Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

1963. Április is. fUiP g»a.ö 5 Kodály-művek Pécsett Májusi nagy hangversenyére készül a Liszt Ferenc Kórus A FELCSATTANÖ fortisz- szirnó után a zenekar dinami­kája elcsendesedik, hogy he­lyet adjon a kórus hangján egyszólamban megszólaló ko- ráldallamnak: „Mikoron Dávid nagy búsultában, Baráti miatt volna bánatban, Panaszkodván nagy harag­jában, Ilyen könyörgést kezde ö magában.. Aztán a vonósok halk tre- molókíséretével felhangzik a tenorszóló, az 1500-as években élt Vég Mihály kecskeméti prédikátor szenvedélyes erejű szövege, Kodály Zoltán dalla­ma: a Psalmus Hungaricus. — Ez lesz a Psalmusnak a Liszt Ferenc Kórus által tör­tént 17. és 18. megszólaltatása — mondja Antal György, aki a május 5—6-i hangversenyen e művet dirigálja. Majd szá­molni kezd: — Pécsett tizen­egy ízben, Pesten háromszor, Kaposváron és Szekszárdon pedig egy-egy alkalommal ad­tuk elő a Psalmust. Tegyük hozzá mindjárt, hogy tíz esztendővel ezelőtt, 1953 januárjában ugyancsak ő volt az, aki Pécsett elsőnek állt ki kórusával ennek a hatalmas apparátust mozgató műnek a bemutatására. És ha már a Kodály-művek pécsi bemuta­tóiról ejtettünk szót, előkerül­nek a régi műsorok, melyek híven megőrizték az elmúlt évtizedek zenei eseményeit. Már 1943-ból megtalálhatjuk Antal György nevét, aki az ak­kori Tanítóképző énekkarával Kodály Katalinka és Uj eszten­dőt köszöntő című kórusmű­vének bemutatásával tett hitet a Mester mellett. Ezt követték 1948-ban a Jelige, Szép könyör­gés, A magyar nemzet, majd az egyre nagyobb lélegzetű kórusművek, mint a Mátr ai ké­pek és a Kállai kettős 1952- ből. Igen gazdag termést ho­zott az 1953-as év: a Szabadság himnusza, Cohors generosa, Liszt Ferenchez, Békesség­óhajtás mellett ebben az évben szólalt meg a már említett Psalmus Melles Károllyal kö­zösen. 1957 a Budavári Te Deum, a Gálántai és Maros­széki táncok, a Minuetto serio és a megszövegesített Háry In­termezzo bemutatásának az éve. NEM VÉLETLEN tehát a Kodály-művek nagy száma Pécs hangversenyéletében. Hi­szen, mint Antal György be­szélgetés közben elárulta, ma­ga Kodály biztatta és serken­tette dirigálásra és indította el arra a hatalmas művészi tetteket kívánó, jelentős ered­ményeket felmutató útra, me­lyen azóta is jár. — Decemberben — folytatja Antal György — a Mester 80. születésnapján a Liszt Ferenc Kórus Budapesten, a központi díszünnepségen szerepelt. És mivel amúgyis az volt az el­gondolás, hogy a Kodály hang­versenyeket az egész évadra elosztva rendezzék meg, mi május elején tartjuk meg kon­certünket a Mester műveiből a Pécsi Liszt Ferenc Kórus, Fil­harmonikus Zenekar, vala­mint Szecsődi Irén, Pécsváry Gabriella, Réti József és Mar- czis Demeter közreműködésé­vel. A program mindössze három mű, de máris bizonyos, hogy az évad legjelentősebb zenei eseménye közé fog számítani. Bár az emberek többségében Kodály, mint feldolgozó mű­vész szerepel, maga Kodály is legalább egyenrangúnak tartja a saját ötletű alkotó­módszerrel. A pécsi koncerten három önálló alkotása hang­zik fel, éspedig a nagyzene­karra, vegyeskarra, tenorszó­lóra komponált, megrendítő erejű Psalmus Hungaricus, a Budavár visszavételének 250. évfordulójára írt, nagyzene­kart, vegyeskórust és szóló­négyest mozgató Te Deum, va­lamint a nyolcvanadik szüle­tésnap küszöbén megszületett új mű, az I. C-dur szimfónia. A műsorról beszélgetve még- egyszer visszatérünk a Psal­mus pécsi előadásainak meg­lepően nagy számára. — Ez abból adódik, hogy csak idén márciusban négy íz­ben adtuk elő a középiskolások bérleti hangversenyén. Mert az a véleményem, hogy amikor IX. Szimfóniát énekelünk az ifjúságnak, Beethovent éppoly jól kell ismernie a középisko­lákban nevelődőknek, mint Arany Jánost, azonban a Psal­mus ismerete éppúgy hozzá-1 tartozik a műveltség meghatá- | rozéjához, mint Ady Endre vagy József Attila. A BUDAVÁRI Te Deumot az elmúlt években idehaza két­szer, Győrben egyszer énekelte a Liszt Ferenc Kórus. — Az idei esztendőben nem utoljára énekeljük, mert a vá­ros zenei életét az a kitüntetés érte, hogy a népi demokrati­kus államok Zeneművész Szö­vetségei titkárainak értekezle­tén résztvevő külföldi vendé­gek a budapesti tanácskozás után Pécsre is ellátogatnak. Az ősz folyamán kerül erre sor, amikor is a tiszteletükre ren­dezendő hangversenyen többek között a Budavári Te Deum is meg fog szólalni. A Toscanini emlékére írt C-dur szimfóniának ez lesz pécsi bemutatója, mintegy másfél évvel a luzerni bemu­tató után. — Meghallgattam a rádió­ban azt az emlékezetes közve­títést — emlékezik vissza An­tal György. — Engem az első pillanattól kezdve a szinte ola­szos bőséggel áradó dallamos­ság fogott meg. Megérzésemet utólag igazolták a külföldről hozzánk eljutó lapvélemények, melyek úgy üdvözölték ezt a művet, mint a sokrétű, nem­egyszer tétova kísérletek köze­pette feltűnt egyenes tartású, őszinte dallamú és klassziku­san megfogalmazott XX. szá­zadi alkotást. Való igaz, hogy a szimfóniával nem lép előre Kodály, inkább összegez, de így is szinte egyedülálló alko­tásként kell üdvözölnünk ezt a nyolcvanadik év küszöbén megírt mesteri művet. — Mi emeli Kodály műveit a csupán magyar jelentőség fölé, mi az oka, hogy világ­szerte szerepel hangversenye­ken? — Az igazgság és a szépség olyan eszményi szinten valósul meg e művekben, hogy mon­danivalójuk egyetemes érvé­nyűvé vált. Ezért rendkívül fontos Kodály művészete a mi oratórium-kórusunk szempont­jából is, mert fókuszba fogja össze az előző századok hagyo­mányait Bachtól, Hándeltől kezdve, ugyanakkor megjósol­ja az utána következő nemze­déket Honeggertől napjainkig. Azt vallom, hogy Kodály-mű­vet előadni állásfoglalás a ha­gyományok, de ugyanakkor a haladás mellett. A LISZT KÓRUSRA váró hatalmas feladat utáni tervek­ről is beszélgetünk. Az évad­ban még kétszer kerül elő­adásra a IX. szimfónia, ifjúsági előadáson, mivel a Liszt Kó­rus nemcsak reprezentatív hangversenyeken lép fel, de szívesen kiveszi részét a kö­zönségnevelő munkából is. Majd az Országos Filharmónia felkérésére július 20-án Haydn Évszakok előadásán működik közre a keszthelyi parkban rendezendő hangversenyen. Ezt a koncertet előreláthatólag az Intervizió is közvetíti. Ez a koncert méltó befeje­zése lesz a sikerekben gazdag zenei évadnak. — ni — A legkülönösebb név Pécsett — Srp Akinek nincs névnapja — Vezetnek a Horváthok A lakónyilvántartóbm ku- tatgattam néhány pécsi érde­kesség után. S mit sikerült megtudni. Először ián né­hány adat: Pécsett és a pécsi járásban mintegy I3ő 000 olyan ember él, aki betöl­tötte a 16. életévét és szemé­lyi igazolvánnyal rendelke­zik. Az állandó bejelentet­tek száma: 121 000, az ideig­lenesen bejelentetteké: 15Ó00. Pécsett és a pécsi já­rásban együtt több « nő, mint a férfi. A 121 000-ből állandó bejelentője van 55 500 férfinek és 65 500 nő­nek. Tízezerrel több a 16 éven felüli nők száma, mint a férfiaké! A névmutatót böngészve is kevésbé ismert dolgokra találhatunk. A leggyakrab­ban előforduló név a Hor­váth. Nem kevesebb, mint közel 3500 a számuk. Máso­dik helyen a Kovács név áll — 2400-zal. Ezeken kívül még a Szabó, a Tóth, a Nagy, a Német, a Kiss van még „versenyben”. A legritkább nevek ipszi- lonnal kezdődnek, mim pél­dául Ybl. De van olyan ve­zetéknevű ember, amelyből Pécsett és a járásban is csak egy van: A neve Srp. Három mássalhangzó egymás mel­lett! Tessék kimondani. A keresztnevek között is akad furcsaság. Van egy lány, akinek Mátka a ke­resztneve. Megnéztem a nap­tárban — ennek a lánynak nincs névnapja, öröm ez meg bánat is. öröm, mert „névnapja” alkalmával nem kell fizetnie, bánat, mert „névnapjára” — mivel nincs — nem kap semmi ajándé­kot. E sorok írója sem mulasz- | tóttá el, hogy ne nézzen utá­na saját vezeték és kereszt­nevének. Kettő van „belő­lünk”, akiknek Ferenc a ke­resztnevünk. De az egyik i-vel írja a nevét, a másik pedig így: GARAY FERENC Játékorsság a vásárvárosban A Budapesti Nemzetközi Vásár most épülő egyik új pavilonját a gyermekeknek szánják, a kétszáz négyzet- méternyi csarnokot játékor­szágnak rendezik be. Itt kap helyet a játékkiállítás, amely nemcsak a gyermekek szóra­koztatására épül, hanem ke­reskedelmi célokat is szolgál. A játékgyártással foglalkozó valamennyi hazai iparág, a minisztériumi, a tanácsi vál­lalatok és a szövetkezetek együttesen mutatják be ké­szítményeiket. Harmincnyolc vitrinben sorakoztatják fel a játékok ezreit, a működő jár­műveket és egyéb mozgó elek tromos berendezéseket pedig az úgynevezett terepasztalon próbálhatják ki. A kiállítás rendezői köré­ben még egy hasznos ötlet is felvetődött: a játékfelülvizs­gáló bizottság közvélemény­kutatást rendez, kérdőívet oszt szét, amelyeken a kis szakértők közölhetik, milyen játékot szeretnének rövid időn belül az üzletekben lát­ni, illetve szüleikkel meg­vásároltatni Magyar hipotézis a rák keletkezéséről Beszélgetés Ladik János tudományos kutatóval A TIT Bartók Klubjában ' egyes részei megtartott kétnapos fizikus- kémikus tanácskozás során be­szélgettünk Ladik Jánossal, az MTA Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos munkatár­sával és dr. Hoffmann Tibor tudományos osztályvezetővel a molekuláris biológia területén végzett kutatómunkájuk ered­ményéről. — Az elmúlt néhány évben bel- és külföldi elektronikus számítógépek segítségével — mondotta Ladik János — na­gyobb volumenű kvantum- mechanikai számítások indul­tak idehaza a dezoxiribonuk- leinsav (DNS) szerkezetének megismerése céljából. Ez az óriásmolekula mint a sej ima­gok főépítőköve centrális sze­repet játszik az átöröklés, az öregedés és minden valószínű­ség szerint a rákkeletkezés problémájában. A számítások szerint a körülbelül százezer alegységből álló molekula VALLOMÁS Picasso a művészetről és önmagáról és kárpitozott bútor tisztítás, szőnyegjavítás és karbantartás. PÉCSI TEMPO KTSZ Pécs, Sallai u. 40. Telefon: 38-69. A nyugati sajtóban nagy feltűnést keltett Picasso ke­serű, de őszinte vallomása a művészetről és önmagáról. — Mikor még fiatal voltam — mondja a nagy művész — szívvel, lélekkel hittem az iga­zi művészet magasztos külde­tésében. Később rájöttem, hogy a művészet abban az ér­telemben, ahogyan 1800-ig fogták fél, idejét múlta, ha­lálosan beteg és menthetetlen. Az úgynevezett művészi alko­tás pedig a maga céltalansá­gával ma nem egyéb, mint ennek a haláltusának meg­nyilvánulása. Az emberek há- tatfordítanak a festészetnek és napról, napra közömböseb- bek iránta, épp úgy, mint a költészet vagy a szobrászat iránt. A látszattal ellentétben, kortársaink szíve, ’ lelke nem másé: a gépé, a tudományos Balatoni csónak (5200 Ft) 1 pár evezős, poliészter műanyagból kapható a x Sportboltban Budapest VI., Bajcsy Zsilinszky út 13 felfedezéseké, a gazdaságé, a természeti erők feletti uralo­mé és a hatalomért való tö­rekvésé. Mi a művészetet nem érezzük életszükségletnek és lelki tápláléknak, mint a le­tűnt századok emlékei. Sokakat közülünk olyan in­díték késztetett arra, hogy mű veszettel foglalkozzon, ami­nek kevés köze van az igaz művészethez. Inkább utánzási készségről, hagyománytiszte­letről, a nagy dolgok iránti vonzalomról, fényűzésről, egy­szerű intellektuális kíváncsi­ságról, divatról vagy puszta számításról van szó. A művé­szettel foglalkozók egy része ma csupán szokásból, vagy sznobizmusból él féllábbal a múltban, másrészt a társada­lom minden rétegéből kike­rülő többséget nem fűti igazi szenvedély a művészet iránt, amit legjobb esetben szórako­zásnak, bíbelődésnek vagy puszta pepecselésnek tekint. A mai nemzedék inkább a gépek világa és a sport iránt érdeklődik, s sokkal ciniku- sabb és nyersebb, mint az ed­digiek és a művészetet, mint a múlt érthetetlen és haszon­talan cafrangját, egyre inkább a múzeumok és könyvtárak gondjaira bízza. Abban a pillanatban, amint a művészet nem nélkülözhe­tetlen lelki táplálék, a mű­vész tehetségét az új formák­kal való kísérletezésnek szen­teli, amely azonban végső fo­kon nem egyéb, mint intellek­tuális csalás. Az emberek többé nem* váznak vigaszt és felemelkedést a művészettől A kifinomult és gazdag kvint- eszencia-desztillálók inkább csak újdonság, a különleges­ség, a feltűnő és meghökkentő hatásokat vadásszák. A kubizmusitól kezdve eze­ket a kifinomított ízlésű ura­kat és műbírálókat ón is ki­szolgáltam mindenféle furcsa­ságokkal, amelyek éppen eszembe jutottak és az igaz­ság az, hogy minél kevésbé értették, annál jobban el vol­tak velem ragadtatva. Minél jobban komédiáztam és ját­szadoztam, a legkülönfélébb talányokkal, rébuszokkal és cikomyás arabeszkszerű motí­vumokkal, annál nagyobb volt a hírnevem és dicsőségem. Persze egyúttal ez azt is je­lentette, hogy mindjobban, mind gyorsabban dolgoztam. A dicsőséget a felikapott festő számára ma képeinek eladá­sa, nyereség és gazdagság je­lenti. Ma, iránt mindenki tudja, óriási a hírnevem és dúsgaz­dag vagyok, de amikor egye­dül maradok, nincs hozzá bá­torságom, hogy magamat a szó régi és igazi értelmében művésznek tekintsem. Giottó, Tizianó, Rembrandt, Goya voltaik az igazi halhatatlan művészek. Én csak egy hiva­tásos komédiás vagyok, áld megértette korának szellemét és kiszolgálja minden szeszé­lyét. Beismerem, keserű és fájdalmas valóság ugyan, de úgy érzem, érdemes volt el­mondani, mert mindenképpen őszinte. között elektron kölcsönhatás áll fent, s ez okozza a DNS már régebben ismert félvezető tulajdonságait. Ezen félvezető tulajdonságok alapján összefüggéseket lehet találni a DNS elektronszerke­zete és a sejtosztódás mecha­nizmusa között is. A magyar kutatók véleménye szerint ugyanis a DNS sokszorozódást elektronszerkezetében bekö­vetkező változások indítják el. Az óriásmolekula teljes hosz- szában elmozdulni képes egyes elektronok ugyanis elektromos töltés fellépését idézhetik elő a kettős spirális alakú molekula két végén. Mivel a DNS sok- szorozódás az eredetileg egy­másra tekeredett két spiralis egymásról való lecsavarodásá- val indult meg, a láncvégek­nek ez a töltött állapota taszí­tást idéz elő a két molekula­rész között s ez indíthatja meg a lecsavarodást. Ugyanakkor kutatásunk so­rán sikerült rámutatni arra is, hogy a sugárzások vagy rák­keltő hatású anyagok megnö­velik a DNS-ben szabadon el­mozdulni képes elektronok számát s ezzel elősegítik ezen óriásmolekulák sokszorozódá- sát. Kutatási eredményeinket összekapcsolva egyes külföldi a DNS genetikai tulajdonságai megváltozásának mechaniz­musára vonatkozó eredmények kel, egy részletes hipotézist dolgoztunk ki arra nézve is, hogy a sugárzások és rákaeltő anyagok által a DNS-ben oko­zott elektronszerkezeti válto­zások milyen módon idézhetik elő a rákkeletkezést. A felállított hipotézis kísér­leti igazolására mind idehaza, mind külföldön vizsgálatok vannak folyamatban és a hipo­tézis alapján új típusú rák­ellenes szerek előállítására is javaslatokat lehetett tenni. Fenti eredményeinket több nemzetközi, illetve hazai szak­lapban közzétettük és több nemzetközi kongresszuson tar­tottunk előadást, amely nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki Az elméleti vizsgálatokba több külföldi intézet (Cseh­szlovákiában, Svédországban és Franciaországban) kapcsoló­dott be. Amennyiben a kidolgozott hipotézis főbb megállapításai beigazolódnak, remélhető, hogy a rák problémájának ilyen mélyebb anyagszerkezeti ala­pokon nyugvó vizsgálata a rákkeletkezés feltételeinek jobb megértéséhez és ezen ke­resztül a rákos megbetegedé. sek az eddigieknél hatásosabb gyógyításához vezethet — fe­jezte be nyilatkozatát Ladik János. (Takács) MSOS Wllliniunn'-^!NHA9L MOZI A PÉCSI RADIO 1963. ápr. 18-i, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Versendi asszonyok ... Riport. Aktuális, érdekes. I. Grigorjev: A csuka. — El­beszélés. Tíz perc vidámság. 17.30: Német nyelvű műsor: Hírek, tudósítások. Népművészeti hagyományokból: A csipkeverésről. A Herold-duó énekel. Anekdoták Hellasból. Hangszerszólók. 18.00: Hírek. 18.05: Hanglemezbarátok műsora. 18.25: Séta a pécsi hegyoldalon. — Riport. 18.35: Zeng az erdő ... — Operett­részletek. 18.50: Dél-dunántúli híradó 19.10: Magyarnóták, népdalok. 19.30: Közérdekű téma a mikrofon előtt. Beszélgetés a megyei autóbusz-közlekedésről. 19.45: Szól a gitár ... 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Álarcosbál (délután fél 3 órakor). József A.- bérlet. — Erkölcsös szerelem (este 7 órakor). Jászai-bérlet. MOZI: Park: Meztelen diplomata (fél 4, fél 6 és fél 8 órakor, széles­vásznú) Petőfi: Meztelen diplomata (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Kossuth: Kulcs a szerelemhez (4, 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó. Granada. A nap másik fele, 7. sz. sporthíradó. Bálnak és emberek. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők kultúrotthona: Candide* avagy a XX. század optimizmusa (5 és 7 órakor). Jószerencsét (Pécsszabolcs): Sámson (5 és 7 órakor, széles­vásznú). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Tiszta égbolt (6 órakor). Május 1. (Vasas II.): Napfény és árnyék (7 órakor). Kossuth (Mohács): Különös lány (6 és 8 órakor, szélesvásznú). Zrínyi (Szigetvár): Kenyér, szerelem, fantázia (8 órakor). Táncsics (Siklós): A hét dada (fél 8 órakor). Gárdonyi Géza Kultúrotthon (Is- tenkút): Halászlegény frakkban (7 órakor). DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Rét u. 4. Telefon: 15-32. 15-33. 31-81. 17 óra után 17-00. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly, Kiadóhivatal: Pécs Rét u. «. Telefon: 15-32. 15-33 50-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs. Munkácsy Mihály u in. sz. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok* nál és kézbesítőknél. Előfizetési i hónapra 11.— Ft. Indexszám; 25.054

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents