Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-17 / 88. szám

április n.

NAPLÓ

Felhívás

a ssülökhös

és pedagógusokhoz

A Televízió két-három hónappal ezelőtt kezdte meg ifjúsági filmsorozatának, a Teli Vilmosnak vetítését. A műsor igen érdekfeszitő, még felnőtteket is leköt és hétről- hétre a képernyő elé vonz. A gyermekeket azonban — akik számára ez a műsor készült — az élménysorozat nemcsak egyszerűen leköti, hanem teljesen beleélik magukat a történésbe. Az utcákon izgalmaktól kipirult gyermekarcok vitatkoznak: megölik-e a következő adásban Gesslert? Sok száz kis Teli Vilmos jár ’ felajzott nyíllal, harci játékra készen. Ennek sajnos már megvannak a szomorú következményei, melynek dokumentálására a Szemklinika baleseti statisztikáját tudjuk felmutatni. Máskor is előfordult szórványosan egy-egy csúzli vagy nyílsérülés, de március eleje óta kilenc nyíllal történt szemsérültet tartottunk ápolás alatt. Az ország más szemosztályain Is hasonló a helyet. A sérülések súlyossága különböző fokú, de egyik sem veszélytelen. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szem sebzése nem hasonlítható más, kevésbé érzékeny testrészek sérüléséhez és gyakran válik szükségessé a roncsolt szem eltávolítása.

Ezúton említjük meg, hogy a légpuska gyártását is a szemorvosok közbenjárására tilalmazták, mert ijesztő számot mutattak a légpuska- sérülések.

Szükségesnek tartjuk kérni a szülőket és gyermekközösségek vezetőit, hogy jobban ellenőrizzék vagy ellenőriztessék gyermekeik játékát, kérjük a pedagógusok segítségét is, foglalkozzanak a kérdéssel, mert egy-egy szem súlyos sérülése vagy elvesztése gyermekeink életsorsát teszi kockázatossá.

A PÉCSI SZEMKLINIKA

IGAZGATÓSÁGA.

Kedden megyeszerte megkezdték a kukorica vetését

Zsonglőrködés forintokkal

▲ kétnapos ünnep után kedden, teljes lendülettel folytatódott a tavaszi mezőgazdasági munka a megyében. Az ország más vidékedhez képest Baranyában erősebb volt a felmelegedés, s ezért kedden a déli járásokban megkezdték a kukorica vetését. A pécsi járásban 250, a szigetvári járásban 150 hold kukoricát vetettek ei ezen a napon.

Keddi határjáró kőrútunk során többek között a szabad- szentkirályi, belvárdgyulad és újpetred terme! őszövetkezetek- ben találkoztunk kukoricavető gépekkel. Mindhárom tsz-ben befejezték már a koca tavasziak vetését, s már csak a kukorica talajelőkészttése van hátra.

Pellérd

A pefléwH termelőszövetkezetben is a kukorica vetéséhez készülődnek. A traktorok szántanak és magágyakat készítenek a kt&oricának, a vetőgépek már munkára késnem várják az alkalmas időpontot, még egy-két nap, s itt is megkezdődik a kukoricavetés. A szövetkezet őszi gabonái szépen zöldednek, sőt sorolnak már a tavasziak is. Földben van az ösz- szes tavaszi mag. Kedden mint- jy félszáz asszony ültette a pellérdi határban a burgonyát Az elmúlt tavaszhoz képest igen jól állnak a peflérdiek a munkákkal, s ez jórészt annak is köszönhető, hogy az egyesült nagy tsz 20 forint előleget oszt ki minden hónapban munkaegységemként. Ezen a tavaszon már — és ez érthető is — minden tsz-tag szorgalmasan kiveszi részét a munkákból.

Szalánta

A járás egyik legszebb, leggondozottabb határa most is a szalántai tsz-ben fogad bennünket. A szálántaiak már ta- [ nett, az 500 valy is kitűntek szorgalmuk- ’ kai, hisz a harkányi út két oldalán itt szépen ápolt kultúrákat, szorgalmasam dolgozó tsz-tagokat láthatott az utas egész éven át. Most is az elsők között fejezték be a kora tavasziak vetését, nincs már gondjuk a cukorrépára, burgonyára sem. Kedden a tsz gépei mór a kukorica magágyán végezték az utolsó simításokat s ma-holnap a vetést is megkezdik. Ebben az évben 1060 holdon termel kukoricát a szalántai tsz, s bizony mindent el kell fcövetniök, hogy ilyen hatalmas területtel időben végezzenek. A talajművelő gépek két műszakban, éjjel-nappal dolgoznak, hogy mindig legyen elegendő magágy a kukoricának. A szálán taiak elhatározták, hogy május 5-ig, ha az időjárás kedvező marad, befejezik a kukorica vetését

Szentdénes

A kiváló kukorica termesztő szendének Egyetértés Tsz-ben az idén is nagy gondot fordítanak a kukorica munkáira. Kedden a tsz nagyvátyi üzemegységében két géppel megkezdték a legkoraibb kukoricafajták vetését. Bár az ősz a s2*ntdénesd éknek sem kedvehold kukorica 60'

százaléka az idén is őszi mélyszántásba került. A kukorica- terület 35 százalékán elterítették és alászántották az istállótrágyát, s 20 százalékán elvégezték a Hungasinos permetezést. Mivel a korai magvak; már mind a földben vannak, kedden már minden munkás kéz a kukorica vetésében vagy a vetés előkészítésében segédkezett. Május 1-ig szeretnék befejezni, a kukorica vetését.

A kedvezőtlenebb időjárási és egyéb körülmények ellenére a szövetkezet vezetői ebben az évben is jó kukoricatermésre számítanak, még azokon a részeken is, ahol a kukorica tavaszi szántásba kerül. A magágyat igen gondosan készítik elő, a középmély szántás után fogast, gyűrűshengert, majd tárcsát és ismét fogas a vetés után pedig hengert;

használnak. Igaz, hogy ea a sokféle talajmunka holdanként 100 forinttal megnöveli költségeket, de termésben < többszörösen megtérül. Jórészt; a gondos tala j munkának köszönhették tavalyi magas kukoricatermésüket is, a ma gas hozamokkal viszont sikerült a kukorica önköltségét mázsánként 96 forintra csökkentendők.

Jugoszláv

szövetkezeti küldöttség látogatása Pécsett

A hazánkban tartózkodó

jugoszláv szövetkezeti delegáció Voji-p Popovity, a Jugoszláv Szövetkezetek Központi

■ I

Ünnep utáni statisztika

Rekordforgalom a pécsi közlekedésben — Telt ház a Fenyves szállóban és a Nádorbem — Több ezer kiránduló

Néhány tájékoztató adatból Is nyomban kitűnik, jól szórakozott az ünnepek alatt a város lakossága és kellemesen töltötték szabad idejüket a városunkba látogató idegenek is. A Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói húsvét vasárnap és hétfőn az idei év eddig legnagyobb forgalmát bonyolították le. Zsúfoltak voltak a kertvárosi és újmecsekaljai járatok, de a legtöbb kirándulót, szórakozni vágyók ezreit a Mecsekre szállították. Délelőtt 28, délután 30 autóbusz szállította állandóan a hegyre az utasokat.

A kirándulók zöme betért a

Mecseki Allatkertbe. is, ahol az ünnepekre megnyitott állatóvoda lakói, a négy kismackó, s a törpe kecske volt a legnépszerűbb. A két ünnepnapon csaknem húszezer felnőtt és gyerek kereste fel az állat- és növényparkot.

Nem is telt, hanem „zsúfolt” ház volt az ünnepekben a Fenyves szállóban is. Az új létesítményt rövid idő alatt megkedvelték az idegenek, s már hetekkel előbb minden szobát lefoglaltak.

Hasonló rekord forgalom volt a Nádor szállodában is. Az érdeklődésre jellemző, hogy kétszer annyi férőhely is kevésnek bizonyult volna. A cseh szlovák, osztrák, nyugatnémet és hazai vendégek az utolsó ■ szemig elfogyasztották a saját füstölésű főtt házi sonkát és 1 sikert aratott a pécsi specialitás a csőben sütött, velővél töltött burgonya, és a házi húzott túrós és almás rétes is.

Teljesen betöltötték a siklósi vár elqtti területet a parkírozó személygépkocsik, autóbuszok. A vármúzeumban több mint 2000 látogató járt az ünnepekben. Az elmúlt hetek hűvös időMrása miatt nem számítottal* ilyen rendkívüli forgalomra, s így sajnos az étterem még nem üzemelt. A ki- SÉodulók többsége a fűre hev®redve fogyasztotta d a

val hozott hideg élelmet.

Zsúfolásig megtelt a téliesített öltözőtér a harkányi strandon, úgy hogy a késón érkezőknek csak a szabadban lévő kabinokban tudtak helyet biztosítani. Húsvét vasárnap és hétfón csaknem 4000 fürdővendégnek nyújtott szórakozást Harkány. Mivel a jó idővel párhuzamosam a forgalom is emelkedik, a mai nap folyamán teljes kapacitással tart próbaüzemelést a Fürdő Vállalat.

Bár néhány üzembe» a Mavét előtti napon fizették ki a nyereségrészesedést — ez nem éreztette hatását a forgalomban legfeljebb csak most, amikor holtszezon helyett még mindig élénkség uralkodik az üzletekben. A Pécsi Ruházati Bolt üzleteiben például április 13-ig teljesítették már a havi terv kétharmad részét, 14 millió forint értékű árut hoztak forgalomba

Sok fiú és leányka-ruhát, cipőt, fehérneműt adtak el, igen keresettek voltak a fésűs öltö- nvök, zakók, mellények is. — Ezekből a tavalyinál 20 százalékkal többet adtak el. Húszon öt-harminc százalékkal több nyakkendőt és harisnyát vásároltak az emberek mint a tavalyi húsvét előtt, sok fogyott el a divatos férfi ingkabátokból. A PRB szaküzleteiben „túladtak” valamennyi műszállal kevert anyagból készült öltönyön.

A Pécsi Kiskereskedelmi Vál

lalat játékboltjainak átlagos napi forgalma meghaladta a 40 ezer forintot, a forgalom minden üzletben megkétszere- ződött-háromszoroBÓdott. Az ajándékboltban a bizsu .veit a legkeresettebb cikk, különösen húsvét hétfőn, amikor a megnövekedett idegenforgalomra való tekintettel nyitva tartott a Széchenyi tért ajándékbolt. — Ax Alton» Araház játékos*tályán várakozáson felüli ered ményt értek el: legtöbb a gyér mekkerékpárból és labdákból fogyott. A férfi konfekció osztályon ballonból és a most divatos orkán-ka bálokból adtak el legtöbbet. A női konfekció osztályom a kosztümök voltak legkeresettebbek. Az utolsó napokban nagy táskaszállítmány érkezett, sok fogyott el az olcsó gyermek divattáskákból, női divattáskákból, s meglepetésre sokan vásároltak bőröndöt.

szövetségének elnöke vezetésé-; vei — kedden látogatást tett; városiunkban a Szövetkezetek j Baranya megyei Központja < vendégeként. A vendégeket i elkísérte Panák László, a | SZŐ VOSZ elnökhelyettese. Fogadásukon részt vett Mi- < seta László, a megyei pártba-; zottság ipari és közlekedési! osztályának munkatársa, Hot-' váth Lajos, a megyei tanács; elnökhelyettese, Hegyes Ferenc,- a megyei tanács kereskedelmi osztály vezetője és kereskedelmi szakemberek.

Nagy Sándor elvtárs, a Szövetkezetek Baranya megyei Központjának elnöke elsőnek városnézésre kalauzolta a vendégeket, majd tanulmányozták a MÉK Megyeri úiá 200 vagomos, korszerű, modem, hűtőberendezéssel felszerelt raktárát. A jugoszláv szakemberek megelégedéssel nyilatkoztak a raktározás korszerűsítéséről és a technikai berendezésekről.

Anekdotának is beillik egyik-másik vállalat intézkedése a felújítási összegek elköltésében. Tavaly májusban, amikor a Mohácsi Gép gyár hajóépítő résziegénél jártam, a hetedik vagy nyolcadik kishajót készítették. A gyár részlege javításokat is vállalt és volt is javítani való komp, uszály, sőt még kishajó is elegendő. Egy kisebb hajócskát kettéfűrészelve láttam a Duna partján.

— Miért szelték ketté azt a hajót? — érdeklődtem.

— Bővítjük. Olyan lesz, mint ezek — mutatott a részlegvezető a készülő „Piroskára”.

— Mennyibe kerül a bővítés? — kérdeztem.

— Majdnem annyiba, mintha új hajót készítenénk.

— Miért nem csináltatnak akkor egy újat? Hiszen ezért a pénzért két hajójuk lehetne.

— Nincs beruházási keretük, csak felújítási. Ez a munka pedig felújítás — igazított el a hajóépítő részleg vezetője.

A másik esetet a napokban hallottam. A szerkesztőség folyosóján beszélgettem a Baranya megyei Tűzrendé- szeti Osztályparancsnokság egyik vezetőjével. Érdeklődtem tőle, hogy milyen átalakításokat végeznek a Rákóczi úti tűzoltólaktanya épületén? Elmondta, hogy a bejárati kapukat bővítik, mert az új kocsik nehézkesen fémek ki rajta, s közben elvégzik az épület egyéb javítását is.

— Régi ez a laktanya? — kérdeztem.

— Bizony régi —■ felelte — a kisebb követelmények és a régebbi technika idején épült. Ma már igen nehezen és szűkösen férünk benne

—. Egy új, korszerű laktanyára lenne szükség — mondta beszélgető partnerem.

— Mennyibe kerülne egy új laktanya, amely megfelelne a követelményeknek?'

— Körülbelül tizenegy millió forintba. Készüljek ezzel kapcsolatban tervek is, de sajnos nincs fedezet, nincs beruházási keret.

— Az utóbbi években mennyit költöttek a laktanya toldozgatásaira?

— Egész pontosan nem tudom, de az elmúlt hat esztendő során körülbelül nyolcmillió forintot.

S lehet, hogy mire megfelelően kialakítgatják a Rákóczi úti tűzoltólaktanyát, kétszer nyolc milliót elköltenek, ami messze meghaladja egy vadonat új épület költségét.

A Pécsi Sütőipari Vállalat is toldozott-foltozott hosszú évekén keresztül. Persze a problémákat nem tudták megoldani, a „ruha maradt a régi”. Három éve változtattak a módszeren, s egyegy üzemet lényegében átépítettek, korszerű gépi berendezésekkel szereltek fel, aminek van „látszata” és van gazdasági eredménye is. A vállalat, fejlesztésének iránya jelenleg is ezen az úton halad, s ezt csak dicsérni lehet.

Mi a helyzet tulajdonképpen a beruházási és a felújítási lehetőségekkel? Egy bizonyos: a népgazdaságban a tervszerűségnek nem szabad csorbát szenvedni. Ami beruházás — az beruházás, és ami felújítás — az felújítás. Ha a felújítási pénzünkből beruházásra szánt anyagokat „kaparunk össze”, akkor valahol hiány fog keletkezni az új beruházásoknál, de ugyanakkor hiány lesz a későbbi felújításoknál is.

A felújítási összegeket év végén nem zárolják, hanem az átvihető a következő esztendőre, akkumulálható, és ha megfelelő lehetőség, illetve a szükségszerűség azt megkívánja, elvégezhető a kívánt felújítás. Sajnos nem minden vállalat cselekszik így, hanem a felújítási ösz- szeget vagy annak egy részét elkölti beruházásra és rezsire. Nem egy vállalat az évi felújítási keretének 50—60 százalékát beruházásra fordítja, s nem marad pénze az állagmegóvásra. Mi a következmény? Egy vagy két év múlva ostromolják a felettes szervüket és a Beruházási Bankot, hogy nem tudnak termelni, tönkre megy az épület, vagy a berendezés, adjanak pénzt a felújítások elvégzésére. A bank „lapozgat a papírok között”, s kiderül, hogy volt elegendő pénzük, csak nem a megfelelő helyre tették.

A másik „megoldás” éppen az ellenkező. A^. vállalati rezsire fordítják a rendelkezésre álló felújítási összegeket. A karbántartást és a tatarozást ugyanis rezsiben kell elvégezni, ami á válla-” latnak eredményrontást jelent S miért ne javítanának”’ az eredményességen azzal, hogy ilyen munkák végzését a felújítás terhére oldják meg. Elvégre az „se nem oszt se nem szoroz” az értékeléskor. Később, amikor szükség lenne a felújítási pénzre, akkor viszont baj van.

Tudjuk jól, hogy a törvények, rendeletek, utasítások határt szabnak a pénzfelhasználásnak és határt szab a népgazdaság tervszerűsége Mégis érdemes elgondolkodni a fentebb említett eseteken. Amikor határozunk valamiről, amikor az állam pénzét felhasználjuk, legalább olyan gondosságot és megfontolást tartsunk szem előtt, mintha a saját fizetésünket osztanánk be és költenénk el. •

(GAZDAGH)

A Pécsi Dohánygyár vágótermében

erős dohányillat közepette asszonyok és férfiak beidegződött mozdulatokkal gyorsan ég szakszerűen végzik munkájukat. Ha le is áll valami miatt egy-egy gép, vagy ki kell cserélni a kést, az ügyes kezek percek alatt véget vetnek a hibáknak, s ismét duruzsol a terem.

A gépek között csinos, vékony asz- szonyka jár-Tcel. Néha-néha magukhoz intik a munkások, x egy-két szóval elintézi a kérdéses ügyeket. Sok bajt, ki- sebb-nagyobb bosszúságot orvosolt már. Márics Béláné. az üzem kedvelt Évikéje a Petöfi-brigád vezetője. „Civilben” a vágó terem csoportvezetője. A január 1-én alakult brigádban 4 vágó, 3 elszívás, 2 köszörűs, egy takarító, egy osztály vezető és -maga. a brigédvezetó dolgozik.

— Hogy milyen érzés brigádvezetőnek lenni? — ismétli magában a kérdést. Néhány pillanatig töpreng, majd így válaszol: — Megtisztelő, furcsa egy kicsit, de azért jó.

Márics Béláné brigádvezetöségét évek szorgos munkája előzte meg. Negyvenhétben került a gyárba — tizenhat éves árvalány, a párt segítségével. Wen Pál levelével és hét kisebb testvérével a háta mögött. Mint családfenntartó kezdett dolgozni. Évike — ez a becéző név azóta is fajta maradt — egyik legszorgalmasabb dolgozója vdtt a gyárnak, s kedvességével, szerénységével elismerést, szeretetet vívott ki.

— Már akkor második otthonomnak tekintettem m gyárat, hiszen ez adott kenyeret nekünk, s itt jó szóval is biztatn brigádvezető

tak az asszonyok, hogy nem lesz mindig ilyen nehéz. Igazuk lett — emlékezik a másfél évtizedes múltra Márics Béláné,

Azóta lánytestvérei férjhezmentek, a fiúk megnősültek. Egyikük a Dohánygyárban dolgozik. Esztergályos. S természetesen, Éviké is férjhez ment. Boldog édesanya, 11 és 9 éves gyermekek ■mamája. S a munkahelyen? Bontónő volt, egy évvel ezelőtt lett csoportvezető, januárban pedig brigádvezető.

— Arra született, hogy brigádvezető legyen — mondja róla Harcos Imre, a brigád tagja. — Nála jobbat nem találtunk volna, hiszen mindenben tud segíteni nagy gyakorlatával, tapasztalatával. Kérdezték már tőlünk, férfiaktól, hogy nem sérti-e férfiúi büszkeségünket, hogy nő lett a brigádvezető. Ilyenkor nyugodtan, megmondjuk, hogy büszkék vagyunk rá, amiért ilyen ügyes, kedves és csinos asszonyka vezet bennünket.

Vemyi Ferencné köszörűs pedig azért dicséri, hogy mindent elintéz, amit akár együttesen az egész brigád, akár pedig valaki külön szeretne. Vemyi Ferencné azért is szereti Évikét, és az egész brigádot, mert háza építésénél társadalmi munkában segítettek mindnyájan Márics Béláné vezetésével.

Ha ők nem jönnek, akkor nem tu-’ dunk már a tavasszal beköltözni —* mondja. — Ezért jó a mi brigádunk.

És másért is jó a Petöfi-brigád. Elégedettek kezdeti sikereikkel az üzem vezetői, s a szocialista cím elnyeréséért tett vállalásaikat is szívesen, elismeréssel vették: a munkaidő teljes kihasználása, balesetmentesség, minőségjavítás, melléktermék csökkentése 0,3 százalékkal, egy műszak társadalmi munkában, s havonta egyszer szakmai illetve politikai oktatáson részt venni.

Hogy a vállalások valóra is válnak, a brigádvezetőnek is köszönhető, s természetesen, a jól dolgozó munkásoknak.

— Szorgalmas a kollektíva — mondotta róluk Márics Béláné — jó velük dolgozni s ha ilyenek is maradnak, egy év múlva már a szocialista cím tulajdonosai lehetünk.

Az akkori szocialista brigád vezetője a brigádvezetésben tapasztaltán a cím megtartásáért viszi majd harcba munka társait. És addig? Addig mindenben segít, amiben tud a gyáriaknak, otthon pedig, a Perczel utcai öröklakásban a házimunkák végeztével vagy a gyerekekkel foglalkozik vagy pedig a panaszosokat hallgatja meg. Éva ugyanis most lett a II. kerület tanácstagja, s mivel emberekkel, problémáikkal dolgozik munkahelyén is, magánéletében illetve közéleti tevékenységében tapasztalataival tudja segíteni a kerület lakóit.

Brigádvezetésre termett — az emberekért dolgozik

B. S.

I