Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-04 / 102. szám

1963. MAJT7S 4. niAPLÓ 3 A Minisztertanács illése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénte­ken ülést tartott. Meghall­gatta és jóváhagyta Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének tájékoz­tatóját a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának ötö­dik ülésszakáról. A földművelésügyi minisz­ter jelentést tett az állami gazdaságok 1962. évi gazdál­kodásáról, valamint a ter­melőszövetkezetek 1962. évi zárszámadásáról és a gyenge termelőszövetkezetek meg­szilárdítására hozott határo­zatok végrehajtásáról. A Mi­nisztertanács a jelentéseket tudomásul vette. A kormány a Termelőszö­vetkezeti Tanács és a föld­művelésügyi miniszter javas­lata alapján határozatot ho­zott a termelőszövetkezeti gazdaságok országos terme­lési versenyében legjobb eredményeket elért termelő- szövetkezetek kitüntetéséről. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. Harminckét vállalat munkája a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A megye területén 32 taná­csi vállalat működött 1962-ben, 7741 dolgozóval. A vállalatok gazdálkodásáról, a vizsgála­toknál tapasztalt hiányossá­gokról tárgyalt tegnap dél­előtt a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A tanácsi vállalatok egy év alatt 1,2 milliárd forint értékű árut termeltek, illetve hoztak forgalomba. Az 1961. éves termelési színvonalat 11,7 százalékkal haladták meg. A 32 vállalat közül tavaly három volt veszteséges, a többi nyereséggel zárta az évet, és ennek következtében 3,2 millió forint nyereségrészese­dést fizettek ki a dolgozóknak. A kukorica 60 százalékát már elvetették A megsojokottináL kevésbé volt szeszélyes az idei április, hónapban alig voiit egy­két nap kiesésük a gépeknek s így a mezőgazdasági nagy­üzemeknek jórészt saikenuit behozná a hosszú tél okozta le­maradást. A nyújtott és kéttműszafec* gépek számának növekedésé­vel meggyorsult a szántás és talajelőkészítés is a termelő­szövetkezetekben. Csa k a gép­állomási traktorok eddig 31 400 holdat szántottak meg. Csü­törtökig összesen 102 000 hol­dat, a tavaszi szántás mintegy 90 százalékát végezték el. Jól halad a vetés is, A ter­melőszövetkezetinél földben már a cukorrépa és naprafor­gó s néhány kisebb tábla ki* vételével befejezték már a búr gonya vetését is. Csak a gép­állomások 23 000 holdat ve­tettek be a tavasz folyamán. Ezekben a napokban csaknem minden erőgépet a kukorica talajelőkészítésére és vetésre összpontosítottak. A traktoro­sok éjjel szántanak és mag­ágyat készítenek, nappal vetik a kukoricát. A nagy enőfeszá- tésnefc meg is van az eredmé­nye. Csütörtökig az összes kukorica terület 60 százalékéit a silókukoricának pedig 30 százalékát elvetették a terme­lőszövetkezetek, s ha a munka ilyen lendülettét folyik, május 15-ig az egész megyében be­fejezik a kukorica vetését. Az állami gazdaságokban a kukoricának kétharmad részét — mintegy 12 000 holdon el­vetették, a silókukorica 5700 holdon került a földbe. A nyárias időjárás hatására gyorsan kelmék az elvetett nö­vények. Kikelt és szépen fej­lődik a borsó, a cukorrépá, sőt a korábbam elvetett kuko­rica, megkezdődött a növény­ápolás. A termelőszövetkezetek zömében már elvégezték a kapás kultúrák kimérését, mozgó' ítobták a nőd növény- áoolo brigádokat s a hét ele­jén megkezdték a répa és a fco'isó sarabolását. A szokásos­nál gyorsabban és szebben fej­lődik a lucerna ia és mindenütt szép termést ígér. A sátorhely —'bólyi gazdaságiban a napok­ban megkezdték a lucerna első kaszálását. Május elsejéig a megye gép­állomásai 69 százalékra telje- sfteliték tavaszi tervüket, mint­egy 91 000 normálthold taütaj- munkát végeztek el a tavasz folyamán. A rounkáktoan vál­tozatlanul első a szemtlőrimci és ez ócsárdd gépállomás, leg­gyorsabban ezek körzetében halad a tavaszi munka. Mind­két gépállomás 85 százalékra teljesítette tavaszi t«rvét s a tavaszi munkaversemyben már nehezen hódítható el tőlük az elsőség. A megyei tanács végrehajté bizottsága egy év alatt 3,9 millió forintot juttatott válla­latainak fejlesztésre, ebből a2 összegből az építési és kom­munális vállalatok 2,4 millió forintot, a Moziüzemi Vállalat pedig egymillió forintot ka­pott. A megyei tanács pénzügyi osztályának beszámolója rész­letesen ismertette az egyes ta­nácsi vállalatok ,éves gazdál­kodását és kitért azokra a hiá­nyosságokra, amelyek akadá­lyozták a még jobb munkát, a termelés fokozását. A napi­rend feletti vitában többen szóvátették a Kom­lói Köztisztasági és Ker­tészeti Vállalatnál elural­kodott helyzetet. Csak ennél az egy vállalatnál 1 877 000 forint volt az ered­ményromlás, aminek okait hét pontban foglalta össze a jelen­tés. Ezek között szerepel bün­tető kamatok és bírságok fize­tése, tilos borkészítés, sza­bálytalan borértékesítés, laza gazdálkodás. A végrehajtó bi­zottság tagjanak érdeklődésére a pénzügyi osztály dolgozói el­mondottak, hogy az utóbbi években a Komlói Köztiszta­sági és Kertészeti Vállalatnál indokolatlanul felértékelték az egyes áruféleségeket Tíz hek- .toliter csiger bort készítettek — szabálytalanul* a leitárt meghamisították, nem selej­teztek rendszeresen, a nyolc forint értékű kereteket 270 fo­rintra értékelték, , általáDan mindent felnagyítottak, fel- duzzasztottak és mögötte nem volt készlet A tételes bank­vizsgálat megállapította, hogy az 1877 000 forintos ered­ményromlás mögött mind­össze 340 000 forint értékű anygkészlet van. Joggal tették fel a végre­hajtó bizottsági tagok a kér­dést: mi történt a hanyagsá­gok felfedezése után a válla­latnál? Az akkori főkönyvelőt il tá­volították ugyan a vállalattól, de mint azt a pénzügyi osz­tály jelentette: jelenleg fő- revizori beosztásban dolgozik a minisztériumban. Utódját is leváltották, míg az igazgató és a műszaki vezető fegyelmit kapott Ugyancsak részletesen kért választ a, végrehajtó bizottság a szakigazgatási szervektől a vállalatok tavalyi leltározásainak eredményeiről. Ugyanis az erről készített táb­lázatból kitűnik, hogy a 32 vállalatnál tavaly összesen 1 666 000 forint hiány mutat­kozott. Ugyanakkar igen kevés személyt vontak felelősségre szigorúan és a mulasztások mértékének megfelelően. A végrehajtó bizottság tagjai ja­vasolták és határozatba fog­lalták, hogy a közeljövőben vizsgálják meg: Az egyes vállalatok­nál tapasztalt mulasztá­sokért személyileg ki a fe­lelős és vonják felelősség­re. Annál is inkább lehetséges ez, mert a pénzügyi osztály 280 oldalas, részletes beszámolót küldött a különböző szakigaz­gatási szerveknek, akiknek fel­ügyelete alá a #2 tanácsi vál­lalat tartozik. A végrehajtó bizottság múlt évben önköltségcsökkentési versenyt hirdetett. A könnyűipari vállalatok közül a Mohácsi Vegyes­ipari Vállalat, míg az élel­miszeriparban a Pécsi Húsipari Vállalat lett a verseny győztese és nyer­te el az ezzel járó pénz­jutalmat. \ PRÉMIUM VEM NAGY termelőszö­vetkezet a csertői, mindössze 1200 holdast De ebben a kis termelőszövetkezetben sok olyat találni, amin érdemes elgondolkodni. Itt van például az anyagi érdekeltség »Ivének érvénye­sülése vagy nem érvényesü lése. Hogy mennyire elméleti, de nagyonis gyakorlati tétel ez, azt a csertői példa is bi­zonyítja. 