Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

(M&. ÁPRILIS 10. WAPLÖ 3 Tervszerűbbé kell tenni a műszaki ismeretterjesztést! Ankét a Baranya megyei Építőipari Vállalat műszaki klubjában Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága, az Építő-, Fa- és Épitóanyagipari Dolgozók Szakszervezet Baranya me­gyei Bizottsága és az ÉM Épí­tésügyi Dokumentációs Iroda ankétot rendezett tegnap a Baranya megyei Építőipari Vállalat műszaki klubjában. Az ankéton Kárpáti Ferenc elvtárs, a Baranya megyei Pártbizottság ipari és közleke­dési osztályának vezetője ér­tékelte a Baranya megyei épí­tők műszaki, szakmai felké­szültségét. — Ma elsőrendű feladat a technika szakadatlan fejlődése — mondatta — A szocialista társadalom fejlődésének tör­vénye is kimondja, hogy a jó­lét állandó emelését elsősor­ban a termelésnek, a legfejlettebb technika alapján történő állandó növe­kedése és tökéletesítése bizto­sítja. Azonban nem elég csak a technikát fejleszteni, mert ehhez az embereket is formál­ni kell. Ennek érdekében a mű­szaki propagandát és az isme­retterjesztést kell minden ed­diginél tervszerűbbé, szerve­zettebbé tenni és az ezzel kap­csolatos tematikát is úgy kell összeállítani, hogy az iparfej­lesztés követelményeivel össz­hangba kerüljön. — A műszaki műveltség fo­kozása mindenekelőtt a ter­melés és a termelékenység emelését, a gazdaságosságot, és ami ezekkel együtt jár, a dol­gozók öntudatának növekedé­sét segíti elő — mondotta. — Jó példa erre a munkásakadé­miák létrehozása. Ezzel kap­csolatban elmondhatjuk, hogy az eddigi erőfeszítések nemcsak számszerű, de minőségi előre­haladást is eredményeztek. De azt is el kell mondani, hogy a munkásakadémiák által nyúj­tott lehetőségek sincsenek minden tekintetben kihasznál­va. Miben mutatkozik ez meg leginkább? — Többek között abban, hogy a hazai dokumentációk terjesztése, ismertetése nem elég hatékony. Ezen felül egy sor külföldi szakirodalom is rendelkezésre áll, amit a mű­szaki emberek egy része tanul­mányoz ugyan, de a gyakorlat­ban annál kevésbé alkalmaz­zák és a széles körben történő ismertetése sem kielégítő. A szakmai színvonal emelésének szükségességét pél­dákkal is alátámasztotta és ezeket a példákat az építőipar előtt álló feladatokból me­rítette. — Ebben az évben az építő­iparban 11 százalékkal, az építőanyagiparban 6,6 száza­lékkal kell növelni a terme­lést — mondotta, —. Az építő­iparon belül a termelékenység­nek 7 százalékkal, az építő­anyagiparban 3 százalékkal kell növekedni országos vi­szonylatban. Közeli példával élve a Baranya megyei Építő­ipari Vállalatnak 822 lakást millió forint értékű munkát végeznek. Az első negyedre 924 ezer forintot terveztek, s ezt sikerült is teljesíteni. Lel­kiismeretesen végzik munká­jukat a szövetkezet dolgozói. Munkájuk eredményeként a néhány nappal ezelőtt megtar­tott közgyűlésen 141 ezer fo­rint nyereségeit — egy-egy hónapi fizetést — osztottak ki a tavalyi 10 napa nyereség­részesedéssel szemben. kell ebben az évben átadnia, s ezen belül 285 lakást panel­ből kell felépíteni. Komoly feladat hárul a Komlói Építő­ipari Vállalatra is, miszerint jónéhány ipari objektum mel­lett nekik is többszáz lakást kell felépíteniük, illetve alad- niok ebben az esztendőben. E feladatok ismeretében nem le­hetünk megelégedve a me­gyénkben folyó építőipari tájé­koztató, illetve dokumentációs ismertető tevékenységgel. Ezután a nem kielégítő mű­szaki könyvtári tevékenység­ről beszélt, ami feltétlenül hoz­zájárult ahhoz, hogy az építő­ipar dolgozóinak nagy része mindmáig nem ismerte fel a műszaki propaganda és doku­mentáció jelentőségét. Ez is egyik oka annak, hogy nem si­került kiaknázni a műszaki és gazdasági feladataink jobb megoldását elősegítő lehetősé­geket Befejező szavaiban arra kér­te a jelenlévő műszakiakat, hogy szervezettebben segítse­nek felkutatni minden olyan új és régi, de bevált munka- módszert, amely elősegíti a speciális műszaki problémák megoldását — Miután a műszaki propa­ganda és az ismeretterjesztési tevékenység rendkívül fontos és sokrétű feladat, megígérjük, hogy a társadalmi szervek ré­széről az eddigieknél is na­gyobb támogatást nyújtunk a műszaki vezetésnek. Ezután Barocsi Mihály, az ÉM Építésügyi Dokumentációs Iroda főmérnöke előadást tar­tott az építésügyi műszaki pro­paganda és tájékoztatás je­lenlegi helyzetéről, a műszaki vezetés és a fizikai dolgozók műszaki ismereteinek fejlesztéséről. A továbbiakban beszámolt az ÉDOK munkájáról és a kiad­ványok rendeltetésének, fel- használásának eredményeiről. Tájékoztató előadása után igen hasznos javaslatok, ész­revételek hangzottak el a je­lenlévő műszakiak részéről, s az ankét résztvevői megtekin­tették az ÉDOK által szemlére bocsátott műszaki kiadványo­kat — S — Sétatéri napsütésben Foto: Aczél Túl a mélyponton Leváltottáki a drávafoki tsz vezetőit — Uj belépők, új vezetők Drávátokon leváltották a termelőszövetkezet vezetőjét Szinte mellbe vágott a hir. Mi történhetett Drávátokon? Hi­szen ez a termelőszövetkezet valamikor híres volt, beszéltek róla Amit először megtudok, az az, hogy HETSZAZHATVANEGY­EZER FORINT A MER- LEGH1ÁNY és ebben nincs benne az a húsz vagon abrak, ami az állatok­nak újig szükséges. Aztán jön a többi. Papp Jenő Drávátokon nem­csak tanácselnök, de tsz-elnök is volt egyszemélyben. Bár ti­zenöt holdat vitt be a közösbe, a felesége is tag volt, de elnö- kösködése alatt kiengedte. A tizenöt hold persze bent maradt, Papp Jenőné pedig fi­zetett állásba, a földműves- szövetkezet italboltjába ment Emiatt még mindig zúgolód­nak az emberek. Art mondják: a tizenöt hold földhöz ember is kell. Közgyűlési határozat nincs arra, hogy mehet Papp Jenőné. Történt itt más is. A környéken közszájon fo­rog a következő történet Le­A Tempó Általános Szolgál­tató Szövetkezet új részleget nyit: ezen a héten megindítja pótmama-szolgálatát Pécsett és Mohácson nyugdíjas asz- szonyék ügyednek majd a gyerekekre, ha szüleik; nin­csenek otthon. Az üdülés kez­detétől pedig minden szombat és vasárnap estéjén a Har­kányban üdülők az iskolába vihetik gyermekeiket ahol pótmamák ügyednek rájuk. Az iskolát kényelmesen berende-1 zik a kicsinyeknek. A gyere-. kék éjjel az iskolában alusz- < nak, s csak másnap reggel! vágj’ délelőtt mennének ér- ] tűk a szülők. A szállító-rakodó részleg i boy-szolgálattal gyarapodik. Fővárosi mintára május 1-től í Pécsett és Harkányban 3—3 j fővel létesül ez a szolgálat A szövetkezet hét részlegé­ben 120 tag dolgozik. A cím- tostök a vállalatoknak és kö-] rt. leteknek készítik a cégtáb­lákat a fehérnemű javító rész- j leg dolgozói viszont a magán-! emberek otthoni munkájátI könnyítik meg. Az asszonyok; házi munkáját, vagy második műszakját teszik könnyebbé; a bejárónők. Munkájukat jő! végzik. Tíz család már két éve állandóan kéri a szövet-] ke-et től a bejárónőket A legnagyobb népszerűség­nek a sokszorosító örvend. Egyetemi, főiskolai város lé­vén, minden évben sokan ké­szítenek disszertációkat s ezeket gépeltetek, beköttetik ebben a részlegben. Kutak tisztítását is vállalja a szövetkezet. Nagykanizsától Paksig, Veszprémtől a Bala­ton-vidéki községekig, minden kutat a pécsi Tempó dolgo-t zói tisztítottak meg Szőnye- ]> gek tisztítására, karbantartó-) Sára, javítására is vállalkoz­nak. Fővárosi tapasztalatok alapján — háztartási boltok­ban nem kapható vegyszerrel — tisztítják a szőnyegeket. Ugv gondoljuk, hogy még eb­ben a félévben sikerül meg- kedveltetnd a szőnyegek kar­bantartására az évi átalányt. A terv másaik pontja arról i szól, hogy a TÜZÉP-pei kar-! öltve, három motoros tricikli­vel szállítják majd a kistételű; tüzelőt és építőanyagot a te­lepről a vevő lakásáig Az 1963-as tervet ügy áHí-< tolták össze, hogy 4 és tét í Lengyel emlékmű Mohácson Mohácson a kórház előtti parkban kő talapzaton 4 méter magas, karcsú emlék­oszlop áU — az oszlop tete­jén egy sas, összehúzott szárnyakkal. A talapzaton felirat: „1526. augusztus 29- én a mohácsi csatában Gnoinski Livhard kapitány vezérlete alatt résztvett és hősi hálált halt lengyel vité­zek emlékezetére". Lengyelek is harcoltak a mohácsi csatá­ban a magyar seregek kö­zött? Érdemes ennek a törté­nelmi ténynek — ami lassan immár a feledés homályába merül — utánajárni. Ki volt e hős lengyel kapitány, aki katonáival sietett az or­szágunkra zúduló török ha­dak ellen? Hány főt szám­lált serege, milyen szerepük volt a gyászos véget ért mo­hácsi csatában? Nehéz dolog a sokszor egy másnak ellentmondó írásos feljegyzésekből hű képet nyerni a kérdés megválaszo­lására. A kutatások során azonban más — szintén ke­vésbé közismert — tények is előbukkannák. Korabeli leírásokból kide­rül, hogy II. Lajosnak há­rom testőre volt, akik min­dig a király mellett teljesí­tettek szolgálatot. Az egyik Aczél István — a feljegyzé­sek szerint a csatában hősi halált halt. A másik Trepka András — lengyel! Trepka András is a király közvetlen közelében tartózkodott a csata idején, s amikor a mintegy 80 ezer főnyi török sereg a 300 ágyújával táma- datti • 25—30 ezer főnyi ée a tűzvonatban csak 53 ágyú­val rendelkező magyar had ellen — a már vesztett csa­ta után a királlyal együtt menekült. Az írás feljegyez­te róla, hogy amikor II. La­jos a Csele patakhoz ért és lovával együtt elmerült, a királyt megmenteni utána ugratott, azonban ő is a pa­takban lelte halálát. A har­madik testőr Czettritz Di­rik — cseh származású — amikor látta a tragédiát, lo­vával Budának vette az irányt, hírt vinni a király­nőnek. A királyné nem tar­tózkodott már Budán, ezért C^ttritz Pozsonyba ment. Pozsonyban lefogták és Becs ben börtönbe zárták, azzal az indokkal, miért nem men tette meg a királyt? Börtön­ben halt meg. Mende-mond- dák szerint azért kellett börtönben végeznie, hogy el­hallgattassák, mert tudott arról: a király nem a Csele patakba fúlt, hanem meg­gyilkolták ... S a lengyel sereg sorsa? A mohácsi csata leírásá­val foglalkozó régi könyvek egyikében ezek a sorok ta­lálhatók: „Tomory ugyanis támadni akart, bár volt szó arról is, hogy védőállást rendezzenek be. A lengyel gya logság parancsnoka — Gnoinski Livhard — azt ja­vasolta, hogy a sereget sze­kérrel fogják körül, amelyek bői állítólag 5000 darab volt a mohácsi táborban. Ez nem is lett volna rossz, feltéve, hogy nem akarták a lovassá­got is a szekértáborba zár­ni .. ­A lengyel sereg létszámá­ra is találunk utalást — mesztése. Az egészről annyit tud: ötven holdat vetettek köz­tesként, a bab elrothadt a ka­zalban, talán három mázsára való van belőle a magtárban. Ezt írja meg? A termelőszövetkezet terve is rossz volt. Hatszázezer fo­rint bevételt terveztek egy ezerhatszáz hold szántóval ren delkező termelőszövetkezetben aprómagból. Az aprómag nem sikerült. Úszott a hatszázezer forint. Ilyet nem lett volna szabad megcsinálni, de nem lett volna szabad megengednie a járásnak sem, hogy megcsi­nálják. Könnyű lenne most min­dent a vezetőség nyakába varr­ni. Felelősek, elsősorban ők a felelősek, de a tagok is láttak: tönkremegy a bab, nem lesz semmi a silókukoricából, kisze­dik a gépekből az alkatrésze­ket és a megcsonkított gépek szanaszét hevernek, késik a kukorica vetés, ki kiéli szán­tani a pillangósokat és így to­vább. Látták és nem szóltak. A közgyűlés után mindent egyszerre kiöntötték. Keserű­ségükben, dühükben, amin egy általán nem lehet csodálkozni, mert többek között a beterve­zett 30 forint helyett 18,23 fo­rintot kaptak munkaegységen­ként. De még ennyit sem kap­tak volna, ha nincs előleg. Ilyen zárszámadás még nem volt Drávafokon. Egyetlen fillért sem kaptak az embei-ek zárszámadáskor. És még min­dig jönnek a tagok: én kölcsön adtam két kocsi zabszalmát, én ezt, én meg azt adtam a úsz­nék kölcsön. Megígérték, visz- szaadják... VJ VEZETŐSÉG van most Drávafokon. Uj ve­zetőség, új lendület. Az ember nem is hinné, hogy ebbe a ter­melőszövetkezetbe is vannak belépni szándékozók. Egy már alá is írta a belépési nyilatko­zatot, öt asszony pedig mind­járt belép, ha megoldódik az idénynapköri kérdése. Az em­berek dolgoznak, a jövőt né­zik, azt viszont hallani tőlük: hét hónappal ezelőtt kaptunk utoljára pénzt. A segítség nem késik. Az ál­lam segített már rajtuk, hama­rosan érzik is majd ezt. ök is segítettek magukon. Elnökük­nek választották Győri Antalt, főagronómusuk pedig a vörös diplomás Sárkány Pál lett. Mindketten Bogdásán is ugyan ezt a funkciót töltik be, de minden akarat megvan ben­nük, hogy most már valooan megalapozottan jó termelőszö­vetkezet legyen Drávafokon. Ha ez az akarat találkozik a tagok munkájával, akkor rö­vid időn belül ismét talpra áll­hat a drávafoki termelőszö­vetkezet. Szalai János Áramszünet Áramszünet lesz 10-én »—12 óráig nagyfeszültségű hálózat építése miatt a kővetkező területen; A1*V makár 2, Egres u. 4—6, Felsőrna- kár dűlő 1, 2, 3, Mária, Málna ij. 2—20, Meggyfa u. 2., Rácváros, Szi­geti út 137—147, 136—188, Tiborc li. 63—77. 64—98 Ürögl út 1—15. 2—J8, Bajmi dűlő, Mecsekalja dűlő, Cuoi telep, Kereszt u., Parlag, Pata cs­úfakra, Fatacs beltelek, Patacs- Sülevölgy, Pataes. Rácváros előtti Alsóhegy. Horgas dűlő. f Pótmama-szolgálat a Tempó KTSZ-nél mintegy 2000 főt számlált. S a csata végeztével a több mint 10 000 magyar halott között ott feküdtek vérben a lengyel harcosok is kapi­tányukkal együtt... Az ő emléküket őrá a magasba törő emlékmű, a me lyet 1931. augusztus 29-én avattak. Az ünnepségről a Mohácsi Hírlap 1931. évi szeptember 6-i száma többek között ezt Írja: „... közada­kozásból felállította a mo­hácsi csatában elesett 2000 lengyel hős emlékére azt a díszes emlékművet, amely fennen hirdeti a testvér ma­gyar és lengyel nép hősies­ségét és örök fegyverbarát­ságát”. Az avatás részvevői között pedig jelen volt — mint az említett újság írta: „...ugyan- ; csak hajóval érkezett a vil-; nai Mme Trepka, akinek; egyik őse a mohácsi csata-1 ban esett el..] Ennyit sikerült felkutatni • erről az elfelejtett emlékmű-' ről. Érdemes ezt feljegyezni ] a két — immár szocializ-; must építő — nép barátsá- < páról, amely kemény har- < tokban edződött. j Ha valaki vállalkozna ar- < ra, hogy ennek a történelmi városnak elkészítené monog­ráfiáját, bizonyára értékes S művet alkothatna, s több, i lassan a feledés ködébe ve-! sző történelmi tények — ? nemzeti hagyományainkhoz> szorosan hozzátartozók — is! hiteles dokumentumokon ] alapuló leírásban állnának' a történelmünket kutatók í rendelkezésére. > GARAT FERENCí törték a kukoricát és hogy a vadak kárt ne tehessenek a termésben, három őr vigyázott rá felváltva. Egy-egy műsza­kért huszonöt kiló kukoricát kapott egy őr. így ment ez hat hétig. Hat hét múlva behord- ták a kukoricát és ekkor volt csak nagy a meglepetés. Nem volt elég az őrzött kukorica ahhoz, hogy az őröket kifizes­sék. Még két mázsát hozzá kel­lett tenni. Pedig szűk volt a termés ku­koricából Drávátokon. Igaz, hogy gyengék a földek, de any- nyira nem, hogy a környező községek tizenöt mázsán felüli kukoricatermésével szemben itt iK 8,6 mázsát lehessen elér­ni Trágyázatlan, gyenge föld­be került a kukorica — ped’g trágyájuk bőven van, az idén hároméves trágyát is hordtak és későn vetették. Hiába fi­gyelmeztették őket: késein lesz, ők art mondták, máskor sem szokták korábban vetni. És mi lett a vége? Nem érett be ren­desen a kukorica. És még más is történt. A háztáji kukoricát megtámadta a mocskospajor. Nem védekeztek ellene. Azt tartották: ha jöttek, hát el is mennek. Nem mentek el. Hogy a tagokat megnyugtassák: közösből ismét kimérték a ház­tájit Sőt még ennél is tovább mentek. A tagok látták: a ku­korica semmire se megy, hi­szen gazban állt kézi kapával nem győzték megművelni, a lovak sem birták a nagy terü­letet, be sem érik rendesen, i ismét morgolódni kezdtek. A ! vezetőség ekkor úgy határo­zott: a tagok huszonhat száza­lékért művelték a kukoricát, [válogassák ki a legszebb csö- ! veket és ebből vegyék ki a ma- ]guk részét Hogy mi lesz a kö- ]zös állománnyal? Az nem na- ; gyón érdekelhette őket, mert [ezt mutatja az is: látták, hogy ! kevés lesz a takarmány, mégis Imagánosoknak eladtak 22,57 [mázsa morzsolt kukoricát. Per­sze azért ; IGYEKEZTEK „MENTENI” A MENTHETŐT. Mégpedig úgy, hogy meghagy­ták a negyven hold silÓKukori- cát. Majd letörik és ennek a termése is jelent valamit. Nem jelentett semmit. Csak annyit hogy se silójuk, se kukoricá­juk nem lett. A birkák járták meg a silókukorica területet és így megmentettek belőle valamit. Még egy érdekesség. Nagy Lajos drávafoki lakos volt, de Balatonlellén vett magának két hold szőlőt épülettel. Ott nem lépett be a szövetkezetbe. De belépett Drávátokon. Egyezsé­get kötöttek. A tsz a nevét odaadta háromszáz liter bo­rért. Kölcsönbírkák is voltak itt. Sőt vannak is. A juhásznak hi­ányzott 38 birkája. Kért a la- kócsai tsz-juhásztól kölcsön. Most a lakácsai juhász jár a birkája után. Ezek csak fűszerek. Mint ahogy fűszer az is, hogy raktáron van negyven holdhoz elegendő Hungazin ! nem használták fel és az új el- j nők most kapott egy felszólí- j tást, közölje, milyen eredmény- I ayel járt a míehigar», bab tér- 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents