Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-18 / 89. szám

& VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DuiiiÁiirrüi.i 1% \ \ J VETIK A KUKORICÁT 1963. Április is. CSÜTÖRTÖK | imiAi»a.o A MAGVA» SZOCIALISTA MUNKÁSPÁBT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS,A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 89. SZÁM Több mint 2,3 milliárd forint értékű újítás egy év alatt A KGST országok az egységes szabadalompolitika kialakításáért Az Országos Találmányi Hivatal elnökének sajtótájékoztatója Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke szerdán a Magyar Sajtó Házá­ban tájékoztatta az újságíró­kat az újítómozgalom időszerű kérdéseiről. Elmondotta, hogy az utóbbi években a dolgozók kezdemé­nyező készsége növekedett, az újítások elbírálása reálisabbá, megfontoltabbá vált. 1962-ben a benyújtott újítások nagyobb száma ellenére valamivel ke­vesebbet fogadtak el és vezeti tek be, mint az előző eszten­dőben, a gazdasági eredmény azonban lényegesen növeke­dett. Egy év alatt több mint 2,3 milliárd forintot takarított meg az ország újítások segít­ségével, 400 millió forinttal többet, mint 1961-ben. Az újí­tómozgalom nagyobb tervsze­rűségének tulajdonítható, hogy az elfogadott újításoknak kö­rülbelül 91 százalékát bevezet­ték, ami arányaiban az elmúlt 14 év legjobb eredménye. Tasnádi Emil beszélt a mun­kaköri kötelesség problémájá­ról, amely az újítások elbírá­lásakor szinte naponta felme­rül. A dolgozók gyakran a fel­ső hatóságoktól kérik a mun­kaköri kötélesség szabatos meghatározását, s annak kö­rülírását, hogy milyen új kez­deményezés tekinthető az ő munkakörükben újításnak. Az Országos Találmányi Hivatal véleménye szerint ennek a kí­vánságnak nem lehet eleget tenni, csak helyileg, konkrét esetekben lehet eldönteni, hogy mi a munkaköri kötelezettség és mi tekinthető újításnak. Egész sor más kérdés azonban valóban tisztázásra szorul, ezért felmerült egy új újítási rendelet kiadásának gondola­ta. Egy ilyen rendelet kiadása is rendkívül bonyolult. Az Or­szágos Találmányi Hivatal nemrég összeírt néhány elgon­dolást, amely alapja lehetne az új rendeletnek, ezeket hatezer példányban szétküldtük, s vá­laszképpen homlokegyenest el­lenkező vélemények érkeztek be. Itt is segít azonban a KGST- hez tartozó országok együtt­működése. Április első napjai­ban államaink találmányi hi­vatalainak küldöttségei meg­beszélést tartottak Moszkvá­ban, s kifejezték véleményü­ket, hogy országainknak közös Kilencven munkásszálló rplilt az ulelibf négy évien Az ipar, különösen az építő­ipar nagyarányú fejlődése szükségessé tette a munkás- szállások gyorsabb ütemű fej­lesztését, a meglévők korsze­rűsítését. Az utóbbi négy év­ben például — amint a SZOT legújabb jelentése összegezi — csaknem 90 korszerű, az igé­nyeket minden tekintetben kielégítő munkásszálló nyílt. Ez mintegy húszezerrel nö­velte — elsősorban az építési, a közlekedési, a kohó- és gép­ipari, valamint a nehézipari ágazatban — a munkásszál­lási férőhelyiek számát. A fejlődést nagy mértékben elősegíti, hogy az állam éven­te több mint 250 millió fo­rinttal járul hozzá a szállá­sok fenntartásához. Ez a tá­mogatás egy-egy munkásszál­láson lakó vidéki dolgozó ré­szére évi 1300 forint többlet- juttatást jetent szabadalmi politikát kell ki- dolgozniok, együttesen kell le­bonyolítani a nagyobb jelen­tőségű találmányok kísérle­teit és értékesítését. Ezeket a kérdéseket a KGST végrehaj­tó bizottságának most folyó ülésén is napirendre tűzték. A határból jelentik Baranyában megkezdték a kukorica vetését. A személyi Damjanich Termelőszövetkezetben Horváth János és Tibor István 1!>0 holdat vetnek be az értékes növénnyel. Befejezés előtt az árpa, borsó és zab vetés Másodszor fejtrágyázzák az őszi gabonákat Az első tanítási nap — Mid néni! Én is voltam a Vidámparkban, nyertem is egy léggömböt... — Én meg sokat futballoz­tam a vidéki nagymamáik­nál ... — Csitt, gyerekek, ne egy­szerre meséljetek mindany- nyian, mert így nem érték belőle semmit — inti a kö­rülötte nyüzsgő vidám gye­rekcsoportot Pálfi Ferencné, a Szabadság úti általános is­kola napközis tanára és mindjárt mentegeti is a han- goskodókat. — Nem ilyen „rosszak" ám mindig, csak még na­gyon szüneti hangulatban vannak. Mindegyikük tele élménnyel, s most nem győznek mesélni. Pálfiné hamarjában bemu­tatja a gyerekeket, alsó ta­gozatosok, délután mennek majd iskolába. A kiváncsi- abbak már ismét körülöt­tünk vannak, az egyik ne­gyedikes meg is kérdezi: — Benne leszünk az új­ságban? Közben megszólal a csen­gő. vége a tíz percnek, kez­dődik a tanítás a felsőbb osztályokban. Az udvar el­csendesedik, beszorul a zaj a termekbe. A VII. a-ban mértanóra van. Nem hiányzik senki, s a három padsorban kissé fe­szült figyelemmel ülnek a k és a fiúk. Arcukon a kérdés, vajon feleltet-e a tanár néni az első órán? A tanárnő, dr. Vándor Ottóné ismétlő kérdéseket tesz fel, s az egész osztály jelentkezik. A második pad- ban ülő szőke fiú úgy nyújt­ja a karját, majd kiesik a helyéről, s minden válasza tökéletes. Úgy látszik a szünidőben nem szorult egé­szen háttérbe a tanulás a VII. a-ban. Ök már komo­lyak, kevésbé érződik az osztályban a szünet utóhan­gulata, minden a régiben, s rend uralkodik. Persze azért előfordul, hogy egyik-másik tekintet elkalandozik a nyi­tott ablakon a halványzöld rügyeiket bontogató fákra, a napfényes udvarra, ahon­nan friss, tavaszi levegő áramlik be. — Vége a felelésnek — mondja dr. Vándor Ottóné — írjuk be a 46. órái. To­vább megyünk. Erre nyüzsgés támad, töb­ben megkönnyebbülten rel­lélegeznek. A tanárnő, a trapézt magyarázza, majd feladja a házi feladatot. Ösz- szecsukódnak a füzetek, be­fejeződött az óra. Vagy még­se? Ugyanis dr. Vándomé még egy kis türelmet kér, hogy bejelentse, tulajdon­képpen kik is kaptak osz­tályzatot az óra elején. Mert a felelés bizony megtörtént. Es mindjárt az első napon jó jegyek kerültek a hetedi­kesek osztálynaplójába. Két héttel ezelőtt a megye termelőszövetkezeteiből még jelentések érkeztek, hogy hord­ják, teregetik az istállótrágyát, műtrágyát, itt-ott szántanak, esetleg — a melegebb domb­oldalakon borsót vetnek. Épp csak az élet indult meg a hosz szú tél után. Az azóta eltelt két hétben óriásit haladt elő­re a mezőgazdasági munka a megyében. A legutóbbi kedd5 jelentés szerint a tavaszra maradt szántá­sok 52 százalékát elvégez­ték a nagyüzemek. Két hót alatt összesen 54 626 hold földet szántottak meg, ami igen komoly teljesítmény a traktorosoktól. De még ezzel koránt sem pótolták be a ne­héz tél okozta lemaradást. —• Talán legfontosabb munka most a szántások gyors befe­jezése, hisz legalább annyit kell még elvégezni igen rövid idő alatt, mint amennyit az elmúlt két hétben végeztek. Az utóbbi 14 napban földbe kerültek a kora tavaszi mag­vak is. A tavaszi árpát 91,5, a zabot 94,1, a borsót 90,7 százalékra vetették el a megyében. A borsó vetésekben az okoz né­mi lemaradást, hogy a villá­nyi domboldalakon szakaszo­san vetik a zöldborsót. így szakaszosan fog beérni s nem l okoz olyan torlódást, munka- \ csúcsot a zöldiborsó nagy kézi > erőt igénylő szedése sem. j Jól halad a lucerna és vörös- \ here vetés és felülvetés is. \ A lucernavetést 65,1, a vörös- < here vetését 60,9 százalékra Tovább tart a* enyheség Dél-Európán át nagy töme­gű szubtrópusi levegő árasz- ! tóttá el már hétfőn Közép- Európát, s a Kárpát-meden­céből is kiszorította a nyugati időjárási frontokkal korábban ' érkezett h idegmaradványokat. A Meteorológiai Intézet | távprognózis osztályán tájé­> koptatásul közölték, hogy a > nemrég ránk köszöntött tava­> szí enyheség, a szubtrópusi . áramlás tovább tart. A kö­vetkező napok időjárását a ; változékonyság és az anyhe- ' ség jellemzi. Számítanunk ! kell a nappali felhőképződés > további erősödésére és futó > esőkre, záporokra, esetleg zi- ’ vatarokra is. A következő éj­> szakákon a hőmérséklet plusz > 10 fok körül lesz, a nappali I maximumok azonban — a i korlátozott napsütés miatt — j „csak” 15—20 fokig emelked- .nek. végeztéik el a tsz-ek. A korai, vagy nyári burgonya már min denütt a földben van s meg­kezdték az őszi burgonya veté­sét is. Összesen 11000 holdon ter­melnek az idén burgonyát a tsz-ek s eddig a terület 21,4 százalékát vetették el. Az elmúlt két hétben a cu­korrépának 46,9 a napraforgó­nak 25,3 százalékát vetették el a nagyüzemek. A legutóbbi napokban — bár még csak szórványosan — megkezdték a kukorica veté­sét is. Az idén a tavalyinál lényege­sen több lesz a vegyszeres kukorica a megyében. Az őszi vegyszerezést nem számítva az utóbbi napokban 2383 hold kukorica földön végezte el a Hungazinos permetezést a Sze­derkényi Növényvédő Állo­más. A nagyobb termelőszövet kezetek már saját gépükkel végzik a permetezést. A nagy tavaszi szezonban az őszi kalászosokról sem fe­ledkeztek meg a tsz-ek. Befejezték az őszi gabonák el­ső fejtrágyázását. Ä műtrágya- szállítások meggyorsulásával egyre több termelőszövetke­zetben kezdik meg a szépen zöldellő ősizi vetések másod­szori fejttrágyázását is, 1155 köleg százas | Szerdán délután — miután í pillanatok alatt elterjedt a környéken a híre, hogy az OTP néQ .megjelent a legutóbbi lottó főnyeremény tulajdonosa, meg­telt kíváncsiskodókkal, érdek­lődőkkel az OTP Nádor utcai székházának előcsarnoka. Rá­day Péter villanyszerelő fele­ségével és két barátjával je­lentkezett a 14 héten nyert 1 941 543 forintért. A péinztárablákot szinte el­tömte a magasra tornyozott 155 köteg százas. A nyeremónyille- ték levonása után 1 953 235 fo­rintot számoltak le a szeren­csés nyertes kezébe. A főnye­reményből csak néhány ezer forintot vett kézhez a tulaj­donosa, a többit takarékbetét­könyvbe tette. Ráday Péter feleségével és 13 éves fiával társbérletben lakik Lágymányoson. A pénz egy részéből elsősorban ké­nyelmes lakást vásárolnak és rendeznek be. Bognár Klára, Szalai Ilona, Varga Lászlóné, Varga Klári, Vadai Mária és Végh Anna az ünnepség előtti b eszélgeté* közben, Vádai Mária és Szálai Ilona két barátnő mindig együtt van* most is boldogan szorongatták egymás kezét — Még most is furcsán érzem magam, hát még mikor meg­kaptam a levelet! El sem tud­tam képzelni, mit akarhat tőlem a rendőrség, amikor meg láttam a feladót a levélen. A postás bácsi is kíváncsi volt, miért írtak nekem, s mikor megtudta, \hogy erre az ün­nepségre hívnak, elsőként gratulált felnőtté válásomhoz — emlékszik vissza a néhány nap előtti történetre Marika. Ili azért örül az igazolvány­nak, mert autóbuszbérlet vál­táskor mindig kérték tőle, s ő nem tudta felmutatni. — Nem akarták elhinni, hogy még nem vagyok 16 éves — mondja fcis büszkeséggel hangjában — Most már min­denkinek megmutathatom, aki kéri, vagy kíváncsi rá. A teremben sok édesanya és kisebb testvér is elkísérte az ünnepeiteket. Közöttük volt Varga lászlóné, aki Erika leányát w elhozta magával a nagylány, Klári ünneplésére. — Boldog vagyok, hogy már ilyen nagy lányom van. Ez részben jó, mert felnőtt szám­ba kell vennem otthon is, — részben viszont szokatlan, hi­szen mégiscsak gyerek —h meditál az édesanya. A Leöwey Klára, a Művé­szeti Gimnázium és a MŰM 505. Ipari tanuló-intézet diák­jai a személyi igazolványok átvétele után a Ki mit tűd? vetélkedő résztvevőinek műso­rán szórakoztak, majd pedig a klub tánczienekarának közreműködésével este tízig táncoltok. I íjUenliat éneteket ünnepeltek Tegnap délután 5 óra kö­rül nagy volt a sürgés-forgás Pécsett a Fegyveres Erők Klub ja előtt: fiatal lányok és fiúk gyülekeztek kisebb-magyobb csoportokban, öt óra után néhány perccel szülők és gye­rekek foglalták efl. a hegyeket, s dobszára 18 tagú úttörőcso­port nemzetiszínű selyemzász­lót hozott. Egy lányka Kapu­vári Bélának: Öda a tizenhat- évesekhez című költeményét mondta el. „Téged köszöntlek népem szép virága” kezdte, s 371 fiatal szempár csüngött rajtat. Sorompót értél: nem gyönge gyermek lép rajta át, hanem ifjú-magád!" E sorok­nál mintha az egész terem tíz centivel megnyúlt volna, any- nyira kihúzták magukat a fia­talok. „Ifjúvá értél, népünk szép reménye, keményen, bát­ran állj most talpadon?’ — fejeződött be a vers, s elhang­zása után 500-szor két tenyér verődött össze. Sajgó Jenő, a KÉSZ Pécs városi bizottságának titkára üdvözölte ezután a személyi igazolvány ünnepélyes átadá­sára meghívott középiskolás diákokat, majd Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A személyi igazolvánnyal kap­csolatos tudnivalókra Bemáth János alezredes hívta fel a figyelmet, s 15 fiatalnak át­adta a bordó kötéses igazol­ványt, a felnőtté válás hivata­los jelét. A többi fiú és lány ezután kapta meg a személy- azonosságikat. öröm volt lát­ni a sok matrózruhás lánykát, és az ünneplőbe öltözött fiú­kat, amint piirosló arccal, kis­sé remegő kezekkel nyúltak az igazolványokért.

Next

/
Thumbnails
Contents