Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-14 / 87. szám
4 1963. ÁPRILIS 14. Gyógyító sugarak DR. BURGER TIBOR 1955ben látott először radioaktív izotópot. Akkor már három éve dolgozott az l'es belklinikán. Jelentéktelen üvetgfiolácskát mutatták, néhány köbcentiméternyi radioaktív jóddal. Olyan átlátszó volt, mint a tiszta víz. Haszontalan kis semmiségnek tűnt, s mégis milyen vigyázva bántak vele! Nagy ládában hozták, a ládába ólomhenigert tettek, s az ólamhenger furatából emelték ki a fiolát csipesszel. Orvoskollégája kinyújtotta a karját, jó messzire eltartotta magától a kis „semmiséget”. Felesége már akkor is röntgenasszisztens volt. Ott is van sugárveszély, de a röhtgemsu- garazást legalább fényjelenség kíséri a képernyőn. Itt semmi sem volt. Itt nem volt fény, hang, víagy szag, ez a sugárzás kívülrekedt az érzékszervek hatókörén. Két év múlva újra találkozott a radioaktív izotóppal. Fiatal nő feküdt a klinika betegágyán. Sovány volt és nyugtalan. a szeme kidülledt, minden jel arra mutatott, hogy pajzsmirigy túltemgése van. A nőnek néhány csepp radioaktív jódot adtak be. Egy pohár vízbe csepegtették és megitattók vele. Most a hatását mérték. Vizsgáló asztalra fektették és Geiger-Müller cső vet helyeztek a nyaka fölé. Ez a Geiger-Müller cső vastag kubai szivarra hasonlított s gumival bevont drótban végződött. Ez a gumikábel kígyózva szaladt a közelben elhelyezett doibozalakú műszerekig. 'Bár a nő csalk néhány csepp radioaktív jódot ívott, a műszer lámpácskái mégis boszorkányos táncot jártak. Villogtak, kialudtak, villogtak és kialudtak sebes gyorsasággal. A pajzsmiriigyfoen összegyü- lemlett radioaktív jódból ügy meg tudták állapítani, hogy milyen mérvű működésről van szó. Olyan kicsiny mennyiségű radioaktív jódból, ami a beteg szervezetének nem ártott. EZT AZ ÉLMÉNYT soha sem tudta elfelejteni. Dr. Burgert a hematológia, a vérképző szervek megbetegedése érdekelte kezdettől fogva. Tanulmányai során mind inkább meggyőződött arról, hogy radioaktív izotópok nélkül nem boldogulhat a hema- tológiában sem. Nem ér célhoz, ha radioaktív izotópokkal nem tud bánni. Ettől kezdve otthon a késő éjszakába nyúlóan tanulmányozta az izotópokról szóló szakcikkeket, s három év múlva az izotóp laboratórium vezetője lett. Dr. Burger Tibor és munka- larsai sóik éve gyógyítanak a radioaktív izotópokkal. Mondhatni barátságot kötöttek a veszélyes fiolákkal. Nem puszipajtásságot, ez a barátság csak olyan, mint az oroszlán és ido- mítója között szokott lenni. Az idomító félszeme mindig az oroszlán fogát és hatalmas mancsát nézi. A megszelídített „oroszlán” azonban jó szolgálatot tesz dr. Burger Tibor kollektívájának. Bajos lenne megmondani, hogy az évek alatt hány betegség felismerését tette könnyebbé és hány beteget gyógyított meg. Köztük egy balatoni kormányost is. Ez a kormányos jól megtermett, öregedő férfi volt. Panaszkodott, hogy állandóan szé dűl, fáj a feje, sohasem tudja kipihenni magát, nem tudja, hogy mi az ördög lehet vele. Az orvos ránézett; arca párosságából, véres szeméről, kékes színárnyalatban játszó füléről és szájáról mindjárt látta, hagy mi lehet a baj. A vizsgálatok igazolták feltevését: a hajókormányosnak kétszer annyi vörös vérsejtje volt, mint az egészséges embereknek. — Alkalmazzon foszforos izotóp kezelést! — mondotta a klinika professzora, miután megnézte a beteget. Megkezdődött a kezelés. A fiatal orvos injekciós tű után nyúlt, s a férfi vénájába fecskendezte a konyhasóoldatban oldott foszforos izotópot. A NAGY KÖNYVBEN úgy van megírva, hogy a foszforos izotóp csökkenti a vörös vérsejtek képződését. így is történt. A beteg két hónap múlva már tréfálkozott. Azóta ismét a Balaton hullámait szántja hajójával. Nem tud arról, hogy a pécsi 1-es belklinikán, a falbaépített trezorban, a vastag ólomajtó mögött sok- sok jelentéktelen külsejű fiola pihen, ö csak arról tud, hogy az orvos beleszúrt a karjába, s az a szúrás még neki, az edzett balatoni medvének is fájt. Magyar László Közlekedés-rendészeti tanszék Pécsett Két halálos baleset naponta — Tudományos kutatások a biztonság növelésére Az elmúlt évben az országban 793 ember halálát okozta közlekedési baleset. Ez any- nyit jelent, hogy naponta két ember vesztette életét járműbaleset következtében. Baleset pedig minden kétórában egy fordult elő. Baranya megye baleseti statisztikája sem dicsekvésre méltó. 1962-ben 358 közlekedési baleset keletkezett a megyében, ez 24,3 százalékkal több, mint amennyi 1961-ben volt. Megyénkben a balesetek többsége hét végén, szombat, vasárnap és hétfőn keletkezik. Pécsett vasárnap délután ritkán fordul elő közlekedési baleset, de ugyanakkor vidéken annál több és az oka legtöbbször: ittas vezetés. A rohamosan növekvő közúti forgalom egyre inkább megköveteli, hogy a közlekedési szakemberek tudományos alapon foglalkozzanak, a forEgymillió forint a lottón Április 19-én Mohácson lesz a iottósorsolás nél többen nyerjenek Mohácson és környékén, hiszen hét éven keresztül nagyon mostoha körülmények között élt egy szobában, ma meg kedves, barátságos otthonuk van. örömmel mutatja a fényképet, amelyet a Lottó iroda a kifizetéskor készített róluk. — A lottósorsoláson mi is ott leszünk — mondotta. Mohács és környéke kimondottan szerencsés a lottóban és bíznak abban, hogy 19-én is a Mohács és környéke dolgozó: minél többen a szerencsés nyertesek között fognak szerepelni. Reggelenként elindulnak hárman három irányba, s a járókelők hamarosan az egész városban a legfrissebb kulturális, kereskedelmi vagy politikai eseményekről értesülnek a plakátokról. Kalocsa Jó- zsef plakátragasztó két társáhoá hasonlóan mintegy 15 kilométert gyalogol naponta ragasztósvödörrel a kezében, plakáttáskával a vállán és egy „műszak” alatt 120—200 plakátot ragaszt ki a körzetébe tartozó utcákban. BŰNTÉNY ÉS BIZONYÍTÉK Nagy érdeklődés előzi meg uz április 19-én Mohács városában sorra kerülő lottó nyereménysorsolást, melyet a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalat ruhabemutatóval köt össze és a sorsoláson fővárosi művészek is vendégszerepeinek. Mohács város és környéke lakossága az elmúlt években a lottó sorsolásokon komoly eredményeket ért el, hiszen 11 négytalálatosnak 840 ezer forintot fizettek ki és számos tárgy nyeremény között Vékony Géza mohácsi lakos öröklakás nyereményével több mint egymillió forintot meghaladja Mohács és környSre lakóinak nyereménye. A 11 négytalálatos közül felkerestük Gál Bélát, a Mohácsi Vegyes Építő KTSZ dolgozóját, aki 1960-ban négy találatával 149 167 Ft-ot nyert. 1960-ban mielőtt a nyertesek közé került, öttagú családjával szülei Mohács, Ady Endre utcai kis lakásában egy szobában laktak. Ma Mohács, Bérkocsi utca 2. szám alatt egy kedves családi ház tulajdonosai. Gál Béláné örömmel fogadott otthon, amikor közöltem vele, azért kerestem fel, hogy elmondja, mit jelentett számukra a négy találat? — Amikor közölték velem, hogy a lottón nyertünk, nem akartam elhinni — mondta. — Elmentem a mohácsi lottó irodához és magam győződtem meg, hogy négy találatom van. Amikor meggyőződtem az eredményről, férjemmel együtt nagyon boldogok lettünk és célul tűztük, hogy az első, amit vásárolni fogunk, egy családi ház lesz. — 70 000 forintért vásároltuk meg ezt a 2 szoba-konyha, mellékhelyiségekből álló családi házat. Ezenkívül új bútorokat vásároltunk, az egész családot felruháztuk. Elmondja, szívből kívánja, hogy hasonló kisemberek mi1 PLAKÁTRAGASZTÓK A Budapesti Autóközlekedési Tanintézetben már újtinu" ' pipádon oktatják a gépkocsivezető tanulókat. A vezetőülésen i .ingatok minden szerkezetet megtalálnak, ami a gépkor elvezetéshez szükséges. A vezetőülésekkel szemben elhelyezett táblán a legkülönbözőbb forgalmi jelzések láthatok. A magyar találmány iránt a KG u országok is érdeklődnek. galom lebonyolításával, a balesetet előidéző műszaki és szubjektív okok megállapításával, valamint a karambolokat megelőző intézkedések bevezetésével. Ebből a meggondolásból határozták el a KPM Autóműszaki Tanintézetének vezetői, valamint a közlekedéssel kapcsolatban lévő állami és társadalmi szervek, hogy Pécsett megalakítják az ország első tudományos közlekedésrendészeti tanszékét, amelynek fel" adata lesz, hogy tömörítse a közlekedéssel foglalkozó szakembereket, megteremtsék a közlekedés problémái tudományos feldolgozásának lehetőségét és nem utolsósorban a szakemberek önképzését biztosítják. A tervek szerint a tanszéket három alapvető szakágra osztják fel: műszaki, oktatási és nemzetközi csoport. A műszaki csoport tagjainak feladata lesz az új típusú és többnyire még ismeretlen gépkocsik műszaki adott ságait megállapítani, megvizsgálni a gépkocsik hibalehetőségeit különös tekintettel a baleseti veszélyre. Továbbá annak. a vizsgálata, hogy általában és járműtípusonként mennyire alka’mazkodik a KRESZ, a teljesítőképesség és a gazdaságos üzemeltetés egymáshoz. Például a jelenleg üzemelő gépkocsik zöme gyorsjáratra épült, ezért gazdaságtalan volt az előző KRESZ-ben meghatározott 50 kilométeres felső sebességhatár. Az oktatási csoportoknak foglalkoznia kell a közlekedés oktatásának módszertanával, amely eddig elhanyagolt téma volt, és meg kell állapítani azt a tematikát, amely szerint az alap-, közép- és felsőfokú gépjárművezetői tanfolyamok hallgatóit tanítani kell. A nemzetközi csoport az idegen nyelveket beszélő autós szakembereket tömöríti. Foglalkoznak más országok közlekedési szabályzataival, a közlekedés lebonyolításának módjával, és ha lehetőség lesz, közvetlen kapcsolatot is teremtenek a környező országok közlekedésrendészeti szakembereivel. Tervek szerint a nemzetközi csoport a Pécsre érkező külföldi autós turistákat tájékoztatni kívánja a magyar köz lekedésrendről. ' Ugyanakkor a megyéből külföldre utazók számára is ismertetik a szükséges ország, távolabbi utazásnál, az országok közlekedési rendjét. Az útvonalra vonatkozó tanácsokkal is ellátják az autós, motoros turistákat. Az újonnan alakuló közlekedésrendészeti tanszék lényegében felöleli Baranya megye közlekedéssel kapcsolatos prob lémáit és reméljük, nagy hasznára lesz a balesetek csökkentéséért és a közlekedés korszerűsítéséért folyó munkának. Schmidt Attila Pécsett — Alsó-Gyükésbem — 1963. március 27-ón, a háza melletti ciszternában halva találták Kis Varga Józsefné 87 éves asszonyt Az idős asz- szony halálát lánya Tóth Józsefné — akivel együtt élt — fedezte féL A szomszédok tanúvallomásai alapján március 27-ón délután a kertben dolgozott Tóth Józsefné és fia. Fia befejezve munkáját, autóbusszal Pécsre utazott. A kora esti órákban Tóth Józsefné segítségért kiáltozott: „Meghalt az édesanyám, a ciszternába fulladt”. Mire a szomszédok odaértek, Tóth Józsefné már emelte ki a hullát a ciszternából, — szofriszédok is segítettek neki. „Beleesett, amíg nem voltam a közelében és megfulladt”. — jajveszékel- te. Az idős asszonyon segíteni igyekeztek, de már nem lélegzett. Később a házba vitték, átöltöztették és előkészítették a temetést. Röviden ennyibe foglalható össze az, amit Tóthné és a szomszédok elmondottak. Ismerősök, szomszédok és Tóthné is sajnálkoztak amiatt, hogy az. idős asszony ilyen szerencsétlenség közepette halt meg. Az, hogy beleesett a ciszternába elképzelhetőnek látszott, hiszen a földbe épített beton vízgyűjtő tetejét fedetlenül találták, s a ciszternában 1.20 méteres víz volt. — A holttestet — mint szokás — a rendőrorvos fedboncolta. S a boncolás tapasztalatai alapján gyanús jelekre bukkant. A rendőrség erre elrendelte a halott alapos megvizsgálását. A vizsgálat eredményedről a boncolási jegyzőkönyv és az orvosszakértői vélemény többek között ezeket írja: „Az elhalt pajzSporctörést szenvedett. A boncolás adatai alapján alapos a gyanú, hogy az elhunytat valamilyen puha tárgyhoz nyomták és így keletkezett a pajzsporc törés és a vérbeszűrődés...” A nyakrészen szorítás nyomait is felfedezték: „Jobbkezének hüvelykúj ja a nyak baloldalán és a kéz egyéb ujjai a nyak jobboldalán helyezkednek él, az ujjak hegyei a gégefőt elérik ...” Ezek az adatok alapos gyanúra adnak okot: az idős asz- szony nem fulladt a vízbe. Miből állapították meg, hogy nem vízbe fűlt? A vízbe- fulladásos halálnál a tüdőbe víz kerül, s a boncolásnál a vízből eredő elemeket kell találni. A vízből mintát vettek, s a minta algákat, szervetlen alakos elemeket tartalmazott. A jegyzőkönyv szerint pedig- „A ciszterna vizének semmiféle elemét Kiss Varga Józsefné tüdejében és légútjaiban felfedezni nem sikerült, s ez azzal magyarázható, hogy Kiss Varga József né a ciszterna vizébe jutáskor már nem ólt.. Ez a tény pedig feltételezi: bűnügyről van szó! De ki a tettes? Az idős asz- szonmyal élő lánya? Vagy annak a fia, aki aznap náluk volt, a kertben is dolgozott? A boncolás adatai és a vallomások alapján az asszony unokája távozásaikor még élt. Több féle következtetés és tények alapján egyedül Tóth Józsefné gyanúsítható. Tóthné is idős asszony, 64 éyes, megriadt pillantásokat vet a nyomozó felé, aki a történtekről kérdezi. Ül az íróasztal előtt lévő széken, kezét — mintha imádkozna — a mellén összekulcsolja. — Én, uram? Hogyan is tehettem volna ilyent? — Nagyon szerettem az édesanyámat ... A nyomozó rendőr türelmes, kérdés kérdést követ, pontosan, minden kisebbnek vagy nagyobbnak tűnő történésről hű képet kell nyerni. — Ilyen idős asszonyt gyanúsítani, mint én vagyok! — Csak fogják rám! — Tudom, az isten megsegít... — mondja és gyűrögeti a kezében lévő zsebkendőt. — Szóval véletlenül esett be az édesanyja a ciszternába9 — így van, uram. — Beleesett. — Honnan gondolja, hogy beleesett? Látta? — Nem, nem láttam. — Nem látta és mégis állítja, hogy beleesett? Valaki bele is tehette, nem? Lehajtja a fejét, s csak néha vet oldalpillantásokat a nyomozóra. — Nem fázik, Tóth néni? — kérdi a rendőr és egy kabátot ad a gyanúsítottra. Tóthné felölti a kabátot, ösz- szehúzza magán, aztán ismét leül, de nem néz szemtől szembe. Látni ,olyan kicsire szeretné összehúzni magát, hogy ne is lássák. Tagad a végtelenségig. ő, aki évek óta együtt élt véle, aki gondozta, ő, aki annyira szerette az anyját, ilyent nem tett még akkor sem, ha az orvosi vélemény „megfojtásról” beszél. A kérdésekre adott válaszaiba azonban végülis belezavarodik. Elsírja magát, s a bűntény kiderül. Aznap este 7 óra előtt Kiss Varga Józsefné a nyitott ciszterna mellett állt. Lánya a kertben dolgozott. Kiss Varga Józsefnét már évek óta „látomások” gyötörték. Többször felriasztotta álmából lányát: „Dől a ház!” Máskor azt kia' hálta: „Zavard el innen az embereket, félek!” Pedig senki sem volt a közelében a lányán kívül. Aznap — a ciszterna mellett állva — is kiabált lányának: zavarja el a* embereket, Tóthné ekkor a háta mögé ment és ... — Ekkor én édesanyám nyakát megfogtam és jobb kezemmel hátulról, kissé oldalt megszorítottam — mondja lassan, halkan, tagoltan. — Amikor szorítottam, mindjárt remegni kezdett, éreztem, csuklik össze. Egy vagy két percig szorítottam, közben nyöszörgött. Ezután belenyomtam a ciszternába... Az ügyész közbeszól: — Mutassa meg, hogyan szorította édesanyja nyakát! Tóthné feláll és a nyomozó nyakára teszi jobb kezét. Nézem a kezet, — igen, ahogyan az orvosi jegyzőkönyv írja: „Jobbkezének hüvelykujja a nyak baloldalán és a kéz egyéb ujjai a nyak jobboldalán helyezkednek el, az ujjak hegyei a gégefőt elérik”, így, pontosan egyezik a most bemutatottal. — Az ördög sugallta... — mondja — megtörtént és visz- szaesik a székre. Tóthné ügyét a megyei bíróság tárgyalja majd. Garay Fórén®
