Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-19 / 90. szám

w«. Április i9. PHAff»LÖ Nagyító alatt: A JELENKOR ez évi számai sorolható írások foglalják el. A lírai rovait igyekezett a ne­ves szerzők mellett fiatalok verseit is közölni, s Pákolitz István költő vezetésével mű­ködő lektorátus sok tehetség­nek segített szárnyat bontani. A műfordítások közlésével a folyóirat a külföldi irodalom ismertetését tette lehetővé, a prózai rovat most vállalkozott először folytatásos írásművek megjelentetésére. A négy számban fiatalok is helyet kaptak, s nekik továbbra is „fenntartott jegyük lesz” a Jelenkorban. A jegyzetek ele­ven hatására a többi számban is számítanak. A dokumentu­mok rovatában koncentráltabb szerkesztői munkát kell vé­gezni. A műhely rovatát azért indították, el, hogy az alkotói munkába, az alkotás műhelyé­be segítsék bepillantani az olvasókat. A jó kezdet még jobb folytatást kíván. A ho­rizont szociográfiái a munkás­élet irodalmi feldolgozását te­szik lehetővé, ezzel is jobban kíván élni a Jelenkor szer­kesztősége. A beszélgetésibe kapcsolódók Tüskés Tibor bevezetőjét ki­bővítették hasznos javasla­tokkal: úgymint, szűkébbre venni a világirodalmi munkák közlését, illetve még gondo­sabb szelekcióval azt közöl íi, Az önkritikának mindig előnye van a kriti­kával szemben, mert sok fe­lesleges vitát elkerül, s a dol­gok gyorsabb tisztázását teszi lehetővé. írhatnánk úgy is: nagyító alá teszi az alkotást, a cselekedetet. Tegnap este a Jelenkor szerkesztőségében megjelent szerkesztők, mun­katársak és vendégek ilyen módszerrel beszélgettek a ha­vonta megjelenő folyóirat el­ső négy számáról. A problé­mák. gondok feltárását, a fo­lyóirat jobbá tételére irányuló erőfeszítések összehangolását, a „külső szem” objektivitásá­val csak elősegítette, hogy a megbeszélésen részt vett Kiss István elvtárs. az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának munkatársa, Csen­des Lajos elvtárs, a Baranya megyei Pártbizottság agát. prop. osztályának vezetője és Mátrai Mátyás elvtárs, a Mű­velődésügyi Minisztérium iro­dalmi osztályának főelőadója. Amíg kéthavonlkónt jelent meg a folyóirat, minden szá­mot külön értékeltek, most négyet egyszerre. Tüskés Ti­bor főszerkesztő fejtette ki először a szerkesztő bizottság álláspontját, egészséges nyílt­sággal, önkritikusan szemlélve a Jelenkor „első” négy szá­mát és ami a szokásos beszá­molók fölé emelte bevezető­jét: nemcsak a múltat ele­mezte, hanem minden egyes rovatnál a jövő útjaira is reflektort irányított. Mivel lett jobb, nívósabb, „mad irodalmibb” a havonta mégjelenő folyóirat, mint szép sikereket elért elődje? Tüs­kés Tibor szerint azzal,' hogy megszűnt a folyóirat SZEMLE jellege, a havonta megjelenő száz oldal felét vers és szép­próza, másik felét tanulmány, cikk, giossza, s egyéb műfajba ami leginkább megfelel a kor követelményének. Kiss István eivtárs elismerően nyilatko­zott a Jelenkor 1963-as szá­mairól s elmondta: a folyóirat egyike a legszínvonalasabb, s legjobban szerkesztetteknek, ám azzal a tanáccsal szolgál­na, hogy igyekezzenek a Je­lenkor irodalomcentrikus, túl­ságosan „belterjes” voltát fel­oldani. Erre legalkalmasabb mód, a pécsi írók részvétele a nagy, országos irodalmi vi­tákban. A Jelenkor kissé tá­vol tartja magát attól a nagy mozgástól, ami ma a művé­szetben végbemegy. Milyen legyen a szocialista irodalom? Erre a kérdésre is választ keli adni a Jelenkornak és a kö­réje csoportosuló íróknak. A „munkaértekezleten” szá­mos más, a folyóirat eszmei irányzatával kapcsolatos kér­dést is megvitattak. Az est sója az őszinte vita volt, amelyből látszott, hogy a már eddig is nagy népszerűségnek örvendő havi folyóirat szer­kesztői és írói nagy gonddal „ássák” a következő számok talaját, hogy még színvonala­sabb, még magasabb irodalmi értékű folyóiratát tudjanak olvasóik kezébe adni. A teg­napi vita nagyban elősegítet­te e célok megvalósulását. — Szüts — Pályázat felsőfokú technikumi oktatói állásokra to­nak az orosz nyelv oktatása vábbá orosz szakszövegeknek szűk- j ség szerinti fordítása. A betöltendő állások után a i 161/1962. (M. K. 21.) M. M. számú j utasításban közölt illetmény jár. \ A pályázati kérelemnek tartal­maznia kell: A pályázó jelenlegi munkahelyé- \ nek, beosztásának, munkakörének ; és havi illetményéllek meg jelölé- i sét: eddigi szakmai, oktatói tévé- í kenységének részletes ismerteié- i sét. A pályázathoz mellékelni kell: részletes önéletrajzot két példány- | ban, a mérnöki, illetve tanári ok- i levél hiteles másolatát, hatósági ■ erkölcsi bizonyítványt. A pályázatokat mellékleteivel | együtt 1963. július hó 1-ig a Pécsi : Felsőfokú Vegyipari Gépészeti j Technikum igazgatójához kell be­nyújtani (Pécs, Alkotmány u. 77.) I Magyar hetek Manchesterben A Londoni Kereskedelmi Kamara magyar tagozatának és Magyar Kereskedelmi Ka­mara angol tagozatának kezdeményezésére a nyáron magyar heteket rendeznek Manchesterben. Július 16-tól kezdve két héten át a magyar termékek széles körével ismerkedhet meg a manchesteri lakos­ság. A kiállításra tizenegy külkereskedelmi vállalatunk küldi el áruit. A Pécsi Felsőfokú Vegyipari Gé­pészeti Technikum pályázatot hir­det a Marxizmus—Lenlnizmus Tan­széken betöltendő tanszékvezető tanári, továbbá docensi állásra. Pályázhatnak középiskolát tanárt oklevéllel rendelkező pedagógusok. A kinevezendő tanszékvezető ta­nár és a docens feladata a tanszék körébe tartozó előadások tartása, a tanszéken folyó oktató-nevelő­munkában való részvétel, továbbá az igazgató által meghatározott egyéb feladatok ellátása. A tanszék főbb tantárgyai: filo­zófia, politikai gazdaságtan, tudo­mányos szocializmus. az Altalanos gépészeti TANSZÉKÉN betöltendő adjunk­tusi. továbbá tanársegédi állásra. Pályázhatnak okleveles gépész- mérnökök. A kinevezendő adjunktus és a tanársegéd feladata a tanszék kö­rébe tartozó előadások tartása, a tanszéken folyó oktató-nevelő­munkában való részvétel, továbbá az igazgató és a tanszékvezető ál­tal meghatározott egyéb feladatok ellátása. A tanszék főbb tantárgyai: ábrá­zoló geometria és műszaki rajz, általános gépelemek, mechanika, szerkezeti anyagok, megmunkáló gépek, gépek üzemtana, műhely­gyakorlat. A KÉMIAI TANSZÉKEN bétől- tenclő adjunktusi állásra. Pályázhatnak okleveles vegyész- mérnökök. A kinevezendő adjunktus fel­adata a tanszék körébe tartozó elő­adások tartása, a tanszéken folyó oktató-nevelőmunkában való rész- tétel, továbbá az igazgató és a tanszékvezető által meghatározott egyéb feladatok ellátása. A tanszék főbb tantárgyai: ké­mia, fizikai kémia, kémiai techno­lógia és munkaegészségtan. A VEGYIPARI GÉPÉSZETI TAN­SZÉKEN tanszékvezető tanári ál­lásra. Pályázhatnak okleveles vegyipari gépészmérnökök. A kinevezendő tanszékvezető ta­nár feladata a tanszék körébe tar­tozó előadások tartása, a tanszéken folyó oktaió-nevélőmunkában való részvétel, továbbá az igazgató ál­tal meghatározott egyéb feladatok ellátása. A tanszék főbb tantárgyai: mű­szaki hőtan, vegyipari gépelemek, vegyipari gépek. A MATEMATIKA-FIZIKA TAN­SZÉKEN betöltendő adjunktusi, továbbá fizikus tanársegédi állás­ra. Pályázhatnak középiskolai ta­nári oklevéllel rendelkező pedagó­gusok. A kinevezendő adjunktus és a tanársegéd feladatit a tanszék kö­rébe tartozó előadások tartása, a tanszéken folyó oktató-nevelőmun­kában való részvétei, továbbá az igazgató és a tanszékvezető által meghatározott egyéb feladatok el­látása. A tanszék főbb tantárgyai: ma­tematika, fizika, elektrotechnika. AZ OROSZ NYELVI LEKTORÁ­TUSON LEKTORI ÁLLASRA. Pá­lyázhatnak középiskolai orosz ily elvtanári képesítéssel rendel­kező pedagógusok. A kinevezendő lektor feladata a b:.:igatóJc 15 főből állá csoportjai­! I Nem mese az írógépről* Érdekes kriminalisztikai vizsgálati módszerek a gépírással elkövetett bűncselekmények leleplezésénél Kérdés: kideríthető-e a gép­írással elkövetett bűncselek­mények tettese vagy sem? Felelet: alaptalan az a nézet, hogy nehezebben található meg a bűnös, mint ha kéz­írással követte volna el tet­tét. Pécsett történt a következő eset: egy zug­írászt azzal gyanúsítottak, hogy szerződések írásával kapcsolatban visszaéléseket követett el. Az eladó és a ve­vő annak rendje és módja szerint megegyezett egymás­sal és ezt papíron is rögzítet­ték. Az illetéket a vevő lefi­zette a zugírász kezéhez, s megbízta annak befizetésével. Mint akik jól végezték dolgu­kat, mindent rendben lévőinek véltek. Nem így a zugírász! Elhatározta: az eredeti adás­vételi szerződés helyett mási­kat gépel, de azon már a vé­telár összegét jóvai alacso­nyabban tünteti fel, — így kevesebb illetéket kell befi­zetnie. A csalás kitudódott A zugírász eleinte csak az eredeti szerződés gépelését is­merte be, de hallani sem akart arról, hogy a későbbi alacsonyabb vételár feltünte­tésével készített szerződéseket is ő gépelte volna. Ki gépelte az utóbbi szerző­déseket? Ennek megválaszo­lására írásszakértői véleményt kért a bíróság. A gépírásvizsgálattal foglal­kozó tudomány választ tud adni: milyen típusú géppel követték el a bűncselekményt, sőt arra is, hogy a gyanúsított személy-e a tettes. Az írógép típusát teljes bi­zonysággal „típusgyűjtemóny” segítségével határozzák meg. A betűk jellegzetességéből megállapítható, hogy régi vagy újabb gyártmányú írógépen írták-e a szöveget. Megvizs­gálják a betűk távolságát, a „t”-betű áthúzó vonalát, a számok alakját, az „a”-betű befejező lábrészét. Mit lehet megállapítani az ,,a”-betű be­fejező lábrészéből? Egyik gé­pen a lábrész vonala felfelé, a másik gépen írt „a”-betű • A cikk megírásánál részben felhasználtam a Pécsi Tudomány­egyetem állam- és jogtudományi kara eljárásjogi és kriminaliszti­kai diákkörének egyik tagja ré­széről a Pécsett rendezett orszá­gos diákköri konferencián tartott előadását, amelynek teljes szöve­ge azóta' megjelent egy krimina­lisztikai folyóiratban. lábrész vonala felfelé l\ajlik Van bőven más érdekesség is egy Írógépen. A hazai írógép- gyártás hiányában a külföldi gyáraktól rendelt gépekbe úgyszólván mindig utólagosán helyezték be a magyar nyelv gyakorlatának megfelelő betű­ket. így például a német gyártmányú gépekbe az á, é. a a Az egyik gépen a lábrész vonala felfelé, a másik gépen írt „a”- betű lábrész vonala lefelé hajlik. u, ü, o és ö betűket. Ebből is következtetni lehet az írógép típusára. A szóba jöhető író- gépek körének nagymérvű le­szűkítésére adhat lehetőséget, ha az a és az á betű befejező lábrésze eltér egymástól. így egy pécsi nagyvállalatnál gép­pel írt névtelen levél eseté­ben az említett kör egyetlen írógépre szűkült, mert a vál­lalat összes írógépei közül csak ennél különbözött az a és á betű befejező lábrésze. Az említett zugírász eseté­ben megállapították: az utób­bi szerződéseket is ugyanaz a személy gépelte, mint az előb­bieket. Honnan meríthetek a gépelő személy azonosítására szolgáló bizonyítókok? Részint magá­ból a gépírásból, részint a gépelt szövegből. A gépelt szövegből merít­hető bizonyítékok sokrétűek. A helyesírás például tükrözi a gépelő műveltségi színvona­lát. A gépelő ízlése irányítja az anyag elhelyezését az íven, a margók szélességét, a sza­vak elválasztását a sor végén vagy az ettől való vonakodást es az egész szó átvitelét újabb sorba. Az összehasonlítás so­rán kiderült többek között például, hogy a számoknál — 1000 — a korábbi és a ké­sőbbi szerződéseken egyaránt szerű példa áll rendelkezésre. Egy üzem pénztárosnője G- né 3000 márkát sikkasztott. A tettes felakasztotta magát Lakásán a pénztári naplójá­nak kötése alól előkerült egy zsarolólevél néhány sornyi gépírásos szövege: „G.-né, ve­lem nem lehet alkudni, 3000 márkát kertem. Küldje az összeget, vagy pedig férje és a rendőrség értesül a ör. Wirsirig-ügyről. A cím ezút­tal Paul Müller 8. sz. posta- hivatal, 27-es fiók. Bedoban­dó 18-án 2i óra körül az utca­sarkon lévő levélszekrénybe. Tartsa magát pontosan az uta­sításhoz”. Kiderült, hogy a 8. sz. pos­tahivatalnál sem Paul Müller nevű fiókbérlő, sem 27-es postafiók nem létezik. Felme­rült a feltevés, hogy vagy maga a tettes postás, vagy pedig bűnsegédje dolgozik a postán. Ez a feltevés hamaro­san megdőlt. Két lehetőség maradt: a Wirsing-ügy tisztá­zása és a zsaroló levélét gé­pelő személy kilétének meg­állapítása. A rendőrségi tit­kárnő emlékezett a Wirsing- ügyre. Magzatelhajtás miatt folyt dr. Wirsing ellen eljárás G.-né neve azonban nem for­dult elő az ügyiratokban. Az orvos nem akart tudni Giné­ről. Az orvos alkalmazottjá­nak jobb kezén, a középső ujj be volt kötve. Az orvosi ren­delőben találtak egy olyan típusú táskaírógépet, amilyen­nel a zsaroló levelet gépelték. Az írásszakértő véleménye szerint a levelet gyakorlott gépíró tíz újjal gépelte. A szö­vegben szereplő ,4”, „k” betű­ket, a 8-as számot és a vessző­ket szembetűnően gyengébben gépelték le. A rendőrségi tit­kárnővel szöveget gépelte! tek, amelyben alá kellett húznia a jobb kezének középső újjával leütött betűket. Az aláhúzott betűk ugyanazok voltak, mint a fenyegető levél gyengébben ütött betűi. Az orvos alkal­mazottja beismerte, hogy 6 írta a zsaroló levelet. kis o-betűvei írták a nullát. Ezen kívül még egy egész sor más bizonyíték is amellett szólt, hogy a későbbi szerző­dések írója ugyanaz, mint a korábbiaké volt. A bizonyí­tékok hatására a vádlott be­ismerő vallomást tett. A gépelő személy kiléte többnyire csak valószínűség­gel, de nem egyszer bizonyos­sággal is megállapítható. Erre a bűnügyi irodalomból nagy­A levél vagy egyéb szöveg hasának dátuma sem kiderít­hetetlen. Minek alapján lehet a gépírás korára következtet­ni? Kopási jelenségek, írásje­lek festékezettságe, betűeltömö dések, stb. alapján. Rosszul gondozott gépeknél gyakran igen jellegzetes egyes írásje­lek festékezettságe, betűeltömö désekről készített diagramm lehetővé teszi a gépelés ide­jének meghatározását. Egy 1946. január 15-i irat keltezésének valódiságát kel­lett megállapítani. A dia­grammban fel volt tüntetve az összehasonlítási anyag ösz- szes eltömődött betűje. Az összehasonlítási anyagból megállapítható, hogy 1946. január 14. és 20. között egyik betű sem volt eltömődött, te­hát a kérdéses iratot január 15-én nem írhatták. A továb­bi összehasonlítási anyagból kiderült, hogy az eltömődés 1947-ben volt olyan, mint a kérdéses iratban. A gépírásvizsgáiat a krimi­nalisztika önálló szakágát al­kotó igazságügyi írásvizsgálat egyik része. Segítségével a géppel írt becsületsértő vagy névtelen levelek írói, okiratok hamisítód lefleplezhetők. Garay Ferenc Ötven éve halt meg Korányi Frigyes, a hazai tbc-ellenes küz­delem nagy úttörője. A tbc- szanatórium és a Magyar Orvo­sok Tuberkulózis Egyesületé­nek megalapítója tiszteletére 1963 Korányi Emlékév lesz. Korányi Frigyes halálának év­fordulóját a Béke Világtanács is felvette az emberi kultúra kiemelkedő jubileumai közé. A pécsi I. számú Belklinika újjáépített tüdőosztályának kertje majdnem kopár, míg a kitárt ablakokon azonban már gazdagon s melegen' om­lik a napfény a szobákba. A kórtermekben ilyenkor dél­előtt mindenütt csend van, csak a délutáni órákban élén­kül meg kicsit az élet a társal­góban. Sakkoznak, kézimun­káznak, beszélgetnek a köny- nyebb betegek. Van televízió, betegkönyvtár és minden ágy fölött fülhaligatós rádió, hogy ne unatkozzanak, de azért az eredményes gyógyulás ma is egyik legfőbb feltétele a pihe­nés, a nyugalom. — A betegek többsége telje­sen meggyógyul — mondta vé­gigkalauzolva a körtet meken az osztály vezetője. — A la­kosság körében ma is élő hie­delmekkel ellentéteben a tbc gyógyítható, ha időben orvos­hoz kerül a beteg. — Mi is a tbc? — vetődik fel a kérdés. — Fertőző betegség, amelyet tbc-bacilus okoz, s amely leggyakrabban a tüdőt, de a csontot, vesét és más szerveket is megtámadhat. Na­gyon fontos a szervezet ellen­állóképessége, mert a legyen­gült szervezetet könnyebben dönti le. A felszabadulás előtt min­den tízezer ember közül 14 tü­dőbajban . halt meg és ez a szám azóta 2—3-ra csökkent. Ez természetesen nemcsak a szociális körülmények javulá­sának, hanem annak a rend­kívül nagy anyagi áldozatnak is köszönhető, amelyet álla­munk hoz a tbc mielőbbi fel­számolására. Magyarországon lehetőség van arra, hogy akár biztosított valaki, akár nem, korlátlan ideig teljesen ingyen gyógyít­sák. A tbc-ben szenvedő bete­gek kórházi ápolásuk idejére táppénzkiegészítést is kapnak, hogy nyugodtan gyógyulhassa­nak, hogy a család ellátása be­tegségük idejére is biztosított legyen. Sokat segített a BCG csecsemőoltások bevezetése is, aminek eredményeként a gyer­mekkori tbc-s kórformákkal (például agyhártyagyulladás) már csak elvétve találkozha­tunk. Valamikor a soványodás, ét­vágytalanság után az arcon megjelenő lázrózsákat a halál rózsáinak tartották. Egyetlen segítséget a pihentetés és az úgynevezett tüdőtöltés jelen­tette. Ma a leghathatósabb ha­zai gyógyszerek állnak ren­delkezésre, de a kezelés így is hosszú hónapokat vesz igény­be. Ha a gyógyszer sem bizo­nyul elegendőnek, az operáció megmentheti a beteg életét. A klinikán kitűnő'- felszereléssel vizsgálják az operációra váró betegeket, minimálisra csök­kentve a műtéti kockázatot. — A közelmúltban egy 63 éves férfit operáltattunk sú­lyos kavemás tüdőbajjal — mondotta az orvos. — Tíz év­vel ezelőtt menthetetlen lett volna, de most, hogy eltávolí­tották egyik oldalon a beteg tüdőt, az idős ember csaknem egészségesnek mondható. A kórtermekben sok olyan idős férfi és nő vár gyógyulás­ra, aki évtizedeken keresztül magában hordozta a betegsé­get, de mivel évekig tünet­mentes volt, csak akkor ke­rült orvoshoz, amikor a baj már elhatalmasodott. Olyanok is akadnak, akik egyszer már gyógyultan távoztak, de nem kímélték magukat, nem jártak rendszeresen ellenőrzésre, s így ismét visszakerültek a kli­nikára. Mivel a tüdőbaj sok esetben tünetmentes, nem okoz pana­szokat, óriási jelentőségű az elmúlt években megjelent tbc- törvény, amely szerint ván­dorautók, szűrőállomások se­gítségével kétévenként minden 14 éven felüli lakos szűrővizs­gálatát el kell végezm. Vala­mikor a biztos .halált jelentette ez a betegség, talán ezért is olyan vigasztalhatatlanok az új betegek. Amikor azonban naponta látják gyógyultan tá­vozó betegtársaikat, visszatér az életkedvük. A betegek leg­inkább a jövőjüktől félnek, mert a munkahelyek többsé­gén bizalmatlanul fogadják őket. Pedig akit gyógyultan bocsátanak el a klinikáról, nem ártalmas a közösségre és nem jelent veszélyt a család­ban sem. Természetesen to­vábbra is kímélniük kell ma­gukat, és ha előzőleg nehéz fi­zikai munkát végeztek, ajánla­tos könnyebb foglalkozást vá­lasztani. Néhány évtizede még az egész családot nyomorba dönt­hette a tüdőbaj, ma azonban már nem jelent olyan tragé­diát sem a beteg, sem a hoz­zátartozók számára. Csendesek a kórtermek. A fehér ágyakban sápadt arcú betegek pihennek. Ma még fá­radtak a betegséggel való küz­delemtől, riadtak és bizonyta­lanok a jövőtől való félelmük­ben, pedig nincs ok aggoda­lomra. Itt nemcsak az egészsé­güket, az önbizalmukat is visz- szaadják majd. Nyílik és csukódik az ajtó, újabb és újabb betegek távoz­nak gyógyultan, és az élet a többieket is visszavárja. vr. m. Háromezer méter mélységig „lát“ az úi magyar geoeleklromos mérőműszer Háromezer méteres mélységbe „látó” műszert terveztek á Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet mérnökei Erkel András, Király Ernő és Szabadváry László, Ádám Antallal, a Magyar Tudo­mányos Akadémia geofizikai ku­tató laboratóriumának osztályve­i zetőjével együttműködve. Ez a I műszer a legfiatalabb, immár ötö­dik sarja annak a GE-müszer- családnak, amelynek rendeltetése, hogy a két ponton át a talajba bo­csátott elektromos áram hatására az ott kialakuló áramtér változá­saiból következtessen a felszín alatti kőzetek elektromos ellen­állására és ezen keresztül az egyes rétegek anyagára és elhelyezkedé­sére. Baranya, Tolna megyei Tég­laipari Vállalat felhívja állami és magánvevőit, hogy az olyan téglautalvá­nyokra, melyekre megkez­dett szállítás történt, hala­déktalanul, de legkésőbb 8 napon belül a teljes mennyiséget szállítsák el, mert a határidő lejárta után a téglagyárak nem szolgáltatják ki a még el nem szállítottakat.

Next

/
Thumbnails
Contents