Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

IMS. ÁPRILIS 1«. MAPlO 5 JA »V Wm a M mm mm mmm wmml ^ J V/Í. i ran A SZERKESZTŐSE EG III (fl llilili lA/t4tÁjÁálh@ f \Sf \i\MvjWJ \J i> A Zinovjev-raj Még semmi sem történt... „A tűzvédelem szolgálatába állítják a mohácsi Hősök terén lévő 360 köbméteres víztárolót. A városi tanács műszaki osz­tálya alkalmassá teszi a víztárolót a gépjármű-fecskendővel való vízszerzésre”. Ez a hír jelent meg még 1962-ben az új­ságban. Igaz, hogy a hírből határidő nem derül ki, de gon­doltuk: hamarosan megoldódik ez a probléma. Az 1962-es év eltelt, s a víztároló maradt úgy, ahogyan volt. Ha végre el­készülne, akkor valóban a tűzvédelmet szolgálná. BREV1NSZKI MIHÁLY tü. szds. alosztályparancsnok, Mohács. Köszönet a rendőröknek A felszabadulásunk ünnepe előt­ti napokban rajunk felvette Zi- n^vjev nevét. A raj engem bízott meg, hogy fogadalmunkat s a tör­ténteket megírjam. Zinovjev, a hOs szovjet katona életét adta szabadságunkért, fiatal életét áldozta azért, hogy ml bé­kében, nyugalomban, jómádban élhessünk és tanulhassunk. A hOs katona itt pihen a beremendi temp lomkertben. Édesanyjának isko­lánkhoz intézett levele nyomán hoztuk az egyhangú határozatot: „ö a mi hősünk és halottunk. Há­lánk és szeretetünk jeleként ra­junk felveszi nevét, gondozza sír­ját és tartja a kapcsolatot édes­anyjávalr Rajunkról fényképet ts készítet­tünk a hős sírjánál. A képeket el­küldtük az édesanyának a Szov­jetunióba. ALPAR VERA, a Riporter őrs tagja Engedjék meg, hogy a saj­tón keresztül fejezzem ki el­ismerésemet és hálás k»szeme­temet a pécsi III. kerületi rendőrőrs derék rendőreinek. Fiam kerékpárját ismeretlen tettes ellopta. Dolgozó nő va­gyok, csak munkaidő után tudtam jelenteni a városi Rendőrkapitányságon az ügyet. Hazatérve, meglepetés­ként láttam, hogy a kerék­párt — mint mondták — két rendőr elvtárs már meg is hozta. Egy másik eset. Kislányom, aki a Szigeti úti általános is­kola I. osztályába jár, haza­térve boldogan újságolta, bogy a forgalmas úttesten a „rendőr bácsi” kísérte át. Nagy öröm egy dolgozó anyá­nak, hogy mig ő munkáját végzi, gyermekére ilyen féltő gonddal vigyáznak. Gyimesi Károlyné Pécs, Atléta u. 23. Útlevélért bajnaUban A Városház utcában lakók panaszolják, hogy már több esetben éjjel 2 óra után sorbaállnak az érdekeitek az útlevél kiadó iroda előtt. A téli hónapokban ez nem volt baj, de most már jön a jó idő és sokan szeretné­nek nyitott ablak mellett aludni. A korai zajongás azonban mindenképpen za­varó. Jó lenne, ha az útlevéllel foglalkozó szervek valaho­gyan jobban megszerveznék az útlevelek kiadását, s nem kellene az érdekeltek­nek már kora reggel sorba- állni. Ennek a környék la­kói is örülnének. H. B. Kitűnő juhállomány A kovácsszénád „Hármashatár*’ Tsz juhállománya a hosszú ke­mény tél ellenére a lelkiismeretes és szakszerű gondozás és takar­mányozás folytán kitünően telelt át. A juhállomány jelenleg is ki­mondottan jó kondícióban van s ha továbbra is ilyen odaadóan fog­lalkozik a tsz a juhtenyésztéssel, akkor minden remény meg lesz arra, hogy a juhtenyésztés szép eredményeket fog elérni. DR. TARAI LAJOS körállatorvos Kérem a megtalálót. Ma vettem a kisfiamnak egy kis kötött ruhát. Közben a várasd tanácson volt dolgom és 10 óra körül az I. emeleti mellékhelyiségben felejtettem a csomagot. Talán egy perc sem telt el, amikor észrevet­tem, hogy elhagytam a csoma­got, mire visszamentem, már eltűnt. Nekem 100 forint is sokat! jelent. Férjem beteg és egye-; dűl tartom el családomat. A; ruhát névnapjára kapta a kis- 1 fism nagyszüleitől és nagyi szüksége lenne rá. Kérem a megtalálót, hogy j a városi tanács portájára adja; le a csomagot. Előre is köszönöm. Mária nyugdíjba ment WH, budai külvárosi lakók, tnegbotránkozumk azon, hogy a Lánc utca sarkán lévő ház még most is ott éktelenkedik a szép, emeletes bérházaik kö­zött. Amikor az emeletes há­zak épültek, mindenki azt re­mélte, hogy az öreg épületet lebontják és nem rontja to­vább a városképet. Kérjük az illetékeseket, válaszoljanak, mi a céljuk a Lánc utca sar­kán lévő műemléknek is be­illő házzal, mer így a Lánc utca sikátoros bejárata el­rontja a Kossuth Lajos utca sortatarozásával kialakított, szép városképet. Harmath Béla Tanfolyam mehegészségügyi felelősöknek Dr. Búza László, az Országos Állategészségügyi Intézet szak­állatorvosa, mintegy 5# baranyai méh-egészségtigyl felelősnek elő­adást tartott. Az előadó kijelentette, bogy kormányunk elismeri a méhészet nagy mezőgazdasági jelentőségét, állategészségügyi köze­gei útján minden lehetőt elkövet, hogy a méhállományt pusztító költésvészt gyökerében kiirtsa. A szomszéd országokban: Ausztriá­ban, Jugoszláviában és Németországban ez nagyon elterjedt beteg­ség. Nálunk, különösen az ez országokkal szomszédos megyék ha­társzéli községeiben dühöng a vész. Baranyában az utóbbi években felszökött a mékállományok száma. Az előadó szóban és filmmel Ismertette a nyúlós költésrothadást és egyéb költés vészt. Mind­kettő veszedelmes, de még az előbbire nincs orvosság, az utóbbit létrán Pulvisszal gyógyíthatjuk. A mébtulajdonos gyanút fog, kö­teles a méh-egészségügyi felelősnek jelenteni, aki az állatorvos ellenjegyzésével minden fertőzött családból, a kaptár számának fel­tüntetésével, egy külön-külön csomagolt tenyérnyi mintát küld az Illetékes állategészségügyi intézetnek. Hamarosan rendelet Jelenik meg a megye összes méhállomá- nyainak hivatalból való felülvizsgálására. Erre azért is szükség van, mert jelenleg sok az Ismeretlen, elhanyagolt zugméhészet, mely betegágya a fertőzésnek. V. Z. TÁBLÁK Ismét nyugdíjast búcsúztattak a Pécsi Bőrgyárban. Most Illa Má­rián volt a sor, aki harminc évet dolgozott a gyárban becsülettel. Annakidején neki sem volt köny- nyű dolga, mint a többi munkás­nak, neki is keservesen meg kel­lett dolgoznia a betevő falatért. De Mária mindig jókedvű, volt, mindenkihez kedves, nem ismerte a fáradtságot, minden megmozdu­lásban élenjárt. A gyár bölcsődé­jének sokáig volt a vezetője, a Bőrgyár nagymúltú dalosai között ott volt ő is, A búcsúztatás Mária utolsó mun­kahelyén a készáruraktárban tör­tént kis műsor keretében. A vál­lalat és a dolgozótársak ajándé­kokkal, rengeteg virággal halmoz­ták el Máriát és hosszú életet, bé­kés, boldog nyugdíjas éveket kí­vántak neki. KIBEDI BEL A Pécsi Bőrgyár Karikás Frigyesre emlékeztünk A 39-es dandár úti általá­nos iskola úttörőcsapaténak egyik raját az elmúlt hetek­ben nagy izgalom tartotta láz­ban. Ez a raj a Természetba­rátok raja. A lelkes kis gárda elhatározta, hogy a Tanács­Élénk tanácsülés Vásárosbécen A községi tanár» alakuló ülését márci­us 2-án tartotta. Az ülés csendes volt. A március 15-én tartott tanácsülés azonban élénk légkört terem­tett. A végrehajtó bizottság munkater­ve szerint napirenden szerepelt az időszerű mezőgazdasági mun­kák állása. Egymás után emelkedtek szó­lásra a tanácstagok. Vitatkoztak, hogyan végezzék a legelők karbantartását. Ki kel. végre a legelő­ből a tüskét irtani, ftogy a jószág egész évben megfelelő fű­höz jusson. Gyurcsik Gyuláné tanácstag hozzászólásában el­mondta. a multiban helytelen gyakorlat volt, hogy ilyen közös munka során voltak, akik fiatal munkakép tetten gyermekeket, vagy idős dolgozókat küldtek a munkák el­végzésére. Horváth Jenő pedagógus ta­nácstag javasolta, hogy szabják meg mennyi munkát kell egy-egy érdekelt dol­gozónak elvégezni. — Povoini József tsz- elnök, VB-tag elmon­dotta^ milyen mód­szerrel kívánnak dol­gozni, beszélt íurról, hogy a változás évé­nek kell lenni az 1963-as évnek. Jakab József tanácstag igen helyesen szólt a vá­lasztókkal való szoros kapcsolatról, Ígérte, hogy választóival el­beszélget azokról a teendőkről, melyek a község gazdasági, kulturális életét elő­segítik. Ugyancsak élénk vita alakult ki a má­sodik napirendi pont tárgyalásánál, amely az utak javításával foglalkozott. Sok ten nivaló van ezen a té­ren, mert ez a sáros* öreg falu rossz utak­kal rendelkezik. A tanácshatározat java solja a tsz vezetőségé nek, hogy gépi erővel is segítsek az útjaví­tást, mert a kézierő a községükhöz tartozó Dióspusztán kevés­nek bizonyul. A mo­zi látogatottságával is foglalkozott a vb. A tsz vezetősége bér­letet biztosít azok részére, akik példá­san dolgoznak a kö­zösben. Simon Kálmán Vásárosból köztársaság tiszteletére ünne­pi raj gyűlést tart. Erre az al­kalomra meghívták Karikás Pétert, a Nemzeti Színház mű­vészét, hogy elevenítse fel emlékeit, meséljen édesapjá­ról, Karikás Frigyesről. Kari­kás Frigyes a Tanácsköztársa­ság vezető egyénisége volt. Vezetője a 39-es dandárnak. Erről az ütegről nevezitek el a 39-es dandár utat, illetve iskolánkat. Március 20-án este fél 6-kor elkezdődött a várva- várt rajgyűlés. A kipirult ar­cú, úttörőegyenruhás pajtások nagy érdeklődéssel hallgatták Fodor Ferencné rajvezető ta­nárnő érdekes történelmi be­vezetőjét. A történelmi tények alátámasztására a pajtások verseket mondtak, énekeltek hazánk történelmének dicső szakaszáról. Majd Karikás Péter keresetlen szavakkal ecsetelte a nagy forradalmár alakját. Látni véltük Karikás Frigyest a 39-es dandár élén, otthon családja körében, emig rációban, Horthy vérbírósága előtt, a szegedi Csillag-bör­tönben, Moszkvában. Gerő Károly Amióta a „Tőül- rókelőket, elterel- Az is kedves, söprű” nem seper, vén őket az építési hogy' a Széchenyi ismét elburjánoztak és bontási anyagok- tér 17. számú épü- városunkban a ma- kai, gödrökkel teld let lépcsőházában gyartalan feliratok, járdáról: „Gyalog- még mindig hirdeti A legitaszítóbb ta- járó építkezés vé- egy fehér zománc­ián az a két — gon gett lezárva. Köz- tábla a „Pécsi Ugy- dosan elkészített — lekedés a túlolda- V£jj Kamará”-t. tábla, amely a Sza- Ion”. Aki ezt fogai- . , badság út felső sza- mazta, felcserélte megszunese utan kaszán ekképpen az okihatározót a tizennyolc évvel! figyelmezteti a já- célhatározóval. Veress Endre MS02 m&mazm llininnwa"»*— ^ A PÉCSI RADIO 1963. április 10-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.00: Szerb—horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok ... — össze­állítás. „Hej, jávorfa”. — Szlavónia' dalok. 17.30: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. Tánczene. 18.00: Hírek. 18.10: Egy zeneszerző — két énekes. 18.45: Könyvespolc. — Az össze­foglalásokról. 18.50: A boríték titka. — Rádió­komédia. 19.00: Tavaszhivogató — gyermek­dalok. 19.10: Dél-dunántúli híradó, Építők kultűrotthona: Aki szelet Vet ... (5 és 7 órakor). Rákóczi (Mecsekalja): Mici néni két élete (5 és 7 órakor). Május 1. (Vasas II.): Ezer ve­szélyen át (7 órakor, szélesvász­nú). Vörös Csillag (Bóly): A bér­gyilkos (7 órakor, szélesvásznú), Kossuth (Mohács): A hét dada (6 és 8 órakor). Zrínyi (Szigetvár): Mai lányok (8 órakor). Táncsics (Siklós): A levegő kalózai (fél 8 órakor, széles­vásznú), UJ TÁNCISKOLA kezdődik április 16-án, kedden este 19.25: Akikkel már találkoztunk. LÄ°r m^,CVár0,Sn ,MűveIödé.?1 - Zenés rioortműsor. Házában (Déryné u. 18.). - Tanít: Zenés riportműsor, 19.55: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Erkölcsös szerelem (este 7 órakor). Csortos- bérlet. MOZI: Park: Séta a nárciszok körül (4, 6 és 8 órakor, szélesvásznú). Petőfi: Séta a nárciszok körül (fél 4, fél 6 és fél 8 órakor, szé­lesvásznú). Kossuth: Ravasz Péter (4, 6 és 8 órakor). Kossuth Híradó Mozi: Magyar híradó, Hidak, partok, emberek, Homeros szigete, 5. sz. világhír­adó, Revü a stúdióban. (Előadá­sok 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan). Fekete Gyémánt (Gyárváros): Mai lányok (8 órakor). Fellnerné. Beiratkozás a Művelő­dési Ház irodájában. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista MumcaspáTt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs. Rét u. c. Telefon: 15-32, 15-33, 31-81. 17 óra után 17-00. Kiadja a Dunántúli Napló Lapkiadóvállalat. Felelős kiadó: Braun Károly, Kiadóhivatal: Pecs. Rét u. 4. Telefon: 15-32. 15-33. 30-00. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u m sz, Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi posta hlvataloto* ná] éa kézbesítőknél. Előfizetési i hónapra 1L— FL Indexszám: 25.054 , 4 Á hitel biztosítéka Baranyában tavaly 63 millió forint értéliben vásároltak hitellevélre Mióta a kormány bútorvá­sárlásra is kiterjesztette a részletakciót, jelentősen meg­nőtt a pécsi bútorüzlet for­galma. Tavaly még csak SZOT-utalvány okra adtait bizonyos mennyiségű bútort — Pécsett és Baranyában összesen tizennégy millió Ft értékűt — idén azonban már mindenki hozzájuthat rész­letre is az összes kiválasz­tott bútorfajtához, ha ren­delkezik a hiteligényléshez szükséges feltételekkel. Az Országos Takarékpénz­tár Baranya megyei fiókjá­nak számai mindennél éke­sebben bizonyítják, hogy a hitelakció rövid idő alatt igen népszerűvé vált, és sok­kal többen igénybe veszik az állam által nyújtott kedvez­ményt, mint arra előzőleg számítottak. 1963. januárjá­ban és februárban 5 603 000 forintért vásároltak hitelre bútort Baranyában az em­berek. Ez az összeg tavalyi négyhavi forgalomnak felel meg, sőt valamivel több is annál. Mit jelent a bérből és fi­zetésből élő dolgozóknak a hitelakció? Azt, hogy előze­tes takarékoskodás nélkül, az állam segítségét felhasz­nálva akkor juthatnak hozzá bizonyos árucikkekhez, ami­kor arra éppen szükségük van. Egy bányászasszony pa­naszkodott a minap egy is­mert pécsi használt bútor kereskedőre, mert a kereske­dő megjegyzésekkel illette ügyfeleit, amikor lakásukra hívták. „Mást se tudnak a bányászok mostanában, mint vásárolni! Fíozzák az új bú­tort, aztán nem tudják hova tenni a régit. Azelőtt bez­zeg ..És itt következett az emlékeztetés arra, hogyan éltek a bányászok azelőtt s milyen boldogok voltak, ami­kor összekuporgatott pén­zükért egy-egy használt szek­rényt, vagy sezlont vásárol­hattak a bútorkereskedők ócsKaságaiból. „Még olyan munkást is ismerek — foly­tatta a kereskedő — aki majdnem új bútort adott el mert egy szebb vonalú tet­szett meg neki, s megvásá­rolta a bútorházban.’' Ilyen is van — hagyhatjuk hely­ben a bútorkereskedők meg­állapításait — bár még ko­rántsem jellemző, hogy az emberek majdnem új bútort cserélnek ki még újabbért Mégis örülnünk kell, ha ilyen esetekkel találkozunk, mert kézzelfogható bizonyítékokat kapunk arra vonatkozóan, hogy emelkedik az életszín­vonal. Melyek a legkapósabb áru­cikkek a bútoron kívül? Az OTP nyilvántartásából ez is kiderül. Az 1962-ben kiadott hitellevelek együttes össze­gében 62 871 000 forintban ugyanis sok minden szere­pel. Megkérdeztem egy három- gyermekes munkásasszonyt: hogyan gépesítették háztar­tásukat, hogyan jutott mo­sógépre, centrifugára, hűtő- szekrényre, porszívóra. „Amit lehetett, részletre vettünk, mert összegyűjteni bizony nehéz a pénzt. Ha részle­tünk van, számítunk rá, tud­juk, hogy ki kell fizetni, s amíg tart, nem veszünk más, komolyabb dolgot.” Nemrég fiatal házaspárnál láttak — nagyon szerényen berende­zett lakásban — hűtőszek­rényt. „Talán tíz év múlva tudtunk volna venni, ha nem kapunk hitelre — magyaráz­ta az asszonyka —, de rész­letre nem volt olyan nehéz hozzájutnunk. Már az első évben jöttek az ikrek, jó hasznát vettem nyáron a gépnek.” Ugyanez a házas­pár most bútorra gyűjt. Két hónap múlva meglesz az öt­ezer forint, melyet előleg­ként kell befizetni egy tel­jes szobaberendezésért, ha \ másfél évi részletet akarnak. 1 Aztán majd hívják ők is a ! használtbútor-kereskedőt. < Bontsák le a dűlőfélben levő házat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents