Dunántúli napló, 1963. május (20. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-16 / 112. szám

I WffS. MÁJUS 16. wapiA 3 Oj találmányok Komlón Harmadik találmányát nyújtotta be egy komlói technikus Nagy érdeklődés külföldön — Milliós megtakarítások Nemrég adtunk tudósítást Patkós Lászlóról és Szalai Mi- hölyról, az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet komlód ku­tatócsoportjának két munka­társáról, akik nagyjelentőségű találmányukkal hozzájárultak a szenkutatás további ered­ményességéhez. A kutatófúrá­sok főbb adatait automatiku­san regisztráló készülék („fú­róméter”) iránt, azóta igen nagy érdeklődés nyilvánult meg a külkereskedelmi szervek részéről. Ami pedig a bélföldi előállítását illeti, a Budapesti Finommechanikai és Orvosi Készülékeket Gyártó Vállalat is behatóan foglalkozik már a készülék sorozatgyártásának gondolatával. Patkós László azóta két újabb találmányt nyújtott be- elbírálásra az illetékes fel­sőbb szervekhez. Előbb egy elektromos vezérlésű úgyneve­zett munkaütemsor kapcsoló automatát és legújabban egy izzószálas „in kánoméiért”, amely a geológiai kutatómun­ka egyik nélkülözhetetlen se­gédeszköze. Az előbbiről röviden csak annyit, hogy ez a találmány a nehéz- és könnyűipar, a ke­reskedelem és a vendéglátó­ipar munkaterületén segíti elő a munkafolyamatok mérését, ellenőrzését Például a keres­kedelemben a szabványcso­magok automatikus kiadására (a pénztárgép működtetésével) az iparban a szállító- vagy munkaszalagok meghatározott időben történő megállítására, illetve megindítására, a szén­bányászaiban a robbantásos jö- vesztésnek a miiszekundumos robbantás vezérlésére, geoló­giai kutatásoknál a geofizikai műveleteknek fúrólyukakban történő sorozatkapcsolására a hötechnikai berendezéseknél higanykapcsolós vezérléssel a fűtés, hűtés meghatározott hő­fokon történő be- és kikap­csolására, a híradástechniká­ban pedig a bizonyos adások meghatározott időközökben fát a tufát! Az Állami Áruház konfek­ció üzeme a nyári női ruhák­ból megrendelt tíz fazonból m.ar hármat elkészített, s az áruházban nagy részét el is adták. Másik hármat a jövő héttől szintén árusítják egy fa- \ zonból SO—100 darabot készt- I tenek. A modellen látható J no'rancsvörös pasztell színű \ új fazont jövő héten viszont­látjuk az Állami Áruházban. történő automatikus, esetleg távvezérelt bekapcsolására stb. stb. Hz izzószálas inHlBüioméüerrűi Patkós László legújabb^ talál­mányáról bevezetőnek csak annyit, hogy mindenekelőtt rendkívüli egyszerűségével hívta fel magára a figyelmet. A laikus csupán egy fémtok­ban elhelyezett közönséges óraszerkezetet lát, amely fölé egy golyóscsapágyazott inga van szerelve, amelynek végén szigetelt keretben villamos­vezető érintkező pár mozog­hat az inga lengése közben. Közismert dolog, hogy a ku­tatásokat szolgáló rendkívül nagy önköltséggel (naponta kb. 5—8 ezer forintos költség­gel) dolgozó mélyfúrótorony gazdaságos munkájához jelen­tős népgazdasági és tudomá­nyos érdek fűződik. Ugyanis a kutatófúrások első számú mi­nőségi mutatója a fúrólyuk esetleges ferdeségének pontos ellenőrzése. A fúrólyuk ferde- ségméréseket rendszerint kü­lön mérőkocsival, illetve be­rendezésekkel végzik, mialatt a fúróberendezés várakozásra van kárhoztatva. Egy-egy ilyen várakozás sokszor órákig is eltart, s egy órai állás nem kevesebb, mint 2—300 forint önköltségveszteséget von ma­ga után, nem is beszélve a termeléskiesés több ezer fo­rintnyi veszteségéről. A ha­gyományos mérésekkel törté­nő ellenőrzés is megközelí­tően 8—10 ezer forint költsé­get jelent a vállalat számára. Patkós László legújabb ta­lálmánya a fentebb elmondott nehézségeket kívánja megszün tetni. A minimális költséggel FELHÁBORODÁSÁBAN jó magam is osztozom. Hasonló panaszokat nemegyszer hallot­tam már a városi ta­nács végrehajtó bizottsági ülésén, amikor a lakásépít­kezésekről és a velük kapcso­latos évenként visszatérő — szán át ásókról volt szó. Csak­hogy Nemeskéri Gyula, a Pé­csi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója asztalán összefut­nak az emberi furfamg hihetet­len csodái. — Ezt hallgassa meg! És hallgatom, hogy egy asz- szony három gyerekkel önké­nyesen beköltözött a Maj'.áth utcában egy szanálásra már elkészített lakásba. A férj bör­tönben, az asszonynak három gyereke és megfelélő lakása a Vitéz utcában. Csakhogy ezt a lakást eladta, tizennégyezer forintot kapott a „beköltöz­hető” lakásért ö pedig vállal­ta az önkényes beköltözők tör­vényes, gyakori zaklatásét. — Sőt, ellentámadásba lendült és olyan levelet írt, hogy „nem is teszem a kirakatba”... — mondja az igazgató. Csak ak­kor szeppent meg az „erélyes” asszony, amikor közölték ve­le, hogy hivatalosan tudnak előző lakásának eladásáról. — Mi lesz most vele? — Visszatesszük a korábbi lakásába. Ez így törvényes, mert a házat szanálni kell. Hamarosan bontjuk. Vannak furcsább esetek is. Őket a „messziről jött embe­rek” címszó alatt lehet rövi­den összefoglalni. A „hátsó ka­pun” érkeznek a városba. — Csendben és látszólag igény­telenül. Meghúzódnak egy _— emberi lakásnak szinte elkép­zelhetetlen — szobában, fé­szerben, de csak egy-két hétig. — Aztán jönnek hozzám, hogy „tessék megmondaná igazgató elvtárs, maga ellak- na egy ilyen lakásban?” Hát persze, hogy nem. De kd vá­lasztotta ki ezt a lakhelyet? Ilyenkor elsírja magát az asz- szonyka (mindig asszony jön) és megkérdi: Most mit csi­náljak? Költözzön vissza a faluba, előállított készüléket magába a fúrórudazatba építik be, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fúrásnak percre sem kell szünetelnie. A készülék­kel történő mérési eljárás is igen egyszerű. Amíg a hagyo­mányos mérési eljárásokhoz legalább technikusi képzett­ség kellett, addig az új készü­lék kezeléséhez nem szükséges különösebb szakképzettség. És az eddigi mérésekkel ellen­tétben nincs szükség a készü­lék kk; és beépítésére sem. A szokásos üzemszerű fúrókoro­nacsere vagy magfúrócső ki­emelésekor csak ki kell sze­relni az „inklinométert” és leolvasni róla a fúrás meg­kezdésekor megmért ferdeségi fokot. II készülék füprébájára a közeli napokban kerül sor, s amennyiben megfelel a kö­vetelményeknek (márpedig az eddigi kísérletek mind arra utalnak, hogy megfelel), ak­kor újabb és felbecsülhetetlen értékű segítséget kap vele a magyar geológiai kutatómun­ka SIÓ. «* AN-24-es Ferihegyen A Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából ma Buda­pestre érkezik két újtípnsü szovjet utasszállító repülő­gép, a rövid fel- és leszállá­si pályát igénylő AN—24-es, továbbá a közép- és hosz- szabb távú utazásokra kivá­lóan alkalmas TU—124-es típusú gép. A légiközlekedés újdonságait a vásár tartama alatt a Ferihegyi repülőtéren bárki megtekintheti ahonnan jött! Csakhogy a leg­többje már felégette maga mö­gött a visszatérés minden le­hetőségét A VÁROS megközelítésének sokféle módszere van. Leg­többször munkát vállalnak va­lamelyik pécsi vállalatnál és hónapokig, szótlanul viselik a távoli utazás minden fárad­ságát. Aztán fokozatosan kö­zelebb jönnek, közeli község­be, Malomra, Nagy árpádra. — Biciklin hordják a szenet a fát Valóban istenverte módja a téli védekezésnek. Ha csak ezt nézi az ember, könnyen el­hagyja ajkát a szánakozás. — Én is megsajnáltam a múltkor egy férfit Úgy kö- nyörgött, hogy sok a gyerek, kint élnek falun, hajnalban kel és későn fekszik. Nagyne- hezen kialakítottam egy la­kást Uj-Mecsekalján a szute- rénben. Miit gondol, mi lett a vége? Feljelentett bepana­szolt, lehordott mindennek, mert a kombináltszefcrényét nem tudta bevinni az ajtón. Hát tehetek én róla?! Az okot a vállalatok, üze­mek liberalizmusában kell ke­resni, amikor vidékről jött jelentkezőket felvesznek és nem gondolnak arra, hogy látszólagos törvényes cseleke­detük a hatóságoknak, tanács­nak, PIK-nek szaporítja a gondját rövid idő múltán. Ép­pen a minap került a kezembe egy jelentés. Arról szól, hogy nagy vállalataink vidéki mun­kahelyeikre nem kapnak elég szakmunkást, segéderőt. Ho­gyan is kapnának, amikor vá­logatás nélkül felveszik a Pé­csett jelentkezőket még akkor is, ha Zalaegerszegről érke­zett az éjszakai vonattak — Ugyanakkor a pécsieknek nem jut mindág megfelelő megélhe­tés. Ha a tanács munkaügyi osztálya szigorúbban ellen­őrizné a vállalatokat, akkor nem kellene naponta bosszan­kodnia a PIK igazgatójának. Nem jönnének öten-hatan min den nap azzal a kéréssel;:; „csak egy kis lyukat tessék! .ßleuz'uöl loft end) etek BOLGÁRKERTI ÉPÍTKEZÉS Erb János felvétele 35000 hold lucerna vár A fsz-ek is áttérnek a hideglevegős szénaszárításra Az idén, korábban, mint az utóbbi években bármikor, már május elején megkezdődhetett a lucerna első kaszálása. A szakemberek becslése szerint „jó lucernás év” lesz az idei, s valóban bármerre járunk a megyében, a lucerna minde­nütt szépen fejlődik, jő ter­mést ígér. Ha még azt is fi­gyelembe vesszük, hogy a ta­valyi 30 000 holddal szemben az idén 36 600 holdra nőtt a megye lucerna területe, akkor adni!", hogy később már két­szobás lakás kialakítását kö­vetelje. MA MÉG NEM lehet ön­magában szemlélni a- munka­erő szükségletet, nagyon is összefügg a lakáshelyzettel. Helyesen járunk el akkor, ha a liberalizmus helyett nyíltan megmondjuk a „messziről jött embereknek”: nem minden a munkaalkalom, a gyári beosz­tás, esetleg pár száz forinttal több kereset, mert ma még nem tudunk száméra, az igé­nyednek megfelelő lakást biz­tosítani hozzá. A kettő pedig elválasztha­tatlan egymástól... Gáldonyl Béla a jóslás nagyon is valószínű­nek látszik, hacsak a konzervativizmus, a hagyományokhoz való me­rev ragaszkodás, rossz érte­lemben vett „takarékosság” vagy éppenséggel hanyagság, nemtörődömség tönkre nem teszi lucerna termésünket Úgy látszik az már a dolgok rendje, hogy minden növény­nek „meg kell vívnia” a maga harcát az érvényesülésért. So­kan meghúzták a vészharangot a magyar búzatermesztés fe­lett, mikor a nagyhozamú kül­földi búzák kezdték kiszoríta­ni a magyar fajtákat. A hib­rid kukorica elterjedése sem ment éppen símán s ma már Baranyában nyugodtan el­mondhatjuk, hogy mindkét növény terméshozamával el­értük az európai színvonalat Lucerna esetében pedig saj­nos még ma is érvényes az a 100 év előtti mondás, hogy „Annyi marad a gazdának, amennyit a. kártevők meg­hagynak”. Különösen a még nem is olyan régen híres és nagy valutát jelentő magyar lucernamag termesztésre ér­vényes ez a mondás, melyben nem hogy növekedtek volna, de a felszabadulás óta csök­kentek termésátlagaink. Egyszóval, Baranyában is elhanyagolt növény a lucerna. Mikor a búzában és kukori­cában olyan megnyugtatóan előretörtünk és soha nem re­mélt terméseket takarítottunk be, ugyanakkor lucernából év­ről évre csökkennek a hoza­Megkezdték a ha jduszohoszlő— budapesti földgáz-távvezeték építését A Kőolajvezeték Vállalat egyik népes ópítőrészlege Ceg­léd határában felvonult a a hajduszoboszfló—budapesti földgáz távvezeték munkála­taihoz. A csőfektetés kezdet­ben Ceglédtől halad a főváros, majd Ceglédtől Szolnok f^ló. Ezért választották kiinduló pontul a nyomvonalnak ezt a részét, hogy a Cegléd—Buda­pest közötti vezetékrészt év végére átadhassák rendelteté­sének. A terv tudniillik az, hogy amint a szakasz elké­szül, rákapcsolják a szanda- szöllősi gázmezőre, s addig is amíg a vezeték egészen Hajdú­szoboszlóig kiépül — a télen ideiglenesen szandaszöUősó földgázzal! segítik a főváros gázellátását. Amint a jövő év­ben a hajduszoboszlói gáz meg érkezik majd Budapestre, a szandaszöllősit teljes Egészé­ben Szolnok ellátására fordít­ják, eltekintve attól, hogy a Tisza-parti városnak — akár csak a többinek a vezeték mentén jut a hajduszoboszlói gázból is. Ugyanakkor, amikor Cegléd határában megkezdődik a munka, a Kőolajvezeték Válla­latnak egy másik építésvezető­sége Kazincbarcikától Ózd fe­lé közeledik a hajduszoboszlói —borsodi földgáz-vezeték épí­tésével. Az építők előrelátha­tólag június elején befejezik a szakaszt. Az ózdi kohókat tehát rövidesen átállíthatják földgázüzemre. Jól halad a táwezeteképítés a dél-alföldi földgáz vezeték hálózat pusztaföldvár—oroshá­zi szakaszán is. A csőkígyó a terv szerint szeptember 1-re éri el az új orosházi üveggyá­rait, ahol földgáztüzeléssel in­dul meg az üveggyártás. Az orosházi háztartások gázellá­tására tervezett bekötő vezeték rendszer építése azonban — amely tanácsi hatáskörbe tar­tozik — egyelőre késik. Amint az orosházi vezeték elkészül, még az ősszel hozzá­fognak a Battonya—Mezőhe­gyes—Tótkomlós—Kardoskút közötti vezeték kiépítéséhez, hogy a Battonya és Mezőhe­gyes-környéki olaj- és gáz- kutak földgázát ezekbe a köz­ségekbe juttassák* maink, de az 1931—1940-ea évek átlagához képest leg­alábbis egy helyben topogunk. Míg az említett években 21,8 mázsa volt az átlagos holdan­ként! szénatermés, addig 1962- ben csak 19,4 mázsa, ezzel szemben Csehszlovákiában már elérték a 35, NDK-ban a 40 mázsás lucerna szénater­mést. De ne menjünk olyan messzire, itt a megyében, a szentlőrinci tangazdaságban is 35 mázsa lucernaszénát takarítottak be tavaly, s ebben az évben — száraz termesz­téssel — több, mint 40 mázsa a tervük. Csakhogy Szentlő- rincen már évekkel ezelőtt ha­dat üzentek a hagyományos^ elavult széna készítési módsze­reknek s áttértek a korszerű kemizált és gépesített lucerna termesztésre. Ennek jegyében zajlott le kedden délelőtt a gazdaság tarcsa- és fenyőpusztai - üzem­egységében az a bemutató is* melyet 22 meghívott termelő- szövetkezet vezetőjének, szak­embereinek rendeztek. Ez az első 22 termelőszövetkezet a megyében, ahol a korszerű hideg levegős szénaszárítást bevezetik. Csertőn, Villány­ban, Kacsótán, Egerágon, Má- gocson, Kaposszekcsőn és a többi 16 tsz-ben is épülnek már a szárítók s a hét végén, jövő hét elején megindulnak a nagyteljesítményű ventillá­torok. Forradalmi változás ez a baranyai lucernatermesztés történetében, hadüzenet az el­avult, hagyományos renden szárításnak, mellyel annyi száz és ezer mázsa fehérje ment pocsékba évente, hogy ha ezt forintba akarnánk kifejezni, csillagászati számok kellené­nek. A jelenlegi lucernatermesz­tés hibái közül kettővel na­gyon alaposan és részletesen foglalkoztak a szentlőrinci be­mutatón, nem megfelelő nö­vényvédelemmel és az el­avult hagyományos rendes szá­rítással. Mindkettő nagyon aktuális most, hisz május van, a rovarok kirajzásának és a lucerna kaszálásinak az ideje. Az idén 4700 . hold lucernáról és 4500 hold vörösheréről fog­nak magot a baranyai tsz- ek, rendes körülmények között ez 100 vagon apró magtermést je­lent Baranyának. A lucerná­nak azonban 67 féle kártevője van s ha a kaszálások után nem végzik el a tarló porozásokat, a kémiai védekezést, nem szá­míthatunk 100 vagon magter­mésre, esetleg csak a felére, vagy még annyira sem. Huszonkét termelőszövetke­zetben már hadat üzentek a régi elavult módszereknek s a szentlőrinci tangazdaság, a Bólyi Állami Gazdaság pél­dájára megtették az első lé­pést a korszerű, európai szintű lucerna termesztés, szénaké­szítés isié. foto; Caafel

Next

/
Thumbnails
Contents