Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

6 IVAPlO IMS. APRIL* A Korunk és a békés egymás mellett élés A különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének politikája annyi idős, amennyi a világ első szocialista állama, a Szovjetunió. Lenin számára vilá­gossá vált, hogy a szocialista forradalom nem győz egyszerre több, vagy minden or­szágban, ahogyan azt annak: idején Marx és Engels vélte. Lehetséges a forradalom győ­zelme egyetlen, vagy egynéhány országban it. Ebből az következük, hogy az első szocia­lista országnak, vagy országoknak egész kor­szakon át kell kapitalista országok mellett lélezmiük. A szocializmus építéséhez béke kell, a szociaHsta országoknak tehát azon kell lenniök, hogy együttélésük a kapitalista országokkal békés legyen. A szocialista ál­lam egyébként is, lényegéből folyóan is csak békés külpolitikát folytathat, mivel meg­szünteti a kizsákmányolást és ezzel szokat az osztályokat, amelyek érdekeltek a hábo­rúkban, területi hódításokban, más népek leigázásában. A békéért vívott harc külön­ben is megegyezik a világ összes népének érdekeivel. Mindezeken kívül pedig: n for­ró dfl lom nem exportcikk. Minden nép maga dönti el, hogy milyen társadalma rendszer­ben kíván élmd. A szocialista országok nem fegyverrel, hanem építő munkájuk eredmé­nyeivel gyakorolnak forradalmasító hatást a világra. A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT az egész világ megismerte az új társadalom búké­pp’i Ilkáját A Szovjetunió kormánya szaka­dó tlanul harcolt azért, hogy minden ország­gal normális diplomáciai kapcsolatai legye­nek, azaz hogy mindem állammal békés vi­szonyban legyen. Már a két világháború között javaslatot tett a Népszövetségben az általános és teljes leszerelésre. Kiadót fújt, amikor, a német fasizmus veszélybe sodorta a emberiséget és szorgalmazta a népek és a kormányok antifasiszta összefogását a béke védelmében. Nem a Szovjetunión múlott, hogy a német fasizmusnak mégis sikerült kirobbantania a 'második világháborút. V'békés egymás mellett élés politikájának U g íjjiypgesebb eleme azonban a két világ­it: ború között a világ első szocialista álla- rrnak, a nemzetközi proletariátus hatalmas fv radalmi bázisának önvédelme volt. A má­sodik világháború után néhány évvel jelen­ti ien módosultak és azóta is folyton változó­ban vannak azok a körülmények, amelyek között a világ kommunista és munkáspárt­jai a békeharcot, a békés egymás mellett élés politikáját folytatják. Az 1940-es évek végére szocialista országok egész sora jön létre és ki ? lakul a szocialista világtrendszer. Attól kezd­ve már nem a Szovjetunió és az összes többi ország békéjéről van szó, hanem a külön­böző társadalmi rendszerek békés egymás ' mellett éléséről. Ez az első döntő különbség 8 békeharc körülményei szempontjából a második világháború előtti és utáni helyzet között. Még inkább megváltozott a helyzet azóta, hogy joggal beszélhetünk a világpolitikai erő­viszonyoknak a béke és szocializmus javára tői :ént eltolódásáról. Ma már ugyanis meg­felelő politikai, katonai, gazdasági és tömeg­erő támasztja alá a szocialista országok béke- poétikáját. Ez a két korszak között a másik úö:~ tő különbség. A szocializmus világrendszert alkotó orszá­gai szövetségesek egész sorával harcolnak együtt a békéért. A gyarmati rendszer szét­hullása következtében létrejött fiatal, függet­len ázsiai és afrikai országok többsége követ­kezetes anitiimperialista politikát, békepoliti­kát folytat és együttműködik a szocialista országokkal a háború és az imperializmus erőivel szemben. A világtörténelem teljesen új jelensége a száz és százmillió embert tö­mörítő es szinte valamermjű országra, min­den kontinensre kiterjedő népi békemozga­lom, Ezejcet a nagyfontosságú körülményeket vette figyelembe az SZKP XX. kongresszusa, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai értekezlete, majd utóbb a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, amikor megállapította és több­ször is megerősítette, hogy korunkban nem végzetszerűen elkerülhetetlenek többé a há­borúk. A nemzetközi élet tényei ezt azóta gyakorlatilag is többször igazolták. Igaz, hogy van még imperializmus, folyik az im­perialisták által a világra erőszakolt fegyver­kezési hajsza, és le nem becsülhető háborús veszéllyel állunk szemben. Igaz azonban az is. hogy az összes rendelkezésre álló erők tömörítésével, az összes eszközök felhaszná­ló s va 1 meg lehet akadályozni, hogy az im­perialisták világháborút robbantsanak ki. Azelőtt csak az lehetett az álláspont, hogy pmig létezik az imperializmus, a háborúk is elkerülhetetlenek, a békeharc eredménye te­hát legfeljebb egy tartósabb, de mindenkép­pen csak átmeneti béke lehet. Az erőviszo­nyok most lehetővé teszik, hogy a háborút elkerüljük, noha még létezik imperializmus, ftaciynek természete magátóiérbetődően nem vákbomott Az imperializmusnak nem a ter­mészete, hanem helyzete változott meg. Ez történelmileg új, döntő fontosságú körül­mény. • A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS po­litikáját most már nemcsak azért folytatjuk, hogy elkerüljük a világháborút, hanem azért is, sót, elsősorban azért, hogy megteremtsük a két társadalmi rend békés versenyének fel­tételeit, azaz hogy rákényszerítsük a kapita­lista világra a békés versenyt. Válaszolni kell ezzel kapcsolatban néhány kérdésre: va­jon nem ringatjuk-e magunkat illúziókban az imperializmus terveit és szándékait Illetően; nem hosszabbítjuk-e meg feleslegesen a ka­pitalizmusban élők kizsákmányolását; nem lassítjuk-e a gyarmati népek felszabadulását? Nem ringatjuk-e a háború elkerülésének gondolatával az örök béke csalóka illúziói­ban a népeket? A helyzet az, hogy « Szovjetunió a béke politika, a fáradhatatlanul kezdeményező diplomácia mellett nem feledkezett meg az agresezorok elrettentésére alkalmas fegyver­zet megteremtéséről sem, és rendkívül ébe­ren, szemmel tartja a lehetséges imperialista támadókat. A Szovjetunióé a világ legkor­szerűbben felszerelt, legerősebb hadserege. A gyarmati rendszer széthullása azt bizo­nyítja. hogy a megváltozott erőviszonyok megteremtették a lehetőségeket a leigázott népek felszabadítására. Az erőviszonyok tu­datában, azok árnyékában, a Szovjetunióra és a többi szociaffista országra számítva, azok­ban bízva fognak fegyvert a gyarmati népek. Minden fegyveresen küzdő nép tudja, hogy a szocialista országok megadják számukra a szükséges támogatást. A LEGFŐBB KÉRDÉS az, hogyan hozza közelebb a békés verseny a szocializmus vi­lágméretű győzelmét. Mindenekelőtt azonban le kell szögezni: abból, hogy az erőviszonyok a béke és a szocializmus javára változtak meg, nem következik, hogy a szocialista or­szágok feladják eddigi békepoliéikájukat. A kommunista pártok politikája elvi politika és nem változik. Az erőviszonyok eltolódása megnöveli e békepolitika sikerének esélyeit. A kommunisták nem félnek a békétől, mert. tudják, hogy a békés versenyben is övék a győzelem. Amíg nem létezett a Szovjetunió, a mun­kásnak annyi volt a bére, — ahogyan a köl­tő mondja — „amennyit maga kicsikart”. A munkások jogai, életkörülményei attól függ­tek, milyen volt szervezettségük, öntudatuk, harcuk. Amióta van Szovjetunió, a tőkések ezt nem hagyhatják többé figyelmen kívül és a munkások is ennek tudatában harcol­nak. Amióta van szocialista világrendszer, a tőkések még jobban félnek, és úgy is vé-' delimézik a kapitalista társadalma rendet, hogy a forradalomtól félve, több engedményt tesznek a munkásosztálynak, mint tömének akikor, ha nem lenne szocializmus a világon. E folyamat végpontja az lesz, hogy a szocia­lista országok — és azok közül elsőnek a Szovjetunió — elhagyják a legfejlettebb tő­kés országokat az egy főre eső termelésben, vagyis anyagiakban is többet nyújtanak majd, mint a legfejlettebb kapitalista ország. Ez lesz a győzelem a békés versenyben. Ha ez bekövetkezik, védhetetlenné válik a tőkés rendszier. Minden marxista számára teljesen világos, hogy a békés egymás mellett élés politikája által biztosított béke teremti meg az építés, a gyors politikai, gazdasági és kulturális fej­lődés lehetőségeit szocialista országok szá­mára. És minél tovább tart a béke, annál világosabban bontakozik ki a szocializmusnak a kapitalizmussal szembeitt fölénye. Minél inkább lesz ez így, annál rokonszenvesebb lesz a szocializmus a népek számára. A kom­munizmus eredményeivel forradalmasítja a világ népeit Ilyen értelemben tehát a békés egymás mellett élés politikája, a békés verseny, a kapitalizmus feletti világméretű győzelem fő eszköze. Emellett, mint békepolitika, termé­szetesen a világ valamennyi népének legsa- játabb érdekeit szolgálja. Úgy is mondhatjuk, hogy noha egy pilla­natra sem mondunk le katonai erőink fej­lesztéséről és semmiféle engedményt nem teszünk az imperializmusnak, ma mindenek­előtt a békés egymás melléit élés és a békés verseny politikájának segítségével, alkalma­záséval vívjuk a nemzetközi méretű osztály- harcot. Már ma is bízhatunk abban, hogy el tud­juk kerülni a háborút. Ha pedig a szocialista világrendszer a termelés abszolút volumené­ben is túlszárnyalja a kapitalista világot, ha tovább nő az imperializmustól független po­litikát folytató országok száma, ha tovább nő a tömegek öntudata, akkor végleg átbillen a mérleg nyelve és az emberiség egyszer s mindenkorra megszabadul a háború veszé­lyétől. Darvasi István Adenauer a nyilvánossá« előtt is kötelezte magát az őszi visszavonulásra A bonni kaneeltárválaág esset még nem ért véget Bonn (MTI). Adenauer kancellár szerdán este nyilatkozott a nyugat­német televízióban, s nyilatko­zata során első ízben jelentet­te ki a nagy nyilvánosság előtt, hogy 1963. őszén visszavonul a kancellári székből.. Adenauer e nyilatkozatát nagy megkönnyebbüléssel fo­gadták Bonnban, ahol a ke­reszténydemokrata körökben az utóbbi napokban — mint mór jelentettük — izgatott megrökönyödést okoztak a kancellárnak a múlt hét vé­gén tett kijelentései. Adenauer akkor ugyant» több nyugat­német újságíróval beszélget­ve egyáltalán nem mutatott hajlandóságot az őszi vissza­lépésre, ellenkezőleg, „harci készségét” hangoztatta. A kan­cellár visszalépését szorgal­mazó CDU-körök azonban el­lentámadásba mentek át, való­ságos sajtókampány indult meg a kereszténydemokrata lapokban, amelyek riadt han­gú vezércikkeikben hangoztat­ták, hogy ha Adenauer meg­makacsolja magát és nem haj­landó beváltani a visszavonu­lásra tett korábbi ígéretét, akkor ezzel tönkreteszi a pár­tot és beláthatatlan következ­ményekkel járó belső válsá­got idéz elő. A Die Welt vezércikkében rámutat: úgylátszik, Adenauer fájó szívvel búcsút vett at­tól a titkos vágyától, hogy pártja végülis hozzájárul majd kancellárságának meghosszab­bításához. „Adenauer azonban csak azért áldozott fél egy im­már tarthatatlanná vált pozí­ciót, hogy annál makacsabban kitarthasson egv másikban, mégpedig ama álláspontja mel lett, hogy részt vegyen az utód kijelölésében. Adenauer szerdai nyilatkozata után tehát Mélységes fái dalommal tó­dat j uk, hogy szereteti drága gyermekünk, vőlegényem, testvérünk. unokánk unoka- testvérünk Szekeres László 23 éves korában tragikus kö­rülmények közösít elhunyt — Temetése április 12-én,, pén­teken fél 4 óraikor lesz a cser- kuti temetőben. A gyágno16 család. A Kővágós»őMnt m. teem vezetősége és dolgozói fájda­lommal tudatjuk, hogy mun­katársunk Szekeres László 1963. április 9-én 28 éves ko­rában tragikus körülmények között elihunyt. Temetésije 12- én. pénteken fél 4 óraikor lesz a cserkút! temetőben. Müb3 Mlhátyfté Lieber Emília feleség. Mühl Lajos és Pelikán Rezső né . testvérek, valamint sógornője és sógora mély fáj­dalommal tudatják, hogy Muhi Mihály nyugdijáé 1963. április 11-én 63. évében elhunyt. Temetése 13-án, szom­baton fél tB órakor lesz a központi temet open. Minden külön értesítés helyett. még csak most fog igazában kirobbanni a harc” — írja a továbbiakban a Die Weit és rámutat: Adenauer továbbra is mindent meg fog mozgatni, hogy megakadályozza Erhard kancellárságait. Ezzel szemben úgy látszik, hajlandó lenne áldását adni Schröder vagy Brentano kancellárságára. Adenauer kancellár szerda esti televíziós nyilatkozatá­ban többek között art is ki­jelentette, hogy amikor Ken­nedy elnök tervezett júniusi európai körútja során elláto­gat Nyugsat-Berlin.be is, ő fel­tétlenül el akarja kísérni az amerikai elnököt Amerikai körökben alig tit­kolt bosszankodással nyugtáz­ták Adenauemak e kijelenté­sét és rögtön emlékeztettek rá, hogy erre vonatkozóan még nem történt semmiféle meg­állapodás Borin és Washington között, Adenauer tehát egyol­dalúan rá akarja magát erő­szakolni Kennedyre. Amerikai körökben ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy Kennedy nyugat-európai kőrútjának részleteit még nem állapítot­ták meg, így azt sem, hogy Kennedy bonni látogatása után keresi-e majd fel Nyugat- Berlint, avagy pedig Rómából előbb Nyugat-Berlinbe repül és onnan indul csak tovább Bonnba. Amerikai körökben emlékeztetnek arra is, hogy amikor Johnson alelnök 1961. nyarán látogatást tett Nyugat- Berlinben, Adenauer ugyan­csak szeretett volna elmenni vele, amerikai részről azonban tudomására hozták, hogy az alelnök egyedül óhajt utazni. ( Washingtoni jelentések sze­rint Adenauer kancellár kije­lentése az amerikai főváros­ban kellemetlen megrökönyö­dést keltett, mert az amerikai kormánykörökben is tisztában vannak azzal, hogy Adenauer tüntető jelenléte Kennedy nyugat-berlini látogatásakor, provokatív jellegű gesztus és alkalmas lenne arra, hogy élez ze a nyugat-berlini helyzetet A Mittag szerint az ameri­kai fővárosban nem titkolják, hogy Adenauer ezzel az egy­oldalú bejelentésével nagyon kényes helyzetbe sodorta Kennedy! A prágai asztalitenisz vb-n megkezdődtek a férfi páros-mérkőzések A magyarok szereplése válto­zatlanul igen mérsékelt. Női egyesben Lukácsáé és Heirits to­vább jutott ugyan a második for­dulóba — az utóbbi játék nélkül — tehát bejutott a legjobb 64 kö­zé. azonban igen gyenge játék­kal. Falud! viszont vereséget szenvedett, gyenge koreai ellen­felétől. Férfi párosban a Rózsás, Földi kettős megnyerte első mér­kőzését, Kovács kettőt, Harcsár viszont kiesett. A Faházi, Bérezik páros Játék nökül «jutott a má­sodik fordulóba, tehát a 64 közé. Sándor kettő a román Szentivá- nival párban szintén továbbjutott. Eredmények: Női egyes első forduló (64-be jutásért): Heirits — játék nélkül jutott tovább, Lu- kácsné—Morgen (walesi) 3:0 <12, Mélv fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett jó férjem.' édes­apánk,, após. nagyapa, test­vér és kedves rokon Theisz József a Pécsi KoQoszmú dolgozója 1963. április ló-én tra«gflcus kö­rülmények következtében el­hunyt. Temetése 13-án. szom­baton 1 órakor lesz a péca- újhegyi temetőben. A . 1 9 t, 7). Kim Jung SU (knreal)—Fa­lud! 3:9 (9, 16, 19). Férfi páros első forduló («4-6« jutásért): Faházi, Bérezik játék nélkül jutott tovább, Rózsás, Föl­di—Ewans, Davies (walesi) 3:0 (16. 19, 19), Kim Yung Ram, Pák Sím n (koreai)—Kovács 1L. Haresár SU (—, 29, IS, 1«, 19. Sándor n. (magyar)—Szenti váni (román)—To Binh Huy, Dtnti Trong Hung (vietnami) S:1 (13, IS, — 19, 17). Pénteken a világbajnokság nyol­cadik napján mind az öt ver­senyszámban folynak a küzdel­mek. A férfi egyesben eljutnak a 32-ig, női egyesben és férfi pá­rosban a második fordulót bo­nyolítják le, női párosban az első két fordulóra kerül sor, és ve­gyespárosban pedig eljutnak majd a legjobb nyolcig. * Elutazott a magyar Ifjúsági labdarúgó-válogatott Az tTEFA Idei nemzetközi tfjó- ság! labdarúgó tornáján részvevő magyar Ifjúsági válogatott csü­törtökön délután a ferihegyi re­pülőtérről elutazott Angliába. Özr. Tengler Bernátné temetést Időpontja megválto­zott; péntek helyett 13-án, szombaton 1 órakor less. KÖSZÖt4ETNYTLVANTTAS Ezúton mondunk köszöneté: mitójtftlmalr, atriSe szeretett halottunk temetésén megjelen­tek. virágok, koszoa-ük küldé­sével és egyéb módon 6áj dal- munkait együttérző atetéfte- tOMkel enyhítették. A gyászoló Bőezy csatád KOSZON KW yibVAMTTAS Köszönetét mondunk mind azoknak, akik dr. Merényi Ferenc temetésén rész* vették és együttérzésükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett Jó férjem, édesapám, fiaim, vőrtk. sógorunk Horváth Vince Antaa utcád tatfcc* április tő-én ft2 éves korában hosszú szen­vedés után elhunyt. Temetése 13-én, szombaton fél 11 óra­kor lesz a központi temető­ben, család. A Pécsi Kotaszmüvek vezetősége és dolgozói megrendülés­sel tudatják, hogy munkatársuk Theisz lózsef tizemíakatos április hó 10-én tragikus körülményeik körött elihunyt. Elihunyt munkatársunkat a vállalat saját halottjának tekinti. A Pécsi Kokszművek vezetősége és dolgozói Fájdalmas savvei tudatjuk, hogy szeretett jó férj. édes­apánk, testvérem, apósunk nagyapánk és kedves roko­nunk Búzás Imre MÁV nyugdíjas április 11-én 71 éves korában hosszú szenvedés után el­hunyt. Temetése szombaton 11 órakor lesz a központi teme­tőben. A gyászoló család. köszönetnyíl v anit as Ezúton mondunk köszönetét, mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk Bika Sándor temetésén megjelenésükkel, koszorúk, virá­gok küldésével fájdalmunkat eny­híteni igyekeztek. Külön mondunk köszönetét a T»écsi Széntröszt ve­zetőségének a küldött koszorúért és munkatársainak megjelenésü­kért. A gyászoló család« #

Next

/
Thumbnails
Contents