Dunántúli Napló, 1963. éprilis (20. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

r 1983. ÁPRILIS l NAPLÓ 3 A termelékenység alakulása Pécsett A közelmúltban a pécsi vá­rosi párt-végrehajtó bizottság megtárgyalta a termelékeny­ség alakulásának helyzetét. A tárgyalást megelőzte a város li jelentősebb ipari üzemének tanulmányozása, melyet az ipari és közlekedési osztály mellett működő gazdasági bá- Tottsag műszaki és közgazdasági szakemberei segítségével vé­geztünk el. Ismeretes, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága 1960. szep­tember 13-i határozata, az azt követő kormányrendelet és minisztériumi utasítások fel­hívták a figyelmet arra, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a munka termelékenysé­ge növekedési ütemének foko­zásara. a termelöberendezések kihasználtsága fokának növe­lésére, annak érdekében, hogy a második ötéves terv szerint évi hétszázalékos ütemben előirányzott termelékenység­növekedést elérjük. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy — bár a határozat végrehajtása váltakozó ered­ménnyel történt — a város üzemedre is jellemző az a fej­lődés. mely országosan is be­következett. Ezt bizonyítja, hogy a vizsgált üzemekben 1960-tól mintegy 10 százalék­kal nőtt a munka termelé­kenysége. A termelékenység növelését, a?, üzemek vezetőd számos in­tézkedéssel segítették elő. Ilyen intézkedések voltak: a veszteségidők csökkentése, a belső szállítási távolságok le­rövidítése, jobb munkarendek kidolgozása, új gyártástechno­lógiák kidolgozása és általá­ban a normarend megteremté­se. számos felújítás, műszaki fejlesztés és állóeszköz beru­házás. A Pécsi Szénibányászati Tröszt például ez évben az újabb munkanap-fényképezé­sek, veszteségddő-felmérések ét tanulmányozások során szerzett tapasztalatok < alapján új munkarendet dolgozott ki, bevezette munkaihelyi váltás­sal a négyműszakos termelésit. Ezzel az üzemi veszteségidőt a minimálisra csökkentette és amellett, hogy abszolút meny- njTségben is növelte a terme­lést, a termelékenységet 10 százalék körül növelte. A Pé­csi Dohánygyárban a munka­gépeket a technológiai folya­mat sorrendjének megfelelően építették át, a belső szállítást szalagos rendszerrel gépesítet­ték. Hasonló intézkedést vé­geztek a Bőrgyárban az egyik gyártás profil gépeinél és még több üzemben. Az üzemi pártszervezetek, szakszervezetek, a KlSZ-szer- vezetek politikai nevelő, agi- tációs tevékenysége, a külön­böző munkamozgalmak szer­vezése, elsősorban pártunk VIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott széleskörű kongresszusi tnunkaverseny a szocialista brigádók nagy­szerű munkája, a dolgozók alkotó kezdeményezése, javas­lataik, számos újítás beveze­tése jelentős mértékben hoz­zájárult a termelékenység nö­veléséhez. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a szemlé­letben alapvető változás ta­pasztalható a műszaíkd veze­tőknél és a munkásoknál egy­aránt. Szinte büszkeséggel mondják el, milyen intézke­désekkel segítették elő üze­meinkben a termelékenység növelését, illetve milyen ter­veik vannak a további fejlő­dés elősegítésére. Mindez azt mutatja, hogy megnőttek az emberek és ma már távolabb látnak, nemcsak a mát, a hol­napot is nézik. Tapasztalataink azonban azt is mutatják, hogy a fejlődés nem egyenes vonalú. Ha 1960. évet vesszük bázisnak és 1962-t ehhez viszonyítjuk, akkor jelentős fejlődést ta­pasztalunk, ha azon ban 1961- et vesszük bázisnak és ehhez viszonyítjuk 1962-t, akkor azt látjuk, hogy több üzemben stagnálás ,sőt visszaesés kö­vetkezett be a termelékenység terén. Anélkül, hogy ftt Is a tel­jességre törekednénk, néhány problémára fel kívánjuk hív­ni a figyelmet. Ismeretes, hogy a gazdasági építőmunka eredményessége, hatékonysága nagymértékben függ a beruházási és más termelési eszközök ésszerű kihasználásától. A gé­pek ps egyéb termelöberende­zések kapacitás-kihasználási foka pedig még elég alacsony. Ennek egyik oka, hogy a dol­gozók nagyobb százaléka csak egy műszakban dolgozik, te­hát a műszakszám növelésé­vel, a kapacitás-kihasználás nagymértékben növelhető. A másik oka, hogy a termelési terv készítésénél nem veszik figyelembe a technikai lehe­tőségeket. a termelési tervet nem előzi meg széleskörű és alapos kapacitás-vizsgálat. A Kélszá?nyo!cvan aitóbusz-kiréndalás tavasszal az ország legszebb tálaira Gazdag programot állított össze az IBUSZ a tavaszi tu­risták számára. Június végéig 330 kiránduláson az ország ként még nagyobb megtakarí­tást is jelent a turisták szá­mára. helyes módszer az lenne, ha a termelés tervezését a gép- ttrhelések, a teljesítmény és a tényleges gépidők felmérése és tüzetes elemzése előzné meg. Az a tapasiztalatunk, hogy több üzemünkben sem a termelő berendezések, sem az egyes gépek kapacitás- vizsgálata és tanulmányozása még nem rendezeres folyamat. Lényeges tanulság az is, hogy a termelékenység növekedése lassúbb ütemű, illetve alacso­nyabb mértékű, mint ahogy azt az állóeszköz-beruházás lehetővé tenné. Vagyis a mű­szaki fejlesztés, az új termelő- berendezések beállítása sok­szor adatokszerűen, illetve adott évre történik és pers­pektivikusan hosszabb időre. Ennek legfőbb oka ,hogy a fölsőbb gazdasági szervek — főhatóságok, minisztériumok, — a gyártási profilokat von­tatottan rendezik, sőt, mint például a Bőrgyárban, Sopia- na Gépgyárban év közben is változtatják. A célirányos, ha­tékony állóeszköz-beruházás, műszaki fejlesztés pedig csak akkor valósítható meg ha a termelőüzemek vezetői a gyár- tásitermékek, gyártásprotfilok terén is — legalább a fő pro­filokban — nincsenek bizony­talanságban és hosszabb idő­re, évekre előre látnak. A termelékenység növekedé­sének ütemét befolyásolja az is, hogy több üzemben még mindig magas, a dolgozók hi­báján kívüli — a munka- és üzem- szervezés hiányosságaiból adódó — vesz teségidő. A munkanap-fényké­pezések, vaszteségidő-tanuíniá- nyozások — ez a többségre jellemző — már nem olyan mértékben folynak, mint 1960- ban és 1961-ben. Sőt, az ez években megkezdett szerve­zési intézkedések is hanyat­lottak. Az a tapasztalatunk, hegy a munkanap-fényképe - zés, a veszteségidő-tanulmá­nyozás még nem állandó rend szeres tevékenység az üzemek­ben. Ennek következménye, hogy a munka- és üzemszer­vezés még gyenge oldala a gazdasági vezetésnek. Helyesnek tartanánk, ha vállalataink és üzemeink rend­szeresen és intézményesen fog lakkoznának a munka- és üzemszervezéssel. Itt felme­rülhet a kérdés, hogy ki vé­gezze ezt. Szerintünk az len­ne helyes, ha az igazgató, a főmérnök e munka fő irányát szabná meg, az adatfelmérést és tanulmányozást, valamint ez alapján a helyesebb terve­zési intézkedésre, a javaslato­kat pedig a műszakiakra bíz­nák. Helyes lenne nagyobb vállalatoknál . függetlenített üzemszervező beállítása ' ki­sebb üzemekben esetileg adott időre, illetve feladatra mű­szakiakat csak ezzel megbízni, mert ez mindenképpen kifi­zetődik. Olyan tapasztalatunk is van néhány üzemből, hogy a mű­szaki dolgozók irányító, szer­vező tevékenysége nem ki­elégítő. Több helyén túlzottan adminisztrációs munkával vannak elfoglalva és kevés idejük marad a termelés szer­vezésére, irányítására, az elem zó munkára. Nem tartjuk meg felelőnek azt sem, hogy ezek­ben az üzemekben nem fordí­tanak kellő gondot a műsza- lciak és a munkások műszaki szakképzettségének növelésé­re. Ez pedig a technika fejlő­désének ilyen gyors, szinte forradalmi időszakában igen fontos. Sőt a vezetők és dol­gozók műszaki szakképzettségének növelése a termelékenység növelésének j feltétele. Pártunk VIII. kongresszu­sának határozatta kimondja, I hegy az ipari termelés terén! kitűzött célokat csak a munka] termelékenységének nagyfokú és tervszerű növelésével ér-! hetjük eiL Ez második ötéves! tervünk sikeres teljesítésének] is egyik legfontosabb előfel­tétele. ükért mind a pártszer­vezeteknek, mind a gazdasági 1 vezetőknek és dolgozóknak a ] fő figyelmet a munka terme-; lekenységének növelésére kell] fordítamiök. Ezért javasoljuk, i hogy végezzenek e téren rend- í szeres ellenőrző munkát, ta­nulmányozzák állandóan üze- J műk termelésének, a termelés; szervezettségének helyzetét,' hogy idejében hatékony intéz-! kedéseket tehessenek termelő-] berendezéseink minél jobb j kihasználására. Dr. Bánki Nándor, az. MSZMP városi Bizottságai ipari és közlekedési osztályé- ; inak vezetője. Tixenkét nap alatt Negyvenötezer nyárfát ültetnek Baranyában Szombaton délelőtt Pécsett, a járási tanács nagytermé­ben Földvári János, a me­gyei tanács elnökhelyettese megnyitotta az idei fásítási hónapot. Mintegy 110 taná­csi és termelőszövetkezeti vezető vett részt ezen a meg­nyitón és hallgatta meg Beck Antal fásítási előadó előadá­sát. Beck Antal elmondotta- A fa iránti kereslet világ­szerte emelkedik. A faanyag import sajnos a mi külkeres­kedelmi mérlegünkben is előkelő helyet foglal el. Az összes importnak mintegy 10 százalékát teszi ki. Évi 800 millió deviza forintot köl­tünk fára. Magyarország Európa fá­ban legszegényebb országai közé tartozik. A lehetőségek­hez képest növelni kell az erdőterületet. A második öt­éves tervben mintegy 170— 180 ezer hold új erdőt kell telepíteni. Igaz, korlátoltak a lehetőségeink, de vannak még kihasználatlan terüle­teink. A nyárfa a múltban lenézett fa volt. Ma óriási jelentősége van. A nyár fel­használható papírgyártásra, fagyapot előállításra. Hogy milyen nagy szükség van a nyárfára, mint a papírgyár­tás .egyik alapanyagára, azt a következő példa is jól mu­tatja. Nálunk 18,5 kiló az egy lakosra jutó évi papírfo­gyasztás. Az NDK-ban és Csehszlovákiában 50 kiló. És mi ezt a csekély mennyiséget is csak úgy tudjuk biztosí­tani, hogy 4,5 kilót készen importálunk, a többinek is kétharmadát import fából gyártjuk. Távlati tervünk 50 kilós papírfogyasztásának biztosításához mintegy 1,5 millió köbméter papírfa szükséges évente. Hogy mi­lyen nagy mennyiség, abból is láthatjuk, hogy jelenleg az évi papírfa-teremlésünk az 50 000 köbmétert sem éri el. Ha azt vizsgáljuk, hogy Magyarországon az erdők je­lenleg évente hektáronként 2,8 köbméter faanyagot ad­nak, ugyanakkor a nyár 9 köbméter új faanyagot biz­tosít, nem beszélve arról, hogy ez a fafajta már 30 éves korában megnő akkorára, mint amilyen nagyra a más fajta csak 80—100 éves ko­rára képes, világossá válik, miért kell az új erdőtelepí­tések 51 százalékát nyárfával végezni. 45 000 nemes nyár suhángot szállít az erdőgaz­daság a termelőszövetkeze­teknek, községeknek, hiszen a fásításban nekik óriási sze­rep jut ebben az évben. A fásítás 90 százalékát a ter­melőszövetkezetek végzik. Minden lehetőséget ki kell használni. Utak, csatornák, majorokban mindenütt akad hely a fának. Ha ezeket a te­rületeket is kihasználjuk, ak­kor ha nem is oldódik meg, de csökken az ország fa­gondja. Az előadás után Kasza Fe­renc, a Mecseki Állami Er­dőgazdaság igazgatója mint­egy tízezer forintot osztott szét jutalomként az elmúlt évben legjobb eredményt el­ért fásítási felelősök, terme­lőszövetkezetek között. Az ankét résztvevői ezután helyszíni bemutatóra Ma­gyartelekre, Csányoszróra és Harkányba mentek. A Bükkösdi Állami Gazdaságban vetésre készíti elő a földet Nagy István és Máté Jó~ zsef traktoros. legszebb tájaira viszik el a tu­ristákat, az IBUSZ autóbusz tours társasgépkocsijai és a disznótoros kirándulások bu­szai. A turisták eljuthatnak a Mátrába, a Börzsönybe, a Bükkbe. a Cserhátra, a Mecsek­be, a Vértesbe, a Bakonyba, a pilisi és a zempléni hegyvidék­re éppen úgy, mint a Balaton és a Velencei tó környékére, a Dunakanyarba, a Hortobágyra, Aggtelekre, a gemenci erdőbe stb. Felkereshetik a legtöbb látnivalót kínáló vidéki váro­sokat, többek között Sopront, Pécset, Egert, Győrt, Szege­det, Debrecent, Tatát, Szom­bathelyt, Jákot, Nagyvázsonyt. Különösen nagy lesz a forga­lom a húsvéti ünnepek idején' a kirándulók 35 különböző út­vonal közül választhatják ki az ízlésüknek legmegfelelőbbet Májusban és júniusban 22 hétköznapi kirándulást is szer­veznek. Ezek a túrák mindig szerdán kezdődnek majd és vagy még aznap, vagy a kö­vetkező napon érnek véget. A legkellemesebb meglepetés azonban az, hogy a hétfő és péntek között lebonyolódó ki­rándulások részvételi díját 33 százalékkal csökkentették, ami 80—30—40 forintos, sőt eseten­Szóval, hogy is megy? Legelőször is a pénztáros te­billentyűzi a vásárolt értéket, s nyomban utána megindítja a gépet. A lebillentyűzott ősz- szeg ezután bekerül a szá­moló szerkezetbe, s ezzel egy- időben a regisztráló műbe, amely nyomdaszerkezettel rá­üti a vevő blokkra és az el­lenőrző szalagra az összeget. Igen ám, de aihhoz, hogy ez a „rendkívül egyszerű” folyamat megtörténjen, nem kevesebb, mint 18 fogaskerék, három szá mológép, biztonsági berende­zés, aztán különböző excende- rek, számtalan kapcsolókar, rugóik és egyebek 'Végzik a maguk bonyolult műveleteit. Pedig mindössze annyi tör­tént csak,, hogy a vásárló oda­áll! a pénztár elé, és blokkot kért tíz deka liptóira, egy cso­mag teára, egy doboz citrom­pótlóra. Persze ez bagatell összeg, másképp is kiszámít­hatná a pénztáros, de a gépi­számolás a hiteles, a hivatalos. Különben véges a pénztárgép tudománya is, mert 999 forint 99 filléres blokkolás után új­ra élőiről kell kezdeni vele. Nyilas Ferenc műszerész ki­váló mestere a robotszámo­lóknak, ő mondta el a gép működési elvét is: „BIZ A — Megbízható szerkezet, csak egy kissé „jóhiszemű” — mondja. Volt már nem is egy olyan eset, amikor a pénztáros (nem nevezte meg a vállala­tot) bejelentette, hogy a gép „csal”. Ilyenkor kötelességünk kimenni, hogy a helyszínen győződjünk meg a bejelentés hitelességéről. Első dolgunk volt kivenni az ellenőrző sza­lagot és azt egy másik össze- adógépp>el egyeztetni .így de­rült ki, hegy nem a gép, ha­nem a kezelője a csaló. Természetesen vannak ennél bonyolultabb ellenőrzési mű­veletek is, de ezekről nem beszél. — Bizalmi munka ez kérem. Nem részletezhetem, mert „szakmai továbbképzést” ad­nék vele a pénztárgép csalók­nak. Nem is faggatom tovább a „kényes” kérdésről. Nézem a bonyolult szerkezeteket, a svéd a német, az amerikai pénztár­gépmárkákat, melyeknek egy­formán jó szakértője Nyilas Ferenc. Tizenhárom éve dol­gozik a szakmában, s egész gyűjt':mén’"! már cdaha­IMI MUNKA za a dicsérő oklevelekből, a kiváló jelvényekből. A műsze­rész szakmát, az egykor hír­neves Palai cégnél tanulta. A Palai név márkát jelentett annakidején. ra nem, hogy bátran neki á a legbonyolultabb szerkezei nek, és ha ezer darabra szór­nák is szét előtte, ő megta­lálná a legkisebb csapszeg he­lyét. rendeltetését Társával konzuliumot tartanak a „be­teg” felett, s ez rendszerint eredményes is. És ők nem űzik el maguk mellől a tanulókat sem, mint annakidején az ifjabb Palai. Tíz tanulójuk van, s a szük­séglethez igazítva egyikük a pénztárgép, másikuk az' orvo­si gépműszerész vagy az ál­talános műszerész szakmát ta­— Pedig nem is volt szak­ember az öreg — emlékezik vissza rá. — De abban zseniá­lis volt, hogy magához csalo­gatta a legjobb műszerészeket. Az öregre jó szívvel emlé­kezik, de a fiára annál ke- vésbbé. — Annák az volt az elve, hogy az inasnak csak munka­idő után szabad szakmát ta­nulnia. Délután négy órakor hazaküldte a segédeket és este nyolc—tízig miénk volt a munkap>ad. Kiosztotta közöt­tünk a munkát, és aznap csak akkor volt „feiramt”, ha be is fejeztük. EÍ1 leihet képzelni, mit hajtottunk, hogy a szak­mát ne csak megtanuljuk, ha­nem a kiadott munkát is ha­mar elvégezzük. Minden emléket megszépít valamelyest a távolság. így van ezzel (Nyilas Ferenc is. Azt mondja, akárhogy történt, nem volt haszontalan h nnv|­Schmelczer Jánossal, két év­vel ezelőtt rendkívül hasznos geofizikai műszert készítettek, olyat, amely messzemenően sokoldalúbb és pontosabb az eredetinél. De azelőtt és azóta is sok apróbb nagyobb újítás­sal csiszolta finomabbra a kényes műszerész mesterséget Nem kis dolog az újítás olyan műszereken vagy munkafogá­sokon, amelyek sok más szak­mánál egy lépéssel mindig előrébb járnak. Alig múlik el náluk olyan hónap, hogy ne kapnának valami újtípusú, sónk azelőtt nem látott gépet vagy műszert, mégsem jönnék zavarba. — Ilyenkor azt csináljuk, hogy ugyanabból a típusból beszerzőink egy újat, azt fel­bontjuk és annak alapján de­rítjük fel a meghibásodott al­katrészt. S ha még ezekután sem lel­"~'x rá :« -»sbálvos nulja szigorú felügyelettel. A két fiatalember Bácskai László és Gernert János ép­pen a vizsgamunkán ügykö­dött, amikor benyitottunk a műhelyükbe. Pontnyomó, ol­dalnyomó speciális fogót ké­szítettek, amelyet az írógépja- vításmál használnak. Vagyis azt a szerszámot, amely nél­kül hozzá sem foghat a mű­szerész a javításhoz. Bácskai László és Gémért János csák annyiban hasonlí­tanak elődeikhez, hogy ők is tartják magukat a régi szo­kásokhoz. Júniusban, — mert akkor szabadulnak. — nékik is meg kell vásárul niok stet kell majd osztaniok a segédava­tó pántlikás szivart, de 10—20 év múlva is csak erre emlé­keznek .Nem úgy mint Nvilas Ferenc, aki az egvkori ;nss- korból más emlékeket meg­őriz majd élete vé®éis. rálh’t ■ ~ ••• -V *

Next

/
Thumbnails
Contents