1959-ben a termelő­szövetkezet semmit nem pre­mizált, a végzett munkáért csak munkaegységet írt jóvá. Egy munkaegység értéke 31 forint volt Nem rossz. 1960- ban bevezették a premizálást. Azt mondták: a terven felüli mennyiség ötven százaléka a tagoké. A cél az volt: több munkáért több jövedelmet ad­janak. Ezt a célt el is érték, de amennyi előny származott belőle, annyi ellentétet is szült. A munkaegység tekin­télyét vesztette. Olyan mun­kát, amit nem premizáltak, senki sem akart végezni. Az állattenyésztésben késő ősztől Olcsó tányér- és bögrevásár május 11-ig Egyes tányérok és bögrék 30—50 % engedménnyel vásá­rolhatók. Figyelje az üveg- és porcelánboltok kirakatait. kitavaszodásig nem volt állat- gondozó. Nem egy esetben a párttitkár és q tsz-elnök etet­te meg az állatokat. A föld sem volt egyforma. Egyik jolbb erőben volt, a másik rosszabban. Megpró­bálták kereszt irányban ki­mérni a táblákat. Ez sem ve­zetett eredményre. Képtele­nek voltak megértetni a ta­gokkal: lehetetlen mindenki­nek egyforma táperőben lévő földet adni. Év végén még csak fokozódott az elégedet­lenség. Hogyne fokozódott volna, hisz volt olyan tag, mint Szakszai Jánosaié, aki az alapszabályban előírt munka­egységet sem teljesítette, s mégis 1X5 kiló prémiumkuko­ricát vitt haza. Jó területet kapott. Danes Vendelné vi­szont, aki 130 munkaegységet teljesített, olyan földet kapott, amelyen jóval nagyobb erő­feszítés mellett sem tudott több prémiumkukoricát sze­rezni, mint 100 kilót. Nemcsak két, hanem nagyon sok ilyen eset volt. UJ PREMIZÁLÁSI módo kellett keresni. Meg is talál­ták. Tapasztalatcserére men­tek Bélvárdgyulára és ennek alapján bevezették a családi tervezést. Ezzel is voltak prob lémák az első időben. Tóth Béla tisz-tag például jegyző­könyvbe vetette: aki önhibá­ján kívül nem teljesíti a csa­ládi tervben vállalt munka­egységet, azt nem vonják fe­lelősségre. Jegyzőkönyvbe vették és a legközelebbi köz­gyűlésen vissza is olvasták. Olyan kikötés is volt, aki nem készíti éL a családi tervet, annak tervét a vezetőség ké­szíti el és készpénzben űzetik ki. Az első évben öt ilyen volt. Azóta mindenki beadja a családi tervét Mivel előző évben nem volt tekintélye a munkaegységnek, ennék a tekintélyét is helyre kellett állítani. A vezetőség azt mondta: 30 forintot ga­rantál munkaegységenként, Egy kicsit olyan volt ez, mint a hazárdjáték. Nem volt más alapja ennek a garantálásnak, mint a bizalom. Csak abban bíztak: többen dolgoznak majd, és ha többen dolgoz­nak, akkor ennek meg is lesz az eredménye. Év végén ki­fizették a garantált harminc forintot, sőt azok a nők, akik 80-nál, és azok a férfiak, akik 120 munkaegységnél többet teljesítetitek, minden munka­egység után egy forint pré­miumot kaptak. Ennek a családi tervezés­nek, a garantált munkaegy­ség-értéknek és a prémium­nak nemcsak az lett az ered ménye, hogy mindenki dol­gozni akart, mindentó bevon­ta családtagjait a munkába, hanem az is, hogy a termelő' szövetkezetét megszabadította egy sor magtárgondtól. A ha­tározat ugyanis kimondta: aki cséplésig teljesítette az általa betervezett munkaegység 60 százalékát — az megkapja cséplőgéptől a betervezett mennyiségű terményt. Ma már értelmét látják a munkának a csertői tsz-gaz- dák. A tavalyi tapasztalatok alapján most normarendező bizottságot hoztak létre. A ta­gokból áll ez a bizottság és az a feladata, ahol szükséges, ott szüntesse meg az arány­talanságokat. így jobban, igaz ságosabban szót tudják majd osztani a prémiumot, azt az összeget, aoni a 35 forint ga­rantált munkaegységen felül lesz. A PARASZTEMBER nehe­zen nyugszik bele valamibe, de ha egyszer meggyőződött annak helyességéről, akkor szívvel-lélekkel támogatja, így voltak a csertőiek is a családi tervezéssel. Ma már mindenki tudja: az, ami a közösben történik, őérte, mindannyiukért törté­nik,', abban mindannyian ér­dekeltek. Szálai Jttnos A tudomány és a termelés Az utóbbi években egyre sűrűbben olvashatunk a folyóiratokban, újságokban a tudományos kutatásban el­ért eredményekről, azok gya­korlati alkalmazásáról. Ma már mindennap találkozha­tunk az „atomkorszak”, „koz­mikus korszak” kifejezések­kel. A termelőszövetkezetben dolgozó, parasztság ma már egész közvetlenül ismeri a „hibrid kukoricát”, a külön­féle gyomirtó vegyszereket, a „simaztnos kukoricát”. Ezekkel az új kifejezésekkel való egyre sűrűbb találkozás olyan hatalmas folyamatnak a jelensége, amelynek kere­tében az ember a természet meghódításáért vívott harcá­ban mind mélyebben, mind átfogóbban alkalmazza a tu­domány eredményeit A tudomány és technika, valamint vívmányaiknak a termelésben való alkalmazá­sa területén elért rohamos fejlődés marxista elemzésé­nek eredményeként a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának határozata megállapítja: „A szocialista építőmunka előrehaladásával megnő a tudomány szerepe: a tudomány közvetlen ter­melőerővé válik." Hogy megérthessük a meg­állapítás szükségességét el­méleti és gyakorlati jelentő­ségét, hivatkozni kell arra, hogy Lenin a társadalmi ha­ladás alapvető kritériumának tekintette a termelőerők nö­vekedését társadalmi mun­ka termelékenységének emel­kedését. Marx arra is rámu­tatott hogy a termelés és a termelőerők anyagi tartal­mukon, valamint a közvetlen termelőmunkában résztvevő termelési tapasztalattal ren­delkező emberen kívül szel­lemi potenciált is magukban foglalnak. „ A munka ter­melőerejét sokféle körülmény határozza meg, többek kö­zött ... a tudománynak és technológiai alkalmazhatósá­gának fejlettségi foka..." A szocializmus alapjainak lerakása után a szocializmus teljes felépítésének korsza­kában hazánkban is egyre növekvő szerepe van a tudo­mánynak, elsősorban az anyagi javak termelése terü­letén. A tudomány hatása azonban egyre jobban érez­hetővé válik a népesség, egészségére, kulturálódására is. A tudomány, a természet felismert, objektív törvényei­nek alkalmazása nem ját­szott mindig azonos szerepet a termelésben, a termelőerők fejlődésében. A gépi nagy­ipar megjelenése előtt — lé­nyegében a kapitalizmus előtti társadalmi formákban — a tudományok csak igen lassan fejlődtek, Hiszen a termelőerők, a termelés pri­mitív módja nem tette szük­ségessé a gyorsabb fejlődést. A természettudományok nagyarányú fejlődése a gépi nagyipar alapján létrejött ipari forradalom időszakában gyorsult meg. Ebben a kor­szakban kezdetét veszi az emberi erőnek természeti erőkkel, a tapasztalatszerű gyakorlottságnak a termé­szettudomány tudatos alkal­mazásával való helyettesíté­se. Ez a folyamat már a ka­pitalizmusban a munkater­melékenység emelésének egyik fontos tényezőjévé tet­te a természettudományt A gépi nagyipar fejlődése uni­verzális hajtóművet igényelt. Ilyen hajtómű volt a gőz­gép, amelyet James Watt an­gol mechanikus talált fel 1769-ben. A gőzgép hamaro­san a gépi nagyüzemi terme­lés energiaellátásnak alapjá­vá vált, nagy ugrást jelen­tett a munkatermelékenység növekedése terén. De a tu­domány ebben a korban még nem az egész termelési folyamatot hatja át, hanem csak egy szükebb — a gépek, munkaeszközök fejlesztése — területén érvényesíti hatását. A termelési folyamat irányí­tására akkor még megfelelt . a természettudományokban teljesen járatlan tőkés tulaj­donos, hiszen a technika és technológia döntő mértékben az embernek a termelésben való közvetlen részvételétől függött. Abban az időben a tudományos kutatás még nem volt szerves része a ter­melési folyamatnak. Alapvetően változott meg a helyzet a második vi­lágháború után kialakult tu­dományos, műszaki forrada­lom időszakában. Itt már lényegesen többről van szó, mint a természettudomány tudatos alkalmazásáról a ter­melési folyamatban. J. Ber­nal angol tudós szerint ko­runkban a tudomány a mű­szaki haladás, a termelés élén halad, s azt a tenden­ciát mutatja, hogy túlszár­nyalja az ipart és irányítja azt. Ehhez hozzá kell fűzni, hogy a szocializmust és kom­munizmust építő társadal­makban, ahol megszűnnek az egymással kibékíthetetlen érdekű osztályok, a tudo­mány közvetlen termelőerővé válik, miközben eltűnik a fa­lu és a város, a szellemi és fizikai munka közötti — még meglévő — lényeges különb­ség. Ahhoz, hogy a tudomány közvetlen termelőerővé vál­jék, a természettudományok területén gyökeresen új is­meretek felhamozódása szük­séges. Ez a folyamat a fizi­kában, a kémiában, a bioló­giában és a matematikában napjainkban szinte kézzel­foghatóan megy végbe. A XX. század fizikája például feltárta az elemi részecskék világát, alapjaiban tisztázta az atommag szerkezetét. Ma a természettudomány minden területén alkalmazzák a ku­tatás fizikai módszereit. Elektronmikroszkóppal és ún. jelzett atomokkal nemcsak a fémek és az ötvözetek szer­kezetét lehet meghatározni, hanem ezek szerkezeti átala­kulásának folyamatait is ku­tatni lehet A fizika eredményei nagy befolyást gyakorolnak a mo­dern kémia fejlődésére. A kémia behatolt a bonyolult» molekulák világába, viszony­lag kevés kémiai elem a ké­mia területén óriási változa­tosságát szolgáltatja (40—50 ezernél több szervetlen és 3 millió szerves vegyület), meg találta e vegyületek szintézi­sének új, legcélszerűbb le­hetőségeit Napjainkban egyre széle­sebb területen hatnak a bio­lógiai tudományok is. A bio­lógia mai fejlődési szakaszá­nak jellegzetes sajátossága az életfolyamatok belső fel­építésének tanulmányozása, a sejt és sejtmag mikrovilágá­ba való behatolás. Ez is le­hetővé teszi az életfolyama­tok megismerését, és azok irányítását az ember érdekei­nek megfelelően. Egyre dön­tőbb mértékben a biológiai kutatások éreményességén múlik — valamennyi mező- gazdasági termékfajtában — " olyan termelési szint elérése, amely megteremti az élelmi­szerek bőségét, egyúttal meg­felelő mennyiségű és válasz­tékú nyersanyagot ad az ipar számára. Korunk tudományos-mű­szaki forradalmának célját egyre jelentősebb mértékben befolyásolják a matematikai tudomány eredményei. Külö­nösen a matematika alkal­mazása áll a kutatások hom­lokterében, mert a termelés,- a technika és a gazdaság egymás közötti összefüggé­seit a végbemenő folyama­tok törvényszerűségeit leg­inkább a matematika igen általános fogalmaival és módszereivel lehet kifejezni. 17zek a nagyon részlege­sen kifejtett tudomá­nyos vívmányok is reprezen­tálják, hogy a tudományos ismeretfelhalmozódáshoz a tudományos kutatóműhelyek, tudósok és tudományos ku­tatók egyre nagyobb ütem­ben növekvő seregére van szükség. Illés János, Szántó Lajos, * az MSZMP tudományos és kulturális osztályának munkatársai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents