Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-26 / 121. szám

»63. MÁJUS 26. niAPLd 5 Roswell Garst Magyarországon 9 TJ**r •• 1 A. •• 1 •• 1 99 ujj aszúié toben az udulo (Budapesti tudósítónktól). Roswell Garst, a kiváló amerikai mezőgazdasági szak­ember unakaöccsével, John Chrystállal együtt a Szovjet­unióban járt az elmúlt héten. Moszkvából hazatérőben meg­szakították útjukait Magyaror­szágon, s néhány napot nálunk töltöttek. Tanulmányozták mezőgazdaságunkat, elsősor­ban a kukoricatermesztést. Megfordultak többek között a tnartomvásári. kutatóintézet­ben, hiszen az ott előállított hibridkukoricák híre már ré­gen eljutott aiz Egyesült Ál­lamokba is. A 69 éves Roswett Garst élénk mozgású, derűs kedélyű ember. Évekkel ezelőtt súlyos műtéten esett keresztül, amely nek során eltávolították hang­szálait, ezért különleges gége- mikrofon segítségével, de igen lelkesen beszél. Szinte felra­gyog az arca, Iha gazdálkodási eredményeiről számol be, ame lyekre szemmel láthatóan büszke. Joggal büszke is lehet arra, hogy kukoricából évről évre 25—30 mázsás szemter­mést takarít bfe holdra átszá­mítva, hiszen birtokán — az Iowa állambeli Coon Rapids- ban — semmivel sem kedve­zőbbek a természeti adottsá­gok, mint nálunk. Az egyéb viszonyok mindenesetre igen eltérőek. Akár a többi amerikai far­mer, Garst is minden eszköz­zel az élőmunka -rá ford í tás csökkentésére törekszik. Gaz­daságában kereken 150 hold kukoricára jut egy munkaerő. Az állattenyésztésben szintén elképesztőek az arányok a mi fogalmaink szerint: egy gon­dozóra csaknem ezer szarvas- marhát bíznak. Igaz, hogy tej­termelés nem folyik Coon Ra- pids-ban. Mindehhez nemcsak kifogástalan gépek, hanem igen megfontolt munkaszerve­zés is szükséges. Ennek fej­lesztésére mindent elkövetnek az ottani gazdák, hiszen a piaci versengés rendkívül éles. Aki drágábban termel a kialakult áraknál, egy-kettőre tönkremegy. Ez a helyzet szinte kényszeríti a földtulaj­donosokat, hogy állandóan lé­pést tartsanak a tudomány haladásával, rendszeresen for­gassák a szaklapokat, ismer­kedjenek a bevált eljárások­kal, módszerekkel. Garst például birtokánál! kétharmad részén kukoricát termeszt. Marháit jóformán teljesen kukoricán tartja. A szemet megdarálva kiegészíti ásványi sókkal és karbamid- dal, valamint melasszal. Ez az abrak. A tömegtakarmányt kizárólag a besilózott szár ké­pezi. Igen sokat költ műtrá­gyára, növényvédő vegysze­rekre, hogy növelje földjei hozamát. Melléküzemként létrehozta a világ legnagyobb magánkéz­ben lévő hibridüzemót és egy egészen új rendszerű cirokmag szárító berendezést. Kukorica és cirokhibridjei világszerte kitünően vizsgáztak, még a magyarországi összehasonlító kísérletekben is. Roswell Garst azonban nem csak saját eredményeiről szólt, hanem. elismeréssel nyilatko­zott a mi mezőgazdaságunk fejlődéséről is, amely sok te­kintetben meg is lepte őt. E- mellett bírálatot is gyakorolt. Nem volt például megeléged­ve fhezőgazdasági gépeinkkel amelyeket általában nehéznek, nem elég mozgéknynak tart. Véleménye szerint gépszerkesz tőinknek sokat kellene javíta- niiok a jelenlegi konstrukció­kon, hogy a gépekbe ruházott összeg gazdaságosan térüljön vissza. Azon is csodálkozott, ha megpillantott egy-egy gazos kukoricatáblát. Mint moso­lyogva mondotta, ők nem tű­rik él az ilyesmit, mert az a nézetük, hogy a gyomok föl- falják a termést... Iowa álam igen messze esik a Dunántúltól, nemcsak a szó földrajzi értelmében. De a távolról érkezett vendég szívesen átadott tapasztalatai­ból mégis sokat hasznosíthat­nak a magyar szakemberek. A külső munkák ugyan még nem fejeződtek be, de az újonn an berendezett, felújított üdülő szobái már ismét megteltek vendégekkel. FÚJ A GYÁR 4000 vagon táp A Terményforgalmi Vállalat takarmánykeverő üzemei évről évre több táptakarmánnyal látják el a tsz-eket. Az idén már eddig 1100 vagon tápot gyártottak a malactáptól a mar- batápig, számos változatban és összetételben. A baranyai ter­melőszövetkezetek ma már ma­lacállományuk 90 százalékát tá--al etetik, s mióta a táp- etetést bevezették, jelentősen csökkent a malacelhullás. A tá­pok minőségének javítására jú­nius 1-től friss, zöld lucerna­lisztet Is kevernek az üzemek a tápba, amely magas A-vita- mln. Illetve karotin tartalmánál fogva még jobban elősegíti kü­lönösen a fiatal állatok fejlődé­sét. A vállalat keverő üzemei az év végéig összesen 4000 va­gon táptakarmányt gyártanak a termelőszövetkezetek részére. KRASSÓ JÓZSEF a Pécsi Bőrgyárban kezdte munkás­életét, s néhány hónap múlva innen megy nyugdíjba. Negy­venkét év küzdelme, öröme egy üzemben .— szinté egy emberöltő. Amikor arra kérem Józsi bácsit, hogy emlékezzék vissza az it' eltöltött több mint négy évtizedre, homályos lesz a sze­me. Rágyújt, nézi a szálló ci­garettafüstöt, s mintha a füst mögött keresné a fiatal éveit. — Nagy protekció kellett ahhoz, hogy valaki a bőrgyár­ba kerülhessen dolgozni — mondja,.—■ Apám borbély volt s nála borotválkozott a gyár akkori igazgatója a Róth úr. „Na, csak küldje be azt a gye­reket, majd meglátjuk” — mondta az igazgató apámnak Még a lábam is reszketett az izgalomtól: felvesznek-e? Nem volt mindegy, ‘ hatan voltunk otthon testvérek, kellett a pénz. A tímárok közé kerültem s igyekeztem a legjobban, a legbecsületesebben dolgozni. Ha most ezt a riportot úgy régen elbocsátották, amikor I betöltötte a hatvan évet, mert i a rendelet az rendelet. Ettől i kezdve meglehetősen szűkösen i élt, ugyanis a nyugdíjat az I öregek szerényebb szükségle- | teihez szabták, ő pedig való- i jában negyven éves maradt a í java férfikor igényeivel. í Felesége már elporladt a te- i metőben, leányai is elhaltak 1 mellőle. Egyik fehérszakállú i ükunokája a nyolcvankilenc s közül egy alkalommal letak- nyosozta és felpofozta. Ö nem vett elégtételt magának, jóér­zése nem engedte, elvégre negyvenéves létére nem üthet vissza egy ezüstszakállú aggas­tyánt, de ettől kezdve meg­szüntetett minden érintkezést a családjával. Különös, a nőkkel sok ügye- baja volt. Amikor esetének híre szaladt, megrohanták, el­árasztották a legkülönbözőbb korú, társadalmi állású és nemzetiségű nők. Zsenge spa­nyol lányoktól kezdve éltes, de még életvidám amerikai mat­rónákig kérték, követelték ke­gyeit. Hogyne az örök negy­venéves férfi, egyedülálló, unikum, ilyen még nem volt. AZT AN KIMENT a divatból. Él mivel kevés volt a pénze, el­szegődött egy varietébe, muto­gatta magát. Sikere volt, szer­ződtette egy világcirkusz. Be­járta a Föld nagyvárosait, dőlt hozzá a pénz. Évtizedek alatt ezt is meg le­het unni. Ö is ráunt. Minden­re ráunt. Már sokszor beutaz­ta a világot, mindent látott, mindent megmért, országokat, hegyeket, tengereket, szobro­kat, képeket, költőket, hallotta már az ember valamennyi da­lát és minden zenéjét Az idő rohant medré­ben, a világ vátozott. De ami újat az ember szelleme az újuló korokban létrehozott művészetekben, tudományok­ban, technikában és élvezetek­ben, azt ő nem tudta befogad­ni, nem volt képes megérteni. Szemlélete is megmerevedett a változhatatlanságban, szelle­me nem emelkedhetett a saját korának színvonala fölé. El­fáradt anélkül, hogy betelje­sült volna. Véglegesen elfáradt és visz- szavonhatatlanul megunt min­dent. Az embereket is. Mii kaphatott már tőlük, és mit adhatott nekik? Semmit. El­húzódott a közelükből, lassan elfelejtette s. nyelvüket. Az emberek is megfeledkez­tek róla. Néha-néha uborka- szezonban valaki fölmelegí­tette a szenzációt egy-egy ri­port erejéig, olykor diákcso­port látogatta tanára vezetésé­vel s megszemlélte, mint ter­mészeti ritkaságot. Mivel teljes apátiába süly- lyedt, a hatóságok megszervez­ték a gondozását. Intézetben helyezték el, s hogy kényelme­sebb legyen a dolog, kiberne­tikus automatára bízták a ki­szolgálását. Nincs sok dolga vele. A férfi ül a négy fal kö­zött, s egyetlen gondolatot Őröl: — Mikor lesz ennek vége? Mikor??? Az automata fölfogja gondo­latát, s precízen, pontosan vá­laszol: — Akkor, ha a Nap kihűl. Ha naprendszerünk megsem­misül. Körülbelül ezermillió év múlva... ö PEDIG ül tovább, s med­dőn megkísérli lemérni a tá­voli véget, mely csaknem egyenlő a végtelennel. folytatnál«, hogy élete tele volt küzdelemmel, bizonytalanság­gal — neon írnék igazat. Azok közé a kevesek közé tartozott, akikre feltétlen szüksége volt az igazgatónak. Rábízta a rak­tárvezetői állást. Felelősség­teljes munkakör. Ö végezte a bőrök osztályozását. Ez volt az üzem egyik kulcspozíciója. — Ha én egy bőrre azt mond tam, hogy harmadosztályú, akkor azt jóváhagyták — mondja. Az osztályozástól pe­dig nem kevesebb mint a pro­fit függött. Hogy az a bizonyos profit mennyi volt, Róth úr dúsgaz­dagsága bizonyította. Annyi, hogy még a munkásnak is ju­tott belőle.;.s — Karácsonykor kaptunk 10 kiló finomlisztet, 10 kiló ke- nyérlisztet és 2 liter bort — mondja, de érzem a hangján könyöradománynak tartotta ő is ezt a nagy „ajándékot”. — Szociális ellátás? —* A vizes műhelyben bőr­csizmát kaptak a dolgozók. — Most? — Most? Amikor munkába lép kézhez kap egy munka­ruhát, vagy munkaköpenyt, ba­kancsot vagy csizmát — attól függően hol dolgozik. — Étkeztetés? Mosolyog. — Az üzem előtt az árok­parton ettünk — mondja és mutat kezével kifelé. Ugylátszik Róth vezérigaz­gató úr vajmi kevés gondot fordított olyan „kicsiségekre” mint a munkások szociális el­látása. De annál többet a „nyu galomra”. — Mármint az ő nyugalmára. — Semmiféle politikai meg­mozdulást vagy szervezkedést nem engedélyezett. A mellére csapott és azt mondta: a szak- szervezet is én vagyok. Tévedett persze. — Volt nálunk 6 hetes sztrájk is — mondja. — Nem nagyon kérdezték meg az igaz­gatót, hogy „engedélyezi-e”. Hat hét után aztán ismét fel­vettük a munkát, sztrájkunk sajnos eredménytelen maradt. A kitartáshoz pénz kell. Az pedig 6 hét alatt elfogyott. Ö, AKI 42' ÉVE figyeld a a gyár fejlődését, arról beszél, hagy az államosítás után lé­nyegesen könnyebb lett a ne­héz fizikai munka. — Gépek egész sorát állították üzemibe — sok millió forintért. Az iránt érdeklődöm, hogy régebben volt-e jobb, vagy most a bőr minősége? — Nézze, régebben 90 napig is csereztük a bőrt, most ez­zel a munkafolyamattal jóval hamarabb végzünk. Persze eh­hez a gépesítés is hozzájárul. Mondok egy talán érdekes pél­dát. Régen, ha valaki nősülni készült, — ha tehette — igye­kezett a legjobb borjúbőrből készült cipőt megvenni eskü­vői cipőnek, mert tudta, hogy talán még 15 óv múlva is az lesz a „gálacjpője’-i Ma? Nincs erre szükség. Változik a cipők fazonja, ami esetleg tavaly di­vatos volt, az idén már divat­jamúlt, s ma szeretnek az em­berek divatosan járni — mert tehetik. Olcsó, szépszínű bőrö­ket kell gyártanunk — termé­szetesen ügyelve, hogy az a kívánalmaknak. megfelelően tartós is legyen. De, hogy 15 évig is eltartson — ez ma már azt hiszem nem követelmény, Nevetve teszi hozzá; — Bár ez a divat nagyon szeszélyes. Van nekem még 20 éves hegyesorrú cipőm is és most ismét divatba jött. Évek óta a gyár meósa. A bőrök oszályozását ellenőrzi. — Azt mondta az igazgatóm; Józsi bácsi, a szabványtól el­térő fossz bőrt nem szabad kiengedni a gyárból. Ehhez tartom magamat; Becsületesen, lelkiismerete­sen végzi a miunkáját. Tavaly a gyár jubileuma alkalmával a „Szocialista munkáért” érdem­éremmel tüntették ki. DÉLUTÁN négy óra. A szo­bába, ahol beszélgetünk behal­latszik a gyár gőzsípjának hangja. — Fúj a gyár — mondja halkan. — Lehet, hogy lassan már nekem fújja a „takaró­dét” ; . ■ Két lánya van és 3 unokája. Mondom, hogy nyugdíjas ko­rában lesz majd ideje sétál­tatni az unokákat. Rámnéz s látom, nem ilyen „nyugdíjas évekre” gondol. — Higgye el, még nem tu­dom elképzelni sem, hogy mi­lyen lehet az, amikor nem kell dolgozni. Negyvenkét éve já­rok ide minden reggel, lehet, hogy azt mondják; Józsi bácsi magának már nem kell bejön­ni? Olyan hihetetlen. Nem akarom elhinni, hogy nyugdí­jas leszek. Ha visszagondolok, úgy érzem, hogy csak egy pil­lanat volt ez a négy évtized... Garay Ferenc Külföldi utak A KISZ Baranya megyei Bizott­sága augusztus hónapban az aláb­bi külföldi utakat szervezi: 18 nap Moszkva—Szocsi—Kiev augusztus 21. 2600 forint és 800.50 forint zsebpénz. 12 nap Zwickau—Karl-Marx­Stadt, augusztus 13 1550 forint és 441 forint zsebnénz 11 nap Sobesín—Prága, augusz­tus 1. 1400 forint és 484.50 forint zsebpénz 6 nap' Pozsony—Trencsén (Vág- völgye), augusztus 8. 800 forint és 248.50 forinr zsebpénz. Jelentkezni lehet a KISZ me­gyei és városi bizottságán (Józseí Attila u. 10.). Vegyesboltba BOLTVEZE­TŐT felveszünk házastárs­sal, vagy családtaggal együtt pécsi alkalmazással. Két műszakos nyitvatartás! Pályázatot: „Becsületes” jeligére a Salilai utcai hir­detőbe kérünk. Á napfény árasztotta, otthonos társalgóban mindennaposak az „ádáz” sakk-csaták. Csillapítónak jól esik egy frissen jegelt gyümölcslé. Judit és Eszti minden percüket jól kihasználják. Amint ki­süt a nap, máris a szélvédett terraszon sütkéreznek. munkások most szigetelik a terrasz födémét. Sajnos, q bár és a park még nem készült eű Erb János képriport^ r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents