Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-21 / 116. szám. Első kiadás

1963. MÁJUS 31. 3 NAPIRENDEN A gyorsforgalmi út kialakítása Készül a Majláíh utca környékének városrendezési és beépítési terve A napokban megkezdték a Majláth utcai öreg házak bon­tását. A lakókat korszerű la­kásokban helyezték el, az épületek ablakait, az ajtókat az Ingatlankezelő Vállalat le­szereli és hozzáfognak rövi­deden az épületek teljes bon­tásához. Ugyanakkor a Pécsi Tervező Vállalatnál az általá­nos városrendezési terv része­ként készítik a Majláth utca környékének beépítési tervét. Elsősorban a gyorsforgalmi út belvárosi szakaszának ki­alakítását valósítják meg. A József Attila utca folytatásá­ban a Rózsa Ferenc utcáig hozzák létre. A kétpályás gyorsforgalmi úton óránként 1800 gépjármű közlekedhet. A helyenként 35—45 méter szé­le. út közepén öt méteres zöld sávot alakítanak ki. A zöld- sá- alatt helyezik el a víz, a gáz. a villany gerincvezetéke­ket és így esetleges, hibák al­kalmával nem kell felbontani az útburkolatot, nem akadá­lyozzák a közlekedést. A zöld­sáv két oldalán 10—10 méter széles útpálya biztosítja a gyors és biztonságos közileke- ciésí. Még ebben az évben vég­rehajtják a Szabadság utca felől a gyorsforgalmi út he­lyének áttörését a Majláth utcához. A hatemeletes OTP- ház, a négyemeletes társasház és a mellette lévő ugyancsak négyemeletes, most épülő la­kóház alkotja majd a gyors- forgalmi út déli szakaszát Az út déli oldalán ugyancsak hat­emeletes épületeket terveznek megépíteni egészen a Bajcsy Zsilinszky útig. A Regős ut­cában pedig már megkezdték azoknak a négyemeletes há­zaknak az építését, amelyek a gyorsforgalmi út belvárosi szakaszának déli részén he­lyezkednek el. Tervezés köz­ben többféle variáció alakult ki a kereskedelmi hálózat ki­alakítására. A legkorszerűbb megoldásnak kínálkozik, egy szupermakett rendszerű bevá­sárlási központ létrehozása, a Bajcsy Zsilinszky út környé­kén. Meg kell említeni, hogy a gyorsforgalmi út déli részének beépítéséhez elengedhetetlenül szükséges a Siklósi út kezde­ténél lévő vasúti sorompó he­lyettesítése korszerű felüljáró­val. A megnövekedett forga­lom. az autójavító kombinát felépítése a volt vásártéren, de egyáltalán a balesetmentes és gyors közlekedés megkí­vánja a felüljáró mielőbbi megépítését. A gyorsforgalmi úttól észak ra a Rákóczi út és a mai Maj­láth utca közötti ' területen alakítják ki a regionális köz­pontot, Pécs politikai, gazda­sági, kereskedelmi és kulturá­lis irányító szerveinek köz­pontját. Ennek tervezése ugyancsak a jövő feladatai közé tartozik. DCituiitott a JCi&izk Szombaton délután kinyitott a KIOSZK kerthelyiség. Vasárnap, már itt is csúcsforgalom volt s bizony nelipzen j lehetett asztalhoz jutni. „Haditudósító“ voltam Ahali&eten FEGYVER, egyenruha, — díszszemle. Vagy őrség, vagy felvonu­lás. így látja a munkásőrt a lakosság s részére — már ami a látványosságot illeti — a munkásőr fogalma ezzel ki is merült. Aztán egy szombat es­te egészen furcsa dolgok tör­ténnek a város különböző pontjain. Motoros futár futja be a peremrészeket. Férfiak ugornak, fel a délutáni szun­dikálásból, vagy szaladnak haza az ulti-partiról. Van, aki a családdal látogatóba indul, amikor a futár megérkezik Fiatal legények táncközben köszönnek el a lányoktól a táncparkett közepén. Akad, aki a borpince csendes ma­gányából riad fel, csomagol, zárja az ajtót és indul. Aki nemrég étkezett haza munká­ból és lefekéshez készül, — „beöltözik”, pisztolyt köt az oldalára és indul. E pillanat­tól kezdve a szokásos szom- baíesti elfoglaltságok, mozdu­latok, tevékenységek meg­szűnnek és e pillanattól kezdve az egyenruha és a fegyver demokratizálja az embereket: már nincs igazgató, esztergá­lyos, könyvelő, munkás, vál­lalatvezető, orvos, villanysze­relő és bányász, hanem — munkásőr. Munkásőr egység. Ejfél előtt indul a konvoj az Olimpia-étterem előtti szé­les műútról. Roppant hosszú gépkocsikaraván. Parancsnoki terepjárók, teherkocsik, men­tőautó, rádiósok, hadtáposok, egyelőre reflektorfényben. Kővágószöllős, aztán a szer- pentin-út után felvillannak Bakonya kékes fényei. A gép­kocsik pontos távolságban, fegyelmezetten követik egy­mást. Elhagyjuk Bakonyát, aztán már sűrű sötétségben halad a kocsi-karaván. A lámpákat letompítják. Körben erdő, hegy és csendesség. A kocsisor elől megáll. Egy mo­toros munkásőr tartja fel a kezét. — innét már harci-te­rület következik. S. parancsnok magához ren­deli az alegység parancsnoko­kat: — A körzetben diverzánsok bújtak meg, számuk ismeret­len ... Aztán részletezik a felada­tokat. A „KÖRZET” meghökken­tően nagy. Tizenhat négyzet- kilométer, de ez hagyján, ha­nem beleesik két hatalmas — pokolian meredek — hegyvo­nulat, tele cserjével, bokrok­kal, fákkal és sziklával, víz­mosásokkal. Ilyen szavakat hallok: blokkolás, kutatás, szűrőpont. Blokkolás, a tizen­hat négyzetkilométeres terü­let teljes lezárása. Vagyis: hat-nyolc órán keresztül fek­szik a munkásőr a földmélye­désben vagy fa mögött úgy, hogy a szomszédja látóhatá­ron belül kerüljön. Mozdu­Ftlkuialják Magyarország különleges szőlőkéit Németh Márton, a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi kísérleti j telepének vezető kutatója mintegy másfél évtizede gyűj- ■ ti a hazánkban található sző­lőfajtákat, A Mecsek déli lej­tőjén, a kutatóintézet kísérleti telepén létrehozta az ország legnagyobb borszőlő gyűjte­ményét Ma már közel három­száz szőlőfajta található itt A neves kutató most újabb érdekes munkához fogott hoz­zá. Felkutatja, számbaveszi Magyarország különleges sző­lőtőkéit, olyanokat, amelyek a kor, a nagyság vagy a termő- képesség tekintetében kitűn­nek.. Főleg azok a ritka tőkék jönnek számításba, ' amelyeket még a. filoxéra' előtt ültettek, és amelyek épségben átvészel­ték a nagy pusztulást. A ku­tató eddig nyolc ritka tőkére bukkant az ország különböző részében. Ezek között van például a „pécsi Matuzsálem”, az ország legöregebb szőlőtőkéje, amely­nek korút háromszáz évre be­csülik.. Máriagyűdön mazsola^ szőlő tőkőt tart nyilván, amely : évente nyolcvan—száz kilo- i gramm magtalan szőlőt terem.' Debrecea ben felfedezett egy kétszáz óv körüli csemegesző­lő tőkét, amelynek comibvas- tagságú szára van. Bács-Kis- kun megyei Rém községben egész udvart befedő borszőlő tő<-'é* talált, a gyöngyfehér ne­vű magyar szőlőfajta egy ó.' éldáinyát. F gyelmetlen kerékpáros Vasárnap délután Bódog József Pécs, József Attila utca 6. szám alatti lakos kerékpárjával a te­mető felé haladt. A vágóhíd előtt hirtelen meggondolta magát és átvágott az úttest bal oldalára. szerencsétlenséget nem lehetett elkerülni. Az éppen arra baladó CH 73—51 rendszámú Trabant génkocsi, amelyet Farkas Ferenc Komló, Vörösmarty utca 27. szám alatti lakos vezetett elkapta a kerékoár első részét. A tizenkét éves fiú az összeütközés követ­keztében megsérült. A hels'színre siető mentők Bódog Józsefet ko­ponya törés gyanújával az ideg” foinikára szállították. _ .-. latlanul feküdni, egyetlen ci­garetta nélkül. S ha eső van? Szerencsére ragyogó, csillagos az égbolt. A kutatók: ezen a körön belül átfésülik a tere­pet. De csak hajnali szürkü­letkor, fehér rakéta jelre. A szűrőpont a parancsoki főha­diszállás mellett van, Abali- get fölött egy gyönyörű lan- kás hegyaldalon. Négy „köl­csönkért” nyomozótiszt végzi itt majd az elfogott diverzán­sok kihallgatását. A „haditudósító” is itt kap helyet egyik sátorban, ám egyelőre sémfrii teendőm nincs, mint hogy megegyek egy fél rúd szalápnit, friss kenyérrel, a hadtápos ’ tiszt jóvoltából, aki különben K. vállalatve­zető. Akad citromszörp is egyik kulacsban. Hajnalodik. A PARANCSNOKI ban, egy asztalon kiterített térkép fekszik. Föléje hajol­nak, bemérnek, órájukat né­zik és furcsa jeleket rajzolnak be a hegyet jelző barnás-zöl­des foltokra. A tőlünk talán húsz méterre „dekkoló” rádió­sok szinte kétpercenként je­lentenek valamit. Később ki­ismerem magam „civil” lé­temre is a térképen. A kuta­tó-lánc szűkíti a gyűrűt és helyüket állandóan berajzol­ják a térképre a parancsnoki sátoi ban. A köd felszáll, kisüt a nap ás csodálatosan szép mecseki panoráma bontakozik ki előt­tünk. A faluban, messze ha­rang szól. S mögöttünk lövé­sek dördülnek, egyre sűrűb­ben. Aztán észreveszem az el­ső diverzáns csoportok. Há­rom, — terepszínű ruhás alak — kúszik ki az erdőből. Innét fentröl nagyszerűen látni a szemben elhelyezkedő mun­kásőröket is, bár közöttük van még vagy kilométernyi dombos szakasz. A diverzán­sok köd-bombákat robbanta­nak és a fehér, gomolygó füst alatt igyekeznek menekülni, de elfogják őket. Később a többit is. Fél óra múlva föl­vezetik az első hármat a szűrőpontra. — Üljenek le oda a diver­záns eltársak! Mindenki nevet. „Diverzán­sok” is, de „elvtársak” is. Bányászfiatalok, akik most társadalmi munkában „diver­zánsok”. Szombat esti udvar­lás helyett eljöttek hegyet mászni. Porosak, fáradtak, a terepszínű ruha szakadozott. Aztán hoznak egy. munkás­őrt is. Keze összekötve, mö­götte két fegyveres. S. pa­rancsnok tágranyílt szemmel nézi a menetet és dühösen felkiált: — Mi ez... ?!ü A „fogoly” is dühös és szé­gyellj magát, a két fegyveres kísérő pedig jelenti, hogy K.-t azért fogták el, mert nem tudta a jelszót. Éjszaka elmoz­dult a helyéről és a szomszé­dos blokkoló-pár az „ismeret­len” alakra fegyvert fogott: „Állj! Jelszót...” — Ilyen is van? — méltat-^ lankodott. — Feküdj!!! Megkötözik, elhozták. — Szép. Mondhatom, szép! — dühöng a parancsnok, de ezt egyáltalán nem dicséret­nek szánta. A GYAKORLAT a délelőtti órákban befejeződik. Az emberek kimerültek. Ül­mük leragad az álmosságtól. A' nap ragyogóan süt, tiszta a levegő, az erdő felől kesernyés — lelket üdítő — illatot hoz a könnyű szél. A bokor árnyé­kában fekszik K. Gy. — külön- sátor- ben telepvezető — fűszálat rág­csál és nézi fáradt pillantás­sal az égboltot. — Nem sajnálja á szombat­vasárnapi szabadidejét? Fejével int. Elgondolkozik és később szólal meg: — Nem. Nem sajnálom ... Itt az ember már nem „civil”. A kinti élet minden gondja, problémája megszűnik szá­momra és csak az van előttem, amit végre kell hajtanom. Egy szerű ez öregem. Egyszerű. Egyszerű és fel­emelő. Rab Ferenc Vérbosszú a Somogyi Béla utcában Göngyösmellék kö­zelében találjuk Póré tanyát. Kevés szoba, sok gyerek, és egy évek óta húzódó viszály­kodás. Ez jellemzi a tanyát és lakóit. A viszálykodás még 1957-ben kezdő­dött, amikor Kuti Istvánt felfogadta mezőőrnek a kisdob- szai erdőbirtokosság. ,Aztán jól vigyázzon a fára!” — indították el a fiatal mezőőrt, aki becsületesen tel­jesítette is kötelessé­gét. Ismerte a környé­ket, mindenkiről tud­ta, mit hordoz a fejé­ben és hol kell ke­resni az erdőből lo­pott fát. Még ekkor — hat évvel ezelőtt — je­lentette fel Nagy Jó­zsefet és bátyját fa­lopásért. Innen a harag;.: pedig Nagy József el­ső unokatestvére fe­leségül ment Kuli­hoz. Rokonok, mint mindenki itt a Póré tanyán. A feljelentést talán éppen ezért nem tudták meg­emészteni. A két ha­ragos ritkán beszélt, pedig gyakran talál­koztak. Kuti a Gáz- szolgáltató Vállalat­nál dolgozott Pécsett a Légszeszgyár utcá­ban. Nagy József a szomszédba járt, és a DÉDÁSZ-nál volt se- gédmuknás. Naponta együtt utaztak a vo­naton, sokszor egy kupéban, de elfordul­tak egymástól. Az utcán kerülték egy­mást, és előre sietett az egyik, ha észre­vette. hogy utoléri a másik. Február 11-én is együtt utaztak. Hideg idő, kegyetlenül csak a két haragost fűtöt­te — a bosszú! Kuti ment elöl, mögötte nyolc-tíz lépésre kö­vette Nagy. Már a Somogyi Béla utcá­ban jártak, amikor Nagy József meg­nyújtotta lépéseit és Kuti mellé került. — Megálltunk egy pillanatra, és én úgy láttam, hogy Kuti va­lamiért a zsebébe nyúl — vallotta Nagy a rendőnségen. — Azt hittem, bicskát vesz elő, és meg akar­tam előzni.;. Előkapta zsebkését, egy villanás, és aztán teljes erőből Kuti feje felé sújtott. A kés beszorult az arcüreg­be. Amikor látta, hogy a bicskát nem tudja kihúzni Kuti arcából — elmene­kült A szerencsétlen ember összeesett. Két társa futott hozzá, és ketten is csak nehezen tudták kivenni a kést a fejé­ből. — Bücsit.;. a Bü- csit fogjátok el — nyögte a legény, és valaki Nagy József után vetette magát. Nagy bemenekült a vállalat pincéjébe. Sötét volt. Meghúzó­dott a fal mellett. Az­tán lépéseket hallott. — Kiszóltam, hogy ne keresse a kapcso­lót, nem ég a villany, de az ember csak jött tovább á sötétben. Mikor odaért hoz­zám, megfogta a ka­bátomat .. s Bücsi — alias Nagy József engedelmesen követte a rendőrség­re. Kutit elvitték a mentők az idegklini­kára. Meggyógyult* de kettős látása van, baloldali végtagjai gyengültek, sokáig viseli még a vér­bosszú hatását. A kést egyik munka­társa vitte el felesé­gének, az szolgáltatta be a rendőrségnek a nyolc centi bosszú pengéjű bicskát... Megindult a vizsgá­lat, amelyből ügyész­ségi vádirat lett Nagy József ellen. A vád ellene: szándékos emberölés kísérlete. Csak a gyors orvosi beavatkozásnak kö­szönhető, hogy Kuti István életét meg­mentették. A bírósági tárgya­lásra a napokban ke­rül sor... \ Bálványos A tervezett Oriü környé­ki üdülőegység gyöngysze­me ez a kis falu. Miniatűr kis Svájc, bájos hegyi lege­lőkkel, visszhangos erdőkkel, mély szakadékos völgyek­kel, hatalmas sziklafalakkal. S ha még a Toplicza eltö- mődött, melegvíz-forrását is sikerül felújítani, — maga a paradicsom! De miért Bálványos, mi­kor a térkép is Bánosnak ismeri, a közigazgatás is így tartja nyilván s á nép sem ismeri másnak? Ez pedig sokat jelent, mert a nép­nek mérhetetlen messzeség­be nyúló emlékezete van hisz helynév hagyományai egész a magyar honfoglalá­sig, vagy még azon is túl vezetnek. Apa fiúnak, anya lányának adja egy évezred óta a helynevek emlékeze­tét s hogy ebben az apró mecsekhátd községben soha meg nem szakadt a magyar élet folytonosságar azt a megőrzött helynevek rend­kívüli gazdagsága bizonyít­ja elsősorban. Alig 1300 kh. területén másfélszáz helynevet tart nyilván a köztudat, s ez any- nyit jelent, hogy minden tíz hold földnek külön neve van. S hogy ebben a kis fa­luban milyen általános a helynevek ismerete, tavalyi kutató utam is bizonyítja, amikor egy forró nyári na­pon ott jártomban, kéré­semre Sebők Irén 13 éves tanuló lányka 114 helynevet írt Össze rövid idő alatt. A többiek azután kiegészítet­ték 142-re. De Bálványos a 142 kö­zött sem szerepek Hát ak­kor miért Bálványos? Mert ez volt a falu első neve, így hívták a középkorban, de még a török hódoltság alatt is. 1554-ben, 1565-ben is így szerepel a defterekben: Bál­ványos. Akkori lakói Bence Petre, Borbás Petre, Varga Báli-ód, Sitk János és há­rom Hencse. Kriszton, Ferenc és István. Ezeken kívül Lón György, kinek neve azt is bizonyítja, hogy a turisták ‘által is oly jól ismert „Ló­ri” nem új keletű helynév, hanem szintén a középkor­ban keresheti már eredetét. De a nép által megőrzött helyneveknek még sokasága mutat a messze letűnt idők­be. Már maga a Bálványos név is az ősfoglaló Csaba- Csák család pogány mytho- sával, hitviláflival össze­függő elnevezés. Nem vé­letlen, hogy a Somogy me­gyei Bálványos is, melyet a nép Bánosnak is nevez, Csaba-puszta tőszomszédja­ként jő elő. De hol volt a bálvány? Vagy mint 1332-ben írják a pápai tizedösszeírók, a „pa- luan”? Az a hatalmas sziklafal volt a pogány áldozati kő, > mely a Toplícától pár száz í méterre meredezik a „So- < borján” mély, árnyékos pa- ( takvölgye fölé? Vagy a > ..Benkő” ölök szelíd haj- > tatában feküdt, ott valahol, S ahol később a kereszténység í térhódítása idején az azóta í rommá lelt ..Szentegyház’' ? felépült? — Mindegy. A ) rtvjr; m rrr-xu tt, '.issza s lehet térni. Ma a lényeg az. ] hogy ennek az ősi népnek i emlékezete élő múzeum. ? Ilyen neveket őrzött meg, í mint az előbb említett So- > borján, LAri, Ficzke, Per- í váta, Bugyori, Csákány. : Katyma, Sinai, Garaicz, Kor- í hány, Memhecz, stb. > Továbbá a lényeg az, ) hogy a tervezett üdülotgj ) jelentős látványossága lehet í a Bálványos sziklafala, ha ? kiszabadítjuk kicsit a ma í túlburjánzott fák árnyéka- i ból s ha feltárjuk jelentő- í ségét. A falu népe szívesen i elvégzi a szükséges mun- I kát, csak jelölje meg a ve- > dett terület felügyelősége, 5 hogy mit, hogyan. I De az a gondolatom, hogy í ezt az alig pár házas kis 5 községet meg kellene őrizni 5 eredeti természetességében. i Talán egyes öreg épületeit < élő falumúzeummá lehetne ! konzerválni, ügy valahogy. ? hogy azokban zajpijcxn to- > vább az ősöktől átvett ha- j gyományokon alapuló gaz- \ dasági élet a régies gazdái- ; kodás esaközeiveű, Sőt, ha í ez lesz Baranya üdülőhelyi > központja — mint ahogy az > lesz — itt össze is lehetne < gyűjteni a hagyományos gaz- t dálkodás eszközeit, s fel is > lehetne újítani a már-már ) letűnő népi gazdálkodás I módszereit. Ezek a mód- > szerek ma már elavultak, S kis hozamúak, de történeti < értékük van, s tanulságosak. í Fel lehetne újítani az ősi - állattartás módszereit is a > régi legelőkön, juhászattal, rideg állattartással, téli-nyá- ; rí szállások berendezésével. í Rendezzünk be itt egy ősj borpincét is a régi szőlőmű-' velés és szüret eszközeivel, a hozzátartozó szőlőhegyen ide való régi emberek ha- \ gyományos eszközökkel, ha- ; gyományos módon művel- : jók a szőlőket. Az ősi vadtenyésztés és erdészet múzeuma egy er- í dészházikó lehetne, végül ! az ősi vendéglátás hagyomá- ) nyait egy „beszálló” csér- 5 da területére konzerválhat- i nők. < Valamennyi létesítmény, ! amellett, hogy önmagát, az > ősi gazdálkodás módszerei- > vei fenntartaná élő múzeum < és hagyományár is lenne, < emellett a vendéglátás cél- ? jatt is szolgálná, azaz egy- ? szerre vonzana, szórakoztat- | na, nevelne és tanítana, Dr. Zsolt Zsigmond í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents