Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-26 / 121. szám
»63. MÁJUS 26. niAPLd 5 Roswell Garst Magyarországon 9 TJ**r •• 1 A. •• 1 •• 1 99 ujj aszúié toben az udulo (Budapesti tudósítónktól). Roswell Garst, a kiváló amerikai mezőgazdasági szakember unakaöccsével, John Chrystállal együtt a Szovjetunióban járt az elmúlt héten. Moszkvából hazatérőben megszakították útjukait Magyarországon, s néhány napot nálunk töltöttek. Tanulmányozták mezőgazdaságunkat, elsősorban a kukoricatermesztést. Megfordultak többek között a tnartomvásári. kutatóintézetben, hiszen az ott előállított hibridkukoricák híre már régen eljutott aiz Egyesült Államokba is. A 69 éves Roswett Garst élénk mozgású, derűs kedélyű ember. Évekkel ezelőtt súlyos műtéten esett keresztül, amely nek során eltávolították hangszálait, ezért különleges gége- mikrofon segítségével, de igen lelkesen beszél. Szinte felragyog az arca, Iha gazdálkodási eredményeiről számol be, ame lyekre szemmel láthatóan büszke. Joggal büszke is lehet arra, hogy kukoricából évről évre 25—30 mázsás szemtermést takarít bfe holdra átszámítva, hiszen birtokán — az Iowa állambeli Coon Rapids- ban — semmivel sem kedvezőbbek a természeti adottságok, mint nálunk. Az egyéb viszonyok mindenesetre igen eltérőek. Akár a többi amerikai farmer, Garst is minden eszközzel az élőmunka -rá ford í tás csökkentésére törekszik. Gazdaságában kereken 150 hold kukoricára jut egy munkaerő. Az állattenyésztésben szintén elképesztőek az arányok a mi fogalmaink szerint: egy gondozóra csaknem ezer szarvas- marhát bíznak. Igaz, hogy tejtermelés nem folyik Coon Ra- pids-ban. Mindehhez nemcsak kifogástalan gépek, hanem igen megfontolt munkaszervezés is szükséges. Ennek fejlesztésére mindent elkövetnek az ottani gazdák, hiszen a piaci versengés rendkívül éles. Aki drágábban termel a kialakult áraknál, egy-kettőre tönkremegy. Ez a helyzet szinte kényszeríti a földtulajdonosokat, hogy állandóan lépést tartsanak a tudomány haladásával, rendszeresen forgassák a szaklapokat, ismerkedjenek a bevált eljárásokkal, módszerekkel. Garst például birtokánál! kétharmad részén kukoricát termeszt. Marháit jóformán teljesen kukoricán tartja. A szemet megdarálva kiegészíti ásványi sókkal és karbamid- dal, valamint melasszal. Ez az abrak. A tömegtakarmányt kizárólag a besilózott szár képezi. Igen sokat költ műtrágyára, növényvédő vegyszerekre, hogy növelje földjei hozamát. Melléküzemként létrehozta a világ legnagyobb magánkézben lévő hibridüzemót és egy egészen új rendszerű cirokmag szárító berendezést. Kukorica és cirokhibridjei világszerte kitünően vizsgáztak, még a magyarországi összehasonlító kísérletekben is. Roswell Garst azonban nem csak saját eredményeiről szólt, hanem. elismeréssel nyilatkozott a mi mezőgazdaságunk fejlődéséről is, amely sok tekintetben meg is lepte őt. E- mellett bírálatot is gyakorolt. Nem volt például megelégedve fhezőgazdasági gépeinkkel amelyeket általában nehéznek, nem elég mozgéknynak tart. Véleménye szerint gépszerkesz tőinknek sokat kellene javíta- niiok a jelenlegi konstrukciókon, hogy a gépekbe ruházott összeg gazdaságosan térüljön vissza. Azon is csodálkozott, ha megpillantott egy-egy gazos kukoricatáblát. Mint mosolyogva mondotta, ők nem tűrik él az ilyesmit, mert az a nézetük, hogy a gyomok föl- falják a termést... Iowa álam igen messze esik a Dunántúltól, nemcsak a szó földrajzi értelmében. De a távolról érkezett vendég szívesen átadott tapasztalataiból mégis sokat hasznosíthatnak a magyar szakemberek. A külső munkák ugyan még nem fejeződtek be, de az újonn an berendezett, felújított üdülő szobái már ismét megteltek vendégekkel. FÚJ A GYÁR 4000 vagon táp A Terményforgalmi Vállalat takarmánykeverő üzemei évről évre több táptakarmánnyal látják el a tsz-eket. Az idén már eddig 1100 vagon tápot gyártottak a malactáptól a mar- batápig, számos változatban és összetételben. A baranyai termelőszövetkezetek ma már malacállományuk 90 százalékát tá--al etetik, s mióta a táp- etetést bevezették, jelentősen csökkent a malacelhullás. A tápok minőségének javítására június 1-től friss, zöld lucernalisztet Is kevernek az üzemek a tápba, amely magas A-vita- mln. Illetve karotin tartalmánál fogva még jobban elősegíti különösen a fiatal állatok fejlődését. A vállalat keverő üzemei az év végéig összesen 4000 vagon táptakarmányt gyártanak a termelőszövetkezetek részére. KRASSÓ JÓZSEF a Pécsi Bőrgyárban kezdte munkáséletét, s néhány hónap múlva innen megy nyugdíjba. Negyvenkét év küzdelme, öröme egy üzemben .— szinté egy emberöltő. Amikor arra kérem Józsi bácsit, hogy emlékezzék vissza az it' eltöltött több mint négy évtizedre, homályos lesz a szeme. Rágyújt, nézi a szálló cigarettafüstöt, s mintha a füst mögött keresné a fiatal éveit. — Nagy protekció kellett ahhoz, hogy valaki a bőrgyárba kerülhessen dolgozni — mondja,.—■ Apám borbély volt s nála borotválkozott a gyár akkori igazgatója a Róth úr. „Na, csak küldje be azt a gyereket, majd meglátjuk” — mondta az igazgató apámnak Még a lábam is reszketett az izgalomtól: felvesznek-e? Nem volt mindegy, ‘ hatan voltunk otthon testvérek, kellett a pénz. A tímárok közé kerültem s igyekeztem a legjobban, a legbecsületesebben dolgozni. Ha most ezt a riportot úgy régen elbocsátották, amikor I betöltötte a hatvan évet, mert i a rendelet az rendelet. Ettől i kezdve meglehetősen szűkösen i élt, ugyanis a nyugdíjat az I öregek szerényebb szükségle- | teihez szabták, ő pedig való- i jában negyven éves maradt a í java férfikor igényeivel. í Felesége már elporladt a te- i metőben, leányai is elhaltak 1 mellőle. Egyik fehérszakállú i ükunokája a nyolcvankilenc s közül egy alkalommal letak- nyosozta és felpofozta. Ö nem vett elégtételt magának, jóérzése nem engedte, elvégre negyvenéves létére nem üthet vissza egy ezüstszakállú aggastyánt, de ettől kezdve megszüntetett minden érintkezést a családjával. Különös, a nőkkel sok ügye- baja volt. Amikor esetének híre szaladt, megrohanták, elárasztották a legkülönbözőbb korú, társadalmi állású és nemzetiségű nők. Zsenge spanyol lányoktól kezdve éltes, de még életvidám amerikai matrónákig kérték, követelték kegyeit. Hogyne az örök negyvenéves férfi, egyedülálló, unikum, ilyen még nem volt. AZT AN KIMENT a divatból. Él mivel kevés volt a pénze, elszegődött egy varietébe, mutogatta magát. Sikere volt, szerződtette egy világcirkusz. Bejárta a Föld nagyvárosait, dőlt hozzá a pénz. Évtizedek alatt ezt is meg lehet unni. Ö is ráunt. Mindenre ráunt. Már sokszor beutazta a világot, mindent látott, mindent megmért, országokat, hegyeket, tengereket, szobrokat, képeket, költőket, hallotta már az ember valamennyi dalát és minden zenéjét Az idő rohant medrében, a világ vátozott. De ami újat az ember szelleme az újuló korokban létrehozott művészetekben, tudományokban, technikában és élvezetekben, azt ő nem tudta befogadni, nem volt képes megérteni. Szemlélete is megmerevedett a változhatatlanságban, szelleme nem emelkedhetett a saját korának színvonala fölé. Elfáradt anélkül, hogy beteljesült volna. Véglegesen elfáradt és visz- szavonhatatlanul megunt mindent. Az embereket is. Mii kaphatott már tőlük, és mit adhatott nekik? Semmit. Elhúzódott a közelükből, lassan elfelejtette s. nyelvüket. Az emberek is megfeledkeztek róla. Néha-néha uborka- szezonban valaki fölmelegítette a szenzációt egy-egy riport erejéig, olykor diákcsoport látogatta tanára vezetésével s megszemlélte, mint természeti ritkaságot. Mivel teljes apátiába süly- lyedt, a hatóságok megszervezték a gondozását. Intézetben helyezték el, s hogy kényelmesebb legyen a dolog, kibernetikus automatára bízták a kiszolgálását. Nincs sok dolga vele. A férfi ül a négy fal között, s egyetlen gondolatot Őröl: — Mikor lesz ennek vége? Mikor??? Az automata fölfogja gondolatát, s precízen, pontosan válaszol: — Akkor, ha a Nap kihűl. Ha naprendszerünk megsemmisül. Körülbelül ezermillió év múlva... ö PEDIG ül tovább, s meddőn megkísérli lemérni a távoli véget, mely csaknem egyenlő a végtelennel. folytatnál«, hogy élete tele volt küzdelemmel, bizonytalansággal — neon írnék igazat. Azok közé a kevesek közé tartozott, akikre feltétlen szüksége volt az igazgatónak. Rábízta a raktárvezetői állást. Felelősségteljes munkakör. Ö végezte a bőrök osztályozását. Ez volt az üzem egyik kulcspozíciója. — Ha én egy bőrre azt mond tam, hogy harmadosztályú, akkor azt jóváhagyták — mondja. Az osztályozástól pedig nem kevesebb mint a profit függött. Hogy az a bizonyos profit mennyi volt, Róth úr dúsgazdagsága bizonyította. Annyi, hogy még a munkásnak is jutott belőle.;.s — Karácsonykor kaptunk 10 kiló finomlisztet, 10 kiló ke- nyérlisztet és 2 liter bort — mondja, de érzem a hangján könyöradománynak tartotta ő is ezt a nagy „ajándékot”. — Szociális ellátás? —* A vizes műhelyben bőrcsizmát kaptak a dolgozók. — Most? — Most? Amikor munkába lép kézhez kap egy munkaruhát, vagy munkaköpenyt, bakancsot vagy csizmát — attól függően hol dolgozik. — Étkeztetés? Mosolyog. — Az üzem előtt az árokparton ettünk — mondja és mutat kezével kifelé. Ugylátszik Róth vezérigazgató úr vajmi kevés gondot fordított olyan „kicsiségekre” mint a munkások szociális ellátása. De annál többet a „nyu galomra”. — Mármint az ő nyugalmára. — Semmiféle politikai megmozdulást vagy szervezkedést nem engedélyezett. A mellére csapott és azt mondta: a szak- szervezet is én vagyok. Tévedett persze. — Volt nálunk 6 hetes sztrájk is — mondja. — Nem nagyon kérdezték meg az igazgatót, hogy „engedélyezi-e”. Hat hét után aztán ismét felvettük a munkát, sztrájkunk sajnos eredménytelen maradt. A kitartáshoz pénz kell. Az pedig 6 hét alatt elfogyott. Ö, AKI 42' ÉVE figyeld a a gyár fejlődését, arról beszél, hagy az államosítás után lényegesen könnyebb lett a nehéz fizikai munka. — Gépek egész sorát állították üzemibe — sok millió forintért. Az iránt érdeklődöm, hogy régebben volt-e jobb, vagy most a bőr minősége? — Nézze, régebben 90 napig is csereztük a bőrt, most ezzel a munkafolyamattal jóval hamarabb végzünk. Persze ehhez a gépesítés is hozzájárul. Mondok egy talán érdekes példát. Régen, ha valaki nősülni készült, — ha tehette — igyekezett a legjobb borjúbőrből készült cipőt megvenni esküvői cipőnek, mert tudta, hogy talán még 15 óv múlva is az lesz a „gálacjpője’-i Ma? Nincs erre szükség. Változik a cipők fazonja, ami esetleg tavaly divatos volt, az idén már divatjamúlt, s ma szeretnek az emberek divatosan járni — mert tehetik. Olcsó, szépszínű bőröket kell gyártanunk — természetesen ügyelve, hogy az a kívánalmaknak. megfelelően tartós is legyen. De, hogy 15 évig is eltartson — ez ma már azt hiszem nem követelmény, Nevetve teszi hozzá; — Bár ez a divat nagyon szeszélyes. Van nekem még 20 éves hegyesorrú cipőm is és most ismét divatba jött. Évek óta a gyár meósa. A bőrök oszályozását ellenőrzi. — Azt mondta az igazgatóm; Józsi bácsi, a szabványtól eltérő fossz bőrt nem szabad kiengedni a gyárból. Ehhez tartom magamat; Becsületesen, lelkiismeretesen végzi a miunkáját. Tavaly a gyár jubileuma alkalmával a „Szocialista munkáért” érdeméremmel tüntették ki. DÉLUTÁN négy óra. A szobába, ahol beszélgetünk behallatszik a gyár gőzsípjának hangja. — Fúj a gyár — mondja halkan. — Lehet, hogy lassan már nekem fújja a „takaródét” ; . ■ Két lánya van és 3 unokája. Mondom, hogy nyugdíjas korában lesz majd ideje sétáltatni az unokákat. Rámnéz s látom, nem ilyen „nyugdíjas évekre” gondol. — Higgye el, még nem tudom elképzelni sem, hogy milyen lehet az, amikor nem kell dolgozni. Negyvenkét éve járok ide minden reggel, lehet, hogy azt mondják; Józsi bácsi magának már nem kell bejönni? Olyan hihetetlen. Nem akarom elhinni, hogy nyugdíjas leszek. Ha visszagondolok, úgy érzem, hogy csak egy pillanat volt ez a négy évtized... Garay Ferenc Külföldi utak A KISZ Baranya megyei Bizottsága augusztus hónapban az alábbi külföldi utakat szervezi: 18 nap Moszkva—Szocsi—Kiev augusztus 21. 2600 forint és 800.50 forint zsebpénz. 12 nap Zwickau—Karl-MarxStadt, augusztus 13 1550 forint és 441 forint zsebnénz 11 nap Sobesín—Prága, augusztus 1. 1400 forint és 484.50 forint zsebpénz 6 nap' Pozsony—Trencsén (Vág- völgye), augusztus 8. 800 forint és 248.50 forinr zsebpénz. Jelentkezni lehet a KISZ megyei és városi bizottságán (Józseí Attila u. 10.). Vegyesboltba BOLTVEZETŐT felveszünk házastárssal, vagy családtaggal együtt pécsi alkalmazással. Két műszakos nyitvatartás! Pályázatot: „Becsületes” jeligére a Salilai utcai hirdetőbe kérünk. Á napfény árasztotta, otthonos társalgóban mindennaposak az „ádáz” sakk-csaták. Csillapítónak jól esik egy frissen jegelt gyümölcslé. Judit és Eszti minden percüket jól kihasználják. Amint kisüt a nap, máris a szélvédett terraszon sütkéreznek. munkások most szigetelik a terrasz födémét. Sajnos, q bár és a park még nem készült eű Erb János képriport^ r