilyen nagyszerű fiam lenne, mint ma­ga. — És Schubert megölelte, megcsókolta Aszkert. (Folytatása következik) Idő j árás j el en tés Várható Időjárás péntek estig: több órás napsütés. Legfeljebb né hány helyen futó eső. Mérsékelt, időnkén élénk északkeleti—keleti szél. A nappali felmelegedés kis­sé fokozódik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9—12, legmagasabb napnali hőmérséklet holnap 23— 26 fok között. Pécsi Állami Gazdaság, Pécs, Megyeri út 74. ez. megvételre keres sürgő­sen 1 db új, vagy fel­újított SKODA 1200-as MOTORT Telefon: 14-58. NŐI MUNKAERŐT felveszünk erdősáv-kapálás! munkára pellérd-kővágószöl- lősi munkahelyre. Pécsről gépkocsin munkahelyre szál­lítjuk a dolgozókat. Jelent­kezési hely: Pécsi Kertészeti Vállalat Siklósi út 104. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents