Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-26 / 121. szám
MUTTS 28. napló Szervezetten, fegyelmezetten Az MSZMP Központi Bizottsága május 23-á ülésén a népgazdaság helyzetével foglalkozott és megjelölte a következő hónapok több feladatait. A Központi Bizottság felhívta a figyelmet a munka szervezettebbé tételére, a fegyelem megszilárdításéra és a munka verseny fokozására. Megkérdeztünk három vállalati vezetőt, mondják el, mit kívánnak tenni a határozat megvalósító sa érdekében. BÉRCZI PÄL, a Pécsi Bőrgyár igazgatója A Pécsi Bőrgyár éleiét döntően befolyásolja az iparágon belüli termelésszervezés, a pro- fiiirozás fontos kérdésének megoldása. Üzemünkben a helyes munkafolyamatok, a jobb munkaszervezés, a korszerűbb technológia kialakítása másfél évvel ezelőtt kezdődött és jelenleg Is folyik, A sertésbőr, valamint a manhaibox gyárrészleg jelenleg már egységes kikészítő üzemet képez. A gépeket a technológiai sorrendnek megfelelően vonalba állítottuk. Ehhez több új gépre volt szükségünk, amelyek részben megérkeztek. Jelenleg problémáink a gépek «összekötése” olymódon, hogy a kikészítésre kerülő bőrök futószalagon jussanak géptől-gépig. Ezt eddig a főcsölő képek között sikerült megoldanunk. Könnyítettünk a festőmők mimikáján is. Automatikus fes- tékadagolót szereltünk a kenőszalaghoz, ami a minőséget is javítja. Ezek csak példái azoknak az intézkedéseknek, amelyek alap ját képezik a jobb anyagmozgatásnak, csökkentik a kikészítés átfutási idejét, javítják a minőséget, vagyis korszerűbb körülmények között gazdaságosabbá teszik az üzem munkáját* Vállalatunk vezetősége és valamennyi dolgozónk legfontosabb feladata ennek a tervnek mielőbbi megvalósítása. STERR KAROLT, a Pécsi Fémipari Vállalat igazgatója Az elmúlt időben elég sok jogos bírálat érte a vállalatot a műszaki fejlesztés és a bizonylati fegyelem terén tapasztalható hiányosságok miatt Ezek alapján több intézkedést tettünk a hibák kijavítására. Felméréseket végeztünk a veszteség- és mellékidők megállapítására, s több intézkedés született ezek csökkentésére. Az alapanyag és készáru útjának vizsgálata során megállapítottuk, hogy a gépek észszerűbb elrendezésével egyszerűsíthetjük • azok kiszolgálását Ezt a munkát ehj^geztük. A gépek kihasználása, átcsoportosítása terén még fontos feladat az alkatrészek zárt ciklusú gyártásának kialakítása. Megvizsgáltuk a hagyományos gyártmányok technológiáját Ezek 'eléggé elavultak, s most műszaki vezetők együttesen dolgoznak a gazdaságosabb technológiák kialakításán. Intézkedéseket tettünk a bizonylati fegyelem megszilárdítására is. Az anyag- és mun- kabérbizonylatoJás eredménye sebb módszereit folyamatosan alkalmazzuk az anyag és bér előreutalványozásóval, a ráfordítható munkaidő meghatározásával Ezzel egyidejűleg történik a helyes anyagnormák kidolgozása és alkalmazása is, A műszaki színvonal kellő növelése, s bizonylati fegyelem megszilárdítása évek óta problémája a vállalatnak, s e téren nagyon lassan haladunk előre. A mostani határozottabb lépések biztatók. Ez a munka akkor lesz eredményes, ha a műszaki (vezetők falóban együttesen törekednek a korszerűbb és jobb munkastílus kialakítására, s a vállalat termelési életében végbement változásoknak maguk a dolgozók is szerves részeseivé válnak. NÉMETH IMRE. az Általános Építő KTSZ műszaki vezetője A fegyelem szerintem egyenlő a tervfegyelemmel. Ennek betartása 30 millió forint értékű kivitelezői munkánk alapja. A beruházók termelőszövetkezetek, társas és családi ház tulajdonosok, illetve vállalatok vagy társadalmi szervek. A magánrendelők nem ismerve az összefüggéseket, nem tudják, mit jelent az idő- ; ben elkészített tervdokumentáció. A tsz-ek beruházási tervei is rendszerint késnek, sőt néha nem ütik meg a kívánt mértéket vagy módosulnak. Az anyag-rendelésünket mindezek kedvezőtlenül befolyásolják, ami nehezíti az amúgyis súlyos anyagbeszerzési gondjainkat* Rendszerint a kiutalt menynyiségek kis hányadát kapjuk, például betongerendából, áthidalók, kavics, mész. cement, fürdőszobai berendezésekből. Az első félévre szükséges 60 fürdőkád megrendelésünket a készítő vállalat elutasította. Kérdezem, akkor hogyan elégítsük ki a lakosság igényét S az anyagrendelésről még annyit: a hiány vagy késedelem akadályozza a folyamatos munkát. átcsoportosításokat igényel de sok esetben tétlenségre kényszeríti dolgozóinkat Gyártó vállalataink, gondolok itt a Szerelvényellátó Vállalat és a többi kooperáló üzemre, a megnövekedett igényeket is vegyék figyelembe. A lakásépítésnél pedig fokozottabban arra kellene törekedni, hogy a panelos építkezéseket honosítsuk meg a családi házaknál is, esetleg egységes típusú tervek alapján egész lakónegyedeket hozhatnánk létre. Sokkal gazdaságosabb lenne. Étkezőkocsi bemutató a Nyugati pályaudvaron A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából bemutatták a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban Egyiptom ré szere készített új étkezőkocsit A 42 személyes kocsit ke nyelmes, modern berendezéssel, légkondicionálóval, rejtett fénycső világítással és televízióval szerelték fel. A korszerű kocsiból 29-et gyártanak az egyiptomi megrendelőknek, bemutató résztvevői az étkezőkocsiban. Ha minden üzemegység ilyen volna író-olvasó találkozó Az idei ünnepi könyvhét sUkaiimaból Pécs város Művelődési Háza meghívta városunkba a művein keresztül ismert kitűnő írót, Passuth Lászlót Passuth a mai magyar írók között jelentős irodalmi múlttal rendelkezik. Regényeinek száma évről- évre tnő és munkáiban, főleg a történelem köréből vett alakjai hús-vérből való figurákká vtarázsdlják elénk a f adatunkban őrzött nagy tör- ténéLmd neveket Ezúttal előadásában a Mayák—Aztékok—Inkák kultúrájával és életével foglalkozott Megismerkedtünk Közép- Amerika oslakóinak kulturális eteténdk emelkedésével, majd a spanyol hódítók nyomán járó leigázás utáni megsem- misütésével. Az előadás után az író szívesen és nagy hozzáértéssel válaszolt a hallgatóság köréből hozzam tézebt kér- tíe áré. Valóban egy meghitt légi* öl' alakult kn az író és óivá.-o tabura között. Kedves szú).'oltja volt az estnek az olvasok sereget (korban 20— 60 között) elnézni, akik az élvezetes előadás után kezükben szorongatták Passuth „Eső is ben Sáraija Mexikót” című, e tárgy köréből vett kitűnő munkáját, amit a Mester faradhatatlan kedvességgel dedikált. Nagyon jo kezdeményezése volt ez a Pécsi városi Művelődési Haznak és több ilyen közvetlen kapcsolatot teremtő előadást kérünk, amiből azt hiszem mindkét részről .pern es haszon” származik. Mi, suth Lászlónak régebbi munkáit, amiknek újrakiadása csak nyeresége lenne a ma gyár olvasóközönségnek. Dr. Szabó Endréné Bejön egy asszony az irodába Már az ajtóban káromkodik. Csak úgy harsog az iroda. A brigádvezető nyugalmat erőltet magára. — Kiabálni én is tudok ám! — mondja egy lélegzetvételnyi szünetben. — Ha azért jött, hogy versenyt kiabáljunk és nem azért, hogy az ügyét elintézzük, akkor tessék, menjünk ki a legelőre és ott versenyezhetünk! Azóta nem kiabál ez az asz- szony. —. Nagyon rendes emberek ám ezek a kistapolcaiak — magyarázza Vajda János brigád vezető. — Igaz, még néha kiabálnak, de nincs olyan munka, amit el ne végeznének. Sorolja: május 6-án egyelték a cukorrépát és 2ű-án már meg is kapálták. Olyan szép a cukorrépájuk, hogy párját ritkítja a megyében. A lucernát is lekaszálták. Készen vannak a napraforgó kapálással, most éppen a szénát hordják be. — Sok embernek már nem is tudunk munkát adni. Kérték: engedjük el őket Nagy- harisányba borsót szedni. Elengedtük. Volt, aki 110 forintot is keresett egy nap alatt. Jól jön nekik ez a kis pénz, mert tudja, tavaly elég gyengén zártuk az évet Tizenhat ember dolgozik a növénytermesztésben. És több mint hét hold kapás jut egy- re-egyre. — Bírják. Még többet is akartak vállalni. De negyvenkét hold kukoricát azért mégis vegyszereztünk. Hogy milyen munkások az itteniek, elmondok magának egy példát Amikor a 32 hold napraforgót kezdtük kapálni, kijött a főagronómus, Takács László és az agronómus. Borsos József Azt kérdeznék: mikor leszünk készen. Én mondtam: három nap múlva. Nem hitték: Eny- nyi idő alatt nem kapálják meg. Megkapálták. Csak egynek maradt néhány kapavágás a negyedik napra Egy ember jön. Papírt hoz. írja alá. — Neki nem kell a háztáji széna A tsz átveszi tőle, mert a tsz-nek elővásárlási joga van. — Csak nehogy egy hét múlva fizessék. — Menjen csak át ezzel a papírral Siklósnagyfaluba Kifizetik. Fogtechnikusok továbbképzése Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének fog technikus szakcsoportja tegnap délután Pécsett tartotta továbbképző előadását az 1-es számú sebészeti klinika tantermében. A továbbképzésen néves fogszakorvosok és fog- technikusok tartottak előa st a fogpótlásról, valamint a betegek jobb ellátásának problémáiról. Az előadást szakmai vita követte, este pedig közös vacsorát rendeztek az Olimpia ♦1 vasók hiányoljuk még Pás- |éttermében. Foto: Aczél A brigádvezető szereti az embereket és az emberek is szeretik őt. Mindig köztük van. Beszélget velük, és ezt el is várják. Egy alkalommal péL dául nem tudott mindenkihez odamenni a mezőn. Mondták is neki: minket miért nem keresett fel? — Van itt egy ember, a Dági Pista bácsi, róla feltétlenül írjon. Nyugdíjas már. Hetvenhat éves. Ő vetette el a cukorrépát, a babot, mindent, amit lóval kellett. Mondtam neki: ne siessen, ráér. Üljön le, ha elfárad. Azt gondolja, megfogadta a tanácsot?! Elég gyors lovai vannak és még biztatta is őket. A 12 hold kendert hengerezte az öreg. Akkor is mondtam neki: ez aztán tényleg ráérős munka. Otthagytam. Délután két óra felé jön ám haza. Kérdem: csak nincs valami baj? — Baj? Mi baj lenne? — kérdez ő vissza. — A baj csak az, hogy elfogyott a kenderföld. Befejeztem a munkát. Amikor ez történt, amit most elmondok, akkor éppen babveiés volt Mondom a Pista Bácsinak: menjen haza ebédelni, én is bemegyek majd es akkor majd én felteszem a kocsira a nyolcvan kiló babot. Közben dolgom akadt, később tudtam csak bemenni. Hát mór jött velem szembe. A kocsin ott volt a baboszsák. — Ki tette fel? — Hát én! — Igaz, egy kicsit nehéz volt, de azért még nem ijedek meg egy ilyen zsák babtól! — és megvetően a kocsin nyugvó zsákra bökött. Hát ilyen emberek az itteniek. Szinte mindenkiről lehetne ilyen történetet mondani. Azért említettem csak a Pista bácsit, mert ő már idős, nyugdíjas és mégis, ha bármikor szólunk neki, ő mindig jön. Most Harkányba küldjük majd tíz napra. Megérdemli. Vasutas ruhás ember jön, mondja: meghozta a szénát. — Rendben van. Amikor elmegy, Vajda János elmondja: nem volt min dig mezőgazdasági munkás. — Látta volna az első kocsi szénát, amit behozott! Először rakott életében kocsit szénával. ügy is állt az, mint a gólyafészek. . Kimentem vele Megmutattam, hogyan kell megrakni a kocsit. Az első sort fel is raktam, de a többire már nem jutott idő. Csak így tovább! — és otthagytam. Hazafelé látom ám: olyan kocsi, mintha skatulyából húzták volna ki. .— Lelkiismeretesek az itteni emberek. És hogy mit jelent ez, arra is mondok példát. Harminchat marhát hoztak at ide Egy házasharasztiból. Tudja mit jelent az állatnál i helyváltoztatás, a gondozó vál tozás? Visszaesik rendszerint a termelése. Ezeké nem esett vissza. Sőt egy hét alatt elértük, hogy naponta 76 literrel több tejet adnak a tehenek Kistapolcán, mint amennyit Egyházasharasztiban adtak. De van egy másik példám is. Hasmenéses borjakat hoztak ide. Ahol voltak, nem törődtek azzal, melyik borjú melyik tehenet szopja. Rondák és büdösek voltak. Most megnézheti őket. Eső kopogtatja az ablakot. Feláll. — Ez már nagyon kellett. Az ablakon keresztül a tájat kémleli. Aztán félig kifelé, félig felém fordulva: — Versenyre hívtuk az ösz- szes üzemegységet. Jó lenne, ha mind a hétezer holdon úgy menne a munka, mint nálunk. Mi mindenben elsők akarunk lenni, de nem bánnánk, ha lenne nálunk jobb üzemegység is. Sajnos, még nincs. Nálunk például olyan nem fordulhat elő, hogy napszámban kell megrnűveltetni a kimért részt. — Miért, ilyen is van? — Siklósnagyfaluban például volt. — Maga, ugye kistapolcai? — Nem, siklósnagyfalusi vagyok. Onnan járok át ide. Zuhog az eső. Mezítlábas asszonyok visongva futnak az utcán, kezükben cipőjükkel. Az ablakon lecsurgó vizet nézem és nem tudom miért, de egy filmcím jut az eszembe. Ha a világon mindenki ilyen volna. Ez volt a film címe és arról szólt, hogyan fogtak ösz- sze az emberek égy hajó utasainak megmentéséért. Minden akadályt sikerült legyőzniük, mert le akarták győzni. Ilyen emberek a kistapolcaiak is. A zátonyra futott közös hajót ki akarják mozdítani a holtpontról és ezért összefogásra szólítják fel a siklós- n agy falusiakat, egyházasha- rasztiakat. alsószentmártonia- kat, oldiakat. Nem akarnak ők mást, csak azt, hogy ezekben az üzemegységekben is legalább úgy dolgozzanak, mint a kistapolcaiak. Gyermeknap G yermeknap az iskolád ban, ahol kisdobosokat és úttörőket avatnak, gyermeknap az óvodában, ahol színes léggömböket, zászlókat és csokit osztogatnak. Gyermeknap otthon, finom süteménnyel és gyermeknap az egész világon, sok-sok szeretettel. Az ünneplés mindig örömöt jelent, s mi a mai gyermeknapon is örülünk. Örülünk annak, hogy béke van, hogy gyermekeink szépek, egészségesek és boldogok. Őrülünk, hogy ezen az ünnepen nemcsak szeretetünk övezi őket, hogy olyan életkörülményeket teremtettünk számukra, amelyeket gyermekkorunkban nem érhettünk el. A gyermeknap nem újkeletű dolog. Több mint félszáz esztendeje, hogy az elsőket megtartották. 1906-ban alakult meg a magyar Gyermekvédő Liga, melynek tagjai engedélyt kaptak utcai gyűjtés szervezésére — az elhagyott, szegénysorsú gyermekek javára. A liga alapítótagjai, védnökei — csu pa mágnás. A divatos gyermeknapi gyűjtésben részt- vett az úri Magyarország teljes rang- és pénzarisztokráciája. Az elhagyott gyermekek pedig —akik érdekében a divattá vált megmozdulások történtek — ott voltak a menhelyeken, vagy a „nevelő” szülőknél, módos parasztoknál, földbérlőknél, ahol szükség volt a dolgos gyermekkezekre. Jól emlékszünk még a csíkosköpenyes, bakancsos, kopaszra nyírt menhelyi gyerekekre, akik az elemi iskolák tízórai szüneteiben kerekre nyílt szemekkel bámulták osztálytársaik zsíroskenyerét, és emlékszünk még a háború előtt rendezett gyermeknapokra is, amikor Meszesen, Pécs- bányán, Szabolcson ,',ünnepi uzsonnaként” két deci tejet és egy kiflit adtak a bányászgyerekeknek. S ok kedves képet érzünk gyermekkorunkból, s néha megpróbáljuk felidézni anyánk, apánk simo» gatását is. Csak azt a hitet nem idézzük szívesen, amelyben akkor éltünk. Azt, hogy szüléink nem szeretnek bennünket, níert nem adnak pénzt cukorkára, csokoládéra, mert nem vesznek nekünk léggömböt, puskát, babakocsit, mert nem költenek új ruhára, mert nem küldenek bennünket felsőbb iskolába. Lehet, hogy a százados úr leánya, akinek kinőtt ruháit megvette az anyám — ezen a gyermeknapon nem olyan vidám, mint régen volt De tudom, hogy örömteli ünnepük van a Marát a Mon- halt a Pruzsina gyerekeknek, akik már rég felnőttek ugyan, de a mai napon ünneplőbe öltözve szépen ké- zenfogják saját gyermekeiket és elvezetik őket az iskolába, ahova elemista korukban tavasztól őszig bizony mezítláb csattogtak. S talán beszélnek nekik arról is, milyen volt saját gyermekkoruk, s milyen íze volt a tejnek, amit pléhbögrékbe mértek ki nekik az utcasarkokon. Mert az idei gyermeknapon, amikor gyermekeinknek ajándékot adunk, ünnepéljük őket — érdemes ezt is felidézni. H. M. Szálát János Felvétel e keresünk budapesti és vidéki munkahelyeinkre bádogos szakmunkásokat és segédmunkásobat Jelentkezés személyesen, vagy írásban az ÉM Gyár- kémény-Kazán-, Kemenceépítő, Hő- és Savszigetelő Vállalat, Budapest, VII., Wesselényi utóa 2 sz. alatti bádogos főépítésvezetőségén. I
