Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-25 / 120. szám

r CM3. MÁJUS 25. KIAPió 3 A Központi Bizottság ülése után Az MSZMP Központi Bizottságának május 23-i ülésé­ről kiádott közlemény tegnap látott napvilágot a sajtóban. A közlemény rögzíti politikai és gazdasági életünk legfőbb tennivalóit. Ezek a sokrétű és alapos munkát igénylő fel­adatok nagyobb szervezettséget követelnek az állami gaz­dasági vezető szervektől, a vállalatok és szövetkezetek ter­melésében, a fegyelem megszilárdításában. A népgazdasági összefüggések figyelembe vételével szakszerűbb gazdasági szervező munkát kívánnak pártszervezeteinktől, s a mun­kaverseny lendületének fokozását a szakszervezetektől. Hogyan látják feladataikat, a tennivalókat a KB hatá­rozata után? — Erről nyilatkozik Horváth Lajos elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Bíró Bódis elvtárs, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkára és Kovács István elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt pártbizottságának tagja HORVÁTH LAJOS, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese Mit tesz a megyei tanács as. állami vezető szervekben a munka szervezettebbé tételé­re? — Megítélésünk szerint min­denekelőtt a vezetés színvona­lának emelésével kell foglal­kozni. Az előttünk álló fel- adatakot két részre kell osz­tani. A legközelebbi időszak teendőire és a későbbi idő­szakban megvalósítandó fel­adatokra gondolok. A legköze­lebbi időszakban előttünk álló feladatok közül két gazdasági kérdés kerül mindinkább a tanácsi gazdaságban előtérbe: a hosszú és kemény tél okozta nehézségek leküzdése és a la­kossági szükségletek növekvő mértékű kielégítése. Az első problémakörben mindenek­előtt az építőiparban és eb­ből eredően az építőanyag­iparban előttünk álló felada­tok megoldása követel egy sereg intézkedést. Közel ne­gyedéves termeléskiesés volt az építőiparban, amit be kell hozni. A kezdési határidők eléggé eltolódtak. így egyes építőanyagokban fokozottabb igények jelentkeztek — első­sorban mész ben. Eddigi intéz­kedéseink alapján a tanácsi épitőanyagipari vállalat a kü­lönböző területeken használa­ton kívül lévő mészégető ke­mencék üzembehelyezése út­ján termelését mintegy meg­kétszerezi és ezévben közel négyezer tonna, meszet égetnek terven felül. Az építőiparban elsősorban jobb műszaki szer­vezőmunkával és a munkafe­gyelem megjavításával küzd­jük le a nehézségeket. Itt ren­delkezünk leginkább olyan tar talékokkal, amelyek feltárásá­val jelentős haladást érhetünk el. Sínnek fe. „urasa elsősorban a gazdasági vezetők feladata. — A vezetés színvonalának ja vitása érdekében mindenek­előtt a tanácsi apparátusban kell a szükséges lépéseket megtenni. Ezzel párhuzamo­san már a jövő héten tanács­kozunk a tanácsi vállalatok vezetőivel és megbeszéljük a vezetés színvonalának növelé­sével kapcsolatos kezdeti lé­péseket. — Asz állam igazgatási mun­ka megjavításában alapvető­nek tartjuk a tanácsi munka b'zonyos területeinek társa­dalmasítását. Az már ma is a tanácsválasztásokat követő né­hány hónap munkájának mér­legeként levonható, hogy a ta­nácsok ’dilönböző állandó bi­zottságai eddig még nem ta­pasztalt aktivitással fogtak munkájukhoz. Célunk az. hogy c tanács Különböző állandó bizottságai a más-más terüle­teken dolgozó szakembereket minél szélesebb körben von­jak be aktívaként munkájuk­ba Az eddigi munka tapasz­talatai nagyon biztatóak. Úgy véljük, hogy nemcsak az ál­lamhatalmi, hanem az állam- igazgatási szervek munkájá­ban is nagy segítséget nyújt­hat a társadalmi aktívák mind szélesebb körű segítsége. — Ez a törekvés is a veze­tés színvonalának emelését je­lenti és meggyőződésünk, hogy meggyorsítja az előttünk még szép számban álló nehézsé­gek felszámolását és elősegíti azoknak a feladatoknak ma­radéktalan megvalósítását, amelyeket a párt Központi Bizottságának május 23-i ülé- I* tűzött ki célúi BfRÖ BÓDIS JÓZSEF, az SZMT titkára — Az MSZMP Központi Bi­zottságának május 23-i ülése megszabta azokat a legfonto­sabb feladatokat, amelyek je­lenleg népgazdaságunk előtt állnak. Kétségtelen, hogy az iparban az ötéves terv jóvá­hagyása óta nőttek a műszaki, '.echnikai követelmények, s ezek a termelékenység gyor­sabb növelését, a minőség meg javítását teszik szükségessé. A feladatok jellege megköveteli, hogy a szakszervezetek fokoz­zák a munkaverseny lendüle­tét, s erre nekünk Baranyá­ban minden adottságunk meg­van. Szerintem a legfontosabb feladat, hogy szakszervezeti bizottságaink ne csak a mun­kások, hanem a műszakiak versenyvállalásait is tegyék lehetővé. Nálunk sajnos kissé egyoldaliivá vált eddig a mun­kaverseny, a műszakiak nem nagyon kapcsolódtak be a ne­mes versengésbe. Különösen az építőiparban fontos most, hogy a műszakiak vállalásokat te­gyenek és azok teljesítésével segítsék a tél okozta lemara­dások behozását. Jól fejlődik nálunk a szocialista brigád- mozgalom is, azonban maga­sabb mércét kell állitani a bri­gádok, sőt üzemek elé. Szer­veznünk kell szocialista üzem­rész címért, szocialista építés- vezetőségért, bányakörletért folyó versenyeket. A munká­sokon nem múlik, ők szívesen versenyeznek. A Központi Bi­zottság által vázolt feladatok megoldása éreztetni fogja ha­tását éltszínvonalunk emelke­désében is. KOVÁCS ISTVÁN, a Pécsi Szénbányászati Tröszt pártbizottságának tagja — A trösztünknél működő pártalapszervezetek vezetői és párttagok körében már régóta törekszünk arra. hogy megfe­lelő szakmai képzettséggel ren- | delkezzenek, mert a gazdasági i munka segítését csak így tud­ják eredményesen biztosítani. Párttitkáraink többsége tech­nikumi végzettséggel rendel­kezik. így alaposabban tudnak hozzászólni a gazdasági prob­lémák megoldásához, jobban látják a feladatokat, ponto­sabban tudják tájékoztatná a párttagságot. Mind a pártbi­zottságunk ülésein, mind a pártalapszervezetek vezetőségi ülésein rendszeresen napirend­re tűzünk gazdasági jellegű kérdéseket. Különösen a mű­szaki fejlesztés, a teljesítmé­nyek és bérek összhangjának, a beruházások helyzetének, a kutatási munka feladatainak kérdéseit. A Központi Bizott­ság május 23-i ülésének út­mutatásai alapján a mi párt- szervezeteink előtt is egyik leg fontosabb feladatként áll az éves terv teljesítésének segíté­se. Pártmunkásaink különösen sokat tettek ez évben a négy- negyedes munkaszervezés be­vezetésének elősegítésében. — Politikai munkájukkal hozzá­járultak áhhoz, hogy a bányá- ssaok megértsék ennek gazda­sági jelentőségét. Már eddig is az új munkaszervezés se­gítségévéi szép eredményeket értünk éL Először sikerült az elmúlt negyedévben biztosíta­nunk az egy műszak alatt egy főre jutó értékesített szén ter­melését 1004 kálóra emelni. Korszerű baromfikombinát épül a boksái tsz-ben Tizenhárom napos korban átlag 24 dekásak a német húscsibék Korszerű baromfikombinát épül a baksai termelőszövet­kezetben. A kombinát első hizlaló részlegét a közel­múltban már üzembe helyez­ték. Május 10-én 4200 darab német származású Lohman húscsibét szállítottak ide a te­nyésztő Bábolnai Állami Gaz­daságból. A gazdaság külön szaktechnikust küldött a csir­kék „betelepítésére” mert a nagytenmelőképességű, de ké­nyes jószágok különleges bá­násmódot igényelnek. A tsz mindent meg is tett a tökéle­tes elhelyezés érdekében, a hiz laló részleget a legkorszerűbb berendezésekkel látta el, ahol szinte minden automatikusan működik. Automata tölti és irányítja a láncos, kaparósza­lagos önetetőt, ami állandó mozgásban van s futószalag­szerűen működik. Nagy gond­dal ügyelnek a levegő hőmér­sékletére és páratartalmára is A csirkéket parabolatükrök alatt helyezték el, a szerke­zetek működését két gondozó ellenőrzi. Az ideális elhelyezés láttán az állami gazdaság szerződé­sileg garanciát vállalt, hogy az elhullás esetén 2 százalékig megtéríti a kárt, valamint ar­ra is, hogy a csirkék 9 hetes korukra elérik az átlag 1.20— 1.30 kilogrammot, továbbá ál­landó szaktanácsadót bocsá­tott a tsz rendelkezésére arra az időszakra mig a tsz szak­vezetői és gondozói kellő ta­pasztalatot szereznek az új módszerű hizlalásról. A nagy körültekintés és gondoskodás eddig meg is hozta eredmé­nyét. A „csoda” csirkék most 13 naposak és átlag elérték a 24—25 dekás súlyt. A termelő- szövetkezet 50 000 forint tiszta bevételre számít az első tur­nusból s ugyanennyire a kö­vetkező négyből is. A csirkék igen jól értékesítik a takar­mányt, egy kiló baromfihúst 2,60—2,70 kiló takarmányból képesek előállítani. A szövet­kezet összesen 21 000 csirkét hizlal meg ebben az évben az új módszerrel. Már épül a baksai kombi­nát másik részlege is a tojó­ház, ahol egyszerre 5000 ugyan csak Lohman származású tojó tyúkot fognak elhelyezni még ez év szeptemberében. A tojó­kat és a húscsibéket évről évre a tenyésztő Bábolnai Állami gazdaság szállítja a termelő- szövetkezetnek. Érdekes módszertani kísérlet a nyelvtanulás megkönnyítésére A külföldi, fő­ként a szovjet és francia módszerta­ni kiadványokban több olyan mód­szerről írtak a közelmúltban, amelyek kipró­bálása és beveze­tése nálunk is ajánlatos lenne főként a nyelv- tanításiban. Csá­szár Lajos a Pé­csi Tanárképző Főiskola Gya­korló Általános Iskolájának orosz­szakos tanára a külföldi iroda­lom felhasználá­sával új módsze­reket vezetett be a nyelvtanítás­ban. A hatodik osztályban orosz nyelv órán, szem- lélitetöként nem­csak képeket, ha­nem báb-figurá­kat is alkalmaz Ha például a tig­ris és a nyúl me­séjét tanulják, az ismeretlen, kar­tonra írt szavakat felerősítik a táb­lára, s szépen sorjában úgy he­lyettesítik be a magyar megfelelő véli amint azok az új anyagban előfordulnak. A mesét orosz nyel­ven, a két bábú segí‘ ’ ével a, ta­nár játssza el r tanulóiak, majd a mese dramati­zált, zenei betétek kel élőbbé tett változatát is meghallgatják magnetofonról, így többször fel­figyelhetnek a he­lyes hangsúlyra, és kiejtésre is. — Óra végén, ami­kor kötetlen for­mában már elég­gé begyakorolták az új szavakat, a tanulók önállóan megkísérlik a bá­bák segitségével eljátszani a me­sét, az új tan­anyagot. A gyerekeket nagyon leköti ez az új módszer és észrevehető, hogy ilyen szemléltető, játékos formában könnyebb a nyelv tanulás, már ke­vésbé érzik ne­hézségnek, teher­nek az óra anya­gának elsajátítá­sát, mint az el­múlt időkben. Az új-mecsekaljai játszótér kerékpár-pályáin egész nap állandó a forgalom 42 kerékpár cikázik ide-oda és ebből naponta „a kép­zetlen” vezetők jóvoltából 7—8 javításra kerül. Pillér Károiynak délelőttönként tehát bőségesen akad dolga, amíg a hibás gépeket kijavítja, mindamellett még bosszankodhat is, ugyanis a városban nehezen lehet alkatrészeket kapni a különböző nagyságú gyer­mek- és felnőtt-kerékpárokhoz Erb János felvétele Feljegyzések egy naptáron Nagyon fekete, hullámos hajú férfi, összkomfortos la­kás egyik Rét utcai bérházban. Reggelente ő is besodródik a munkába igyekvők közé, útja fölfele vezet az öreg vad­gesztenyefák lombsátra alatt. Járása nem egyenletes, vala­mikor a foci-pályán lába törött, az izmok megmerevedtek, de ez már rég volt, még a Tettyén talán. Neve: Kecskés István. Van egy néhány lábnyi kis szobája a tröszt főépülete mögött az udvarban. Ez itt az Építési Üzem. A falon világ­atlasz. „Technikumba járok, a földrajz miatt szükségem van rá..Munkaügyi és személyzeti ügyeket intéz ennél az építési részlegnél. És még: pártcsoportvezető, szakszer­vezeti aktíva. „Mennyit dolgozik naponta?” — „Hosszú a nap ... de gyakran nem elég..Két fia van. Gimnazista egyik (azt mondja, nem valami jó tanuló), a másik sorka­tona. „Tettyei srác voltam. Szegényen éltünk ... Én min­denkin segíteni akarok, ha lehet...” Ez Kecskés István hit­vallása. Agyon jegyzetelt naptár áll az asztalán. Megnézem a napokat és kiírom a feljegyzéseket. HÉTFŐ: KEDD: „Vasasra. Ind. de. 9 órakor.” — Mi ez? — Háromezerszázhetven bá­nyászlakás tartozik hozzánk. Évi tizenkét milliót fordítunk javításra, tatarozásra. Le kell járnom a lakásokat, megnézni a bizottsággal, melyik szorul javításra. Lehetőleg fürdőszo­bát építünk mindegyikhez. — Mit lát a sok idegen la­kásban? — Nagyon sok a modem bú­tor. Meg a televízió. Tatarozás, felújítás után legtöbb helyen új bútort vásárolnak. Érdekes <k>log ez. „Gelencsér ügye.” — És ez? — Beteges ember Gelencsér János. Bejött hozzám, azt mondja, nehéz már a munka neki, orvos is azt tanácsolja, keressen más állást. Van ne­künk egy legényszállásunk az Alkotmány utcában. Betettük oda portásnak. Nagyon elége­dett volt. pécsi üzemben dolgozik. Pa­naszkodott, hogy az urának nője van. A férfi nálunk dol­gozik. Ismertem őt. Jó szak­munkás, keres is, de hát két gyerek van, ott már nagyobb a felelősség. Meggondolatlan volt, belegabalyodott egyik munkatársnőjébe. Tavaly együtt voltak Balatonon. Nya­raltak. Az asszony tudott róla, de nem akart botrányt. Hoz­zám fordult, beszéltem is a férjével néhányszor. Nem mondhatom, hogy megdicsér­tem. — Lett eredménye? — Persze. Mikor szóvátet- tem neki, elcsodálkozott: „Maga is tudja?” Mondom neki, örüljön, hogy csak én tudom. Most már rendben mennek náluk a dolgok. Fele­sége is volt nálam később, azt mondja, nincs semmi baj. CSÜTÖRTÖK: SZERDA lJ „Kőműves és felesége ...” — Családi ügy? — Igen. Az asszony egyik „Amnesztia. B. István.” — Szabadult? — Igen. Fiatal, jóvágású fiú. Szabadult, aztán csillés lett a bányában. Közben kide­rült, hogy szakmája van, még hozzá központifűtés-szerelő. Itt jelentkezett nálam, át is vet­tük. Örült, hogy ugyanolyan Eztési besorolást kapott, mint a hasonló szakmabeliek. — Ismerte őt régebbről? — Nem. Csak azon a tár­gyaláson, amelyen elítélték, ott voltam. Most emlékeztettem rá és meglepődött. — Miért ítélték el? — Verekedésért. Nem rossz fiú, csak hát nagyon rossz tár­saságba került. Megmondtam neki, nálunk nem hallja meg soha azt a szót, hogy „börtön­viselt”. Ha dolgozik, megbe­csüljük. Voltam nála kint a munkahelyen. Féltem, hogy valami panasz lesz rá. De jót mondtak róla. — Ennek ön is örült. — Persze. Nagyon is. PÉNTEK: „Társadalmi ellenőrök ... Értekezlet.” — Ezzel is. foglalkozik? — Igen, a szakszervezet ré­széről. ötven aktívám van. Valamennyien fizikaiak. Tíz év óta dolgozik ez a gárda. Társadalmi munkában, szabad idejükben ellenőrzik a perem­városi és néha a belvárosi bol­tokat. Nézze meg a jelentése­ket egyébként... Íme. „ ... A 313. sz. Húsbolt­ban kevesebb a sertéshús a szokottnál... — 41. sz. Ital­bolt. Hullik a vakolat a meny- nyezetről. Nincs raktárhelyiség sem. — 123. sz. Élelmiszer- bolt. Régi, szikkadt kenyér a polcokon. Az udvari ablak ki­törve, fadeszkával beszögelve. — 77. sz. Italbolt. Nincs üve­ges sör. — Mecsek-cukrászda, Súlycsonkítás a röviditalnál. A próbavásárlás adatszerű eredménye csatolva...” SZOMBAT: „Törökné ügye .. — Vele mi történt? — Vele semmi, hanem a férjével. De már vagy más­fél esztendeje. István-aknán dolgozott a raktárban, festő a szakmája. Megégett. — Hogy-hogy? — A vizsgálat később kide­rítette, hogy valaki cigarettá­zott és a gyúlékony anyag miatt tűz ütött ki. Török János alaposan összeégett. Csontjai is elgyengültek és később egy baleset alkalmával a lába is eltörött. Táppénzen van azóta is. Képzelheti, hogy anyagilag nem állnak valami jól. — Az asszony miért jött? — Állásért. Feltétlenül segít­ségre szorul a család. Elhe­lyeztem az Alkotmány utcai legényszállásra takarítónőnek. Keres majd havi ezer forintot. Ez is valami. Hogy is volt csak? ☆ „Tettyei srác voltam.. Mindenkin segíteni akarok, ha lehet... Hitvallása ez egy „szürke" embernek. Az idéző­jelet szándékosan tettem ide. A fogalom — rossz. Nincs szürke ember, legalább is Kecskés István nem az, aki­nek sorsa, munkássága szinte észrevétlenül olvadt bele egy széntröszt nehéz, bonyolult közösségébe. Rab Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents