Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-24 / 119. szám

1963. MÁJUS 24. WAS»! .0 Kertészeti „tengeri kígyó44 Gazdasági lecke felnőtteknek Beszélik, hogy valami hó­bortos amerikai milliomos meg akarta venni az Eiffel tornyot. Szerencséjére nem adták el neki, s így Eiffel torony nél­kül, de tetemes megtakarított pénzzel volt kénytelen vissza- hajózni Amerikába. A Zengő- aijai Állami Gazdaság vi­szont nem akarta megvenni az úgynevezett „Perjéspusztai” kazánt újonnan létesített ker­tészetéhez, végtelen balszeren­cséjére mégis megvette. Nem árt megjegyezni, hogy a per­jéspusztai kazánt melegházat és melegágyat fűteni vették, de ilyen erővel megvehették vol­na erre a célra az Eiffel tor­nyot is. A Zengőaljai Állami Gazdaság azonban sem nem hóbortos, sem kidobni való milliói nincsenek, ezért próbálkoztak inkább a perjéspusztai kazán­nal, amelyről akkor még nem volt köztudomású, hogy nem lehet vele fűteni. Nem is le­hetett köztudomású, hiszen a legelőkelőbb helyről, az Álla­mi Gazdaságok Főigazgatósá­gától javasolták. Hogy miért javasolnak központilag egy rossz kazánt? Erre leginkább Kres József tudna választ ad­ni, aki a főigazgatósáig kerté­szeti csoportvezetője és egy­úttal a kazán társfeltalálója is. Mert a kazán új szabadalom, miniszteriálisán engedélyezve. Ebben a kazánban azonban sem szénnel, sem fával, sem koksszal, sőt uram bocsá’, Kiég a főigazgatósági javaslattal, sem lehetett befűteni. Mikor pár nappal ezelőtt a Zengőaljai Állami Gazda­ságban jártam, ez a bizonyos perjéspusztai kazán már a ker­tészet szemétdombján nyújtó­zott A gazdaság gépcsoport vezetője. Ferenczy Gábor mu­togatta az ominózus jószágot. Azt mondja: — Tudja, én csak egyszerű lakatos vagyok, de ha ilyen gép került volna-ki a kezem közül, a föld alá bújnék szé­gyenemben* Meséli, hogy volt itt a ter­vezőmérnök a sok panaszra, s megnézte az alkotmányt; — És? — Azt mondta, az a baj, hogy közel a Zengő, maga­sabbra kell építeni a kéményt. Rá is húztunk még vagy há­rom métert. Annyit ért neki, mint halottnak a csók; Ekkor indultak meg a gaz­daság bátortalan kísérletei, hogy a főigazgatósági kazánt valamilyen módon szanálják. Az ám, csakhogy áz nem volt egyszerű. Mert a kazánhoz mégiscsak köze van a főigaz­gatóságnak is, másrészt ha másik kazánnal kezdenek fű­teni, s az is rossz lesz, akkor jön csak az igazi letolás, s nem utolsó sorban bele is öl­tek jó néhány forintocskát a két kazán (mert kettő volt be­lőlük) megvételébe, beépítésé­be. üzemeltetésébe. És ilyen­kor ugye mit számít egy egy­szerű lakatos — amilyen ez a Ferenczy Gábor is — szava, hogy csinál ő sokkal olcsób­ban, sokkal jobb kazánt. Még szerencse, hogy nemcsak a la­katos gondolkozott így, hanem kadt rólunk a víz, mégsem érte el még a 80 fokot sem. Hát ennyit erről a kazán históriáról minden kommentár nélkül. Sajnos, a kertészeti „tengeri kígyónak” ezzel még nem ér­tünk a végére Zengőalján. A következő félórában még a pénzkidobás legkülönfélébb módszereivel ismertetett meg Derestey Sándor a gazdaság főkönyvelője. Árért mentem hozzá, hegy néhány számot megtudjak tőle, nevezetesen mennyi veszteséget, kidobott pénzt jelentett a perjéspusztai kazán? — Sajnos, megközelítőleg sem tudom megmondani. — Hogyhogy? — Mert elveszett a doku­mentáció. Nagyon bamba képet vág­hattam, mert a főkönyvelő el­mosolyodott Később kiderült, hogy nyugodtan mosolyogha­tott, mert amikor ő