Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

7 1963. Április ts. l •ivAP-Á* íVtAi NAP -A* MA!* NAP — A* IviAI* NAP*-A* MAI* NAP-*A­Versek a zenéről Töbli ezer külföldi tölti a húsvéti ünnepeket Magyarországon A húsvéti ünnepek alkalmá­ból több ezer külföldi érkezik Magyarországra. A legtöbben — több mint kétezren — Nyu gat-Németországból és Auszt­riából érkeznek. Rajtuk kívül szovjet, román, csehszlovák, keletnémet, lengyel, angol, olasz és svéd turistacsoportok tartózkodnak ezekben a na­pokban hazánk területén. A külföldi vendégek legnagyobb része Budapestet keresi fel, de sokan látogatnak el a Balaton­hoz is. • □ A TIBETI népi gyógyá­szatban a tigriscsontból elő­állított port erdeményesen al kalmazzák az izületi csúz, a pamlizis, a csonttuberkulózis, a malária és még néhány más betegség gyógyítására. □ A NYUGATNÉMET ha­tárőrség személyi állománya hónapról hónapra növekszik A határőrség információs szol­gálatának hivatalos kölni je­lentése szerint ma már több mint 15 000 határőr működik Nyugat-Németországban. Ta­valy nyáron a határőrség állo­mányában még csak 12 800 ember szolgált. □ AZ VRALBAN épülő bje- lojarszlci atomerőműben befe­jezéshez közeledik a 100 000 kw teljesítményű első turbo­generator szerelése, s meg­kezdték a második reaktor építését is. Ennek konstruk­ciója 300 méter magasságba emelkedik. □ KELLEMETLEN húsvéti ajándékkal lepte meg a nyu­gat-berlinieket a frontvárosi szenátus: a lakosságnak köz­vetlenül húsvét után öt pfe­nniggel többet, 1,14 márkát kell majd fizetnie másfél kiló úgynevezett konzum-kenyérért és hét helyett kilenc pfeni- get egy zsemléért. □ SÁRGA ESŐ ESETT csü­törtökön Zágrábban. A külö­nös természeti jelenséget azzal magyarázzák, hogy szaharai homok került az esőbe. Olasz­országban szerdán este piros eső esett az Alpokban. □ AUSZTRÁLIA lakossága 1962. szeptember 30-án 10 752 661 ember volt. Szerény külsejű könyvecske látta meg nemrég a napvilágot. A Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó kiadásában, Várnai Ferenc hozzáértő, szakszerű szerkesztésében megjelent kö- I tét „Áradj ránk forró zene, i Taníts az emberiség dalára!” címmel harmino verset tartal­maz. Olyan verseket, amelyek zeneszerzőikről, a zenéről val­lanak őszinte költői hangon. A szűkös lehetőségek miatt az egyébként igényes válogatás csak a magyar költészet leg­jelesebb képviselőinek, klasz- szikusofcnak és mai költőknek legszebb, legkifejezőbb verseit gyűjtötte egybe. Szinte elámu- lunk: mennyi vers, melyeket a zene inspirált! Csupán Bar­tókról hat vers szól, Kodály Zoltánról négy. Az „És hang­ra zendült erdő, tenger, éj­jel ...” című fejezet a zene- irodalom nagyjait — Palestri- nától Gershwinig — megének- lő költeményeket tartalmazza. A kötet „Örök ritmus” cím­mel a zenének a költészetre és a költőkre gyakorolt hatását megörökítő versekkel zárul. Elismerésre méltó kezdemé­nyezés, hotnr — ha ilyen sze­rény kis példányszámú és csu­pán sokszorosító eljárással ké­szült formában — de segítsé­gére siet e kiadvánnyal a Népművelési Tanácsadó mind­azoknak, akik zenei neveléssel, zenei ismeretterjesztéssel fog­lalkoznak. Mert ez a kis köny­vecske a zenei oktatás egyik nagyon hasznos segédeszköze lehet, de jelentősége mégjob- ban kimutatható az ifjú zene­barátok klubjai életében. A versek megszólaltatása művé­szi erővel segíti a zene meg­értését, a költők szavai által a hallgatóság közelebb kerül a muzsikához, annak megér­téséhez és megszeretéséhez. A zeneszerzők alkotásaival egyen rangú költői művek néhány sora nem egyszer tömörebb és hatásosabban ismertet meg a lényeggel, mint akár egy ter­jedelmes szakmai értekezés. Érdekes módon éopen a bartó­ki muzsika versbe ötvöződé­sét érezhetjük néhol megdöb­bentően találónak. A kötet értéke azzal mér­hető le legjobban, hoev máris használják, alkalmazzák. Az ország más részein működő zenebarát körök is örömmel üdvözölték ezt a régen hiá­nyolt összeállítást, amelynek várják folytatását: a zenei klubfoglalkozás levezetését tar talmazó módszertani tudniva­lók summázását. Egy negyedév alatt 60 karambolos kocsi A Pécsi Autó- és Motor javí­tó KTSZ is elkészült első ne­gyedéves munkájának értéke­lésével. Ebből kitűnik, hogy a szövetkezet az egy főre eső termelési tervét 101,5 száza­lékra teljesítette. Éves tervük­ben 250 ezer forint értékű javítást irányozott elő magán­embereknek, s ennek már a felét az első negyedévben si­került teljesítenie. Az első há­rom hónapban ugyanis 60 ka­rambolos kocsit javított ki a 32 szakmunkás és a 22 ipari tanuló. Mivel munkájuk ellen nincs kifogás, az Állami Biz­tosító a karambolozó kocsikat ezután ennek a szövetkezetnek küldi javításira. Vállalatokkal és közületek- kel is kötöttek szerződést a kettes szemlék, a kötelező TMK-k megtartására. Eddig 14 intézménnyel van szerződé­sük. A szövetkezet dolgozói a mostoha körülmények között is kifogástalan munkát végez­nek, de ha szeptemberben új helyükre a Tüskés dűlő 3-ba költöznek, még eredményeseb­ben dolgozhatnak. AZ ÚTTEST KÖZEPÉN A kemény tél, a jég, a kiszórt salak és természetesen a jármüvek meglehetősen megrongálták a régi és az újjáépített pécsi úttesteket is. De nemcsak az időjárás okozta rongálódások miatt, hanem a csa­tornaépítők, gázosok, vízvezeték­szerelők által ottfelejtett gödrök is csúfítják az utcát, bosszantják a gépkocsivezetőket. A Lenin té­ren például lassan egy éve nincs beaszfaltozva a villanyvezeték ár- kának a helye, hatalmas lyuk tá­tong a József Attila utca torkola­tánál és még sorolható tovább. Természetesen, amíg ezeket a lyu­kakat el nem tüntetik, csak tovább tágulnak, tovább nehezítik a gép­kocsik munkáját, csúfítják a vá­rost és rongálják a jármüveket, különösen a nagyforgalmú útvona­lakon. Számtalan gépkocsivezető kérését tolmácsoljuk azzal, hogy az útjavítók minél előbb hozzák rendbe a pécsi utcákat. A képen: a Mártírok útja Szabadság úti torkolatánál a kijavítatlan úttest gödrében valóságos tó keletkezett. ♦ Dalostalálkozó Pécsett A kulturális szemle járási bemutatói áprilisban befejeződnek A Steinmetz Miklós kultu­rális szemle bemutatói a me­gye körzeteiben sikeresen be­fejeződtek, s a legjobban sze­replő csoportok már a 21-én kezdődő járási bemutatókra készülnek. Az első vasárnap a sellyei, a siklósi, a pécsváradi és a pécsi járásokban rende­zik meg a kulturális bemuta­tót, majd egy héttel később Patrmst kaptak a laküsszivetkezetek Hétszázötvenegy pécsi és komlói lakásszövetkezeti tag kép­viselői gyűltek össze pénteken este a MÉSZÖV székházénak kul­túrtermében. Az Építésügyi Minisztérium, az OTP, valamint a MÉSZÖV képviselőinek jelenlétében megtárgyalták a lakásszövet­kezetek eddigi működésének tapasztalatait, majd egy fontos elvi megállapodást hoztak létre. Eszerint megtették az első lépést ab­hoz, hogy az egymástői függetlenül, elszigetelten működő lakás- szövetkezetek életét szervezetté tegyék. Az Építésügyi Miniszté­rium és a SZÖVOSZ megegyezése alapján ugyanis a jövőben a MÉSZÖV, mint megyei szövetkezeti központ nyújt segítséget a lakásszövetkezeteknek. Ez nemcsak gazdasági és pénzügyi téren nyilvánul majd meg, hanem jogi, műszaki és adminisztratív se­gítséget is adnak, sőt a szervezési kérdésekben is támogatják a lakásszövetkezeteket. Szigetváron és Sásdon. A leg­jobban szereplő résztvevők be­nevezhetnek az idén májusban ismét megrendezendő megyei körműsorba. Baranya két városában: Mo­hácson és Komlón megtörtén­tek a városi bemutatók. A pé­csi városi bemutatót két rész­ben tartják meg, 20-án dalos­találkozó lesz a Liszt-terem­ben, 27-én pedig a KPVDSZ kultúrtermében a színjátszó csoportok adják elő műsoru­kat. A megye és a város kö­zépiskolásainak bemutatójára ugyancsak hamarosan, 21-én kerül sor, amelyen a zsűri el­dönti, melyik iskola képvisel­teti magát majd a keszthelyi Helikon-ünnepségeken. A táncklubok versenye négy megye, Somogy, Tolna, Zala és Baranya táncklubjai között történik május köze­pén, ahonnan a kikerülő első három helyezett benevezhet az országos vetélkedőbe. — A SOMBEREKI Béke Termelőszövetkezet vezetői­nek és tagságának Fischer Ferenc, a megyei pártbizott­ság tagja ünnepélyes kere­tek között adta át a kong­resszusi versenyben elért kiváló eredmények elismeré­seként a megyei pártbizott­ság jutalmát. — DR. TAKÁCS Józsefét, a TIT Baranya megyei Szer­vezete titkárát, a művelő­désügyi miniszter a „Szocia­lista Kultúráért Érdemérem­mel” tüntette ki. U BÁNFÁN április 15-én, hétfőn délelőtt új művelő­dési házat avatnak feL-— JELENTŐS mértékben emelkedett a hűtőszekrény­vásárlás az elmúlt évekhez viszonyítva. Az év első hó­napjaiban mintegy 1000 hűtő szekrényt vásároltak a me­gye lakói. — KÉTNAPOS tapasztalat cserére várpalotai népműve­lési szakemberek érkeztek Pécsre. Megtekintették a megyei és a városi könyvtá­rat, a nevelők házát, a Ság- vári és Zalka Máté Művelő­dési Házat, és találkoztak a pécsi népművelési vezetők­— GÉPI ADAT-feldolgozó részleget kap a Baranya me­gyei Statisztikai Hivatal. A Baranya megyei Építőipari Vállalat Tüzér és Huszár utca közé eső felvonulási épületét alakítják át erre a célra. — FÚVÓSZENEKAR ala­kult a közelmúltban Duna- szekcső községben a hely­beli termelőszövetkezet tag­jaiból, mely nagy sikerrel mutatkozott be a község la­kói előtt. — BŐVÍTÉSRE é* átala­kításra használták fel a ta­vaszi szünetet a Nagy Lajos Gimnáziumban. Ennek ered­ményeképpen a 42 főt befo­gadó új osztályterem, új bio­lógiai szertár, és fotólabora­tórium létesült. — ÁPRILIS 15-én rende­zik meg Pécsett a középis­kolások szellemi vetélkedő­jének megyei döntőjét, a Leöwey Gimnáziumban. A televízió műsora április 13-án, szombaton: 14,30: Közvetítés az Odry szín­padról, a főiskolások vizsgaelő­adásáról. — Három egyfelvonásos. 14 éven aluliaknak nem ajánljuk. — A közvetítés II. szünetében: Mátrai-Betegh Béla színházi jegyzete.. — 18.00: Hírék. — 18.05: Mi újság a Futrinka ut­cában? — Egy pohár tej do­rombolással. — 18.50: Afrika, Afrika! Gabon. — 19.10: Köszönt lek tavasz! Szilágyi György versét előadja Rátonyi Róbert. — 19.15: Az irodalmi klub nye­reményeinek sorsolása. — 19.30: TV-híradó. — 19.45: Hétről h-li­re... — 19.55: A TV meseköny­ve. — 20.00: Marathontól — To­kióig. Vidám részletek az olim* piák történetéből. — Kb. 22.2ul lírek. A TV-híradó ismétlése. i n. — Megteszünk mindent, amit tudunk... De még megmutatjuk nekik! — Jól van! — mondta a tiszt, s Aszker- nek úgy tűnt, félelem volt hangjában. — Menjen. Aszker katonásan megfordult. Még egy háztömb van hátra. Már nincs messze. Ott, néhány házzal odébb van egy kis park, utána pusztaság, s aztán az első ház az. Lange éppen most megy el előtte. Igen, átmegy a másik oldalra. Most el kell mennie az utca végéig. Ott vár majd egy keveset, aztán jön vissza. Ezalatt Aszker a házba ér. Ha nincs semmi veszély, akkor bemegy Lange is. De mi ez? Stalecker háza előtt autó áll! Különös. Neki nincs kocsija. Honnan ke­rült ide az autó? Kié? Aszker közelebb ment. Nagy, nyitott te­tejű személykocsi volt. A volán mellett egy katona ült. Ebben a pillanatban kinyílt a ház ajtaja. Két katonatiszt lépett ki rajta. A sofőr kiugrott a kocsiból, elvette tőlük a bőröndöket, s a csomagtartóba tette. Va­lahonnan, a házat körülvevő virágoskert mélyéből, kutyaugatás hallatszott... Mi történt itt? Csak nem bukott le Sta­lecker, s most a fasiszták bitorolják a há­zat? Könnyen lehet, hogy így van. De a lakás ajtajában most megjelenik az asz- szony. Herbert leírásából ítélve Stalecker felesége lehet az: Bertha. Mosolyog, inte­get a tiszteknek, azok meg vissza. Hogyan viselkedhet így egy antifasiszta felesége, azé az emberé, akit letartóztattak, s most valahol a Gestaponál ül. És még egy: miért felelték a telefonba, hogy Otto Sta­lecker két óra múlva a gyárban lesz?... Itt valami nincs rendben. Egy azonban vi­lágos: ide nem lehet bemenni. Egy szempillantás alatt gondolta mindezt végig Aszker, mialatt elment a ház előtt Egész idő alatt követte a szemével Langet, aki most meglassította lépteit. Már nem sok választja el őket egymástól. S ekkor Lenge hirtelen befordult a mellékutcába. Igen, igen: hirtelen. Aszker ezt jól látta. Abdán a pillanatban megjelent az utcá­ban két férfi. Mivel ijesztették meg annyi­ra Langet? ... Aszker és Lange néhány perc múlva a kis park padján ül. Mind a ketten rá­gyújtottak. Az az asszony, aki épp akkor gyerekkocsiban tolt egy kis babát mellet­tük, nem látott rajtuk egyebet, mint azt, hogy két beszélgető katona ül ott. Pedig, ha tudná, mi foglalkoztatja most őket! — Két munkás volt az. Ismerős fiúk a gyárból — suttogta Lange. — Meghűlt ben­nem a vér, mikor megláttam őket. Minden eshetőségre számítva, úgy döntöttem, hogy gyorsan befordulok ... — De hiszen nem ismerték volna fel ma­gát, — nyugtatta Aszker. — Mégis ... Mit teszünk most? — Herbert hangja aggodalommal volt teli. — Elszívjuk a cigarettánkat, — mondta Aszker. — Gondolkozunk. — Egyetlen kiút van. Aszker nem felelt. Tudta, mire gondol Lange. De az veszélyes, igen veszélyes. Ha még nem lenne ott Herbert lánya!... Az idő viszont rohan. Dönteni kell. — Egyetlen kiút van, — ismételte meg Lange, miközben újabb cigarettára gyújtott. — Na és a lánya? — Azt én elintézem! — Hogyan? — Nem mutatkozunk előtte. Hárman haladtak el mellettük. Egy férfi és két nő. Az egyik nő érdeklődéssel nézte a pádon ülő katonákat, s, valamit mondott a barátnőjének. Mind a ketten nevettek. Aszker minden idegszálát megfeszítve gondolkodott. Menjenek el mégis arra a harmadik címre, amely a legvégső esetre szól? De oda vonattal kell utazni, ök pe­dig csak az imént jöttek az állomásról, lát­ták ott őket a katonai őrsök, akiket minden bizonnyal még nem váltottak le. S ráadá­sul arra a harmadik címre csak ő egyedül mehet. Mi legyen Herberttel? Ismét járókelők jöttek. Egy férfi kivált közülük, t odament a pádhoz. — Kaphatnék egy kis tüzet? Aszker szótlanul vette elő a gyújtóját. Lange kővémeredten ült. — Menjünk! — határozta el magát Aszker. TIZEDIK FEJEZET Aszker a veranda végében állt, s azt lát­ta, amint Herbert a síró feleségét nyugtat­gatta. — Na, nyugodj meg, ne sírj, — suttogta neki miközben a haját simogatta, s zseb­kendővel törölgette az asszony szemét és arcát. — Hogyan... Hogyan történt ez? — sut­togta a nő: — Hiszen te... — Hibásan küldték. Megeshet, nem igaz? Az asszony bólintott. Kissé összeszedte magát, csak néha még görcsösen rázkódva felzokogott. — Rozié? — kérdezte halkan Herbert. — Oh... Te még nem is láttad! Lizel már indulni akart a szobába. De Herbert megfogta a kezét. — Nem szabad odamennem hozzá. — Miért, Herbert? — Majd később megmagyarázom. Most csak annyit: Rozienek nem szabad tudnia, hogy én hazajöttem. Sem Rozienek, sem a rokonoknak, sem a szomszédoknak. Senki­nek, érted? Az asszony ijedten bólintott. — Senkinek egy hangot se. Sem rólam, se barátomról. Titokban jöttünk, különleges megbízatással. Egész Németország számára rendkívül fontos megbízatással, érted? Lizel ismét bólintott. — Rozis alszik? — Igen. Csak az imént aludt el szegény­kém. Olyan szörnyű volt az éjszakánk!.. — Hallgass rám figyelmesen, Lizel. Mi bemegyünk a konyhába. Te felöltözteted Roziét, és átviszed anyádékhoz. Remélem egészséges a mama? — Igen, Herbert. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents