Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-26 / 121. szám

MUTTS 28. napló Szervezetten, fegyelmezetten Az MSZMP Központi Bizottsága május 23-á ülésén a népgazdaság helyzetével foglalkozott és megjelölte a követ­kező hónapok több feladatait. A Központi Bizottság felhívta a figyelmet a munka szervezettebbé tételére, a fegyelem megszilárdításéra és a munka verseny fokozására. Megkér­deztünk három vállalati vezetőt, mondják el, mit kívánnak tenni a határozat megvalósító sa érdekében. BÉRCZI PÄL, a Pécsi Bőrgyár igazgatója A Pécsi Bőrgyár éleiét dön­tően befolyásolja az iparágon belüli termelésszervezés, a pro- fiiirozás fontos kérdésének megoldása. Üzemünkben a he­lyes munkafolyamatok, a jobb munkaszervezés, a korszerűbb technológia kialakítása más­fél évvel ezelőtt kezdődött és jelenleg Is folyik, A sertés­bőr, valamint a manhaibox gyárrészleg jelenleg már egy­séges kikészítő üzemet képez. A gépeket a technológiai sor­rendnek megfelelően vonalba állítottuk. Ehhez több új gép­re volt szükségünk, amelyek részben megérkeztek. Jelenleg problémáink a gépek «össze­kötése” olymódon, hogy a ki­készítésre kerülő bőrök futó­szalagon jussanak géptől-gépig. Ezt eddig a főcsölő képek kö­zött sikerült megoldanunk. Könnyítettünk a festőmők mimikáján is. Automatikus fes- tékadagolót szereltünk a kenő­szalaghoz, ami a minőséget is javítja. Ezek csak példái azoknak az intézkedéseknek, amelyek alap ját képezik a jobb anyagmoz­gatásnak, csökkentik a kiké­szítés átfutási idejét, javítják a minőséget, vagyis korsze­rűbb körülmények között gaz­daságosabbá teszik az üzem munkáját* Vállalatunk vezetősége és valamennyi dolgozónk legfon­tosabb feladata ennek a terv­nek mielőbbi megvalósítása. STERR KAROLT, a Pécsi Fémipari Vállalat igazgatója Az elmúlt időben elég sok jogos bírálat érte a vállalatot a műszaki fejlesztés és a bi­zonylati fegyelem terén tapasz­talható hiányosságok miatt Ezek alapján több intézkedést tettünk a hibák kijavítására. Felméréseket végeztünk a veszteség- és mellékidők meg­állapítására, s több intézkedés született ezek csökkentésére. Az alapanyag és készáru útjá­nak vizsgálata során megál­lapítottuk, hogy a gépek ész­szerűbb elrendezésével egysze­rűsíthetjük • azok kiszolgálását Ezt a munkát ehj^geztük. A gépek kihasználása, átcsopor­tosítása terén még fontos fel­adat az alkatrészek zárt cik­lusú gyártásának kialakítása. Megvizsgáltuk a hagyomá­nyos gyártmányok technoló­giáját Ezek 'eléggé elavultak, s most műszaki vezetők együt­tesen dolgoznak a gazdaságo­sabb technológiák kialakításán. Intézkedéseket tettünk a bi­zonylati fegyelem megszilárdí­tására is. Az anyag- és mun- kabérbizonylatoJás eredménye sebb módszereit folyamatosan alkalmazzuk az anyag és bér előreutalványozásóval, a rá­fordítható munkaidő meghatá­rozásával Ezzel egyidejűleg történik a helyes anyagnor­mák kidolgozása és alkalma­zása is, A műszaki színvonal kellő növelése, s bizonylati fegye­lem megszilárdítása évek óta problémája a vállalatnak, s e téren nagyon lassan haladunk előre. A mostani határozottabb lépések biztatók. Ez a munka akkor lesz eredményes, ha a műszaki (vezetők falóban együttesen törekednek a kor­szerűbb és jobb munkastílus kialakítására, s a vállalat ter­melési életében végbement változásoknak maguk a dolgo­zók is szerves részeseivé vál­nak. NÉMETH IMRE. az Általános Építő KTSZ műszaki vezetője A fegyelem szerintem egyen­lő a tervfegyelemmel. Ennek betartása 30 millió forint érté­kű kivitelezői munkánk alapja. A beruházók termelőszövetke­zetek, társas és családi ház tulajdonosok, illetve vállalatok vagy társadalmi szervek. A magánrendelők nem is­merve az összefüggéseket, nem tudják, mit jelent az idő- ; ben elkészített tervdokumen­táció. A tsz-ek beruházási ter­vei is rendszerint késnek, sőt néha nem ütik meg a kívánt mértéket vagy módosulnak. Az anyag-rendelésünket mindezek kedvezőtlenül befolyásolják, ami nehezíti az amúgyis sú­lyos anyagbeszerzési gond­jainkat* Rendszerint a kiutalt meny­nyiségek kis hányadát kapjuk, például betongerendából, át­hidalók, kavics, mész. cement, fürdőszobai berendezésekből. Az első félévre szükséges 60 fürdőkád megrendelésünket a készítő vállalat elutasította. Kérdezem, akkor hogyan elé­gítsük ki a lakosság igényét S az anyagrendelésről még annyit: a hiány vagy késede­lem akadályozza a folyamatos munkát. átcsoportosításokat igényel de sok esetben tétlen­ségre kényszeríti dolgozóinkat Gyártó vállalataink, gondo­lok itt a Szerelvényellátó Vál­lalat és a többi kooperáló üzemre, a megnövekedett igé­nyeket is vegyék figyelembe. A lakásépítésnél pedig foko­zottabban arra kellene töre­kedni, hogy a panelos építke­zéseket honosítsuk meg a csa­ládi házaknál is, esetleg egy­séges típusú tervek alapján egész lakónegyedeket hozhat­nánk létre. Sokkal gazdasá­gosabb lenne. Étkezőkocsi bemutató a Nyugati pályaudvaron A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából bemutatták a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban Egyiptom ré szere készített új étkezőkocsit A 42 személyes kocsit ke nyelmes, modern berendezéssel, légkondicionálóval, rejtett fénycső világítással és televízióval szerelték fel. A korszerű kocsiból 29-et gyártanak az egyiptomi megrendelőknek, bemutató résztvevői az étkezőkocsiban. Ha minden üzemegység ilyen volna író-olvasó találkozó Az idei ünnepi könyvhét sUkaiimaból Pécs város Műve­lődési Háza meghívta váro­sunkba a művein keresztül ismert kitűnő írót, Passuth Lászlót Passuth a mai ma­gyar írók között jelentős iro­dalmi múlttal rendelkezik. Regényeinek száma évről- évre tnő és munkáiban, főleg a történelem köréből vett alakjai hús-vérből való figu­rákká vtarázsdlják elénk a f adatunkban őrzött nagy tör- ténéLmd neveket Ezúttal előadásában a Ma­yák—Aztékok—Inkák kultú­rájával és életével foglalko­zott Megismerkedtünk Közép- Amerika oslakóinak kulturális eteténdk emelkedésével, majd a spanyol hódítók nyomán járó leigázás utáni megsem- misütésével. Az előadás után az író szívesen és nagy hozzá­értéssel válaszolt a hallgató­ság köréből hozzam tézebt kér- tíe áré. Valóban egy meghitt légi* öl' alakult kn az író és ói­vá.-o tabura között. Kedves szú).'oltja volt az estnek az olvasok sereget (korban 20— 60 között) elnézni, akik az élvezetes előadás után ke­zükben szorongatták Passuth „Eső is ben Sáraija Mexikót” cí­mű, e tárgy köréből vett ki­tűnő munkáját, amit a Mester faradhatatlan kedvességgel dedikált. Nagyon jo kezdeményezése volt ez a Pécsi városi Műve­lődési Haznak és több ilyen közvetlen kapcsolatot teremtő előadást kérünk, amiből azt hiszem mindkét részről .pe­rn es haszon” származik. Mi, suth Lászlónak régebbi mun­káit, amiknek újrakiadása csak nyeresége lenne a ma gyár olvasóközönségnek. Dr. Szabó Endréné Bejön egy asszony az iro­dába Már az ajtóban károm­kodik. Csak úgy harsog az iro­da. A brigádvezető nyugal­mat erőltet magára. — Kiabálni én is tudok ám! — mondja egy lélegzetvétel­nyi szünetben. — Ha azért jött, hogy versenyt kiabál­junk és nem azért, hogy az ügyét elintézzük, akkor tessék, menjünk ki a legelőre és ott versenyezhetünk! Azóta nem kiabál ez az asz- szony. —. Nagyon rendes emberek ám ezek a kistapolcaiak — magyarázza Vajda János bri­gád vezető. — Igaz, még néha kiabálnak, de nincs olyan munka, amit el ne végezné­nek. Sorolja: május 6-án egyelték a cukorrépát és 2ű-án már meg is kapálták. Olyan szép a cukorrépájuk, hogy párját ritkítja a megyében. A lucer­nát is lekaszálták. Készen vannak a napraforgó kapálás­sal, most éppen a szénát hord­ják be. — Sok embernek már nem is tudunk munkát adni. Kér­ték: engedjük el őket Nagy- harisányba borsót szedni. El­engedtük. Volt, aki 110 forin­tot is keresett egy nap alatt. Jól jön nekik ez a kis pénz, mert tudja, tavaly elég gyen­gén zártuk az évet Tizenhat ember dolgozik a növénytermesztésben. És több mint hét hold kapás jut egy- re-egyre. — Bírják. Még többet is akartak vállalni. De negyven­két hold kukoricát azért mé­gis vegyszereztünk. Hogy mi­lyen munkások az itteniek, el­mondok magának egy példát Amikor a 32 hold naprafor­gót kezdtük kapálni, kijött a főagronómus, Takács László és az agronómus. Borsos József Azt kérdeznék: mikor leszünk készen. Én mondtam: három nap múlva. Nem hitték: Eny- nyi idő alatt nem kapálják meg. Megkapálták. Csak egy­nek maradt néhány kapavágás a negyedik napra Egy ember jön. Papírt hoz. írja alá. — Neki nem kell a háztáji széna A tsz átveszi tőle, mert a tsz-nek elővásárlási joga van. — Csak nehogy egy hét múlva fizessék. — Menjen csak át ezzel a papírral Siklósnagyfaluba Ki­fizetik. Fogtechnikusok továbbképzése Az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének fog technikus szakcsoportja tegnap délután Pécsett tartotta to­vábbképző előadását az 1-es számú sebészeti klinika tan­termében. A továbbképzésen néves fogszakorvosok és fog- technikusok tartottak előa st a fogpótlásról, valamint a be­tegek jobb ellátásának problémáiról. Az előadást szakmai vita követte, este pedig közös vacsorát rendeztek az Olimpia ♦1 vasók hiányoljuk még Pás- |éttermében. Foto: Aczél A brigádvezető szereti az embereket és az emberek is szeretik őt. Mindig köztük van. Beszélget velük, és ezt el is várják. Egy alkalommal péL dául nem tudott mindenki­hez odamenni a mezőn. Mond­ták is neki: minket miért nem keresett fel? — Van itt egy ember, a Dági Pista bácsi, róla feltét­lenül írjon. Nyugdíjas már. Hetvenhat éves. Ő vetette el a cukorrépát, a babot, mindent, amit lóval kellett. Mondtam neki: ne siessen, ráér. Üljön le, ha elfárad. Azt gondolja, megfogadta a tanácsot?! Elég gyors lovai vannak és még biztatta is őket. A 12 hold kendert hengerezte az öreg. Akkor is mondtam neki: ez aztán tényleg ráérős munka. Otthagytam. Délután két óra felé jön ám haza. Kérdem: csak nincs valami baj? — Baj? Mi baj lenne? — kérdez ő vissza. — A baj csak az, hogy elfogyott a kender­föld. Befejeztem a munkát. Amikor ez történt, amit most elmondok, akkor éppen babveiés volt Mondom a Pis­ta Bácsinak: menjen haza ebé­delni, én is bemegyek majd es akkor majd én felteszem a ko­csira a nyolcvan kiló babot. Közben dolgom akadt, később tudtam csak bemenni. Hát mór jött velem szembe. A ko­csin ott volt a baboszsák. — Ki tette fel? — Hát én! — Igaz, egy ki­csit nehéz volt, de azért még nem ijedek meg egy ilyen zsák babtól! — és megvetően a kocsin nyugvó zsákra bö­kött. Hát ilyen emberek az itteniek. Szinte mindenkiről lehetne ilyen történetet mon­dani. Azért említettem csak a Pista bácsit, mert ő már idős, nyugdíjas és mégis, ha bármi­kor szólunk neki, ő mindig jön. Most Harkányba küldjük majd tíz napra. Megérdemli. Vasutas ruhás ember jön, mondja: meghozta a szé­nát. — Rendben van. Amikor elmegy, Vajda Já­nos elmondja: nem volt min dig mezőgazdasági munkás. — Látta volna az első kocsi szénát, amit behozott! Először rakott életében kocsit széná­val. ügy is állt az, mint a gó­lyafészek. . Kimentem vele Megmutattam, hogyan kell megrakni a kocsit. Az első sort fel is raktam, de a többi­re már nem jutott idő. Csak így tovább! — és otthagytam. Hazafelé látom ám: olyan kocsi, mintha skatulyából húz­ták volna ki. .— Lelkiismeretesek az itteni emberek. És hogy mit jelent ez, arra is mondok példát. Harminchat marhát hoztak at ide Egy házasharasztiból. Tud­ja mit jelent az állatnál i helyváltoztatás, a gondozó vál tozás? Visszaesik rendszerint a termelése. Ezeké nem esett vissza. Sőt egy hét alatt elér­tük, hogy naponta 76 literrel több tejet adnak a tehenek Kistapolcán, mint amennyit Egyházasharasztiban adtak. De van egy másik példám is. Hasmenéses borjakat hoztak ide. Ahol voltak, nem törőd­tek azzal, melyik borjú me­lyik tehenet szopja. Rondák és büdösek voltak. Most meg­nézheti őket. Eső kopogtatja az ablakot. Feláll. — Ez már nagyon kellett. Az ablakon keresztül a tá­jat kémleli. Aztán félig kifelé, félig felém fordulva: — Versenyre hívtuk az ösz- szes üzemegységet. Jó lenne, ha mind a hétezer holdon úgy menne a munka, mint nálunk. Mi mindenben elsők akarunk lenni, de nem bánnánk, ha lenne nálunk jobb üzemegy­ség is. Sajnos, még nincs. Ná­lunk például olyan nem for­dulhat elő, hogy napszámban kell megrnűveltetni a kimért részt. — Miért, ilyen is van? — Siklósnagyfaluban pél­dául volt. — Maga, ugye kistapolcai? — Nem, siklósnagyfalusi va­gyok. Onnan járok át ide. Zuhog az eső. Mezítlá­bas asszonyok visongva futnak az utcán, kezükben cipőjükkel. Az ablakon lecsurgó vizet né­zem és nem tudom miért, de egy filmcím jut az eszembe. Ha a világon mindenki ilyen volna. Ez volt a film címe és arról szólt, hogyan fogtak ösz- sze az emberek égy hajó uta­sainak megmentéséért. Min­den akadályt sikerült legyőz­niük, mert le akarták győzni. Ilyen emberek a kistapolcaiak is. A zátonyra futott közös ha­jót ki akarják mozdítani a holtpontról és ezért összefo­gásra szólítják fel a siklós- n agy falusiakat, egyházasha- rasztiakat. alsószentmártonia- kat, oldiakat. Nem akarnak ők mást, csak azt, hogy ezekben az üzemegységekben is leg­alább úgy dolgozzanak, mint a kistapolcaiak. Gyermeknap G yermeknap az iskolád ban, ahol kisdoboso­kat és úttörőket avatnak, gyermeknap az óvodában, ahol színes léggömböket, zászlókat és csokit osztogat­nak. Gyermeknap otthon, finom süteménnyel és gyer­meknap az egész világon, sok-sok szeretettel. Az ün­neplés mindig örömöt je­lent, s mi a mai gyermek­napon is örülünk. Örülünk annak, hogy béke van, hogy gyermekeink szépek, egész­ségesek és boldogok. Őrülünk, hogy ezen az ünnepen nem­csak szeretetünk övezi őket, hogy olyan életkörülménye­ket teremtettünk számukra, amelyeket gyermekkorunk­ban nem érhettünk el. A gyermeknap nem újke­letű dolog. Több mint fél­száz esztendeje, hogy az el­sőket megtartották. 1906-ban alakult meg a magyar Gyer­mekvédő Liga, melynek tag­jai engedélyt kaptak utcai gyűjtés szervezésére — az elhagyott, szegénysorsú gyer­mekek javára. A liga ala­pítótagjai, védnökei — csu pa mágnás. A divatos gyer­meknapi gyűjtésben részt- vett az úri Magyarország teljes rang- és pénzarisztok­ráciája. Az elhagyott gyer­mekek pedig —akik érdeké­ben a divattá vált megmoz­dulások történtek — ott vol­tak a menhelyeken, vagy a „nevelő” szülőknél, módos parasztoknál, földbérlőknél, ahol szükség volt a dolgos gyermekkezekre. Jól emlék­szünk még a csíkosköpenyes, bakancsos, kopaszra nyírt menhelyi gyerekekre, akik az elemi iskolák tízórai szü­neteiben kerekre nyílt sze­mekkel bámulták osztálytár­saik zsíroskenyerét, és em­lékszünk még a háború előtt rendezett gyermeknapokra is, amikor Meszesen, Pécs- bányán, Szabolcson ,',ünnepi uzsonnaként” két deci tejet és egy kiflit adtak a bá­nyászgyerekeknek. S ok kedves képet ér­zünk gyermekkorunk­ból, s néha megpróbáljuk fel­idézni anyánk, apánk simo» gatását is. Csak azt a hitet nem idézzük szívesen, amely­ben akkor éltünk. Azt, hogy szüléink nem szeretnek ben­nünket, níert nem adnak pénzt cukorkára, csokoládé­ra, mert nem vesznek ne­künk léggömböt, puskát, babakocsit, mert nem költe­nek új ruhára, mert nem küldenek bennünket felsőbb iskolába. Lehet, hogy a százados úr leánya, akinek kinőtt ruháit megvette az anyám — ezen a gyermeknapon nem olyan vidám, mint régen volt De tudom, hogy örömteli ün­nepük van a Marát a Mon- halt a Pruzsina gyerekek­nek, akik már rég felnőttek ugyan, de a mai napon ün­neplőbe öltözve szépen ké- zenfogják saját gyermekeiket és elvezetik őket az iskolába, ahova elemista korukban tavasztól őszig bizony mezít­láb csattogtak. S talán be­szélnek nekik arról is, mi­lyen volt saját gyermekko­ruk, s milyen íze volt a tej­nek, amit pléhbögrékbe mér­tek ki nekik az utcasarko­kon. Mert az idei gyermekna­pon, amikor gyermekeink­nek ajándékot adunk, ünne­péljük őket — érdemes ezt is felidézni. H. M. Szálát János Felvétel e keresünk buda­pesti és vidéki munkahe­lyeinkre bádogos szakmunkásokat és segédmunkásobat Jelentkezés személyesen, vagy írásban az ÉM Gyár- kémény-Kazán-, Kemence­építő, Hő- és Savszigetelő Vállalat, Budapest, VII., Wesselényi utóa 2 sz. alatti bádogos főépítésvezetősé­gén. I

Next

/
Thumbnails
Contents