idekerült, már híre, hamva sem volt a dokumentációnak. Most ezen aztán meditálgathat. az ember. Négymilliót beruháznak egy kertészetre és elvesztik a do­kumentációt! Kezdett nagyon érdekelni ez a kertészet. Érdeklődésemet a következő „siker” koronázta: 1961-ben a kertészetre 133 ezer forint nyereséget terveztek. A végeredmény félmilliós vesz­teség. A következő évben már óvatosak voltak, 46 ezres vesz­teséget terveztek. A kertészet azonban hű maradt hagyomá­nyaihoz 62-ben is félmilliós veszteséggel zárt. Ésszerű, hogy akkori tényanyagom is­meretében mindent a perjés­pusztai kazánra akartam rá- kenni. Ez azonban, ha nem is teljesen, tíe téves elképzelés volt. Mert igaz, hogy a kazá­nok miatt kevés és silány pa­lántát állítottak elő — de ... És itt lép a történetbe a „ti­tokzatos kertész”, aki 1959 őszétől ez év kora tavaszáig vezérelte a zengőaljai pénz­nyelőt, azazhogy kertészetet. A „titokzatos kertészt“ Okolicsányi Lórántnak hívták, s a fáma arról regél (mégegy- szer mondom, a fáma, mert biztosat ebben az ügyben sen­ki sem tud, ami azonban az eredmény szempontjából nem sokat jelent), szóval a fáma a következőket véli tudni. Ez az Okolicsányi a főigazgató­ságról érkezett a Baranya me­gyei Állami Gazdaságok igaz­gatóságára papírokkal és elo- telefonokkal, melyek szerint őt. a zengőaljai gázdaságban kell alkalmazni mint főker­tészt. Az igazgatóság a gazda­ságba küldte, ahol természete­sen alkalmazták. Na már most világos, hogy egy 120 holdas kertészetet csak némi szakkép­zettséggel lehetett elvezetni. Nem árt, ha ezt a „nérfti szak- képzettséget” az ember a ker­tészeti főiskolán szerzi. Okoli­csányi állította is magáról, hogy elvégezte a kertészeti fő­iskolát. Csak a terméseredmé- hyek nem állították. Viszont Okolicsányit a fáma szerint, a gazdaság néhány vezetője is mint említettem, a főigazga­és végre vaiahára kidobták az egyik főigazgatósági kazánt. Helyette hoztak egy másikat. A Bólyi Állami Gazdaságnak volt egy kiszuperált gőzgépe, testvérek között is 20—30 éves, éppen el akarták adni ócska­vasnak. Ezt az ócskaságot hozátk el a zengőaljaiak Bóly- ból. Ferenczy Gábor két hétig dolgozott rajta, leszerelte ke­rekeit. megjavította néhány rozzant alkatrészét — akár­hogy számítjuk, pár ezer fo­rintnál! nem kerül többe a munkabérrel együtt. S csodák csodája (avagy természetes?!) ennek e kazánnak nem ártott a Zengő közelsége, ennek volt huzata, ráadásul még szén, koksz meg fa sem kellett hoz­zá: kukoricacsutkával fűtik, s kitűnően bevált. Völgyi Lajos fűtő azt mondja: — Emellett kérem akár ál­hatónk is, mégis elérjük a 90 fokot, a másikat meg félmez­telenre vetkőzve fűtöttük, sza­tóság küldte: ennek egyenes folyománya, senki sem merte ellenőrizni, van-e diplomája. Azaz mégis. 1962 végén tar­tottak egy központilag elren­delt diploma-ellenőrzést. Oko- iicsányi akkor azt mondta: „Otthon van a diplomám, majd hozom”. Máig is hozza. Ekkor szánta rá magát a gaz­daság igazgatója, hogy ír a Az Állami Gazdaságok Ba­ranya megyei Igazgatósága felvételre keres tervezői munkakörbe okleveles építészmérnököt, vízépítésben jártas okleveles mérnököt és építésztechnikust. Műszaki ellenőri munka­körbe építésztechnikust. Jelentkezés Pécs, Felső- Malom u. 24. sz. alatt. Bérezés a fennálló rendel­kezések szerint. kertészeti főiskolának: „Volt-e Okolicsányi Lóránt nevű vég­zett hallgatójuk ha igen, mi­kor végzett?” A válasz min­dennél világosabb: ilyen nevű hallgatója a főiskolának soha sem volt. A „titokzatos kertész” azóta továbbélik Nagyon szívesen abbahagy­nám, de a kertészeti „tengeri kígyónak” itt még nincs vége. Az alagcsövezést ugyanis a Komlói Csatornázó Vállalat végezte (nem vagyok benne biztos, hogy pontosan ez a neve. Említettem, a dokumen­táció elveszett). Azt viszont • dolaimeir áció nélkül is pontosan tudom, hogyan végezte a vállalat az alagcsö­vezést. Ügy, hogy a csövek nem bírták a nyomást és el­pattantak. Ki kellett az egé­szet cserélni. Hogy ez meny­nyibe került? (Dokumentáció elveszett!) Viszont az biztos, hogy csak kötbért félmillió forintot fizetett a komlói vál­lalat a gazdaságnak. A kertészet most már kezd rendbejönni, csak a szórófeje­ket kell kicserélni, mert mint kiderült, a vízsugár erős, szét­veri a palántákat. Ennyi a történet. Testvérek között is félmillió forint sze­métre dobott pénz. S most mint elemző újságírónak gon­dolom, némi kommentárt is kellene fűznöm a kertészet ügyéhez. De csak annyit tu­dok mondani: Megáll az ész! Lázár Ervin V. L Bobrov professzor Pécsett Külföldi vendégjárás kez­dődött hétfőn a TIT-nél. Hétfőn csehszlovák, kedden lengyel vendégek érkeztek hozzájuk. Tegnap pedig V. I. Bobrov professzort, a ki­jevi egyetem tanszékvezető tanárát látták vendégül. Bobrov professzor délután konzultációs előadást tartott a Marxizmus—L eninizmus Esti Egyetemen a TIT nem­zetközi, filozófiai és közgaz­dasági szakosztályai előadói­nak. valamint az esti egye­tem tanárainak. A neves szovjet professzor tegnap este elutazott váro­sunkból. Álföldiek a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti telepén Időjárásjelentés Várható időjárás pénteken es- i tig: felhős idő, sokfelé újabb j eső, zivatar. Mérsékelt szél. Vár- I ható legalacsonyabb éjszakai hő-1 mérséklet 10—13, legmagasabb: nappali hőmérséklet holnap: j 19—23 fok között. ' -I A Kecskeméti Kertészeti Technikum III. osztályos ta­nulói Baranyába jöttek tanulmányi kirándulásra, ahol a villányi szölöteleprk,, a pécsi Z.solnay Porcelángyár és a vá­ros történelmi nevezetességeinek megtekintése után a Szőlé­szeti Kutató Intézet szentmiklósi telepét látogatták meg. Dr. Diófássy intézeti kutatási vezető a helyszínen ismertette a legújabb eredményeket. B. J, Jegyzetek, megjegyzések Múzeum jogi útvesztőben A jóhiszemű idegen hiába utazik el Mohácsra, hogy a magyar történelem 1526-os tragikus sorsfordulóját tanul mányozza, vagy a hajdani céh ipar rejtelmeibe bekukkant­son, semmit sem láthat. Ta­tán nincsenek emlékeink? Van minden, bőségesen. Mű zeális értékű tárgyakkal egész jól felszereltük magunkat a történelem folyamán, s eze­ket össze is gyűjtöttük. Mo­hácson például több, mint 20 éve megalakult a múzeumi egylet, s a helyi intelligencia szépen elraktározott minden fellelhet őt: A felszabadulás után aztán rendes állami mú­zeum létesült, s a mohácsi A világrekordéi’ unokaöccse A feleségét találtam hon meg a kisfiát. Az asz- szony húsz-huszonkét év kö­rüli törékeny teremtés, Zo­lika meg kész vasgyúró, noha alig múlt három éves, — A férjemet keresi? A piacon van. Ö szokott bevásá­rolni, ha van ideje. Most van, mert délután háromra megy a bányába. Nem késhet so­káig, meg is várhatja. Nem tudta, miért keresem a férjét. Azt hitte, lakásügy­ben, mert mindjárt meg is mutatta a kis szobát, meg a mosókonyhát. — Ez maradhatna cemen­tesen is, de a szobát... igen, a szobát, azt jó lenne lepad- Lózni. Addig amíg itt vannak közelben a parkettázók. Amikor megmondom, hogy nem a PIK-től vagyok, ki­csit zavarba jön, de nem mu­tatja a csalódását. ott-1 Ja igen, sportügyben kere­si. Érdekes, eddig nem írtak róla, pedig annyi érme van, hogy... A két kezével egész ölire- valót kanyarít belőlük a leve­gőbe. — Tudja, olyan szerény em­ber az én Lajoskám, hogy ta­lán nem is igényli az újság­hírnevet. De az unokabátyja képeit mind kiollózza a képes Lapokból Őrzi is, mint a kin­cset — őrizheti is. — bizonyga­tom, — hiszen én is szívesen dicsekednék olyan unolkafí- vérrel, akinek Veres Győző a neve. — Talán a férjem Is ott tartana már, ha nem jön köz­be a sok baleset. A jobb kar­ja tizenkilencszer tört el, még jó, hogy egyáltalán hasznát veheti. Mennyi jót, mennyi szépet mondott a férjéről! Elkezdte Mesterséges tóval víkendközpontot alakítanak ki Mecseknádasdon A esek Keleti-Me- lankáin, a pécs-budapesti műút mentén fek­szik Mecseikná- dasd, Baranya egyik legszebb fa­luja, közelében a vadregényes Ré- ka-vár romjai­val és egy kö­zépkori figyelő- • toronnyal. Me- cseknádasd kör­nyékét vasárna­ponként eláraszt­ják Tolna és Ba­ranya megyei ki­rándulók és a turisták, megadó utasok közül hét­köznaponként is sokan láthatják. Sőt a szekszárdi Építőipart Válla­lat turistaházat épít, a bonyhádi iskolák magán­házakat vettek, a szekszárdi gim­názium egy hasz­nálaton kívüli er­dészházat szer­zett meg turista- ház céljaira a fa­lu közelében, míg a Képzőművész Szövetség 15 ágyas művészte­lepet tart fenn a községben. A tnecseknádas- di tanács elhatá­rozta, hogy saját erőből is fejleszti a falu idegenfor­galmi adottságait. Egy 300 meter hosszú, tíz méter széles és 2,5 mé­ter magas völgy­zárógátat például úgy építettek meg, hogy a köze­li útszabályozás- nál kitermelt tóbbezer köbmé­ter földet — mely nek elhelyezéséhez az útépítő válla­lat lerakodási he­lyet kért — ide irányították, ösz- szekötve így a szükségest a hasz­nossal. A három holdas mestersé­ges tó kialakításá­hoz a Baranya megyei Vízügyi Igazgatóság mér­nökei társadalmi munkában _ ad­ták a műszaki se­gítséget. A tóme­der feltölbését a Réka-völgyön át­folyó közeli pa­tak medrének át­helyezésével old­ják meg. A mes­terséges tó part­ján már tavaly felépült a föld- művesszövetkezet halászcsárdája — hétközn apón ként is 20—30 ma­gángépkocsi ta­nyázik előtte — a csárda helyisé­geit az idén bő­vítik a forgalorft- ra való tekintet­tel, A tó mellett található a köz­ségi strand, a sportpálya, ide telepítik Pécsvá- radról még az idén a benzinku­tat, amivel komplett kis ví- kend-'központ ala­kul ki a festői szépségű falu­ban. onnan, hogy már a világra is 7 kiló 20 dekával jött, ami félreérthetetlen jele volt a ta­lentumnak. — Az bizony, — mondja. — Háromszor nyerte el csel­gáncsban a magyar bajnoksá­got, és az országos váloga­tottban is benne volt. De- hát, ugye a sok baleset... — Azért, nagyon erős ember ám még mindig. Ha jó kedve van, engem meg a nővéremet egy­szerre emel fel a levegőbe,, mint a pelyhet. És amíg az asszonyka szó­val tartott, egyszerre csak be­toppant egy fiatal szőkehajú Sámson. — Veres Lajos vagyok — mondta, — és bizonyításkép­pen úgy megszorongatta a kezemet, hogy még ma is asibonganak tőle az ujjaim. Igaza volt a felesérének. Lajos valóban szerény em­ber. Alig-aldg tudtam kicsi­karni belőle azt a kis kiegé­szítést, ami még hiányzott a riportomhoz. Annyit minden­esetre megtudtam tőle, hogy a hat élő testvére mind erős ember, beleértve a lányokat is. — Sajnos a fivéreim lusták a sportra. Egyedül én mar­kod tam az unokabátyám nyo­mába maradni. Hát ennyit ér­tem el. Többre már nem fut­ja ... Megmutatja a rokkant ke­zét. — Néha még be-beugrok a versenyekre, ha a súlycsopor­tomban valaki megbetegszik. De ez már nem munka ké­rem. Pedig csak huszonnégy éves vagyok. Azért Veres Lajosnak nem­csak s porté rmei vannak. Ta­tabányán élmunkás jelvényt, itt Pécsbányán pedig Kiváló Dolgozó oklevelet szerzett és ez sem kisebb érdem áz előb­bieknél. Különösen ha a föld alatt szerezte rá a jussot. A kis Zolikát szólítja. — Na, gyere csak közelebb, kisfiam! Mutasd meg a bácsi - 'nak milyen erős vagy. — És a szőke, bodroshajú, tömött húsú kisfiú kifeszíti a muszklikat. — Én már nem versenyez­hetek, de a fiúból bajnokot nevelek. Méghozzá különbet, mint' én. Olyat, mint a Győ­ző bátyám. A vasalót már most egykézzel emelgeti a feje fölé, és ez bíztató kez­det. Nekem elhiheti... — s.—gy. kincseknek messze földről csodájára jártak .. . Trukli János az első mohácsi kom­munista nagyszerű vasmun­kái, a céh-korsók, varázstá­lak, népiszotíesek, a mohácsi csata emlékei vonzották a látogatókat, amíg a tárgyakat látni lehetett. Négy évvel ez előtt azonban Ete János, a múzeum vezetője dobozokba,, ládákba rakta a múzeum kin­cseit és vándorútra kelt. A tanács akkor hozott egy olyan határozatot, hogy a Kossuth Lajos utca 35 számú házból költözzön ki a mú­zeum, azaz cserélje fel egy másik épülettel. Ä múzeum útnak indult, de mire meg­érkezett, az új épület emele­tén már laktak. így aztán a földszinten meghúzódott a múzeum, s még ma is ott hú- zódgat, látogatók és fejlődés nélkül. — A tanács minden negyed évben hoz egy határozatot, bogy a múzeum helyzetét meg kell oldani, aztán minden ma­rad a régiben — panaszolja Ete János. • Gábor Péter, a tanács mű­velődésügyi osztályának a ve­zetője bólint, velem is közli, hogy ez bizony így van. Már pereskedtek is a múzeumért, de .elveszhették,' pénzük nincs, félmegoldások is csak gyéren kínálkoznak. Valamit tenni kellene, eb­ben valamennyien egyetér­tünk, nagy kár a mohácsi ér­tékeknek ládákban, penészes zugokban dohosodni. Talán a Megyei Tanács segíthetne... Könyvtár és film ... Örömmel látjuk, hogy a Megyei Könyvtár és a Mozi- üzemi Vállalat közösen, s színvonalasan szervezi pro­pagandáját. Prospektusokat adnak ki, melyek az irodal­mi művek alapján született filmeket propagálják. így az olvasó és néző stú­diumszerű művelődéséért is sokat tesznek, hiszen, aki meg nézte Van Gogh életéről szó­ló filmet, a kis tájékoztatóból megismerhette a szakirodal­mat, ugyanígy J. Dőld—Mi- hajlik „Ordasok között” című regényéből készült film, és Thomas Mann „Egy szélhámos vallomásai” című regényéből született film esetében is. De nemcsak a szűkebb tárgykör­rel kapcsolatban ad felvilágo­sítást az irodalomjegyzék, ha­nem a második világháborúról szóló regényeket is ismerteti, s mindent, ami valahogyan kapcsolódik a témakörhöz. A kulturális szervek együtt­működésének szép példáját talán más területeken is le­hetne követni. Bertha Bulcsu Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igazgató­sága FÉRFI HIVATAL­SEGÉDET keres. Jelentkezni Geisler Eta u. 6. sz. 8—4 óráig. h t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents