Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

r 1983. ÁPRILIS l

NAPLÓ

3

A termelékenység alakulása Pécsett

A közelmúltban a pécsi városi párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta a termelékenység alakulásának helyzetét. A tárgyalást megelőzte a város li jelentősebb ipari üzemének tanulmányozása, melyet az ipari és közlekedési osztály mellett működő gazdasági bá- Tottsag műszaki és közgazdasági szakemberei segítségével végeztünk el.

Ismeretes, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1960. szeptember 13-i határozata, az azt követő kormányrendelet és minisztériumi utasítások felhívták a figyelmet arra, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a munka termelékenysége növekedési ütemének fokozásara. a termelöberendezések kihasználtsága fokának növelésére, annak érdekében, hogy a második ötéves terv szerint

évi hétszázalékos ütemben

előirányzott termelékenységnövekedést elérjük.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy — bár a határozat végrehajtása váltakozó eredménnyel történt — a város üzemedre is jellemző az a fejlődés. mely országosan is bekövetkezett. Ezt bizonyítja, hogy a vizsgált üzemekben 1960-tól mintegy 10 százalékkal nőtt a munka termelékenysége.

A termelékenység növelését, a?, üzemek vezetőd számos intézkedéssel segítették elő. Ilyen intézkedések voltak: a veszteségidők csökkentése, a belső szállítási távolságok lerövidítése, jobb munkarendek kidolgozása, új gyártástechnológiák kidolgozása és általában a normarend megteremtése. számos felújítás, műszaki fejlesztés és állóeszköz beruházás. A Pécsi Szénibányászati Tröszt például ez évben az újabb munkanap-fényképezések, veszteségddő-felmérések ét tanulmányozások során szerzett tapasztalatok < alapján új munkarendet dolgozott ki, bevezette munkaihelyi váltással a négyműszakos termelésit. Ezzel az üzemi veszteségidőt a minimálisra csökkentette és amellett, hogy abszolút meny- njTségben is növelte a termelést, a termelékenységet 10 százalék körül növelte. A Pécsi Dohánygyárban a munkagépeket a technológiai folyamat sorrendjének megfelelően építették át, a belső szállítást szalagos rendszerrel gépesítették. Hasonló intézkedést végeztek a Bőrgyárban az egyik

gyártás profil gépeinél és még több üzemben.

Az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek, a KlSZ-szer- vezetek politikai nevelő, agi- tációs tevékenysége, a különböző munkamozgalmak szervezése, elsősorban pártunk VIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott széleskörű

kongresszusi

tnunkaverseny

a szocialista brigádók nagyszerű munkája, a dolgozók alkotó kezdeményezése, javaslataik, számos újítás bevezetése jelentős mértékben hozzájárult a termelékenység növeléséhez. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a szemléletben alapvető változás tapasztalható a műszaíkd vezetőknél és a munkásoknál egyaránt. Szinte büszkeséggel mondják el, milyen intézkedésekkel segítették elő üzemeinkben a termelékenység növelését, illetve milyen terveik vannak a további fejlődés elősegítésére. Mindez azt mutatja, hogy megnőttek az emberek és ma már távolabb látnak, nemcsak a mát, a holnapot is nézik.

Tapasztalataink azonban azt is mutatják, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú. Ha 1960. évet vesszük bázisnak és 1962-t ehhez viszonyítjuk, akkor jelentős fejlődést tapasztalunk, ha azon ban 1961- et vesszük bázisnak és ehhez viszonyítjuk 1962-t, akkor azt látjuk, hogy több üzemben stagnálás ,sőt visszaesés következett be a termelékenység terén.

Anélkül, hogy ftt Is a teljességre törekednénk, néhány problémára fel kívánjuk hívni a figyelmet.

Ismeretes, hogy a gazdasági építőmunka eredményessége, hatékonysága nagymértékben függ

a beruházási és más termelési eszközök

ésszerű kihasználásától. A gépek ps egyéb termelöberendezések kapacitás-kihasználási foka pedig még elég alacsony. Ennek egyik oka, hogy a dolgozók nagyobb százaléka csak egy műszakban dolgozik, tehát a műszakszám növelésével, a kapacitás-kihasználás nagymértékben növelhető. A másik oka, hogy a termelési terv készítésénél nem veszik figyelembe a technikai lehetőségeket. a termelési tervet nem előzi meg széleskörű és alapos kapacitás-vizsgálat. A

Kélszá?nyo!cvan aitóbusz-kiréndalás tavasszal az ország legszebb tálaira

Gazdag programot állított össze az IBUSZ a tavaszi turisták számára. Június végéig 330 kiránduláson az ország

ként még nagyobb megtakarítást is jelent a turisták számára.

helyes módszer az lenne, ha a termelés tervezését a gép- ttrhelések, a teljesítmény és a tényleges gépidők felmérése és tüzetes elemzése előzné meg. Az a tapasiztalatunk, hogy több üzemünkben sem a termelő berendezések, sem az egyes gépek kapacitás- vizsgálata és tanulmányozása még nem rendezeres folyamat. Lényeges tanulság az is, hogy a termelékenység növekedése lassúbb ütemű, illetve alacsonyabb mértékű, mint ahogy azt az állóeszköz-beruházás lehetővé tenné. Vagyis a műszaki fejlesztés, az új termelő- berendezések beállítása sokszor adatokszerűen, illetve adott évre történik és perspektivikusan hosszabb időre. Ennek legfőbb oka ,hogy a fölsőbb gazdasági szervek — főhatóságok, minisztériumok, — a gyártási profilokat vontatottan rendezik, sőt, mint például a Bőrgyárban, Sopia- na Gépgyárban év közben is változtatják. A célirányos, hatékony állóeszköz-beruházás, műszaki fejlesztés pedig csak akkor valósítható meg ha a termelőüzemek vezetői a gyár- tásitermékek, gyártásprotfilok terén is — legalább a fő profilokban — nincsenek bizonytalanságban és hosszabb időre, évekre előre látnak.

A termelékenység növekedésének ütemét befolyásolja az is, hogy több üzemben még mindig magas, a dolgozók hibáján kívüli —

a munka- és üzem- szervezés

hiányosságaiból adódó — vesz teségidő. A munkanap-fényképezések, vaszteségidő-tanuíniá- nyozások — ez a többségre jellemző — már nem olyan mértékben folynak, mint 1960- ban és 1961-ben. Sőt, az ez években megkezdett szervezési intézkedések is hanyatlottak. Az a tapasztalatunk, hegy a munkanap-fényképe - zés, a veszteségidő-tanulmányozás még nem állandó rend szeres tevékenység az üzemekben. Ennek következménye, hogy a munka- és üzemszervezés még gyenge oldala a gazdasági vezetésnek.

Helyesnek tartanánk, ha vállalataink és üzemeink rendszeresen és intézményesen fog lakkoznának a munka- és üzemszervezéssel. Itt felmerülhet a kérdés, hogy ki végezze ezt. Szerintünk az lenne helyes, ha az igazgató, a főmérnök e munka fő irányát szabná meg, az adatfelmérést és tanulmányozást, valamint ez alapján a helyesebb tervezési intézkedésre, a javaslatokat pedig a műszakiakra bíznák. Helyes lenne nagyobb vállalatoknál . függetlenített üzemszervező beállítása ' kisebb üzemekben esetileg adott időre, illetve feladatra műszakiakat csak ezzel megbízni, mert ez mindenképpen kifizetődik.

Olyan tapasztalatunk is van néhány üzemből, hogy a műszaki dolgozók irányító, szervező tevékenysége nem kielégítő. Több helyén túlzottan adminisztrációs munkával vannak elfoglalva és kevés idejük marad a termelés szervezésére, irányítására, az elem zó munkára. Nem tartjuk meg felelőnek azt sem, hogy ezekben az üzemekben nem fordítanak kellő gondot a műsza- lciak és a munkások műszaki szakképzettségének növelésére. Ez pedig a technika fejlődésének ilyen gyors, szinte forradalmi időszakában igen fontos. Sőt a vezetők és dolgozók műszaki

szakképzettségének

növelése

a termelékenység növelésének j

feltétele.

Pártunk VIII. kongresszusának határozatta kimondja, I hegy az ipari termelés terén! kitűzött célokat csak a munka] termelékenységének nagyfokú és tervszerű növelésével ér-! hetjük eiL Ez második ötéves! tervünk sikeres teljesítésének] is egyik legfontosabb előfeltétele. ükért mind a pártszervezeteknek, mind a gazdasági 1 vezetőknek és dolgozóknak a ] fő figyelmet a munka terme-; lekenységének növelésére kell] fordítamiök. Ezért javasoljuk, i hogy végezzenek e téren rend- í szeres ellenőrző munkát, tanulmányozzák állandóan üze- J műk termelésének, a termelés; szervezettségének helyzetét,' hogy idejében hatékony intéz-! kedéseket tehessenek termelő-] berendezéseink minél jobb j kihasználására.

Dr. Bánki Nándor,

az. MSZMP városi Bizottságai ipari és közlekedési osztályé- ; inak vezetője.

Tixenkét nap alatt

Negyvenötezer nyárfát ültetnek Baranyában

Szombaton délelőtt Pécsett, a járási tanács nagytermében Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese megnyitotta az idei fásítási hónapot. Mintegy 110 tanácsi és termelőszövetkezeti vezető vett részt ezen a megnyitón és hallgatta meg Beck Antal fásítási előadó előadását. Beck Antal elmondotta- A fa iránti kereslet világszerte emelkedik. A faanyag import sajnos a mi külkereskedelmi mérlegünkben is előkelő helyet foglal el. Az összes importnak mintegy 10 százalékát teszi ki. Évi 800 millió deviza forintot költünk fára.

Magyarország Európa fában legszegényebb országai közé tartozik. A lehetőségekhez képest növelni kell az erdőterületet. A második ötéves tervben mintegy 170— 180 ezer hold új erdőt kell telepíteni. Igaz, korlátoltak a lehetőségeink, de vannak még kihasználatlan területeink. A nyárfa a múltban lenézett fa volt. Ma óriási jelentősége van. A nyár felhasználható papírgyártásra, fagyapot előállításra. Hogy milyen nagy szükség van a nyárfára, mint a papírgyártás .egyik alapanyagára, azt a következő példa is jól mutatja. Nálunk 18,5 kiló az egy lakosra jutó évi papírfogyasztás. Az NDK-ban és Csehszlovákiában 50 kiló. És mi ezt a csekély mennyiséget is csak úgy tudjuk biztosítani, hogy 4,5 kilót készen importálunk, a többinek is kétharmadát import fából gyártjuk. Távlati tervünk 50

kilós papírfogyasztásának biztosításához mintegy 1,5 millió köbméter papírfa szükséges évente. Hogy milyen nagy mennyiség, abból is láthatjuk, hogy jelenleg az évi papírfa-teremlésünk az 50 000 köbmétert sem éri el.

Ha azt vizsgáljuk, hogy Magyarországon az erdők jelenleg évente hektáronként 2,8 köbméter faanyagot adnak, ugyanakkor a nyár 9 köbméter új faanyagot biztosít, nem beszélve arról, hogy ez a fafajta már 30 éves korában megnő akkorára, mint amilyen nagyra a más fajta csak 80—100 éves korára képes, világossá válik, miért kell az új erdőtelepítések 51 százalékát nyárfával végezni. 45 000 nemes nyár suhángot szállít az erdőgazdaság a termelőszövetkezeteknek, községeknek, hiszen a fásításban nekik óriási szerep jut ebben az évben. A fásítás 90 százalékát a termelőszövetkezetek végzik.

Minden lehetőséget ki kell használni. Utak, csatornák, majorokban mindenütt akad hely a fának. Ha ezeket a területeket is kihasználjuk, akkor ha nem is oldódik meg, de csökken az ország fagondja.

Az előadás után Kasza Ferenc, a Mecseki Állami Erdőgazdaság igazgatója mintegy tízezer forintot osztott szét jutalomként az elmúlt évben legjobb eredményt elért fásítási felelősök, termelőszövetkezetek között.

Az ankét résztvevői ezután helyszíni bemutatóra Magyartelekre, Csányoszróra és Harkányba mentek.

A Bükkösdi Állami Gazdaságban vetésre készíti elő a földet Nagy István és Máté Jó~

zsef traktoros.

legszebb tájaira viszik el a turistákat, az IBUSZ autóbusz tours társasgépkocsijai és a disznótoros kirándulások buszai. A turisták eljuthatnak a Mátrába, a Börzsönybe, a Bükkbe. a Cserhátra, a Mecsekbe, a Vértesbe, a Bakonyba, a pilisi és a zempléni hegyvidékre éppen úgy, mint a Balaton és a Velencei tó környékére, a Dunakanyarba, a Hortobágyra, Aggtelekre, a gemenci erdőbe stb. Felkereshetik a legtöbb látnivalót kínáló vidéki városokat, többek között Sopront, Pécset, Egert, Győrt, Szegedet, Debrecent, Tatát, Szombathelyt, Jákot, Nagyvázsonyt. Különösen nagy lesz a forgalom a húsvéti ünnepek idején' a kirándulók 35 különböző útvonal közül választhatják ki az ízlésüknek legmegfelelőbbet Májusban és júniusban 22 hétköznapi kirándulást is szerveznek. Ezek a túrák mindig szerdán kezdődnek majd és vagy még aznap, vagy a következő napon érnek véget. A legkellemesebb meglepetés azonban az, hogy a hétfő és péntek között lebonyolódó kirándulások részvételi díját 33 százalékkal csökkentették, ami 80—30—40 forintos, sőt esetenSzóval, hogy is megy?

Legelőször is a pénztáros tebillentyűzi a vásárolt értéket, s nyomban utána megindítja a gépet. A lebillentyűzott ősz- szeg ezután bekerül a számoló szerkezetbe, s ezzel egy- időben a regisztráló műbe, amely nyomdaszerkezettel ráüti a vevő blokkra és az ellenőrző szalagra az összeget. Igen ám, de aihhoz, hogy ez a „rendkívül egyszerű” folyamat megtörténjen, nem kevesebb, mint 18 fogaskerék, három szá mológép, biztonsági berendezés, aztán különböző excende- rek, számtalan kapcsolókar, rugóik és egyebek 'Végzik a maguk bonyolult műveleteit.

Pedig mindössze annyi történt csak,, hogy a vásárló odaáll! a pénztár elé, és blokkot kért tíz deka liptóira, egy csomag teára, egy doboz citrompótlóra. Persze ez bagatell összeg, másképp is kiszámíthatná a pénztáros, de a gépiszámolás a hiteles, a hivatalos. Különben véges a pénztárgép tudománya is, mert 999 forint 99 filléres blokkolás után újra élőiről kell kezdeni vele.

Nyilas Ferenc műszerész kiváló mestere a robotszámolóknak, ő mondta el a gép működési elvét is:

„BIZ A

— Megbízható szerkezet, csak egy kissé „jóhiszemű” — mondja. Volt már nem is egy olyan eset, amikor a pénztáros (nem nevezte meg a vállalatot) bejelentette, hogy a gép „csal”. Ilyenkor kötelességünk kimenni, hogy a helyszínen győződjünk meg a bejelentés hitelességéről. Első dolgunk volt kivenni az ellenőrző szalagot és azt egy másik össze- adógépp>el egyeztetni .így derült ki, hegy nem a gép, hanem a kezelője a csaló.

Természetesen vannak ennél bonyolultabb ellenőrzési műveletek is, de ezekről nem beszél.

— Bizalmi munka ez kérem. Nem részletezhetem, mert „szakmai továbbképzést” adnék vele a pénztárgép csalóknak.

Nem is faggatom tovább a „kényes” kérdésről. Nézem a bonyolult szerkezeteket, a svéd a német, az amerikai pénztárgépmárkákat, melyeknek egyformán jó szakértője Nyilas Ferenc. Tizenhárom éve dolgozik a szakmában, s egész gyűjt':mén’"! már cdahaIMI MUNKA

za a dicsérő oklevelekből, a kiváló jelvényekből. A műszerész szakmát, az egykor hírneves Palai cégnél tanulta. A Palai név márkát jelentett annakidején.

ra nem, hogy bátran neki á a legbonyolultabb szerkezei nek, és ha ezer darabra szórnák is szét előtte, ő megtalálná a legkisebb csapszeg helyét. rendeltetését Társával

konzuliumot tartanak a „beteg” felett, s ez rendszerint eredményes is.

És ők nem űzik el maguk mellől a tanulókat sem, mint annakidején az ifjabb Palai. Tíz tanulójuk van, s a szükséglethez igazítva egyikük a pénztárgép, másikuk az' orvosi gépműszerész vagy az általános műszerész szakmát ta— Pedig nem is volt szakember az öreg — emlékezik vissza rá. — De abban zseniális volt, hogy magához csalogatta a legjobb műszerészeket.

Az öregre jó szívvel emlékezik, de a fiára annál ke- vésbbé.

— Annák az volt az elve, hogy az inasnak csak munkaidő után szabad szakmát tanulnia. Délután négy órakor hazaküldte a segédeket és este nyolc—tízig miénk volt a munkap>ad. Kiosztotta közöttünk a munkát, és aznap csak akkor volt „feiramt”, ha be is fejeztük. EÍ1 leihet képzelni, mit hajtottunk, hogy a szakmát ne csak megtanuljuk, hanem a kiadott munkát is hamar elvégezzük.

Minden emléket megszépít valamelyest a távolság. így van ezzel (Nyilas Ferenc is. Azt mondja, akárhogy történt, nem volt haszontalan h nnv|Schmelczer Jánossal, két évvel ezelőtt rendkívül hasznos geofizikai műszert készítettek, olyat, amely messzemenően sokoldalúbb és pontosabb az eredetinél. De azelőtt és azóta is sok apróbb nagyobb újítással csiszolta finomabbra a kényes műszerész mesterséget Nem kis dolog az újítás olyan műszereken vagy munkafogásokon, amelyek sok más szakmánál egy lépéssel mindig előrébb járnak. Alig múlik el náluk olyan hónap, hogy ne kapnának valami újtípusú, sónk azelőtt nem látott gépet vagy műszert, mégsem jönnék zavarba.

— Ilyenkor azt csináljuk, hogy ugyanabból a típusból beszerzőink egy újat, azt felbontjuk és annak alapján derítjük fel a meghibásodott alkatrészt.

S ha még ezekután sem lel"~'x rá :« -»sbálvos

nulja szigorú felügyelettel.

A két fiatalember Bácskai László és Gernert János éppen a vizsgamunkán ügyködött, amikor benyitottunk a műhelyükbe. Pontnyomó, oldalnyomó speciális fogót készítettek, amelyet az írógépja- vításmál használnak. Vagyis azt a szerszámot, amely nélkül hozzá sem foghat a műszerész a javításhoz.

Bácskai László és Gémért János csák annyiban hasonlítanak elődeikhez, hogy ők is tartják magukat a régi szokásokhoz. Júniusban, — mert akkor szabadulnak. — nékik is meg kell vásárul niok stet kell majd osztaniok a segédavató pántlikás szivart, de 10—20 év múlva is csak erre emlékeznek .Nem úgy mint Nvilas Ferenc, aki az egvkori ;nss- korból más emlékeket megőriz majd élete vé®éis.

rálh’t ■ ~ ••• -V *