Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-19 / 115. szám

I 1963. MÁJUS 19. NAPLÓ 3 i Közel kétmilliárd forintos beruházás Baranyában N egyszázmillió forintos befektetés a hőerőműnél — Kilencven- kilencmillió forintot kapnak a tsz-ek — 1088 lakás épül Pécsett Nagyjából megszilárdultak, áttekinthetővé váltajk az ez évi beruházási feladatok. Idén mintegy 1,9 milliárd forint ér­tékű állami beruházás valósul meg Baranya megye és Pécs- város területén. Az elmúlt év­hez képest tehát a beruházá­sok összege mintegy 10 száza­lékkal nő. Két legfontosabb bányaépítkezésünk A nehéziparban a Pécsi Hó­erőmű bővítésével kapcsola­tos beruházások igénylik a legnagyobb befektetést, csak­nem 400 millió forintot. Ebből az összegből most már első­sorban glépi beruházásokat végeznék. Előreláthatólag a harmadik negyedévben meg­kezdik az első, határidő előtt érkező szovjet kazán szerelé­sét. Továbbra is gyors Sfémlben folytatódik két legfontosabb bányaépítkezésünk. A Zoibák- aiknai és az Isitván-alfcnávai kapcsolatos beruházások ez évi előirányzata megközelíti a 200 millió forintot Az üzem behe­lyezést határidőkhöz képesít azonban mindkét aknánál fél éves késedelem mutatkozik, elsősorban azért, mert az el­múlt évben Ausztriából akna- vezérlécezés céljára beszerzett vörösfenyő rém bizonyult meg­felelőnek. A dél-mázai terü­leten lévő szén vagyon meg­kutatásra az ez évi terv sem biztosít fedezetet A kutató fúrások további halogatása ki­zárja annak lehetőségét is, hogy három éven belül meg­nyugtató módon dönteni le­hessen a hosszúhetényi bánya­beruházások folytatása tárgyá­ban. Megkezdték a pécsi tejüzem építését Könnyűipari üzemeink kö­zül ez évben is a Mohácsi Fa­rostlemezgyárban végzik a leg­nagyobb beruházásokat Az el­múlt év végén megkezdték a lakkszórásos üzemrész építési munkáit és rövidesen elké­szülnek a felületi kezeléssel kapcsolatos másik új üzem­résznek, az ún. laminátos üzemnek a tervei is. Az élelmiszeripar ez évi be­ruházásai közül legfontosabb az 52,4 millió forintos beruhá­zással létesülő új pécsi tej­üzem, mélynek kivitelezéséi az első negyedév végén kezd­ték meg és terv szerint 1964. év végére fejezik be. Ugyan­csak az első negyedévben meg­kezdték a Pannónia Sörgyár új főzőházával kapcsolatos építési és bontási munkálato­kat is. 44 millió forint öntözésre A mezőgazdaság ez évi be­ruházási tervében kiemelkedő előirányzatot biztosítottak ön­tözési célokra. Az állami gaz­dasagok ez évi beruházási ter­ve 1250 Hl öntözhető vé téte­lét irányozza elő. Egyéb, ez évre tervezett építkezéseik közül legjelentősebb a Szent- lőri-nci Tangazdaság közéi öt­millió forintos beruházással létesítendő tehenészete és a villányi szőlőhajtató építkezés. Baranya megye és Pécs vá­ros termelőszövetkezeti épít­kezéseire ez évben 99 mil­lió forintot irányoztak elő, 30 millió forinttal többet az 1962. évi teljesítésnél. Az előirány­zat itt is elsősorban öntözés vonatkozásban növekszik, az 1962. évi nem egészen 7 mil­lió forinttal szemben ez év­ben terv szerint több mint 46 millió forintot fordítanak ön­tözés-beruházásokra. A fonto­sabb mezőgazdasági épülettí­pusok közül a tehénistállók és baromfiólak ez évi építési elő­irányzata magasabb, a sertés- juhf érőhelyeké alacso- i bb, mint az elmúlt eszten- iL . zn. Új bekötőutak A közlekedésnél egy nagy felújítási munka, a Kaposvár —Fonyód közti vonal átalakí­tása tarthat közérdeklődésre számot. Erre a célra ez évben terv szerint 95 millió forintot fordítanak. Az építkezés ered­ményeképpen jövő évtől kez­dődően a Dombóvár—Kapos­vár—Fonyód vonalon négyten­gelyes kocsikkal 3 óra alatt juthatnak el a fürdővonatok Pécsről Fonyódra. A közúti hálózat korszerű­sítését ez évben is folytatják, Bekötűutat kap Somogyhár- ságy, Drávaiványi, Siklósjxi- dony és Szalatnak. Sor kerül az Orfűn létesülő üdülőtelep­hez vezető útépítkezés meg­kezdésére, valamint egy igen régi és indokolt kívánság tel­jesítésére, az Oroszló—Szent- lőrine közti útvonal Bük- kösd—Hetvehely közt eddig hiányzó 6.3 km-es szakaszá­nak megépítésére, amire 8.5 millió forintos feruházást irá­nyoztak elő. Elkészülnek a Megyeri üti raktárak A pécsi Megyeri úti iparte­lepen folyó raktárépítkezés teljes befejezése, valamint a mecsekaljai üzemanyagtároló telep üzembehelyezése képe­zik a legfontosabb feladatokat a kereskedelmi beruházások­nál Nem biztosítja viszont az ez évi beruházási terv sem az Uj-Mecsekalján évek óta fél- benhagyott állapotban levő „H” jelű áruház munkáinak továbbfolytatását, sem az el­múlt évben megtervezett komlói „szupermarket” építke­zésének megkezdését. Az 1963. évre előirányzott közösségi (kommunális) beru­házások közül első helyen em­lítendő, hogy ez évben az ál­lami építőipari vállalatoknak Baranya megye és Pécs város területén összesen 1282 új la­kást kell átadniuk, közülük 1088 Pécsett épül. Ez a szám magasabb a legnagyobb vidéki városban, Miskolcon ez évben állami erőből átadandó laká­sok számánál. Az ez évben át­adandó 285 bolgárkerti lakás mindegyike nagypaneles tech­nológiával készül. I Legfontosabb minisztériumi irányítású közösségi beruhá­zásunk a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem klinikai tömb­je. Erre az építkezésre ez év­ben 38,5 millió forintos hitel­keretet biztosítottak, a kivite­lező vállalat kapacitása azon­ban nem teszi lehetővé a munkák maradéktalan elvég­zését. Kiemelkedő eredmény, hogy ez évben Pécsett három új általános iskola készül el összesen 56 tanteremmel. Kö­zülük azonban az Ifjúság úti gyakorló iskolát a Művelődés- ügyi Minisztérium most, hogy nagyrészt már megépült, át kí­vánja alakíttatni és felsőfokú oktatás céljára használni. A tanácsi irányítású, terv szerint ez évben átadandó be­ruházások közül a 27,8 millió forintos befektetéssel létesülő új pécsi Patyolat mosoda, a 30,5 millió forintos beruhá­zás eredményeképpen üzembe­helyezendő mecseki tbc-kór- ház, a harkányi gyógyfürdő­kórház, a pécsváradi kultúr­otthon és iskolák, a sellyei sü­tőüzem és az elmúlt évről át­húzódó szamárkúti mészégető, valamint a terv szerint is 1963-ban átadandó kozári mészégető üzembehelyezése ké pezi a legfontosabb feladato­kat. Ez évben is tovább foly­tatják Komlón a kórház bő­vítését, a Kaszárnya-patak le­fedését, Pécsett a Jókai utcai iskolaépítkezést Terv szerint megkezdik ez évben a komlói gimnáziumnak és diákotthon­nak, a (megyei) tanácsi építő vállalat új telephelyének, a pécs-vasasi általános iskolá­nak, továbbá a pécsi távfűtés újabb 8,4 millió forintos be­ruházást igénylő II. ütemének kivitelezési munkáit. Tanácsi beruházások Baranya megye és Pécs vá­ros Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságai számára ez évben összesen 265 millió forint ösz- szegű tervhitelkeretet bizto­sítottak, ez az összeg 62 mil­lió forinttal több az elmúlt év azonos időpontjában rendel­kezésre álló 1962. évi tervhi­telkeret összegénél. A tanácsi beruházások növekedése a la­kosság szükségleteivel közvet­len kapcsolatban levő beruhá­zások előirányzatának emel­kedését jelzi Dr. Krasső Sándor Bővítik a komlói kórházat iftii 26 millió forintos beruházással 300 ágyasra bővítik a komlói kórházat. A bővítést jövő év október végére fejezik be. PRÓBATÉTEL PATAKI MIHÁLY elvtárs, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója mielőtt átvette vol­na a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját, az elmúlt évet értékelve töb­bek között azt mondotta: „A szocialista brigádok közül ki kell emelni a 100 méteres mozgalomban résztvetteket, például a pécsbányatelepi Ke­rekes Mihály szocialista fel­táró brigádot, amely éves át­lagban 120 százalékos teljesít­ménnyel 101 folyóméter vága­tot hajtott ki terven felül." Ezt a mondatot akkor fel­írtam jegyzetfüzetembe, és most, amikor az autóbusz ro­han velem a pécsbányatelepi Széchenyi-aknára, újra elol­vasom. Vajon ebben az évben hány méter terven felül kihajtott vágat áll már Kerekesék háta mögött? — Ne írjon róluk, elvtárs — kér Krivanek Lajos bánya­mester helyettes — inkább egy másik brigádról, akik szépen haladnak. Kerekesék hosszú ideje nagyon nehéz munkahelyen dolgoznak és visszaestek. Telefonhívásra Lombos! elv­társ jön és mutatja Kerekesék hónapjait”. Január 114,6, feb- uár 111,1, március 93,5, ápri­Megyénkben 5715 tagja az MHS-nek van Tanácskozott az MHS küldöttértekezlete — Megválasztották az elnökséget) és az országos konferencia küldötteit Tegnap délelőtt Pécsett a Fegyveres Erők Klubjában ta­nácskozott a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség megyei küldöttértekezlete. A megyei elnökség beszá­molóját Fáber Zsigmond me­gyei elnök mondotta el. Ér­tékelte a legutóbbi értekezlet óta eltelt időben az MHS megyei szerveinek munkáját. A szövetségnek a megye terü­letén jelenleg 153 alapszerve­zete, 7 járási, 2 városi elnök­sége, és öt klubja működik, összesen 5715 tagot tömöríte­nék a soraikban. Az alapszer­vezetek vezetőségeit a megyei küldöttértekezletet megelőzően az országos elnökség 1962. november 10-i határozata alapján, az alapszabályzat ér­telmében újjáválasztották. Megtörtént a klubok vezető­ségeinek, a járási és városi el­nökségeknek újraválasztása is. Az elnökség beszámolójából kiderült, hogy az MHS me­gyei szervezetei az elmúlt években munkájuk alapjának a Politikai Bizottság, az Or­szágos Elnökség és a megyei pártbizottság határozatait te­kintették. A végzett munka alapján a beszámoló sokolda­lúan elemezte a szövetség te­vékenységének eredményeit, feltárta a hiányosságokat,. és megjelölte a soron levő fel­adatokat. Az alapszervezeteket különösen az ifjúság honvé­delmi nevelésére, a szocialista versenymozgalom kibontakoz­tatására, a honvédelmi sport- tevékenység eredményes szer­vezésére mozgósították. A vitában sok érdekes hoz­zászólás hangzott el. Elek An­tal, a magyarbólyi alapszerve­zet elnöke a szocialista ver­senymozgalom jelentőségéről beszélt, majd ismertette alap­szervezete életét. Bödő László, a KISZ megyei bizottságának sportfelelőse, az MTST elnök­helyettese, a KISZ és az MHS közötti együttműködés fejlő­déséről és eredményeiről szá­molt be. Megállapította, hogy az ifjúság honvédelmi neve­lésében a két szerv feladatai közösek. Ez megköveteli a jö­vőben is a munkakapcsolatok erősítését. Nagyszerű lehető­ségek nyílnak a két szerv együttműködésére, az összetett honvédelmi verseny szervezé­sében. Tabi Mária küldött a lövészkörök munkájával fog­lalkozott. Mohai István a mo­dellezők tevékenységéről szá­molt be. Újvári László alez­redes a honvédkiegészítő pa­rancsnokságok és a szövetség együttműködéséről szólt a fia' telolt katonai «anteátertra tör ténő fekészítése érdekében. Nyéki Károly elvtárs, az MSZ­MP megyei bizottsága és Réti Antal, az országos elnökség nevében üdvözölte az értekez­let résztvevőit, és sok hasznos tanácsot adtak az MHS továb­bi megyei munkájához. A vita és a határozati ja­vaslat elfogadása után a kül­döttek megválasztották az MHS megyei elnökségét, va­lamint az V. országos konfe­rencia küldötteit. (Mítzki) Iis 87,4 százalék, s a májusi első dekád sem sokkal jobb. — Múlt hónap óta én patro­nálom őket — mondja Mesza- rics János körletvezető, s elém teszi a keménytáblás brigád­naplót. — Jó munkások, de sajnos, megkopott a dicsősé­gük — teszi hozzá fanyar mo­sollyal. Kinyitom a naplót, a sárga ragasztó papírral lezárt múlt év után lévő lapon olvasom: 1963. év. Hatodszor versenyben, harc­ban a Szocialista Ifjú munka­brigád címért! Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. Kerekes Mihály csop. vez. vájár. A második lapon nyomtatott betűkkel a vállalások: „Mi, Kerekes brigád éves átlagban tervünket 105 százalékra tel­jesítjük”, majd alább: „A múlt évihez hasonlóan a Bor­bála telepi óvodát patronál­juk. Az eddig elkészített egy kis röplabda-pályán, az egy kis labdarúgó-pályán és a kis tünk", úgy mentünk előre, mint kés a vajban, de most?„. Kerekes Mihály bosszúsan csap a padra. Huszonhét éves. de erősen kopaszodik, Kálié Gyula erős, szélesvállú ember, talán csak az egy Läufer vé­konyodik ki közülük. Kifüröd- tek, „civilben vannak”, de sze­mük alatt most is fekete sáv húzódik. — És az a helyzet, hogy a kereset is kevesebb — veti fel Kálié — mégpedig fejenként 1000—1500-zal. Csaknem há­rom hónapja nyűgölődünk ilyen munkán. A brigádtagok persze meginogtak. Az embe­rek rosszkedvűek. Négy kivé­telével családosak vagyunk. Kell a pénz. És nem tudunk.„ nem tudunk... — Ilyenkor aztán minden hi­ba kijön — mondja Kerekes. — Látom egyiken is, másikon is, már nem tartozik úgy hozzánk. 5S9>J — Mi a célja ennek a mos­tani munkának? ügy értem, mi készül lent a bányában? — babaházon kívül most az ud­vart tesszük rendbe. A brigád minden tagja munkásakadé­miára jár, Sipos elvégzi a mentő tanfolyamot, Parti be­fejezi a közgazdasági techni­kumot, aztán bányaipariba megy”... OTSZAZHATVAN méter mélyen, a nyolcadik szint má­sodik keleti vágatában szalag­bunkert készítenek a meddő­ben Kerekes Mihály, Kálié Gyula, Zsidek József és Läu­fer Miklós, a húsz emberből álló ötszörös szocialista bri­gád délelőtti műszakban dol­gozó tagjai. Zúgnak a szellőző csövek, sivítanak a csillogó szénnel megrakott szalagok. — Pokoli kemény ez a ho­mokkő lent, felül meg omlik — villantja szemét Kerekes. — Volt olyan nap, amikor nyolcvan centit tudtunk csak haladni. Hét éve vagyok vá­jár, de ilyen nehéz munkám még nem akadt. — Állandóan omlás veszély­ben vagyunk — törli homlo­kát Kálié, a segédvájár — ez az átkozott homokkő meg har­minc lyukkal is alig megy el. Amikor kiszállnak és kifü- rödnek, leülünk a pártház elé a padokra. Mondom Kerekes­nek, amit az irodán hallottam. — Amíg lehetett „kever­Brazil delegáció tárgyal Budapesten Pénteken Geraldo Jose d’Melo államtitkár vezetésé­vel brazil küldöttség érkezett Budapestre a NIKEX Külke­reskedelmi Vállalat meghívá­sára. A brazil küldöttség, amely előreláthatólag két hetet tölt hazánkban, tanácskozásokat folytat arról a tervről, hogy a közeljövőben magyar vízku­tató és kútfúró expedíció in­dulna Brazília egyik részébe, a rendkívül vízszegény Rio Grande do Norte kormányzó­ságba. Mivel éppen ennek az expe­díciónak a sikeres munkája teremtené meg ezen a terüle­ten a mezőgazdasági termelés lehetőségét, a brazil küldött­ség felhasználja itt-tartózko- dását a magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági iparunk ter­melési módszereinek és termé­keinek tanulmányozására is. I kérdezem Kerekestől. — Koncentrációkat alakíta­nak ki, amit most kivágunk, oda szalag jön. Valószínű, hogy a tizenkettes, négyes, ha­tos telepi fejtések szene ott összpontosul. Gyorsabb lesz a szállítás, több a szén. Ez egy nagyon jó dolog — magyaráz­za a brigádvezető. — És ha maguk nem készí­tenék el, akkor ki csinálná meg? Egy percnyi csend, egymás­ra néznek. — Hát.., egy másik csapat. Valakinek meg kell csinálni, annyi bizonyos. KEREKES sötétkék ruháján simít láthatatlan porszemet, Kálié Kossuthra gyújt, Zsidek is mélyet szippant, Läufer pe­dig a magasba emelkedő ak­natornyot szemléli elmerültem Elnézem Kerekes kezén a nagy forradást — mint koráb­ban mesélte, egy balesetnél elszakadt rajta a hús, az ín, a bőr — s elgondolom: a töb­bi tizenhat is kemény legény. Nehéz, igen nagyon nehéz kibírni, hogy ezer forinttal kevesebb a pénz, pedig nem is egy közülük többedmagával él otthon és az asszonyok is várják a borítékot. — Nem könnyű a többiekkel sem szembenézni, amikor tavaly még őket csodálták. Nem könnyű most a homokkövet robbantgatni és örökké félni, hogy leszakad a pokol. De valahol a hatodiknál, a hatodszori szocialista címnél még ilyen dolgokat is le kell győzni, ilyeneken is úrrá kell lenni, hiszen ha valami, csak a nehézség legyőzése ötvöz­heti még jobban össze a brigá­dot. Kemény, átkozottul ke­mény próbatétel ez, de ha túl­jutnak rajta a brigád széthul­lása nélkül, akkor igazán nagy győzelem lesz. Vagy hiába ír­ták volna munkában elnehe­zült kezekkel: „Hatodszor ver­senyben, harcban a Szocialista Ifjú Munkabrigád címért?!” Nem, nem hiszem, hogy hiába. Lesz abból még hete-. ímm sasfits i/ s

Next

/
Thumbnails
Contents